ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV ÍRTÁK: TALLÉR JÚLIA ZÁGON BERTALANNÉ A képzések és a regionális szakmai műhelyek tapasztalatainak felhasználásával átdolgozta: Zágon Bertalanné
KÉSZÜLT A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2.1.1 KÖZPONTI PROGRAM (HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA AZ OKTATÁSI RENDSZERBEN) A KOMPONENSE KERETÉBEN Szakmai vezető Kovács Gábor Projektvezető Sándor Brigitta (2006 2007) Kurucz Magdolna (2007 2008) Tallér Júlia, Zágon Bertalanné, 2008 Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 Azonosító: 8/211/A/2/árny/kk/K Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Felelős kiadó: Kerekes Gábor ügyvezető igazgató 1134 Budapest, Váci út 37. Telefon: 06 1 477 3100 Fax: 06 1 477 3136
Tartalom A TOVÁBBKÉPZÉSI CSOMAG TARTALMA... 5 FORGATÓKÖNYVEK... 15 1. foglalkozás: Bevezető beszélgetőkör... 18 2. foglalkozás: Előzetes ismeretek felmérése. Igényfelmérés elvárások... 19 3. foglalkozás: Elképzelések a roma származással és hátrányos helyzettel kapcsolatban... 21 4. foglalkozás: A pedagógiai értékelés... 25 5. foglalkozás: A fejlesztő értékelés... 29 6. foglalkozás: Értékelés és motiváció... 33 7. foglalkozás: Osztályozás, osztályozásnélküliség... 37 8. foglalkozás: Fejlesztő értékelés a gyakorlatban... 41 9. foglalkozás: A fejlődés nyomon követése... 45 10. foglalkozás: Az értékelés és a szülők... 50 11. foglalkozás: Fejlesztő értékelés a gyakorlatban... 52 12. foglalkozás: Szöveges értékelések elemzése gyakorlat... 53 SZAKIRODALOM... 58
A TOVÁBBKÉPZÉSI CSOMAG TARTALMA
A TOVÁBBKÉPZÉSI CSOMAG TARTALMA 7 1. Hallgatói segédlet (kapcsos könyv) az Árnyalt értékelés 30 órás továbbképzés résztvevői számára. (A forgatókönyvben jelöli, ha a Hallgatói segédlet szövege kerül feldolgozásra.) 2. Képzési kézikönyv (forgatókönyvek) az Árnyalt értékelés 30 órás továbbképzést vezető képzők számára. A forgatókönyvek az Árnyalt értékelés 30 órás pedagógus-továbbképzést vezető képzők számára készültek. Tartalmazzák az akkreditált tematika megvalósítását segítő módszertani leírásokat a résztvevők számára készült ún. kapcsos könyv anyagainak feldolgozásával. A szövegeket nem ismételjük, a feldolgozáshoz a hallgatói segédletet használják a képzők! A 30 órás továbbképzés célja Megismertetni a résztvevőket az árnyalt értékelés nézet- és tevékenységrendszerével, a pedagógiai gyakorlatba való beépítés lehetőségeivel: tanulási sikerességét, iskolai karriert befolyásoló hatásával, a hiteles értékelés alapját képező gyermekmegismerés szempontjaival és módszereivel, a minősítő és a fejlesztő értékelés az osztályozó és az osztályzat nélküli értékelés különbözőségével, az árnyalt értékelés tanórai és lezáró eszközeivel, a szülőkkel való sikeres kommunikáció módszereivel, saját gyakorlatuk kialakításának lehetőségeivel. A továbbképzés végére teljesítendő követelmények A képzés résztvevője ismerje a pedagógiai értékelés elméleti rendszerét, az értékelés személyiségfejlesztő és tanulásmotivációs hatását, az értékelés és osztályozás, a fejlesztő értékelés és a minősítő teljesítményértékelés különbözőségét, az értékelés és a tanulásszervezési rendszer összefüggését; ismerje és tudja alkalmazni a hiteles értékelés alapját képező gyermekmegismerés módszereit; tudja alkalmazni a fejlesztő értékelést; ismerje és tudja alkalmazni az árnyalt értékelés elfogadtatásához (szülők, gyerekek), megértéséhez szükséges kommunikáció eszközeit; legyen képes helyzetelemzés alapján saját értékelési rendszer fejlesztési stratégiájának kidolgozására; ismerje a pedagógiai értékelés és az integrációs szabályozás jogszabályi hátterét. Az értékelés alapja portfólió, amely tartalmazza a továbbképzési folyamat alatt készülő munkákat: a gyermekmegismerés szempontjai alapján készült különböző értékelési megoldásokat, elemzéseket, saját tanulási célokat, önelemzést, az önállóan gyűjtött anyagokat, a saját gyakorlat kialakításához szükséges önképzés, a továbbképzés tervezését, az értékelésre vonatkozó általános és integrációs jogszabályok leírását. Az értékelés szempontjai: a saját tanulási célok realitása, az önálló feladatok tükrözik-e az árnyalt, fejlesztő értékelés pedagógiai szemléletét.
8 ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV A záróértékelés alapja a portfólió, amely tartalmazza: a továbbképzési folyamat alatt készülő munkákat, elemzéseket; a feldolgozott témák reflexióit; az önállóan gyűjtött anyagokat; saját tanulási célokat, önelemzést; a saját gyakorlat kialakításához szükséges önképzés, továbbképzés tervezését. Az értékelés szempontjai: Az önálló feladatok és reflexiók tükrözik-e a személyes értékelő attitűd alakulását, az árnyalt, fejlesztő értékelés pedagógiai szemléletét? A fentiek alapján a saját tanulási célok realitása. A tapasztalatok alapján a portfólió újszerűsége gondot okozott a résztvevőknek és a képzőknek egyaránt. Ezért javasoljuk: Minden résztéma elején beszéljék meg, hogy mi kerüljön a feldolgozandókból a portfólióba! Természetesen ennél több mindig lehet. A téma, a foglalkozási blokk végén vagy akár közben is a témától függően fel kell hívni a figyelmet, illetve feladatul kell adni a reflexiók leírását. Lehet tanulási naplóként is használni, nap elején a célkitűzések, nap végén az önértékelés, a tapasztalatok megfogalmazásával. A képzés célcsoportjának jellemzői A képzés eredményessége szempontjából a képzőknek fontos figyelembe venni a következőket: A képzésben részt vevő pedagógusok az oktatási folyamatot megelőzően már különböző tapasztalatokkal rendelkeznek. Abban az esetben, ha a képzési program által közvetített szemlélet ezzel ellentétes, akkor az új információkat elutasítják, ez az ismeret azonban eredeti prekoncepcióikat nem alakítja át, az adaptációs folyamat nem valósul meg. A szaktanárok általában feltétel nélkül az osztályozás mellett foglalnak állást. Ennek a csoportnak a tanítási gyakorlatában a frontális tanítás dominál. Csoportszervezésnél a homogén csoportok képzését helyezik előtérbe, amely az osztályon belüli szegregációt erősíti. A megnevezett okok összetettek: továbbtanulás, átmenetek, a tanulás szinte kizárólagos motivációja, fegyelmezés, a társadalom minősítő volta. Értékeléssel kapcsolatos elméleti ismereteik hiányosak, rosszul értelmezettek, nem várható sem a fogalmi, sem az attitűdváltás elindulása. Nagy csoportot képviselnek az ún. ingadozók, akik az osztályozó minősítő értékelést nehéznek, problémásnak ítélik, látják negatív hatásait is, viszont ismereteik, főként értékelési technikáik hiányosak, ezért nem tudják megvalósítani annak kiküszöbölését. Tanulásszervezésükben már fellelhetők páros, némi differenciált, netán kooperatív elemek is. Törekszenek a heterogén csoportokban folyó munkára. Tanulásszervezésük fejlesztésé-
A TOVÁBBKÉPZÉSI CSOMAG TARTALMA 9 vel párhuzamosan a képzéssel, támogatással értékelési rendszerük is fejlődik. Ennél a csoportnál elindulhat a fogalmi és az attitűdváltás. Az adaptációhoz sok segítségre, támogatásra van szükségük. Kisebb csoportot képviselnek a többségében minősítő-osztályozó értékelést már elutasítók. Ők általában a tanítók, akik egyrészt a jogszabályok adta lehetőség, másrészt gyermekközpontú gondolkodásuk folytán a fejlesztő és osztályozás nélküli értékelést alkalmazták már eddig is munkájukban. Ennél a csoportnál főként a fejlesztő értékelés technikai megoldásaiban vannak hiányosságok. Tanulásszervezésükben korszerű, a különbségeket, szükségleteket figyelembe vevő kooperatív, differenciált megoldások dominálnak. Rájuk támaszkodva erőteljesebb hatás érhető el a nevelőtestületben,tapasztalataik segíthetik az iskola új értékelési rendszerének kialakítását. A célcsoport összetétele, jellemzői indokolttá teszik az optimális tanulási környezet különös figyelemmel történő megteremtését: A tanulást, de főként az értékeléssel kapcsolatos változásokat erős érzelmek befolyásolják. Ehhez olyan biztonságot nyújtó környezetet kell teremteni, amelyben a résztvevők el és ki tudják mondani problémáikat, gondjaikat, a változással kapcsolatos javaslataikat, felelősséget tudnak vállalni saját tanulásukért. A különböző pályázatokhoz kapcsolódó továbbképzéseken gyakran nem önkéntes a részvétel. Ezért rendkívül differenciáltan, rugalmasan kell a továbbképzések célját, tartalmát, módszereit alakítani ahhoz, hogy a résztvevők el akarják végezni a tanfolyamot. A legfontosabb motívum, hogy amit ott tanulnak, azt értelmes dolognak tartsák. Értelmesnek tartsák azt az erőfeszítést, amely főként a hétvégékre eső képzési napok miatt meglehetősen nagy terhet ró a résztvevőkre. A felnőttek önirányított tanulók. Nem tolerálják a passzív, felelősség nélküli tanulást. Ezért a képzés módszerei a megtanulandó módszerekből, eszközökből épülnek fel, ezzel saját élményt biztosítanak a résztvevőknek. Az egyéni átélés során keletkező érzelmek, a folyamatok tudatosítása erősíti a létrejövő tudást, segíti a készségek alakulását. A célcsoport attitűdváltását elősegítő tréningvezetés szempontjai: A műhelymunkában részt vevők saját, csak rájuk jellemző igényekkel, érdeklődési körrel, tapasztalatokkal rendelkező személyiségek. Ne kényszerítsünk senkit a tevékenységben történő részvételre! Tiszteljük a résztvevőket, véleményüket, élményeiket! Vegyük figyelembe a résztvevők személyes igényeit! Olyan munkarendet, napirendet szervezzünk, amelyet be is tudunk tartani! A napirendben megszabott időt ne lépjük túl! Ne feledkezzünk meg arról, hogy a tanulás a felnőttek többsége számára kockázatokat rejt. Ezért a számukra szervezett tanulást a gyerekekhez hasonlóan differenciáltan szervezzük! A munkavégzés jó hangulatban teljen és élvezetes legyen mindenki (így az előadó) számára is! A továbbképző program hatékonyságát segítő elemek: Egyesíti magában az intézmény és az egyén szükségleteit. Az értékelés téma egyébként sem tárgyalható anélkül, kivéve az egyéni visszajelzést-értékelést, hogy ne érintené az egész intézmény értékelési rendszerét.
10 ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV Ha a képzés-, illetve tréningvezető jól felkészült, alapos ismerettel bír az általa előadott tárgyról (a sok képzés után kialakuló rutin veszélyes). A tréningvezető a lehetőségekhez képest figyelembe veszi a résztvevők szükségleteit, igényeit, rugalmasan alkalmazkodik a helyzetekhez, feltételekhez, A tréningvezető lehetőséget biztosít gyakorlati tapasztalatok megszerzésére, illetve a résztvevők közötti interakcióra. A tréningvezető hiteles, lelkes, változatos módszereket alkalmaz. A képzés fejlődést elősegítő környezetben folyik. A tantestületen belüli jó kapcsolatok nagyban elősegítik a továbbképzés eredményeképp létrejövő változások bekövetkezését. A változás foka szoros összefüggésben áll a tanárok egymással való kapcsolatának milyenségével, és azzal, hogy a pedagógusok milyen mértékben képesek segíteni egymást. Ha képzés résztvevői egész tantestület vagy annak nagy része, akkor csapatépítésre is fel kell használni a képzést: játékok, kooperatív csoportmunka stb. A tréningvezető alkalmazkodik a résztvevőkhöz: Olyan szükségletről esik szó, amely az adott időpontban érinti őket; gyakorlatias és a munkájuk során alkalmazható valódi szakmai továbblépést jelentsen számukra; aktív részvételt igényel; kiindulópontként korábbi tapasztalataikra épít; támogatja a korábbi tapasztalataikról, értékeikről és feltevéseikről szóló reflektív gondolkodást; a foglalkozás élvezetes, jó hangulatú; sikerélményt nyújt; A képzés világosan meghatározott célok mentén folyik; felkészíti a résztvevőket a tanultak alkalmazására; értékelési elemeket is magában foglal. Az értékelésnek modellálnia kell a hallgatók által elsajátítandó fejlesztő értékelést. Amikor csak lehet, értékelni kell a résztvevők reakcióit, tanulásukat, együttműködésüket, magatartásukat, valamint az eredményeket is. A képzés módszerei TRÉNINGSZERŰ KÉPZÉS A 30 órás továbbképzés céljának megvalósításához: az attitűdváltás, a konceptuális váltás, és a megvalósításhoz szükséges készségek kialakításához nem elegendő a hagyományos képzés, amely elsősorban az ismeretek leíró átadását teszi a középpontba, az attitűdváltozást, a gyakorlati megvalósítást, és az ahhoz szükséges készségek alakítását meg sem célozva. Az árnyalt, fejlesztő értékeléshez szükséges fogalmi váltást előkészítő és segítő tanulási folyamatot, valamint a megvalósításhoz szükséges kompetenciák fejlesztését, gyakorlat- és tevékenységorientált, saját élményű, tréning-
A TOVÁBBKÉPZÉSI CSOMAG TARTALMA 11 jellegű képzési folyamattal valósítjuk meg, melynek során ezt segítő tanulásszervezési formák és módszerek érvényesülnek. Miért tréningszerű? A tréning olyan módszer, amely kiszélesíti a tanulás spektrumát, és megfelelő környezetet teremt: az elméleti tudás és annak alkalmazási módjai, a készségek, az értékek, attitűdök elsajátításához. A tanulás olyan folyamat, amely során ismeretszerzés, készségek elsajátítása történik önálló tanulással, tapasztalat útján vagy tanítás közreműködésével. BESZÉLGETŐKÖRÖK (SZÖVEG A KAPCSOS KÖNYVBEN) Céljai: A résztvevők megértsék a beszélgetőkörök jelentőségét, elsősorban azt, hogy a tanulás a közösségépítés folyamatában bármilyen célra használható. Értsék és alkalmazni tudják a foglalkozásokat és a napot záró beszélgetést, különösen az önértékelés, értékelés céljainak megvalósítása szempontjából! Képesek legyenek a beszélgetéshez szükséges környezet és hangulat megteremtésére! Tudjanak tervezni önállóan értékelés céljaira szervezett beszélgetőkört! Értsék, hogy a beszélgetőkörnek nagyon sok variánsát használják ahhoz, hogy érdekes maradjon, ne váljon formálissá (köszöntések, közösségépítő játékok, szabályalkotás stb.)! Ennek érdekében megvalósítandó feladatok: Minden tréningnapot beszélgetőkörrel kezdünk és záró-értékelő megbeszéléssel zárunk. Az első napon a két tréner vezeti a beszélgetőkört és a záró-értékelő megbeszélést. A következő napokon két hallgató a tanítópárost modellálva vezeti a reggeli és két hallgató a záró-értékelő megbeszélést (a vezető trénerek felkészítése alapján). JÁTÉKOK A játékok aktív részvételen alapuló gyakorlatai segítenek a korlátok lebontásában, a motiváció növelésében és a kevésbé izgalmas témaköröknél a résztvevők felélénkítésében. A játékok alkalmasak egy témakör bevezetésére bármely téma és bármilyen csoport esetén. Tréningkezdéskor energizálja, ráhangolja a résztvevőket. Ha egy megfelelő játékot választunk ki kezdésül, azzal nemcsak azt érhetjük el, hogy a résztvevők bennünket elfogadjanak, hanem azt is, hogy magát a tanulási tevékenységet is. Segítenek abban, hogy a képzésvezetők jó kapcsolatot alakíthassanak ki a csoporttal, illetve hogy a résztvevők ráhangolódjanak a tréningre; hogy az energiaszint növekedjen, és hogy a részvételen és a hangulaton legyen a hangsúly. A zárógyakorlatok legalább olyan fontosak a tréningen, mint a tréning egésze. A lezárást és az elköszönést segítő játékok finoman vezetik le a hangulatokat, segítségükkel a résztvevőkben tudatosíthatjuk, hogy mi is az, amivel az
12 ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV adott tréningen tudásuk gyarapodott, értékelhetjük a résztvevőket, illetve visszajelzésre is használhatjuk mind a tréner, mind a résztvevők felé. Játékok a képzés folyamatában: Valamennyi játék után, annak témájával, lényegével kapcsolatos kérdés után, és azon kívül, hogy érezték magukat, mindig kérjünk javaslatokat az osztálytermi gyakorlatban való felhasználására! 1. A képzés indításakor, a formális ismerkedés, bemutatkozás után ismerkedő, névtanulójáték. Egymást ismerő csoporttagoknáll olyan játékok, amelyekben új dolgokat tudhatnak meg egymásról, pl. Keress valakit, aki 2. Egymást nem ismerő csoporttagoknál törekedni kell az együttműködést, csoportidentitást erősítő játékok szervezésére. 3. Új téma indításakor azt bevezető didaktikus játékkal indítsunk. 4. Egy-egy hosszabb időt igénylő feldolgozás, de az azt követő szünet után mindenképpen játékkal lehetőleg mozgással indítsuk a következőt! 5.A nap indításakor és zárásakor a ráhangolódás és a levezetés megkönnyítésére mindig szervezzünk játékot! KOOPERATÍV TECHNIKÁK A kooperatív módszerek használatának több célja van. Elsődleges célja, hogy a pedagógusok megérezzék, az iskola értékelési rendszerének kialakításában és tanulóik értékelésében együtt kell működniük. Érzékelik, hogy az egységes szemlélet kialakulását, annak megfelelő eszközrendszer kidolgozását, a szülőkkel és a tanulókkal való elfogadtatását csakis a többiekkel együtt tudják elérni. Egy intézmény és benne az egyes pedagógus értékelési rendszere csak akkor lehet hiteles, ha valamennyien ugyanazt, ugyanúgy képviselik, kommunikálják. Ehhez azonban az eredménynek konszenzussal kellett létrejönnie. A kooperatív tanulás saját élményként való megélése, hatása segíti a résztvevőket a közös döntések létrehozásához szükséges együttműködés, kompromisszumkészség, elfogadás kialakulásában. Nem mellékes cél az sem, hogy bővüljön módszertani repertoárjuk, amely által tanítványaikat is együttműködésre, elfogadásra, toleranciára nevelhetik. A képzéssel kapcsolatos általános képzői feladatok TANULÁSI FELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE A képzés tartalmához, módszereihez igazodó környezet jellemzői: Tárgyi feltételek Komfortérzést biztosító feltételek Időbeosztás készítése: alkalmazkodás a résztvevők bioritmusához, a tanulás-figyelem törvényszerűségeihez, időkeretek, szünetek, tevékenységváltások, napirend, a továbbképzési napok ütemezése
A TOVÁBBKÉPZÉSI CSOMAG TARTALMA 13 Emlékeztető A környezet azért fontos, hogy hozzásegítsen mindenkit a legjobb tanulási állapot eléréséhez. Ellenőrizd a leendő helyszínt, változtasd az igényeknek megfelelően meghatározva a követelményminimumot! Ellenőrizd még kezdés előtt a termet, eszközöket, anyagokat a lista szerint! Tanulókörnyezet-ellenőrző lista Megfelelő nagyságú tér Kényelmes ülések variálható elhelyezés Speciális igényekhez igazodó eszközök (érzékszervi sérültek, beteg speciális igény stb.) Ülésterv foglalkozások jellegének, céljainak megfelelően A terem általános elrendezése Zajmentesség Megfelelő természetes vagy mesterséges világítás Jó szellőzési lehetőség Megfelelő higiénés feltételek: víz, poharak, elsősegélynyújtó eszközök Elegendő mellékhelyiség mindkét nem számára Menekülési készenlét Személyes tárgyak biztonságos elhelyezése Könnyű megközelíthetőség
FORGATÓKÖNYVEK
FORGATÓKÖNYVEK 17 Tematika 1. Bevezető beszélgetőkör, ismerkedés 2. foglalkozás Előzetes ismeretek felmérése. Igényfelmérés elvárások 3. foglalkozás Elképzelések a roma származással és hátrányos helyzettel kapcsolatban 4. foglalkozás A pedagógiai értékelés 5. foglalkozás A fejlesztő értékelés 6. foglalkozás Értékelés és motiváció 7. foglalkozás Osztályozás, osztályozásnélküliség 8. foglalkozás Fejlesztő értékelés a gyakorlatban 9. foglalkozás A fejlődés nyomon követése 10. foglalkozás Az értékelés és a szülők 11. foglalkozás Fejlesztő értékelés a gyakorlatban 12. foglalkozás Szöveges értékelések elemzése gyakorlat
18 ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 1. foglalkozás Bevezető beszélgetőkör Az egység tartalma Hogyan lehet pozitív hangulattal, kellemes élménnyel indítani, megalapozni a résztvevők közötti együttműködés feltételeit, kölcsönös tiszteletet, elfogadást stb.? A beszélgetőkör szervezésének, irányításának módszerei, moderálása Ismerkedés célja, eszközei, módszerei A csoportnormaszabályok kialakítása Részcélok Elfogadó, bensőséges hangulat megteremtése, a csoportösszetételnek leginkább megfelelő ismerkedés módszere, adekvát, valamint mindenki által elfogadható szabályok és azok megalkotása. Eszközök Nagy papírívek, filctoll, ragasztó vagy írásvetítő, fólia, filctoll. A bevezető szakasz feladatai Az ismerkedés előkészítése: egymást ismerő, egymást nem ismerő résztvevők számára más bemutatkozás, névkártyakészítés, bemelegítő és névtanuló gyakorlatok. A KÖZÖS SZABÁLYOK KIALAKÍTÁSA Módszer Beszélgetés Emlékeztető A környezet, az eszközök előkészítés a beszélgetőkörhöz és a bemutatkozáshoz Pontos kezdés Teremtsd meg saját szavahihetőségedet, hitelességedet! Keresd meg a kulturális különbségeket, és alkalmazkodj! Teremtsd meg a működés kereteit megfelelő szabályokkal! Készülj fel sokszínű nyitógyakorlattal, játékkal: bemelegítő, névtanuló gyakorlatok stb.
FORGATÓKÖNYVEK 19 2. foglalkozás Előzetes ismeretek felmérése. Igényfelmérés elvárások ELŐZETES ISMERETEK FELMÉRÉSE Célok 1. Tájékozódás a résztvevők előzetes ismereteiről, tapasztalatairól, problémáiról, elvárásairól a képzés témájával kapcsolatban stb. A tájékozódás célja a gyűjtött információk felhasználása a képzés folyamatában. A céloknak és az igényfelmérésnek megfelelően történik a képzés, de elsősorban a mentorálás taralmának, módszereinek adaptálása a cél. 2. A fogalmi váltás megalapozása a nevelőtestület és az egyes pedagógusok értékeléssel kapcsolatos ismereteinek, a téves nézeteinek, előítéleteinek feltárásával, tudatosításával. Egymás nézeteinek megismerése, az egységes fogalmi rendszer kialakításával a közös gondolkodás, együttműködés alapjának megteremtése. 3. Az előképzettség, az olvasott szakirodalom és a mindennapi tapasztalatok alapján az értékeléssel kapcsolatos nézetek, vélemények, gondolatok, előítéletek, tapasztalatok összegyűjtése, majd összegzése következtetések levonása, a fogalmak tisztázása. Eszközök Csomagolópapír, írásvetítő fólia, írásvetítő, filctollak. Feldolgozás Mit tudunk az értékelésről előzetes ismeretek, vélemények feltárása. A portfólió értékelési szempontjainak kidolgozása ötletbörzével, kiscsoportokban. ELŐISMERETEK FELTÁRÁSA Módszer Kerekasztal csoportonként azonos színnel dolgoznak. A lapokat körbeadják, mindenki kiegészíti a megkezdett mondatot. Csoportok: vagy a meglévő alapcsoport, vagy az egymás megismerését segítő, új, véletlenszerűen alakított vegyes csoport. Feladat Üres A/4-es lapok felső részén megkezdett mondatokat találunk. Mindenki ír az adott mondathoz befejezést, majd behajtja a papírt úgy, hogy csak a kezdő mondat látszik. Ezt követően továbbadja a következő csoporttagnak. A lapokon lévő lehetséges mondatok: Egy osztályban a tanulók különfélék, ezért az értékelés A haladás értékelésének kifejezésére többnyire alkalmas A szülő és a gyerek leginkább akkor tudja, érti meg további teendőit, ha
20 ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV Összegezés A feladat befejezése után a befejezett mondatokat témánként csomagolópapírra ragasztják, majd a plakátokat fel a falra. A résztvevők körbejárnak, és az összes feliratot elolvassák, majd csoportonként összegezik véleményüket. MIT TUDUNK A FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉSRŐL? Módszer Csoport-ötletroham Összegezés Plakáton az összegyűjtöttek csoportosítva. Értékelés A képzési időn kívül mindenki a saját portfóliójában megválaszolja a következő kérdéseket: Mit tudok, milyen ismeretekkel, képességekkel rendelkezem a fejlesztő értékelés megvalósításához? Milyen tudásomat tudom felajánlani a többieknek? Mi fog nekem nehézségeket okozni? Mit kell még megtanulnom? Miben kell fejlődnöm? Miben segíthetünk egymásnak? A folyamat reflexiója Beszéljük meg az alábbi kérdéseket! Tudtál-e meg új, meglepő információt magadról vagy a társaidról? Milyen érzéseket keltett benned a megismerési, felismerési folyamat? A használt módszerekről Hogyan tudnánk ezt a tanórán alkalmazni? Milyen témák feldolgozására alkalmasak ezek a módszerek? Mire nem alkalmasak? Források Képzésvezetők számára: Kagan, Spencer (2004): Kooperatív tanulás. Önkonet Kiadó, Budapest
FORGATÓKÖNYVEK 21 3. foglalkozás Elképzelések a roma származással és hátrányos helyzettel kapcsolatban Az egység tartalma és céljai A programcsomag egyik legfontosabb célja, hogy a gyakorló pedagógusokat felkészítse a hátrányos helyzetű és ezen belül roma származású tanulók differenciált fejlesztéséhez kapcsolódó árnyalt, fejlesztő értékelés használatára. Ehhez szükséges az is, hogy a pedagógusok a problémás, kedvezőtlen szociokulturális háttérrel rendelkező diákokkal és ezen belül a romákkal kapcsolatos attitűdjeit az elfogadás és a problémák tudatos, szakmai jellegű kezelése jellemezze. Az egység e cél eléréséhez az ismeretek és a tudatos, reflektív viszonyulás kiépítésével kíván hozzájárulni. Mint azt a szakirodalomban jelzett vizsgálatok kimutatták, a gyakorló pedagógusok romákkal kapcsolatos beállítódását többségében jelenleg nem ez jellemzi. Az előítéletesség e foglalkozási csoportban éppen olyan jelentős mértékű, mint a mai magyar társadalom egészében. Az elutasító attitűd jellemző módon tévképzetek egész rendszerével kapcsolódik össze. Mivel az előítéletesség mértéke a személyiség szerveződéséből következő jellegzetesség, ezért nem feltételezzük azt, hogy pusztán ismeretek átadásával, vagy akár egy 30 órás továbbképzéssel változtathatunk e beállítódáson, azonban ez az egység és a program egésze azt célozza, hogy a szakmai kompetenciák fejlesztésével, a problémák kompetens kezelése iránti igény felébresztésével azt a pedagógusképet erősítsük a résztvevőkben, amely szakmai felkészültségéből adódóan képes e problémák szakszerű, reflektív értelmezésére és kezelésére. Az egység feldolgozása során a résztvevők megismerik a romákkal kapcsolatos sztereotípiákat, valóságos sajátosságaikat, a hátrányos helyzet tartalmát, valamint megismerkednek egymás nézeteivel is. Ezért kiemelten fontos, hogy a kurzus vezetője elfogadóan és egymás elfogadását ösztönözve, bátorítóan viszonyuljon a résztvevőkhöz, ezzel segítve a program egészének hatékony megvalósításához fontos aktív, a nyílt kommunikációra építő viszonyok kialakulását. Várható, hogy a beszélgetések, megbeszélések során erős előítéletről tanúskodó vélemények is megjelennek, ezek esetében a képzés vezetője igyekezzen elkerülni a nyílt konfrontációkat, mivel ez a feszültségből adódóan éppen a személyiség belső feszültségének levezetését is szolgáló előítéletek felerősödéséhez vezet. Ehelyett arra törekedjen, hogy a felmerülő problémák során a résztvevőket a helyzetek távolságtartó, reflektív, szakmai értelmezésére ösztönözze. Részcélok A hallgatók előzetes ismereteinek, attitűdjeinek feltárása; a képzés tartalma iránti érdeklődés, motiváció felkeltése. Eszközök Részlet Szuhay Péter: A magyarországi cigány/roma kultúra a többségi sztereotípiák és a belső önmeghatározások kereszttüzében című írásából (Hallgatói segédlet 7. oldal) Részletek Cs. Czachesz Erzsébet Radó Péter: Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények In: Jelentés a magyar közoktatásról, 2003 (Hallgatói segédlet 11. oldal)
22 ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV Nagy papírívek, filctoll, ragasztó, vagy írásvetítő, fólia, filctoll.
FORGATÓKÖNYVEK 23 MIT GONDOLUNK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓKRÓL? ELŐZETES ISMERETEK, VÉLEMÉNYEK FEL- TÁRÁSA A KIALAKULT ALAPCSOPORTOKBAN FELDOLGOZÁS 1. Ötletroham Feladat: Minél több ötlet összegyűjtése a hátrányos helyzet" témában. A papír vagy fólia közepére előre írják fel a hívószót: hátrányos helyzet! Összegezés A szóvivők ismertetik a táblánál a plakátokat ismérvek csoportosítása. 2. Szövegfeldolgozás, reflexió Részletek Cs. Czachesz Erzsébet Radó Péter: Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények című tanulmányából (In: Jelentés a magyar közoktatásról 2003.) (Hallgatói segédlet 11. oldal) Módszer Szöveg feldolgozása INSERT technikával. Összegezés Saját csoportban, majd nagycsoportban. A csoportok ismertessék egymással kiegészítéseiket, valamint kérdéseiket! Adjunk lehetőséget a vitára! MIT GONDOLUNK A ROMA TANULÓKRÓL? ELŐZETES ISMERETEK, VÉLEMÉNYEK FELTÁRÁSA ÖTLET- BÖRZÉVEL, A KIALAKULT ALAPCSOPORTOKBAN. ÚJ ISMERETEK SZERZÉSE. Szuhay Péter: A magyarországi cigány/roma kultúra a többségi sztereotípiák és a belső önmeghatározások kereszttüzében (részlet) (Hallgatói segédlet 7. oldal) Módszer Az 1. témánál ismertetett folyamat szerint dolgozzuk fel a szöveget. A folyamat reflexiója Beszéljük meg az alábbi kérdéseket: Mit csináltunk? Hogyan tudnánk ezt a tanórán alkalmazni? Milyen témák feldolgozására alkalmasak a használt módszerek? Mire nem alkalmas? Teremtsünk lehetőséget a saját környezetben, iskolában, osztályban tapasztalt problémák megbeszélésésére! Értékelés Kerüljön a portfólióba mindkét témával kapcsolatos egyéni zárógondolat!
24 ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV Források KÉPZÉSVEZETŐK SZÁMÁRA Kagan, Spencer (2004): Kooperatív tanulás. Önkonet Kiadó, Budapest Szabó Ildikó Horváth Ágnes (2001): Tanítóképző főiskolások elképzelései a kisebbségekkel létesíthető kapcsolatokról. In: Andor Mihály (szerk.): Romák és oktatás. Comenius Kiadó, Pécs, 92 98. Kertesi Gábor Kézdi Gábor (1996): Cigány tanulók az általános iskolában helyzetfelmérés és egy cigány oktatási koncepció vázlata. In: Cigányok és iskola. Educatio Füzetek, Budapest RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA: Pólya Zoltán (2001): Kilenc év Csenyétén. In: Andor Mihály (szerk.): Romák és oktatás. Comenius Kiadó, Pécs 107 116. Radó Péter (1997): Jelentés a magyarországi cigány tanulók oktatásáról. NEKH, Budapest
FORGATÓKÖNYVEK 25 4. foglalkozás A pedagógiai értékelés Az egység célja A pedagógiai értékelés rendszerének áttekintésével a résztvevők lássák és átérezzék a pedagógiai értékelés és ellenőrzés szerves egységét mint a pedagógiai munka és az oktatás hatékonyságát, eredményességét befolyásoló központi szerepét. Az értékelés sokoldalú funkcióinak (visszacsatolási, megerősítési, motiválási, információs, orientáló, szabályozó, korrekciós, diagnosztikai, prognosztikai, fejlesztő, szelekciós) bemutatásával, a viszonyítás különböző lehetőségeinek tudatosításával az egység feldolgozása során kívánjuk eloszlatni azt a pedagógiai tévhitet, amely szerint az értékelés legfontosabb funkciója a szelekció. Segíteni szeretne abban, hogy megszűnjön az a helytelen gyakorlat amelyben egyoldalúan érvényesül az osztályozás, a jegycentrikusság, valamint, hogy az adott tanuló teljesítményét elsősorban az osztálytársak teljesítményéhez, az osztály átlagához, valamint a pedagógus elvárásaihoz lehet és kell viszonyítani. A résztvevők saját élményű tanulás hatására megtapasztalják az értékelés különböző feladatainak, stratégiáinak, formáinak, módjainak, módszereinek hatását, szerepét, átélik az értékelés pozitív és/vagy negatív hatását. Cél, hogy a megtapasztaltak önelemezésre, önellenőrzésre, önértékelésre, illetve önfejlesztésre ösztönözzék a résztvevőket. Az egység feladata A résztvevők tapasztalatai és a szövegfeldolgozás segítségével feltárni és tudatosítani azt, hogy az iskolai értékelés hogyan járulhat hozzá a tanulás hatékonyságához, egyéni sikerességéhez, miképpen lehet segítségével megállítani, csökkenteni az iskolai kudarcot, a bukást, megszüntetni a lemorzsolódást, olyan tanulási környezet kialakítani, amely erősíti a tanulási motivációt, s ezáltal a jobb tanulói teljesítményt, illetve a hátrányok korrekcióját. Az optimális pedagógiai értékelés lényeges elemei: Nem csupán a tanulás kognitív területeire fókuszál, hanem az affektív, effektív, szociális területekre is. Differenciált feladatok nyújtása. Fejlesztő, kompetencia orientált teljesítmény-visszajelzés. A szociokulturális háttér befolyásoló hatásának kiegyenlítése. A formatív, fejlesztő és a szummatív, lezáró, minősítő értékelés összhangja. Az önmagához viszonyított és a kritériumra irányuló értékelés megfelelő aránya. A diagnosztizáló értékelés folyamatos beépítése. Pozitív gondolkodás, erősségek hangsúlyozása. Segítés: a gondolkodási hibák korrigálása, a blokkolódó akarat aktivizálása az értelem segítségével (képes vagyok rá, érdekelhet engem), az iskolai tanulás értelmének egyéni keresése,