A PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK A TERÜLETEI, ELVÁRÁSOK

Átírás

1 1. Pedagógiai módszertani felkészültség A PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK A TERÜLETEI, ELVÁRÁSOK Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, tanet alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli. Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik, folyamatosan képzi magát. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, tanet alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli, alkalmazott módszerei motiválják a tanuló-kat. Tanítványaiban életkoruknak megfelelő szinten a lehetőségekhez és a tantárgyi adottságokhoz mérten kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetencia-fejlesztést támogatják. Megfigyelés (óralátogatás) 16

2 Ismeri és alkalmazzae a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket? Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanulómegismerési technikákat alkalmaz. A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi. Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket. A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órán alkalmazott módszereket. Az egyénre szabott tanulási eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; A pedagógiai módszerek és kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak. dokumentumelemzés, megfigyelés (óralátogatás), interjú Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában? Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus. Alkalmazott módszerei a tanítástanulás eredményességét segítik A nevelési módszerek közül mindig azokat kell kiválasztani, amelyek igazodnak: a tanulók életkori sajátosságaihoz értelmi fejlettségükhöz képességükhöz a nevelő személyiségéhez, felkészültségéhez, pedagógiai kulturáltságához Kérdőív, interjú 17

3 Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tananyaghoz? A rendelkezésére álló tananyagokat, et a digitális anyagokat és et is ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, következetes. Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt). Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására A rendelkezésre álló tananyagokat, et a digitális anyagokat és et is ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, következetes. Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt). Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására. Megfigyelés, (óralátogatás), interjú dokumentumelemzés 18

4 2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás? Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási-tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi. Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit. Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, tanet. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Az órát a célnak megfelelően, logikusan építi fel. A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt. Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására. Terveit az óra eredményességének függvényében felülvizsgálja. A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza, amelyet minden tanévkezdésnél kézhez kapnak. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: Oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét. Munkáját és tevékenységét úgy szervezze, hogy az átlátható legyen. A tervezés során figyelembe veszi a tanulók egyéni képességeit. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak. Megfigyelés, dokumentumele mzés Megfigyelés, dokumentumelemzés, interjú 19

5 Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában? Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus. Alkalmazott módszerei a tanítástanulás eredményességét segítik. Folyamatos ellenőrző, értékelő tevékenységgel javítja munkájának színvonalát, és ezzel biztosítsa a minőséget a nevelő-oktató tevékenységben. Segíti a diákoknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni és felismerni a rosszat. Fontosnak tartja a visszajelzés elvét, mind a gyermek, mind a szülő felé. Megfigyelés, dokumentumelemzés -Folyamatosan tájékoztat a tanulói teljesítményekről, ezek változásairól és javításuk akadályairól. A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai program nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat? A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját. A feladatok meghatározása a Nat 2012 és a kerettanterv fejlesztési területeiés a célok alapján történik. Megfigyelés, dokumentumele mzés (tematikus terv, óravázlat) 20

6 3. A tanulás támogatása Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat? Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein. Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén változtat előzetes tervezési munkáján. Alkalmazza a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit, a differenciált tanulásszervezési módszereket és változatos tanulásszervezési megoldásokat alkalmaz. (kooperatív- és csapatmunka ) A frontális oktatás túlsúlyát csökkentő, az egyéni különbségek figyelembevételére alkalmas differenciált tanulásirányítási módok és haladási tempó alkalmazása. Megfigyelés, dokumentumelemzés Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését? Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket. Törekszik a gyermeki, tanulói érdeklődés felkeltésére, a kreativitás ösztönzésérre, a motivációra. Olyan ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét. Arra törekszik, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségiek figyelembevételével Megfigyelés, dokumentumelemzés 21

7 - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, probléma megoldási és együttműködési képességét? Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására. Megtanítja a tanulás módszereit. Elősegítse az alternatív gondolkodási képesség kialakítását. Az önálló gondolkodás és tanulás elsajátítását szem előtt tartja. A kreativitás fejlesztését a játék, a művészetek és az önkifejezés eszközeinek széleskörű alkalmazásával megvalósítja. A tevékenység-központú oktatási szemlélet gyakorlati megvalósítására törekszik. fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, a reális énkép kialakításának készségét; Megfigyelés, interjú Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási Megfigyelés 22

8 folyamathoz? ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra. A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a tan használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával környezetet szervezünk a tanulók számára. Az élet közeli tanulási környezet kialakítására törekszünk. A tanítási folyamatok során olyan élményszerű helyzeteket teremt - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten -, mely által a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonhatnak le. Biztosítja a tanultak alkalmazását. A tevékenység-központú oktatási szemlélet gyakorlati megvalósítására törekszik. Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információkommuni kációs technikákra épülő et, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információkommunikációs technológiák között? Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT- hatékony használatára a tanulás folyamatában. Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási et biztosít a tanulók számára, például webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok. Az informális tanulás meghatározó lehet, ennek intézményi célrendszere, eszközeiből válogathatnak a pedagógusok: bemutatására törekvés és a web 2 alkalmazások iskolai tevékenységrendszerei előzetes tudásának szerepe biztosításának lehetőségei a kompetencia alapú oktatás kiterjesztésével s oktatóprogramok kidolgozása, átvétele. megfigyelés, interjú 23

9 alkalmazása Kiemelten foglalkozunk a digitális tartalmak, tan oktatási gyakorlatban való használatával, a digitális készségek fejlesztésével. A tevékenységet úgy tervezzük meg, hogy a kompetenciaprogramban érintett tanórák 25%-a IKT eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg. 4. A tanuló személyiségének fejlesztése az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség. Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanuló megismerési technikákat alkalmaz? A tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel. Pedagógiai folyamatunk, tervszerű és szakszerű nevelőmunkánk csak akkor lehet eredményes, ha ismerjük a tanulót, és megfelelő kapcsolatot tudunk vele és környezetével kialakítani. Csak ezek alapján tudjuk azokat a környezeti tényezőket és tanítási módszereket kialakítani, amelyek befolyásolhatják a céljainknak megfelelő személyiség-fejlesztést. Hospitálásokat, illetve családlátogatásokat végeznek a tanulói teljesítményelemzés, Interjú, kérdőív 24

10 és a tanulási nehézségekkel gyakran együtt járó magatartási, beilleszkedési okok feltárására. Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? Munkájában a nevelést és az oktatást egységben kezeli. A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli. A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani - vagy a megfelelő szakembertől segítséget kérni. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását. A személyiségfejlesztés kiemelt nevelési feladat, amely áthatja az iskolai élet minden területét, nem köthető sem műveltségi területhez, sem tantárgyhoz. Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeli a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket, az énkép, önismeret, a nonverbális készségek, a kreativitás, a divergens gondolkodás és társadalmi kompetenciák fejlesztését. Az értékek továbbadása, megfelelő magatartásminták kidolgozása a pedagógus feladata. Tegyen meg minden elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét. Megfigyelés (óralátogatás) interjú pedagógus Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására. A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint Feladata a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Megfigyelés, dokumentumelemzés 25

11 Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal? a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli Tegyen meg minden elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét. A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A törvényben foglaltak alapján intézményünkben a gyerekek szakszerű fejlesztését gyógypedagógus végzi. Iskolánk e gondok megoldására, a magatartási nehézségek enyhítésére a következő tevékenységformákat és szervezési feladatokat alkalmazza: - Kiscsoportos foglalkozások szervezése, amelyek eredménynövelő hatással bírnak. - Szakkörök indítása. - Sportfoglalkozások szervezése Tanulmányi kirándulások tanmenetbe történő illesztése, amelyek segíthetik a beilleszkedést, a tanulás motiválását. - Szoros kapcsolat az óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal. - Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. - Nívócsoportos oktatás, képesség szerinti bontás. - Felzárkóztató órák és foglalkozások. Megfigyelés, interjú 26

12 - Napközi otthon, tanulószoba. - A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai. - A családlátogatások, szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. - A szociális kompetenciák tanulása, gyakorlása. Intézményünk pedagógiai munkájában fontos szerepet kap a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása. Pedagógusaink együttműködnek a Nevelési Tanácsadóval, Családsegítő Szolgálatokkal, Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal. Szükség esetén munkájukba bevonnak más pedagógiai szakszolgálatot is. A diagnosztikus jellegű felmérések eredményei alapján fejlesztési tervet készítenek egyénre szabottan, konkrét programmal egy-egy időszakra vonatkozóan. A fejlesztési program tartalmazza a célokat az alkalmazott eljárásokat, módszereket. A program alkalmazása során hatásvizsgálatokat készítenek. A tanulók foglalkoztatását egyéni vagy csoportos formában végzik. A tanulók haladását, fejlődését egyéni fejlesztő lapon dokumentálják. Törekednek arra, hogy a kollégákkal való együttműködés kapcsán preventív 27

13 tevékenységet is végezzenek, illetve a pedagógusokkal is megismertessenek minél több hatékony preventív eljárást. Részt vesznek a szakmai ek megbeszélésein, tantestületi értekezleteken, hogy tapasztalataik közreadásával, javaslataikkal elősegítsék a lemaradó tanulók felzárkóztatását. Kiemelt fontosságúnak tartja a halmozottan hátrányos tanulókkal való foglalkozást, fejlesztésüket és beilleszkedésüket, valamint továbbtanulásukat. A hátrányos helyzetű, illetve állami gondoskodásban részesülő tanulókkal való foglalkozás problémáik megoldásában, ügyintézés segítése, nevelési tanácsadóval való kapcsolat. Segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat. -Egységes iskolánkban a tehetség kibontakoztatásának fő színtere a tanítási óra. Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő 28

14 ismeretek átadása céljából. Arra törekszik, hogy a tehetséges gyerekek megtalálják azokat a tevékenységformákat, amelyekben kreativitásukat, tudásukat, produktumukat felmutathatják. 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Milyen módszereket, et alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata - az életkori sajátosságok figyelembe vételével - a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett Megfigyelés, interjú, kérdőív 29

15 tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat is? Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt. Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli. Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait. A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. Az osztályfőnököknek jelentős szerepük van az új osztályközösségek kialakításában. Közös programokkal, közösségi játékokkal elősegítik, hogy a gyerekek minél előbb megismerjék egymást. Különösen fontos a halmozottan hátrányos helyzetű, IPR-be bevont tanulók helyzetére való odafigyelés. A közös programokban való részvételük segítheti az osztályközösségbe történő beilleszkedésüket. megfigyelés, interjú 30

16 Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése,, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)? Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális funkcionális használatának terén. Észrevétlenül, de irányítani kell, hogy az osztályban a jól tanuló, leg is értékes személyek legyenek a népszerűek. A negatív hatást kifejtő tanulók tevékenységét határozottan más irányba kell terelni. A közösség fejlesztésére jó lehetőséget biztosít az osztálykirándulás. Szorgalmazzuk, hogy az anyagi lehetőségek függvényében évente 1-2 napot biztosítsunk arra a tagintézményekben, hogy tanulóink megismerjék az ország különböző területeinek nevezetességeit, természeti tájait. Színház- és múzeum-látogatásokat szervezünk. terv szerint megfigyelés, interjú, dokumentumelemzés Melyek azok a probléma megoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz? Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel. A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. Folyamatosan törekszik az együttműködést támogató módszerek megismerésére. Az osztályfőnökök az osztállyal együtt közös szabályokat fogalmaz meg. Betartásukat együtt ellenőrzik, a tanulók folyamatos visszajelzést kapnak. A konfliktusokat és azok megoldásait megbeszélik. terv szerint megfigyelés, interjú 31

17 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése? Jól ismeri a szaktárgy tantervi követelményeit, és képes saját követelményeit ezek figyelembevételével és saját tanulócsoportjának ismeretében pontosan körülhatárolni, alkalmazni. A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő et készít. Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, et. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek. A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos visszajelzésre. Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani. Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti. A kompetencia alapú oktatás során fejlesztő értékelés alkalmazása. Személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel esélyt teremt a sikeres iskolai pályafutás, valamint az élethosszig tartó tanulás biztonságos megalapozásához, az egységes műveltségbeli alapok megszerzéséhez. A pedagógiai értékelés lényege a viszonyítás, - viszonyítás a követelményekhez, teljesítményeihez, a társakhoz. Fontos, hogy a tanító változatosan, árnyaltan értékelje a tanulók munkáját. Az értékelés számos módon kifejezhető. A tanítói értékelés formáját tekintve lehet metakommunikatív, illetve szóbeli vagy írásbeli visszajelzés (ez utóbbiak egy szótól a szövegig terjednek, alkalmazhatunk pontozást, %-os értékelést). Az ellenőrzés különféle formái harmonikusan jelenjenek meg a nevelési folyamatban, pl. szóbeli feladatmegoldás, írásbeli megfigyelés, dokumentumelemzés lés megfigyelés 32

18 feladatmegoldás, cselekvés, vizuális megjelenítés, szóbeli felmérés, írásbeli felmérés, szóbeli felelet, írásbeli felelet, szóbeli beszámoló, szóbeli házi feladat, írásbeli házi feladat, dolgozat, feladatlap, stb. A feladatlapok tartalmazzanak feleletválasztó, feleletalkotó és képességjellegű tudást mérő feladatokat egyaránt. Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Visszajelzései támogatják-e a tanulók önértékelésének fejlődését? Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését. Az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon, alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet, nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart, a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének. megfigyelés 33

19 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Szakmai és nyelvi szempontból igényese a nyelvhasználata (a tanulók életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. Törekszik az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására; megfigyelés Milyen a tanulókkal az osztályteremben (és azon kívül) a kommunikációja, együttműködése? Milyen módon működik együtt pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését. A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs et és a különböző online csatornákat. A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. A szakmai Mindig megszólítható, biztosítja a kérdezés szabadságát. Érdemi választ ad a szülő és tanuló javaslataira, kérdéseire. A gyermekek, a tanulók és a szülők méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartja. A munkatársak méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartja. Együttműködik gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel. Együttműködik a tagintézmények dolgozóival. Közreműködik a gyermekés ifjúságvédelmi feladatok ellátásában. Munkájában nyitott, az kapcsolatokra épít. megfigyelés interjú, kérdőív 34

20 munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógus-társaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. Projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. Folyamatosan együttműködik a szülőkkel. Igénybe veszi a térség, a települések oktatási, művelődési, sport, egészségügyi, szociális intézményei, egyházai, civil szervezetei, gazdasági szereplői által felkínált lehetőségeket. A tanulók érdekében törekszünk a széles együttműködésre. Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével az osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Beiskolázási terveinkről tájékoztatjuk az óvodásokat és szüleiket, valamint az óvónőket. Szorgalmazzuk az intézménylátogatást, órák megtekintését, a hospitálásokat, az óvodások nyomon követését, a gyermek fejlődésével kapcsolatos mérések eredményeinek megbeszélését. Segítséget kell nyújtania iskolánknak, hogy a legszélesebb körű tájékoztatást megkapják a lehetőségekről, és a középiskolák konkrét bemutatkozásával még inkább szemléletesebbé tenni a választást. Tagintézmények közötti kapcsolat az intézmény valamennyi pedagógusa, kiemelten az igazgatók tanácsa, ek együttműködése révén. Az iskolának folyamatos és korrekt kapcsolatrendszert 35

21 kell kialakítania a településeken működő egyházakkal és vezetőikkel, rendszeres információcserére törekedjen a gyermekjóléti szolgálatokkal. Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képese önfejlesztésre? A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. A vitákban képes másokat is meggyőzni, és egyben ő maga is meggyőzhető. interjú, kérdőív 36

22 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. Részt vesz a számára előírt pedagógustovábbképzéseken, folyamatosan képezi magát. Internetes oktatást segítő weblapok feltérképezése, használata. Szakirodalom nyomon követése (pedagógiai, szakmódszertani, szakmai), jogi dokumentumok változásainak nyomon követése (törvények, rendeletek) Nyitott, befogadó az új elképzelésekre, módszertani eljárásokra, az innovációra. interjú, kérdőív Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket? Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, ről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Élő szakmai kapcsolat-rendszert alakít ki az intézményen kívül is. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Felkészült az innovációval járó szerepváltásra, szemléletváltásra. A Köznevelési törvényben foglaltak betartása mellett a munkáját olyan szolgálatként éli meg, amelyben nagy szerepet kap a hivatástudat, a szakmaiság. A pedagógus ismeri jogait és betartja kötelességeit a jogszabályokban, a Szervezeti Működési Szabályzatban és a munkaköri leírásban foglaltak alapján. Alapvető feladatának tartja a rábízott tanulók nevelését és oktatását. Minden esetben a tanulók érdekében interjú, kérdőív 37

23 tevékenykedik. Hisz önmagában, nevelési elveiben, a nevelőközösségben, a gyermekekben, tanulókban. Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképess ége, felelősségvállalása a munkájában? Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket. Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban. Aktívan részt vesz a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken. Az éves munkai rendezvényeken részt vállal. Határidőre megszerzi a kötelező minősítéseket. Megőrzi a hivatali titkot. Hivatásához méltó magatartást tanúsít. megfigyelés, interjú, kérdőív 38