SZAKTANÁCSADÓI MÓDSZEREK OKTATÁSI SEGÉDANYAG

Azonosító szám: Támop-4.1.2.B.2-13/1-2013-0005 SZAKTANÁCSADÓI MÓDSZEREK OKTATÁSI SEGÉDANYAG INTEGRÁCIÓS SZAKMAI FELADATOKRA ÉS PEDAGÓGUS-SZAKVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK PROGRAMHOZ A TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0005. PROJEKT 2. MODUL 16. 7. RÉSZTEVÉKENYSÉG KERETÉBEN KIDOLGOZVA SZERZŐ: KALÓ ANIKÓ JÓVÁHAGYTA: DR. ESTEFÁNNÉ DR. VARGA MAGDOLNA A 2. MODUL VEZETŐJE 2014. DECEMBER 31. 1

TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0005. PROJEKT 2. MODUL 16. 7. RÉSZTEVÉKENYSÉG KERETÉBEN A 2. MODUL 16. RÉSZTEVÉKENYSÉG VEZETŐJE: SZÉKELY JÓZSEFNÉ SZERZŐ: KALÓ ANIKÓ SZAKMAI LEKTOR: DR. LUDÁNYI ÁGNES NYELVI LEKTOR: DR. VERÓK ATTILA

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 4 2. A tanácsadói tevékenység általános folyamata... 4 2.1 A tantárgygondozás/szaktanácsadás... 4 2.2 A tanácsadó munka lépései... 5 2.3 Az óralátogatás előzetes megbeszélése... 6 2.4 Közös cél megfogalmazása az elemzés alapján... 6 3. Az óralátogatás lépései... 7 4. Problémakatalógus felállítása közösen (javaslat)... 7 5. A stratégia közös megtervezése... 8 6. Vízió-jövőkép megfogalmazása... 8 7. Értékelés... 8 8. A szervezet öntanulóvá válásának feltételei a szaktanácsadói feladatokon keresztül... 8 9. A jó szaktanácsadó legfontosabb ismérvei:... 10 9.1 Önismeret... 10 9.1.1 Az önismeretet segítő legfontosabb kérdéskörök... 10 9.1.2 Önismereti módszerek... 11 9.2 Belbin-teszt - Csapatjátékos a szaktanácsadó?... 15 10. Kommunikáció... 15 11. Hálózati tanulás... 20 12. Felhasznált irodalom... 21 13. MELLÉKLET... 22

1. Bevezetés A segédanyag a Szaktanácsadás, tantárgygondozás a köznevelés rendszerében című tantárgy fő témaköreihez kapcsolódó elméleti tudás megszerzéséhez, valamint a szaktanácsadói folyamat, módszerek gyakorlati megismeréséhez ad szakmai, elméleti hátteret. 2. A tanácsadói tevékenység általános folyamata 2.1 A tantárgygondozás/szaktanácsadás Olyan helyzetek kialakítására törekszik, amelyekben az adott kérdésre a megoldást a támogatottmentorált partner maga találhatja meg. Ez feltételezi, hogy a problémát sajátjának érzi, és a tanácsadó partner vagy segítő lesz a probléma feltárásában és a megfelelő megoldás megkeresésében. A támogatott-mentorált építő szándékából eredően a problémamegoldás folyamatáról szerzett tudást hasznosítja, és azt a jövőben jelentkező probléma megoldásánál is hatékonyan tudja alkalmazni. A tanácsadói tevékenységnél a tanácsadó facilitáló, "coaching" funkciói kerülnek előtérbe, és a tanácsadás által hozzáadott értéket a helyes válaszok helyett a helyes kérdések teremtik meg. A szándék az, hogy a szervezet és az egyén diagonisztikusan gondolkodjon. A támogatottalmentorálttal való közös munka során olyan módszereket, elemzéseket alkalmaznak, amelyek közben annak legrejtettebb természete is feltárul. Mindezek a közös boncolgatások annak érdekében történnek, hogy a támogatott-mentorált alkalmas legyen a probléma felismerésére, az ok-okozati összefüggés feltárására és a megfelelő megoldás megtalálására. Ezek a feltárások a szervezeten belül egyéni és csoportos interjúkon, tréningeken alapulnak. Összefoglalva: facilitáló, támogató, katalizátor; kérdez, ráébreszt; erőforrásokat tár fel; átadja a módszert; 4

feltételezi a résztvevők aktivitását tartós sikert eredményez. 1 2.2 A tanácsadó munka lépései Ez általános leírása a szaktanácsadói munkának. Az szaktanácsadást országosan koordináló szervezet által kiadott segédanyagok, eljárásrendek a mérvadóak. 1. Helyzetfeltárás Az adott intézményről rendelkezésre álló információk, adatok megismerése, személyes kapcsolatfelvétel az intézmény vezetőjével. Konkrét személyes találkozó kezdeményezése, időpont-egyeztetés Működési helyzet Alapító okirat Társadalmi-kulturális közeg, iskola és a szülők kapcsolata Helyi tanterv, a pedagógiai program, szakmai fejlesztési tervek Együttműködési szerződések 2. Személyes kapcsolatfelvétel a pedagógussal, pedagógusokkal; konkrét személyes találkozó kezdeményezése, időpont-egyeztetés. 3. Intézményvezetői megbeszélés Az intézményi környezet bemutatása, az intézmény szerepe a város/község életében. Az intézményben folyó tevékenységek megismerése. A pedagógus helye, szerepe az intézmény életében. 4. Általános helyzetképelemzés, személyes beszélgetés a pedagógussal Személyes találkozó, irányított szakmai beszélgetés, az alaphelyzet elemzése: A pedagógus kérte a tantárgygondozó/szaktanácsadó segítségét vagy a kötelező szakmai látogatás? 1 (Hann Péter: Mentori folyamattanácsadás, Kézirat, Budapest, Komplex módszertani mentorképzés I-II-III., 2008.) 5

A pedagógus munkájának, attitűdjeinek, módszertani kultúrájának előzetes feltérképezése. Az intézményben betöltött szerepe, egyéb feladatai, helye az intézményi hierarchiában. Hogyan látja önmagát, munkáját, elfogadottságát, megítélését? A saját csoportjáról meglévő ismereteinek feltérképezése (mennyire ismeri a gyermekek/tanulók személyiségét, családi hátterét, szokásaikat, tanulmányi eredményeit, képességeit stb.). Általános vélemény, tapasztalatok megfogalmazása Milyen a szakmai vélemény a kollégák körében? Kap-e szakmai konzultációs, kooperációs segítséget a kollégáktól, munkaközösségvezetőktől? Milyen a vélemény a gyermekek körében? Van-e szülői visszajelzés? 2.3 Az óralátogatás előzetes megbeszélése Az óravázlatok átadása. Órai célok, tevékenységek, feladatok, módszerek megbeszélése. (Mi az óra célja, hogyan szeretné megvalósítani?) 2.4 Közös cél megfogalmazása az elemzés alapján A pedagógus részéről: Mit tudok? Mit akarok? Mi a célom? Az intézmény részéről: Mit tud a pedagógus jelenlegi tudásához hozzátenni szakmailag, intézményi szinten? 6

Segítség: szaktárgyi, módszertani, infrastrukturális 3. Az óralátogatás lépései Időpont-egyeztetés Az óralátogatás szempontjainak meghatározása, szempontsor felállítása a pedagóguskompetenciák és indikátorai, illetve a helyzetelemzés alapján. Előzetesen az óravázlatok áttekintése. Tapasztalatainak lejegyzése a látottak alapján a szempontsor segítségével. A tapasztalatok megvitatása személyesen a pedagógussal beszélgetés, eszmecsere formájában. 4. Problémakatalógus felállítása közösen (javaslat) Problémák/megoldás időterve Rövid távú Közép távú Hosszú távú Külső segítséget igényel Személy Szakmai Infrastrukturális Prioritások, feladatok megfogalmazása a problémakatalógus elemzésével Fontos, sürgős feladatok: Fontos, sürgős az a feladat, melyet a pedagógusnak személyesen és a lehető leghamarabb meg kell oldania. Fontos, nem sürgős feladatok: Fontos, de nem sürgős feladatot az adott pedagógusnak kell megoldania, de mivel az időtényező nem annyira meghatározó, ezért a feladatvégzés elhalasztható egy későbbi időpontra. 7

Nem fontos, de sürgős feladatok: Nem annyira fontos, tehát nem feltétlenül az adott pedagógus személyéhez kötődő, de sürgős feladat megoldásában más személy segítségét, feladatvégzését érdemes kihasználni. Nem fontos, nem sürgős feladatok: Nem fontos és nem annyira sürgős feladat kiadható másnak, és az időkorlát is kibővíthető. 5. A stratégia közös megtervezése A prioritások felállítása. Ezekhez célok, feladatok rendelése. Az elvégzendő feladatok határidejének meghatározása, ütemezése. 6. Vízió-jövőkép megfogalmazása Milyen eredménnyel lenne elégedett a pedagógus, az intézmény és a mentor (közös cél meghatározása)? Mit tud ehhez tenni a pedagógus? Mit tud ehhez tenni az intézmény? Milyen rendszerességgel igényli a konzultációkat a kötelező látogatások lebonyolításán kívül? Amennyiben szükséges, milyen formában valósuljon meg a kapcsolattartás? 7. Értékelés 9.1. A pedagógus önértékelése szakmai munkájának sikerességéről 9.3. A pedagógus munkáján keresztül az intézmény szakmai profitjának értékelése 8. A szervezet öntanulóvá válásának feltételei a szaktanácsadói feladatokon keresztül A szervezet képessé válik reflektálni saját működésére, kultúrájára. Időről időre vizsgálja meg önmagát, és akár kérdőjelezze meg működésének egyegy aspektusát (tapasztalati tanulás). 8

Ismerje fel, hogy milyen része volt saját problémái létrehozásában, ezen problémák megoldására megoldási javaslatot tegyen, figyelembe véve a helyi adottságokat. Fontos, hogy a döntések és a döntések felelőssége mindig a szervezeten belül maradjon, ez garantálja, hogy a változás mindig belülről kifelé haladjon. A tanácsadó a következő módon facilitálja a folyamatot: Tükröt tart; folyamatosan rákérdez a célokra; képessé tesz, eszközt, segítséget nyújt; elemez: Hol vagyunk? Hová akarunk elérni? Hogyan megyünk oda? A cél és a feladat megvalósításához szükséges tevékenységek: facilitálás, támogatás, katalizálás; kérdezés, ráébresztés; erőforrások feltárása; módszerek átadása; bizalom; elfogadás. A cél és a feladat megvalósításához szükséges alapképességek tájékozódóképesség a mindennapi életben; tanulékonyság; figyelemkoncentráció, összpontosítás; elemzőképesség; a helyzetfelismerés, helyzetelemzés, helyzetértékelés képessége, erőforrásokkal való gazdálkodás képessége; problémamegoldó képesség; 9

kreativitás, alkotóképesség; a struktúrateremtés képessége; a világos önkifejezés képessége; jó memória; dokumentumkezelő képesség. 9. A jó szaktanácsadó legfontosabb ismérvei: Nagyon fontos, hogy a szaktanácsadó ismerje önmagát, és jól tudjon kommunikálni. Mit is jelent ez? 9.1 Önismeret Önismereten azt értjük, hogy az egyénnek áttekintése van személyiségének összetevőiről, viselkedésének indítékairól és a kapcsolatokban betöltött szerepéről. Minden szakterületen, ahol a személyiség a munkaeszköz, alapvető követelmény az önismeret, másrészt a személyiség karbantartása. 9.1.1 Az önismeretet segítő legfontosabb kérdéskörök 1. Felszíni szint Milyen képességeim, adottságaim vannak? - Milyen a képességstruktúrám? Milyen ismeretekkel, tudással rendelkezem különböző területeken? - Milyen teljesítményszintem van? Milyen az igényszintem, az elvárásom? - Mi érdekel engem? Milyen céljaim vannak? Milyen az akaraterőm, kitartásom, szorgalmam, frusztrációs toleranciám (kudarctűrés)? 2. Mélyebb szint Mik az indítékaim, mi a motivációs rendszerem? Milyen élmények, tapasztalatok alakítottak ki? 10

A viselkedésem és a céljaim milyen összhangban vannak egymással? 3. Társas szint Megfelel-e a velem szemben megfogalmazott elvárás? - Hogyan viselkedem a szerepekben? Milyen szerepkonfliktusaim vannak, és ezeket hogyan tudom megoldani? (gyerekszerep, hallgatói szerep) A mások által kialakított kép és a saját maga által alkotott kép hogyan viszonyul egymáshoz? Az önismeretszerzés módjai: önelemzés introspekció - retrospekció - beszélgetés a szakirodalom tanulmányozása élmények, élettapasztalatok a pszichológia tanulmányozása csoport részvétel (speciális önismeret-fejlesztő csoportok: autogén tréning, relaxációs csoport, szociális tréningcsoportok, pszichodráma csoport, esetmegbeszélő csoport tematikus: adott témák mellett szerveződik a csoport, vagy a csoport alakít ki témát, szabad interakciót: arról szól, amiről a tagok beszélni szeretnének) beszélgetés pszichológussal, pszichiáterrel 9.1.2 Önismereti módszerek 9.2.1 JOHARI-ABLAK A Johari-ablakot Luft és Ingham dolgozta ki. Az elnevezés a szerzők keresztnevének (Joseph és Harrington) összevonásából származik. A Johari-ablak azt modellezi, amit személyiségünkből mi magunk vagy mások ismernek. A Johari-ablak a személyiséget négy nagy területre osztja aszerint, hogy a személy és/vagy a másik személy mennyire ismeri és/vagy nem ismeri magát/a másikat. A területek a következők: 11

Nyílt terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzéseink tartoznak, amelyekkel mi magunk is tisztában vagyunk, és amelyeket mások is könnyen észrevehetnek. Rejtett terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzéseink tartoznak, amelyekkel ugyan mi magunk teljesen tisztában vagyunk, azonban mások elől szándékosan elrejtünk valamiért. Vak terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzéseink tartoznak, amelyeket mások ugyan észrevesznek, de amelyekkel mi magunk nem vagyunk tisztában. Ismeretlen terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzéseink tartoznak, amelyekkel sem mi magunk, sem mások nincsenek tisztában. Természetesen ennek a négy területnek a határai rugalmasak. Megváltoztathatóságuk egyrészt függ a helyzettől. Hiszen nyilvánvaló, hogy más tulajdonságokat veszek észre magamban, vagy engedek meg másoknak, hogy észleljenek a társas szituációtól függően. Másrészt függ a személy és a másik személy kapcsolatának jellegétől is. Harmadrészt függ a személy korábbi pozitív vagy negatív társas tapasztalataitól is. Negyedrészt függ a személyiségtől is, hogy melyik terület mekkora. A személyiségfejlesztés célja a nyílt terület megnövelése, ami természetesen a vak és a rejtett terület csökkenésével jár együtt (Rudas, 2001). 12

JOHARI-ABLAK Az ábra 1. negyede a személyiség azon részét jelenti, amelynek maga is tudatában van, és amelyet hajlandó másokkal is megosztani: a "nyitott én". Az egyén viselkedésének az a része, amely ismert mind a szóban forgó személy előtt, mind azok előtt, akikkel kapcsolatban áll. Olyan információt tartalmaz, mint a név, kor, fizikai megjelenés és családi vagy vállalati kötődések stb. A 2. negyed a személyiségnek azokat a területeit reprezentálja, amelyeket ő maga ugyan ismer, de amelyeket nem óhajt másokkal megosztani: tudatosan és szándékosan elrejt a többiek elől. Az e területen lévő dolgok titkosak. Például zavarhatja a beosztottat, ha főnöke nem kínálja hellyel egy megbeszélés alatt, állva marad anélkül, hogy tudtára adná főnökének, hogy ez zavarja őt. A főnök azt gondolhatja, hogy a beosztott nem bánja, hogy áll, és elfogadja ezt a magatartást, mint a hierarchikus kapcsolat részét. Mindannyiunknak sok ilyen érzése van a "zárt területen", amelyeket nem akarunk feltárni az érintettek előtt. 13

Erre tipikus példák azok az esetek, amikor valaki arra kéri egy csoport tagjait, hogy anonim módon tárják fel azokat a dolgokat, amelyeket titkolnak mások elől, és ezekről kiderül, hogy olyan bizonytalansági terü1eteket jelentenek, amelyeket az adott személy szégyell bevallani, olyan érzések és impulzusok, amelyekről a személy azt tartja, hogy aszociálisak, vagy hogy ellentétben állnak az önmagáról alkotott képpel; olyan eseményeknek az emlékei, amelyekben kudarcot vallott, vagy amelyekben a maga normáihoz képest rendkívül gyenge teljesítményt nyújtott; végül, ami a legfontosabb: a más emberekkel kapcsolatos olyan érzések és reakciók, amelyekről az érintett személy úgy véli, hogy udvariatlanság vagy sértő lenne a feltárásuk. Az ábrában a 3. negyed, az én "vak" területe azokra a dolgokra vonatkozik, amelyeket titkolunk mások elől, de egyben önmagunk elől is. A vak terület a személy viselkedésének és stílusának azokat az aspektusait tartalmazza, amelyeket mások ismernek, de az egyén ő maga nem ismer fel. Lehetnek olyan modorosságai az embernek, amelyeknek nincs tudatában, és amelyeket a többiek furcsának, zavarónak vagy kellemesnek találnak. Például valaki meglepetéssel hallhatja, hogy kérdezési módja zavarja a többieket, mert inkább vallatásnak érzik, mint kíváncsiságnak vagy információkérésnek "Nem vagyok mérges" mondja a főnök hangosan, bíborvörös arccal, miközben öklét az asztalhoz szorítja "Ezek a megbeszélések nagyon megnyugtatóan hatnak rám" mondja a vezető miközben remeg a hangja, rekedten beszél. "Nem törődöm mások véleményével" mondja valaki, de dühös, ha mások őt vagy a munkáját nem méltányolják kellőképpen. Nevelésünk során mindannyian dicséretet kaptunk, ha valamilyen típusba tartoztunk, vagy megbüntettek azért, mert egy másikba tartoztunk. A fiatal fiúcska megtanulja, hogy nincs semmi rossz abban, ha agresszív érzései is vannak, de az már nem jó, ha más fiúk társaságában fél vagy valamilyen gyengédséget mutat ki. Így kezdi elvetni a gyengédséget magától, mivel azt nem tartja személyisége részének. Megtagadja vagy elnyomja magában ezeket az érzéseket, amikor mégis fellépnek. Ennek ellenére ezek az érzések mások előtt teljesen nyilvánvalóan kitűnhetnek. Hányszor mondjuk egy durva, agresszív emberre, hogy milyen "gyengéd". Amit mondunk az az, hogy látjuk ezt a gyengéd viselkedést, ugyanakkor az érintett személy maga nem ismeri fel, hogy ilyen oldala is van, és továbbra is tagadja durva magatartásával. 14

Megismertem olyan vezetőket, akik a gyengédség érzésével arányban egyre agresszívabbak lettek, de ezt az érzést még önmaguknak sem vallották be. Vannak olyan érzéseink és egyéni sajátosságaink, amelyekről úgy érezzük, hogy nem képezik személyiségünk szerves részét, "vakok" vagyunk az előtt a tény előtt, hogy igen sok érzést közlünk másokkal. Az előtt is vakok maradhatunk, hogy néhány olyan érzés, amelyet eltitkolunk, "kiszivárog". A negyedik negyed a személyiségnek azt a részét jelképezi, amelynek sem az adott személy, sem mások nincsenek tudatában Ez a negyedik terület az ismeretlen vagy sötét terület, amely megközelíthetetlen mind a személy, mind mások számára. Egyes pszichológusok úgy vélik, hogy ez igen nagy terület, hogy bizonyos körülmények (például egy baleset), egy bizonyos életszakasz vagy speciális eljárások, mint a pszichoanalízis tudatosíthatják egy személyben önmagának egyes rejtett aspektusait. (Rudas János: Önismereti csoportok, Animula Egyesület, Budapest, 1999.) 9.2 Belbin-teszt - Csapatjátékos a szaktanácsadó? Szükséges-e csapatjátkosnak lennie, mennyire fontos, hogy együttműködjön, tervezni tudjon? Ennek legalkalmasabb módszere a Belbin-teszt. A csapatkészségek a csapat céljától függnek: ha azért vannak együtt, hogy problémákat oldjanak meg, hogy stratégiákat dolgozzanak ki, folyamatokat tervezzenek, az ehhez szükséges készségeket méri Meredith Belbin azonosított, széles körű csapattanulmányaiban, tesztjében. Teszt: ld. melléklet 10. Kommunikáció A tanácsadás verbális és nonverbális interakciókból tevődik össze. Törekedni kell arra, hogy a testbeszéd kövesse a verbális kommunikációt. Néhány fontos dolog: 15

Szükséges a figyelő magatartás. Fontos a szemkontaktus felvétele és tartása, érdeklődő arckifejezés és bátorító mosoly. A beszéd sebességének alkalmazkodnia kell a tanácskérő megértési sebességéhez. A beszélgetést befolyásolja továbbá a melegség, türelem, odafordulás és a fizikai térköz és az idő is. Figyelni kell a kéz-láb koordinációra, a testtartásra. A nonverbális jelzések (szemkontaktus, ülésmód, testtartás stb.) a különböző kultúrákban eltérőek lehetnek. A tanácsadó viselkedése legyen természetes. A tanácskérő mondatszerkesztése tükrözheti azt, ahogy az egyén a problémájához közeledik, rámutathat problémakezelésére, érzelmi befolyásoltságára, saját helyzetének megítélésének minőségére (aktív-passzív). A kulcsmondatok, sémamondatok szerkezete sokszor többet árul el a probléma belső lényegéről, mint maga a verbális közlés. A szókészlet, amellyel megfogalmazzuk helyzetünket, meghatározza azt, hogy hogyan fogjuk fel az eseményeket. Érdemes olyan kulcsszavakat keresni, amelyek utalást tartalmaznak a tanácskérő világlátására, öndefiníciójára. A kommunikációs eszközök tudatos alkalmazása meghatározza a tanácsadási folyamat minőségét, eredményességét. A hazai gyakorlatban leggyakrabban használt kommunikációs eszközök: Aktív hallgatás: a tanácskérőre irányuló fokozott figyelem és az általa elmondott információk aktív feldolgozása, megértése, rövid közbevetések és metakommunikációs eszközök segítségével. Blokkolás: olyan eszköz, amely megakadályozza a tanácskérőt az adott pillanatban az adott téma további kifejtésében, lehetőséget adva későbbi időpontban történő megbeszélésre. Erősítés: megerősíti a tanácskérő által behozott téma, megállapítás helyességét, egy jó gondolat, összefüggés elfogadását, pozitív értékelését. Érzelem visszatükrözés: a tanácskérő érzelmeinek, lelkiállapotának szavakba öntése. 16

Annak bemutatása, hogy átérzem a témával kapcsolatos érzelmeit, érzéseit. Fontosság elismerése: ami az élet bármely területén a tanácskérő számára jelentőséggel bír, azt a tanácsadó felismeri, pozitívan értékeli, s ezt kifejezésre juttatja. Kiemelés: a tanácskérő által hozott információkból a releváns elemek hangsúlyozása. Konfrontáció: a tanácskérő által hozott, egymásnak ellentmondó információk ütköztetése. Korlátozás: olyan kommunikációs eszköz, amely során a témát meghatározott irányba tereljük, szűkítjük. Nyitott mondat: olyan információszerzésre irányuló törekvés, amely során a tanácskérő a megválaszolandó témát szabadon fejtheti ki. Önközlés: a tanácskérő által behozott élményhez kapcsolt saját, azonos irányú érzelmi közlés. Összegzés: olyan kommunikációs eszköz, amelyet egy-egy nagyobb téma után alkalmazunk, a parafrazált és összekapcsolt elemeket megfelelő összefüggésbe állítva. Összekapcsolás: olyan kommunikációs eszköz, melynek segítségével a tanácsadó kiemeli a lényeges gondolatokat, és összefüggést állít fel az előzőleg többnyire parafrazált témák között. Parafrázis: az aktuális tanácsadási szituáció lényeges elemeinek kiemelése, a tanácskérő saját szavainak ismétlésével. Rögtönzés: az adott szituációhoz való gyors alkalmazkodás, amely nem hordoz feltétlenül releváns (fontos, lényeges) információt és lehetőleg pozitív érzelmeket hív elő, változó nyelvi formulák segítségével. Támogatás: a tanácskérő megnyilvánulásainak kiemelése, annak pozitív töltésűvé fordítása. Visszacsatolás: a beszélgetés korábbi szakaszában érintett témákra való visszatérés, visszautalás. 17

Nyitott és zárt kérdésekről A felsorolt kommunikációs eszközök közül a nyitott kérdés feltevése az, amely a leginkább önközlésre készteti a tanácskérőt. Az elmondaná, beszélne róla kezdetű nyitott kérdések néha erőltetettnek tűnhetnek a kezdő tanácsadók számára, noha sokkalta célravezetőbbek, mint pl. a miért, mikor, mit stb. kérdőszavakat tartalmazó célirányos, zárt kérdések. A tanácsadási folyamat első szintjén ezért nem is alkalmazunk zárt kérdést (hiszen a cél, hogy önközlésre késztessük a tanácskérőt). Kellő odafigyeléssel, a nyitott kérdésfeltevés tudatos alkalmazásával a tanácsadó elkerülheti, hogy már a beszélgetés kezdeti szakaszában elakadások, szünetek, feszültség jöjjön létre. Természetesen ezzel egy időben kerülnek alkalmazásra egyéb kommunikációs eszközök is (pl. aktív hallgatás, érdeklődő testtartás, bátorító tekintet stb.). Ezek hitelessége nagyban megkönnyíti a tanácskérő és a tanácsadó közös munkáját. Ha a tanácsadó megtapasztalja, hogy egy jól megválasztott, valódi érdeklődést mutató nyílt kérdésre mennyire meg tud nyílni a tanácskérő, akkor megtette az első lépést az aktuális probléma közös megoldása érdekében. (Dr. Bagdy Emőke: A segítő kapcsolat pszichológiája. Jegyzet a felsőoktatás számára) Asszertív kommunikáció Az asszertivitás olyan kommunikációs módszer, amely ötvözi az önérvényesítést és a mások érdekeinek figyelembe vételét, ezáltal elősegíti az erőszakmentes kommunikációt és hosszú távon a szociális hatékonyságot. Önmagunk és környezetünk elfogadása vagy el nem fogadása négy alapszituációt eredményez, amelyet az alábbi ábrán tekinthetünk át. Az asszertivitás megnyilvánulásai a verbális kommunikációban: a szándék, a cél határozott megfogalmazása, az érzések nyílt kifejezése, egyenes, világos állítások, tárgyszerű szavak, kifejezések használata, nincs kertelés, mellébeszélés. 18

Az asszertivitás megnyilvánulásai a nonverbális kommunikációban: magabiztosságot sugalló testbeszéd, a hang határozott, meleg, nyugodt, szemkontaktus, nyílt, őszinte szemek, egyenes, kihúzott, nyugodt testtartás. Az asszertív jogok listája Az asszertivitás olyan kommunikációs módszer, amely az önérdeket és mások érdekét harmonikusan kombináló viselkedést, a hosszú távú szociális hatékonyságot segíti, és amelynek elsajátítása a nehezen kezelhető, konfliktusos helyzetekben mindenki számára biztos megoldást jelent. Az alábbi asszertív jogok listája, segít az asszertivitás felmérésében: alaposan olvasd végig, dönts el, hány tételről állíthatod, valóban érvényes-e Rád. Természetesen a joglista még hosszan folytatható, itt csak a legfontosabbakat írtuk le. 1. Jogod van ahhoz, hogy tisztelettel bánjanak veled. 2. Jogod van ahhoz, hogy kifejezd saját érzéseidet és véleményedet. 3. Jogod van ahhoz, hogy meghallgassanak, és komolyan vegyenek. 4. Jogod van ahhoz, hogy megállapítsd, mi fontos neked és mi nem. 5. Jogod van ahhoz, hogy nemet mondj anélkül, hogy bűntudatot éreznél. 6. Jogod van ahhoz, hogy kérd, amire szükséged van. 7. Jogod van ahhoz, hogy megkapd, amiért fizettél. 8. Jogod van ahhoz, hogy információt kérj szakemberektől, beleértve az orvosokat is. 9. Jogod van ahhoz, hogy hibát kövess el, és vállald a következményeket. 10. Jogod van ahhoz, hogy ne képviseld az érdekeidet. 11. Jogod van ahhoz, hogy megváltoztasd a véleményedet. 12. Jogod van ahhoz, hogy megbetegedj. 13. Jogod van ahhoz, hogy azt mondd: nem tudom. 19

Lelki Titkaink Mentálhigiénés Stúdió: Asszertivitás és asszertív magatartás (önérvényesítés) Önmagunk és környezetünk elfogadása 11. Hálózati tanulás A tanulóhálózatokhoz kapcsolható szaktanácsadói feladatok: 1. A hálózati tanulás színtereinek, eredményeinek naprakész ismerete és a hozzájuk kapcsolódó újdonságokról, lehetőségekről való tájékoztatás nyújtása. Pl.: pályázatok, programok ajánlása/közös részvétel szervezése; 2. A meglévő tanulóhálózatok ajánlása, a csatlakozás ösztönzése; 3. Új tanulóhálózatok létrehozásának támogatása, pl. szaktanácsadók tanulóhálózata; 4. A tanulóhálózatokban való működéshez szükséges kompetenciák fejlesztése, az alkalmazható módszerek megismerése érdekében konferenciák, műhelymunkák, kerekasztal-beszélgetések szervezése, vezetése; 5. Az online hálózati tanulásban való részvétel támogatása (abban való részvétel, pl. webináriumok, videokonferenciák, fórumok ajánlása/szervezése, hasznos oldalak és web 2.0-ás alkalmazások, IKT-fejlesztések ismerete, ajánlása). 20

12. Felhasznált irodalom http://moderniskola.hu/sites/default/files/field/image/tanevnyito2013/prezik/2013_08_22_a_tanev _itt_kezdodik_ppt_kaposi_jozsef1.pdf http://moderniskola.hu/sites/default/files/field/image/tanevnyito2013/prezik/tanevnyito_pompor_ zoltan_jav.pdf http://moderniskola.hu/sites/default/files/field/image/tanevnyito2013/prezik/kezy_agnes_jav.pdf http://moderniskola.hu/sites/default/files/field/image/tanevnyito2013/prezik/hoffmann_rozsa.pdf Hann Péter: Mentori folyamattanácsadás, Kézirat, Budapest, Komplex módszertani mentorképzés I- II-III., 2008. http://www.belbin.com/ 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló, 2011 évi CXC. törvény módosításáról 48/2012 EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 326/2013 Kormányrendelet 20/2012 EMI rendelet Peter M. Senge: Az 5. alapelv A tanuló szervezet kialakításának elmélete és gyakorlata (HVG, Budapest 1998). Vilmányi Márton (2004): Szervezeti tanulás, hálózati kompetencia, bizalom. In.: A szociális identitás, az információ és a piac. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei. Szeged, JATE Press. Szabó Mária-Singer Péter-Varga Attila szerk. (2011): Tanulás hálózatban. Elméleti összefoglaló és gyakorlati tanácsok az eredményes hálózati tanulás megvalósításához, OFI. Daniel Coleman (1995): Érzelmi intelligencia, Háttér Kiadó. Daniel Coleman (2010): Társas intelligencia, Nyitott Könyvműhely. Geoffrey Moss (2008): Az eredményes kommunikáció kézikönyve, Bagolyvár Könyvkiadó. Rudas János (2001): Delfi örökösei, Új Mandátum Könyvkiadó. 21

13. MELLÉKLET PA FO EL SE HE CS VÁ ME 1. MONDATCSOPORT (c) (a) (d) (f) (h) (b) (g) (e) 2. MONDATCSOPORT (g) (c) (b) (e) (d) (f) (a) (h) 3. MONDATCSOPORT (d) (f) (a) (c) (g) (e) (h) (b) 4. MONDATCSOPORT (e) (g) (h) (b) (c) (a) (d) (f) 5. MONDATCSOPORT (h) (e) (f) (d) (a) (c) (b) (g) 6. MONDATCSOPORT (a) (h) (c) (g) (e) (b) (f) (d) 7. MONDATCSOPORT (f) (d) (g) (a) (b) (h) (e) (c) ÖSSZESEN A team számára hasznos személyiségek TÍPUS JELLEMZŐI ELŐNYÖS TULAJDONSÁGAI Vállalatépítő (VÁ) Elnök (EL) Serkentő (SE) Palánta (Ötlet gyártó) (PA) Forrásfeltáró (FO) Helyzetértékelő (HE) Csapatjátékos (CS) Megvalósító (ME) konzervatív, kötelességtudó, kiszámítható nyugodt, biztos magában, kellő önuralommal rendelkezik ideges, aktív, dinamikus individualista, komoly gondolkodású, új utakat keres extrovertált, törekvő, érdeklődő, kommunikatív megfontolt, érzelmek nélkül, józanul él társas hajlamú, jóindulatú, érzékeny precíz, rendszerető, lelkiismeretes, szorongó jó szervező, gyakorlatias gondolkodású, kemény munkához szokott, fegyelmezett képes mindenkit előítéletek nélkül és pusztán érdemei alapján értékelni, célorientált küzd a cselekvésképtelenség, a hatékonyság hiánya, az önelégültség, az önáltatás ellen a szellem embere, képzeletgazdag, nagy tudású, kiváló értelmi képességekkel rendelkezik jó kapcsolattartó, jól értesült, meg tud felelni a kihívásoknak jó ítélőképességgel rendelkezik, előrelátó, gyakorlatias jó reagál különféle személyiségekre és szituációkra, erősíti a csapatszellemet tökéletességre törekszik, nem hagy semmit befejezetlenül ELNÉZHETŐ HIBÁI rugalmatlan, kevéssé fogékony az új ötletek iránt átlagosan kreatív és intelligens ingerültségre, türelmetlenségre, és erőszakra hajlamos a fellegekben jár, nem törődik a részletekkel és a formaságokkal a kezdeti lelkesedés lankadásával elveszíti érdeklődését alulmotivált, másokat sem inspirál a kritikus pillanatokban határozatlan csekélységek miatt aggódik, nem tudja elengedni magát 22

BELBIN-TESZT Minősítse mindegyik mondatot abból a szempontból, hogy mennyire igaz Önre! Használja az alábbi minősítéseket: 0 egyáltalán nem jellemző 1 kevéssé jellemző 2 közepesen jellemző 3 nagyon jellemző 4 rendkívül jellemző A minősítéseket írja a mondatok betűjele előtt található üres helyre! 1. Azzal veszem ki a részem a csapatmunkából, hogy (a) gyorsan észreveszem és megragadom a kínálkozó lehetőségeket. (b) szinte bárkivel együtt tudok dolgozni. (c) sosem fogyok ki az ötletekből. (d) kihozom a többiekből, amit a csapatért tenni tudnak. (e) mindent végigcsinálok, amit elkezdtem. (f) ha a várható végeredmény indokolja, kész vagyok átmenetileg népszerűtlenné válni. (g) ismerős helyzetekben gyorsan meg tudom ítélni, mely lépések lennének célravezetők. (h) előítélet és elfogultság nélkül teszek alternatív javaslatokat, amelyeket indokolni is tudok. 2. A csapatmunkában talán hátrányos, hogy (a) kényelmetlenül érzem magam egy megbeszélésen, ha az nincs megfelelő módon előkészítve és irányítva. (b) túlságosan támogatom azokat a javaslatokat, amelyeknek a csoport nem szentel kellő figyelmet. (c) ha új ötletekkel lehet előhozakodni, többet beszélek a kelleténél. (d) túlságosan tárgyilagosan gondolkodom ahhoz, hogy lelkesedjek a közös célokért. (e) erőszakosnak és önkényesnek látszom, amikor megpróbálom elérni, hogy valamilyen problémát megoldjunk. (f) nem tudok vezéregyéniség módjára viselkedni, aminek talán az az oka, hogy túlságosan is figyelembe veszem a többiek véleményét. (g) ha valami új jut eszembe, hosszasan elmerengek rajta, és elmulasztom, ami közben történik. (h) munkatársaim szerint túl sokat aggódom feleslegesen a részletek és a várható nehézségek miatt. 23