City-HUB projekt, útmutató intermodális központok tervezéséhez egy korszerűbb közlekedéstervezési szemlélet keretében

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "City-HUB projekt, útmutató intermodális központok tervezéséhez egy korszerűbb közlekedéstervezési szemlélet keretében"

Dániel Fazekas
10 évvel ezelőtt
Látták:

1 Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, City-HUB projekt, útmutató intermodális központok tervezéséhez egy korszerűbb közlekedéstervezési szemlélet keretében Pusztai Ádám tudományos segédmunkatárs Virág Álmos tudományos munkatárs

tervezéséhez egy korszerűbb közlekedéstervezési szemlélet

2 Miről szól a City-HUB projekt? Átfogó cél: átjárható, intelligens, tiszta és biztonságos intermodális közforgalmú közlekedési rendszer tervezése Konkrét cél: a városi közlekedési átszálló helyek teljes körű vizsgálata, működésük megértése Eredmény: kézikönyv kiadása annak érdekében, hogy biztonságos, környezetbarát, hatékony, felhasználóbarát és gazdaságos intermodális központok épülhessenek a jövőben

rendszer tervezése Konkrét cél: a városi közlekedési átszálló helyek teljes körű vizsgálata,

3 1. ábra: City-HUB szemlélet Egyenlő bánásmód kérdései Stakeholderek nézőpontjai Innováció és technológia + ITS Kapcsolat a város vérkeringésével A városi terek hatékony kihasználása Hozzáférhetőség javítása Városi közlekedési átszállóközpontok Menedzsment és üzleti stratégiák

vérkeringésével A városi terek hatékony kihasználása Hozzáférhetőség

4 Intermodalitás, intermodális központok definíciója The European Forum of Intermodal Passenger Travel: egy közlekedési rendszer olyan tulajdonsága, amely lehetővé teszi kettő vagy annál több különböző közlekedési mód integráltan történő összekapcsolását az ajtótól ajtóig tartó utazási láncon belül Madrid Regional Transport Authority: Olyan felület, aminek a célja az egyik eszközről a másikra történő átszállás miatti negatívumok minimalizálása. KÖZOP tervezési és bírálati útmutató: elméleti és funkcionális definíció

ajtótól ajtóig tartó utazási láncon belül Madrid Regional Transport Authority: Olyan felület, aminek a célja az egyik eszközről a

5 A témával foglalkozó nemzetközi projektek MIMIC (1999) Mobility, InterModality, and InterChanges GUIDE (2000) Group for Urban Interchanges Development and Evaluation Towards Passenger Intermodality in the EU (2004)

GUIDE (2000) Group for Urban Interchanges Development

6 Hogyan épül fel a projekt? 1) pilot esettanulmányok, információgyűjtés, kulcselemek meghatározása 2) az esettanulmányok tapasztalatainak összesítése 3) a City-HUB modell első változatának létrehozása 4) hitelesítés további esettanulmányokon keresztül 5) a City-HUB modell korrigálása, véglegesítése az esettanulmányok által 6) City-HUB kézikönyv összeállítása

esettanulmányok tapasztalatainak összesítése 3) a City-HUB modell első változatának

7 Pilot esettanulmányok, információgyűjtés, kulcselemek meghatározása egyes csoportoknak mások az elvárásaik egy ilyen központtal szemben cél a felhasználók, üzemeltetők és politikai döntéshozók igényeinek megismerése interjúk kulcs elemek definiálása

központtal szemben cél a felhasználók, üzemeltetők és

8 Úton a City-HUB kézikönyvhöz Pilot esettanulmányok

9 Pilot esettanulmányok Európa szerte Moncloa, Madrid Kamppi, Helsinki Ilford vasútállomás, London Kőbánya-Kispest, Budapest Új vasútállomás, Szaloniki

10 2. ábra: Kulcs elemek az intermodalitásban Kulcs elemek Információ Átszállási feltételek Biztonság Vészhelyzetek Kialakítás Környezet minősége Szolgáltatások Várakozási idő kényelme Utazási információk (utazás előtti és a központban) - irányjelzések Távolságok (átszállás és szolgáltatások) együttműködés az üzemeltetők között Biztonság az átszálló és várakozó felületeken valamint a környékükön Vészkijáratok (megléte és jelzése) Külső és belső kialakítás Levegő minősége, zaj, hőmérséklet Kávézók, éttermek, boltok Térerő, Wi-Fi utazási információk kijelzése

és szolgáltatások) együttműködés az üzemeltetők között Biztonság az átszálló és várakozó felületeken valamint a környékükön Vészkijáratok

11 A pilot esettanulmányok következtetései Jó és rossz tapasztalatok felfedése Menedzsment Kialakítás és a közlekedési módok integrálása Megközelíthetőség, hozzáférhetőség Főbb ajánlások

12 Főbb tanulságok Kőbánya- Kispest példáján keresztül

13 A City-HUB modell megalkotása Közlekedési szolgáltatások és napi működés A központ kialakítása és megközelíthetősége Az intermodális közlekedés koordinációja Információk és útvonalak Létesítmények és szolgáltatások Biztonság Felhasználói elégedettség és igények Menedzsment és finanszírozás Tulajdonviszonyok és menedzsment Üzleti modellek Stakeholderek bevonása Kormányzat és városi integráció Fejlődés gazdasági hatásai Társadalmi és környezeti hatások Területfelhasználás és városképbe illesztés koordinálása Az infrastruktúra kialakítása

Menedzsment és finanszírozás Tulajdonviszonyok és menedzsment Üzleti modellek Stakeholderek bevonása Kormányzat és városi integráció

14 A City-HUB modell megalkotása

15 A City-HUB modell lépései 0. Lépés: Integrált fejlesztési terv kialakítása 1. Lépés: A stakeholderek minél korábbi bevonása 2. Lépés: A központ fő funkcióinak tisztázása 3. Lépés: A hozzáférhető, utasbarát kialakítás biztosítása (kulcs kategóriák)

16 A City-HUB modell lépései 4. Lépés: Közlekedési és kereskedelmi lehetőségek feltérképezése 5. Lépés: beruházási, fenntarthatósági és pénzügyi terv készítése 6. Lépés: Felelősségeket definiáló menedzsment terv készítése 7. Lépés: Energiahatékony üzemeltetés szem előtt tartása

Lépés: beruházási, fenntarthatósági és pénzügyi terv készítése 6.

17 A City-HUB modell hitelesítése Jelenleg itt tart a projekt Hitelesítésre van szükség a modell véglegesítéséhez Diverz minta Hat európai intermodális központ Eltérő helyzetben, állapotban levők

18 Hitelesítési esettanulmányok Paseo de Gracia, Barcelona Prague terminus Dejvicka, Prága Utrecht Central, Utrecht Gare Lille Flandres-Europe, Lille Vaterlands autóbuszállomás, Oslo Miskolci Intermodális terminál, Miskolc

Central, Utrecht Gare Lille Flandres-Europe, Lille

19 Hogy néz ki a hitelesítés folyamata? Szabványosított folyamat az összehasonlíthatóság érdekében Checklistek Interjúk a stakeholderekkel Szimulációk, kísérletek

20 Hogy néz ki a hitelesítés folyamata? A központ kialakításának, hozzáférhetőségének, menedzsmentjének és városi integrációjának vizsgálata Fejlesztendő területek azonosítása checklist alapján Az eredmények magyarázata A javaslatok megvalósíthatóságának vizsgálata Javaslatok megfogalmazása a korábbi munkacsomagok alapján A fő okok feltárása, a jó és rossz tapasztalatok alapján A hatások szimulálása (akár a valóságban) Interjú az esettanulmány releváns szereplőivel a City-HUB modellről, a megállapított tényekről és a megoldásokról Visszacsatolás a City- HUB modellhez

checklist alapján Az eredmények magyarázata A javaslatok megvalósíthatóságának vizsgálata Javaslatok megfogalmazása a korábbi munkacsomagok

21 A City-HUB kézikönyv Csak a leglényegesebb információkat tartalmazza A részletekre hivatkozás legyen egy kibővített anyagból Ne legyen száraz, könnyen emészthető legyen Ne általánosan, hanem konkrétan fogalmazzon, de úgy, hogy a helyi adottságoknak enged teret

22 A City-HUB kézikönyv Tegyen különbséget a must have azaz fontos és a nice to have azaz kevésbé kulcsszerepű elemek között Eljusson a döntéshozókhoz, stakeholderekhez A későbbiekben is legyen visszacsatolás, észrevételek

23 Köszönjük a figyelmet! Virág Álmos virag.almos@kti.hu Pusztai Ádám pusztai.adam@kti.hu

Hasonló dokumentumok

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. ITS fejlesztés Budapesten Rónai Gergely fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. A fővárosi ITS kezdetei Nemzeti Közlekedési Napok 2013 - ITS fejlesztés Budapesten 2 ITS fejlesztések szervezeti háttere Budapest