SZEMÉLYÉSZLELÉS 1. Fizikai észlelés 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul)
A személyészlelés pontossága - 1 Arckifejezés értékelése érzelemkeltő helyzetekben exponált fényképek alapján: alapérzelmeket kifejező fényképek esetén a becslés pontos.
A személyészlelés pontossága - 2 Hasonlóság, különbözőség szerepe A kapcsolat szerepe: barát, ismeretlen Empátiás készség szerepe Pszichológiai képzettség szerepe (negatív korreláció) Hangulat hatása (emelkedett hangulatban több pozitív jegyet észlelünk)
A szociális észlelés jellemzői Sztereotípia pontosság (csoport) Differencia pontosság (egyén) Szelektivitás és következetesség
Burkolt személyiségelméletek Definíció: felhalmozott hipotézisek és elvárások összessége arról, hogyan szerveződnek az emberi tulajdonságok és jellemvonások. 1.Személyes (megismerési) konstruktumok, szerep repertoár teszt (G. Kelly) 2. A személyiség kulturális elméletei Norman dimenziók: extroverzió, szeretetreméltóság, lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás 3. Tipizálás: személy prototípusok, mentális sémák A tipizálás visszamenőlegesen is torzíthatja a személyészlelést. (Snyder: Betty K. életrajz kísérlet)
Benyomás kialakítása 1 Gestalt elmélet: alakok észlelése S. Asch központi vonás elmélete Aritmetikai modellek (kognitív algebra) összegezési modell (Fischbein) átlagolási modell (Anderson) A fizikai környezet hatása
Benyomás kialakítása 2 Holdudvarhatások (pl. vonzó külső, mosoly, elterjedt név, egyedi siker stb.) Elsőbbségi - újdonsági hatás jelentésasszimiláció (S. Asch) feladatmegoldás kísérlet (romló, ill. javuló teljesítmény hatása) szünet beiktatásával az elsőbbségi hatás eltűnik.
Benyomás kialakítása 3 Sztereotipizálás és osztályozási torzítások fényképek alapján tulajdonságok követéses megítélése a nevekkel összefüggésben (Razran kísérlet) elvárásoknak tulajdonítható torzítások (Owen kísérlet: Nancy életrajz) torzítás negatív irányban (negatív első benyomás hatása erősebb, mint pozitív első benyomásé) elnéző torzítások (negatív információ hiányában pozitív benyomás alakul ki)
Attribúció elméletek 1. Az attribúció logikai modellje (Heider) Külső / belső / képesség / erőfeszítés Alapkérdések: belső diszpozíció-e a cselekvés oka? Szándékos volt-e a cselekvés? 2. Egymásnak megfelelő (korrespondáló) következtetések modellje (Jones és Davis) Szándékosság: érdekei ellen, külső körülmények nyomása elleni cselekvés
Attribúció elméletek 3. Többdimenziós attribúciós modell Dimenziók: helyzet, cél, cselekvők (Kelly) A megfigyelő észlelése: állandóság, disztinktivitás (megkülönböztetettség), konszenzus (Miért nevetett Mary az éjszakai lokál komikusán tegnap éjjel?)
Attribúciós helyzetek 1. A siker és kudarc attribúciója (Weiner) Dimenziók: külső / belső / állandó / időszakos 2. A gazdagság / szegénység attribúciói Függ: nemtől, etnikai hovatartozástól, megfigyelő politikai kötődéseitől, jövedelemtől (Forgas) 3. A felelősség attribúciója Piaget: 7 éves kor alatt a felelősség megállapítása nem a szándékoltságtól, hanem az objektíve okozott kár mértékétől függ. Függ: az okozott kár mértékétől (Walster), a megfigyelőhöz való hasonlóságtól (Sharver), a külső megjelenéstől (Sigall)
Az attribúció torzításai 1 1. Torzítás belső irányba Olyankor is belső okokat tulajdonítunk, ha az okok nyilvánvalóan külsőek. 2. Cselekvő - megfigyelő torzítás Mi azért teszünk valamit, mert a helyzet megköveteli, mások pedig azért, mert szándékosan teszik. 3. Láthatósági torzítások A cselekvőket leköti a helyzet, amellyel megbirkóznak.
Az attribúció torzításai 2 4. A konszenzusra vonatkozó információk torzítása Nincs valódi konszenzus a mögött, amelyről ezt tételezzük. 5. Önkiszolgáló torzítások A saját sikernek és a mások kudarcának belső okokat tulajdonítunk. 6. Hamis konszenzusok alapuló torzítás Pl. politikai pártok túlbecsülik támogatottságukat. 7. Az igazságos világ feltevése A kudarcok belső okra való visszavezetésével fenntartjuk az igazságos világba vetett hitünket.
Én attribúciók 1 Az én-re vonatkozó tudás gyakran nem "belül"- ről, belső folyamataink észleléséből, hanem "kívül"-ről, saját viselkedésünk megfigyeléséből és értelmezéséből származik.
Én attribúciók 2 Bem önészlelési elmélete: nem az attitűd alakítja a viselkedést, hanem a viselkedés az attitűdöt. Önkárosító stratégiák: lehetővé teszik az esetleges kudarcok külső okokra való hárítását. Tanult tehetetlenség: ha az ember tartósan kudarcokat szenved, és azt tapasztalja, hogy nincs befolyása az eseményekre, akkor felad minden kísérletet arra, hogy ellenőrizze a kimenetelt, passzivitásba vonul.
Én attribúciók 3 Pszichológiai ellenállás: a cselekvési szabadság elvesztésének veszélyekor megnövekedik a motiváció és aktiváció az elveszített kontroll visszaszerzése érdekében. Tipizálás (személy prototípusok, mentális sémák)