Szintek Pedagógus Vezető Intézmény. 1. Pedagógiai, módszertani felkészültség 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése

Átírás

1 X. Mellékletek 1

2 Területek 1. sz. melléklet Szintek Pedagógus Vezető Intézmény 1. Pedagógiai, módszertani felkészültség 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 1. Pedagógiai folyamatok 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 2. Személyiség- és közösségfejlesztés 3. A tanulás támogatása 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség. 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiség-fejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért. 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása 3. Eredmények 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 5. Az intézmény külső kapcsolatai 6. A pedagógiai munka feltételei 7. A Nemzeti alaptantervben meg-fogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés 2

3 Módszerek Szintek Pedagógus Vezetó Intézmény 1. Dokumentumelemzés 1. Dokumentumelemzés 1. Dokumentumelemzés a. Az előző pedagógusellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önérté-kelés adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapjai a. Az előző vezetői ellenőrzés (tanfelügyelet, szaktanácsadó) és az intézményi önértékelés adott vezetőre vonatkozó értékelőlapja a. Pedagógiai program b. A tanmenet, tematikus tervek és az éves tervezés egyéb dokumentumai c. Óraterv c. Pedagógiai program b. Vezetői pályázat/program b. SZMSZ c. Egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók (az mk. munkatervekkel és beszámolókkal együtt) d. Egyéb foglalkozások tervezése (szakköri napló, egyéni fejlesztési terv katerve és az éves beszámolók d. Egymást követő két tanév mun- d. Továbbképzési program beiskolázási terv e. Napló e. SZMSZ e. Házirend f. Tanulói füzetek f. Kompetencia mérés eredménye öt tanévre visszamenőleg 2. Óra-/foglalkozáslátogatás g. Pedagógus önértékelés eredményeinek öszszegzése 3. Interjúk 3. Interjúk h. Az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés értékelő lapjai a. pedagógussal a. vezetővel / vezető társakkal i. Megfigyelési szempontok - a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése b. vezetőkkel (int. vezető, int. vez. helyettes, b. fenntartóval j. Elégedettségmérés mk. vezető) 4. Kérdőíves felmérések 4. Kérdőíves felmérések 2. Interjúk a. önértékelő a. önértékelő a. vezetővel - egyéni b. szülői b. nevelőtestületi b. pedagógusok képviselőivel csoportos c. munkatársi c. szülői c. szülők képviselőivel csoportos 3

4 Önértékelési kör 2. sz. melléklet Az átfogó intézményi önértékelés folyamatának ötéves tervezete időszak Pedagógus Vezető Intézmény Megjegyzés tanév tanév tanév tanév tanév évi minősítési tervbe bekerültek tek Létszámarányosan a testület további tagjai..fő A testület további tagjai a teljes pedagógus létszám 50%-ig Évenkénti értékelendő elvárások Létszámarányosan a testület további tagjai..fő A testület további tagjai a teljes pedagógus létszám 100%-ig Évenkénti értékelendő elvárások Létszámarányosan a testület további tagjai..fő A testület további tagjai a teljes pedagógus létszám 50%-ig Évenkénti értékelendő elvárások I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév évi évi évi minősítési minősítési évi minősítési minősítési tervbe tervbe tervbe bekerültek bekerültek bekerültek tervbe bekerül- Létszámarányosan a testület további tagjai..fő A testület további tagjai a teljes pedagógus létszám 100%-ig intézményvezető 2. évében történő önértékelése Intézményvezető 4. évében történő önértékelése Évenkénti értékelendő elvárások Létszámarányosan a testület további tagjai..fő Átfogó, teljes körű intézményi önértékelés Az önértékelési folyamat megvalósulásának elemei az éves munkatervben jelennek meg. A testület további tagjai a teljes pedagógus létszám 50%-ig Átfogó, teljes körű intézményi önértékelés 4

5 3. sz. melléklet Az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola éves önértékelési terv tanév Készítették: Az önértékelési csoport tagjai 5

6 I. Éves önértékelési terv o Az ötéves önértékelési programban foglalt feladatok az adott tanévre vonatkozó éves önértékelési terv szerint valósulnak meg. o Az éves önértékelési terv a nevelőtestület jóváhagyásával készül o Az intézményvezető az önértékelési programban rögzítetteknek megfelelően delegálhatja az éves tervezési feladatot az önértékelést támogató munkacsoport tagjainak, akik az önértékelési programban előírt feltételek szerint meghatározzák az adott tanévben elvégzendő önértékelési feladatokat. o Az önértékelési programot és az éves önértékelési tervet az intézményvezető vagy az önértékelési csoport erre kijelölt tagja rögzíti az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai felületen, amely a tervben rögzítettnek megfelelően teszi elérhetővé az adatgyűjtő és az értékelő funkciókat az értékelésben részt vevők számára. II. Az önértékelés megvalósítása 1. Pedagógusok tanév szeptember január 15-ig január június 15-ig 1. Bilikné Niczinger Éva 1. Budiás Judit 2. Dombi Gyöngyi 2. Brunczvikné Máté Ildikó 3. Horváth Anikó 3. Csizmadia Károlyné 4. Kőnighné Ferencz Zsuzsanna 4. Jeszenszkyné Szijj Edit 5. Mayerné Berta Gabriella 5. Kőrösi Tamásné 6. Nagy Anikó 6. Tinka Lajos 7. Szabó Margit 6

7 o A pedagógus önértékelésének folyamata A pedagógusok önértékelése az éves önértékelési terv szerint történik, az önértékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt támogatást. A folyamat az alábbi főbb lépések mentén összegezhető: 1. Az éves önértékelési tervben kijelölt támogató kollégák egyeztetik a részleteket az érintett pedagógussal, közösen meghatározzák az önértékelésbe bevonandó további partnerek körét (vezetők, szülők, kollégák). 2. A tájékoztatással megbízott kolléga informálja, és igény szerint felkészíti az 1. pontban meghatározott partnereket és az érintett pedagógust. 3. A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga továbbítja a felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségét, és elindítja a felmérést. Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban elérhetővé teszi az online kérdőívkitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben (amely azt elérhetővé teszi később a tanfelügyelő szakértők számára). 4. Az ezzel megbízott kolléga megvizsgálja a pedagógusra vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és az önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó önfejlesztési terveket, a pedagógiai munka dokumentumait, majd a jegyzőkönyvben rögzíti a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén megfogalmazza a tapasztalatokat. 5. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, és lefolytatják az interjúkat, majd az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. 6. A két órát vagy foglalkozást érintő óralátogatás és az ezt követő megbeszélés tapasztalatait a megadott szempontok alapján az óralátogatásra kijelölt kollégák rögzítik a jegyzőkönyvben. 7. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga rögzíti az informatikai felületen, amely azt elérhetővé teszi az önértékelő pedagógus részére. 8. Az önértékelő pedagógus az értékelésben részt vevő kollégák által rögzített tapasztalatok alapján minden elvárás esetében az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című útmutató szerinti skálán értékeli az elvárás teljesülését megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, az informatikai rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, illetve kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket (amennyiben van ilyen). Ha egy elvárás teljesülése a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján nem megítélhető, akkor ott az n. é., nem értelmezhető megjelöléssel kell jelezni. Az önértékelés eredményét az informatikai rendszer elérhetővé teszi az értékelt pedagóguson kívül, az intézményvezető, valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára is. 9. A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő önfejlesztési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. 7

8 o Az önértékelés ütemezése Önértékelést végző pedagógus neve Tájékoztatás Ellenőrzés módszerei Időpont Értékelést végző pedagógus Jegyzőkönyv feltöltésének /kérdőívek kiértékelés időpontja Informatikai rendszerbe való feltöltésért felelős Óra-/foglalkozáslátogatás Dokumentumelemzés Intézményvezetővel Interjúk Pedagógussal Önértékelő Kérdőívek Munkatársi Szülői Összegző értékelés elkészítése Fejlesztési terv elkészítése 2. Intézményvezető A tanévben a vezető önértékelésére nem kerül sor. 8

9 Pedagógiai folyamatok 3. Intézményi önértékelése o A os tanévben kötelezően meghatározott elemei: Az önértékelés területei Tervezés Megvalósítás Önértékelési szempont Elvárások Adatgyűjtés Időpont Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés? Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya, hogyan épülnek egymásra? Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. A tanév végi beszámoló elemzése. Az éves munkaterv elemzése. Tanévzáró értekezlet Tanévnyitó értekezlet Az elemzést végző pedagógus Rozgonyi János Rozgonyi János Értékelés Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban? - A pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. - A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének. Értékelő naplók elemzése Ellenőrzők, tájékoztatók ellenőrzése Negyedévente Havonta Bilikné Niczinger Éva Zsirai Péterné Osztályfőnökök 9

10 Országos mérés Belső mérés Az önértékelés területei Személyiség- és közösségfejlesztés Eredmények Önértékelési szempont Elvárások Adatgyűjtés Időpont Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése? Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg? Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben? Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről. A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben. Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: - kompetenciamérések eredményei - tanév végi eredmények tantárgyra, 2 évre vonatkozóan - versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint - továbbtanulási mutatók - vizsgaeredmények - elismerések - lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók Étkezési nyilvántartás vezetése Ingyenes tankönyvellátásban részesülő tanulói nyilvántartás Kapcsolat tartás Gyámhivatallal, Gyermekjóléti Szolgálattal Szülők tájékoztatása szövegértés matematika DIFER mérés szövegértés, matematika Idegen nyelvi mérés munkaterv szerint október május október május május 18. NETFIT mérések június 1. Az elemzést végző pedagógus Fülöp Csilla Stóbl Éva Osztályfőnökök, Paulovits Mónika Rozgonyi János Dombi Gyöngyi Bilikné Niczinger Éva Tornai Tibor Kozma Zoltánné Kőnighné Ferencz Zsuzsanna Budiás Judit Bíró Attila 10

11 - elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló) - neveltségi mutatók Eredmények és mutatók (statisztika) Félév tanévvége Zsirai Péterné Bilikné Niczinger Éva Az önértékelés területei Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Az intézmény külső kapcsolatai Önértékelési szempont Elvárások Adatgyűjtés Időpont Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik? Hogyan történik az információátadás az intézményben? Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről? A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. - Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). - A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. A szakmai munkaközösségek munkaterveinek elemzése. Az SZMSZ-ben foglaltak alapján (havi eseménynaptár, havi értekezletek, en tájékoztatás) Az intézmény vezetősége állandó és rendszeres munkakapcsolatban áll az SZMSZ-ben felsorolt intézményekkel. Félév tanév vége Folyamatos Az elemzést végző pedagógus Zsirai Péterné Bilikné Niczinger Éva Budiás Judit Bíró Attila Ivánkovitsné Nagy Mónika Intézmény vezetősége munkaközösség vezetők Rozgonyi János Kozma Zoltánné Tornai Tibor Csathó Eszter Paulovits Mónika Fülöp Csilla 11

12 Az önértékelés területei A pedagógiai munka feltételei Tárgyi, infrastrukturális feltételek A pedagógiai munka feltételei Személyi feltételek Önértékelési szempont Elvárások Adatgyűjtés Időpont Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak? Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak? Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. - Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás-szükségletéről. - A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. Éves költségvetés tervezése személyi és dologi kiadásokra. A törvényben előírt, a tanulói létszám alapján szabályozott pedagógus szükséglet egyeztetése adatszolgáltatás útján. május Az elemzést végző pedagógus Rozgonyi János Fülöp Csilla Rozgonyi János o A os tanévben kiválasztott területe: Az intézmény külső kapcsolatai Az intézmény fontosnak tartja a külső partnerekre vonatkozó kapcsolati rendszerét, ezért azt megtervezi, kialakítja és működteti. A partnerekkel kialakított kapcsolatrendszeren keresztül felméri a partnerek igényeit, elégedettségét, és befogadja innovatív ötleteiket. Az intézmény kihasználja azokat a lehetőségeket, ahol a környezete számára bemutathatja eredményeit, és feladatvállalásaival megjelenik a szűkebb/tágabb közösség (szakmai szervezet, település) életében is. Kulcsjellemzők: - Az intézmény külső partneri körének feltérképezése, azonosítása és a hatékony kapcsolattartási rend kialakítása megtörtént. - Az együttműködések tartalma pontosan szabályozott, a partnerek bevonása az intézményi folyamatokba és elégedettségük mérése, az eredmények visszacsatolása megtörténik. Az intézmény szerepet vállal a közvetlen környezet, a szűkebb közösség támogatásában, továbbá az intézményben közösségi vagy egyéni szinten megjelenik a társadalmi szerepvállalás is. 12

13 Az intézmény külső kapcsolatai Az önértékelés területe Önértékelési szempont Elvárások Adatgyűjtés Időpont Az elemzést végző pedagógus Melyek az intézmény legfontosabb partnerei? - Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése. - A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára. Az iskola a Szervezeti és működési szabályzatában feltünteteti a külső kapcsolatait képező intézményeket. Tanév vége Rozgonyi János Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma? - Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik. - Az intézmény terveinek elkészítése során egyeztet az érintett külső partnerekkel. - Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése. - Az intézkedési tervek kialakításába és megvalósításába az intézmény be- Az iskola megfelelő szintű irányításának érdekében a állandó munkakapcsolatban kell állnia meghatározott intézményekkel. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal. Folyamatos Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti 13

14 vonja külső partnereit. - Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)? - Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. - A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. - Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel. Az intézmény éves munkaterve rögzíti, azokat eseményeket és programokat, amelyekhez helyi, körzeti és országos szinten bekapcsolódik. Az intézményvezető folyamatosan tájékoztatja a munkaközösség vezetőket a megkeresésekről, felhívásokról. Folyamatos Az éves munkatervben megjelölt pedagógusok, munkaközösség vezetők. Az intézményi önellenőrzés éves feladatainak végrehajtásáról és annak eredményéről Rozgonyi János intézményvezető tájékoztatja a nevelőtestületet a os tanévzáró értekezletén. 14

15 4. sz. melléklet Pedagógus önértékelésének területei 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon Elvárások Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli. Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják. intézményi elvárások Pedagógusaink nyitottak minden újra, rendszeresen jelentkeznek szakmai továbbképző tanfolyamokra. A megszerzett ismereteket igyekeznek beépíteni az általuk használt pedagógiai módszerek rendszerébe. A hatékony ismeretszerzést, személyiség-, és közösségfejlesztést szakkörökkel, énekkarral, projektoktatással és az órák egy részében megjelenő kooperatív technikák alkalmazásával segítik. Az önálló ismeretszerzés folyamatába beépíti az online információkat, képessé teszi a tanulókat a feldolgozásukra. Az új pedagógia módszerek minél szélesebb körben való elterjedésének és hatékonyságának növelése érdekében megszervezésre került a belső továbbképzési rendszer. 15

16 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Ismeri és alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket? Elvárások Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz. A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi. Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órán alkalmazott módszereket. intézményi elvárások Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz. Új kihívás a tantestület számára, hogy bővítse ismereteit és pedagógiai módszereit a differenciálás, a kooperatív technikák és a konfliktuskezelés témakörében. Szabadidős programokat, ünnepi műsorokat, versenyeket, kirándulásokat, táborokat, stb. szerveznek és rendeznek az éves munkatervben foglaltaknak megfelelően. A tanulók képességeit, értelmi, érzelmi és szociális helyzetét is szem előtt tartja. Igénybe veszik a szakszolgálatok és a szakmai szolgáltatók segítségét. A módszerek megválasztásánál figyelembe veszi a tanuló csoport életkori sajátosságait. 16

17 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában? Elvárások Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik. intézményi elvárások Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában Elkészítik és folyamatosan aktualizálják az iskola alapdokumentumait (pedagógiai program, tantervek, SZMSZ, házirend). Folyamatosan tartják a kapcsolatot a szülőkkel, az oktatónevelő munkát segítő szakemberekkel, támogatva ezzel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlődését. Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tananyaghoz? A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket a digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja. A rendelkezésre álló taneszközöket a tanulócsoport életkori sajátosságainak megfelelően választja meg, lehetőséghez mérten figyelmet fordít a digitális anyagok felhasználására. Fogalomhasználata pontos, következetes. Az ismeretszerzés folyamatában a fogalomhasználatában igazodik a tanulócsoportok szintjéhez. 17

18 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Elvárások Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt). intézményi elvárások Együttműködnek értekezletek, munkaközösségi megbeszélések, stb. keretében a hatékonyabb munkavégzés érdekében. Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. Az iskola alapdokumentumainak megfelelően tervezik, szervezik, és valósítják meg oktató-nevelő munkájukat (tanmenetek, foglalkozási tervek). Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására 18

19 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításhoz szükséges önreflexiók Önértékelési szempontok Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? Elvárások Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási-tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi. Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, egyéni képességeit, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb. Tudatosan tervezi a tanóra/foglalkozás céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket. intézményi elvárások A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). A NAT, a Kerettanterv, az iskola helyi tanterve és az iskolai munkaterv alapján elkészíti témakörökre és órákra bontott tanmenetét, tematikus tervét. A tanmenet és a tematikus terv elkészítésekor figyelembe veszi a tanulócsoport összetételét, életkori sajátosságait és előzetes tudását, a korábbi mérési értékelési eredményeket is. Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon a tanulás tanítása. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. 19

20 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításhoz szükséges önreflexiók Önértékelési szempontok Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás? Elvárások Az órát/foglalkozást a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt. Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására intézményi elvárások A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. Előzetes tervezés után vezeti le a tanítási órákat, de szükség esetén a tervezettől képes rugalmasan eltérni a tanulás eredményessége érdekében. A motiválás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon. A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai program nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat? Terveit az óra /foglalkozás eredményességének függvényében felülvizsgálja A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját. A tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. előzetes felkészüléshez felhasználja az elért eredményeket. Az ismeretszerzés folyamat tervezéskor a helyi tanterv követelményeinek elsajátíttatását tartja szem előtt a nevelő, az általa tanított tanulók körében. 20

21 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításhoz szükséges önreflexiók Önértékelési szempontok Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire? Elvárások Célszerűen használja a digitális, online eszközöket. Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Alkalmazza a differenciálás elvét. intézményi elvárások Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása az alkalmazott módszerek támogatják a szociális tanulás lehetőségét. A differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon. 3. A tanulás támogatása Önértékelési szempontok Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek menynyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat? Elvárások Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein. intézményi elvárások Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. 21

22 3. A tanulás támogatása Önértékelési szempontok Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését? Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességét? Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási folyamathoz? Elvárások Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket. Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra. A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával intézményi elvárások A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására Az iskolai Házirendnek és Pedagógiai Programnak megfelelően biztosítja a tanulóknak a bizalommal teli légkört és a javítási lehetőséget. Elősegíti az esztétikus környezet kialakítását, diákjai lehetőséget kapnak saját véleményük, elképzelésük, kifejtésére A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. melynek feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 22

23 3. A tanulás támogatása Önértékelési szempontok Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információkommunikációs technológiák között? Elvárások Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT- eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában. Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, például webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok. intézményi elvárások A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését,(ikt eszközök) vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon a tanulás tanítása. A lehetőségek figyelembevételével az IKT eszközök használata. 23

24 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési szem- Elvárások intézményi elvárások pontok Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanulómegismerési technikákat alkalmaz? Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? A tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel. Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli. A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli. A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. A tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, a tanulói teljesítmények elemzése alapján az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók ellátásával kapcsolatos feladatokat a 2/2005.(III.1.) OM rendelet, és a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz. A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. 24

25 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Elvárások Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani - vagy a megfelelő szakembertől segítséget kérni. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását. intézményi elvárások Együttműködik különböző szakemberekkel, s javaslataikat beépíti a pedagógiai folyamatokba. Egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,alkalmazkodik az eltérő képességekhez. Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására. A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk A tanórán, a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait. A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. 25

26 5.A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Önértékelési szempontok Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat is? Elvárások Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit. Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt. Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli. Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait. A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját. intézményi elvárások A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket a harmonikus légkör kialakításával. Tanórákon kívül is közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez, törekedve a nyílt, őszinte kommunikációra, egymás tiszteletére Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen legalább havonta tájékoztatja a szülőket. Az iskola különböző fórumain teret enged a különböző véleményeknek, ösztönzi a tanulókat, hogy megfelelő formában kommunikáljanak 26

27 5.A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Önértékelési szempontok Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)? Melyek azok a probléma-megoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz? Elvárások Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén. Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. intézményi elvárások A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat,figyelve arra, hogy a diákok képesek legyenek az identitáskülönbségeket kulturáltan kezelni. A tanórákon és az iskolai rendezvényeken olyan módszereket alkalmaz, melyekben az együttműködés fontos szerepet kap. Támogatásával és irányításával, folyamatos kontroll mellett alkalmazza a közösségfejlesztésben a számítógép adta lehetőségeket, szakemberek segítségét kérve felhívja a diákok figyelmét azok veszélyeire. A konfliktusok megelőzésére, illetve a kialakult konfliktusok megoldására hatékony módszereket alkalmaz: közösen kialakított szabályrendszer, azok erősítése, a reflexiók során feltárt hibák javítása, korrigálása. A kialakult konfliktusokat időben felismeri, és a kialakított, a tanulók számára is ismert szabályrendszer szerint kezeli. 27

28 6.A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Önértékelési szempontok Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? Elvárások Jól ismeri a szaktárgy tantervi követelményeit, és képes saját követelményeit ezek figyelembevételével és saját tanulócsoportjának ismeretében pontosan körülhatárolni, következetesen alkalmazni. A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) készít. Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek. intézményi elvárások A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott fejlődött-e vagy hanyatlott az előző értékeléshez képest. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Ennek érdekében tudásszint felmérő feladatlapokat állít össze. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Értékeléseinél figyelembe veszi az értékelés egységességét, s azt a közösen kialakított értékelési rendszerrel biztosítja. 28

29 6.A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Önértékelési szempontok Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése? Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Viszszajelzései támogatjáke a tanulók önértékelésének fejlődését? Elvárások A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos viszszajelzésre. Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését. intézményi elvárások Az írásbeli számonkérés, beszámoltatás célja információ nyerése az iskolai követelményrendszernek való tanulói megfelelés pillanatnyi állapotáról a tanuló, a szülő és a pedagógus számára egyaránt. Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani Értékelésében és jutalmazásában fejlesztően hat a tanulókra. A beszámoltatáson alapuló tanári értékelés pozitív vagy negatív megerősítési mechanizmusain keresztül kitüntetett módon segíti a tanulót reális önismerete és önértékelése kibontakoztatásában. 29

30 7.Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Önértékelési szempontok Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (a tanulók életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? Milyen a tanulókkal az osztályteremben (és azon kívül) a kommunikációja, együttműködése? Elvárások Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését intézményi elvárások Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, kommunikációját a tanulók életkorához igazítja. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak, szülők és a diákok felé. A nevelő figyelembe veszi tanulók véleményét az őket is érintő iskolai döntésekben. 30

31 7.Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Önértékelési szempontok Milyen módon működik együtt pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? Elvárások A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. intézményi elvárások Az eredményes testi nevelés és sportmunka érdekében az iskola endszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi sportági szakszövetségekkel: Magyar Kézilabda Szövetség, Magyar Úszó Szövetség, Magyar Labdarúgó Szövetség, Magyar Birkózó Szövetség, Magyar Tollaslabda Szövetség, továbbá a következő négy sportegyesülettel Érd Városi Sportegyesület Első Érdi Úszóegylet, Érdi Spartacus SC, Érdi Sport Kft. A sportiskolai képzés eredményes működése érdekében folyamatos együttműködés szükséges a Magyar Olimpiai Bizottság sportiskolai programigazgatóságával. (infokommunikácios eszközök használatával). Az eredményes nevelő oktató munka fontos feltétele a szülőkkel, különböző szakmai szervezetekkel való kapcsolattartás. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében. 31

32 7.Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Önértékelési szempontok Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre? Elvárások A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. intézményi elvárások Az oktatás folyamatában résztvevőkkel nyitott, őszinteségen alapuló kommunikáció jellemzi. A munkájába beépíti a saját észrevételeit és a kapott jelzéseket. A munkatervben megjelölt feladatait az iskola elvárásai szerint oldja meg. 32

33 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Önértékelési szempontok Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket? Elvárások Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. intézményi elvárások Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása, azokon aktív részvétel. A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel (lehetőség). Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása a digitális eszközözök segítségével. Nyitott az online szakmai együttműködésre. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Oktatói munkájában felhasználja a külső szakmai csoportok tapasztalatait. 33

34 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Önértékelési szempontok Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában? Elvárások Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket. Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban intézményi elvárások Tájékozódás szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban). Részt vesz szakmai pályázatokon, ösztönzi és segíti ebben kollegáit is. 34

35 5. sz. melléklet Az értékelt pedagógus neve: OM azonosítósz.: A látogatást végző pedagógus neve: A látogatás idópontja: A pedagógusellenőrzés értékelő lapjainak összegző adatlapja Terület neve 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Erősségek: Fejleszthető területek: Az ellenőrzés eredménye Pontszám (0-3 pont) 2. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 3. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fej- Erősségek: Fejleszthető területek: Erősségek: 35

36 Terület neve lesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmikulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Fejleszthető területek: Az ellenőrzés eredménye Pontszám (0-3 pont) 4. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók Erősségek: Fejleszthető területek: Erősségek: 5. A tanulás támogatása Fejleszthető területek: 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Erősségek: Fejleszthető területek: 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Erősségek: Fejleszthető területek: 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Erősségek: Pontos, precíz. Fejleszthető területek: 36

37 Összegző értékelés: Fejleszthető terület: Dátum:.. A látogatást végző pedagógus. Az önértékelési munkacsoport tagja 37

38 6. sz. melléklet Az önértékelő pedagógus neve: OM azonosító: Az önértékelő pedagógus dokumentumelemzés összegző adatlapja A dokumentumelemzés időpontja: A dokumentumelemzést végző pedagógus neve: Önértékelési szempontok A dokumentumelemzés eredménye Erősségek: Pontszám (0-3 pont) 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Fejleszthető területek: Erősségek: 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításhoz szükséges önreflexiók Fejleszthető területek 3. A tanulás támogatása Erősségek: 38

39 Fejleszthető területek 4.A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5.A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6.A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7.Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Erősségek: Fejleszthető területek Erősségek: Fejleszthető területek Erősségek: Fejleszthető területek Erősségek: Fejleszthető területek Erősségek: Fejleszthető területek 39

40 Összegző értékelés: Fejleszthető terület: Dátum: A dokumentumelemzést végző pedagógus. Az önértékelést végző pedagógus 40

41 7. sz. melléklet A pedagógusinterjú javasolt kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez: 1. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? 2. Milyen módszerekkel, milyen szempontok figyelembevételével végzi a hosszú és rövid távú tervezést? Hogyan, milyen esetekben korrigálja a terveket? 3. Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi és szociális állapotát, a közösség belső struktúráját? 4. Milyen ellenőrzési, értékelési, számonkérési formákat alkalmaz? Hogy használja a korábbi eredményeket, tapasztalatokat az értékelés tervezésekor? 5. A tanórákon látottakon kívül milyen módszereket, tanulásszervezési eljárásokat és milyen céllal alkalmaz szívesen? 6. Hogy használja ki a tantárgyköziség lehetőségeit? 7. Milyen módszerekkel segíti a tanultak alkalmazását? 8. Hogy alakítja a tanulási teret, tanulási környezetet a tanulási folyamatnak megfelelően? 9. A motivációnak mely eszközeit használja leggyakrabban? Milyen alapon választja meg a motivációs eszközöket? 10. Milyen módon segítik munkáját az IKT- eszközök? 11. Milyen módszerekkel támogatja a diákok önálló tanulását? 12. Hogyan differenciál, alkalmazza-e az adaptív oktatás gyakorlatát? 13. Hogyan vesz részt a tehetséggondozásban, felzárkóztatásban? 14. Hogyan jelenik meg a személyiség-és a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában? 15. Milyen esetekben, milyen módszerrel készít egyéni fejlesztési tervet? 16. Hogy használja ki a közösség tagjainak különbözőségében rejlő értékeket a munkája során? 17. A tanítási-tanulási folyamatban hol, mikor, hogyan szokta a tanulók önértékelését ösztönözni? 18. Milyen módon működik együtt a pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő munkatársakkal? Hogy működik együtt más intézmények pedagógusaival? 41

42 19. Milyen kommunikációs eszközöket használ szívesen munkája során? Hogy tartja a kapcsolatot a tanulók szüleivel? 20. Milyen kiemelkedő vagy fejleszthető területet emelne ki a munkájával kapcsolatban? A vezetői interjú javasolt kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez: 1. Milyennek tartja a pedagógus szaktárgyi, módszertani, pedagógiai felkészültségét? 2. Mennyire felel meg a pedagógus tervezőmunkája az intézmény elvárásainak és a tanulócsoportoknak? 3. Milyen módszerekkel és milyen hatékonysággal segíti a pedagógus a diákok önálló tanulását? 4. Hogy vesz részt a pedagógus a kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelésében, oktatásában? 5. Hogy jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógus munkájában? 6. Milyen a pedagógus kapcsolata a tanulókkal, szülőkkel? 7. Milyennek tartja a pedagógus kapcsolatát a kollégákkal? 8. Milyen a pedagógus intézményen belüli és kívüli szakmai aktivitása? 9. Milyen innovációs, vagy pályázati feladatokban vesz, vagy vett részt a pedagógus? 10. Miben nyilvánul meg a pedagógus kezdeményezőkészsége, felelősségvállalása? 11. Reális önismerettel rendelkezik-e a pedagógus? Hogy fogadja a visszajelzéseket? 12. Mennyire jellemző a pedagógusra az önfejlesztés igénye? 13. Mennyire elégedett a pedagógus munkájának eredményességével? 14. Mi (ke) t értékel leginkább a pedagógus szakmai munkájában? 15. Mi az, amiben szeretné, hogy változzon, fejlődjön? 16. Van-e tudomása arról, hogy a pedagógus online közösségeket, kapcsolatot létesít és tart fenn a tanulók és/vagy a szülők körében? 17. Hogyan értékeli a pedagógus konfliktus megelőző és kezelő módszereit, képességét? 42

43 8. sz. melléklet Kérdőíves felmérés Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz! A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = teljesen egyetért 4 = többségében így van 3 = általában igaz 2 = többnyire nincs így 1 = egyáltalán nem ért egyet 0 = nincs információja. A 0 megjelölést a kérdőív átlagába nem számítjuk bele! A pedagógus önértékelő kérdőíve 1. Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről. Jól ismeri a NAT és a helyi tanterv által támasztott tantárgyi követelményeket, valamint a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai 2. oktatásának irányelveit. 3. Az oktató-nevelő munkához kapcsolódó dokumentációja alapos, naprakész, az előírásoknak megfelelő. 4. Színes, változatos, a pedagógiai céloknak megfelelő módszereket 5. alkalmaz. Pedagógiai munkájában figyelembe veszi a tanulók egyéni képességeit, előzetes tudását, életkori sajátosságait, a környezet lehetőségeit Pedagógiai munkájában használja a tantárgyi koncentráció kínálta lehetőségeket. 7. Amennyiben releváns pedagógiai munkájában kihasználja a különböző IKT-alapú oktatási programok nyújtotta lehetőségeket. Tervezőmunkája igazodik a NAT és a helyi tanterv által támasztott tantárgyi követelményekhez valamint a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveihez. Értékelés 43

44 9. A különböző képességű tanulóknak egyéni képességeiknek megfelelően fejlődési lehetőségeket biztosít. 10. A lemaradó tanulókat, a tanuló egyéni lehetőségeinek megfelelően fejleszti. 11. Tervezőmunkájában fontos szempont a tanulói tevékenységre épülő tanulás. 12. Tervezőmunkája kiterjed az értékelés tervezésére is. 13. Pedagógiai munkájában épít a tanulói válaszok, hibák rendszeres visszacsatolására. 14. Jó a kapcsolata a diákokkal. 15. Pedagógiai munkájára jellemző a példamutatás, a diákok számára követhető értékrend átadása. 16. Amennyiben releváns, rendszeresen szervez vonzó, szabadidős programokat a gyermekek számára. 17. Értékelése folyamatos, fejlesztő, a tanulók személyiségfejlődésére is kiterjed. 18. Amennyiben releváns, használja az internet nyújtotta lehetőségeket a tanulás támogatásában. 19. Értékelésében, visszacsatolásaiban a fejlesztő cél dominál. 20. Ellenőrzése, értékelése következetes, a tantervben előírt követelményeknek megfelelő. 21. Teljesíthető követelményeket támaszt. 22. A diákok önértékelését a sikeres tanulási folyamat részének tekinti Értékelésében és a követelmények felállításában a tanterv nyújtotta 23. lehetőségeken belül figyelembe veszi az egyének és a tanulócsoportok sajátosságait. 24. Az értékelések eredményeit beépíti az egyéni és csoportos fejlesztés céljainak, módszereinek kijelölésébe 25. Az értékelés szempontjait, az elvárásokat mindig előre közli a tanulókkal és a szülőkkel. 44

45 26. Jó a kapcsolata a szülőkkel. 27. Jó a kapcsolata a kollégákkal. 28. Gyakran és szívesen vesz részt intézményen belüli vagy kívüli szakmai aktivitásokban a nevelő-oktató munkáján túl is. 29. Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. 30. Határozott, szuggesztív az órákon. 31. Nyitott a kollégák visszajelzéseire, szívesen vesz részt szakmai vitákban. 32. Nyitott a pedagógiai munkájában vele együttműködők visszajelzéseire, felhasználja azokat szakmai fejlődése érdekében. 33. Tisztában van önmaga képességeivel, szakmai felkészültségével, személyisége sajátosságaival. 34. Pedagógiai munkáját folyamatosan elemzi, értékeli. 35. A szakterületére vonatkozó legújabb eredményeket beépíti pedagógiai gyakorlatába 36. Szívesen vesz részt innovációban, pályázati feladatokban. 37. Az önálló tanuláshoz biztosítja a megfelelő útmutatókat, eszközöket. 38. A tanulói hibákat a tanulási folyamat részeként kezeli, azok tapasztalatait beépíti sajátpedagógiai gyakorlatába. 39. Tervezőmunkájában figyelembe veszi a vizuális, auditív, verbális tanulói típusok sajátosságait. 40. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a különböző tanulási stratégiák kialakítására. Kérjük, amennyiben olyan véleménye van a munkájával, személyével kapcsolatban, amelyet nem érintettek a kérdések, és fontosnak tart megjegyezni, írja le ide! 45

46 Kérdőíves felmérés Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz! A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = teljesen egyetért 4 = többségében így van 3 = általában igaz 2 = többnyire nincs így 1 = egyáltalán nem ért egyet 0 = nincs információja. A 0 megjelölést a kérdőív átlagába nem számítjuk bele! Szülői kérdőív a pedagógus önértékeléséhez Értékelés 1. Lehetőségeket biztosít gyermekemnek a tehetsége kibontakoztatásában. 2. Előre tájékoztatja a szülőket és a tanulókat az éves és a rövidebb távú célokról, feladatokról, elvárásokról. 3. Gyermekem otthoni tanulását is segíti. 4. A házi feladatokat, a gyermekem munkáit rendszeresen ellenőrzi 5. A szülőkkel való kommunikációját a kölcsönös megbecsülés, együttműködésre való törekvés, más véleményének tiszteletben tartása jel- lemzi. 6. Szervez vonzó, tanórán kívüli programokat a gyermekek számára 7. Értékelése, visszajelzései rendszeresek, aktuálisak és segítőek. 8. Fogadóórán informatív és gyermekem fejlődése szempontjából hasznos tanácsokat ad. 9. Szülői kérdésre időben és pontosan reagál. 10. Segítségért fordulhatok hozzá nevelési problémákkal. 11. Önálló ismeretszerzésre ösztönzi diákjait. 46

47 12. Felismeri a tanuló problémáit, tanulási nehézségeit és képes segítséget nyújtani. 13. A tanulók bizalommal fordulhatnak hozzá. 14. Gyermekem hosszabb hiányzása esetén lehetőség szerint ad időt és segítséget a felzárkózásához. Kérdőíves felmérés Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz! A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = teljesen egyetért 4 = többségében így van 3 = általában igaz 2 = többnyire nincs így 1 = egyáltalán nem ért egyet 0 = nincs információja. A 0 megjelölést a kérdőív átlagába nem számítjuk bele! Munkatársi kérdőív a pedagógus önértékeléséhez Értékelés 1. A kollégákkal való kommunikációját a kölcsönös megbecsülés, együttműködésre való törekvés, más véleményének tiszteletben tartása jellemzi 2. Nyitott a tantárgyközi együttműködésre 3. A tehetséges tanulóknak lehetőséget biztosít a továbbfejlődésre. 4. Szervez vonzó, tanórán kívüli programokat a gyermekek számára. 5. Szükség szerint tájékoztatja a kollégákat a tanulók fejlődéséről, problémáiról. 47

48 6. Nyitott a pedagógiai munkájában vele együttműködők visszajelzéseire, felhasználja azokat szakmai fejlődése érdekében. 7. Értékelési gyakorlata összhangban van az intézményi elvárásokkal. 8. Részt vesz szakmai vitákban, ilyenkor nyitott, együttműködő. 9. Folyamatosan képezi magát, és tudását igény szerint megosztja kollégáival. 10. Együttműködő, nyitott, és megbízható partner a munkaközösségi munkában. 11. Részt vesz innovációban, pályázati feladatokban. 48

49 9.sz melléklet 49

50 50

51 51

52 52

53 53

54 54

55 55

56 56

57 57