ÚJSZERŰ, NEM MOTORIZÁLT KÖZLEKEDÉSI MEGOLDÁSOK Közlekedéstudományi Konferencia Győr Előadó: Mátrai Tamás 2015.03.27.
Tartalom 1. A téma fontossága 2. Definíció 3. Meglévő rendszerek 4. Közlekedési módok összehasonlítása 5. A PBS rendszerek fejlődése 6. Néhány 4. generációs rendszer bemutatása 7. Konklúzió 2
A téma fontossága ENSZ: Városban lakók száma várhatóan 3,3 milliárdról 6,4 milliárdra nő 2050-re. A teljes népességnövekedés a városokban jelentkezik, továbbá ezen túlmenően folytatódik a városokba költözés jelensége a vidéki területekről. Geoffrey West: Minden héten a belátható jövőben 2050-ig, több mint egymillió ember költözik be városainkba.... Mindenkire ebben a teremben - aki még életben lesz - hatással lesz az, hogy mi történik a városokban... Azonban a városok, a negatív tulajdonságaik ellenére, egyben a megoldást is jelentik. ECF: 2001-ben még csak néhány közösségi kerékpárkölcsönző rendszer létezett szerte a világon, 2012-re ez a szám 400 fölé emelkedett, 2014-ben több mint 600 rendszer működött. Banny Banerjee: az exponenciális problémák nem oldhatóak meg lineáris megoldásokkal 3
A PBS definíciója Az Európai Kerékpáros Szövetség definíciója alapján a kerékpáros kölcsönző rendszer egy olyan önállóan, rövid ideig, egy irányban is használható kerékpár kölcsönzési lehetőség, amelynek elemei közterületen helyezkednek el, rendszert alkotnak és többféle célközönségnek nyújt hozzáférést. Egy másik megfogalmazás szerint a közösségi kerékpár kölcsönző rendszer olyan rendszereket takar, amik rövid-távú kerékpár kölcsönzést tesznek lehetővé, oly módon, hogy a kerékpárokat bármely állomásról fel lehet venni és bármely másik állomáson el lehet helyezni, akár külső segítség nélkül is. 4
Meglévő PBS rendszerek elterjedése 5
Meglévő PBS rendszerek elterjedése 6
Rendszerek száma [db] Kerékpárok száma [db] Meglévő PBS rendszerek elterjedése 700 1 000 000 600 900 000 800 000 500 700 000 400 300 600 000 500 000 400 000 200 300 000 100 200 000 100 000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013* 2014* Rendszerek száma Kerékpárok száma 0 7
Közlekedési módok összehasonlítása 8
1. és 2. generáció Első generáció - Ingyenes rendszer (1965) Nem egyedi kerékpárok, megkülönböztető szín Szabadon hozzáférhető (Anonim) Ingyenes Nincsenek állomások pl.: White bikes - Amszterdam Második generáció - Érmés rendszer (1995) Egyedi kerékpárok Érmés hozzáférés (Anonim) Ingyenes Vannak kijelölt felvevő és lerakó helyek pl.: Bycyklen - Koppenhága 9
3. és 4. generáció Harmadik generáció - IKT alapú rendszer (1998) Egyedi kerékpárok Okos kártya alapú hozzáférés (felhasználó azonosítás) Ingyenes (általában csak az első 30 percben) Regisztrációhoz kötött pl.: Vélos á la Carte, Rennes Negyedik generáció - Komplex, integrált rendszer (2005) Egyedi kerékpárok Mobiltelefon alapú hozzáférés (felhasználó azonosítás) Ingyenes (általában csak az első 30 percben) Állomások kihasználtságának kijelzése valós időben GPS nyomonkövetés Integráltság más közlekedési rendszerekkel 10
Negyedik generáció különlegességei A negyedik generációs rendszerek újdonságai magas szintű integráció (városi rendszer, közlekedési rendszer, informatikai rendszer) modularitás (a rendszerelemek egyszerű bővíthetősége, áthelyezhetősége) igényközpontúság (a kerékpárok állomások közötti redisztribúciója) környezettudatos technológiák fokozott alkalmazása (napenergia, kerékpárszállítás) 11
4. Generációs rendszerek adatai Város Lyon Paris Montreal New Madrid Budapest York Program neve Velov Velib Bixi citibike BiciMAD MOL Bubi Kerékpárok száma Állomások száma Dokkolók száma 3000 20600 5200 6000 1560 1100 350 1800 460 332 123 76 n.a. n.a. 9670 13600 3126 1500 Lefedettség [km 2 ] n.a. n.a. 95 53 n.a. 13 Beruházási költség [mrd Ft] 1,2 23,4 4,7 n.a. 7,8 1,1 Éves üzemeltetési költség [mrd Ft] 0,4 9,1 n.a. n.a. n.a. 0,3 12
4. Generációs rendszerek díjszabása Város Lyon Paris Montreal New Madrid Budapest York Program neve Velov Velib Bixi citibike BiciMAD MOL Bubi Hozzáférési díj Éves regisztrációs díj [Ft] 7 750 8 990 21 450 42 000 7 750 18 900 Napi díj [Ft] 465 530 1820 2850 ingyenes 500 Letét [Ft/kerékpár] 65 000 46 500 25 000 Első 30 perc díja [Ft] Második 30 perc díja [Ft] Következő óra díja [Ft] Díjszabás bonyolultsága Éves átlagos fizetés [millió Ft] Használati díj - - - - 155-230 310 455 325 190 500 930 1 860 910 2 600 380 1 000 3 4 3 4 5 4 16,2 18,7 14,5 21,7 12,3 5,3 13
Konklúzió A városi közlekedés problémáinak egyik kezelési lehetősége a nem motorizált közlekedési módok elterjedésének segítése: ahol az utazások átlagos hossza 5 km, vagy az alatti és az utazások száma magas a közforgalmú közlekedés megfelelő kiegészítője lehet a kerékpáros infrastruktúra rendelkezésre állását kell biztosítani, a biztonságérzetet fokozni a saját kerékpár használattal szemben a PBS rendszerek előnye, hogy nem kell a kerékpár őrzését, tárolását és üzemeltetését az utazónak megoldania 14
További kutatási irányok Részletes elemzéshez szükség van a bemutatott rendszereken kívül további példák vizsgálatára az elemzéshez szükséges adatok körének bővítésére A PBS rendszerek hatásait szimulációval, modellezéssel lehet értékelni. A hatások elemzése rámutathat a rendszerek előnyeire, gyengéire. Ehhez szükséges egy új szemléletű keretrendszer felállítása. 15
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! MÁTRAI TAMÁS doktorandusz tamas.matrai@mail.bme.hu +36-20-260-6171 +36-1-463-3742