TEMPUS Közalapítvány Budapest, 2013. november 18. A tanárképzés szerepe a nyelvtanítás eredményességének javításában Einhorn Ágnes Miskolci Egyetem, Tanárképző Intézet einhorn.agnes@gmail.com
Eredményesség az idegennyelv-oktatásban Mi az eredmény? Hogyan mérhető? Eurobarometer 2001, 2006, 2012 Mi várható? Megtörtént-e módszertani / szemléleti váltás?
Ország Átlag alatti országok (Eurobarometer 2006, %) Egy nyelv Két nyelv Három nyelv EU (25) 56 28 11 Leggyakoribb Franciao. 51 21 4 angol Spanyolo. 44 17 6 angol Magyaro. 42 27 20 német Portugália 42 23 6 angol Olaszország 41 16 7 angol E. Királyság 38 18 6 francia Írország 34 13 2 francia
Siker vagy kudarc? Eurobarometer Luxemburg 99% Átlag 56% Magyaro. 42%
Siker vagy kudarc? Eurobarometer Luxemburg 99% Átlag 56% Magyaro. 42% Népszámlálás 1990 9,1% Népszámlálás 2001 19,2% Eurobarometer 2006 42%
Beszélek egy idegen nyelven (Ifjúság kutatás 2000, 2004; %) Korcsoport 2000 2004 15 18 63,4 77,7 19 24 52,2 66,4 25 29 35,8 45,3 Összesen: 48,9 61,1 Forrás: Imre 2007
Nyelvtanulási motiváció (%) Nyelvtanulás az elmúlt két évben HU EU 16 18 Tervezi a következő két évben 21 21 Eredeti nyelven szeret filmet nézni 15 37 Forrás: Eurobarometer 2006
A teljes nyelvtanulási út hossza óraszámokban Az első idegen nyelv összes tényleges, illetve kötelező óraszáma az 1-12. évfolyamon a középfokú képzés programtípusa szerint 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 Tényleges Kötelező Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Átlag Forrás: Vágó 2007
Elégedettség (A hazámban élők jól beszélnek idegen nyelveket, %) Ország Egy nyelv Elégedettség EU (25) 56 44 Franciao. 51 27 Spanyolo. 44 39 Magyaro. 42 18 Portugália 42 77 Olaszország 41 42 E. Királyság 38 24 Írország 34 22 Forrás: Eurobarometer 2006
Ország Átlag alatti országok (Eurobarometer 2012) Egy nyelv Változás (~ 2006) Két nyelv Három nyelv EU (27) 54-2 25 10 Spanyolo. 46 +2 18 5 Írország 40 +6 18 4 E. Királyság 39 +1 14 5 Portugália 39-3 13 4 Olaszország 38-3 22 15 Magyaro. 35-7 13 4
Csoportos interjúk Comenius Tanárasszisztensi és Tanártovábbképzési akciókban részt vevő nyelvtanárok Tanári gyakorlat: 1-4. év Nyelvek: angol, német, spanyol Célországok: Ausztria, Finnország, Olaszország, Spanyolország
Kérdéskörök 1. Pedagógiai filozófiájuk, hitvallásuk. 2. Összehasonlítás a külföldi tanárokkal, helyzettel. 3. A tanárképzés szerepe a tanári gyakorlatukban, hiányok a tanárképzésben.
Összehasonlítás Előnyök Kiegészítő anyagok, IKT-használat, változatos munkaformák alkalmazása, nyelvtudás.
Összehasonlítás Hátrányok (rendszer szint) A célországok pedagógiai kultúrája különböző! Nyitottság, együttműködési hajlandóság, tanári és tanulói szerepek, anyagi feltételek, fegyelem és a munkamorál, gyakorlatiasság, nem az érettségire tanulnak.
A tanárképzés szerepe a tanárrá válásban
A hatások sorrendje 1. Saját tanulói emlékek (8 pont) 2. Más tényezők (14 pont) 3 4. A tanárképzés során tanultak (15 pont) 3 4. Önképzés és önfejlesztés (15 pont) 5. A tanártovábbképzések (16 pont)
Szemléletváltás? Saját tanulói emlékek 1. hely (3) 2. hely (1) 3. hely (1) A tanárképzés során tanultak 1. hely (1) 2. hely (2) 5. hely (2)
Hiányok (tanárképzés) Életszerűség, gyakorlatiasság Téma: hibajavítás és értékelés Téma: pedagógiai kommunikáció, fegyelmezés Túl könnyű bekerülni a nyelvtanárképzésbe, és túl nehéz kiesni belőle
Felsőoktatási környezet
Tömegesedés a felsőoktatásban A tanulók aránya a 20-24 éves népesség körében (%) Magyarország 1995 2000 2005 2008 22,5 32,3 46,6 48,4 OECD 30,3 35,3 40,6 42,3 EU (19) 32,9 36,5 41,9 43,5 Forrás: Education at a Glance. Idézi: Balázs és tsai. 2011.
A tömegesedés következményei Problémás területek: Motiváció, önállóság Nyelvtudás Alapkompetenciák: olvasás, írás Gondolkodás, véleményalkotás Értelmiségi stratégiák (információgyűjtés, rendezés, érvelés, prezentáció stb.)
Tömegesedés pedagógiai váltás szükségessége (reflexió) DE: Gyors tömegesedés. Gyors átállás a Bologna-rendszerre. A finanszírozás politikai kérdéssé válik. Gyors visszaállás az osztatlan tanárképzésre.
Minőségfogalom a magyar felsőoktatásban A tanítás minőségét a felvett tanulók minősége határozza meg. Az elitoktatás eredményesebb, mint a tömegoktatás. Az elvárások szigorítása emeli a minőséget. A minőség tartalmi kérdés, a módszertan (forma) másodrendű.
Felsőoktatás pedagógiai jellemzői A felsőoktatásnak nincs (jó) módszertani válasza a tömegesedésre. Normaorientált tervezés. Tanárközpontú módszerek. Zárt, reproduktív feladatok. Normaorientált értékelés. Fejlesztés helyett hibáztatás (vö. Nagy 2010): stratégiák, alapkompetenciák előfeltételként kezelve.
Módszertani értelmezés A felsőoktatás jelene: Tanárközpontú, ismeretalapú megközelítés. Tanulóközpontú, kompetencia alapú, tevékenységalapú megközelítés?
Közoktatási környezet
Hátrányos helyzetű tanulók az Intézménytípus oktatásban (2011/12, %) HH (szegény szülő) HHH Óvoda 31 11 Általános iskola 36 14 Szakiskola 31 11 Gimnázium 10 1,6 Szakközépiskola 16 2,8 (szegény + iskolázatlan szülő) Forrás: KSH, Statisztikai tükör. 2013. ápr. 13.
Hátrányos helyzetű tanulók az Intézménytípus oktatásban (2011/12, %) HH (szegény szülő) HHH Óvoda 31 11 Általános iskola 36 14 Szakiskola 31 11 Gimnázium 10 1,6 Szakközépiskola 16 2,8 (szegény + iskolázatlan szülő) Forrás: KSH, Statisztikai tükör. 2013. ápr. 13.
Leszakadók, romakérdés A pedagógusképzésnek fel kell készülnie a társadalmi különbségek kezelésére, az integrált oktatásra. Elfogadás, tolerancia. Diagnosztizálás, státuszkövetés. Tanulóközpontú, kompetencia alapú oktatás módszertani repertoárja (fejlesztési célok, tanulási eredmény, kooperatív technikák). Fejlesztő értékelés. Művészetpedagógia, drámapedagógia stb.
Társadalmi környezet Az iskola tükrözi a társadalmi viszonyokat? formálja a társadalmi viszonyokat?
Átalakuló nyelvtanárképzés Mire lenne szükség? Erősebb reflektivitás Hallgató reflektál a tanulói múltjára Tanárképző reflektál a tanárképzésre Gyakorlatiasság A képzés reflektál a társadalomra A minőség és az eredményesség fogalmának (új) értelmezése A társadalmi felelősség felvállalása
Balázs Éva Kocsis Mihály Vágó Irén (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2010. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 2011. Europeans and their Languages. European Commission 2006. European Commission 2006 Europeans and their Languages. Report. Special Eurobarometer 386. European Commission 2012 Imre Anna: Nyelvoktatás, nyelvtanulás, nyelvtudás a középfokú oktatásban. In: Vágó Irén (szerk.): Fókuszban a nyelvtanulás. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 2007. 107-136. Nagy József: Az új pedagógiai kultúra. Szeged, Mozaik Kiadó. 2010. Statisztikai tükör. KSH, 2013. ápr. 13. Vágó Irén: Nyelvtanulási utak Magyarországon. In: Vágó Irén (szerk.): Fókuszban a nyelvtanulás. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 2007. 137-174.