2013 48. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek... 3 Nem jött be az optimista jóslat az ingatlanpiacról... 4 A jó lakáshitel receptje: végy egy csipetnyi alapkamatot... 6 Pereket buktak a devizahitelesek az OTP-vel szemben... 7 Nagy a különbség az ingatlanárakban a főváros agglomerációjában... 9 Jöhetnek az energetikai szempontból zöldebb lakóparkok és közületek?... 11 A rezsicsökkentés és a tájékoztatás is kibővül... 13 Az ingatlanárak magasabbak a buliövezetekben... 14 Budapesti átlaglakásért vidéken házat kapni... 16 Olcsóbb a forint alapú lakáshitel, mint a válság előtt a frankhitel volt... 19 Irodapiaci hírek... 20 Minden eredménysoron dinamikus növekedés az Appeninn-nél... 21 Felmelegedés várható a befektetési piacon... 23 Logisztikai hírek... 25 Szombaton átadják a Thökölyt... 26 Tatabányán bővít a Sanmina-SCI... 28 Új csomópont épül az M3-asra... 29 Üzemcsarnokok épültek Kunszentmiklóson... 31 Zöldmezős beruházás a gyulai ipari parkban... 32 Itthon terjeszkedik a török logisztikai szolgáltató... 33 Retail hírek... 34 Plázákban és benzinkutakon nem működhet dohánybolt... 35 KSH: tovább nőttek a beruházások... 36 Nem fogunk kártyával fizetni jövőre?... 38 Egységesítené a transzferár-dokumentációt az OECD... 39 Gazdasági hírek... 42 Melyik a legjobb magyar bank?... 43 Egyesek szerint vége a válságnak... 44 TBSZ: újabb kedvező jogszabály-változások... 46 Exportpiacok: önbizalomban immár nincs hiány... 48 Ingyenes pénzfelvétel - január 20-ig kell nyilatkozni... 50 Márciustól többe kerülnek a kft.-k... 52 Property News... 53 Javuló tendencia az európai befektetési piacon... 54 2/55
Lakáspiaci hírek 2013 48. hét 3/55
Nem jött be az optimista jóslat az ingatlanpiacról 2013. November 29. Péntek Továbbra is lefelé tartó trend jellemzi az ingatlanpiacot, ma már az sem mindig igaz, hogy bármit el lehet adni, ha megfelelően alacsony az ár - mondta az ingatlanvagyon-értékelők szövetségének elnöke. Bár tavaly az ellenkezőjét jósolták a szakemberek, csökkenő árak mellett tovább szűkül az ingatlanpiac. Molnár Dénes, a Magyar Mérnöki Kamara építési tagozatának elnökségi tagja szerint a lakásépítési szegmens és az építőipar sok egyéb területe is a tavalyi mélypont óta picit pozitívan fejlődött. Kérdésre válaszolva hozzátette, 2008, az ingatlanpiaci válság kezdete óta gyakorlatilag leállt az összes fejlesztés, illetve nagyon-nagyon kevés van. A bedőlt beruházások közül példaként említette a Marina Part vagy a Corvin-Szigony negyed egyes beruházásait. Vannak ugyan ingatlanok, amelyeket még be tudtak fejezni az építtetők, de félkészen hagyott házakat is látni a fővárosban. Előbbiekben ugyan lehet lakást vásárolni, ám az eladók dolgát nehezíti, hogy az évi 90 ezer értékesített lakásnak talán, ha a 3 százaléka új építésű ingatlan. Ez a korábbi években sokkal jelentősebb volt, ma ez egyelőre mélyponton van mondta az új lakások iránti érdeklődésről Molnár Dénes. Horváth Csaba, a Képesített Ingatlanvagyon-értékelők Országos Szövetségének elnöke szerint nem csak ő, hanem a korábban optimista jóslatokat megfogalmazó, 2012-re már a gödör alját prognosztizáló ingatlanos hálózat is úgy látja, nem fordult meg a lefelé tartó trend. 2013 várhatóan még az előző évet is alulmúlja majd, ez nem a lakásépítés időszaka tette hozzá. A helyzet jellemzésére megemlítette, hogy míg 2004-ben közel 44 ezer új lakást adtak el, 2012-ben már csak 10 és fél ezret. A szakember, aki Pécsen dolgozik, arról is beszélt, hogy a baranyai megyeszékhelyen 2008 óta a panellakások piacán például 30-35 százalékos áresést tapasztalt, és a csökkenés tovább folytatódik. Az áresés mértéke a baranyai aprófalvakban még nagyobb, 50 százalék körüli, illetve bizonyos településeken szinte eladhatatlanok a házak. Ingatlanosként azt mondjuk, hogy mindent el lehet adni megfelelő áron, de úgy tűnik, hogy ez már nem mindig igaz fogalmazott az ingatlanvagyon-értékelők szövetségének elnöke. Horváth Csaba szerint a mostani helyzetnek több oka is van. Az egyik, hogy 1999 és 2004 között nagyjából 300 százalékkal nőttek a lakásárak, miközben a jövedelmek jóval kisebb mértékben, tehát túlértékeltté vált az ingatlanállomány. A másik probléma a hitelezéshez kapcsolódik: 150 ezren több mint 90 napja nem törlesztik a kölcsönüket, valamint még a támogatott lakáshitelek 6-7 százalékos kamata is borzasztóan magas. Normális országokban 2-3 százalékos kamat fölött nem vesznek föl több évtizedig fizetendő hiteleket. Ezen kívül egyre kevesebb az emberek lakásvásárlásra fordítható pénze, miután az egyre inkább fizetőssé váló szolgáltatások egészségügy, oktatás többletkiadásokkal járnak. Az ingatlanszerzésre költhető összeg még a lakásárak csökkenése mellett is kisebb. További negatív tényező a foglalkoztatási helyzet közmunkások nem vesznek lakást, a külföldön dolgozó magyarok pedig nem itthon, sőt közülük egyre többen eladják magyarországi ingatlanukat. A piacot emellett 470 ezer nem lakás célra használt lakóingatlan is nyomja mondta a szakember. 4/55
Horváth Csaba szerint egyelőre hiányzik a bizalom, a jövőbe vetett hit a lakosságban, annak érzése, hogy a munkahelye, jövedelme 5-10-20 év múlva is biztos lesz. Amíg a gazdasági helyzet nem javul annyira, hogy a helyreálló bizalom lakásvásárlásban is megnyilvánuljon, nem várható, hogy a közeljövőben javulni fog az ingatlanpiaci helyzet tette hozzá. Forrás: Hirado.hu 5/55
A jó lakáshitel receptje: végy egy csipetnyi alapkamatot 2013. November 28. Csütörtök Ma Magyarországon átlagosan 76.000 Ft-os havi törlesztőrészlet mellett lehet hozzájutni egy 10 millió Ft-os, 20 éves futamidejű lakáshitelhez. Ez az összeg azonban több ezer forinttal is csökkenhet, ha kitart a jegybank alapkamat csökkentési hulláma! Megnéztük, hogy nemzetközi szinten most hol tartanak a jelzáloghitelek törlesztőrészletei és miért lehetnek ezek havonta akár 20 ezer forinttal kedvezőbbek az itthoniaknál -írja a Bankmonitor.hu Magyarországon a piaci lakáshitelek kamatszintje 6,8% körül alakul, amelyhez 76 ezer forintot meghaladó havi részlet párosul (a 11 legnagyobb hazai bank által kínált legjobb hitelek átlaga). A hazai kamatszint nagyjából 3%ponttal magasabb, mint a vizsgált külföldi országok mutatója, ezért lakáshiteled felvételekor 15-20 ezer forinttal magasabb törlesztőrészlettel kell kalkulálnod német, osztrák vagy szlovák szomszédainkhoz képest. Még a legkedvezőbb esetben is 16 ezer forinttal, azaz több mint 25%-kal kell többet fizetnünk északi szomszédunkhoz képest, ami a teljes futamidő alatt a családnak már közel 4 millió Ft-os többletkiadást jelent! Nemzetközi összevetésben a kamatfelár mértéke lényegesen nem magasabb, mint Németországban vagy Ausztriában. Összességében a kockázatmentes hozamon felül 3,2-3,8%-ot tesz ki a kamattöbblet értéke, az itthoni 3,6%-hoz képest. A havi törlesztőrészletben tapasztalt különbség döntő többségért tehát nem az alkalmazott kamatfelár, hanem a sokszorosan magasabb jegybanki alapkamat a felelős. A piaci kamatozású hitelek alapját rendszerint BUBOR, míg az állami kamattámogatással rendelkező hitelek referenciakamatát az állampapírhozamok adják. Mivel mindkét említett referenciakamat mozgása szorosan összefügg a jegybanki alapkamatéval, ezért az alapkamat csökkentése esetén mérséklődhet a havi törlesztőrészletünk, míg növekedése esetén megemelkedhet. A cikk folytatása itt! Forrás: IngatlanHírek.hu 6/55
Pereket buktak a devizahitelesek az OTP-vel szemben 2013. November 28. Csütörtök Az OTP Bank javára döntött a bíróság a közelmúltban három, devizahiteles ügyfelek által indított perben, amelyben a szerződés érvénytelenítését kérték a hitelfelvevők. Az ítéletek nem jogerősek - közölte a bank szerdán az MTI-vel. A bank tájékoztatása szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elsőfokú ítéletében jogszerűnek találta az árfolyamrést, az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő oklistát és a törlesztőrészletek kiszámítását is az OTP lakáshitel szerződésében. A bank közleményében hozzáteszi: a döntés azért is érdekes, mert a közelmúltban több bíróság, sőt az árfolyamrés kapcsán a Kúria egyik tanácsa is kifogásolt egy-egy szerződést a fenti okok miatt. Az egyik pert egy devizahiteles házaspár indította, azt kérve a bíróságtól, hogy mondja ki a szerződés érvénytelenségét, ám a PKKB elutasította keresetüket. A bíróság álláspontja szerint az árfolyamrést nem kell feltüntetni, az nem minősül költségnek. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő oklista részletes, és kielégítően szabályozza a szerződésmódosítást. A szerződésben a törlesztőrészletek árfolyamára vonatkozó feltételek egyértelműen megállapíthatóak, és a törlesztőrészletek kiszámítási módját érintő szabályozás is megfelel az előírásoknak. Egy másik szerződést a Budapest Környéki Törvényszék vizsgált Léhmann György siófoki ügyvéd beadványa alapján. A törvényszék álláspontja szerint az egyoldalú szerződésmódosítás joga önmagában nem lehet tisztességtelen, a szerződés így nem érvénytelen. A szerződésbe foglalt oklista megfelelt a jogszabályoknak. Az egyoldalú szerződésmódosításnak alapos okai vannak, amelyek nem tartoznak a bank rendes üzleti kockázati körébe. Emellett a banki üzletszabályzat biztosítja a felperesek számára a szerződés azonnali hatállyal történő felmondásának jogát is. A bíróság megállapította, hogy a hitelfelvevőket megfelelően tájékoztatta a pénzintézet, a hitelfelvevők közjegyző előtt nyilatkoztak, hogy a szerződés mindenben megfelel akaratuknak, a szerződést a közjegyző felolvasta, tartalmát elmagyarázta, elolvasásra rendelkezésre bocsátotta. A bíróság megállapította azt is, hogy a felperes ügyfelek teljesítési kötelezettségüknek nem tettek eleget, így a bank jogszerűen mondta fel a szerződést. Szintén megalapozatlannak ítélte a Fővárosi Törvényszék, így elutasította Léhmann György egy másik keresetét, amelyben ugyancsak az egyoldalú szerződésmódosítás miatt kérte a szerződés érvénytelenségének kimondását. A felek szerződése a törvényszék álláspontja szerint megfelelt a szerződéskötéskor hatályos jogszabályoknak, a szerződésmódosítás nem tisztességtelen, ezért a szerződés érvényes. A szerződés egyértelműen, érthetően és tételesen tartalmazza azon ok-okozati feltételeket, amelyekre hivatkozással a bank egyoldalúan módosíthatja a szerződést. Egy további részkérdésben sem osztotta a siófoki ügyvéd kifogását a törvényszék, az üzletszabályzatot ugyanis az ügyfelek megismerték és azt a szerződés aláírásával magukra nézve 7/55
kötelezőnek tekintették. A bíróság rögzíti: az üzletszabályzat így a szerződés részévé vált, azt nem kellett külön aláírni. A bank közleménye szerint mindhárom ügy kapcsán az ügyvédi költségeket a felperes ügyfeleknek kell állniuk. Jelenleg mintegy két és fél ezer, devizában nyújtott kölcsön-, illetve lízingszerződés van per alatt, 60 fejeződött be jogerősen, ebből hatot veszítettek el a bankok és lízingcégek, de felülvizsgálatra ezekben az ügyekben is a Kúriához fordulnak - hangzott el egy november eleji lízingkonferencián. A Kúria november 25-én jelentette be, hogy jogegységi eljárást kezdeményezett a devizahitelek érvényességének bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdéseiről. Az indítvány hét elvi kérdést vet fel, a többi között azt, hogy a devizahiteles szerződések érvényesek-e, vagyis ütköznek-e jogszabályba, illetve nyilvánvalóan jó erkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorás szerződések-e, színleltek-e, megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e? Az indítvány szerint a Kúriának állást kell foglalnia arról is, milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy orvosolják a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását. Forrás: MTI 8/55
Nagy a különbség az ingatlanárakban a főváros agglomerációjában 2013. November 27. Szerda Óriási különbségek mutatkoznak a főváros agglomerációjában az ingatlanárakban. A Duna House elemzéséből kitűnik, hogy az egyes régiókban mennyiért vásároltunk idén lakást, vagy családi házat. Az idei év összesített adatai szerint a déli és a délkeleti szektorban - Érd, Vecsés, Üllő - vették a legalacsonyabb négyzetméteráron az ingatlanokat, ezeken a településeken 154 ezer, illetve 165 ezer forintos négyzetméterenkénti áron vásároltak. A főváros nyugati oldalának agglomerációja Budakeszi, Budaörs, Szentendre - a drágább, itt az északnyugati szektorban 230 ezer, a nyugati szektorban pedig 250 ezer forint volt egy négyzetméter. A megvásárolt ingatlan fajlagos ára a legalacsonyabb az északi szektorban volt (Göd, Dunakeszi), átlagosan 12,8 millió forint, a legdrágább pedig az északnyugatiban, 25,3 millió forint ingatlanonként. A Duna House elemzése szerint a családi házakat a délkeleti szektorban 169 ezer forintos négyzetméteráron vették idén, míg az északnyugatiban 247 ezret, a nyugatiban pedig 268 ezret fizettek a vevők egy négyzetméterért. A lakásárakat tekintve a déli lett a legolcsóbb 187 ezerrel és a nyugati a legdrágább, ahol 300 ezer forint fölötti átlagot adnak ki az idei adatok. A megvásárolt családi házak átlagára is a nyugati szektorban a legmagasabb, 36 millió forint, de az északnyugati sincs nagyon lemaradva 35 millió forintos átlagával. Az elemzés szerint a lakásokat az agglomeráció egészében nagyjából 7 hónap alatt lehet értékesíteni és az eladóknak nagyjából 6 százalék vevői alkuval kell számolniuk. A nyugati szektorban 9 hónap az átlagos értékesítési idő, a vevők átlagosan 8 százalékot tudtak faragni az árból. Családi házak esetében már 9 hónap az átlagos értékesítési idő és az alkuátlag is 9 százalék. Az agglomerációban vásárlók legmarkánsabb csoportja azért vesz ingatlant, mert épp nagyobba költözik. Az ő arányuk az északnyugati szektorban volt a legmagasabb 54 százalék, de a nyugati szektorban is minden második vásárló ezért költ. A kisebbe költözők jóval kevesebben vannak, közülük legtöbben (25 százalék) az északnyugati szektorban, legkevesebben (7 százalék) a délkeletiben vannak. Markáns az első lakásukat vásárlók tábora: az olcsónak számító délkeleti szektorban minden harmadik vevő fiatal. A drágább északnyugati szektorban azonban arányuk csekélyebb, mindössze 9/55
4 százalék. Befektetési szándékkal csupán a vevők 7 százaléka vásárolt idén az agglomerációban olvasható a Duna House elemzésében. Forrás: MTI 10/55
Jöhetnek az energetikai szempontból zöldebb lakóparkok és közületek? 2013. November 27. Szerda A helyi energiatermelés és -hasznosítás modellje felé történő elmozdulás adhatna lendületet a kapcsolt energiatermelés hazai, 2005-2010 között elért, európai viszonylatban is impozáns 21 százalékos részarányának ismételt eléréséhez vallják a Magyar Kapcsolt Energia Társaság szakértői. A szakértők szerint a helyi értékesítés jogszabályi megkönnyítésével a gázmotorok kedvező konstrukciók mentén, versenyképes áron, akár 10-30 százalékkal is olcsóbban, láthatnának el villamos energiával lakóparkokat, kormányzati intézményeket, miközben a megtermelt hőt is hasznosítani lehetne. A kapcsolt energiatermelés magas hatékonyságánál fogva alkalmas arra, hogy megfizethető árú, fenntartható és ellátás szempontjából biztonságos megoldást kínáljon a közületi, lakossági fogyasztóknak. Akár az energiaellátás tekintetében környezetbarátabb lakóparkok és közintézmények kora is eljöhetne, amennyiben a kormányzat rábólint a kapcsolt energiatermelőket tömörítő szakmai szervezet áramértékesítési lehetőségeket bemutató javaslatára. A szakmai szervezet három konstrukciót vizsgált meg a közvetlen villamosenergia-értékesítés lehetőségének támogatására. Ezek lényegében két alapelv köré épülnek: jogszabályilag lehetővé kellene tenni, hogy a fogyasztók és a termelők életszerű körülmények mentén, közvetlenül, magánvezetéken csatlakozhassanak egymáshoz, illetve ahol ez nem gazdaságos ott a rendszerhasználati díjakban kellene elismerni, hogy a kicsi távolságokon minimális a hálózati veszteség az áram szállítása során emeli ki Rudolf Viktor, az MKET elnöke. Hatékony és könnyen megvalósítható megoldás lehetne, ha a közcélú hálózaton kis távolságra továbbított villamos energia esetében a szabályozói környezet elismerné a kis szállítási távolságokból fakadó minimális hálózati veszteséget, és ezt a közelben lévő termelőtől vásárolt árammennyiség esetében csak csökkentett mértékben kellene megfizetnie a fogyasztóknak, ami jelentősen segíthetne faragni például a lakóparkok és a közületek rezsikiadásait is. Szerintük az sem véletlen, hogy a lehetőséggel ma itthon szinte egyáltalán nem élnek hangsúlyozza Rudolf Viktor, aki szerint így is lehetne csökkenteni a fogyasztói áramkiadásokat, miközben a lokális ellátásban a kapcsolt termelők is megtalálhatják a gazdaságos üzemeltetés lehetőségét. Az elképzelés további előnye, hogy így a kormányzat stratégiai célkitűzéseinek megfelelően megnyílna az út hangsúlyosabb önkormányzati szerepvállalás irányába is, hiszen egy alapvetően fenntartható gazdasági modellben a helyhatóság már tulajdonosi szerepkörben is sikeres lehet. A rendszer üzemeltetését arra felkészült vállalkozások is végezhetik, ezzel pedig a helyi vállalkozások, szakemberek juthatnának stabil bevételhez sorolja az elképzelés további társadalmi és közösségi előnyeit az elnök. Az értékesítési lehetőségek életszerűvé alakításából ráadásul számos távhőre termelő gázmotor is profitálhatna, amivel megállítható lenne a kihasználatlan, de még mindig jelentős üzemidővel rendelkező, klímavédelmi szempontból kedvező tulajdonsággal bíró berendezés leszerelése, 11/55
külföldre értékesítése. Az MKET szinte hetente kap visszajelzéseket arról, hogy egy-egy gázmotort a tulajdonosok külföldre, jellemzően tőlünk keletebbre fekvő országokba értékesítettek, ami az elnök szerint ez a leghatékonyabb hazai energiatermelő kapacitások értelmetlen elfecsérlése. Forrás: IngatlanHírek.hu 12/55
A rezsicsökkentés és a tájékoztatás is kibővül 2013. November 26. Kedd A rezsicsökkentés kiteljesítését, az azzal kapcsolatos tájékoztatás kibővítését, valamint a fogyasztóvédelmi rendszer további erősítését nevezte meg célként a rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő javaslat általános vitájának kezdetén az indítványt benyújtóként ismertető Németh Szilárd (Fidesz) kedden a parlamentben. Elmondta: a villamosenergia-fogyasztó definícióját kiterjesztik a közös használatú helyiségekre is.a lakószövetkezeti elnököknek és a társasházkezelőknek kötelező lesz tájékoztatást adni arról, hogy a lakók a rezsicsökkentéssel mennyit spóroltak azokban a helyiségekben, amelyek fogyasztását, illetve közös költségeit együtt fizetik. Az önkormányzati bérlakások esetében a jövő évtől kötelező lesz továbbszámlázni a rezsicsökkentést a bérlőknek folytatta Németh Szilárd. Hozzátette: a rezsicsökkentés alapjának a lakossági végszámlát kell tekinteni, és abból kell a szabályok által meghatározott százalékot levonni. A jövőben azoknak a szolgáltatóknak, amelyek több megyét lefednek, megyénként kell alkalmazniuk fogyasztóvédelmi referenseket, akiknek a képzéséről is gondoskodniuk kell. Forrás: MTI 13/55
Az ingatlanárak magasabbak a buliövezetekben 2013. November 26. Kedd Budapesten a Kazinczy, Ráday utcában és a Liszt Ferenc téren a kerületi átlaghoz mérten drágábbak az ingatlanok, többet kell fizetni egy négyzetméterért derül ki az Otthon Centrum vizsgálatából. Budapest Kazinczy utca A belső Erzsébetvárosban elhelyezkedő utca éjszakai szórakozóhelyeiről, romkocsmáiról az egész városban ismert, de sok külföldi is előszeretettek látogatja ezeket. Az egymás mellé települő vendéglátóegységek, és az általuk generált éjszakai nyüzsgés nagyjából másfél-két éve lett számottevő, aminek már az ingatlanpiacon is érezhető a hatása. A terület lakosságának összetétele változik, legalábbis az elmúlt 2-3 évben itt vásároló közönség átlagéletkora 6 évvel alacsonyabb az egész kerületre jellemző átlagnál mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. Az éjszakai nyüzsgés főleg a 25-35 év közötti korosztálynak vonzó, most ők vannak többségben a vevők között. Ez utóbbiak főleg egyedülállók, vagy fiatal párok, kevés nagy családossal lehet találkozni a keresők között. Az éjszakai lárma természetesen kortól függetlenül zavaró lehet, így az utcában az utcafronti lakások árai alacsonyabbak, mint a csöndesebb, belső lakásoké, de újépítésű lakások esetében melyekből a Kazinczy utcában is találunk a jobb hangszigetelést biztosító ablakok ezt a hatást is ki tudják szűrni. A környék bulizós jellege az eladókra is hatással van, az Otthon Centrum megbízásai között találni olyan lakásokat is, melyeket tulajdonosaik kimondottan a megnövekedett éjszakai zaj miatt kínálnak eladásra. Az eladásra jó eséllyel pályáznak, hiszen többen vannak, aki kimondottan ebben az utcában keresnek lakást. Bár a Kazinczy utca árai meghaladják a kerület átlagárait, a 2008-tól tapasztalható lefelé tartó tendencia az utcában is érezhető. Jelenleg a használt téglalakások egy négyzetméterre vetített ára 270 ezer forintkörül alakul, míg a VII. kerületi átlag210 ezer forintkörül vol 2013 első kilenc hónapjában. Az utca ingatlanárai már csaknem egy évtizede meghaladják a kerület átlagárait, bár ebben az is szerepet játszik, hogy a KSH adatbázisa sajnos nem szűri ki az újépítésű lakások magasabb árát a társasházi lakások átlagos áraiból, így ez némileg torzíthatja a képet. Egyes utcák átlagáraiban az is kilengéseket hozhat, ha csak kevés számú adásvétel zárul az adott évben, és az egyes évek között jelentősen különböző ingatlanok cserélnek gazdát, ahogy azt a Liszt Ferenc tér esetében is látni lehet. Ami a vásárlók összetételét illeti, a VII. kerületben találunk olasz, orosz, német, francia vásárlókat, a Kazinczy utcában a magyar vevők dominálnak, a külföldiek egyelőre csak a szálláshelyeket veszik igénybe. Ezeknek viszont nagy keletjük van, hiszen a bérleti piacon sok olyan vállalkozó van, aki főbérlőként, vagy albérlőként kínál helybeli lakásokat rövidebb tartózkodásra, napi 40-70 euró közötti áron. Ezek a vállalkozások nem csak a bérleti piacon aktívak, többen vásárolnak rövidtávú kiadás céljából lakásokat, sőt egész épületeket is keresnek, hogy azokat apartman házzá alakítva használják ki a környék külföldön is ismert vonzerejét. 14/55
Budapest Liszt Ferenc tér, Ráday utca A Kazinczy utca ismertsége új keletű, szemben a Ráday utcával és a Liszt Ferenc térrel, ahol a területek népszerűsége a 90-es évek végén ugrott meg, ahogy a forgalom elől elzárt területen sorra nyitottak meg az éttermek, nagy teraszaikkal. Mindkét területről elmondható, hogy most is keresett, presztízsterület, de népszerűségük az utóbbi években kicsit már megkopott, amiben azért nagy szerepe volt a gazdasági válságnak is. A Liszt Ferenc tér népszerűsége a lakáspiacon is érezhető volt, nagyon sok külföldi és tehetős magyar vásárolt a téren lakást. A tér átlagárai hamar elszakadtak a kerület átlagáraitól, már a 2000-es évek elején jóval meghaladták azokat. A tér lakáspiaci forgalma sosem volt jelentős, a válság előtt is 10-20 lakás cserélt gazdát évente, 2008 óta pedig 10 alá esett az éves tranzakciók száma. Köszönhető ez egyrészt a relatív korlátos lakáskínálatnak, másrészt a gyakran 400-500 ezer forintot elérő négyzetméter áraknak. Az átlagár az idei első kilenc hónap eladásai alapján 390 ezer forint körül alakult négyzetméterenként. A tér, bár már kevés olyan vásárló van, aki kifejezetten a Liszt Ferenc téren keres lakást, még mindig nagyon kedvelt a külföldiek körében, az Otthon Centrum tapasztalatai szerint az elmúlt 3 évben minden harmadik vásárló külföldi volt, hollandok, belgák, amerikaiak. A Ráday utca, hasonlóan a Liszt Ferenc térhez, valamelyest vesztett a varázsából, főleg, ha a 2008 előtti időkhöz viszonyítjuk, de ebben a gazdasági helyzet is szerepet játszott. Presztízsjellege nem tűnt el és kiváló közlekedési kapcsolatai az új metróvonallal még tovább javulnak, de a kimondottan az utcában lakást kereső vevők száma lecsökkent. Korábban szintén sok külföldi vásárolt az utcában, de mára szinte elfogytak a külföldi vásárlók. A Ráday utca árai a kerület átlagáraihoz képest nem voltak magasabbak, bár ebben az utca nagykörúthoz közeli lakásainak alacsonyabb ára is szerepet játszik, hiszen a Kálvin tér felé eső rész még mindig drágább, mint a szomszédos párhuzamos utcák lakása. Forrás: IngatlanHírek.hu 15/55
Budapesti átlaglakásért vidéken házat kapni 2013. November 26. Kedd Vidéken 9,37 millió forint, Budapesten 13,76 millió forint volt az értékesített lakóingatlanok átlagos ára az elmúlt másfél évben derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből. A megyék közül Somogy volt a legdrágább, négyzetméterenként 200 ezer forintnál is magasabb árral jelentős részben a Balaton-parti új lakásprojektek eladásainak köszönhetően, míg a lista végén Nógrád megye áll, ahol egyedüliként 100 ezer forint alatt volt a négyzetméterenkénti átlagár. Tízből négy lakóingatlant Budapesten adtak el az elmúlt másfél évben, lakásból csaknem minden második a fővárosban kelt el, míg a családi házak eladása tekintetében Pest, Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron megye vezeti a ranglistát derül ki az OTP Jelzálogbank által frissen megjelentetett Lakóingatlan Értéktérkép elemzésből. A teljes magyarországi lakóingatlan-forgalomból lévő részesedés alapján a fővárost Győr-Moson-Sopron, Pest, Hajdú-Bihar és Csongrád megye követi nagyjából 7 százalékos, 6 százalékos és 5 százalékos részesedéssel, míg a legkevesebb adásvétel Nógrád, Tolna és Heves megyében volt az elmúlt másfél évben, mindhárom esetben 1-2 százalék közötti részaránnyal. Ha nem megyei, hanem járási szinten nézzük a forgalmat, akkor három budapesti kerület (a XIII., a XI. és a XIV.) mellett a debreceni, a győri és a szegedi járás részesedése haladja meg a 3 százalékot az országos forgalomból. Az elemzés érdekességképpen megvizsgálta, hogy az egyes járásokban hogyan viszonyul a forgalom a népességszámhoz képest. E tekintetben a járási rangsort nem meglepő módon Budapest belső kerületei VI., IX., VII., V. és XIII. vezetik ezer főre vetített évi 20 feletti adásvétellel. A fővároson kívül a 10 feletti kategóriába a soproni és a győri járás férnek bele. Szintén előkelő helyen állnak a Balaton környéki járások, köszönhetően a tó déli és északi részén országos viszonylatban egyaránt aktív befektetési célú, illetve másodlagos ingatlanvásárlásnak jegyzi meg Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. Vidéki házért budapesti lakás Ami az árakat illeti, az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai szerint az átlagos vidéki lakóingatlan eladási ára az elmúlt másfél évben 9,37 millió forint, míg Budapesten 13,76 millió forint volt. Ha a különböző ingatlantípusokat nézzük, egy lakás vidéken átlagosan 8,6 millió forintba került, míg egy családi ház 13,65 millió forintba. Amennyiért vidéken házat lehet venni, nagyjából annyi, 13,47 millió forint volt a fővárosban értékesített lakások átlagára az elmúlt másfél évben. A családi házak esetében a budapesti átlagár több mint duplája a vidékinek, 30,45 millió forint emeli ki Valkó Dávid. Hozzáteszi: a fővárosban túlnyomórészt a jobb környéken lévő, jobb minőségű, nagyobb értékű ingatlanok iránt van kereslet, ahogyan ez az eladott házak átlagos értékében is tükröződik. A megyei lakóingatlan átlagár rangsort Somogy megye vezeti jelentős részben Balaton-parti új lakóprojektek lakáseladásai által ; lakásokat és házakat együtt nézve egyedül itt volt 200 ezer forint felett az átlagos négyzetméterár. Somogy után a legdrágábbnak Pest, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megye számít, míg az ársorrend másik végén egyedüliként 100 ezer Ft/m2 16/55
alatti értékkel Nógrád megye áll. Országos átlagban (Budapesttel nem számolva) a községi tranzakciós átlagár 27 százalékkal van a városi árszint alatt. A községi árszint Zala és Pest megyében közelíti meg legjobban az össz-városi szintet (5, illetve 9 százalék a városok javára). Békés megyében ugyanakkor a községi átlagár csupán a városi 38 százaléka. Veszprémben a legnagyobbak a házak Az elmúlt másfél év során eladott lakóingatlanok átlagmérete országosan 61 négyzetméter volt. Az átlagos eladott ház mérete 119 négyzetméter, míg a lakásé 55 négyzetméter volt. Veszprém megyében adták el a legnagyobb házakat, itt 151 négyzetméteres volt az átlagos alapterület. Veszprémet a rangsorban három újabb dunántúli megye Győr-Moson-Sopron, Baranya és Vas követi a házméret alapján. A legkisebbek Fejér megyében voltak az értékesített házak, 86 négyzetméterrel. Míg a családi házak között közel kétszeres a megyék közti különbség, lakásoknál kicsi a szórás: Nógrád megye értéke a legkisebb 50 négyzetméterrel, míg a 60 négyzetmétert egyedül Pest megye haladja meg (61 négyzetméter). Ennek fő oka a házakhoz képest eleve kisebb méretek mellett az eladásokban nagy súllyal szereplő lakótelepi lakások homogén, 53 négyzetméteres átlagos méret összetétele magyarázza Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. Padlón vannak a telekárak OTP Telek Értéktérkép Lassuló forgalomcsökkenés és nagyon alacsony szinten lévő árak jellemzik a magyarországi telekpiacot derül ki a friss OTP Telek Értéktérképből. Míg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jogszabályi előírásoknak megfelelően szűrt adatbázisában 2008-ban még 24 ezer belterületi, 1/1 tulajdoni hányadot érintő telektranzakció szerepelt, 2010-ben ez 15,2 ezerre, a tavalyi évben pedig 13,7 ezerre csökkent. A piac zsugorodása évről-évre nem egyenletes: míg 2008 és 2010 között közel kétötödével csökkent az adásvételek száma, 2010 és 2012 között már csak 10 százalékkal szűkült a piac. Egyedül Somogy megyében volt pozitív irányú a kereslet elmozdulása az elmúlt négy év során, ahol a 2007-ben meghosszabbított autópálya-szakasz növelte a környező, elsősorban a Balaton déli partján fekvő települések vonzerejét. A visszaesés Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett három dunántúli megyében (Győr-Moson-Sopron, Tolna és Vas) maradt 30 százalék alatt 2008 és 2012 között. Érdekes, hogy az amúgy marginális forgalmú Budapesten volt a legjelentősebb csökkenés: a fővárosban öt év alatt kereken harmadára esett vissza a telekforgalom. 17/55
A telekpiacon a lakáspiachoz képest kétszeres értékvesztés következett be a válság berobbanása óta; országos átlagban 30 százalékkal csökkentek az árak. Az elmúlt öt évben egyedül Győr-Moson-Sopron megyében és Csongrád megyében drágultak a telkek, Heves megyében nagyjából stagnáltak az árak, míg a legnagyobb visszaesés Nógrádban volt, ahol gyakorlatilag feleződött az átlagár. Jelenleg vidéken átlagosan 3600 forintot kell szánni egy telek megvásárlására, míg Budapesten közel 28 ezer forint volt a négyzetméterenkénti átlagár. A megyei sorrendet Pest vezeti 6330 forintos négyzetméterárral, s még Győr-Moson-Sopron, Csongrád és Hajdú-Bihar értéke van 4000 forint felett. A sor végén pedig Békés és Tolna után Nógrád megye áll, egyedüliként ezer forint alatti fajlagos árral (740 Ft/m2). A vidéki átlagos telekár 3,7, míg Budapesten 31 millió forint volt az elmúlt bő másfél évben. Az országosan rendkívül alacsony szinten lévő telekárak egyben jó lehetőséget is jelentenek a vevőknek, hiszen jelenleg nagyon kedvező feltételekkel lehet telket vásárolni. A piac felfutásához azonban az önálló házak iránti, 2007 óta jelentősen visszaesett kereslet újbóli élénkülésére lenne szükség mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. Forrás: IngatlanHírek.hu 18/55
Olcsóbb a forint alapú lakáshitel, mint a válság előtt a frankhitel volt 2013. November 25. Hétfő Hatalmas változásokat hozott a lakáshitelek piacán az MNB kamatcsökkentési sorozata. Ma már az árfolyam kockázat nélkül, azaz forint alapon felvett hitelek törlesztőrészlete kisebb lehet, mint a 2006-2007-ben a válságot megelőzően svájci frank alapon elérhető hiteleké volt. Mindebből egyenesen következik, hogy amennyiben az átlagember jövőbe vetett bizalma megnő, a lakáshitelek felvétele, az ingatlanpiaci adásvételek száma akár számottevően is bővülhet - íja a Bankmonitor.hu. A kamatcsökkentések hatására az állami kamattámogatással rendelkező hitelek és a normál piaci hitelek között nincs érdemleges különbség. Az alábbi egy Bankmonitor.hu lakáshitel-piaci körkép. Ma akár 69.000 Ft-os havi törlesztőért lehet megkapni egy 10 millió Ft-os, 20 éves futamidejű lakáshitelt, 8.000 Ft-tal is kisebb havi törlesztőrészletért, mint 2008-ban ugyanezen hitelt svájci frank alapon. Nem csupán a 10%-kal kisebb törlesztő részlet a jelentős előny, hanem az a tény, hogy nincs árfolyamkockázat. A forint svájci frankkal szembeni árfolyam elmozdulása volt ugyanis az a tényező, amely korábbi hitelfelvevők tömegeinek keserítette meg az életét. Hiába volt ugyanis kedvező a törlesztőrészlet a hitel felvételekor, a későbbi árfolyam elmozdulás szélsőséges esetekben 60%-os, vagy ezt meghaladó törelsztőrészlet emelkedést okoztak. Ez a veszély ma már forint alapon egyáltalán nem fenyeget. Mint fentiekben, a 14 legnagyobb hazai bank hitelkínálatának átvizsgálásával létrejött összehasonlítás alapján látható, ma 5,9%-os THM-mel (nem túl precíz leegyszerűsítéssel élve: effektív kamattal) lehet megkapni a legjobb forint alapú lakáshitelt. A cikk folytatása itt! Forrás: IngatlanHírek.hu 19/55
Irodapiaci hírek 2013 48. hét 20/55