T/13049/... Tisztelt Elnök Úr!

Átírás

1 ;`fá'41`& léd"~ 1n3ṙ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISEL Ő NCV 2.O. T/13049/... Módosító javaslat Dr. Kövér László az Országgy űlés Elnöke részér e Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 94. (1 ) bekezdése, valamint 102. (1) bekezdése alapján egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól i kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló T/ számon benyújtott törvényjavaslathoz az alábbi terjesztjük elő : módosító javaslato t 1. A Javaslat 2. -a az alábbiak szerint változik :»2 Az Ebtv a helyébe a következ ő rendelkezés lép : 39. (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidej űleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, illetve gyermekgondozási díjra i s jogosult, választása szerint az e törvényben foglalt kivételekkel csak az egyik ellátás t veheti igénybe. (2) Az, aki ugyanazon gyermek jogán egyidej űleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást vehet i igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás, illetv e gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal és keres őképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. 1

2 [(3) Ha a szül ők a közös háztartásukban él ő gyermekük után egyidej űleg jogosultak táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, valamin t gyermekgondozási támogatásra, választásuk szerint az ellátást csak az egyik szül ő veheti igénybe.] [(4)] (3) A szül ő a különböz ő korú gyermekei jogán a gyermekgondozási támogatást és az (1) bekezdés szerinti ellátásokat egyidej űleg is igénybe veheti. [(5)] (4) Ha a szül ő különböz ő korú gyermekeire tekintettel az egyik gyermeke utá n jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre vagy gyermekgondozási díjra, akkor a mási k gyermeke jogán járó terhességi-gyermekágyi segélyt vagy gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti. [(6) Ha a szül ők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidej űleg gyermekgondozási támogatásra, illetve az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosultak, választásuk szerint kivéve a (7) bekezdésben foglaltakat a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szül ő veheti igénybe. (7) A közös háztartásban él ő gyermek jogán választásuk szerint a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot.]"" 2. A Javaslat 7. -a az alábbiak szerint változik: Az Ebtv. Gyermekgondozási díj alcíme a következő 42/E. -sal egészül ki : 7. 42/E. (1) A 42/A. (1) bekezdésében foglaltakon túl gyermekgondozási díjra jogosul t az a szülő [nő] is, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel : a) a 42/A. alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult, b) a gyermeke születését megel őző két éven belül magyar nyelvű felsőfokú alapképzés, fels őfokú szakképzés, fels őoktatási szakképzés, szakirányú továbbképzés, tovább á mesterképzés, egységes, osztatlan képzés, doktori képzés nappali tagozatán legalább két aktív félév hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, c) a gyermeke a b) pont szerinti hallgatói jogviszony nappali tagozaton történ ő fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megsz űnését követő 1 éven belül születik, d) a gyermeket saját háztartásában neveli, é s e) magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára. (2) Az (1) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj a gyermek születéséne k napjától a gyermek 1 éves koráig jár. 2

3 [(3) Az (1) bekezdés szerinti gyermekgondozási díjra az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételeknek megfelel ő vér szerinti apa akkor jogosult, ha a szül ő nő a) meghal, vagy b) az (1) bekezdés b) e) pontjában foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg és a 42/A. alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult. (4) A vér szerinti apa részére a gyermekgondozási díj a (2) bekezdésbe n meghatározott jogosultsági id őből igénybe nem vett id őszakra jár, de legfeljebb a gyermek 1 éves koráig.] [(5)] (3) Az (1), illetve a (3) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj hav i összege a) a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér, b) a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimu m 70 százaléka. [(6)] (4) Ha az (1), illetve a (3) bekezdés alapján gyermekgondozási díjra jogosult személ y a szülés napján biztosított és rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, az ellátás összegét a 48. (3) bekezdése alapján kell kiszámítani azzal, hogy az ellátás összege nem lehet kevesebb az [(5)] (3) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott összegnél, valamint nem lehet magasabb havonta a minimálbér kétszeresének 7 0 százalékánál. [(7)] (5) Ha az (1), illetve a (3) bekezdés alapján gyermekgondozási díjra jogosul t biztosított nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, az ellátás összegét az [(5)] (3) bekezdés szerint kell megállapítani. [(8)] (6) Ha az (1) vagy a (3) bekezdés alapján gyermekgondozási díjra jogosult személy a z (1) bekezdés b) pontja szerinti hallgatói jogviszony megsz űnését követ ő 1 éven belül válik jogosulttá az ellátásra és az ellátás összege nem állapítható meg a (6) bekezdés alapján, a gyermekgondozási díj összegét az [(5)] (D bekezdés a) vagy b) pontja szerint kel l megállapítani. [(9)] (7) Az [(5)] (3) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni és a tárgyévre érvényes kötelez ő legkisebb munkabér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével január 1 je i id őponttól újra meg kell állapítani. 3

4 (10) Az (1) [(9)] (7)bekezdés szerint megállapított gyermekgondozási díjra a 42/B 42/D. rendelkezései közül azokat kell alkalmazni, amelyekt ől eltér ő rendelkezést az (1) [(9) ] (7)bekezdés nem tartalmaz." 3. A Javaslat 16. -a az alábbiak szerint változik : 16. A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban : Cst.) 20/A. (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (1) A 20. -ban megjelölt jogosultakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szül ője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszül ő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, h a a) a gyermek az első életévét betöltötte, b) a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, c) a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyr ől lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszül ő részéről történő igénylésével[, és d) a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek vagy ikergyermek, akir e tekintettel gyermekgondozási segélyt folyósítanak]. 4. A Javaslat 19. -a az alábbiak szerint változik: (1) A Cst. 25. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (2) Ha a szül ők egyidej űleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást ide nem értve a (3) bekezdé s szerinti esetet szülőnként csak egy jogcímen[, és csak az egyik szülő részére] lehet megállapítani. (2) A Cst a a következő (3) bekezdéssel egészül ki : (3) Gyermekgondozási segélyre való jogosultság egyidej űleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy e bekezdés alkalmazásában az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni. 4

5 INDOKOLÁ S A benyújtott törvényjavaslat indoklása szerint a több gyermek vállalása esetén, az egye s gyermekek után járó ellátások párhuzamos folyósításának lehetősége a gyermek gondozására, nevelésére tekintettel járó ellátások melletti munkavállalás feltételeinek kedvez őbbé tételét, lehet őségének megteremtését jelenti. Úgy véljük, hogy ezt a célt er ősíti, ha nem szükítjük le els ősorban az anyákra az ellátásokr a való jogosultságot. Különösen a diplomás gyed esetén, amely eleve csak a nőkre vonatkozik alapesetben - a javaslat szerint. Ha a szül ők bármelyike igénybe veheti az adott ellátást, akkor a párhuzamos folyósítás lehet ősége mellett akár arra is lehet őség van, hogy adott esetben az egyik szül ő az egyik gyermek után, másik szül ő a másik gyermek után igényelné az adott ellátást. Ez fokozhatja az apák gyermeknevelésben betöltött szerepét, ezáltal segítheti a n ők munkaerő-piaci részvételét is. Ezzel a módosító javaslatunkkal is teret kívánunk adni annak, a Nyugat-Európában má r elterjedt szemléletnek, amely fokozottabb szerepvállalást vár el az apáktól ezzel segítve a nők munkára való visszatérését, a harmonikusabb családi élet kialakulását és nem utolsó sorban a nemi egyenl őség megvalósulását. Budapest, november 19. Pál Bél a Dr. Varga Lászl ó Sós Tamás Dr. Nemény Andrá s Dr. Garai István Levente 5