Integráció és szövetkezés Jakab István Országgyűlés alelnöke MAGOSZ elnöke Napi Gazdaság Konferencia Budapest 2013. április 30.
A mezőgazdasági termelés hatékonyságát a élelmiszerláncban elért magas érdekérvényesítési szint biztosítja Nyugat Európa Termelők által létrehozott együttműködések Szerves fejlődés az elmúlt 150 évben, magas részesedés a hazai piacból Élelmiszerláncba visszaforgatott tőke, gyarapodás Kultúra, tudás, tapasztalat, magas bizalmi szint Terjeszkedés Kelet Európa felé befektetői attitűd, új profitcentrumok Kelet Európa Felülről létrehozott, kényszer együttműködések Alacsony bizalmi szint, a termelői szinten nem alakult ki az együttműködés kultúrája, tudása A rendszerváltást követően ágazaton kívüli tőke megjelenése az integrációkban, a tőke utáni nyereség kivitele az élelmiszerláncból Együttműködés helyett tőke alapú verseny kialakulása Az ágazat folyamatos piacvesztése az egyes szereplők magas profitrátája mellett
Integráció és Szövetkezés A magyar mezőgazdaságot (illetve részint feldolgozóipart) érintő decentralizációs folyamatok, valamint a kereskedelmet az utóbbi években jellemző koncentrációs folyamatok megváltoztatták a mezőgazdaság piaci érdekérvényesítő erejét, képességét A termelők alkuereje lényegesen csökkent A kutatói számítások és a statisztikai adatok azt jelzik, hogy az élelmiszerláncon belül a legkevesebb jövedelem a termelői szinten képződik, míg a jövedelem szempontjából a kereskedők helyzete a legkedvezőbb Az erőfölény megszüntetésének (illetve mérséklésének) lehetősége a különböző integrációs formák létrehozásában rejlik
Sajátos magyar gyakorlat az integráció alábbi felfogása A felek kölcsönös gazdasági érdekein alapuló általában közép-, vagy hosszú távú szerződéssel szabályozott olyan együttműködés, amelyben az egyik szerződő fél (az integrátor) piaci és/vagy termelési biztonságot nyújt a másik szerződő félnek (az integráltnak), valamint különböző szolgáltatásokkal és/vagy finanszírozással segíti a mezőgazdasági tevékenységet végző magántermelőt, vagy gazdálkodó szervezetet. Az integráció lehet horizontális (azonos termelőtevékenységet végző integráltak összefogása), vagy vertikális (egy adott termékpályán az egymásra épülő tevékenységek összefogása), vagy ezek kombinációi. Az integráció résztvevői egy bizonyos mértékben közös kockázatot is vállalnak. (FVM rendelete)
A sajátosan magyar gazdaságszervezési megoldás, az EU-ban ismeretlen, így nem kerülhetett be az uniós támogatások körébe A megmaradt vagy újonnan alakult magyar integrációs szervezetek azonban ma is a legfontosabb szereplők, elsősorban az inputanyagpiacon és a finanszírozásban, tehát a termelés input oldalán: A kis és közepes integrátorok számát több százra becsülhetjük; Az általuk végzett agrárfinanszírozás: becslés szerint 100-150 milliárd forint; A mezőgazdasági üzemek (magán és társas) 46 %-a vett részt valamilyen integrációban (AKI felmérés 2006.); Szerepük sajnos, az output, a terményfelvásárlási és értékesítési oldalon, már nem ennyire egyértelmű. Ezt a szerepkört nagymértékben igen tőkeerős, és jellemzően multinacionális tulajdonú szervezetek töltik be. Az integrációs tevékenység uniós támogatására csak egy kivétel van: a gazda vagy Raiffeisen szövetkezetek támogatása. Az európai szövetkezetelméletben kikristályosodott elveket találunk. Az alábbiakban európai egyetemek összefogásában 2012 novemberében elkészített szövetkezeti tanulmányok eredményeiből ismertetünk.
Gazdák motivációja az együttműködésre, kooperációra Motiváció Gazdasági erőfölény kiegyenlítése Skálahozadák Kockázat megosztás Tranzakciós költségek csökkentése Erőforráshoz jutás Piacrajutás Termék innováció / minőség ellenőrzés Alku-szövetkezet Esetek Feldolgozó (beleértve a másodlagosakat is) szövetkezetek Közös értékesítő és beszerző szövetkezetek Szövetkezeti árverések Hitelszövetkezetek Értékesítő és beszerző szövetkezetek (másodlagosak is) "Piaci-rés" szövetkezetek
Szövetkezetek súlya, szerepe az EU tagállamaiban nem releváns nincs adat Zéró 0-25 % 25-50 % Több mint 50 %
Szövetkezeti tagság intenzitás az EU-ban Tagság intenzitása
Gabona szövetkezetek piaci részesedése, tagállamonként, 2010. nem releváns nincs adat 1-25 % 25-50 % 50-75 % >75%
A szövetkezetek tagállamonkénti piaci súlya a gabona szektorban, % 2000 2010 Franciaország 74 74 Ausztria 50 70 Németország 45 50 Hollandia na 55 Finnország 40 49 Szlovénia na 42 Lettország 30 37 Spanyolország 35 35 Olaszország 25 28 Szlovákia 3 16 Magyarország 11 12 Észtország 7,7 10 Lengyelország na 7 Belgium na 5 Görögország 49 na Csehország na marginális Egyesült Királys. na 2
Sertésszövetkezetek tagállamonkénti piaci részesedése 2010-ben, % nem releváns nincs adat zéró 1-25 % 25-50 % 50 75 % >75 %
Sertésszövetkezetek tagállamonkénti piaci részesedése 2010-ben, % 2000 2010 Ország Tagok száma Piaci részesedés Piaci részesedés Tagok száma % % Dánia 86 Finnország 35657 71 11780 81 Észtország 138 18 12 2 Belgium 21 Ausztria 90000 Csehország 85 25 Franciaország 96300 94 Németország 260000 20 171000 20 Magyarország 884 20 1033 25 Málta 173 100 166 100 Hollandia 3 34 0 0 Lengyelország 107 7 Szlovákia 2 2 4 11 Szlovénia 33 38 Spanyolország 25250 25 25000 25 Svédország 51 Egyesült Királys. 36382
Tejszövetkezetek tagállamonkénti piaci részesedése %, 2010. nem releváns nincs adat zéró 0-25 % 25-50 % 50 75 % >75 %
Tejszövetkezetek tagállamonkénti piaci részesedése %, 2010. 2000 2010 Ország Tagok száma Piaci részesedés % Tagok száma Piaci részesedés % Dánia na na na 94 Finnország 21407 96 10890 97 Észtország 3000 33 377 35 Litvánia na na na 25 Belgium na na na 12 Ausztria 67000 92 64000 95 Csehország na na na 66 Franciaország 75000 47 45000 55 Németország 165000 60 73000 65 Magyarország 414 28 558 31 Írország 86834 99 74882 99 Olaszország 40 42 Málta 189 89 129 91 Hollandia 21600 83 15200 83 Lengyelország 74 Portugália na 65 na 70 Szlovákia 6 9 18 25
Zöldség- gyümölcs szövetkezetek tagállamonkénti piaci részesedése 2010-ben, % nem releváns nincs adat zéró 1-25 % 25-50 % 50-75 % >75 %
Zöldség- gyümölcs szövetkezetek tagállamonkénti piaci részesedése 2010-ben, % 2000 2010 Ország Tagok száma Piaci részesedés % Tagok száma Piaci részesedés % Dánia >50 Finnország 460 40 Belgium 80 83 Ausztria 6000 >50 Csehország 163 35 Franciaország 35000 35 35000 40 Németország 44000 35 27000 40 Görögország 31 35 Magyarország 23980 16 20177 18 Olaszország 107620 44 103276 50 Málta 1703 22 1520 >21 Hollandia 9000 71 4500 95 Lengyelország 260 11 Szlovákia 6 7 10 Szlovénia 24 76 26 70 Spanyolország 153000 45 160500 50 Svédország 60 70 Egyesült Királys. 35
Szövetkezetek súlya, szerepe az EU tagállamaiban nem releváns nincs adat Zéró 0-25 % 25-50 % Több mint 50 %
A szövetkezetek piaci részesedése tagállamonként ágazatok átlagában (2010) Gabona Sertés Tej Zöldség-Gyümölcs Ausztria 70 95 50 Belgium >25 66 83 Csehország 25 66 35 Dánia 86 96 >50 Észtország 10 1 35 4 Finnország 49 81 97 40 Franciaország 74 94 55 35 Németország 50 20 65 40 Görögország 35 Magyarország 12 25 31 18 Írország 99 Olaszország 27 42 50 Lettország 38 33 12 Litvánia 25 Málta 100 91 20 Hollandia 55 90 95 Lengyelország 7 72 11 Portugália 70 25 Szlovákia 16 11 25 10 Szlovénia 42 80 70 Spanyolország 35 25 40 50 Svédország 51 100 70 Egyesült Királys. 2 35 EU ÖSSZES 34 27 57 42
Szövetkezetek piaci súlya %-ban ágazatonként 2010., EU átlag 60 57 50 40 34 42 42 37 30 27 27 20 10 0 gabona sertés tej Zölds-gyüm juh bor oliva cukor 4
Szövetkezetek országonkénti részesedése az agrárszektorban, 2010
Az idő sodrában hazánkban 2011-ben 246 TCS működött, többségükben a gabona és olajos növény ágazatban árbevételük cc. 220-240 milliárd forint kiosztott támogatás 1,7 milliárd forint KICSIK!! Nem tőkeerősek! Az egyes régi tagállamokban működő szövetkezetek transznacionális tevékenységbe kezdtek Pld. Franciaországban 3-5 millió tonna gabonát felvásárló szövetkezet, dán, német, osztrák szövetkezetek működnek 5-10 milliárd eurós árbevétellel
Nemzetközi szövetkezetek szektoronként és anya országokként gabona tej zöldség-gyümölcs egyéb
Tejgazdaság nemzetközi tejszövetkezetek Forgalom millió euro
Tagság intenzitás A bizalom és a szövetkezeti teljesítmény közötti kapcsolat Általános bizalom
24. órában vagyunk Cselekvési programra van szükség az integrációs folyamat gyorsításához, a szövetkezetek felemeléséhez Késlekedés okozta veszteségek felmérése Oktatás, tanácsadás Hitelezés Támogatások növelése 2014-20 vidékfejlesztésben kiemelt ügy! Németországban minden gazda átlagosan 2 szövetkezetnek tagja! (a gazdaságok száma cc.350 000) Nálunk integrációval együtt a részvétel alacsony (AKI):
Köszönöm a figyelmet!