PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS 2013. III. negyedév Készítette: Jóváhagyta: Baranyai Ákos dr. Iróczki Lénárd igazgató 2013. augusztus 1
Tartalomjegyzék I. A felmérés rövid bemutatása, céljának, szerepének ismertetése... 3 II. Pest megye gazdasági és munkaerő-piaci helyzete, a KSH munkaerő-felmérés adatai alapján... 4 III. Válaszadási adatok a felmérés során... 5 A felmérés során megkeresett munkáltatók köre nemzetgazdasági ágazatok szerinti bontásban... 6 A felmérés során megkeresett munkáltatók köre nemzetgazdasági ágazatok és vállalati méret szerinti bontásban... 7 Az NMF-ben szereplő gazdasági szervezeteknél foglalkoztatottak várható alakulása, nemzetgazdasági ágazatok szerint, 3 hónap és egy év múlva... 8 A válaszoló munkáltatók száma ágazat és létszám-kategória szerint... 9 IV. Előrejelzés 3 hónapra a felmérésbe vont gazdasági szervezeteknél gazdasági áganként... 10 V. Előrejelzés 12 hónapra a felmérésbe vont gazdasági szervezeteknél gazdasági áganként... 11 VI. A felmérés előrejelzése, várható változások a felmérés alapján... 12 VII. A kérdőív negyedévente változó kérdésére adott válaszok elemzése... 14 VIII. A vizsgált időszakban megtartott rendezvények... 16 MELLÉKLETEK... 17 Vállalati méret szerinti válaszadás, kirendeltségenként... 17 Vállalati méret szerinti összefoglaló adatok... 17 Gazdasági szervezetek száma, megoszlása... 18 Az NMF-ben szereplő gazdasági szervezeteknél foglalkoztatottak várható alakulása, kirendeltségenként, vállalati méret szerinti bontásban, 3 hónap múlva... 19 Gazdasági ágazat szerinti, 3 hónapon belüli várható létszámmozgás... 20 Fogalmi háttér... 21 A KSH lakossági munkaerős-felmérés fogalmai... 21 A KSH által, a felmérésben használt fogalmak... 21 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai... 22 2
I. A felmérés rövid bemutatása, céljának, szerepének ismertetése A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábban Állami Foglalkoztatási Szolgálat), Magyarország munkaügyi szervezete (www.munka.hu) 2005. évben vezette be a negyedévente lebonyolítandó munkaerő-gazdálkodási felmérést. Ennek eszköze egy, a munkáltatók által negyedévente (legutóbb májusban) kitölthető, egyoldalas felmérés, a munkaerő-gazdálkodási adatlap. Célja, hogy információt kapjunk partnereink elmúlt negyedévi munkaerő-gazdálkodási adatairól és a következő időszakra vonatkozó terveiről. Ezek az adatok segítséget jelentenek a különféle támogatási eszközök tervezésekor és a felnőttképzés irányainak meghatározásakor. A felmérésben a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt. A csatlakozásra minden negyedévben van lehetőség. Ennek következtében a mérés eredménye és az itt bemutatott adatok nem tekinthetőek reprezentatívnak, azaz nem jellemzik a kirendeltségünkhöz tartozó munkaerőpiac egészét. Az alábbi elemzés a válaszadó szervezetek adatain alapul. 3
II. Pest megye gazdasági és munkaerő-piaci helyzete, a KSH munkaerőfelmérés adatai alapján PEST MEGYE ORSZÁGOS 2012. I. 2013. I. Változás (%) 2012. I. 2013. I. Változás (%) Regisztrált vállalkozások száma (ezer db)* 181,0 185,1 102,27% 1651,4 1672,9 101,30% Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 564,2 564,6 100,07% 4295,4 4326,4 100,72% Foglalkoztatottak (ezer fő) 515,6 507,1 98,35% 3791,3 3817,7 100,70% Munkanélküliek (ezer fő) 48,6 57,6 118,52% 504,1 508,7 100,91% Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 397,4 400,9 100,88% 3371,2 3314,0 98,30% Aktivitási arány (%) 58,7 58,5 56,0 56,6 Foglalkoztatási ráta (%) 53,6 52,5 49,5 50,0 A munkanélküliségi ráta (%) 8,6 10,2 11,7 11,8 Forrás: KSH stadat-táblák (2.1.1.1.; 6.2.1.1-11.; 6.2.1.; 6.3.2.1.2.) Az összefoglaló készítésének idején a KSH publikációiban a 2013. I. negyedévi adatok álltak rendelkezésre, ezért az ezekkel való összehasonlítást végezzük el. A gazdaságilag aktívak száma a megyében minimális (3,1%), országosan kisebb (0,72%) növekedést mutat. A foglalkoztatottak számában a megyében kisebb csökkenés, országosan csekély növekedés volt tapasztalható (Pest megyében 1,65% csökkenés, országosan 0,7% növekedés). A vizsgált időszakban a munkanélküliek megyei 9 ezer fős növekedése 18,52%- os emelkedést jelentett, szemben az országos 4,6 ezer fős (0,91%) növekedéssel. Fenti számszerű változások eredményeként a munkaerő-piaci mutatók közül a foglalkoztatási ráta Pest megyében 1,1%ponttal csökkent, míg országosan ez a mutató 0,5%pontos növekedést mutat, aminek értéke 2013. I. negyedévben 56,6% volt. Ennél még látványosabb a munkanélküliségi rátában bekövetkezett változás, amely Pest megyében egy év alatt 1,6%ponttal nőtt, míg országosan szinte változatlan maradt. A megyében mért 10,2%-os mutató még így is 1,6%ponttal kedvezőbb az országos értéknél. Pest megyében a gazdasági szervezetek száma több mint 2,2%-al nőtt, ugyanakkor országosan kisebb arányú növekedésről beszélhetünk. (Pest megyében 4 ezerrel több gazdasági szervezetet tartottak nyilván 2013. I. negyedévben, mint egy évvel korábban, míg országosan ez a szám 21 ezer.) 4
III. Válaszadási adatok a felmérés során Szervezeti egység Kérdőívek száma Kitöltött kérdőívek száma Válaszadási arány Ceglédi Kirendeltség 191 152 79.58% Érdi Kirendeltség 163 16 9.82% Gödöllői Kirendeltség 137 27 19.71% Szentendrei Kirendeltség 133 42 31.58% Váci Kirendeltség 180 82 45.56% Budaörsi Kirendeltség 117 47 40.17% Dabasi Kirendeltség 104 1 0.96% Monori Kirendeltség 105 15 14.29% Nagykátai Kirendeltség 109 13 11.93% Ráckevei Kirendeltség 164 56 34.15% Zsámbéki Kirendeltség 100 18 18.00% Összesen 1503 469 31.20% Megyei szinten 1503 kérdőív került kiküldésre, a válaszadási arány 31,20% volt, ami az előző felméréshez viszonyítva kevesebb. A kiküldött adatlapokból 469-et küldtek vissza. A kirendeltségek között igen nagy szórás tapasztalható a válaszadási arány tekintetében. Legkedvezőbb a Ceglédi kirendeltségen (79,58%). A visszaküldött adatlapokból 469 adatai voltak minden tekintetben értékelhetőek, így az eredmények közlése során ezeket vettük figyelembe. 5
A felmérés során megkeresett munkáltatók köre nemzetgazdasági ágazatok szerinti bontásban A gazdasági szervezetek megoszlása gazdasági áganként 30.0% 25.0% 20.0% 15.0% 10.0% KSH NMF 5.0% 0.0% A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat K Pénzügyi, biztosítási tevékenység B Bányászat, kőfejtés L Ingatlanügyletek C Feldolgozóipar M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás F Építőipar P Oktatás G Kereskedelem, gépjárműjavítás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás H Szállítás, raktározás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás S Egyéb szolgáltatás J Információ, kommunikáció Felmérésünkben a feldolgozóipar jelentős mértékben (közel 22%-kal) túlreprezentált, addig a mezőgazdaság (több mint 22%-kal), az ingatlanügyek (több mint 10%-kal), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (5%-kal) alulreprezentáltak voltak. A többi tevékenységi területen jelentős mértékű eltérést nem tapasztaltunk, bár azt is fontos kiemelni, hogy vannak terültek, ahonnan érdemben igen alacsony arányban tudtunk regisztrált gazdasági szervezeteket bevonni a felmérésbe, így nem rendelkezünk információkkal. Forrás: KSH stadat-táblák (3.2.2.2.) 6
A felmérés során megkeresett munkáltatók köre nemzetgazdasági ágazatok és vállalati méret szerinti bontásban Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 6 11 4 1 22 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar 27 56 32 8 123 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál 1 1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 2 5 1 8 Építőipar 9 13 7 1 30 Kereskedelem, gépjárműjavítás 45 40 8 1 94 Szállítás, raktározás 3 8 6 17 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 9 6 2 17 Információ, kommunikáció 4 4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 2 2 Ingatlanügyletek 3 11 14 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 16 3 2 21 Adminisztratív és szolgáltatást támogató 7 6 2 15 tevékenys Közigazgatás, védelem; kötelező 3 26 12 41 társadalombiztosít Oktatás 5 3 2 10 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 7 9 9 2 27 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 2 3 1 6 Egyéb szolgáltatás 11 5 1 17 Összesen: 159 205 92 13 469 Pest megyében jellemzően mikro- és kisméretű gazdasági szervezeteket sikerült bevonni a felmérésbe, továbbá 92 közép- és 13 nagyvállalat is szolgáltatott számunkra adatokat. Vannak olyan gazdasági ágazatok, ahonnan igen kevés gazdasági szervezetet sikerült csak elérnünk, ez nem teszi lehetővé a mélyebb, teljes gazdasági ágazatokra vonatkoztatható következtetések levonását. 7
Az NMF-ben szereplő gazdasági szervezeteknél foglalkoztatottak várható alakulása, nemzetgazdasági ágazatok szerint, 3 hónap és egy év múlva Jelenlegi létszám Három hónap múlva várható létszám Egy év múlva várható létszám Jelenlegi közfoglalkoztatotti létszám Három hónap múlva várható közfoglalkoztatotti létszám Egy év múlva várható közfoglalkoztatotti létszám Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 872 879 877 43 43 0 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar 11003 11119 10981 0 0 10 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkond. 125 125 125 0 0 0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 361 361 176 0 0 0 Építőipar 1189 1208 1167 24 20 65 Kereskedelem, gépjárműjavítás 2264 2291 2318 0 0 8 Szállítás, raktározás 1065 1078 1085 8 8 0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 288 318 326 0 0 0 Információ, kommunikáció 12 12 13 0 0 0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 248 246 246 91 91 90 Ingatlanügyletek 238 238 242 3 3 0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 383 384 366 0 0 0 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tev. 380 408 384 0 0 0 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombizt. 1361 1371 1337 528 489 526 Oktatás 257 260 260 46 49 0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2224 2285 2226 12 12 14 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 176 173 174 3 3 5 Egyéb szolgáltatás 338 339 343 0 0 0 Összesen: 22784 23095 22646 758 718 718 Arányában három hónap múlva a szálláshely-szolgáltatás (110,4%) és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (107,4%), egy év múlva pedig a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ágazatban (113,2%) várják a legnagyobb növekedést. Létszámban a feldolgozóipar (116 fő) várja a legnagyobb növekedést három hónap múlva, egy év múlva azonban ugyanez az ágazat már kisebb csökkenést vetít előre. A vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ágazat három hónap múlva még változatlan létszámmal számol, de egy év múlva már jelentősebb létszám csökkenést jelez (185 fő). A közfoglalkoztatottak számában három hónap múlva jelentősebb csökkenést vár a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ágazat. Egy év múlva azonban ismét a jelenlegi létszámmal számol. Az építőiparban és a feldolgozó iparban egy év múlva jelentősebb közalkalmazotti létszám bővülésre számítanak. 8
A válaszoló munkáltatók száma ágazat és létszám-kategória szerint Microvállalkozás (<10 fő) Kisvállalkozás (10<=&<50 fő) Középvállalkozás (50<=&<250 fő) Nagyvállalkozás (250 fő <=) Vállalati méret Jelenlegi létszám 725 4637 9786 7636 22784 Három hónap múlva várható létszám 734 4684 9962 7715 23095 Egy év múlva várható létszám 729 4645 9630 7642 22646 Jelenlegi közfoglalkoztatotti létszám 0 221 537 0 758 Három hónap múlva várható közfoglalkoztatotti létszám Egy év múlva várható közfoglalkoztatotti létszám 2 204 512 0 718 10 362 346 0 718 A várható létszám változásának aránya mindhárom vállalti méretnél szinte megegyezik. A változás azonban a középvállalkozásnál a legjelentősebb. Három hónap múlva 176 fős növekedést várnak, míg egy év múlva 156 fős csökkenést a jelenlegi létszámhoz képest. A közalkalmazottak létszámában a kis- és középvállalkozások kisebb csökkenést várnak három hónap múlva (17 ill. 25 fő), egy év múlva azonban míg a kisvállalkozások jelentősebb növekedést (141 fő), addig a középvállalkozások további jelentősebb csökkenést (191 fő) várnak. 9
IV. Előrejelzés 3 hónapra a felmérésbe vont gazdasági szervezeteknél gazdasági áganként 12000 10000 8000 6000 4000 Jelenlegi +3 hó 2000 0 A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat K Pénzügyi, biztosítási tevékenység B Bányászat, kőfejtés L Ingatlanügyletek C Feldolgozóipar M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás F Építőipar P Oktatás G Kereskedelem, gépjárműjavítás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás H Szállítás, raktározás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás S Egyéb szolgáltatás J Információ, kommunikáció A felmérés fő célja az, hogy 3 hónapos vagy 1 éves távlatban a foglalkoztatottak tekintetében milyen változást látnak a megkérdezett gazdálkodó szervezetek. Alapvetően optimista vagy pesszimista hangulat uralkodik-e, hogy terveznek-e létszámbővítést, vagy a gazdasági környezetet úgy ítélik meg, hogy létszámcsökkentésre kényszerülnek? A felmérést követő 3 hónap múlva növekedésre számítanak a válaszoló munkáltatók. Jelentősebb növekedést a feldolgozóipar és a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazatban várnak. Jelentősebb csökkenést sehol nem várnak. A legtöbb nemzetgazdasági ágban gyakorlatilag stagnálás várható. A közalkalmazotti létszámban a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ágazatban várnak csökkenést (39 fő, 7%) három hónap múlva. 10
V. Előrejelzés 12 hónapra a felmérésbe vont gazdasági szervezeteknél gazdasági áganként 12000 10000 8000 6000 4000 Jelenlegi +12 hó 2000 0 A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat K Pénzügyi, biztosítási tevékenység B Bányászat, kőfejtés L Ingatlanügyletek C Feldolgozóipar M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás F Építőipar P Oktatás G Kereskedelem, gépjárműjavítás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás H Szállítás, raktározás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás S Egyéb szolgáltatás J Információ, kommunikáció Az egy évre kitekintő adatok jóval változatosabb képet adnak, mint a 3 hónaposak. Jelentősebb létszám csökkenésre számítanak a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék, ágazat mellett a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ágazatban is. Növekedésre számítanak például a kereskedelem, gépjárműjavítás, a szállítás, raktározás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatokban. A többi ágazatban gyakorlatilag nem várnak létszámváltozást a megkérdezettek. A közalkalmazotti létszámban a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ágazatban várnak csökkenést (39 fő, 7%). 11
VI. A felmérés előrejelzése, várható változások a felmérés alapján KÓD A B C Nemzetgazdasági ágazat Jelenlegi létszám +3 hó Változás +12 hó Változás fő % fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 872 879 7 100.8% 877 5 100.6% Bányászat, kőfejtés 0 0 Feldolgozóipar 11003 11119 116 101.1% 10981-22 99.8% D E Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 125 125 0 125 0 361 361 0 100.0% 176-185 48.8% F G H I J K L M Építőipar 1189 1208 19 101.6% 1167-22 98.1% Kereskedelem, gépjárműjavítás 2264 2291 27 101.2% 2318 54 102.4% Szállítás, raktározás 1065 1078 13 101.2% 1085 20 101.9% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 288 318 30 110.4% 326 38 113.2% Információ, kommunikáció 12 12 0 100.0% 13 1 108.3% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 248 246-2 99.2% 246-2 99.2% Ingatlanügyletek 238 238 0 100.0% 242 4 101.7% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 383 384 1 100.3% 366-17 95.6% N O Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít 380 408 28 107.4% 384 4 101.1% 1361 1371 10 100.7% 1337-24 98.2% P Q R S Oktatás 257 260 3 101.2% 260 3 101.2% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2224 2285 61 102.7% 2226 2 100.1% Művészet, szórakoztatás, szabad idő 176 173-3 98.3% 174-2 98.9% Egyéb szolgáltatás 338 339 1 100.3% 343 5 101.5% Összesen: 22784 23095 311 101.4% 22646-138 99.4% 12
Az alábbiakban az összesített mutatókból kiolvasható főbb megállapításokat foglaljuk össze: 3 hónapos szinten 1,4%-os, míg éves szinten 0,6%-os csökkenést várnak a cégek, amely 3 hónapos szinten 311 fős növekedést, míg éves szinten 138 fős csökkenést jelent. A vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék területen várnak éves szinten jelentősebb negatív elmozdulást. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területen számítanak éves szinten bővülésre. A többi ágazatban stagnálás várható. 13
VII. A kérdőív negyedévente változó kérdésére adott válaszok elemzése Ebben a negyedévben az NFSZ alábbi szolgáltatásait és aktív eszközeit kellett rangsorolni: Első Munkahely Garancia program Bér, bérköltség támogatás Munkahelymegőrzés támogatása Bérkompenzáció támogatása Munkahelyteremtő beruházás támogatása Tájékozódás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás Megfelelő munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése A kitöltött válaszok száma 2428, vagyis a kérdések több mint felét üresen hagyták. Csupán a kitöltött válaszok 6,6%-ában jelezték, hogy nem ismerik a megadott támogatási formát. A kitöltött válaszokat tekintve majdnem 80% fontosnak ill. nagyon fontosnak ítéli a megadott szolgáltatást vagy aktív eszközt. Fontos Nem válaszolt Nagyon fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük ezt a támogatási formát III. negyedéves kérdések Microvállalkozás (<10 fo) 343 1021 216 118 51 1749 Kisvállalkozás (10<=&<50 fo) 431 1220 371 162 71 2255 Középvállalkozás (50<=&<250 fo) 267 428 226 59 32 1012 Nagyvállalat (250 fo <=) 39 62 28 9 5 143 Vállalati méret 1080 2731 841 348 159 5159 A vállalat mérete szerint vizsgálva a kitöltött válaszokat inkább a középvállalkozás és a nagyvállalat tartja fontosnak ill. nagyon fontosnak (82-84%) a megadott szolgáltatásokat és aktív eszközöket (micro- és kisvállalkozás 76-77%). Ezért is lehet, hogy a micro- és kisvállalkozások jóval több kérdést hagytak kitöltetlenül (54-58% szemben a középvállalkozás és nagyvállalat 42-43%-kal). 14
Fontos Nem válaszolt Nagyon fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük ezt a támogatási formát III. negyedéves kérdések Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 80 113 20 18 11 242 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar 318 708 201 92 34 1353 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkond. 5 1 5 11 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 14 42 17 14 1 88 Építőipar 70 181 46 14 19 330 Kereskedelem, gépjárműjavítás 174 615 153 68 24 1034 Szállítás, raktározás 38 111 17 15 6 187 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 18 140 26 3 187 Információ, kommunikáció 11 25 5 1 2 44 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 6 13 2 1 22 Ingatlanügyletek 15 122 8 3 6 154 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 56 88 59 22 6 231 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tev. 34 73 30 16 12 165 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombizt. 89 194 135 11 22 451 Oktatás 31 60 12 4 3 110 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 70 131 72 23 1 297 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 22 8 26 6 4 66 Egyéb szolgáltatás 29 106 7 38 7 187 Összesen: 1080 2731 841 348 159 5159 Most vizsgáljuk meg a kitöltött válaszokat a nemzetgazdasági ágazat szerint. A megadott szolgáltatásokat és aktív eszközöket jelentősen eltérő arányban ítélték fontosnak ill. nagyon fontosnak az egyes ágazatok (93,6%-67,4%). A legkevésbé a szállítás, raktározás, az ingatlanügyek, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás és az egyéb szolgáltatás ágazatok, a leginkább a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ill. a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatok ítélték fontosnak ill. nagyon fontosnak. A kitöltetlenül hagyott válaszok aránya is komoly eltérést mutat (79,2%-12,2%). A megadott szolgáltatásoknak és aktív eszközöknek kisebb fontosságot tulajdonító több ágazat sok kérdést is megválaszolatlanul hagyott. 15
VIII. A vizsgált időszakban megtartott rendezvények A Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2013-ban is mindent megtett és megtesz azért, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel a lehető legtöbbet megtegye a hazai - elsősorban a területi illetékessége alá tartozó Pest megyei munkaerő-piaci helyzet további jobbításáért. Ennek érdekében számos rendezvénnyel igyekeztünk a munkáltatókkal, álláskeresőkkel, civil szervezetekkel, társ-szervekkel, szakemberekkel még szorosabbá fűzni a PMKH MK kapcsolatát. 2013. február 27.-én Budapesten tartottuk a Griff Hotelben a TÁMOP 1.1.1 projekt Záró Konferenciáját, melyre 120 vendéget hívtunk. A vendégek között voltak a programban résztvevők, munkáltatók, civil szervezetek képviselői, projekt megvalósítók, mentorok, kutatók, tárintézmények munkatársai. A TÁMOP 1.1.4. projekt szervezésében a tárgyidőszakban Cegléd és Százhalombatta, Gödöllő, Monor, Dabas, Vác és Szentendre, Ráckeve, Nagykáta, valamint Budaörs és Zsámbék volt a házigazdája egy-egy munkáltatói fórumnak. Nagy érdeklődés övezte e rendezvényeket, és természetesen ezekkel kapcsolatosan az országos médiumoktól a regionális médián keresztül a hivatalos kormányzati portál-felületen, valamint az országos szakmai irányító szerv (NMH) elektronikus felületein (Új Munkapiac, munka.hu) számos publikáció, interjú, TV stúdióbeszélgetés stb. jelent meg. Másik hagyományosnak mondható rendezvény-típusunk az Állásbörze, melyet szintén az év első felében több helyütt is tartottunk, az egyik legsikeresebb a május 30.-án Cegléden megtartott volt. Új helyszínnel is bővült e rendezvénysorunk: Nagykőrösön idén első ízben láttuk vendégül a térség munkáltatóit, álláskeresőit. A rendkívül sikeres rendezvényről természetesen több helyi médiában is megjelent információs anyag. (Pl.: Ceglédi Városi TV). Sajnálatos média-esemény volt a PMKH Munkaügyi Központja számára is a Duna áradása. A gátakon való munkálatokban kollégáink is részt vállaltak, melyről a Kormányzati Portálon jelent meg képes beszámoló. Mindez mutatja, hogy kirendeltségeinken keresztül is igyekeztünk és igyekszünk a lehető leghatékonyabban ellátni feladatainkat, s e törekvésünk fontos eleme a különféle rendezvényeken való többpólusú eszme- és tapasztalat-cserék lefolytatása. 16
MELLÉKLETEK Vállalati méret szerinti válaszadás, kirendeltségenként válaszadók száma Mikro Kis Közép Nagy Vállalati méret Ceglédi Kirendeltség 63 62 23 4 152 Érdi Kirendeltség 6 3 7 16 Gödöllői Kirendeltség 4 13 9 1 27 Szentendrei Kirendeltség 16 20 5 1 42 Váci Kirendeltség 19 40 20 3 82 Budaörsi Kirendeltség 27 15 4 1 47 Dabasi Kirendeltség 1 1 Monori Kirendeltség 4 8 2 1 15 Nagykátai Kirendeltség 4 7 2 13 Ráckevei Kirendeltség 10 30 14 2 56 Zsámbéki Kirendeltség 6 7 5 18 Pest 159 205 92 13 469 Vállalati méret szerinti összefoglaló adatok Mikro Kis Közép Nagy Vállalati méret válaszadók száma 159 205 92 13 469 jelenlegi létszám (fő) 725 4637 9786 7636 22784 három hónap múlva várható létszám (fő) 734 4684 9962 7715 23095 tizenkét hónap múlva várható létszám (fő) 729 4645 9630 7642 22646 17
Gazdasági szervezetek száma, megoszlása Nemzetgazdasági ág KSH megoszlása (%) NMF megoszlása (%) Mezőgazdaság 455 476 27.09% 22 4.69% Bányászat 706 0.04% 0.00% Feldolgozóipar 72 034 4.28% 123 26.23% Energiaipar 1 324 0.08% 1 0.21% Víz és hulladékgazdálkodás 2 898 0.17% 8 1.71% Építőipar 94 323 5.61% 30 6.40% Kereskedelem 208 396 12.40% 94 20.04% Szállítás és raktározás 39 531 2.35% 17 3.62% Vendéglátás 75 178 4.47% 17 3.62% Információ és kommunikáció 51 769 3.08% 4 0.85% Pénzügyi szolgáltatás 39 977 2.38% 2 0.43% Ingatlanügyletek 219 236 13.04% 14 2.99% Tudományos és műszaki tev. 174 867 10.40% 21 4.48% Adminisztratív szolgáltatás 67 431 4.01% 15 3.20% Közigazgatás 188 0.01% 41 8.74% Oktatás 51 088 3.04% 10 2.13% Egészségügyi szolgáltatás 34 668 2.06% 27 5.76% Művészet és szabadidő 43 297 2.58% 6 1.28% Egyéb szolgáltatás 48 837 2.90% 17 3.62% Összesen 1 681 224 100.00% 469 100.00% Forrás: KSH stadat-táblák (3.2.2.2) 18
Az NMF-ben szereplő gazdasági szervezeteknél foglalkoztatottak várható alakulása, kirendeltségenként, vállalati méret szerinti bontásban, 3 hónap múlva Kirendeltség Vállalati méret belépő (fő) kilépő (fő) Ceglédi Kirendeltség Érdi Kirendeltség Gödöllői Kirendeltség Szentendrei Kirendeltség Váci Kirendeltség Budaörsi Kirendeltség Dabasi Kirendeltség Monori Kirendeltség Mikro 8 6 Kis 42 32 Közép 150 65 Nagy 7 5 Vállalati méret 207 108 Mikro 3 0 Kis 0 0 Közép 75 25 Nagy Vállalati méret 78 25 Mikro 2 0 Kis 20 13 Közép 4 8 Nagy 10 0 Vállalati méret 36 21 Mikro 2 1 Kis 14 14 Közép 14 25 Nagy 0 0 Vállalati méret 30 40 Mikro 0 0 Kis 43 46 Közép 77 94 Nagy 32 16 Vállalati méret 152 156 Mikro 8 3 Kis 7 4 Közép 22 8 Nagy 0 0 Vállalati méret 37 15 Mikro Kis Közép 2 2 Nagy Vállalati méret 2 2 Mikro 0 0 Kis 4 2 Közép 3 5 Nagy 67 16 Vállalati méret 74 23 19
Vállalati méret belépő (fő) kilépő (fő) Nagykátai Kirendeltség Ráckevei Kirendeltség Zsámbéki Kirendeltség Mikro 0 3 Kis 7 2 Közép 6 0 Nagy Vállalati méret 13 5 Mikro 2 1 Kis 21 15 Közép 36 22 Nagy 5 5 Vállalati méret 64 43 Mikro 0 0 Kis 6 6 Közép 27 11 Nagy Vállalati méret 33 17 Gazdasági ágazat szerinti, 3 hónapon belüli várható létszámmozgás Nemzetgazdasági ág belépő fő kilépő fő Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 9 2 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar 246 130 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál 3 3 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 1 1 Építőipar 30 15 Kereskedelem, gépjárműjavítás 53 26 Szállítás, raktározás 25 12 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 31 1 Információ, kommunikáció 0 0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 3 5 Ingatlanügyletek 2 2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 6 5 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys 37 9 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít 115 144 Oktatás 33 27 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 120 59 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 3 6 Egyéb szolgáltatás 9 8 Összesen: 726 455 20
Fogalmi háttér A KSH lakossági munkaerős-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának (foglalkoztatottságának és munkanélküliségének) vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra is alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információkat. A KSH által, a felmérésben használt fogalmak 1.) Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az úgynevezett vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (pl. szabadság, betegség) miatt volt távol. 2.) Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg: az adott héten nem dolgozott (és nincsen olyan munkája, amelytől átmenetileg volt csak távol; aktívan keresett munkát, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 3.) Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. 4.) Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát (vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni). Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket meg sem kísérlik az álláskeresést. A gyermekgondozási ellátás bármely formáját igénybevevők. Az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet. A tőkejövedelmükből élők. A 15 éven felüli tanulók, a háztartásbeliek, a közületi eltartottak vagy a szociális gondozottak. 5.) A munkanélküliség, illetve gazdasági aktivitás mérésére kialakított, rájuk jellemező különböző mutatószámok: A foglalkoztatási arány, mely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; A munkanélküliségi ráta, mely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Az aktivitási arány, mely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül; 21
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai 1.) Nyilvántartott álláskereső az, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központ illetékes kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; aki a munkaügyi központ illetékes kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. 2.) Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli) az, aki az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vétetik; aki munkaviszonnyal nem rendelkezik; aki nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezésre áll. 22