A TÁRSASÁGI ADÓ BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK 2005. ÉVI ADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI A gazdasági társaságok a 2005. i teljesítményeikről, mérlegadataikról, társasági és osztalékadó elszámolásukról - a számviteli törvény előírásainak figyelembevételel - 2006. május 31-ig adhatták be bevallásaikat. 1. A bevallások számának alakulása A kettős és egyszeres könyvvezetésű adózók köréből 2006. május 31-ig összesen 318 408 darab bevallás érkezett, 1,3%-kal több mint a 2005. ben. Ennek 98,2%-a a kettős könyvvezetésű, és mindössze 1,2%-a az egyszeres könyvvitelt vezető társas vállalkozóké. Az egyszeres könyvvitel alapján elszámoló vállalkozások döntő része, - a számviteli törvény változása miatt 2004. től - kettős könyvvezetésre tért át, így ennek az adózói körnek létszáma és gazdasági teljesítménye nem meghatározó a nemzetgazdaság szempontjából. Ebben az adózói körben 2005. ről mindösszesen 3 752 db, 2004. ről 4 921 db bevallás került feldolgozásra, ezért a továbbiakban ezen adózói kör nem képezi az értékelés alapját. A kettős könyvvitelt végző vállalkozások köréből 2006. ben közel 315 ezer darab, - előző ben 309,4 ezer db - társasági adóbevallás érkezett be és került feldolgozásra. A kettős könyvvitelt vezető adózók körében külön adózási kategóriát képeznek az eltérő üzleti es vállalkozások, illetve az off-shore cégek, melyek elemzésére jelen anyagunkban nem térünk ki. A kettős könyvvezetésű vállalkozások, a bázisvel azonosan 89,7%-a mikroszinten, 9%-uk kisvállalkozói és középvállalkozói szinten járul hozzá a nemzetgazdaság teljesítményeihez. A nagyvállalkozások által beadott bevallások részaránya mindössze 1,3%, ebbe a kategóriába 4 069 adózó tartozott (2004. ben 3 845 vállalkozás). Bevallások ágazati megoszlása 2004-2005. 11% 11% 12% 12% 2005. Mező- és erdőgazd. Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem 27% 26% 2004. 10% 10% Szolgáltatás és vendéglátás Száll. rakt. posta 1% 5% 1% 5% 27% 26% Pénzügyi közv. Ingatl. ügyl. gazd. szolg. Egyé b
A bevallások ágazati összetételében az előző hez képest számottevő eltérés nem tapasztalható, 1-1 százalékpontos eltéréssel továbbra is meghatározó a kereskedelem, a szolgáltatás és a feldolgozóipar. 2. Bevételek alakulása A társas gazdálkodók összes bevétele 2005. ben 53 412 milliárd Ft, 9,6%-kal több, mint az előző ben. A bevételek 94,5%-át a nettó árbevétel teszi, ki, az egyéb bevételek és aktivált saját teljesítmények értéke mindössze 5,5%-ot képvisel. A nettó árbevétel 50 526 milliárd Ft, az es inflációt (3,6%) meghaladóan emelkedett. A nettó árbevételen belül továbbra is meghatározó a belföldi értékesítés részesedése, ugyanakkor 2005. ben az export a belföldi értékesítés növekményét közel 11 százalékponttal meghaladta. A TOP 100-as listában szereplő cégek által realizált 16 440 milliárd Ft nettó árbevétel a nemzetgazdasági érték 32,5%-át tette ki, a bázisben ezen vállalkozások részaránya 29,5% volt. 1 000 milliárd Ft feletti árbevételt mindössze 3 feldolgozóipari ágazatba tartozó vállalkozás mutatott ki bevallásaiban, (2004. i bevallások alapján 1 adózó volt ilyen kategóriába tartozó), a bevallott nettó árbevétel 2-kal volt magasabb, mint a bázisban. A belföldi értékesítésből származó bevétel 39 176 milliárd Ft a nettó árbevétel több mint 77%-át ebben a relációban érték el a gazdasági társaságok. Az exportból 11 350 milliárd Ft-ot realizáltak a társasági adóbevallásra kötelezett adózók, mely 18%-kal haladja meg a 2004. i 9 619 milliárd Ft-ot. Az export belföldi értékesítést meghaladó növekményének hatására, a külpiaci értékesítés bevételeken belüli részesedése meghaladta a 21%-ot. Az exportáló vállalkozások száma 2005. ben, 1,8%-kal bővült az előző hez képest, ennek ellenére ebben a relációban az adózók kevesebb, mint 7%-a realizált bevételt. Az országos export bevétel 65%-a, 2004. i társasági adóbevallások alapján, a kivitel 62%-a a 100 legmagasabb export bevételt realizáló cégektől származott.
A nettó árbevétel és export ágazati megoszlása (milliárd Ft) Nemzetgazdasági ágak 2004. 2005. % 2004. 2005. % Mezőgazdaság 1 118 1 149 102,7 77 100 129,3 Bányászat 104 112 107,7 7 6 80,0 Feldolgozóipar 14 883 16 436 110,4 7 559 8 800 116,4 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 446 2 814 115,0 17 24 138,0 Építőipar 2 696 3 161 117,2 49 54 110,8 Kereskedelem, közszüks. cikk jav. 14 914 16 045 107,6 1 223 1 484 121,4 Szálláshelyszolg. vendéglátás 424 471 111,0 3 7 217,6 Szállítás, raktározás, posta, hírközlés 3 250 3 447 106,1 404 492 121,6 Pénzügyi közvetítés 1 364 1 450 106,3 9 15 159,3 Ingatlanügyletek, gazdasági szolg. 3 894 4 336 111,3 251 339 135,3 Egyéb 996 1 107 111,2 20 30 151,2 Nemzetgazdaság összesen 46 090 50 526 109,6 9 619 11 350 118,0 A nemzetgazdasági összes nettó árbevételen belül az egyes nemzetgazdasági ágak által képviselt arány jelentősen nem változott. A feldolgozóipar, 32,5%-ot, a kereskedelem 31,8%- os részarányt képvisel. Gazdálkodási nagyság szerint a kettős könyvvitelt vezető mikro vállalkozások által realizált nettó árbevétel közel 6%-kal csökkent, átlagosan 27,1 millió Ft-ot szerepeltettek bevallásaikban. A kis-, és középvállalkozások számának 1%-ot meghaladó emelkedése mellett a nettó árbevételük 18%-kal meghaladta a 2004. i összeget. A kettő együttes hatására a nettó árbevételből való részesedésük több mint 32%. A nagyvállalkozások körébe tartozó adózók a nettó árbevétel 53%-át tudhatják magukénak, az export 78%-át ez az adózói kör realizálta. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások nettó árbevételéből 25 955 milliárd Ft-ot (5%-kal többet mint 2004. ben) a 100%-ban belföldi tulajdonú több mint 289,5 ezer vállalkozás realizálta. Ennek mindössze 7%-a származik külföldre történő értékesítésből. A 100%-ban külföldi tulajdonban lő 17 102 gazdasági társaság 14 664,4 milliárd Ft-tal járult hozzá a nettó árbevételhez, melynek több mint 44 %-a határon kívüli értékesítés ellenértéke. 3. Költségek és ráfordítások alakulása A költségek és ráfordítások 2005. i összege 51 666 milliárd Ft, 9,-kal magasabb az előző inél, a bevételek növekedési ütemétől 0,2 százalékponttal elmarad. Költség nemenként vizsgálva az anyagjellegű ráfordítások, a ráfordítások átlag növekménye felett, a személyi jellegű, értékcsökkenés, egyéb ráfordítások értéke, átlag alatt bővült. A társasági adó bevallásokban a társas vállalkozók 50 ezerrel kevesebb 2 155 ezer fő
alkalmazotti létszámot tüntettek fel. Ez a csökkenés 2,3%-os létszám mérséklésnek felel meg. Az egy főre jutó személyi jellegű ráfordítások összege 2 234 ezer Ft-ról közel 9%-kal 2 436 ezer Ft-ra nőtt, hasonlóan az átlagos bérköltséghez, mely 1 572 ezer Ft-ra emelkedett. Költségek és ráfordítások költségnemek szerinti alakulása (milliárd Ft) Megnevezés 2004 2005 Változás %-a Anyagjellegű ráfordítások 36 764 40 640 110,5% Személyi jellegű ráfordítások 4 928 5 250 106,5% Értékcsökkenési leírás 1 918 2 043 106,5% Egyéb ráfordítás 3 596 3 733 103,8% Összesen 47 207 51 666 109, A nemzetgazdasági ágazatok között a bevételhez hasonlóan - a feldolgozóipar, és a kereskedelem részesedik a legnagyobb ráfordítási értékkel, 31%-kal. 4. Adózás előtti eredményre, az adófizetési kötelezettségre ható tényezők, adóterhelés alakulása Az adózás előtti eredményt alkotó mind három elem 2005. ben a bázishez képest növekedett, mely az eredményességre pozitívan hatott. Az ágazati összes üzemi eredmény 1 713 milliárd Ft, ami 13%-kal magasabb mint az előző ben. Valamennyi nemzetgazdasági ágban pozitív üzemi eredmény került kimutatásra. A kettős könyvvitelt vezető társaságok szokásos vállalkozási eredményét alakító másik tényező a pénzügyi műveletek eredménye. Egyenlege 2005-ben 48%-kal magasabb mint 2004. ben. A pénzügyi műveletek nyeresége egyharmaddal, a pénzügyi műveletek vesztesége ettől jóval elmaradva, mindössze 7,5%-kal emelkedett. A pénzügyi műveletek eredményét jelentősen befolyásolta bevételek és ráfordítások alakulása, melyek között mindkét oldalon meghatározó elem a kapott és adott kamat, illetve osztalék, részesedés. A rendkívüli eredmény összege 2005-ben 10%-kal növekedett, elérte a 186,9 milliárd Ft-ot. Két fontos elem, a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás rendkívüli bevételek és ráfordítások között elszámolt különbsége 49,5 milliárd Ft-tal, a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak értéke 9,2 milliárd Ft-tal javította a rendkívüli eredményt.
Az adózás előtti eredmény, adóalap, adóalap korrekciók és adófizetési kötelezettség alakulása (milliárd Ft) Megnevezés 2004 2005 Változás Adózás előtti nyereség 3 500,6 4 211,9 120,3% Nyereségesek száma (fő) 170 890 180 120 105, Adózás előtti veszteség -915,2-971,9 106,2% Veszteségesek száma (fő) 124 878 118 065 94,5% Adózás előtti eredmény (egyenleg) 2 585,4 3 240,0 125,3% Adózás előtti eredményt csökkentő tételek 4 372,2 4 568,7 104,5% Adózás előtti eredményt növelő tételek 3 115,0 3 200,3 102,7% Pozitív adóalap 2 431,4 2 956,6 121,6% Számított adó 388,8 472,8 121,6% Adókedvezmények 50,1 119,7 238,9% Fizetendő adó 336,1 352,0 104,7% Átlagos adóterhelés %-a 13,82 11,91 86,1% A vállalkozások 2005. ben 3 240 milliárd Ft- adózás előtti eredményt értek el 655 milliárd Ft-tal többet, mint 2004. ben. Az adózás előtti nyereség összege 20%-kal, az adózás előtti veszteség összege 6%-kal emelkedett. A veszteséges vállalkozások száma 118 065 db, 5,5%-kal kevesebb, mint a 2004. ben. A 2005. ben a 100 legnagyobb veszteségű cégnél koncentrálódott az összes veszteség 41 %-a, 396,7 milliárd Ft. A legmagasabb veszteség 2005. ben 80,6 milliárd Ft, 2004. i bevallások alapján 49,5 milliárd Ft. A 100-as Top listában 61 db olyan adózó szerepel, aki mindkét adóben veszteségesen működött. Az egy adózóra jutó veszteség 8 millió Ft-ra változott, a 2004. i 7 millió Ft-tal szemben. A nyereséges vállalkozások száma 5%-kal több, mint a bázisben, szám szerint 180 120 db, mely adózók által elért adózás előtti nyereség összege 4 211,9 milliárd Ft. A nyereséges vállalkozók 100-as Top listája alapján elért adózás előtti nyereség a nemzetgazdasági összeg 71%-át tette ki, 2004. ben 50%-ot. A legnagyobb nyereség a vizsgált két ben ugyannál az adóalanynál képződött, 2005-ben 398,8 milliárd Ft, 2004- ben 143,5 milliárd Ft. Az egy adózóra jutó nyereség 23 millió Ft, (2005. ben 21 millió Ft). Az adózás előtti eredmény egyenlege ágazati szinten, a nyereség- és veszteségadatok hatására jelentős eltéréseket mutat. A 2005. et minden ágazat egyenlegében pozitív adózás előtti eredménnyel zárta. A gazdálkodási nagyságot tekintve, mind a mikro, mind a kis-, és középvállalkozások kategóriába tartozó cégek körében az adózás előtti nyereség növekménye meghaladja az adózás előtti veszteség emelkedését, a 2004. i pozitív adózás előtti eredmény továbbra is megmaradt. Az adózás előtti eredmény tömegét tekintve meghatározó egyéb vállalkozások, - az előző vel ellentétben - pozitív irányba befolyásolták a nemzetgazdaság adózás előtti eredményét. E kategóriába sorolt adóalanyok a nyereségből 58%-kal, a veszteségből 3-ban részesednek.
A 100%-ban belföldi tulajdonnal rendelkező vállalkozások 6%-kal több adózás előtti eredményt mutattak ki, mely 30%-os részesedéshez volt elegendő (2004. ben 35%). Az egy adózóra jutó adózás előtti eredmény változatlanul 3,3 millió Ft. A 100% külföldi tulajdonban lő vállalkozások számának csökkenése, és adózás előtti eredményének növekedése hatására az átlagos adózás előtti eredmény közel 15%-kal, 47,3 millió Ft-ra bővült. Az adózás előtti eredményt 4 569 milliárd Ft csökkentő, és 3 200 milliárd Ft növelő tétel módosította. Ezek figyelembe vételel a pozitív adóalap 2 956,6 milliárd Ft-ra nőtt, mely 525 milliárd Ft-tal több, mint a bázisben. A pozitív adóalap után számított adó 472,8 milliárd Ft, mellyel szemben összesen 119,7 milliárd Ft adókedvezményt érvényesítettek. Az adókedvezmények összege az előző i összeg közel 2,4-szeresére emelkedett. Érdekességkent elmondható, hogy a 100 legnagyobb adókedvezményt érvényesítő társas vállalkozás 119,7 milliárd Ft-ból 98,1%-ban részesedik (2004-ben 92,9%). A kedvezmények több mint 93%-át a legalább 10 milliárd Ft termelő beruházás után, illetve az elmaradott térségben elszámolható legalább 3 milliárd Ft értékű, termelő beruházás kedvezménye jogcímén számolták el a társas vállalkozások. Legtöbben 5 839 vállalkozás - a mikro, kis-, és középvállalkozások kamatkedvezményének jogcímén csökkentette társasági adóját, ugyanakkor számosságuk ellenére az összeg mindössze 2,4 milliárd Ft, mely a bázistől kevesebb. Az adókedvezmények, az adómentesség és a visszatartott adó figyelembe vétele után 352 milliárd Ft társasági adó fizetési kötelezettség keletkezett, 4,7%-kal több mint a 2004. i bevallásokban. Ezt 125 338 társas vállalkozás mutatta ki bevallásában. A 100 legmagasabb fizetendő adót valló vállalkozó összesen 146,2 milliárd Ft-tal járult hozzá a költségvetés bevételeihez, 2-kal többel, mint az előző i bevallások alapján. Az általuk kimutatott összeg 41,5%-os részesedésnek felel meg, (bázisban 35,1%). Adókötelezettség és adókedvezmények alakulása 2004-2005. ben (milliárd Ft) 500 400 300 200 100 50,1 336,1 119,7 352 0 2004. 2005. Adókötelezettség Adókedvezmények Az adókedvezmények bővülése csökkentőleg hatott az átlagos adóterhelésre, így a nemzetgazdasági átlag a 2004. i 13,8%-ról 11,9%-ra mérséklődött. Az adóterhelés a feldolgozóipar ágazataiban - a kedvezmények hatására - a legalacsonyabb, átlagosan 6,1 %, a 2004. i 9,8%-kal szemben. Elsősorban ez a csökkenés járult hozzá a nemzetgazdasági átlag mérséklődéséhez.