Felsőoktatási innovációkat támogató kompetenciafejlesztések rendszere. Dr. Daruka Magdolna Csillik Olga

Hasonló dokumentumok
Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

A felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje. Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem

EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA

A KOMPLEX ALAPPROGRAM BEVEZETÉSE A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN EFOP

"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

SZÜKSÉGLETEK, TAPASZTALATOK, IGÉNYEK INTÉZMÉNYI SZINTŰ ELEKTRONIKUS TANULÁSTÁMOGATÁSI RENDSZER. Fodorné Tóth Krisztina

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

igények- módszertani javaslatok

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK.

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle)

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése

A Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ szerepvállalása a projektben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

TIOP / A

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 3. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.

A pedagógussá válás és szakmai fejlődés rendszere. Falus Iván TEMPUS november 7.

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

TANULÁS VAGY E-TANULÁS? OKTATÁSMÓDSZERTAN A XXI. SZÁZADBAN

EFOP Kreatív közösségi iskolák létrehozása élménypedagógiai és projekt módszerekkel

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink

A pedagógus-továbbképzési rendszer formai és tartalmi megújulása

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER

A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/

Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók

A műszaki és humán szakterület szakmai pedagógusképzésének és képzők hálózatának fejlesztése TÁMOP B.2-13/

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

AZ ÓBUDAI EGYETEM ÁLTAL A TÁMOP B.2-13/ PROJEKTBEN FEJLESZTETT ELEKTRONIKUS TANANYAGOK RENDSZERE

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

A pedagógus-továbbképzési rendszermodell kialakítása

Továbbképzési tájékoztató 2018.

Mérés és értékelés innovációk és dilemmák BME TFK Konferencia szeptember 29.

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Digitális Oktatási Stratégia

Továbbképzési tájékoztató 2018.

A pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása

Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával

Korszerű óvodavezetés a köznevelés új rendszerében 30 óra

MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA

Digitális Oktatási Stratégia

Elektronikus oktatástámogató rendszer bevezetésének tapasztalatai. Jókai Erika Vig Zoltán

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés a felsőoktatásban

INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

INNOVATÍV IDŐGAZDÁLKODÁS ÉS INTERAKTÍV TANULÁSI FELADATOK HATÁSA AZ OKTATÁSI EREDMÉNYESSÉGRE A FELSŐOKTATÁSBAN

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Tanulásmódszertan és oktatási kultúra: a tanulási élmény tervezhetősége (?)

A tanári mesterképzés portfóliója

III. ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA BUDAPEST FEBRUÁR 8.

KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.

E-SZOLGÁLTATÁSOK INTEGRÁCIÓJA INTÉZMÉNYI SZINTEN

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER

A TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA

Blended learning az egészségügyben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP /A Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP / századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

A felsőoktatás-pedagógiai szakirány

A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE

Az Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) módszertani lehetőségei. Az interaktív tábla alkalmazása az óvodai folyamatok támogatásában

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL

A KREDITALAPÚ MODULÁRIS RENDSZEREK, MINT A CURRICULUMFEJLESZTÉS ÚJ MINŐSÉGE

Távoktatási tananyagok. fejlesztése

Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók?

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

A KORAI ISKOLAELHAGYÁS MÉRSÉKLÉSÉT TÁMOGATÓ PROGRAMOK

című kiemelt uniós projekt eredményei

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

E-Learninga menedzsmentben és a szervezeti tudás megújításában empirikus vizsgálatok tükrében

MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM október 20. A mentorrá válás útja

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi

DIGITÁLIS KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE A SZOLNOKI TANKERÜLETI KÖZPONT INTÉZMÉNYEIBEN EFOP

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejleszthetősége elektronikus tananyagokban

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály

A tanári felkészítés (pedagógia, pszichológia, szakmódszertan) oktatóinak IKT használata

A dolgozók jólléte mint a fenntartható fejlődés feltétele és indikátora a felsőoktatásban

Átírás:

Felsőoktatási innovációkat támogató kompetenciafejlesztések rendszere Dr. Daruka Magdolna Csillik Olga

Felsőoktatási piac főbb jellemzői Keresleti oldal A hallgatók preferenciáinak változása (digitális generáció) Tananyagok, kurzusok elérési lehetősége Digitális eszközhasználat Költségfinanszírozás arányának növekedése Párhuzamos munkavégzés - rugalmasabb képzési formák iránti igények Személyre szabottabb tanulási környezet Külföldi hallgatók igényei Kínálati oldal Innovációs kényszer versus hagyományos oktatási keretek, módszer Erősödő verseny a jobb tanulókért (nemzetközi térben) A versenyképesség új formáinak megjelenése (innovatív tanulásszervezési eljárások, online és nyitott kurzusok, MOOC, hibrid oktatás különböző modelljei, tanulóközpontú és problémaalapú, rugalmas képzések)

Rövid távon várható elmozdulások Formális és informális tanulás egységének megteremtése: az önállóan irányított, kíváncsiságon alapuló tanulás integrálódása segíti a felsőoktatásban a kreativitást, kísérletező kedvet. Az új tanulási, oktatási formák elterjedésének következtében megváltozott tanulási terek: rugalmasan átalakítható, a kooperatív tanulási módszerek, projektmunkák, az órai és tanórán kívüli együttműködés, interaktivitás, digitális eszközök használatára alkalmas terek. BOYD saját digitális eszközök integrálása az oktatásba. Hibrid oktatás terjedése: online tanulás és a hagyományos keretek közötti oktatás előnyeinek ötvöződését lehetővé tévő megoldás 3

Tanulói generációk sajátosságai hatásuk a tanulási-tanítási folyamatra (empirikus kutatások 2014, 2015) Nemzetközi és hazai trendek az oktatásban (Horizon 2016) blended learning Képzési igények a felsőoktatásban (empirikus kutatás 2013-2015) Képzők képzésének tapasztalatai (empirikus kutatás 2014-2016)

Képzési igény felmérés résztvevői A válaszadók intézmények szerinti megoszlása 18 intézmény, N = 734 fő 76% oktató, 20% adminisztratív dolgozó, 4 % tudományos munkatárs BCE 45 fő hiányzó adat BBTE SZTE SZIE SE PTE PE NYME NYF ME KJF GYHF GDF ELTE EKF DF DE BGF BCE 2 1 2 4 1 3 6 1 16 16 37 45 43 34 45 56 97 147 168 0 20 40 60 80 100 120 140 160

Összminta - BCE Említett oktatási nehézségek Technikai probléma, terem-, eszközhiány (29 25 % ) Motiválatlan hallgatók (21 21,4 %) Időhiány (12%- 10,7 %) Motiválás, előadás, értékelés (11-7,1 %) 5%: Nagy létszám (10,7%), heterogén csoportok (7,1 %), új tud.-os eredmények átadása (7,1 %) Tanulói tudáshiány (7,1 %) Fejlődési igények IKT, webes alkalmazások (17,7 8,1 %) Módszertani jártasság (17,2-8,1 %) Előadói készség (13,6-27,3 %) Nyelvtudás (11,8-5,4 %) Szakmai, gyakorlati tudás fejlesztése (8,6-27,3% ) Hallgatók motiválása (6,6 8,1 % ) Prezentáció (5%) Csoportmunka (10,8 %)

BCE: nehézség a hallgatókkal kapcsolatban Viselkedési problémák (25%) Motiválatlanság (22%) Felkészületlenség (13,8%) Tudáshiány (8,3%) Fegyelem (8,3%) Egyéb: más érdeklődés hiánya, csoportösszetétel heterogenitás, nagy létszám, kognitív képességek, órai aktivitás hiánya

Összminta 83,2% részt venne képzésen 10,4% nem ok: életkor, időhiány Legalább harmada igényli: digitális tananyagfejlesztést idegen nyelvű kurzusok oktatására felkészítést nyelvi képzést prezentációs készségek fejlesztését pályázatírási ismereteket

Moodle használatról A diákok alapvetően szeretik és ismerik a Moodle-t. Az ügyfélszolgálatot kevesen veszik igénybe. A más környezetben is tanuló hallgatók elégedettek a Moodle-lel. Hallgatói igények: mobil platformon is legyen elérhető, modernebb, fiatalosabb kinézet, stabilabb keretek, e-learning funkciók, oktatóiktól intenzív, vagy még inkább példamutató magatartást várnak el, Nagyobb energiát kell fordítani a rendszer nyújtotta lehetőségek kiaknázására. A diákok nyitottak az újításra. Az oktatók kevésbé, amelynek oka lehet a tájékozatlanság és a technológiai tudás hiánya. (2015 ősz, N=476)

Személyes és fókuszcsoportos interjúk Erőteljes a módszertani megújulás igénye, amely nemcsak a digitális elemeket érinti, hanem az egész tanulási-tanítási folyamatot (elsődlegesen alaptantárgyaknál). Alapvetően a képzés átalakítására lenne szükség: kevesebb tárgy, magasabb óraszámokkal, magas kreditért. Mobil applikációs lehetőségek iránti igény.

Kompetenciafejlesztések Korszerű módszertani ismeretek Digitális tananyagok fejlesztési lehetőségei Grafikus tervezés, képszerkesztés alapjai Vizualizáció digitális eszközökkel Oktatás a kamera mögött Hanganyag készítése Gamification Web2-es és digitális eszközök használata a felsőoktatásban Mérés és értékelés digitális eszközökkel Vita, párbeszéd digitális eszközökkel Informatikai érzékenyítés (a kódolás alapjai) Online kurzusmenedzsment a gyakorlatban

Digitális eszközhasználattal támogatott korszerű pedagógiai-módszertani továbbképzés 30 órás modulok: I. Pedagógiai, pszichológiai, módszertani modul II. Digitális eszközhasználat modul III. Eredményalapú tervezés, e-portfólió

I. modul: Korszerű pedagógia, pszichológiai és módszertani ismeretek Tudás Képesség Attitűd Felelősség, autonómia Elsajátította az együttműködésen alapuló csoportmunka alapvető fogalmait. Ismeri a kooperatív pedagógiai módszerek alkalmazásának lehetőségeit az oktatási folyamatban. Képesség kialakítása kooperatívmódszerek alkalmazásának megfelelő feladatrendszerek kidolgozására. A csoportmunka tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához és ellenőrzéséhez szükséges ismeretek és jártasságok megszerzése. Elsajátította az együttműködésen alapuló csoportmunka alapvető fogalmait. Ismeri a kooperatív pedagógiai módszerek alkalmazásának lehetőségeit az oktatási folyamatban. Ismeri a korszerű élményszerű és tevékenységalapú módszereket. Képes ezeket alkalmazni különböző kurzusokon, különböző életkori szakaszokban lévő hallgatók tanulási sajátosságainak megfelelően Képes a különböző generációs igényekhez alkalmazkodó módszerek alkalmazására a tanítási-tanulási folyamatban Ismeri a korszerű élményszerű és tevékenységalapú módszereket. Képes ezeket alkalmazni különböző kurzusokon, különböző életkori szakaszokban lévő hallgatók tanulási sajátosságainak megfelelően Ismeri az oktatási intézményekben jellemzően kialakuló konfliktusok hátterét, okait, lehetséges megoldási módjait Ismeri a tanulói, illetve a tanári stresszt kiváltó faktorokat, a főbb tüneteket, a stresszérzékenységet befolyásoló tényezőket. Képes a kialakuló iskolai konfliktusok kezelésére Képes a tanítási-tanulási folyamatban kialakuló stresszhelyzetek korai felismerésére és prevenciójára. Segíteni tudja a stresszkezelést. Ismeri az oktatási intézményekben jellemzően kialakuló konfliktusok hátterét, okait, lehetséges megoldási módjait Ismeri a tanulói, illetve a tanári stresszt kiváltó faktorokat, a főbb tüneteket, a stresszérzékenységet befolyásoló tényezőket.

II. modul: Digitális eszközhasználat integrálása az oktatásba Tudás Képesség Attitűd Ismeri a vizualitás jelentőségét, szerepét a különböző generációk oktatásában. Ismeri a blended learning (hibrid oktatás) lényegét, formáit, hatásmechanizmusát. Tudja azonosítani a játékok elemeit és mechanizmusát. Ismeri a gamification alkalmazásának a lehetőségeit és feltételeit az oktatásban Ismeri a mérés és értékelés digitális alkalmazásait Oktatási keretrendszer használata Képes hatékonyan integrálni a Web2-es eszközöket a tanulási-tanítási folyamatba. Hatékonyan tudja kombinálni az e-learning és a tantermi oktatás elemeit. Képes az általa oktatott szaktárgyak keretén belül a játék elemeinek integrálására. Alkalmazza a korszerű mérési és értékelési ismereteit a tanulási-tanítási folyamatban Képes a didaktikai feladatoknak megfelelő értékelési rendszer kidolgozására, az értékelés eredményeiből megfelelő következtetéseket levonni Azonosítani tudja a kiválasztott oktatási rendszer nyújtotta lehetőségeket, ezeket alkalmazza a tanulási-tanítási folyamatban. Képes kezelni az oktatási keretrendszert. Tisztában van és elfogadja a különböző generációk tanulási folyamatának sajátosságaival Nyitott új tanulási utak és módszerek kialakítására Törekszik a digitális eszközökkel támogatott korszerű mérés és értékelés módszereinek beépítésére a tanulási-tanítási folyamatban Nyitott az oktatási keretrendszerek nyújtotta lehetőségek kihasználására.

III. modul: Tanulási eredményalapú (LeO) képzés- és tananyagfejlesztés, e portfólió készítése Tudás Készség Attitűd Felelősség A bementet-, kimenet- és folyamatorientált pedagógiai tervezés különbségei A tanulási eredmények fogalma és kapcsolata a kompetenciákkal A tanulási eredményekhez rendelt releváns tanulási tevékenységekhez szükséges források, tartalmak és eszközök azonosítása A tervezett tanulási eredményekhez és tanulási tevékenységekhez szorosan kapcsolódó értékelési rendszer tervezése E-portfólió szerepe, típusai és tartalmi elemei Hallgatói oktatási portfólió készítése Képes összehasonlítani és értékelni a pedagógiai tervezés különböző megközelítéseit Át tudja gondolni vizsgálni és képes újra rendezni saját tervezési munkáját Felismeri és értelmezi a kompetenciák és a tanulási eredmények kapcsolatát Képes azonosítani a tervezési munka során a tanulási eredményeket és az ezekhez rendelt tevékenységeket, forrásokat, tartalmakat Ki tudja alakítani a hatékony, motiváló értékelési rendszert Megállapítja, hogy a tanulási-tanítási folyamatban mikor milyen mérés és értékelés szükséges Képes a közöttük lévő összhang megteremtésére Felismeri az e-portfólió szerepét Képes a hallgatói munka értékelése során az elkészült portfólió segítségével Nyitott a tervezési folyamat különböző megközelítésében. Kész a tanulási eredmények és a kompetenciák összekapcsolására saját tanítási-nevelési munkájában. Törekszik az értékelés különböző, motiváló formáinak alkalmazására. Elfogadja az e-portfólió készítésének szükségességét. Oktatói portfólió készítése El tudja készíteni a saját e portfólióját. Munkájában szakmailag igényes, kész a folyamatos önfejlesztésre Önállóság a döntési folyamatokban Felelősen kapcsolja össze a tanulási eredményeket, kompetenciákat és tevékenységeket a tanulási tartalmakkal Érvekkel támasztja alá az értékelési rendszer korszerűsítését, felelősen alkalmazza a tanultakat Mások számára képes megmagyarázni az e-portfólió készítésének előnyeit Támogatja a tanulók munkáját Önállóság az értékelési folyamatban Autonóm döntések az önfejlesztéssel összefüggésben

Köszönjük a figyelmet! Daruka Magdolna magdolna.daruka@uni-corvinus.hu Csillik Olga olga.csillik@uni-corvinus.hu