Segédlet jövedelemtermelı projekt pénzügyi elemzéséhez A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.
Segédlet jövedelemtermelı projekt pénzügyi elemzéséhez Általános fogalmak Jövedelemtermelés A segédlet alapján történı pénzügyi elemzés olyan megvalósítandó projektekhez kapcsolódik, melyek az 1083/2006/EK rendelet 55. cikke szerint közcélú, jövedelemtermelı tevékenységnek minısülnek, mivel: (1) E rendelet alkalmazásában jövedelemtermelı projekt bármely, olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló mővelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelı díjakkal jár, vagy föld, vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását, vagy bármely más, ellenszolgáltatás fejében történı szolgáltatásnyújtást magában foglaló mővelet. Ezeknél a projekteknél különösen nagy figyelmet kell fordítani a költségek és bevételek jövıbeni alakulására, ezen adatok alapján szükséges a jövedelemtermelés-számítást elvégezni. A jövedelemtermelés-számítás jelen útmutató 7. fejezeténél található. A jövedelemtermelés-számítás megmutatja, hogy a projektgazda igényelhet-e támogatást az összes elszámolható költségre, vagy pedig a bevételek és kiadások viszonya alapján az elszámolható költségek egy csökkentett részére igényelhet csak támogatást (ekkor a mőködésbıl származó nettó bevétel pozitív). Referencia-idıszak A számításoknak jelen kiírás esetén a Bizottság által készített 4. számú munkadokumentumban javasolt 15 éves referencia-idıszakra kell vonatkozniuk. Ez azt jelenti, hogy a mőködésbıl származó bevételeket és kiadásokat az ASP központ létrehozását követı 15 éves idıszakra vonatkozóan kell bemutatni, ami így tartalmazza azt az idıszakot is, mely 2013. június 30-ig a kedvezményezett rendelkezésére áll az önkormányzatok csatlakoztatására. Diszkontráta A pénzügyi elemzésben bemutatott pénzáramokat folyó áron kell bemutatni, a pénzáramok diszkontálására pedig 8%-os pénzügyi diszkontrátát kell alkalmazni. A folyó áron való számításhoz figyelembe kell venni az inflációs elırejelzéseket 1 is, és ezzel kiigazítani a pénzáramok alakulását. Maradványérték A maradványérték meghatározására jelen konstrukcióban induló pályázóknak egységes módszertant kell követniük. A maradványérték definíciója e szerint ebben az esetben a referencia-idıszak utolsó évében, az eszközök még hátralévı élettartama során az eszközökhöz kapcsolódóan felmerülı bevételek és kiadások nettó jelenértéke. 1 Az aktuális inflációs elırejelzések letölthetık a Pénzügyminisztérium honlapjáról (http://www1.pm.gov.hu/ Elemzıknek Jelenérték számításhoz menüpont). 2
Fejlesztési különbözet A beruházási, mőködtetési költségekre, valamint a bevételekre vonatkozó becsléseket az ún. fejlesztési különbözet módszerével kell kiszámolni. Eszerint a költségeket, illetve a bevételeket a projekt megvalósulása mellett jelentkezı, valamint a projekt nélküli állapot esetében felmerülı költségek, illetve bevételek különbözeteként kell megjeleníteni. A projekt nélküli állapot meghatározásához számba kell venni az adott önkormányzat jelenlegi teljes e-önkormányzati szolgáltatásaihoz kapcsolódó minden bevételt és kiadást, függetlenül attól, hogy a jelenlegi és a tervezett szakrendszerek mennyiben térnek el egymástól. A projektes állapot a tervezett ASP központ minden bevételét és kiadását figyelembe veszi. A pénzáramok meghatározásánál a pályázat keretében nem elszámolt, a pályázatban kötelezıen meghatározott portfólió elemeken kívüli további alkalmazások költségeit és bevételeit is figyelembe kell venni. Fejlesztési különbözet = projektes állapot projekt nélküli állapot Pénzügyi elemzés A pénzügyi elemzés számításait a pályázati csomag részét képezı Excel kiegészítı mellékletben kell elvégezni, mely elıre képletezett számításokat tartalmaz, segítve a pályázókat a pénzügyi elemzés elkészítésében és biztosítja a különbözı pályázók elemzéseinek egységességét, összehasonlíthatóságát. Jelen útmutatóban szereplı táblázatok csak például szolgálnak, a pénzügyi adatokat a mellékelt táblázatba kell bevinni. A kiegészítı táblázat Fıoldalán és minden lapján kizárólag csak a sárga színő cellákat kell kitölteni (amely tételek nem relevánsak, azokat természetesen nem). 1. Beruházási költségek becslése A beruházási költségeket nettó összegben kell megadni, ha a támogatás címzettje a támogatásban részesülı tevékenység vonatkozásában a jogszabályok szerint az áfát levonhatja. Ha viszont nem vonhatja le az áfát, abban az esetben viszont bruttó összegben kell számolni. Fontos megjegyezni, hogy nem az számít, hogy a támogatás címzettje ténylegesen levonja-e az áfát, hanem az, hogy a jogszabályok szerint levonhatja-e. Figyelem! Az alábbi táblázatban valamennyi, a projekt megvalósításához szükséges költséget fel kell tüntetni, tehát azokat is, amelyek a releváns pályázati útmutató alapján nem minısülnek elszámolható költségeknek. Tehát, ha például a pályázó a pályázati útmutató alapján elszámolható alkalmazás portfólióban szereplı elemek mellett további szolgáltatásokat is kifejleszt, ennek beruházási költségét is szerepeltetni kell a táblázatban. A táblázat utolsó oszlopában viszont összevontan (nem évekre bontva) kell feltüntetni csak az elszámolható költségeket. Ha a teljes és az elszámolható beruházási költség megegyezik, az utolsó oszlop az elızı oszlopok összegével megegyezik. A táblázat szükség esetén tovább bontható, további költségtípusokkal bıvíthetı. 3
Beruházási költségek Költségfajták 1. év 2. év I. Projekt elıkészítés költségei ASP központ létrehozásának költségei 1. Elıkészítési idıszakban igénybevett szakértıi szolgáltatások költsége 2. Elıkészítési idıszakban felmerült közbeszerzési költségek 3. Elıkészítési idıszakban felmerült egyéb költségek II. Projekt menedzsment költségei 1. Személyjellegő kifizetések, bérjárulékok 2. Projekt menedzsmenthez igénybevett szolgáltatások III. Beruházások/Eszközök 1. Építés, felújítás, bıvítés 2. Eszközbeszerzés 3. Immateriális javak beszerzése IV. Szolgáltatások 1. Projekt megvalósításhoz igénybevett szakmai szolgáltatások 1.1. Minıségbiztosítási feladatok ellátása 1.2. Rendszerfejlesztés, rendszerintegráció 1.3. Szolgáltatás menedzsment rendszer kiépítése 1.4. Elektronikus ügyintézési modell 1.5. Egyéb szakmai szolgáltatások igénybevételének költségei 1.6. egyéb képzési szolgáltatások igénybevételinek költségei 2. Projektmegvalósításához kapcsolódó egyéb szolgáltatások költségei 2.1. Nyilvánosság biztosításának költsége Beruházás utolsó éve Elszámolható költség 2.2. Jogi Szolgáltatások költségei 2.3. Kötelezıen a projekthez kapcsolódóan elıírt könyvvizsgálat díja 2.4. Egyéb projekt megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások V. Általános költségek 1. Elkülönített számla nyitásának költsége, vezetésének 2. Biztosítási díj 3. Telekommunikációs költségek 4. Postaköltségek VI. Projekt elıkészítés költségei Csatlakozás költségei 1. Elıkészítési idıszakban igénybevett szakértıi szolgáltatások költsége 2. Elıkészítési idıszakban felmerült közbeszerzési költségek 3. Elıkészítési idıszakban felmerült egyéb költségek VII. Projekt menedzsment költségei 1. Személyjellegő kifizetések, bérjárulékok 2. Projekt menedzsmenthez igénybevett szolgáltatások VIII. Beruházások/Eszközök 4
1. Építés, felújítás, bıvítés 2. Eszközbeszerzés 3. Immateriális javak beszerzése IX. Szolgáltatások 1. Projekt megvalósításhoz igénybevett szakmai szolgáltatások 1.1. Minıségbiztosítási feladatok ellátása 1.2. Rendszerfejlesztés, rendszerintegráció 1.4. Igényspecifikáció 1.5. Migráció és tesztelés 1.6. Egyéb szakmai szolgáltatások igénybevételének költségei 1.7. Egyéb képzési szolgáltatások igénybevételinek költségei 2. Projektmegvalósításához kapcsolódó egyéb szolgáltatások költségei 2.1. Nyilvánosság biztosításának költsége 2.2. Jogi Szolgáltatások költségei 2.3. Kötelezıen a projekthez kapcsolódóan elıírt könyvvizsgálat díja 2.4. Egyéb projekt megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások X. Általános költségek 1. Elkülönített számla nyitásának költsége, vezetésének 2. Biztosítási díj 3. Telekommunikációs költségek 4. Postaköltségek Nettó összköltség (egyéb költségekkel együtt) Le nem vonható Áfa Bruttó összköltség 2. Mőködési költségek becslése A mőködési költségeknek jelen segédlet szempontjából az alábbi típusait különböztetjük meg: üzemeltetési költség; karbantartási/fenntartási költség; pótlási /felújítási költség; A mőködési költséget a pénzáram-módszer szerint kell összeállítani, azaz csak a tényleges kiadásokat lehet itt számba venni. Tényleges kiadást nem jelentı tételek, mint például az amortizáció nem lehet része a mőködési költségeknek. A mőködési költségek esetén is a fejlesztési különbözet módszerét kell alkalmazni. A mellékletben található kiegészítı tábla automatikusan számolja a fejlesztési különbözet szerinti költségeket, a projekt nélküli és a projektes állapot pénzáramainak megadása után. Ha a mőködtetés során az áfa visszaigényelhetı, akkor nettó értékben kell számolni a mőködési költségeknél, ha nem, akkor bruttó értékben. A tevékenységhez kötıdı üzemeltetési, karbantartási és pótlási költségek Üzemeltetési és karbantartási költség 1. év 2. év 15. év 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.1.1. 1.2. Állandó költségek 5
1.2.1. 2. Karbantartási költségek 2.1. Változó költségek 2.1.1. 2.2. Állandó költségek 2.2.1. 3. Pótlási költségek Javasolt külön kezelni a változó költségeket és az állandó költségeket. A változó költségek a mennyiségtıl függı költségek (anyagköltség, munkaerı költsége, javítási, közüzemi költségek, stb.), az állandó költségek (általános költségek) nem függenek a mennyiségtıl. Ha azonban a számviteli gyakorlat nem teszi lehetıvé a két költségtípus javasolt szétválasztásban történı elırejelzését, akkor ezt szövegesen jelezni kell és a költségeket mind az általános költségekhez lehet sorolni. Mőködési költségek szöveges alátámasztása A mőködési költségek meghatározása mellett nagy figyelmet kell fordítani azok alátámasztására, melyet szövegesen be is kell mutatni. Különösen nagy hangsúlyt kell fordítani azokra az elıfeltevésekre, naturáliákra, árazási módszerekre, mely alapján a pénzügyi elemzés elkészül, a jövıbeni költségek és bevételek meghatározásra kerülnek. Az üzemeltetési, karbantartási, pótlási költségeken belül a pályázónak olyan költségkategóriákat kell meghatározni, melyek egyértelmően elkülöníthetıek és alátámaszthatóak. A változó költségeknél feltüntetett tételeknél minden esetben meg kell határozni a változó paramétert. A pótlás fogalmába az eszközök cseréje tartozik (például selejtezéskor). A pótlási költségeket mőszaki adatokkal szükséges alátámasztani. Az eszközök pótlásának (cseréjének) költségét a vizsgált idıtáv során az alábbi módokon lehet a számítások során megjeleníteni: a pótlási költség tényleges felmerülésének évében, vagy a vizsgált idıtáv mőszaki szempontok alapján történı szakaszolásával, mely során a pótlási költség több évre kerül elosztva. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a mőködési költségeknél az e-önkormányzat minden költségét figyelembe kell venni, azokat is, melyek a pályázatban szereplı alkalmazásportfólión kívüli alkalmazásokhoz, szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. 3. Maradványérték becslése Ha a projekt gazdaságilag hasznos tényleges élettartama meghaladja a vizsgált referencia-idıszakot, a maradványértéket is figyelembe kell venni. Tehát, ha az ASP központ várható élettartama meghaladja a 15 éves referencia-- idıszakot, a hátralévı élettartamra vonatkozó maradványértéket meg kell határozni. A maradványértéket a beruházási költségek között kell szerepeltetni (a költségekkel ellentétes elıjellel). A maradványérték meghatározásának kötelezıen követendı módszere: A vizsgált 15 éves referencia-idıszakot követıen, a központ még hátralévı élettartama során a mőködéséhez kapcsolódóan felmerülı bevételek és kiadások nettó jelenértéke. 6
A referencia-idıszakot követı további élettartam nehezen elıre jelezhetı az ASP központ esetében. Ezért a további élettartam - a szabadalmi jogok 20 éves idıtartama alapján - a 15 éves referencia idıszakon túl még 5 évre tehetı. A maradványértéket is a fejlesztési különbözet módszere alapján számolja a tábla. Amennyiben a mőködésbıl származó további nettó bevétel negatív, a maradványérték 0-nak tekinthetı. 4. Költségek összegzése A költségek összegzésének táblázata a beruházási költségeket, a mőködési költségeket és a maradványértéket együttesen mutatja a beruházás kezdı évétıl (ami általában nem a referencia-idıszak kezdete!) a referencia-idıszak 15. évéig. A projekt, projektelem pénzügyi költségeinek összegzése Megnevezés 1. Összes beruházási költség I. Projekt elıkészítés költségei II. Projekt menedzsment költségei III. Beruházások/Eszközök 1. Építés, felújítás, bıvítés 2. Eszközbeszerzés 3. Immateriális javak beszerzése IV. Szolgáltatások 1. Projekt megvalósításhoz igénybevett szakmai szolgáltatások 2. Egyéb szolgáltatások V. Általános költségek VI. Projekt elıkészítés költségei VII. Projekt menedzsment költségei VIII. Beruházások/Eszközök 1. Építés, felújítás, bıvítés 2. Eszközbeszerzés 3. Immateriális javak beszerzése IX. Szolgáltatások 1. Projekt megvalósításhoz igénybevett szakmai szolgáltatások 2. Egyéb szolgáltatások X. Általános költségek XI. Le nem vonható ÁFA 2. Összes mőködési költség 2.1. Üzemeltetési költség 2.2. Karbantartási költség 2.3. Pótlási költség 3. Maradványérték 4. Összes pénzügyi költség Beruházás 1. éve 2. év Referencia id. 15. éve 7
(1+2+3) Megnevezés Beruházás 1. éve 2. év Referencia id. 15. éve A jelenérték számításához 8%-os pénzügyi diszkontráta alkalmazandó. 5. Bevételek becslése A mőködési költségekhez hasonlóan a bevételek becslésénél is folyó áron kell számolni és a már fentebb említett fejlesztési különbözet módszerét kell alkalmazni. Ebben a pontban azokat a bevételeket kell figyelembe venni, amelyeket a csatlakozó önkormányzatok fizetnek a kedvezményezett önkormányzatnak a szolgáltatások használatáért, illetve minden, a csatlakozással kapcsolatos díjat. Bevételek becslése Bevételek éves alakulása 1. év 2. év. 15. év 1. Fı tevékenységbıl származó bevételek 1.1... 2. Kiegészítı tevékenységbıl származó bevételek 2.1... 3. Egyéb bevételek 3.1... 4. Összesen A bevételeket szintén az ASP központ kiépítésének évétıl kezdıdıen kell bemutatni, 15 évre vonatkozólag. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a bevételek közt azokat a bevételeket is fel kell tüntetni, melyek a pályázatban el nem számolható portfólió elemek szolgáltatásaihoz kapcsolódnak. Ha a mőködtetés során az áfa visszaigényelhetı, akkor nettó értékben kell számolni a mőködési bevételeknél, ha nem, akkor bruttó értékben. Mőködési bevételek szöveges alátámasztása A mőködési költségekhez hasonlóan, a bevételeket is világos, egyértelmően elkülöníthetı kategóriákban kell bemutatni, valamint ezek alakulását szövegesen bemutatni, alátámasztani. Mind a mőködési költségek, mind a bevételek becslésénél figyelemmel kell lenni az önkormányzatok csatlakozásainak idıbeli ütemezésére, hiszen ez éppen a mőködés elsı éveinek pénzügyi likviditását nagymértékben meghatározza. 6. A projekt pénzügyi teljesítménymutatói A megtérülési mutatók számításához szükséges pénzáramok Megnevezés Beruházás 1. éve Beruházás 2. éve Referencia id. utolsó éve 1. Beruházási költség 2. Mőködési költség 3. Kiadási pénzáram 1+2 4. Bevételi pénzáram 8
5.Maradványérték 6. Nettó összes pénzügyi pénzáram 4+5-3 7. Pénzügyi nettó jelenérték (FNPV) Belsı megtérülési ráta (FRR) A mellékelt Excel táblázat a pénzügyi teljesítménymutatókat automatikusan kiszámolja. A jelenérték számításhoz 8%-os pénzügyi diszkontráta alkalmazandó. A pénzügyi megtérülés legfontosabb mutatószámai: FNPV 2 (pénzügyi nettó jelenérték) megmutatja a projekt idıtartama alatt keletkezı pénzáramok (bevételek és kiadások) jelenre diszkontált értékét. FRR 3 (pénzügyi belsı megtérülési ráta): Azt a diszkontrátát fejezi ki, amelynél az FNPV=0. Az FRR nem mindig számítható, az iterációs képlet tulajdonsága miatt, ekkor ezt a mutatót nem kell megadni. Ha a pénzügyi nettó jelenérték negatív, ez azt jelenti, hogy a referencia idıszak alatt a beruházás nem térül meg, nem beszélhetünk megtérülési rátáról. Pénzügyi teljesítménymutatók értékelése A vonatkozó uniós szabályozás szerint ezen projektek akkor jogosultak támogatásra, ha a pénzügyi elemzés alapján igazolható, hogy csak a megvalósuláshoz szükséges mértékő támogatást kapja a projekt, ún. túltámogatás nem történik. A részletes elemzésben a teljesítménymutatókkal szembeni követelmények: FNPV negatív, az FRR alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta; 7. A megítélhetı támogatási összeg meghatározása A támogatási összeg kiszámítása során a teljes beruházási költséget és az elszámolható költségeket is figyelembe kell venni. A teljes és az elszámolható beruházási költséget az 1. fejezetben szereplı táblázat már tartalmazza. A támogatási összeg kiszámításának elsı lépéseként meg kell állapítani a beruházási költségek alapján, hogy a tevékenység referencia-idıszak alatt jelentkezı mőködési bevételi pénzáram diszkontált értéke meghaladja-e a referencia-idıszak alatt jelentkezı mőködési kiadási pénzáram diszkontált értékét. A diszkontált nettó bevételt a kiegészítı táblázat automatikusan számolja. Megnevezés 1. év 2. év. 3. év.. Referencia id. utolsó éve 1. Mőködési kiadási pénzáram (Mőködési költségek a 2. pont szerint) 2. Bevételi pénzáram (Bevételek az 5. pont szerint) 3. Maradványérték 2 A nettó jelenérték az MS Excel NMÉ függvényének segítségével számítható. 3 A belsı megtérülési ráta az MS Excel BMR függvényének segítségével számolható. 9
Megnevezés 1. év 2. év. 3. év.. Referencia id. utolsó éve 3. Nettó mőködési bevétel (2-1+3) 4. Diszkontált nettó bevétel Ha a diszkontált nettó bevétel negatív, akkor a támogatás nagysága az elszámolható költségeknek és a pályázati útmutatóban meghatározott támogatási intenzitásnak a szorzata. Mivel a pályázatban elszámolható költségek támogatási intenzitása 90, illetve 95% is lehet, ki kell számolni a teljes projekt átlagos támogatási intenzitását, és ezt az értéket kell írni a kiegészítı táblázat Fıoldalára. Ha a diszkontált nettó bevétel pozitív, akkor az egyébként elszámolható költségek összegét csökkenteni kell a referencia-idıszak alatt várhatóan keletkezı nettó jövedelem diszkontált értékével. A tényleges támogatási összeg és támogatási intenzitás ez alapján a Fıoldalon látható, automatikusan számolódik 4. A támogatási összeg számításának képlete figyelembe veszi a teljes beruházási összeget is, az elszámolható költségeket pedig a teljes beruházási költség és a mőködési pénzáramok viszonya alapján csökkenti. A diszkontált nettó bevétel és a tényleges támogatási összeg viszonya alapján látható, hogy ha a kedvezményezett várható bevételei nagymértékben meghaladják kiadásait, akkor az elszámolható költségeinek csak kisebb részére kaphat támogatást. A következı pontban a projekt pénzügyi fenntarthatóságát kell bemutatni. Látható, hogy a támogatási összeg meghatározásának módszere is arra ösztönzi a projektgazdát, hogy várható bevételeit ésszerően tervezze meg. 8. Fenntarthatóság A pénzügyi fenntarthatóság igazolására egy halmozott nettó cash flow (pénzáram) táblázatot kell bemutatni (lásd mellékelt pénzügyi tábla). A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata során a 15 éves referencia idıszakában szükséges ellenırizni, hogy a projekt eredményébıl származó díjak, valamint egyéb bevételek (beleértve kapott támogatásokat is) fedezetet nyújtanak-e a felmerülı mőködési, pótlási, egyéb (pénzügyi) költségekre. A halmozott mőködési cash flow az elızı évek pénzáramainak egyenlegét is figyelembe veszi (azokat kumulálja), így a projekt gazda valós pénzügyi likviditását mutatja. A projekt pénzügyileg fenntartható, ha a halmozott nettó pénzügyi pénzáram egyik évben sem negatív. A halmozott cash flow a kötelezı fenntartási idıszak öt évében is mutatja a pénzáramokat. Amennyiben a halmozott nettó pénzáram a fenntartási idıszak valamely évében negatív, a projekt nem támogatható. 4 A pénzügyi tábla számolásának menete: A finanszírozási hiány meghatározása: R = Max EE / DIC, ahol R: A finanszírozási hiány, Max EE: az elszámolható ráfordítás maximuma = DIC-DNR, DIC: a diszkontált beruházási költség, DNR: diszkontált nettó bevétel= diszkontált bevétel-diszkontált mőködési költség (beleértve: üzemeltetési, fenntartási és pótlási költség is) + diszkontált maradványérték Döntési összeg meghatározása: DA = EC * R, ahol DA: döntési összeg (A projektre vonatkozóan elszámolható költségeknek a megtérülı résszel csökkentett összege), EC: Elszámolható költség Az OP-támogatás maximumának számítása: OP támogatás = DA * max. CRpa, ahol CRpa a projekttevékenységre vonatkozó maximális támogatási intenzitás a releváns pályázati felhívás D2 pontja szerint 10
Megnevezés 1. év 2. év Referencia id. utolsó éve 1. Pénzügyi beruházási költség 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 2. Pénzügyi mőködési költség 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 3. Hiteltörlesztés 4. Hitel kamatának törlesztése 5. Egyéb 6. Kiadási pénzáram (1+2+3+4+5) 7. Pénzügyi bevétel 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 8. EU támogatás 9. Nemzeti hozzájárulás (10+11) 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 10. Központi költségvetés hozzájárulása 11. Saját forrás (12+13) 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 12. Önerı (készpénz, munkaerı hozzájárulás) 13. Idegen forrás (14+15) 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 14. Hitel 15. Egyéb idegen forrás 16. Pénzügyi maradványérték 17. Bevételi pénzáram (7+8+9+16) 18. Nettó összes pénzügyi pénzáram (17-6) 19. Halmozott nettó pénzügyi pénzáram 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 9. Pénzügyi kockázatok A pénzügyi elemzés utolsó pontja a projekt pénzügyi kockázatainak kiszőrése, az egyes kockázatok hatásainak vizsgálata. A kockázatok megvizsgálásának követendı módszertana a projekt érzékenység vizsgálatának elvégzése. Érzékenységvizsgálat Az érzékenység vizsgálat azt mutatja meg, hogy az egyes változó paraméterek 1%-os változása hány százalékos változást okoz a legfontosabb teljesítmény mutatón, a projekt nettó jelenértékén. A változó mőködési költségek, valamint bevételek esetében egyenként, minden egyes tételénél meg kell vizsgálni, hogy azok 1%-os növelése a nettó jelenértéken hány százalékos változást okoz. A bevételek esetében pedig az egyes tételek 1%-os csökkenésének hatását kell megvizsgálni. 11
Mőködési költség tételek (2. Mőködési költségek) Bevételi tételek (Bevételek az 5. pont szerint) * a tételek +1%-os változásának hatására FNPV változása* (%) FNPV változása* (%) Valószínősége** Valószínősége** ** a változás bekövetkezésének valószínősége (értéke: alacsony/közepes/magas) Abban az esetben, ha valamelyik költség- vagy bevételi tétel 1%-os változása 5%-nál nagyobb változást okoz a nettó jelenértékben, akkor az adott tételt/paramétert kritikus változónak nevezzük. A kritikus változók esetében (kiemelten a magas valószínőséggel bekövetkezı eseteket) egy rövid, szöveges forgatókönyvet kell készíteni arról, hogy a projekt gazda miként, milyen eszközökkel kívánja megelızni az adott paraméter ilyen irányú változását, illetve milyen eszközei vannak a kockázat kezelésére. 12