_ : 2010 EGA 0 0. Képviselői önálló indítvány Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosításáról 1. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.) 2.* (2) bekezdése az alábbi f) ponttal egészül ki : (1) f) ápolási pénztári szolgáltató: az ápolási pénztárral szerz ődésben, vagy tulajdonában álló, illetve általa üzemeltetett szolgáltató, valamint az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely a pénztárral kötött szerz ődés alapján a pénztártagok számára ápolási szolgáltatást ténylegesen nyújt. (2) Az Öpt. 2. -a az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki : (10) E törvény alkalmazásában az önkéntes ápolási pénztárná l a) otthoni ápolás/gondozás amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozój a részére a helyi önkormányzat által kiadott m űködési engedéllyel rendelkező, vagy az önkéntes ápolási pénztárral szerz ődéses jogviszonyban regisztrált szolgáltató nyújthat ; b) ápolás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban : eü törvény) 98. -a szerinti ápolás ; c) egyéni ápolási számla: az ápolási pénztár által vezetett egyéni számla. (3) Az Öpt. 10. (1) bekezdése kiegészül az alábbi d) ponttal : d) az otthoni ápolás/gondozás finanszírozása, szervezése, biztosítása (önkénte s ápolási pénztár). (4) Az Öpt. 10. (2) bekezdés második mondata helyébe az alábbi szöveg lép : Az egészségpénztár és az önkéntes ápolási pénztár elláthatja kiegészítő szolgáltatásként az (1) bekezdés b) pontjában felsoroltak közül a gyógyszer é s gyógyászati segédeszközök árának támogatását (a továbbiakban : egészségügyi célú feladat) is.
2 2. Az Öpt. 51 /B. (1) bekezdése kiegészül a következő o) és p) pontokkal : o) sporteszköz vásárlásának támogatása, melynek keretében az aktí v testmozgást segítő sporteszköz (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédő) vásárlása, illetve bérlése támogatható ; p) gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása. 3.* Az Öpt. kiegészül az alábbi új címmel és a következ ő 51/F. és G. -okkal. A kiegészít ő ápolási pénztárra vonatkozó szabályo k 51/F. (1) Az ápolási pénztár alapszabályának a 18. -ban foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell a) legalább 2 év kötelez ő várakozási idő előírását; b) a pénztár szolgáltatásainak megfelel ően a pénztártag más pénztárba történ ő átlépésének, illetve befogadásának szabályait ; (2) Az ápolási pénztár szolgáltatásait a pénztártag vagy közeli hozzátartozój a részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkez ő szolgáltató, vagy az ápolási/gondozási pénztárral szerz ődéses jogviszonyban álló regisztrált szolgáltató nyújtja. (3) Az ápolási pénztár szolgáltatási tevékenységét - kiegészítő vállalkozás i tevékenysége keretében - más pénztárak tagjai, valamint más magánszemélyek, illetve intézmények részére is végezhet. (4) Az ápolási pénztár szolgáltatási tevékenysége ellátásához korlátozás nélkü l megszerezheti ingatlan tulajdonjogát. (5) Az ápolási pénztár a természetbeni szolgáltatásokat a pénztári szolgáltatón keresztül nyújthatja. (6) Az egyes szolgáltatások kiadásainak kiegyenlítését - az alapszabályban foglaltak szerint - a szolgáltatásra jogosult tag egyéni ápolási számlájána k megterhelésével, vagy több pénztártag egyéni ápolási számlájának egyidej ű megterhelésével kell biztosítani. Amennyiben a pénztár nyújt olyan szolgáltatást, amelynek fedezetét több pénztártag egyéni ápolási számlájána k egyidejű megterhelésével biztosítja, akkor az alapszabálynak rendelkeznie kell a fedezeti alapon belül elkülönítetten az egyes szolgáltatások fedezeténe k létrehozásáról, annak mértékéről, felhasználásának módjáról, illetve az egyéni
3 számláknak a közös szolgáltatás fedezetéül szolgáló együttes és arányo s megterheléséről is. 51/G. (1) A kiegészítő ápolási pénztár szolgáltatásként a következ ő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban : OEP) által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja : a) a pénztártag azon tevékenységének segítésére irányuló ápolási szolgáltatás, amely elvégzésére a beteg egészségi állapota miatt önállóan képtelen vag y elvégzése jelentős nehézséggel, illetve állapotromlással járna, valamin t amelynek elvégzése speciális felkészültséget igényel, b) a pénztártag önellátó képességének helyreállítására, a betegség okozt a fájdalom csökkentésére és a szenvedés enyhítésére irányuló szolgáltatás, c) azon szolgáltatások, melyek a pénztártag tényleges vagy lehetséges egészségi problémáira bekövetkező reakciók, szükségletek felismerését szolgálják, d) azon szolgáltatások, melyek a kezelőorvos által elrendelt terápiás tervbe n előírt beavatkozások végrehajtását szolgálják, e) a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása." A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 4. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 70. (5 ) bekezdés ab) pontja helyébe az alábbi szöveg lép : ab) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyez ő pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 100 százalékát, 5. Az Szja 78.* kc) pontja helyébe az alábbi szöveg lép : kc) a munkáltató a magánszemély javára munkáltatói hozzájáruláskén t önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba/önkéntes kölcsönös ápolás i pénztár(ak)ba együttesen legfeljebb minimálbér 100 százalékát meg nem haladóan fizet ; 6.* Az Szja 1. számú melléklet 6.5. pontja kiegészül az alábbi d) ponttal : d) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár (ide nem értve az önkéntes kölcsönö s nyugdíjpénztárat és önkéntes kölcsönös ápolási pénztárat)) törvényben
4 meghatározott ápolási szolgáltatás, kiegészít ő egészségbiztosítási szolgáltatás, illetve törvényben meghatározott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás címén," Záró rendelkezések 7.* Ez a törvény a kihirdetését követő kilencvenedik napon lép hatályb a egyidejűleg az Opt. 51/B. (1) bekezdés n) pont utolsó mondata és a (2 ) bekezdés, valamint az 51/C. c) és e) pontja, továbbá az Szja 69.. nc) pontja hatályát veszti. Általános indokolás A társadalmi és demográfiai változások eredményeként új szükségletek és ú j keresletek jelennek meg, melyre társadalmi, gazdasági és szolgáltatói szinte n reagálni szükséges. A népegészségügyi és az idősügyi közép- és hosszú távú programok hazánkban és nemzetközi szintéren egyaránt fontos célkit űzésként határozzák meg az egészségmegőrzés eszköztárának bővítését, a humánszolgáltatások az id ős korosztályokra koncentráló modernizálását é s fejlesztését. A javaslat e két fó irányba teendő lépéseket szorgalmaz oly módon, hogy módosítani javasolja az egészségpénztárak tevékenységét érint ő törvények egy részét. Az egészségpénztárak a létrehozásuk óta eltelt idő alatt bizonyították életképességüket, illetve azt, hogy az állam szerepvállalása mellett lehet építen i a polgárok fokozatosan bővülő körének öngondoskodási igényére. Ez utóbbit támasztja alá a legutóbbi évek fejleményei is, miszerint az egészségtudatos magatartást tanúsító polgárok a gazdasági válság alatt is jelent ős megtakarításokat áldoztak egészségük megőrzésére, helyreállítására. Az egészségpénztárak 930 ezer fős tagsággal rendelkeznek. Tevékenységük az egyes szolgáltatások igénybevételére jogosult hozzátartozókkal együtt már közel 2 millió embert érint. 2009-ben az egészségpénztárak bevétele meghaladta az 50 milliárd forintot, vagyona pedig közel 54 milliárd forint. Ez a magyar lakossá g éves egészségügyi magánkiadásainak közel 10%-a. A javaslat mindezekre figyelemmel kezdeményezi az egészségpénztára k szerepének, mozgásterének b ővítését. Stratégiai célként kell kezelnünk az
5 adókedvezmények hosszú távú fenntartását és bővítését annak érdekében, hog y az egészségmegőrzés a prevenció területén további ösztönzéseket kapjanak az egészségpénztárak szolgáltatásait igénybe vev ők. Általánosan elfogadott igazság, hogy az egészségbe történő befektetés mind az egyén, mind pedig az állam részér ől minden szempontból többszörösen megtérül. Az egészségügy előtt álló egyik legnagyobb kihívás az Idősügyi Nemzeti Stratégia célkitűzései ráes ő részének teljesítése, vagyis az, hogy az egészségügy i ellátás intézményrendszerét alkalmassá tegye az id ősek igényeinek kielégítésére. Hazai és nemzetközi téren egyaránt egyetértés alakult ki abban, hogy az id ősödő és idős emberek szükségleteinek biztosításához tovább kell erősíteni az állami, a civil szféra és a vállalkozói szektor együttműködését. Indokolt ösztönözni az önkéntes kiegészítő rendszerekben való részvételt, hiszen az id ős korosztályoknál is megjelent a fizetőképes kereslet a jó színvonalú szolgáltatások iránt és a hazai adatok is bizonyítják, hogy az idős korosztály, illetve hozzátartozóik készek megtakarításaikban is felkészülni a jöv őbeni ápolási, gondozási szükségletekre. Mindezekre tekintettel a javaslat kezdeményezi egy új pénztártípus, az önkéntes ápolási pénztár létrehozását. Az ápolási pénztárakban a kezdeti időszakban a befizetések halmozódnak és maj d ezt követően történik szolgáltatásvásárlás. A felhalmozási időszak alatt a pénztárak feladata az ápolási, gondozási szolgáltatások szervezése, a belép ő szolgáltatók minősítése. Fontos munkahelyteremt ő eszköz lehet a növekvő igényeket kielégítő, új szolgáltatók létrehozása. A javaslat lehet ővé teszi, hogy az idősek hozzátartozói (gyermekei) legálisan magukra vállalhassák az anyagi konzekvenciákat. Részletes indokolás 1-3. -hoz Az ápolási, gondozási szolgáltatások a szociális és egészségügyi rendszerre, valamint a rászorulókra és családtagjaikra is jelent ős terheket ró. Ezekre való felkészüléshez kínál új lehet őségeket a javaslat az önkéntes ápolási pénztárak létrehozásával. Az ápolási rendszer továbbfejlesztése érdekében az állam hathatós támogatása mellett javasolt az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak negyedik típusá t létrehozni.
6 A javaslat szerint az önkéntes ápolási pénztár m űködésének els ő éveiben csak a forrásokat, a halmozódó vagyont kezeli és a jöv őbeni szolgáltatói háttér kiépítésére helyeződik. Az új pénztár adókedvezményezetti körbe történő bevonása az önkénte s pénztárakra vonatkozó adótörvények megfelel ő kiegészítésével történik, vagyis az önkéntes ápolási pénztár most nem igényel újabb adókedvezményt. A javasolt szabályozás szerint a munkáltató a hosszú távú megtakarításokat kezel ő nyugdíj-és ápolási pénztárba a mindenkori minimálbér 50%-ig fizethe t társadalombiztosítási járulékmentesen (jelenleg a nyugdíjpénztárba önállóan fizethető az 50%). Az egyéni befizetések esetében a maximálisan 100 eze r forintban meghatározott SZJA-jóváírás nagysága is marad azzal a kiegészítéssel, hogy a három helyett immár a négy pénztártípusba befizetett összegre vonatkozik a 30%-os maximalizált adójóváírás. Az igényekhez igazodóan a következő években az adókedvezményt indokolt növelni. 4-5. -hoz A pénztártagok egészségtudatos magatartásának ösztönzése és a prevenció miné l szélesebb körben való elterjedése miatt szükséges egyes, eddig SZJA-fizetés i kötelezettséget tartalmazó termékek és szolgáltatások az SZJA-mente s kiegészít ő egészségbiztosítási körbe való beemelése. Ezek köre : 1. Sporttevékenység korlát nélkül: a jelenlegi szabályozás pénztártagonként é s családtagjaiként a minimálbér erejéig (évi 73 500 Ft) engedi. 2. Gyógyüdülés és egészségügyi üdülés korlát nélkül : a jelenlegi szabályozás pénztártagonként évi 160 ezer, családtagokkal együtt évi 240 ezer forin t határig engedi. 3. A sporteszközök vásárlása az életmódjavító szolgáltatások közül átkerül a kiegészít ő egészségbiztosítási szolgáltatási körbe, vagyis a pénztártag számára a tervezet szerint SZJA-mentesen vehet ő igénybe. 4. A gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása a z életmódjavító szolgáltatások közül átkerül a kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatási körbe, vagyis a pénztártag számára SZJA-mentesen vehet ő igénybe.
7 Szükséges a munkáltatói befizetéseket a 25%-os természetbeni juttatásoka t terhelő adó eltörlése. Szakértői hatástanulmányok már a tavalyi évbe n valószínűsítették, hogy a szigorítás hatályba lépése esetén a munkáltatók a 25% - os adóteher felét a munkavállalókra hárítják, ezzel is csökkentve a z egészségügyben elkölthet ő forintokat. A munkáltató által az önkéntes egészségpénztárba fizethet ő munkáltató i hozzájárulás emelése szükséges a jelenlegi szintr ől (a minimálbér 30%-a - 2010. január 1-jét ől a minimálbér: 73 500 Ft) a minimálbér 100%-ra). Budapest, 2010. november 8.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Dr. Kövér László az Országgy űlés Elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az Országgy űlés Házszabályról szóló 46/l994.(IX. 30.) OGY határozat 85. -a alapján az Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosításáról a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.. Budapest, 2010. november 8. t ésterházy Attila (MSZP ) D Gar. István Levente Kiss Péter Szűcs Erika Dr. Nemény András (MSZP ). Varga László Pál Tibor