Nem alkalmaz differenciálást

Átírás

1 Pedagógusok ellenőrzése - értékelőlap Pedagógusjelölt neve: Mihaliczku Nikoletta Reflektáló pedagógusjelölt neve: Oláh Ágnes Mikrotanítások 3x20 percben. Örkény István: Egyperces novellák Az óra címe: Örkény István: Arról, hogy mi a groteszk Az óra időpontja: Vizsgált dokumentumok: óraterv, a pedagógusjelölt saját reflexiója, a tanításról készült videó felvétel, diasor Terület, tartalom I. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése 1. Hogyan méri fel - milyen hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz - a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? 2. Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában a tanítás, tanulás folyamatában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? 3. Milyen módon differenciál, alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? 4. Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal? 5. Hogyan fejleszti a kiemelkedő képességű tehetséges tanulókat? 1. Nem jelent meg ezen az órán ez a szempont, így nem értékelhető: Nem alkalmaz differenciálást

2 II. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése 6. Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? 7. Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat? Amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylőket, és a hátrányos helyzetű tanulókat is? 8. Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)? 9. Hogyan működik, mint osztályfőnök? 10. Melyek azok a probléma-megoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz? III.Módszertani felkészültség 11. Milyen a módszertani felkészültsége? 12. Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket? Módszertani felkészültségét jelzi a szakkönyvek használatának feltüntetése az óratervében, illetve az órán megvalósult feladatok különbözősége is ezt támasztja alá. Az óra kezdetben frontális munkával indult, de az óra nagy részében csoportos munkaformát alkalmazta. 12. A ráhangolódás fázisában megjelent az asszociációk előhívására alkalmas feladat, amelynek célja, hogy a témához szorosan kapcsolódó nyitott mondatokat befejezzék a tanulók. Ezzel fel tudta mérni az előzetes ismereteket. A jelentésteremtés szakaszában tanári elbeszélés során megismerkednek a tanulók az új fogalmakkal. Az összehasonlító táblázat alkalmazása segít a vizuális típusú gyerekek számára a tanulási folyamatban. A csoportbontás esetén csoport-kontroll csoport kettősét valósítja meg, ezzel elősegítve a többoldalú válasz lehetőségeket és a sikeres kooperációt. A csoportbontás 2

3 során is figyelt arra, hogy a 3. csoportban 4-4 fő volt, és ők külön kaptak kérdéseket, tehát a csoport előnyeit kihasználva, de egyedül dolgoztatta őket. A reflektálás feladata, pedig jó lehetőséget ad arra, hogy visszacsatolást kapjon az órai munkájával kapcsolatban. 13. Hogyan méri, illetve értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában? 14. Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tanulócsoporthoz, illetve a tananyaghoz? 13. A tanárjelölt a megírt reflexiójában is jelzi, hogy a nyitott mondatok befejezésével voltak problémáik a diákoknak, illetve a feladat és a mellékelt kép összekapcsolásával, ezzel a feladattal kapcsoltban nekem is ez volt a véleményem. Valósan látja a módszertani hibákat, pozitívumokat egyaránt. 14. A tananyag feldolgozásához teljes mértékben illeszkedett az általa alkalmazott módszerek, ahogyan az az óratervben is jól látszik, szervesen kapcsolódtak egymáshoz a más módszerek alapján készült órafázisok. IV. A pedagógiai folyamat tervezése 15. Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? (pedagógiai program, tanmenet, tematikus terv, óraterv, óravázlat, foglalkozási terv, folyamatterv) 16. Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás? 17. A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti Alaptanterv fejlesztési területei nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztési kompetenciákat? 15. A pedagógiai tervező munkáját a logikusság, részletesség, következetesség, arányosság és koherencia jellemzi. Azonban egy-egy feladat, fázis idejének megtervezése esetén kevésbé reális, például a ráhangolódás fázisába 2 percre tervezett feladat akár előre sejthető lett volna, hogy ilyen csoportlétszám esetén kevés az erre szánt idő. A feladatok megoldásához szükséges idő megtervezése megfelelő, viszont az ellenőrzést kevesebb időre tervezte. 16. A megvalósult óra pontosan követte a megtervezett fázisokat, feladatokat. Az időtervet azonban már kevésbé sikeresen valósította meg. Ennek köszönhetően a vázlatban feltűntetett A csoportmunkák meghallgatása, a válaszok tanári pontosítása. vagyis az óra egészét összetartó elem kimaradt. 17. A mikrotanítás során megvalósult NAT fejlesztési területei a következők: 1. Beszédkészség 2. Olvasás, az írott (és hallott) szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás (házi feladat formájában) 6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Ha az egyperces novellát nem ő olvassa fel, hanem valakit megkér a csoportból, akkor a beszédkészség fejlesztése még inkább megvalósult volna. 3

4 18. Az éves tervezés elemei megfelelnek-e a pedagógiai programban leírt intézményi céloknak? Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire? V. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása 20. Milyen hatásos tanulásszervezési eljárásokat alkalmaz (önálló és csoportos tanulás irányítása, differenciálás, projekt, témahét stb.) 21. Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését? 22. Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességét? 19. A ráhangolódás fázisában megvalósult feladat, a nyitott mondatok tetszőleges befejezése a tanulók előzetes tudására épít. 20. A tanulásszervezési eljárások nagyon sokoldalúan lettek megtervezve. Az óra eleji nyitott mondatokot egyéni gondolatok alapján került befejezés. Aztán a jelentésteremtés első szakaszában frontális tanári munka vette kezdetét az új ismertek átadása miatt, majd csoportokban dolgoztatta a diákokat. A reflektálás szakaszában pedig megjelenik az önálló munka is a levél megírása kapcsán, illetve a csoportok munkája során is. 21. A dián szereplő képek segítségével, illetve a csoportoknak kiadott tevékenykedtető feladatok jól motiválták a tanulókat. Kifejezetten tanári motiválás nem igazán történt az órán. Bár az ugye kérdőszót elég sokszor feleslegesen alkalmazza, hiszen nem várt rá tényleges tanulói választ. 22. A csoportmunka alkalmazása segíti az együttműködési képességet, mint ahogyan azt az óratervében a tanárjelölt is jelzi. A nyitott mondatok pedig gondolkodásra sarkall. A T-táblázat segítségével való érvek gyűjtése magába foglalja mindhárom képesség fejlesztését, hiszen a csoportban dolgozó tanulók külön-külön is elgondolkodtak az érveiken, a közös produktum létrehozása miatt viszont együttműködtek egymással és megoldották a feladat közben felmerülő problémákat is. 23. Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a 4

5 tanulási folyamatra? 24. Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információ-kommunikációs technikákra épülő eszközöket, digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információkommunikációs technológiák között? VI. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése 25. Milyen esetekben alkalmazza a tanulási-tanítási folyamatban a diagnosztikus, fejlesztő és szummatív értékelési formákat? 26. Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? 27. Mennyire támogató, fejlesztő az értékelése? 28. Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Visszajelzései támogatják-e a tanulók önértékelésének fejlődését? 23. A frontális munka során jól tudta biztosítani az ehhez szükséges csendes légkört. A csoportmunka esetében már kevésbé tudta jól koordinálni a csoportokat. Kilépve a tanári asztal mögül szemléli a haladást, de inkább csak figyeli őket, de ha kérdés van irányába, akkor segít. A csoportmunka vége felé egyre nagyobb az alapzaj, ami inkább a beszélgetéseknek, mint sem a feladat megoldásának köszönhető, ekkor jelzi, hogy aki még nincs kész az perceken belül jusson a végére. 24. IKT-eszközök közül használja a számítógépet és a projektort a diák kivetése miatt. A dia megfelelően összhangban volt a tanári magyarázattal, sőt a csoportok utasításai is felkerültek a diára. Talán érdemes lett volna a helyes válaszokat is megjeleníteni. A diák megfelelően voltak megalkotva: jól látható, nem túl zsúfolt, logikus A megoldott feladatok ellenőrzésekor, ha az egyik csoport nem tudott válaszolni, akkor segítségül hívta a kontrollcsoportot, de ő maga nem javít a tanulói munka során született válaszokon. A tanárjelölt nem alkalmazott kifejezetten értékelési formákat, csupán pozitív megerősítéseket a bólogatásával és a Nagyon jó! Rendben. kifejezéseket használatával nyugtázta a válaszokat. 27. Támogató a pozitív megerősítések által, de nem fejlesztőek, hiszen nincs konkrét értékelői megnyilvánulása, hiszen nem jelent valódi segítséget a tanulók számára, csak egy visszajelzés. 28. Főleg nonverbális jellegűek a visszajelzései, amelyek bátoríthatják a tanulókat. 5

6 29. Hogyan győződik meg arról, hogy reálisan értékeli-e a tanulókat? VII. A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás 30. Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (életkornak megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? 31. Milyen a tanulókkal az osztályteremben (és azon kívül) a kommunikációja, együttműködése? 32. Milyen módon működik együtt pedagógus és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? 33. Együttműködik-e és ha igen, milyen módon más intézmények pedagógusaival? 34. Milyen pedagógiai fejlesztésekben vesz részt (intézményen belül, kívül, jó gyakorlat stb.)? 35. Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre? 36. Mennyire tud azonosulni az intézmény pedagógiai programjának céljaival, az intézmény hitvallásával? 30. Nyelvhasználata életkornak megfelelő. A frontális munka során tapasztalható főleg a tanári nyelvhasználat milyensége. Az új fogalmak bevezetésekor a szükségeshez képest gyorsan beszél, ami adódhat az idő hiányából. Megfelelő hangerővel, artikulációval beszél, viszont sokszor nem viszi le a hangját a mondatok végén, hanem inkább felkapja. Beszéde gördülékeny, folyamatos és igényes a nyelvhasználata A tanárjelölt által megírt reflexiók is tanúsítják, hogy reális önismerettel rendelkezik és jellemző rá a reflektív szemlélet. Jól fogadja a visszajelzéseket, amiket a legtöbbször meg is fogad, ennél fogva képes az önfejlesztésre

7 VIII. Az autonómia és a felelősségvállalás 37. Munkájában hogyan érvényesíti a PDCA szemléletet? 38. Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket? 39. Kezdeményezőképessége, felelősségvállalása mennyire fejlett? 40. Munkájában mennyire pontos, megbízható? A munkájában pontos és megbízható. Mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legjobban teljesítsen. Megfelelően felkészült és lelkiismeretes a munkájában. 7