4. elıadás A modern gazdaság fejlıdési feltételeinek megteremtése: vízi és vasúti szállítás; a magyar bankrendszer kialakulása Papp Adrienn Egyetemi tanársegéd 19. század végén I. 1830 a háborús kereslet növekedése. megnövekedett a szállítandó árumennyiség (élıállat-forgalom ). Nem voltak jó minıségő utak- építése igen költséges. A kor nagy útjai, postaútjai az ország nagyobb, szélsı településeirıl Bécs irányába haladtak. A szárazföldi szállítás elsıdlegesen a piacok, városok áruval való elérésére korlátozódott. 2 19. század végén II. DE: Tengelyen történı szállítás költséges, PLUSZ: nem voltak jó minıségő utak- Építése igen költséges, holott erre vonatkozó tervek mindig voltak DE: az eladósodott kincstárnak erre nem volt forrása, legfeljebb a meglévı hálózat karbantartására! Az állam építette a földutakat, de a megyék feladata volt azok fenntartása az úrbéresek ingyenes közmunka-kötelezettségének felhasználásával. Utazni továbbra is csak hagyományos eszközökkel lehetett (Pl.ló, szekér). 3 19. század végén III. Hajózás: A forgalmazás szempontjából kulcsfontosságú. Fı útvonal :Ausztria vagy Fiume Elsı nagyobb csatornák 18. század végén, 19. század elején épültek pl. Béga-, Ferenccsatorna. Kanálisokat, gátrendszereket létrehozó társaságok idıvel megszőntek 15-20 év után feltöltıdtek iszappal, kotrás hiányában pedig hatalmas árvizeket okoztak. 4 19. század végén IV. Érdemi változás: a gızhajózás magyarországi elterjedése. Az elsı magyarországi gızhajó-bernhard Richárd 1829.ErsteDonau Dampfschiffahrtsgesellschaft - Elsı Dunagızhajózási Társaság (DGT) Nagy korszaka 1840-ben jött el, amikor már elsıdleges profilját a gabonaszállítás jelentette. magával hozta a rendszeres dunai gızhajózást. 5 19. század végén V. Csökkent a szállítási idı, ezzel nıtt a pénz forgási sebessége, ami minimális kamatjövedelmet hozott a termelıknek. Pest jelentısége növekedett. Csökkentek az önköltségek. Máshol is szervezıdtek gızhajózási társaságok: Száva, Tiszán, Balatonon. 6 1
19. század végén VI. Vasútépítés: 1830-40.ben még alig volt jelentısége. Jellemzıje, hogy hatalmas munkaerılekötést igényelt, több ágazat számára is jelentıs megrendeléseket biztosított. 1836. Az elsı gızvontatású vasút Budweiss és Linz között jött létre. 1830- Sina báró -Bécs-Sopron-Gyır-Buda. Ullmann Móricz- Bécs-Pest. 1846. Pest-Vác. 7 19. század végén VII. Kübeck-1841 állami üggyé nyilvánította a vasútépítést Kossuth- az önálló nemzetgazdaság gondolatát képviselte - Buda- Fiume vonal megépítését 1844-ben törvénybe is iktatták. 1867-es kiegyezést követıen-közmunka- és Közlekedési Minisztérium -A vasutak vonalvezetésénél Széchenyi 1848-as tervéhez tértek vissza. a Bécs központú hálózatot Pesthez sugaras másik hálózattal kívánták kiegészíteni forrást a magánvállalkozásokhoz nyújtott kamatgarancia jelentette. 1867-Magyar Északi Vasút csıdje életre hívta a MÁV-ot. 1882-Osztrák-Magyar Államvasút Társaság egyezkedés- vasút magyarországi szakaszán a szállítási tarifát egyeztessék a Magyar Államvasutakkal. 8 19. század végén VIII. Tarifapolitika: A vasutak államosítása 1891. Baross Gábor az O-M ÁVT magyarországi vasútjait államosította. 1890-ben a magyar összhálózat 13%-át tartotta kézben, DE: ez bonyolította le az összforgalom 1/3-át. Baross 1886-1889 között a közlekedési tárcát vezette, majd 1889-ben a kereskedelemügyi minisztérium élére került. Hatáskörébe tartozott: közlekedés kereskedelem 9 iparügy 19. század végén IX. Baross nevéhez főzıdik az akkor már összefüggı hálózattal rendelkezı MÁV tarifareformja- ún. zónatarifa. Addig a vasúti szállítás közepes távolságon folyt. A vasúti hálózatot zónákra osztotta. A szomszédos zóna állomásain lényegesen leszállították a díjtételeket, ugyanez a nagyobb távolságon utazóknál. 225 Km felett pedig egy végtelen zónát alakított ki, ahol már nem emelkedtek a viteldíjak. (Pl. Bp-Brassó=Nagyvárad). Mindez megnövelte az utazási kedvet, fıleg a közeli településekre. DE: új árudíjszabás is: mo.-i forgalmat ösztönözte, bizonyos iparcikkeknek pedig iránytarifákat szabott meg. 10 19. század végén X. Iparpolitika: 1889 elıtt és után nem rendelkezett önálló minisztériummal. Országos Iparegyesület, majd 1902-ben a GYOSZ (Gyáriparosok Országos Szövetsége) Ipartámogatási törvények: 1881-15 évre szóló adómentességet adott azon vállalatoknak, amelyek új iparágat kívántak meghonosítani Magyarországon. 1890-1899 1899- adó- és illetékmentesség mellett kölcsönt is kilátásba helyezett. A hitel nyújtására külön pénzintézet jött létre, 1890-ben- Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank. 1902 után, válság következtében kénytelen volt felszámolást kezdeni. 11 kialakulása I. A korábbi rendszer 3 sajátosságát lehet kiemelni: Szervezetileg laza volt. A hitelek nagy része magánhitel volt (Rendkívül nagy szerepe volt a rokonsági befolyásnak). Rugalmatlan volt- nehezen érzékelik a gazdasági változásokat. A magyar hitelhiányról elmondható, hogy strukturális hitelhiány volt, tehát hiányzott a megfelelı intézményi háttér. Pénzhez nehéz volt jutni a nagy kockázattal járó befektetések számára riasztónak bizonyult DE: Nagy kockázatnagy hozam!!! 12 2
kialakulása II. A magyar hitelhiányról elmondható, hogy strukturális hitelhiány volt A tradicionális hitelrendszert tekintve két típusát különböztethetjük meg: Elılegkölcsönök: kereskedık adtak a birtokosoknak, elıre lekötve a leendı gabonatermést vagy a gyapjú termést. Hozzájárultak a betakarítási költségek okozta nehézségek enyhítésére, tehát egyfajta áthidaló kölcsönként funkcionáltak. Árvapénztári hitelek: a magas halandósági arány miatt nagy összeget tettek ki. Az árvák pénztárából a helyiek vehettek fel kisebb-nagyobb kölcsönöket, amely össztársadalmi szinten nem kis összeget feltételez. (néhol az uraság a legnagyobb kölcsönfelvevı.) 13 kialakulása III. Osztrák Nemzeti Bank, mint kiváltságolt jegybank létrehozása 1816-ban, a pesti fiók 1851-ben létesült. A reformkori gondolkodók egyetértettek abban, hogy a gazdasági fejlıdéshez elengedhetetlen egy modern pénzügyi rendszer létrehozása DE: ehhez tıke kell- felhalmozott tıke (lehet hazai vagy külföldi forrásból is). 14 kialakulása IV. Apró lépések egymásutánisága, lényegében állami segítség nélkül. Elıször a kisebb tıkéket győjtögetı takarékpénztári hálózat honosodott meg. Ausztriában 1819-ben létrejött az Elsı Osztrák Takarékpénztár, amely Mgyo.-n is győjtött betéteket. 15 kialakulása V. Ekkor jelent meg az elsı bank is. -Ullmann Móricz 1841-ben közremőködött a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megalapításában. Tevékenysége kiterjedt: váltó- és folyószámlahitelekkel értékpapírokra folyósított elılegeket. Biztosítók: A biztosítottak elsısorban a nagy kockázattal bíró kereskedık közül kerültek ki. 1807. Csepy Zsigmond - Komáromi Szabadalmas Hajóbiztosító Társaság. 1845. Kölcsönös Biztosító Egylet. A magyarországi biztosításügy területén meghatározóak voltak a külföldi vállalkozók. (Pl. olasz, osztrák, angol, német). reformkorban jelentek meg hatalmas tıkeerıvel. Ezek a vállalatok elsısorban víz-, jég-, tőzkárok ellen ígértek védelmet. Szolgáltatásaikat bárki igénybe vehette. 16 kialakulása VI. Az elsı takarékpénztárak: 1830 áttörés: 1835- Brassói Általános Takarékpénztár 1840.- Pesti Hazai Elsı Takarékpénztárlegjelentısebb- Alapítói többsége földbirtokos, állami és megyei tisztviselı. 1844.- részvénytársasággá alakult. 1848-ig 36 takarékpénztár jött létre (túlnyomó többségük 1840 után). Alaptıkéje mintegy félmillió Ft volt, és elsıdlegesen jelzáloghitelezéssel foglalkozott. 1841.-kolozsvári intézmény. A falusi hitelszövetkezetek megjelenése viszont csak a 80 évekre tehetı. 17 kialakulása VII. A szakosodott pénzintézetek: A legnagyobb újdonság- a kereskedelmi és hitelbankok. Tevékenységük eleinte nem különbözött lényegesen a hitelügyleteket is lebonyolító kereskedıházak üzleteitıl. Rövid lejáratú kereskedelmi ügyletekre, Váltóleszámítolásra, Betéti üzletre specializálódtak. 18 3
kialakulása VIII. Mobilbankok: elıször ingóságokra nyújtott hitelezéssel, azaz az értékpapírra nyújtott lombardkölcsönökkel, majd értékpapír kibocsátással is foglalkoztak. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank -1848-49 a magyar szabadságharc jegybankja kialakulása IX. Hitelbank: Hitelbanki üzletágra a bécsi Creditanstalt pesti fiókja vállalkozott 1857-tıl, majd 1867-ben létrejött Magyar Általános Hitelbankkal 1870-tıl közösen mőködtette az ún. áruüzletet. 19 20 kialakulása X. Jelzáloghitel-intézetek: Szakosodott pénzintézetjelleggel jöttek létre. Az 1856-os feloldása a földbirtok adósságaira elrendelt moratóriumnak, ill. a földadókataszter létrehozásával vált lehetıvé az ingatlanokra történı hitelnyújtás is. 1856. (Bruck pénzügyminiszter szorgalmazására)- elıször az ONB hozott létre jelzáloghitel- osztályt. 1860 évek bécsi székhelyő, de elsısorban Magyarországra hitelezı Bodenkreditanstalt, majd a Magyar Földhitelintézet vállalkozott erre a feladatkörre. DE: 1873. május 9. bécsi tızsdekrach Mgyon hitelválságot indított el. A legsúlyosabb veszteséget az 1868-ban mobilbankként alakult Angol-Magyar Bank, ill. 1869.- Franko-Magyar Bank szenvedte válság után kénytelenek voltak felszámolni. 21 kialakulása XI. 1873. május 9. bécsi tızsdekrach Magyarországon hitelválságot indított el. A válság után megindult a szakosodott pénzintézetek univerzális bankká válása. A PMKB 1881-tıl új bankstílust hirdetett meg a folyó üzlet mellett bekapcsolódott az értékpapír-kibocsátásba + jelzáloghitelezésbe is. A PHET 1894-ben Hazai Bank néven saját mobilbankot hozott létre az ilyen jellegő ügyletek lebonyolítására. A MÁH- fiókhálózatot épített ki- felvette üzletágai közé a lakossági betétek győjtését Szerzıdést kötött a Magyar Földhitelintézettel, annak zálogleveleinek elhelyezésérıl. A bankrendszer egészét az O-MB fogta össze, amely egységes kamatlábakkal fentrıl szabályozó stratégiát követett. 22 A korszak pénzrendszerei I. 1848 májusától az ONB nem volt köteles bankjegyeit nemesfémre váltani. A forradalom és ellenforradalom kormányai további fedezetlen papírpénzeket is forgalomba hoztak. (Kossuth-bankó-1849. megsemmisítették). 1854. az osztrák államjegyek bevonása. 1857-1858-valutareform (1857-1858). A tiszta ezüstvaluta felé tett elsı lépésnek tekinthetı. 100 konvenciós forint 105 osztrák értékő ezüstforinttal volt egyenértékő. 1858. szeptember 6-tól 1859. április 29-ig az ONB bankjegyei konvertibilisek lettek, Solferini azonban eltörölte a beváltási kötelezettséget. 1858. szeptember 6-tól 1859. április 29-ig az ONB bankjegyei konvertibilisek lettek. A korszak pénzrendszerei II. Monarchiában párhuzamos valutarendszer állt fenn. Kétféle pénz a nemzetközi forgalomban: Ezüst alapú érmék árfolyama: az ezüsttartalmuk az aranyhoz mért viszonyától függött, de befolyásolta az ezüst kínálata is. Papírpénz: idegen valutákra szóló váltók bécsi kereslete és kínálata szabályozta. Lehetıvé vált, hogy az ezüstforintnak ázsiója vagy diszázsiója alakuljon ki a papírforinthoz képest. 1878-ig ingadozásokkal az ezüstforintnak ázsiója, 1878-1892 között diszázsiója volt a jellemzı. 23 24 4
A korszak pénzrendszerei III. 1870 az európai országok nagy része áttért az aranyvaluta-rendszerre(németo.; Itália) Az agrárexportır országok sokáig kitartottak az ezüstalapú valuta mellett. 1890 az ingadozás kritikussá vált. 1892. Wekerle Sándor újabb valutareform 1 osztrák értékő ezüstforintot 2 koronára váltottak át. 25 A korszak pénzrendszerei IV. A korona aranyalapra helyezése azonban nem hozta magával az ezüst teljes demonetarizálását a Monarchiában. Az 1 Ft-os ezüstérme továbbra is beszámított a bankjegyek ércfedezetébe a koronát sánta aranyvalutának tekintették. Az Osztrák-Magyar Bank beváltási kötelezettségét felfüggesztve hagyták, így a korona konvertibilitásának bevezetésére nem került sor. DE: szilárd értékviszony alakult ki a korona és a többi aranyvaluta között az aranytartalom alapján, így ha valaki aranyhoz kívánt jutni koronájáért aranydevizát aranyat pedig bármelyik konvertibilis pénznem révén szerezhetett. 26 A korszak pénzrendszerei V. 1892 után a pénztömeg (M1) összetételében túlsúlyban szerepelt a bankjegy, az államjegyeket pedig kivonták a forgalomból. (M1=készpénz+látra szóló betét; M2=M1+tartós betét; M3=M2+takaréklevél, pénzre szóló követelések). DE: a háború elıttre megnövekedett a bankszámlapénz jelentısége is, ami jelzi, hogy a századfordulóra a bankrendszer döntı szerephez jutott a pénzközvetítésben, noha a készpénz kímélı forgalom mértéke el is maradt a fejlettebb gazdaságokétól. Forrás: 1. Honvári János: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig, Aula Kiadó, Budapest, 2003. (247-279. old. ) 2. Szilágyi Dezsıné dr.: Közgazdaságtan alapjai II. (Bevezetés a makroökonómiába), Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2006. 27 28 Köszönöm a figyelmet! 29 5