Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek Diagnosztikus mérések fejlesztése
Diagnosztikus mérések fejlesztése 2 A Diagnosztikus mérések fejlesztése a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportjának kutatási-fejlesztési projektje, megvalósulását a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP-3.1.9-11/1-2012-0001) támogatja. A projekt szervezése és irányítása Szakmai vezető: Helyettes szakmai vezető: Projektmenedzser: Pénzügyi vezető: Szakmai asszisztens: Pénzügyi asszisztens: Munkacsomag-koordinátorok: Csapó Benő Molnár Gyöngyvér Molnár Katalin Balogh Gyöngyi Mesterháziné Túri Diána Kléner Judit Antal Judit, Csapó Benő, Csíkos Csaba, Hercz Mária, Molnár Gyöngyvér, Pásztor Attila, Tóth Edit, Zsolnai Anikó SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport 6722 Szeged, Petőfi S. sgt. 30-34. Tel., fax: (62) 544 354 Web: edia.hu
Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek 3 A projekt háttere, előzményei és célkitűzései A nemzetközi és a hazai mérési-értékelési programok átfogó, rendszeres visszajelzést nyújtanak a tanulók iskolai teljesítményéről. Az eredmények alapján végzett elemzések hatékonyan támogatják a közoktatási rendszer fejlesztését, segítik az intézményi szintű döntéshozatali folyamatokat, azonban a tanulók fejlődésének követéséhez, a tanulási nehézségek és az iskolai sikertelenség okainak feltárásához gyakori, részletes, személyes visszajelzésre van szükség. Az oktatási problémák nagy része visszavezethető az iskolát megelőző fejlődési lemaradásokra és az első iskolai évek tanulási zavaraira. A további problémák megelőzését hatékonyan segítheti egy olyan diagnosztikus értékelési rendszer, amely az iskolába lépéstől nyomon követi a tanulók egyéni fejlődését és jelzi az esetleges lemaradásokat, zavarokat. Az Oktatáselméleti Kutatócsoport 2009 és 2011 között a TÁMOP-3.1.9-08/1-2009-0001 pályázat támogatásával sikeresen megvalósította a Diagnosztikus mérések fejlesztése program első fázisát, melynek célja a tanulást és a tanítást közvetlenül támogató diagnosztikus mérési-értékelési rendszer alapjainak lerakása volt. A kétéves fejlesztő munka magában foglalta a diagnosztikus méréseket tudományosan megalapozó tartalmi keretek kidolgozását az olvasás-szövegértés, a matematika és a természettudomány műveltségi területeken; további, különböző kognitív és affektív területek diagnosztikus mérési lehetőségeinek feltárását; feladatbankok kiépítését; az elektronikus tesztelés megalapozását; mérőeszközök fejlesztését sajátos nevelési igényű tanulók számára; a hazai és a nemzetközi felmérések adatainak másodelemzését; valamint az érintett pedagógusok, szakemberek felkészítését. A fejlesztő munka előzményeit és eredményeit nyolc három angol és öt magyar nyelvű kötet tartalmazza.
Diagnosztikus mérések fejlesztése 4 A kutatócsoport 2012 tavaszán elnyerte az első projekt folytatását lehetővé tevő TÁMOP-3.1.9-11/1-2012-0001 pályázatot, így 2012 és 2014 között sor kerül 1. a diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek továbbfejlesztésére, karbantartására, disszeminációjára; 2. további kognitív és affektív készségek és képességek diagnosztikus mérési lehetőségeinek feltárására, tesztcsomagok készítésére; 3. egy elektronikus diagnosztikus mérési rendszer (edia) kidolgozására, online feladatbank kiépítésére; 4. a diagnosztikus mérésekben feltárt fejlődésbeli lemaradások kompenzálására alkalmas eszközök feltérképezésére; 5. pedagógus-továbbképzésekre; 6. visszajelző rendszerek fejlesztésére; 7. értékelési rendszermodell kidolgozására fenntartók bevonásával. A projekt második szakasza hét nagyobb munkacsomagból áll. Ezek megvalósítása egymással összehangoltan, nagyrészt párhuzamosan folyik. MINŐSÉGI OKTATÁS ÉS HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSA MINDENKINEK ADATGYŰJTÉS Objektív, empirikus adatokra épülő információk előállítása és visszacsatolása BEAVATKOZÁS A beavatkozásokat segítő programok és az oktatásszervezést támogató modellek előállítása SZEMÉLYI FELTÉTELEK Humán erőforrás előállítása ELEKTRONI- TARTALMI KERETEK KUS DIAG- NOSZTIKUS MÉRÉSI RENDSZER VISSZA- JELZŐ RENDSZEREK FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK MODELL RENDSZER- TOVÁBB- KÉPZÉSEK (edia)
Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek 5 Munkacsomagok 1. A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek továbbfejlesztése, karbantartása, disszeminációja Koordinátor: Csapó Benő Az egyes műveltségterületek koordinátorai: Olvasás: Steklács János Matematika: Csíkos Csaba Természettudomány: Korom Erzsébet A projekt első fázisában került sor az iskola kezdő szakaszában végzendő diagnosztikus mérések tudományos megalapozására, és elkészültek a három fő mérési terület az olvasásszövegértés, a matematika és a természettudomány részletes tartalmi keretei. E munka eredményei megjelentek magyar és angol nyelven, valamint megkezdődött szélesebb körű szakmai megvitatásuk és gyakorlatba való átültetésük. A kutatási eredmények gyors gyarapodása és az alkalmazás tapasztalatai miatt a tartalmi kereteket időről időre frissíteni, aktualizálni kell, így a projekt második fázisában megvalósul az új tudományos eredmények folyamatos beépítése. A tartalmi keretek aktualizálásának és kibővítésének másik célja az elektronikus formában készülő feladatbank fejlesztő munkáinak hatékonyabb támogatása. Ennek érdekében sor kerül a mérendő készségek,
Diagnosztikus mérések fejlesztése 6 képességek, alkalmazási kontextusok és diszciplináris tartalmak pontosabb azonosítására, a mérések tárgyának részletesebb leírására. Az elmélyültebb elemzés érdekében önálló munkacsoportok foglalkoznak a mérések dimenzióival és a készülő kötetekben önálló fejezetek mutatják be a pszichológiai, az alkalmazási és a diszciplináris szempontokat. A számítógépes alkalmazás a papír alapúhoz képest új feltételeket teremt, többféle feladatformátumot tesz lehetővé. A feladatkészítők munkájának hatékonyabb támogatása érdekében az átdolgozott tartalmi keretek több konkrét példát, feladatvázlatot tartalmaznak, az illusztrációk alkalmazkodnak az elektronikus tesztelés sajátosságaihoz. A továbbfejlesztett tartalmi keretek közvetlen forrásként szolgálnak a feladatíráshoz és a készülő feladatok tartalmának, minőségének megítéléséhez. Tananyagként használhatók a feladatírók képzésében és a tanárok továbbképzésében. Közvetlen alkalmazásukon túl támogatják a pedagógusok munkáját, illetve hasznosíthatók tantervek kidolgozásakor és taneszközök fejlesztése során is.
Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek 7 2. További kognitív és affektív készségek és képességek diagnosztikus mérési lehetőségeinek feltárása, tesztcsomagok készítése Koordinátor: Zsolnai Anikó Az előző projektben a három fő műveltségi terület mellett további hét területen valósult meg a diagnosztikus mérést-értékelést megalapozó tartalmi keretek kidolgozása, majd papír alapú feladatok, különböző mérőeszközök fejlesztése és ezek kipróbálása 1 6. évfolyamos tanulók körében. (1) A vizuális nyelv fejlődése: hagyományos és digitális kreativitás (Kárpáti Andrea) (2) Szociális készségek és képességek (Zsolnai Anikó) (3) Állampolgári kompetencia (Kinyó László) (4) Angolnyelv-tudás (Nikolov Marianne) (5) Egészségműveltség és egészségmagatartás (Nagy Lászlóné és Barabás Katalin) (6) Tanulási motiváció (Józsa Krisztián) (7) A tanulás tanulása (Habók Anita)
Diagnosztikus mérések fejlesztése 8 E részprojekt célja egyrészt újabb hét terület elméleti hátterének feltárása, a vizsgálatukat megalapozó tartalmi leírások elkészítése, másrészt a már meglévő és az új területek méréséhez kidolgozott feladatok, tesztek elektronikus változatának létrehozása, folyamatos fejlesztése és kipróbálása online környezetben. A projekt végére összesen 14 területről rendelkezünk majd a tanulók fejlődését leíró adatokkal, lehetőség nyílik nemcsak egy-egy terület jellemzőinek, hanem a különböző kognitív és affektív összetevők kapcsolatrendszerének feltárására is. (8) Írás (Nagy Zsuzsanna) (9) IKT-műveltség (Turcsányi-Szabó Márta és Molnár Gyöngyvér) (10) Gazdasági műveltség (Tóth Edit) (11) Problémamegoldás (Molnár Gyöngyvér) (12) Zenei képességek (Asztalos Kata és Csapó Benő) (13) Kombinatív és induktív gondolkodás (Csapó Benő) (14) Kreativitás (Pásztor Attila és Csapó Benő)
Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek 9 3. Elektronikus diagnosztikus mérési rendszer (edia) kidolgozása, online feladatbank kiépítése Koordinátor: Molnár Gyöngyvér Az információs és kommunikációs technológiák olyan új lehetőségeket kínálnak, amelyek forradalmasíthatják az oktatást, ezen belül a pedagógiai mérés-értékelés folyamatát. Ennek következtében elindult az olyan új generációs pedagógiai mérési-értékelési technológiák kidolgozása, amelyek rövid távon is jelentős mértékű változást eredményezhetnek a pedagógiai mérés-értékelésben. A projekt részeként kifejlesztett online elektronikus diagnosztikus rendszer (edia) használata számos új lehetőséget nyújthat a pedagógusok mindennapi munkájában a tanítási-tanulási folyamat tervezésétől a tanulói teljesítmények kritériumorientált értékeléséig. Tanórai, iskolai használatához elegendő egy általános böngésző és internetkapcsolat.
Diagnosztikus mérések fejlesztése 10 A számítógép alapú tesztek a korábbiaknál változatosabb feladatformák alkalmazását teszik lehetővé. Például a feladatok utasításait nemcsak elolvashatják, hanem meg is hallgathatják a gyerekek, így a tesztek a még olvasni nem tudó vagy olvasási nehézségekkel küzdő diákok körében is használhatók. A hangok mellett képek, animációk, videók teszik még színesebbé, életszerűbbé a feladatokat. A tanulók feladatokra adott válaszaikat változatos formában adhatják meg, például kijelöléssel, kattintással, átszínezéssel, mozgatással, átrendezéssel. Az edia így nemcsak egyszerű feleletválasztós feladatok, hanem multimédiás elemek és a technológia új
Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek 11 lehetőségeit maximálisan kihasználó feladattípusok közvetítésére is alkalmas. Mindezzel lehetőség nyílik egyrészt a már korábban is vizsgált tudás- és képességterületek új, innovatív és a diákok számára motiválóbb környezetben történő vizsgálatára (pl. nyelvi, zenei képességek), másrészt eddig nem vizsgált képességek jellemzőinek feltárására (pl. dinamikus problémamegoldás). Az elektronikus tesztelésben rejlő lehetőségek kihasználásával az ediarendszer alkalmas lesz arra, hogy gyors visszajelzést adjon a tanulók tudás- és képességszintjéről. A modern technológiát és a webes alkalmazásokat használó platform új távlatokat nyit az osztálytermi tevékenységek átalakításához és hatékonyan segíti a pedagógusok mindennapi oktatómunkáját, értékelési feladatainak ellátását. Az edia-rendszer végleges formájában lehetővé teszi a tanulók fejlődésének folyamatos nyomon követését, az esetleges lemaradások pontos jelzését, a tanítás személyre szólóvá tételét.
Diagnosztikus mérések fejlesztése 12 4. A diagnosztikus mérésekben feltárt fejlődésbeli lemaradások kompenzálására alkalmas eszközök feltérképezése Koordinátor: Pásztor Attila és Csapó Benő Az online diagnosztikus mérésekben feltárt fejlődésbeli lemaradások kompenzálása csak az erre tartalmilag és módszertanilag leginkább alkalmas eszközökkel lehet igazán eredményes. Néhány alapvető készség és képesség fejlesztésének leghatékonyabb módja az, ha a tesztfeladatokhoz hasonlóan a fejlesztő eszközöket is online lehet a tanulókhoz eljuttatni. Ennek érdekében sor kerül számítógépes fejlesztő játékok, feladatok gyűjtésére, adaptálása, ezek értékelésére, valamint újak kidolgozására. A fejlesztő eszközök számos új lehetőséget nyújtanak a matematika, a természettudomány, az olvasás-szövegértés, valamint az általános gondolkodási képességek (pl. induktív, deduktív gondolkodás) területén azonosított fejlődésbeli különbségek kezelésére. Hatékonyan alkalmazhatók a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatásában is, valamint hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a diákok az iskolában elsajátított tudást iskolán kívüli helyzetekben is eredményesen hasznosíthassák.
Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek 13 5. Továbbképzések Koordinátor: Hercz Mária és Csíkos Csaba A technológia gyors fejlődésének köszönhetően néhány év múlva a pedagógiai felmérések többségét már elektronikus eszközökkel valósítják meg. Fontos érdekünk, hogy e változással lépést tartsanak a magyar iskolák tanárai és tanulói, ezért a projekt előző szakaszában kidolgozott szakirányú továbbképzések tartalmi és módszertani megújítását követően ingyenes és akkreditált pedagógus-továbbképzéseket szervezünk tanítók, tanárok, pedagógiai értékelési tanácsadók és szakértők, illetve a projekt megvalósításában részt vevő kollégák számára. A kibővített tartalmi keretek és a technológia adta mérés-értékelés sokféle lehetőségének megismerése gazdagítja a pedagógusok módszer- és eszköztárát, valamint felkészíti őket a 21. században kulcsfontosságúnak tekintett készségek és képességek technikai eszközökkel támogatott fejlesztésére.
Diagnosztikus mérések fejlesztése 14 6. Visszajelző rendszerek fejlesztése, iskolákkal való kommunikáció Koordinátor: Antal Judit, Csapó Benő és Molnár Gyöngyvér Ha a tesztelés során minden diák ugyanazokat a feladatok oldja meg, a gyorsabban fejlődő diákoknak egyes feladatok túl könnyűek, unalmasak, míg a lassabban haladók számára reménytelenül nehezek, szorongást kiváltóak lehetnek. A feladatbankokra épülő diagnosztikus értékelés lehetővé teszi, hogy minden tanuló a saját fejlettségének megfelelő feladatokat oldjon meg. Ez motiváltabbá, érdeklődőbbé teszi a diákokat, és javul a mérések megbízhatósága is. A különböző tesztelméleti modellek lehetőséget kínálnak arra, hogy az eredményeket akkor is közös skálán fejezzük ki, ha az egyes tanulók nem pontosan ugyanazokat a feladatokat oldották meg. A munkacsomag keretében megvalósul a diagnosztikus elemzésre leginkább alkalmas matematikai modell kiválasztása, a feladatok nehézségének empirikus meghatározása és a tanulók fejlődését reprezentáló skálák elkészítése. Ugyanakkor szükség van arra is, hogy a bonyolult számítások eredményeiről a tanulók és a pedagógusok könnyen értelmezhető, felhasználóbarát módon kapjanak tájékoztatást. Ezt szolgálja a pedagógusok aktív bevonásával kidolgozandó, a statisztikai adatokat vizuálisan is megjelenítő visszajelző rendszer.
Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek 15 7. Rendszermodell kidolgozása közoktatási intézmények és fenntartók bevonásával Koordinátor: Tóth Edit és Csapó Benő Az oktatás kutatás alapú fejlesztésének kulcsfontosságú eleme, hogy a tudományos alapokon nyugvó adatok, elemzések a döntéshozók rendelkezésére álljanak. Bár a diagnosztikus mérések közvetlenül a tanulási folyamatokat segítik, a hosszabb időszak alatt összegyűjtött adatokat fel lehet használni az iskolai és a fenntartói feladatok ellátásának segítésére (pl. az oktatási rendszerben lévő egyenetlenségek helyének, mértékének és forrásainak azonosítása). Ennek érdekében a munkacsomag keretében közoktatási intézmények fenntartóinak bevonásával sor kerül olyan modellek kidolgozására, amelyek megmutatják a hatékony fenntartói szintű beavatkozások lehetőségeit. A magas szinten feldolgozott értékelési információk jelezhetik az intézmények közötti különbségeket és feltárhatják azok okait is. Az elemzések rávilágíthatnak a kistérségeken belül az oktatási feltételekben mutatkozó különbségekre, és ajánlásokat, javaslatokat fogalmazhatnak meg az egyedi beavatkozásokra. A tényekre alapozott fenntartói döntéshozatalnak fontos feltétele a visszacsatolás megteremtése, a kutatás és az oktatásirányítás kapcsolatának erősítése.