Zalai Irka A Kanizsai Kulturális Központ és a Zalakomári Mûvelõdési Ház a TÁMOP 3.2.3-08/1-2009-0021 program keretében valósítja meg Zalai Irka címû pályázati programját. E projektnek köszönhetõen a két intézmény képessé válik arra, hogy a helyi szükségletekre reagáló felnõttképzési szolgáltatásokat nyújtson, képzéseket szervezzen és lebonyolítson. Nem bújhatunk el a problémák elõl. Ma, amikor egyre nagyobb erõfeszítést jelent egy munkahely megtartása, amikor a leendõ munkaadók új és új ismereteket várnak el az álláshelyekre jelentkezõktõl, akkor nekünk is feladatunk, hogy az új ismeretek megszerzésében, a hatékonyabb álláskeresésben segítsük a hozzánk fordulókat. Úgy véljük, hogy a több, a magabiztosabb tudás több esélyt is jelent az álláskeresésben, az egyéni boldogulásban. A foglakoztatási helyzet romlásával a közmûvelõdési intézmények helyzete is megváltozik. Egzisztenciális, munkahelyi problémák miatt olyan emberek maradnak el a rendezvényekrõl, akik korábban az intézmények rendszeres látogatói lehettek, s egyre csökken azok esélye is a kulturális szolgáltatásokhoz való hozzájutásra, akik soha nem voltak még rendszeres kultúrafogyasztók. A kulturális intézményeknek ugyanakkor az is feladatuk, hogy vonzáskörzetük számára olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, melyek hozzájárulnak életminõségük javításához, növelik esélyeiket. Egyszerûen fogalmazva: ha lehetséges látogatóinknak munkaerõ-piaci szerepüket erõsítõ szolgáltatásokra van szükségük, akkor azt kell nyújtanunk, ha jól akarjuk végezni a munkánkat. Ezért született a Kanizsai Kulturális Központ és a korábbi nevén Zalakomári Mûvelõdési Központ közös döntése, hogy a felnõttképzés területén megjelenve von be új célközönséget az intézményrendszer tevékenységébe. A Zalai Irka néven indított program megvalósítását a TÁMOP 3.2.3-08/1 pályázat több mint 70 millió forintos támogatása segítette, melybõl a két intézmény megszerezhette a felnõttképzési intézményi akkreditációt, kidolgozhatta saját képzési programjait, s megvalósíthatta elsõ felnõttképzéseit. A változás hatásaiként arra is számítunk, hogy a képzési kínálat megjelenésével több ember fog érdeklõdni intézményeink tevékenysége iránt, méghozzá olyan rétegekbõl (hátrányos helyzetûek különbözõ csoportjai), akik máskülönben nem válnának rendszeres kultúrafogyasztóvá. Összességében a közönség számára összetettebb szolgáltatást tudunk nyújtani. Tudjuk jól, hogy még csak az elején járunk annak az útnak, mely valóban mûködõ, a munkaerõ-piac igényeire gyorsan reagáló, az érdeklõdõk számára megbízható szolgáltatásokat nyújtó felnõttképzési szervezetté is teszi a projektben résztvevõ közmûvelõdési intézményeket. Az Európai Unió és a magyar állam támogatásával egy lehetõséget kaptunk, s rajtunk áll, hogy az elkövetkezendõ években hogyan tudunk élni saját, megnövekedett esélyeinkkel. Farkas Tibor igazgató Kanizsai Kulturális Központ
A Kanizsai Kulturális Központ A Kanizsai Kulturális Központ Nagykanizsa meghatározó szerepû, a város és térsége legnagyobb közmûvelõdési intézménye. Öt, korábban önálló tagintézménnyel rendelkezik: Hevesi Sándor Mûvelõdési Központ, Móricz Zsigmond Mûvelõdési Ház, Medgyaszay Ház, Magyar Plakát Ház, Képzõmûvészetek Háza. Újévi koncertgála 2011 A KKK mûködését intézményi kínálata, valamint jelentõs városi, intézményhez nem köthetõ rendezvények kínálata fémjelzi. A Dödöllefesztivál, az Igricfesztivál, a nagy múltú nemzetközi jazzfesztivál ma már messze vidéken is ismert, állandó elemei a kanizsai kulturális é- letnek. A kulturális élet fõ szervezõje Nagykanizsán a központi tagintézmény, a Hevesi Sándor Mûvelõdési Központ (HSMK). Állandó színház híján a színházkultúrát is ez az intézmény nyújtja a városnak. Színházterme 474 férõhelyes, amelyben évente számos színházi elõadást, hangversenyt, könnyûzenei koncertet, iskolai és városi programot rendeznek. A Medgyaszay Ház, a város egykori színház- és moziépülete ma különbözõ rendezvények színhelye. Helyszínt biz- Magyar Plakátház tosít civil szervezetek mûködéséhez, gyermek- és ifjúsági csoportok, iskolák ünnepi rendezvényeinek lebonyolításához. Szakmai továbbképzések, szabadegyetemi elõadások, koncertek színhelyeként is kiválóan alkalmas. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata itt rendezi ünnepi rendezvényeit és a városi közgyûlést. A Medgyaszay Ház adott otthont a Zalai Irka program legtöbb felnõttképzésének is. A Móricz Zsigmond Mûvelõdési Ház a város egyik legnagyobb múltú kulturális intézménye. Elõdjét, a Polgári Olvasókört 1870-ben alapították, s 1949-ig folyamatosan mûködött. Az Olvasókör kezdeményezésére épült fel 1928- ban a kiskanizsai polgárok közadakozásából és kezességvállalása nyomán a mûvelõdési ház épülete. Legfontosabb feladata a városrész Igricfesztivál a Magyar Plakátház udvarán 4
kulturális igényeinek biztosítása mellett kiváló népzenei és jazzkoncertek színhelye. A Magyar Plakát Ház a kulturális központ közgyûjteményi egysége. A város fõ terén, egy Angyalfütty Berecz András elõadása a Móricz Mûvelõdési Házban A városlakók által csak Kiskastélynak hívott Képzõmûvészetek Háza két állandó kiállítás otthona: itt helyezték el Z. Soós István festõmûvész Nagykanizsa városnak adományozott hagyatékát, valamint itt kapott helyet az Indiautazó Sass Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet Nagykanizsára került hagyatéka. belváros tömb belsõ udvarában, mûemlék magtárépületben kapott helyet az ország elsõ plakátmúzeuma. Kialakítása egyrészt Nagykanizsa idegenforgalmi kínálatát hivatott színesíteni, másrészt a belvárosi rehabilitáció része is. A vele egy udvarban található Képzõmûvészetek Háza épületével együtt speciális, sehol máshol nem fellelhetõ hangulatú teret kínálnak kulturális programok szervezésére. A Magyar Állami Népi Együttes a HSMK színpadán 5
Zalakomári Mûvelõdési Ház Integrált közösségi színtér kialakításához uniós forrásból az idei évben közel 50 millió forintot használhatunk fel, amellyel reményeink szerint egy igazán korszerû, minden igényt kielégítõ intézményt tudhatunk a jövõben magunkénak. Felnõttképzési programok Az intézmény 2010 májusa óta mûködik ezen a néven, elõtte Zalakomári Kulturális Központ és Könyvtár néven ismerte a település közönsége. Intézménytörténeti szempontból az alapítás éve 1965. Az intézmény azért kezdett bele 2009 tavaszán a felnõttképzési program elõkészítésébe, hogy a községünkben élõ, illetve a kistérségben hátrányos helyzetbe került embereknek segítséget tudjunk nyújtani az új ismeretek által a munkaerõpiacra való betörésre. 2011 tavaszától három képzésünk valósult meg: német nyelvi képzés (160 óra) nagyi segítõ képzés (90 óra) ECDL webkezdõ, képszerkesztõ (40 óra) Az intézmény közmûvelõdési tevékenységet lát el ez egészült ki a Zalai Irka projekt indulása óta a felnõttképzéssel. A kulturális élet szervezõje a községben ez az intézmény, szoros kapcsolatot fenntartva az általános iskolával, az óvodával és az egyesületekkel. A házban sokrétû tevékenység folyik. Hagyományõrzõ csoportok, baba-mama klub, gyermekfoglalkozások, felnõtt torna, tánccsoportok mûködnek az intézmény égisze alatt. A néhány éve felújított színházterem méltó helyszíne a község nagy rendezvényeinek, de adottságainkat kihasználva kistérségi, és megyei mûvészeti bemutatóknak, rendezvényeknek is házigazdái lehetünk. Rendelkezünk egy akkreditált képzési programmal Közfoglalkoztatásban résztvevõk csoportvezetõ képzése címmel, ennek megvalósítását a jövõben tervezzük. Tanfolyamaink sikerét jelzi, hogy minden lezajlott képzésünket lemorzsolódás nélkül fejeztük be. Ez köszönhetõ a jól kiválasztott, kiváló oktatógárdának, s mi magunk is igyekeztünk megtenni mindent azért, hogy a hallgatóink érezzék, hogy jó nálunk tanulónak lenni, és lássák, hogy az itt megszerzett tudás hasznukra válik. 6
Kultúraközvetítõk a felnõttképzésben A Kanizsai Kulturális Központ és a Zalakomári Kulturális Központ közös pályázatot adott be és nyert a TÁMOP 3.2.3/1 kiírására, melyen a két intézmény összesen 70.794.943 forintot nyert. Ebbõl a pénzbõl 2009 õsze és 2011 tavasza között kidolgoztuk saját képzési programunkat, akkreditáltuk saját képzéseinket, s elindítottuk az elsõ részben saját, részben külsõ képzõ által tartott tanfolyamainkat. A képzések ingyenesek voltak a hátrányos helyzetû csoportokba tartozók számára: munkanélkülieknek, pályakezdõ fiataloknak, GYES-en lévõknek, roma származásúaknak kínáltunk esélyt a tanulásra. A program harmadik harmadában elértük a legmagasabb rangú jogosultságot: mindkét intézmény megkapta a felnõttképzési intézményi akkreditációt. A program során megtörtént saját dolgozóink felkészítése is: a két intézménybõl összesen 10 ember tanulta meg a felnõttképzés elméleti és gyakorlati ismereteit: hogyan kell egy tanfolyamot megszervezni, programját kidolgozni, hallgatókat toborozni, a képzést elindítani és levezetni. Megtanulták azt is, hogyan mérjék fel a jelentkezõk képességeit, hogy számukra a legmegfelelõbb képzést, vagy más szolgáltatást tudják nyújtani. A két intézménybõl összesen 10 ember tanulta meg a felnõttképzés elméleti és gyakorlati ismereteit: hogyan kell egy tanfolyamot megszervezni, programját kidolgozni, hallgatókat toborozni, a képzést elindítani és levezetni. Hatan ECDL, tízen ügyfélszolgálati képzésen vettek részt. Ezzel a közmûvelõdési dolgozók kezébe is egy olyan értékes tudást adtunk, ami saját munkaerõ-piaci helyzetüket erõsíti, hiszen a képzésen részt vevõ emberek bármilyen felnõttképzési területen el tudnak majd a jövõben igazodni. Technikai fejlesztés A projekt fontos eleme volt, hogy az intézmények számára létrehozzuk, fejlesszük az oktatáshoz szükséges infrastruktúrát. A Zalakomári Mûvelõdési Házban a meglévõ számítástechnikai termet bõvítettük további 4 számítógépes munkaállomással és projektorral. Nagykanizsán a projekt költségvetésébõl 12 mobil számítógépet, hozzá projektort, fényképezõgépet, nyomtatót vásároltunk. Ezzel lehetõvé vált, hogy a képzések ne csak egy adott helyhez kötve valósulhassanak meg, hanem a jövõben a KKK bármelyik intézményi egységében be tudjunk rendezni egy 12 fõs oktatótermet. Szakmai program A projekt szakmai programja két fõ részre bontható. Az elsõ évben a fõ tevékenység saját dolgozóink felkészítésére, a feltételek biztosítására irányult. Ebben az idõszakban kezdõdött a képzési programok kidolgozása is, melynek fontos állomása volt, mikor 2010 nyarán benyújtottuk elsõ saját képzési programjainkat akkreditálására. Az intézmény jogosulttá vált a nagyi segítõ, rendezvényszervezõ-kisegítõ, beás nyelv alapok, erõszakmentes kommunikáció, munkavédelem és érintésvédelem, valamint graffiti mentesítés nevû akkreditált képzések szervezésére és megtartására. A Zalakomári Mûvelõdési Ház programjait 2011 tavaszán akkreditáltuk: az intézmény átvette a nagyi segítõ és a csoportvezetõ-képzés programját. A projekt keretében a két településen összesen 13 különbözõ képzést szerveztünk. A projekt második felében a képzések lebonyolítására, az intézményi akkreditációra való felkészülésre helyeztük a fõ hangsúlyt. A munka részeként több szakértõi anyag, tanulmány is született a felnõttképzési tevékenység támogatására. Munkatársaink számára született egy módszertani anyag a képzésbe vonható emberek kiválasztásáról, a kiválasztási folyamat segítésérõl (A kiválasztás módszertana címmel). Elvégeztünk egy kompetencia-mérést 120 résztvevõ bevonásával; a mérés tapasztalatait külön tanulmányban rögzítettük. E munka eredményeit is összefoglaló tanulmány rögzíti, melyek megtekinthetõk a Zalai Irka projekt weblapján. 7
A projekt fõbb adatai, eredményei A projekt címe és azonosítója: Zalai Irka TÁMOP 3.2.3-08/1-2009-0021 Fõ kedvezményezett: Kanizsai Kulturális Központ (8800 Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Konzorciumi partner: Zalakomári Mûvelõdési Ház (8751 Zalakomár, Petõfi u. 8.) A megvalósítás idõszaka: 2009. szeptember 1. 2011. június 30. Megítélt támogatási összeg: 70.794.943 Ft az alábbi bontásban: 60.569.100 Ft a Kanizsai Kulturális Központ számára 10.225.843 Ft a Zalakomári Mûvelõdési Ház számára. A megítélt támogatás a projekt költségvetésének 100 százaléka. A projekt fontosabb eredményei 2 közmûvelõdési intézmény kapott intézményi akkreditációt 8 képzési programot akkreditáltunk 13 felnõttképzést indítottunk a képzésekre 178 résztvevõ iratkozott be a hallgatók 95 százaléka fejezte be sikerrel a képzést 10 közmûvelõdési szakember tanulta meg a felnõttképzés szabályait 10 közmûvelõdési dolgozó ügyfélszolgálati, hatan ECDL képzésben részesültek Nagykanizsán létrehoztunk egy 12 férõhelyes mobil oktatótermet laptoppal, projektorral Zalakomárban 4 munkaállomással és projektorral bõvítettük az oktatásra alkalmas helyiséget Akkreditált képzési programok Kanizsai Kulturális Központ nagyi segítõ (90 óra) rendezvényszervezõ-kisegítõ (90 óra) munkavédelem és érintésvédelem a közmunka programban résztvevõk számára (90 óra) tiszta városért graffiti mentesítés (90 óra) erõszakmentes kommunikáció (48 óra) beás nyelv alapok (160 óra) Zalakomári Mûvelõdési Ház nagyi segítõ (90 óra) csoportvezetõ-képzés a közmunka-programban résztvevõk számára (90 óra) A projekt keretében lebonyolított képzések Kanizsai Kulturális Központ nagyi segítõ (90 órás, 15 fõvel befejezõdött 2010. decemberben) rendezvényszervezõ-kisegítõ (90 órás, 15 fõvel befejezõdött 2010. decemberben) beás nyelv alapok (160 órás, 9 fõvel befejezõdött 2011. májusban) elektronikus ügyintézés (48 órás, 12 fõvel befejezõdött 2010. októberben) német nyelv (160 órás, 12 fõvel befejezõdött 2011. márciusban) angol nyelv (160 órás, 12 fõvel befejezõdött 2011. márciusban) erõszakmentes kommunikáció (48 órás, 26 fõvel befejezõdött 2011. februárban) csoportvezetõ-képzés a közmunka-programban résztvevõk számára (90 órás, 15 fõvel befejezõdött 2011. februárban) munkavédelem és érintésvédelem a közmunka programban résztvevõknek (90 órás, 14 fõvel befejezõdött 2011. májusban) tiszta városért graffiti mentesítés (90 órás, 8 fõvel befejezõdött 2011. júniusban). Zalakomári Mûvelõdési Ház német nyelv (160 órás, 12 fõvel befejezõdött 2011. májusban) nagyi segítõ (90 órás, 14 fõvel befejezõdött 2011. májusban) webstart, képszerkesztés (40 órás, 8 fõvel befejezõdött 2011. májusban.) 8
Kiválasztás a felnõttképzõ intézmények munkájában (kiválasztással kapcsolatos fogalmak, annak folyamata és módszerei) Készítette: Kardos Bernadett pszichológus (részletek) A társadalom tagjainak együttélése sokféle feladat ellátását teszi szükségessé. A közösség számára az a legoptimálisabb, ha egyes tagjai azt a tevékenységet végezhetik, melyben a legjobb teljesítményt tudják nyújtani. S az egyén számára is az a legjobb, ha olyan munkát végez, amiben a legjobban kiteljesedhet. Akinek módja van ilyen szakmát elsajátítania és mûvelnie, az várhatóan nagyobb hatékonysággal fog dolgozik. Így az optimális feladatelosztás növeli a közösségek teljesítményt. Sok tényezõ együttesen határozza meg, hogy a munka világának számtalan lehetõsége közül, ki melyik terület mûvelõjévé válik. Ám a szakma kiválasztása nem könnyû feladat. A munkamegosztást az egyén érdeklõdése, szaktudása, tapasztalatai, képességei, rátermettsége, személyes jellemzõi, valamint a közösség (társadalom) elvárásának, igényeinek összehangolása mentén érdemes kialakítani. Fontos, hogy az egyén választása a társdalom egésze számára is hasznos tevékenységet jelentsen. Mindenkinek egyéni felelõssége, hogy e tekintetben is megkereshesse a számára legmegfelelõbb helyet a világban. A szakmák világa az u- tóbbi évszázadban rendkívül szerteágazóvá vált, így szükséges segítséget nyújtani az emberek e területen, hogy átgondoltan, felelõsséggel ki tudják választani a számukra legmegfelelõbb foglalkozást. Az élethosszig tartó tanulás követelménye a mai munkavállalók számára idõrõl-idõre szükségessé teszi, hogy fejlõdésük, munkahelyük megtartása, vagy egy új munkahely megszerzése érdekében képzéseken vegyenek részt. Az idõsebb korosztályba tartozó számára sem könnyû eldönteni, hogy milyen képzést válasszon valaki magának. S a felnõttképzõ intézmények számára is nagy feladatot jelent kiválasztani a jelentkezõk közül az alkalmas hallgatókat/résztvevõket az általuk meghirdetett tanfolyamokra, képzésekre. Ezen írás segítséget kíván adni a képzõ intézmények munkatársai számára, hogy a képzésekre való kiválasztás elméleti hátterét, folyamatát, módszertanát jobban megismerjék, ezáltal benne megtalálhassák a saját szerepüket. ( ) Képzések elõtti kiválasztásban alkalmazható módszerek: 3.3.1. megfigyelés Egy képzés iránt érdeklõdõ személy megjelenésekor a beszédmódja, öltözködése, stb. is benyomásokat kelt a képzõintézmény információs feladatait ellátó munkatársában. Késõbb a kiválasztási eljárás lépései, az eredmények közlése és más helyzetek is segíthetik megismerni a másik személyt, hiszen a viselkedése által sok mindent elárul önbizalmáról, értékrendszerérõl, szocializáltságának mértékérõl és személyiségének egyéb jellemzõirõl. Tehát nem lehet nem megfigyelni egy képzésre jelentkezõ személyt. Érdemes azonban arra figyelni, hogy a spontán megfigyelésben jelentõs mértékû lehet a megfigyelõ személy szubjektivitása. Az pedig nem kívánatos és nem is etikus, hogy a megfigyelõ személyes szimpátiája vagy a szimpátiájának hiánya, egyéni értékítélete döntse el valaki alkalmasságát adott képzésen való részvételének lehetõségérõl. A spontán megfigyeléseken túl érdemes tervszerûen, célirányosan is figyelni a jelentkezõket. Ennek elsõsorban abban van jelentõsége, hogy nondirektív módon juthatnak információkhoz a kiválasztást végzõ személyek egy adott képzésre jelentkezõ személlyel kapcsolatban. Ez aztán üt- 9
köztethetõ a kérdõívekbõl, tesztekbõl nyert információkkal; másfelõl kiegészíti azokat. Célzott megfigyelésekre a kiválasztás során más módszerek alkalmazása közben van mód: a tesztelés alatti, felvételi interjún tanúsított magatartás megfigyelése különösen érdekes lehet. Az itt nyert megfigyeléseket érdemes feljegyzés formájában rögzíteni is. A megfigyelés módszere helyesen alkalmazva értékes információkkal egészítheti ki a többi információszerzési módot. 3.3.2. önértékelõ kérdõív Ezen eszközök segítenek feltárni a képzésre jelentkezõ érdeklõdési körét, motivációját, képességeit, munkaértékeit, munkamódját, stb. Feltétlenül olyan kérdõíveket érdemes alkalmazni a kiválasztás során, melyek releváns információkkal szolgálnak adott képzésre való bekerüléskor; a kérdõívek megválasztása tehát szakértelmet igénylõ feladat. Az önértékelõ kérdõívek olyan kérdéssorok, melyek a célkitûzésüknek megfelelõen célirányosan igyekszik a válaszadótól információkat gyûjteni. Legtöbb esetben adott kérdésre egy skálán (1-5-ig) kell válaszolni a vizsgált személynek, hogy rá milyen mértékben jellemzõ adott állítás. De más válaszadási mód is lehetséges. Ezen eszközöknek (sok teljesítményteszttel ellentétben) nincs elvárt helyes megoldási módja, helyes megoldása; hanem az egyén sajátosságát, jellemzõjét, másoktól való különbözõségét vagy hasonlóságát segíti megfogalmazni oly módon, hogy a megismerési folyamatba az egyén is aktívan közremûködik. Az önértékelõ kérdõívek alkalmazásuknál lényeges szempont, hogy a tanácsadó tudatosítsa: a vizsgált személy számára könnyen átlátható kérdésekkel dolgozik a kérdõív. Értékelhetõ e- redmények nyeréséhez elengedhetetlen megnyerni a válaszadó együttmûködési szándékát, fel kell hívni a figyelmét az õszinte válaszadásra, ezáltal csökkentve az énideál válaszadásban való hatását; illetve az értékeléskor érdemes ennek hatásával számolni. A kérdõívek alkalmazásával az ügyfeleknek alkalma nyílik olyan témákkal is szembesülnie, melyekkel korábban nem tudott, vagy nem akart foglalkozni. Számára is segítséget nyújthat a képzésre való végleges jelentkezés eldöntésében. A kérdõívek legtöbb esetben kitölthetõk számítógépen (így akkor a kiértékelést is elvégzi a gép), vagy papír-ceruza változatban, amikor a kérdõívet felvevõ személynek kell a válaszokat összesíteni és az eredményeket összefoglalni. ( ) 3.3.4. felvételi elbeszélgetés A kiválasztás folyamatában a beszélgetésnek is jelentõs szerepe van. Ezáltal az interjúztató ismereteket / információkat és benyomásokat szerezhet jelentkezõrõl. Megismerhetõ annak szakmai jövõképe, munkaerõ-piaci helyzete, célkitûzése, tervei. A felvételi beszélgetés körülményeinek kialakításakor érdemes minden zavaró körülményt kiiktatni, hogy a beszélgetésre nyugodt körülmények között kerülhessen sor. A beszélgetõ felek (interjúztató 2-3 fõ is lehet) egymással szemben, egy magasságban ülve helyezkednek el. A felvételi beszélgetésnek lehetséges formáit, szakaszait Lévai, Bauer (2000) munkájára építve ismertetem. A beszélgetés típusa szerint lehet: Elõzetes tájékozódó, információcserére alkalmas beszélgetés, ahol a kölcsönös érdeklõdés jelenik meg a két fél között. Kikérdezés, melynek funkciói: a jelentkezõ megismerése, tájékoztatás, kölcsönös tájékozódás. 10
A beszélgetés szakaszai: Bevezetõ rész: szerepe a feszültség csökkentése. Szerencsés, ha valamilyen általános, nem a felvételihez tartozó témával kezdõdik a beszélgetés. Kikérdezés, melynek formáiról az alábbiakban részletesebben is lesz mód olvasni. Befejezõ rész A Kikérdezés formája szerint folyhat: Strukturált, irányított formában: ekkor elõre összeállított kérdéscsomag alapján kerül sor a jelentkezõ megismerésére. Elõnye, hogy a beszélgetést vezetõ szempontjából fontos valamennyi témakör megbeszélésre kerül. Segíti az idõvel való gazdálkodást. A különbözõ interjún résztvevõ személyek válaszai könnyebben összehasonlíthatók. Azonban érdemes arra figyelni, hogy a beszélgetés ezáltal ne váljon merevvé. Ez a forma a jelentkezõbõl esetleg túl rövid válaszadási módot is kiválthat. Lehetõséget kell arra teremteni, hogy a jelentkezõ is feltehesse a képzéssel kapcsolatos kérdéseit. Az irányított forma sem jelent rigid keretet, maximális kötöttséget az interjúztató számára. Szabad interakcióban, kötetlen formában: ekkor a beszélgetésnek laza keretei vannak, ami elõsegíti a jelentkezõben a szorongás csökkenését. Ez kedvez a szubjektivitás megjelenésének, ami nem feltétlenül célravezetõ. Veszélye még, hogy a kérdezõ gyakorlatának / gyakorlat hiányának, pillanatnyi állapotának függvényében kimaradhatnak fontos témakörök. Vegyes formában: ez az elõzõ módok kombinációját jelenti. Az adott helyzethez igazodva érdemes kialakítani a kötött és a kötetlen formák arányát a beszélgetés során, a beszélgetés egyes szakaszaiban az egyik, majd a másik forma kerül elõtérbe. 3.3.5. konkrét munkafeladat végeztetése Vannak olyan tanfolyamok, melyek már a bekerüléskor elõzetes szakmai ismereteket követelnek meg a résztvevõktõl. Gondoljunk csak egy középfokú nyelvtanfolyamra, vagy az egymásra épülõ szakképesítésekre (pl. hegesztõ tanfolyamok). Ilyen esetben feltétlenül érdemes a jelentkezõ tudásszintjét megmérni valamilyen feladatsorral, vagy képességeit felmérni a szakmában végzendõ feladat megoldása során nyújtott teljesítményének mennyiségi és minõségi értékelésével. A felvételi eljárás objektivitása érdekében, a tanfolyamra való bekerüléshez a teljesítendõ követelmények minimális szintjét érdemes elõre meghatározni. 3.3.6. szituációs feladatok végeztetése Képzésekre való kiválasztásnak ez egy ritkábban használt módszere, a munkáltatók általi kiválasztások során gyakran alkalmazzák. Lényege: a betöltendõ munkafeladatokban, munkakörökben való tevékenységek során gyakran elõforduló szituációkat modellezik, s aztán értékelik a jelölt feladatmegoldása során tanúsított magatartását, képességeit, stb. Képzõ intézmények is indíthatnak olyan tanfolyamokat, képzéseket, ahol adekvát lehet e módszer alkalmazása; mondjuk egy vezetõi készségeket fejlesztõ tréning, vagy speciális képességeket igénylõ képzések indítása is alkalmat adhat erre. A jelentkezõket e módszerrel is megismerve hatékonyabban lehet kiválasztani az alkalmas jelölteket. A módszereket érdemes kombinált módon alkalmazni. Így sokkal több információ áll majd rendelkezésre, hogy megalapozott döntést hozhasson a képzõ intézmény, kiket vesz fel képzéseire. 11
Több esélyt jelent a tudás fog találni. Nem mondjuk azt sem, hogy új szakmát adunk a kezébe, amivel aztán kapkodni fognak Ön után a munkaerõ-piacon. Annyit ígérünk-ígértünk hallgatóinknak, hogy a munka nélkül töltött napoknak értelmet adunk. Azt mondtuk a jelentkezõnek, jöjjön el, tanuljon új ismereteket, találkozzon olyan emberekkel, akik talán hozzá hasonló helyzetben vannak. Jöjjön el, adjon egy új esélyt magának! Bárkivel elõfordulhat, hogy kicsúszik a lába alól a talaj. Talán Ön is volt már vagy kerül még ilyen helyzetbe. Amikor váratlanul közli egy munkaadó: nincs tovább. Amikor újra és újra hiába kopog az ajtón, nincs felvétel, nincs hely, nincs több esély. Nincs munka, nincs megélhetés. Ahogy telnek a napok, a hetek, egyre esélytelenebbnek tûnik minden. Hol fogok dolgozni? Mibõl fogok megélni, családot, magamat eltartani, rezsit fizetni, félretenni? Csak a kérdések szaporodnak. Ilyenkor minden apró szalmaszál nagy segítség. Egy hír, egy beszélgetés, egy hasonló helyzetbe került ember, aki tud valamit minden segíthet. Néha már az is sokat jelent, ha van miért felkelni reggel, ha van hová menni, ahol emberekkel lehet találkozni, ahol esély van arra, hogy új dolgokkal lehessen foglalkozni, ne csak az esélytelenséget latolgatni otthon Ezért ajánljuk minden álláskeresõnek azokat a képzéseket, melyeket a Zalai irka program nyújt. Nem mondjuk azt, hogy ha ezt elvégzi, állást A Zalai Irka program keretében zömmel olyan képzésekkel jelentkeztünk, melyek elsõsorban az alacsony végzettségû, esetleg megváltozott munkaképességû, állástalan emberek számára kínálnak hasznosítható ismereteket. Mûvelõdési házakban, rendezvényszervezõ cégeknél segíti a munkavégzést a rendezvényszervezõ-kisegítõ képzés. Az otthoni idõsgondozás alapjait rakja le a nagyi segítõ tanfolyam. Identitásuk õrzését kínálja romáknak és hasznosítható nyelvtudást, roma népismeretet a többséghez tartozóknak a beás nyelv alapok nevû képzés. Kommunikációs technikáink fejlesztését, a konfliktus-megoldás új módját nyújtja az erõszakmentes kommunikáció elsajátítása. Úgy véljük, komoly segítséget jelent a közfoglalkoztatásba belépõknek, ha olyan ismereteket szereznek, melyek a közcélú munkavégzés során is elõnyösebb munka-feltételekhez, jobb álláshoz juttatják õket. Így 2011 tavaszán nagyrészt 90 órás, akkreditált csoportvezetõi, munkavédelem-érintésvédelem és a város közterületeinek tisztán tartását segítõ graffiti-mentesítõ tanfolyamot kínáltunk azoknak, akik szeretnének részt venni a közcélú foglalkoztatásban. 12
Rendezvényszervezõ-kisegítõ (PL-4686) Élõ karácsonyfa az Erzsébet téren hallgatóink vizsgamunkája Te jó ég, itt a húgom esküvõje, rám bízták a szervezést, de azt sem tudom, hol áll a fejem! Apám 60 é- ves lesz két hét múlva, kéne valami igazán megható program Katika, hétfõre u- gye kész az ünnepség forgatókönyve? - ismerõs mondatok? Megannyi kérdés, probléma. Hogyan álljunk neki egy programot megszervezni? Vajon ugyanúgy kell elõkészíteni egy születésnapi ünnepséget, mint egy koncertet? Rendezvények szervezése összetett folyamat. Gondoskodni kell a programról, a technikai feltételekrõl, infrastruktúráról, biztonságról, szerzõdéseket kell készíteni, meg kell szervezni a vendéglátást és a sajtót. A rendezvényszervezés olyan szervezõ munka, mely magába foglal minden feladatot egy elõre meghatározott célból megvalósuló eseménnyel kapcsolatban. Rendezvényszervezõnek pedig azt az embert nevezzük, aki ezeknek a részterületeknek a munkáját összefogja, összehangolja. Rendezvényszervezõ-kisegítõ képzésünk során a résztvevõnek lehetõséget biztosítunk arra, hogy megtanulja a rendezvényszervezés legfontosabb lépéseit. Azoknak ajánljuk, akik mûvelõdési házakban, faluházban, programszervezõ vállalkozásoknál szeretnének dolgozni. A résztvevõk a tanfolyam elvégzésével képesek lesznek a mûvelõdésszervezõ irányításával közmûvelõdési rendezvények programelemeinek önálló megszervezésére. A képzés során megszerezhetõ ismeretek mûvelõdésszervezõ irányításával közmûvelõdési rendezvények programelemeinek önálló megszervezése, programelemek személyi, tárgyi, technikai feltételeinek biztosítása a rendezvényszervezéshez kapcsolódó adminisztráció, marketingeszközök alkalmazásával egyes részfeladatok önálló végrehajtása közmûvelõdési programok megvalósítása során a résztvevõkkel történõ segítõ kapcsolattartása, ügyfélszolgálati, ügyeleti teendõk önálló ellátása. A képzés moduljai 1.Rendezvényszervezés A közmûvelõdési intézményrendszer bemutatása, a közmûvelõdésre vonatkozó legfontosabb jogszabályok értelmezõ ismertetése. A kultúra fogalmának megismertetése, annak érzékeltetésével, hogy különbözõ kultúrafelfogások léteznek. Kultúra, mûvelõdés, szórakoztatás fogalmának megismerése. Ügyfélszolgálat mûködtetése, az ügyfelekkel való kommunikáció formája. Rendezvény forgatókönyvének elkészítése. Program, helyszín, technikai feltételek biztosítása, mindezek megtervezése. Szerzõdések tartalmi elõkészítése, jogi, pénzügyi szempontok figyelembe vételével. 2. Marketing és kommunikáció a közmûvelõdésben A kommunikáció alapjai. Intézményi kommunikáció fogalma. A marketing fogalma, szerepe a közmûvelõdésben. Marketing céljai, eszközei. Hagyományos és elektronikus eszközök: plakát, mûsorfüzet, sajtóhirdetés, sajtókapcsolatok, elektronikus hírlevél, weblap, közösségi média. 3. Informatikai alapok Számítógép használata információszerzésben (internet, keresés a weben), kommunikációs programok használata (e-mail), multimédiás alkalmazások, irodai alkalmazások. A képzés kezdete: 2010. október 25. A képzés vége: 2010. december 17. Idõtartama: 90 óra Létszám: 15 fõ. 13
Nagyi segítõ (PL-4659) Nagyi segítõk A képzés célja, hogy a hallgató megismerkedjen a segítés fogalmával, alapvetõ ismeretekre tegyen szert. Felismerje a krízishelyzeteket és a beavatkozás - nem beavatkozás lehetséges következményeit, valamint képességeihez mérten elsajátítsa a hatékony kommunikációs módszereket /verbális, non verbális/, a konfliktusok fajtáit - a kommunikáció zavaraiból, hiányából adódó konfliktusokat - kialakulásának folyamatát. Megismerteti a hallgatót a mindennapi munkához kapcsolódó adminisztratív tevékenység pontos elvégzésével, egyéni munkafolyamatok szervezésével, a bizalmas adatkezelési, a hatályos munkajogi és munkavédelmi szabályok betartásával. A képzés során megszerezhetõ ismeretek: krízis helyzetet és saját kompetencia határait felismerni, segítségnyújtásra való képességét fejleszteni, idõkori szükségletek (fiziológiai és mentális) helyzetét felismerni, az idõskori tartózkodó, bizalmatlan magatartás feloldására törekedni, az idõs klienssel az együttmûködés kialakítására, a kommunikációs csatornák gyakorlati ismeretére, az empatikus, együttmûködõ magatartás kialakítására konfliktus helyzetben, hatékonyan kommunikálni és konfliktusokat megoldani, az információkat, adatokat bizalmasan kezelni, az idõs ember, a munkáltató és saját érdekeit összeegyeztetni, A képzés tananyag egységei (moduljai): 1. Az idõskori gondoskodás alapjai A segítés fogalma, alapvetõ ismeretei A beavatkozás, nem beavatkozás dilemmája Idõskori szükségletek, segítõ munka határai Gyakorlati módszerek, eljárások Intézményi háttér 2. Kommunikáció és konfliktuskezelés A kommunikáció mûködési- és hatásmechanizmusa Kommunikációs módszerek A konfliktusok természete, kezelése Optimális megoldási módok 3. Munkaszervezési alapismeretek Munkafolyamatok Adatkezelés, munkavédelem Munka- és feladatszervezés. A képzés kezdete: 2010. november 29. A képzés vége: 2010. december 17. Idõtartama: 90 óra Létszám: 15 fõ. 14
Erõszakmentes kommunikáció (PL-4658) Internetes lexikon szerint az erõszakmentes kommunikáció (EMK) egy Amerikából eredõ módszer, amelynek célja, hogy az emberek nagyobb együttérzéssel és világosabban, kevesebb félreértéssel tudjanak kommunikálni egymással. Két dologra épül: az egyik az empátia - azaz a másikra való e- gyüttérzõ odafigyelés a másik az õszinte önkifejezés megtanulása. Az erõszakmentesnek nevezett kommunikációs módszernek az a fõ célja, hogy segítsen a konfliktusok megoldásakor nyertes-nyertes viszonyt kialakítani. Kivel? A fõnökünkkel, munkatársainkkal, barátainkkal vagy családtagjainkkal. Az Erõszakmentes kommunikáció - EMK - (Nonviolent Communication) néven ismertté vált szemléletmóddal a legnehezebb helyzetekben is képesek lehetünk rá, hogy megõrizzük emberségünket. A program világszerte tanított és alkalmazott módszere azt mutatja: igenis lehetséges a hatékony, egymás szükségleteinek kielégítését támogató, természetes együttérzésünket tápláló kommunikáció. A módszer kulcsa nem más, mint a megfelelõen irányított figyelem. Sikeres alkalmazásához alapvetõen szükséges egy, az eddig megszokottól teljesen eltérõ szemléletmód. Önmagunkhoz, érzéseinkhez, embertársaink-hoz, kapcsolatainkhoz való viszonyunk igényel másfajta megközelítést, gyökeres átalakítást. Eredményként szavaink már nem csupán megszokáson alapuló, automatikus reakcióink szüleményei lesznek, hanem tudatosan megválasztott eszközök. A szárazföldi emlõsállatok közül a zsiráfnak van a legnagyobb szíve. A zsiráf továbbá nagyon erõs állat, ugyanakkor nagyon szelíd: egyetlen rúgásával harcképtelenné tehetné a társát csak épp nem teszi. Nyálával képes feloldani a tövist, ami azt a készséget jelképezi, hogy mások fullánkjait együttérzéssel és empátiával dolgozhatjuk fel. Ezek miatt lett a zsiráf az erõszakmentes kommunikáció szimbólumává. Az EMK terminológiájában a zsiráf általában az erõszakmentesen kommunikálni próbáló embert jelenti, szembeállítva a sakállal, vagyis az erõszakosan kommunikáló emberrel. A zsiráf pontosan tisztában van a saját érzéseivel és szükségleteivel, fölvállalja õket, és esze ágában sincs azokról lemondania (ellentétben a meghunyászkodó sakállal). Viszont miközben saját szükségletei kielégítésére törekszik, teljes figyelemmel igyekszik meg-hallani a másik érzéseit és a mögötte húzódó szükségleteket. Amikor pedig a tényleges cselekvésre kerül sor, a zsiráf számára csak olyan megoldás elfogadható, a-melyben ugyanakkora figyelmet kapnak a partnere szükségletei, mint a sajátjai. (Wikipédia) A képzés kezdete: 2011. február 1. A képzés vége: 2011. február 10. Idõtartama: 48 óra Létszám: 26 fõ. Erõszakmentes kommunikáció címû képzésünk célja, hogy a résztvevõk képesek legyenek értelmezni az erõszakmentes kommunikáció szükségességét, megismerni a kommunikáció alkotóelemeit, megismerni az erõszakmentes kommunikáció legfontosabb lépéseit. Zsiráfnyelven kommunikálnak 15
Vélemények az Erõszakmentes kommunikáció képzés résztvevõitõl Ez a tréning ráébresztett arra, hogy elõbb magammal kell rendben lennem, a szívemben kell rendet raknom, egyensúlyt kialakítanom, s elfogadni, tisztelni, szeretni kell magamat, valamint köszönetet is kell mondani magamnak! Rádöbbentem arra, hogy amíg magam irányában nem vagyok empatikus, addig a környezetemmel sem tudok az lenni. Hogy az ember nem csak a környezetével kommunikálhat erõszakosan, hanem önmagával is. Nem csak más szükségleteire kell figyelni, hanem a sajátoméra is! Mert ha én nem vagyok jól, akkor másnak sem tudok segíteni. Sõt! Nem szabad más terhét, életfeladatát átvállalni, elvenni. (32 éves nõ) Nem tudom a tanultakat egyik napról a másikra bevezetni. Elõször meg kell változnom ahhoz, hogy alkalmazni tudjam. Nagyon sokszor kell másként gondolkodnom, hogy megszokjam. A változás, a másképp reagálás a meglepetés erejével hat. De konfliktushelyzetben a másik érzelmeivel és szükségleteivel foglalkozni ahelyett, hogy a saját érzéseimet szabadjára engedjem, nagyon nagy önuralmat igényel. (37 éves nõ) Tisztázódott számomra, hogy az erõszakmentesség nem erõtlenséget jelent. Nekem az is nagyon szimpatikus ebben a gondolkodásmódban, hogy a helyes önértékeléshez is segítséget nyújt. Üres pohárból nincs mit adni! Az én szükségletem megértése és kielégítése a legfontosabb alapja annak, hogy a másikra oda tudjak figyelni. (35 éves nõ) A tréningen elhangzott a mágikus mondat: Szeretlek és elfogadlak olyannak, amilyen vagy, nem akarlak se bántani, se segíteni, de vagyok neked. Úgyhogy mielõtt elkezdenék megint prédikálni, emlékeztetem magamat arra, hogy a kéretlen segítség bizony nem segítség, fontosabb, hogy a másik érezze, hogy mellette állok, itt vagyok, ha kell. (26 éves nõ) Talán ami a legfontosabb számomra: azt hittem eddig, hogy én nagyon empatikus vagyok, mert meghallgatok mindenkit, osztozom jóbanrosszban, és cipelem azokat. Itt rádöbbentem, hogy ez nem errõl szól! Meg kell hallgatni a másikat, hagyni, hogy végigmondja, majd értékelni, véleményt mondani, de semmiképpen sem próbálni megoldani! (28 éves nõ) A képzés alatt többször éreztem kiegyensúlyozottságot, értelmet, erõt, zaklatottságot, bizonytalanságot, zûrzavart, kételkedést felváltva, egy-szer lenn és egyszer fenn. Aztán kezdtem egyre higgadtabb és kiegyensúlyozottabb lenni, meg-tanultam a csoportvezetõ mondandóját végig-gondolni és egyre inkább elfogadni. Megtanultam azt, hogy milyen nehéz másképp beszélni, például köszönetet mondani magamnak és másoknak, majd a módszereket alkalmazva megtapasztalhattam a változásokat, amik persze nem hirtelen, sorsdöntõen hatottak, de segítenek abban, hogy higgyek a változásban. (33 éves nõ) Most értettem meg azt is, hogy nem vezet jóra átvállalni mindenki problémáját és megoldani helyette. Erre a rossz szokásomra nagyfiam már többször fölhívta a figyelmemet. Most már értem, hogy ezzel csak az én önbecsülésem nõ, s a másiktól pedig elveszem. Megfosztom attól, hogy megbirkózzon a problémájával s ezáltal erõsödjön. (56 éves nõ) Nagyon fontos, hogy soha ne hasonlítgassam magamat másokhoz, mert ezzel a földbe döngölöm magamat (az önbizalmamat, az önértékelésemet), mivel saját magammal kommunikálok a legtöbbet, a legeslegfontosabb dolog a belsõ énem megerõsítése, a belsõ békém megtalálása. (56 éves nõ) 16
Beás nyelv alapok (PL-4869) Kézben a frissen megszerzett tanúsítvánnyal A képzés célja: A résztvevõ képes legyen egyszerû, hétköznapi helyzetekben kapcsolatteremtésre, információkérésre, átadásra. További cél az adott idegen nyelvvel és elsajátításának módszerével való ismerkedés, az érdeklõdés felkeltése a nyelv kultúrája iránt. A képzés során megszerezhetõ ismeretek: A résztvevõ megérti a köznapi témájú szavakat, kifejezéseket, fõleg konkrét helyzetekre (pl. családra, közvetlen környezetre) vonatkozókat. Felismeri a tanult lexikai egységeket, egyszerû mondatokat, jártasságot szerez hallásértési feladatok megoldásában. Képes a tanult szöveg felolvasására, egyszerû, új szöveg megértésére, ezáltal jártasságot szerez az olvasott szövegek megértésében. A résztvevõ egyszerû monda-tokkal, kifejezésekkel be tudja mutatni önmagát, szûkebb környezetét. Képes rövid üdvözlõ szöveget írni, személyes adataira vonatkozó nyomtatványt kitölteni, helyesen használ néhány egyszerû mondatmodellt. A képzés tananyag egységei (moduljai): I. Beás alapozó Nyelvi struktúrák: A cigánykultúráról: nyelv, zene, tánc, irodalom, képzõmûvészet A Magyarországi cigányok nyelvi csoportjai, a beás ABC A fõnév, névelõ, ige, melléknév, számnevek, határozószók személyes névmások Funkciók: személyek bemutatása, üdvözlés, köszönés, érdeklõdés alapvetõ kérdések feltétele beszélgetés a napi tanulásról, munkáról Lexikai egységek: család, ország és nemzetiségnevek, évszakok, foglalkozások, napirend szabadidõs tevékenységek II. Beás alapozó plusz Nyelvi struktúrák: A birtokos igék, az igeidõk, a feltételes mód, kötõmód, a felszólító mód A szenvedõ igeragozás, az igenevek Funkciók: tervek kifejezése, felajánlás, meghívás elfogadása illetve elutasítása Lexikai egységek: ételek, italok, vásárlás, vidéki és városi élet, személyleírás, ruházat, idõjárás Egészség, betegség, vendégség, vásárlás, szórakozás, étkezés, ünnepek, ünnepi alkalmak A képzés kezdete: 2010. november 6. A képzés vége: 2011. április 30. Idõtartama: 160 óra Létszám: 11 fõ. 17
Közfoglalkoztatásban résztvevõk csoportvezetõ képzése A képzés célja, hogy a résztvevõ ismerje meg az közfoglalkoztatás adminisztratív, jogi, gazdasági és technikai feltételeit. Ismerje meg a csoportvezetõi munka során adódó vezetõi és kommunikációs lehetõségeket. Tudja kezelni a problémás, stressz helyzeteket. Ismerje az élet-mód szerepét a hátrányos helyzetûek foglalkoztatásából adódó feszültségek leküzdésében. A képzésbe be-kapcsolódhatnak mindazok, akik a közfoglalkoztatásban már benne vannak, azt irányítják vagy feltehetõen majd a közfoglalkoztatás területén kívánnak tevékenykedni. A résztvevõ a képzés végén képes legyen: alkalmazni a vezetési technikákat, kommunikációs, feladat delegálási technikákat, a közfoglalkoztatás adminisztratív teendõinek az ellátására. A résztvevõnek ismernie kell szociális ellátások rendszerét, jogosultságra vonatkozó kritériumokat, a foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseket, különös tekintettel a munka- tûz és balesetvédelemre, védõeszközök használatára vonatkozó szabályokat (MT, OMMF), hogy milyen jogi háttérrel mûködik a közfoglalkoztatás, hogy milyen elemeket tartalmaz a térség/vagy település /megyei jogú város közfoglalkoztatási terve, használni a csoportvezetõi munkát segítõ önismereti és kommunikációs gyakorlatokat, a problémákat megállapítani, megoldani, tudjon mérlegelni és felelõsséget vállalni. A tananyag alapvetõen négy modulra épül: Közfoglalkoztatási Terv A modul célja, hogy a résztvevõ ismerje meg a közfoglalkoztatási terv készítésének folyamatát, tartalmát, feladat- és munkaidõtervet, foglalkoztatotti létszám összetételét, a közfoglalkoztatási terv végrehajtását. Munkatevékenységek megszervezése, cél, erõforrások és idõmenedzselés A modul célja, hogy a résztvevõk megszerezzék a közcélú foglalkoztatás szervezése, a munkavégzés koordinálásához, felügyeletéhez szükséges alapvetõ gyakorlati tudást. Kommunikáció a foglalkoztatottakkal és a foglalkoztatókkal A modul célja megismerni a kommunikáció különbözõ formáit és használni azt a mindennapi gyakorlatban, a munkairányítás területein. Adminisztráció A modul célja, hogy a résztvevõk megszerezzék a digitális írástudás ismereteit és kompetenciáit, hogy képessé váljanak a brigádvezetõ által irányított munkavállalók feladatvégzésének adminisztrálására, havi és éves jelentések elkészítésére az elvégzett feladatokról, a fontos szabályok betartatásának adminisztrálására. A képzés kezdete: 2011. január 11. A képzés vége: 2011. február 9. Idõtartama: 90 óra Létszám: 14 fõ. 18
Munkavédelem és érintésvédelem a közmunka programban résztvevõknek (PL-4687) Elsõsegély-oktatáson A közmunka programok során munkaadói megbízhatóbbnak, jobb munkaerõnek fogják Önt látni, nagyobb eséllyel bíznak Önre komolyabb felelõsséggel járó feladatokat. A képzés során megtanulja, hogyan bánhat biztonságosabban munkaeszközeivel, hogyan elõzze meg a baleseteket, hogyan kezelje a veszélyes helyzeteket. A képzés célja: a hallgatók ismerjék fel a közmunka programhoz kapcsolódó veszélyeket, kezeljék a kockázatokat. Megtanulják az egyéni védõeszközök rendeltetésszerû használatát, valamint a közmunka programhoz szükséges és a mindennapokban használt villamos berendezések szakszerû alkalmazását az esetleges érintésvédelmi problémák kezelésére. A képzés során megszerezhetõ ismeretek: A résztvevõ képes lesz átlátni és megismeri a munkavédelem és a munkavégzés kapcsolatát, jogszabályi hátterét, mûszaki elõírás rendszerét Ismeri a munkavállalók alapvetõ munkavédelmi jogait és kötelezettségeit Ismeri a közmunka programokhoz kapcsolódó veszélyek felismerési módszereit, a kockázatok kezelését Ismeri a villamos berendezések mûködését, a villamos balesetek lefolyását, okait, az érintésvédelem szerepét és mûködését Ismeri a munkavédelmi elkötelezettség szerepét az egészségmegõrzésben, a baleset megelõzésében Ismeri a munkavédelem tudatos magatartás szerepét a munkavégzõk rövid és hosszú távú egészség megõrzésében A képzés tananyag egységei (moduljai): A munkavédelem jogi és mûszaki elõírásai A munkafolyamatok veszélyei, a kockázatok kezelése A villamosság biztonságtechnikája, az érintésvédelem A képzés kezdete: 2011. május 2. A képzés vége: 2011. május 20. Idõtartama: 90 óra Létszám: 14 fõ. 19
Tiszta városért graffiti mentesítés (PL-4820) gyakorlati oktatáson A képzés célja: A képzés célja olyan dolgozók képzése, akik a szakmai, munka-, tûz és környezetvédelmi ismeretek alkalmazásával képesek a graffitiket a köz- és magánépületek falairól szakszerûen eltávolítani A képzés során megszerezhetõ ismeretek: A résztvevõ képes lesz a különbözõ épített és természetes felületek anyagának beazonosítására, állapotának felmérésére Képes lesz az épített és természetes felületen található szennyezõdések típusának felismerésére Képes a különbözõ szennyezõdések eltávolításhoz alkalmazható természetes és vegyi anyagok beazonosítására, tárolására és kezelésére Képes azon technológiák alkalmazására, melyeket a különbözõ szennyezõdések eltávolítására alkalmaznak épített és természetes külsõ felületeken: lakások, irodaépületek, közintézmények, e- gyéb épített és természetes tárgyak külsõ felületén általános szennyezõdés eltávolítási munkálatok elvégzésére szakmai irányítás mellett a mûemlékvédelem alatt álló építmények felületérõl a természetes, ill. mesterséges szennyezõdések eltávolítására, amelyek nem igényelnek speciális felkészültséget a munkaterület, valamint az ember lakó- és munkakörnyezetének tisztítására és tisztán tartására Képes lesz eldönteni, hogy milyen anyagokkal, eszközökkel végezhetõ el leghatékonyabban az adott feladat Megismeri a vegyszerek egészségkárosító hatását, a védekezési módokat, a környezetvédelmi elõírásokat és a gépek használatából adódó baleseti forrásokat, ezek megelõzését, valamint a munka-, baleset- és tûzvédelmi elõírásokat A képzés kezdete: 2011. május 23. A képzés vége: 2011. június 8. Idõtartama: 90 óra Létszám: 14 fõ. 20