Tisztelt Olvasó! Úgy gondoljuk, hogy egyike lenni a megye 50 legmeghatározóbb vállalkozásának érdem és megtiszteltetés.

Átírás

1 Tisztelt Olvasó! évben 16. alkalommal jelenik meg a Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdaságát bemutató TOP 50 kiadvány, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös kiadványaként. Célunk ebben az évben is az Észak-alföldi régió és Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági életének, illetve a megyét leginkább befolyásoló 50 társas vállalkozás tevékenységének bemutatása a társasági adóbevallások adatainak tükrében. Régiós szinten az adóalanyi kört és az adóbevételeket mutatjuk be. Megyei szinten a nettó árbevétel, az eredmény és létszámadatok, illetve a mérlegadatok elemzésével foglalkozunk. Bemutatjuk az 50 kiemelt vállalkozás hozzájárulását a megyei teljesítményekhez, nevesítve a tíz legnagyobb céget. A főbb jellemzőket kistérségi és nemzetgazdasági ágazati szinteken is értékeljük. A feldolgozóipar két nagy iparága a gépgyártás és az élelmiszeripar, valamint a kereskedelem, a mezőgazdaság és a könyvvizsgálók 10 legnagyobb vállalkozását külön fejezetben is bemutatjuk. Úgy gondoljuk, hogy egyike lenni a megye 50 legmeghatározóbb vállalkozásának érdem és megtiszteltetés. Bízunk benne, hogy e kiadvány hasznos információkat nyújt a megye gazdasági életének megismeréséhez, jövőbeni döntések megalapozásához. Ezúton gratulálunk a vállalkozások vezetőinek és dolgozóinak, hogy kiváló teljesítményükkel kivívták helyüket az 50 meghatározó vállalkozás között évben! Fazekas Jánosné dr. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága főigazgatója Dr. Sziráki András Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 3

2 Szerző: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-alföldi Regionális Főigazgatósága Szerkesztette: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-alföldi Regionális Főigazgatósága Lektorálta: Fazekas Jánosné dr. Grafikai tervezés: Hatás Reklámstúdió Kft. Szolnok, Koszorú u. 11. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-alföldi Regionális Főigazgatóság és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös kiadványa 4

3 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE KIEMELT VÁLLALKOZÁSAI ÉVBEN, BETŰRENDBEN Accell hunland kft. Agribrands europe hungary zrt. Agrosprint kft. Antalis hungary kft. Aunde kft. Bige holding kft. Bi-ka logisztika kft. Bsm magyarország kft. Bundy kft. Carrier cr magyarország kft. Claas hungária kft. Contarex agrotechnika kft. Co-op star zrt. Coop szolnok zrt. Darázs keverő kft. Debreceni csoport kft. Derula kft. Dometic zrt. Eagle ottawa hungary kft. Electrolux lehel kft. Faurecia e.c.t.h. Kft. Holland colours hungaria kft. Jászapáti Mg. Zrt. Jászkun volán zrt. Jász-plasztik autócentrum kft. Jász-plasztik kft. Jásztej zrt. Kód kft. Lorenz shoe group kft. Máv fkg kft. Mchale hungária kft. Metálplaszt kft. Mélyfúrási információ szolgáltató kft. Moduslink kft. Nagykun-hús kft. Nief plastic hungária kft. Palmi-top kft. Pince kft. Ramexa zrt. Rosenberger magyarország kft. Ruukki tisza zrt. Samsung zrt. Stadler szolnok kft. Szatmári kft. Szatmári malom kft. Tisza-coop zrt. Trend kft. Tószeg Karcag Karcag Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Jászárokszállás Jászárokszállás Törökszentmiklós Kisújszállás Jászberény Szolnok Jászberény Szolnok Szolnok Jászberény Szolnok Jászberény Jászárokszállás Szolnok Jászapáti Szolnok Jászberény Jászberény Jászapáti Jászberény Martfű Jászkisér Szolnok Jászberény Szolnok Jászfényszaru Kunhegyes Kunszentmárton Jászberény Jászberény Szolnok Jászárokszállás Jászberény Jászfényszaru Szolnok Jászberény Jászberény Szolnok Jászberény 3 TÁRSAS VÁLLALKOZÁS NEM JÁRULT HOZZÁ A NYILVÁNOSSÁGHOZ 5

4 TARTALOMJEGYZÉK I. Az Észak-alföldi régió bemutatása 1. Adóalanyi kör 2. Adóbevételek II. Az adóalanyi kör alakulása jász-nagykun-szolnok megyében III. Jász-nagykun-szolnok megye adóbevételének és a TOP 50 vállalkozások adóbefizetéseinek alakulása IV. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei társas vállalkozások teljesítményei 1. Értékesítés nettó árbevétele 2. Vállalkozási eredmények 3. A foglalkoztatottak száma és jövedelme 4. Mérlegadatok V. A TOP 50 vállalkozás adatai 1. Módszertan 2. Kistérségenkénti megoszlás 3. Cserélődések a TOP 50-ben 4. Gazdasági mutatók elemzése 5. A TOP 50 vállalkozás adatai VI. Ágazatok versenye 1. Feldolgozóipar 2. Kereskedelem 3. Mezőgazdaság 4. Könyvvizsgálat

5 I. AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ BEMUTATÁSA 1. ADÓALANYI KÖR Az Észak-alföldi régióban év végén adószámmal rendelkező működő adóalanyt tartottunk nyilván, 3%-kal többet a év véginél. Az adóalanyi kör több mint felét az adószámos magánszemélyek adják, a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók több mint egyötödegyötöd részt képviselnek. A társas vállalkozások száma egy év alatt darabbal növekedett, az egyéni vállalkozóké fővel, az adószámos magánszemélyeké fővel több a év véginél. A társas vállalkozások közel fele jogi személyiségű vállalkozás. Ezek többsége, korlátolt felelősségű társaság formájában működik. A jogi személyiség nélküli vállalkozások az összes társas vállalkozás közel egyharmadát adják, számuk Közöttük a betéti társaságok száma emelkedik ki, közel 15 ezer működik a régióban. A nonprofit szervezetek 17%, a költségvetési szervezetek 2% részaránnyal szerepelnek a társas vállalkozások között év társas egyéni adószámos végén vállalkozás nonprofit vállalkozó szervezet magánszemélyés év költségvetési 54 szervezet végzett 135 tevékenységet az Észak-alföldi év régióban (1. grafika) grafika REGISZTRÁLT ADÓALANYOK SZÁMA (db,fı) társas vállalkozás egyéni vállalkozó adószámos magánszemély A befizetések jelentős részét, 45%- át a társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás tette ki, melyek együttes összege 246,6 milliárd Ft. Általános forgalmi adóból 162,4 milliárd Ft befizetéssel a bevételek több mint egynegyede képződött. A személyi jövedelemadó 120,3 milliárd Ft befizetéssel a bruttó bevétel 22%-át tette ki. (2. grafika) évben 156, milliárd év Ft került év kiutalásra az adózók felé, melynek 87%-a általános forgalmi adó, 9%-a személyi jövedelemadó és 4%-a társasági adónemben teljesült. Régió bruttó Társasági adó 28,1 24,1 Általános forgalmi adó 150,7 162,4 Személyi jövedelemadó 127,6 120,3 Társadalombiztosítási járulék 254,5 246,6 Összesen 560,9 553,4 2. grafika A kiemelt adónemek nettó bevételének összege 397,3 milliárd Ft volt évben, amely 7,2%-kal maradt el az előző évitől. Valamennyi kiemelt adónemben csökkentek az adózók által teljesített befizetések és a részükre történt kiutalások egyenlegei az előző évhez képest. A társadalombiztosítási járulékok és egészségügyi hozzájárulás év bevétele év 3,1%-kal, a személyi jövedelemadó 7,5%-kal, a társasági adó 16,7%-kal és az általános forgalmi adó 28,9%-kal maradt el az előző évitől. (3. grafika) 2. Régió bruttó bevétel Régió nettó BRUTTÓ ADÓ- ÉS JÁRULÉKBEVÉTELEK (milliárd Ft) 560,9 553,4 150,7 127,6 28,1 24,1 Társasági adó Személyi jövedelemadó 254,5 246,6 162, év év Társasági adó 21,5 17,9 Általános forgalmi adó 38,1 27,1 Személyi jövedelemadó 114,2 105,7 Társadalombiztosítási járulék 254,5 246,6 Összesen 428,3 397,3 3. grafika 120,3 Általános forgalmi adó Társadalombiztosítási járulék NETTÓ ADÓ- ÉS JÁRULÉKBEVÉTELEK (milliárd Ft) 428,3 397, év 2. ADÓBEVÉTELEK év Az Észak-alföldi régióban működő adózók évben a kiemelt adó- és járuléknemekben 553,4 milliárd Ft befizetést teljesítettek, amely 7,5 milliárd Ft-tal kevesebb a évinél. 254,5 246, ,2 105, ,5 38,1 17,9 27, év év Társasági adó Általános forgalmi adó Személyi jövedelemadó Társadalombiztosítási járulék 7

6 II. AZ ADÓALANYI KÖR ALAKULÁSA JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN év végén a megyében adószámmal rendelkező adózó működött. Ez évhez képest 2,2%-os növekedést jelentett. Az adóalanyi kör 47%-át az adószámos magánszemélyek alkotják, a társas vállalkozások 27%-ot, az egyéni vállalkozók 26%-ot képviselnek évben mindhárom adózói körben 2-3% közötti mértékben társas egyéni adószámos emelkedett a létszám. (4. grafika) 4. Szolnok adózói kör vállalkozás vállalkozó magánszemély év év grafika REGISZTRÁLT ADÓALANYOK SZÁMA (db, fő) A társas vállalkozások gazdálkodási forma szerinti összetétele A társas vállalkozások jelentős része korlátolt felelősségű társaság és betéti társaság formájában működik év végén korlátolt felelősségű társaság és betéti társaság végzett tevékenységet a megyében. A társas vállalkozások 46%-a jogi személyiségű vállalkozás, ebbe a körbe a korlátolt felelősségű társaságokon kívül 260 db vállalkozás tartozik. A jogi személyiség nélküli vállalkozások részaránya 33%, ebben a körben a betéti társaságokon kívül 779 db szervezet működik. (5. grafika) A jogi személyiségű vállalkozások száma 7%- kal emelkedett, a jogi személyiség nélkülieké 3%-kal csökkent évben. A nonprofit szervezetek 18%-át, a költségvetési szervezetek 3%-át alkották a társas vállalkozásoknak év végén a nonprofit szervezetek száma 77-tel, a költségvetési szervezetek száma 12-vel volt több az előző évinél, darab illetve 423 darab. Grafikonok Szolnok társas vállalkozás egyéni vállalkozó adószámos magánszemély év év jogi személyiségőek korlátolt felelısségő társaságok 5. grafika egyéb jogi személyiségő társaságok jogi személyiség nélküliek egyéb nem betéti jogi társaságok személyiségő társaságok költségvetési költségvetési szervezetek III. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ADÓBEVÉTELÉNEK ÉS A TOP 50 VÁLLALKOZÁSOK ADÓBEFIZETÉSEINEK ALAKULÁSA A megyében működő adózók évben a kiemelt adó- és járuléknemekben 123,1 milliárd Ft befizetést teljesítettek és 68,3 milliárd Ft kiutalásban részesültek, a bázisévi 126,3 milliárd Ft befizetéssel és 44,3 milliárd Ft kiutalással szemben. A befizetések 2,5%- os csökkenése mellett a kiutalások összege 54,2%-kal növekedett, amely következtében a nettó bevétel az előző évi 82 milliárd Ft-hoz képest csaknem harmadával, év év27,2 milliárd Fttal visszaesett, 54,8 milliárd Ft-ot tett ki. (6. grafika) A nagymértékű változás az általános forgalmi adóban következett be, melyből a megyei székhelyű adózók 41,2 milliárd Ft-ot fizettek be és 62,5 milliárd Ft kiutalásban részesültek. Az adónem egyenlege -21,3 milliárd Ft volt az előző évi +1,5 milliárd Ft-tal szemben. (7.grafika) A kiutalásokban bekövetkezett nagymértékű nonprofit nonprofit szervezetek év TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK GAZDÁLKODÁSI FORMA SZERINTI ÖSSSZETÉTELE korlátolt felelısségő társaságok nonprofit szervezetek Grafikonok Szolnok_1 Szolnok nettó Összesen: db költségvetési szervezetek 423 Társasági adó 5,7 4,2 Áfa 1,5-21,3 Szja 23,4 22,5 Tbj. 51,4 49,4 6. grafika ,7 4,2 6. Szolnok nettó bevétel 1,5-21,3 egyéb nem jogi személyiségő társaságok 779 NETTÓ ADÓ- ÉS JÁRULÉKBEVÉTELEK (milliárd Ft) 23,4 22,5 egyéb jogi személyiségő társaságok 260 betéti társaságok ,4 Társasági adó ÁFA SZJA TBJ év év 49,4

7 Szolnok növekedés jelentős része egy gazdálkodóhoz köthető, melynek visszaigénylése 35,2 milliárd Ft volt, az előző évi 16,4 milliárd Ft-tal szemben. Tőle elvonatkoztatva is erőteljes, 4,7 milliárd Ft-os kiutalás növekedés volt a gazdálkodói év év Eltérés körben, és ehhez csak 0,7 milliárd Ft befizetés növekedés párosult. befizetés 40,5 41,2 0,7 kiutalás 39,0 62,5 23,5 7. grafika Az TOP 50 vállalkozások 12,9 milliárd Ft általános forgalmi adó befizetést teljesítettek és 53,9 milliárd Ft kiutalásban részesültek. A megyei befizetések csaknem harmadához járultak hozzá, és a kiutalás 86%-a irányult feléjük. (8. grafika) 8. grafika 7. Szolnok áfa ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ PÉNZFORGALOM (milliárd Ft) + 23,5 + 0,7 40,5 41,2 39,0 befizetés kiutalás év év 11,6 befizetés 12,9 31,3 kiutalás év év 62,5 53,9 A megye személyi jövedelemadó nettó bevétele 22,5 milliárd Ft volt évben, 3,9%-kal kevesebb a bázisévhez viszonyítva. A TOP 50 vállalkozások befizetései 9,6 milliárd Ft-ról 9,9 milliárd Ft-ra, 4%-kal emelkedtek. A kiemelt cégek a megyei személyi jövedelemadó bevétel 44%-ához járultak hozzá. Ez az arány igen magas, ami abból is adódik, hogy a megyei foglalkoztatottak egy részének jövedelme után fizetett személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék nem Jász-Nagykun-Szolnok megyei, hanem Hajdú-Bihar megyei bevételként jelenik meg a Magyar Államkincstár régiós szervezetként történő működéséből adódóan. (9. grafika) SZJA év 9. Megye grafika TOP 50 ADÓZÓK ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ Megye PÉNZFORGALMA (milliárd Ft) 9. Szja megye és TOP TOP 50 +1,3 + 22,6 TOP 50 SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ (millió Ft) év Megye TOP TOP év év Megye TOP 50 Megye A megyei gazdálkodók évben 49,4 milliárd Ft társadalombiztosítási járulékot fizettek be, 2 milliárd Ft-tal, 3,9%-kal kevesebbet, mint az előző évben. A kiemelt ötven vállalkozás járulék fizetése a megyéhez hasonló mértékben csökkent, 16,7 milliárd Ft befizetés teljesítettek. (10. grafika) TB+EHO 10. grafika év Megye TOP 50 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK+EHO (millió Ft) év Megye TOP TOP év év 10. TB megye és TOP Megye A megyei adózók társasági adó bevétele 4,2 milliárd Ft volt évben, az előző évi háromnegyedére csökkent. Az Ötven legnagyobb gazdálkodó befizetése 2 milliárd Ft-ot tett ki, a megye társasági adó bevételének csaknem feléhez járultak hozzá. IV. A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK TELJESÍTMÉNYEI A kiadvány készítésekor a megyei székhellyel rendelkező vállalkozások adatait összegeztük, beleértve azon gazdálkodókat is, akik adóhatósági szempontból a NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatóságához tartoznak. 9

8 A társas vállalkozások közül a felsőoktatási intézmények kivételével, a költségvetési szervezetek nem alanyai a társasági adónak. A nonprofit szervezetek (alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, köztestületek, lakás-szövetkezetek, egyházak) alanyai a társasági adónak, de vállalkozási tevékenység hiányában társasági adóbevallás benyújtására nem kötelezettek. Ezek az adózók egyszerűsített nyilatkozat benyújtásával teljesítik bevallási kötelezettségüket. Elemzésünk darab hibátlan társasági adóbevallás adatainak összegzéséből készült. 1. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE A megye területén székhellyel rendelkező társas vállalkozások évben 2.082,8 milliárd Ft nettó árbevételt realizáltak, ami 217,6 milliárd Ft-tal, 11,7%-kal haladta meg az előző évit. Az értékesítés közel felét, 47,4%-át egy, a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalkozás adta, mely évben 205,4 milliárd Ft-tal növelte árbevételét. E kiemelkedő teljesítményű cég a megyei értékesítés-növekedés 94,4 %-át realizálta. Tőle függetlenül a megye társas vállalkozásai 1,1%-os árbevétel-növekedést értek el évben a belföldi értékesítés összege elmaradt az előző évitől, 816,4 milliárd Ft volt, 14,8%-kal kevesebb a évinél. Az exportértékesítés viszont igen erőteljesen 39,7%-kal, 1.266,4 milliárd Ft-ra emelkedett. Az értékesítés nagyobb része, 60,8%-a külföldre irányult, szemben a évivel, amikor a megyei értékesítés kevesebb mint Export Belföldi felét tette ki az export. (11. grafika) év 906,5 958, év 1266,4 816,4 11. grafika év év 906,5 ÉRTÉKESÍTÉS ALAKULÁSA (milliárd Ft) 1266, Export 958,7 Belföldi 816,4 2082, ,2 A belföldi- és az exportértékesítést is nagymértékben befolyásolta az említett gazdálkodónál bekövetkezett változás, melynek exportja több mint másfélszeresére, 343,1 milliárd Ft-tal nőtt, belföldi értékesítése 137,7 milliárd Ft-tal egyharmadára csökkent. Nélküle a megye társas vállalkozásainak exportja 5%-kal haladta meg a évit, belföldi értékesítésük 0,6%-kal csökkent. A kiemelt gazdálkodó a megyei export 72,4%-át bonyolította. Nemzetgazdasági áganként igen eltérő a nettó árbevétel alakulása. Továbbra is a feldolgozóipar és a kereskedelem a meghatározó ágazatok. A folyóáron számolt nettó árbevétel a feldolgozóiparban, a vendéglátásban, a szállításban és a szolgáltatásban növekedett, a többi ágazatban csökkent. A feldolgozóipar 1.554,9 milliárd Ft-os, a megyei értékesítésen belüli 74,7%-os részesedéséhez a már jelzett kimagasló nettó árbevételt elérő vállalkozás jelentősen hozzájárult, de nélküle nézve is az ágazat produkálja a megyei árbevétel több mint felét. A feldolgozóiparban tevékenykedők értékesítése 17,2%-kal meghaladta az előző évit, a kiemelt gazdálkodó több mint egynegyedével, az ágazat többi vállalkozása 4,3%-kal emelte árbevételét. (12. grafika) Legnagyobb arányban, egyötödével a szolgáltatás évi árbevétele emelkedett, értékesítése 13,5 milliárd Ft-tal több a évitől. A növekedéshez jelentősen hozzájárult 8,5 milliárd Ft árbevételével egy év végén székhelyét a megyébe áthelyező gazdálkodó. A szállítás, raktározás értékesítése 2 milliárd Ft-tal, a vendéglátásé közel 400 millió Ft-tal emelkedett. A kereskedelem évi árbevétele 274,5 milliárd Ft volt. Az ágazat a legnagyobb mértékű árbevétel csökkenést szenvedte el, értékesítése 21,7 milliárd Ft-tal, 7,3%- kal csökkent évhez viszonyítva. A megyei összes nettó árbevételből a második legnagyobb szektor 13,2%-os részesedéssel. Az árbevétel csökkenésből 21,9 milliárd Ft-ot tesz ki az, hogy négy nagyvállalat székhelyét más megyébe helyezte át, három vállalkozás 10

9 12. grafika NETTÓ ÁRBEVÉTEL NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZATONKÉNT (milliárd Ft) Változás: 93,8% 94,6% 117,2% 98,2% 97,9% 92,7% 103,9% 105,4% 120% ,9 1326, ,2 274,5 62,8 58,9 5,8 5,5 9,3 9,2 50,5 49,5 8,7 37,7 39,7 68,0 9,1 81,5 0 Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia ipar Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Szállítás Szolgáltatás ágazatot váltott és egy gazdálkodó felszámolás alá került. Ezen cégektől függetlenül nézve a kereskedelmi ágazat vállalkozásai együttesen a bázisévivel azonos értékesítést számoltak el. A villamosenergia-, gáz-, víz-, gőzellátási ágazatban 1,8%-os volt a csökkenés, melyhez jelentősen hozzájárult, hogy egy gazdálkodó, melynek előző évi árbevétele több mint 200 millió Ft volt, felszámolás alá került. Nélküle az ágazat árbevétele a bázisévi szinten volt. Az építőiparban gazdálkodók árbevétele 1 milliárd Ft-tal, 2,1%-kal esett vissza. A mezőgazdaság vállalkozásai 3,9 milliárd Fttal kevesebb árbevételt realizáltak, mint évben. A belföldi értékesítés a vendéglátás, a táblázat év év Belföldi- és külföldi értékesítés alakulása szállítás, raktározás és a szolgáltatás ágazatokban növekedett, a többi ágazatban csökkent. Az export a mezőgazdaság és a kereskedelem kivételével valamennyi ágazatban emelkedett. (1. táblázat) A belföldi értékesítés 38,8%-át a feldolgozóipar és 32,2%-át a kereskedelem gazdálkodói bonyolítják. A feldolgozóipar belföldi forgalma 28%-kal csökkent a évi 440 milliárd Ft-ról 316,9 milliárd Ft-ra. A évi belföldi árbevétel több mint egyötödét a már említett gépipari vállalkozás realizálta, melynek belföldi értékesítése 71,3 milliárd Ft. Tőle elvonatkoztatva nőtt évben a feldolgozóipari vállalkozások belföldi értékesítése 6,3%-kal, 14,6 milliárd Ft-tal. A kereskedelem belföldi értékesítése Belföldi Export Ágazat megnevezése év év Változás év év Változás millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft Mezőgazdaság ,8% ,3% Bányászat ,4% ,9% Feldolgozóipar ,0% ,7% Villamosenergia-ipar ,2% Építőipar ,6% ,2% Kereskedelem ,5% ,5% Vendéglátás ,7% ,3% Szállítás, raktározás ,4% ,2% Szolgáltatás ,7% ,0% Összesen ,2% ,7% A belföldi értékesítés 38,8%-át a háromnegyedét egy társaság bonyolította 11

10 évben 21,4 milliárd Ft-tal, 263,3 milliárd Ft-ra esett vissza. A csökkenés 7,5%-os mértékű volt. Az export 97,8%-a a feldolgozóiparban realizálódott. Az 1.238,1 milliárd Ft összegű feldolgozóipari kivitel háromnegyedét egy társaság bonyolította 916,4 milliárd Ft értékben. Nélküle a feldolgozóipari cégek exportja 2,8%- kal, 8,7 milliárd Ft-tal emelkedett. A kereskedelem exportja 2,5%-kal csökkent. Az ágazat exportaránya csekély, értékesítésének 4,1%-a irányul külföldi piacokra. Az export növekedés legnagyobb mértékben a szolgáltatás területén volt, az ágazat évi kivitele 6,9 milliárd Ft, mely az előző évi több mint hatszorosa. A feldolgozóiparon belül a vegyi-, gumiiparban csökkent Élelmiszer-ipar az Textíl-, értékesítés. bıripar Vegyi-, gumiipar Az elmaradás főként az exportban mutatkozott meg, a többi iparágban működő vállalkozások növelték értékesítésüket. (13. grafika) 13. grafika A textil-, bőr-; fa-, papíriparban az exportban volt dinamikus változás, a belföldi értékesítés kevéssel haladta meg a bázisévit. A vegyi-, gumiipar 2,3 milliárd Ft-os csökkenést könyvelt el évben, külföldi és belföldi értékesítése is alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban évben az árbevételt kimutatók átlagosan 308 millió Ft árbevételt számoltak el. A társas vállalkozások többségének igen kis összegű volt az értékesítése. Egytizedük 1 millió Ft alatti árbevételt, több mint egyharmaduk 1-10 millió Ft közötti árbevételt realizált. E két kör a megyei árbevétel mindössze 0,5%-át adta. A vállalkozások közel egyharmadának 10 és 50 millió Ft közötti árbevétele Textíl-, volt, bıripar Vegyi-, 15,6%-a gumiipar millió Ft közötti árbevételt mutatott ki. 250 millió Ft-ot meghaladó értékesítése 488 gazdálkodónak volt. Az 1 milliárd Ft feletti árbevételt realizáló 117 gazdálkodó biztosította a megyei nettó árbevétel 83,4%-át. (14. grafika) év év Fa-, papíripar GépgyártásEgyéb Élelmiszeripar Fa-, papíripargé Export 10,6 27,7 10,7 3,0 820,5 13,6 20,3 35,5 8,9 4,5 Belföld 54,5 3,9 15,0 8,2 316,7 41,8 61,8 3,9 14,5 8,4 65,1 31,6 25,7 11,2 1137,2 55,4 82,1 39,4 23,4 12,9 ÁRBEVÉTEL ALAKULÁSA A FELDOLGOZÓIPARBAN (milliárd Ft) Nettó árbevétel: ,1 31,6 25,7 11,2 1137,2 55,4 82,1 39,4 23,4 12,9 1350,8 46, ,5 1158,4 10,6 27,7 10,7 3,0 316,7 13,6 20,3 35,5 8,9 10,4 4,5 192,4 0 54,5 3,9 15,0 8,2 41,8 61,8 3,9 14,5 8,4 35,9 Élelmiszer- Textil-, Vegyi-, Fa-, Gép- Egyéb Élelmiszer- Textil-, Vegyi-, Fa-, Gép- Egyéb ipar bıripar gumiip. papírip. gyártás ipar bıripar gumiip. papírip. gyártás Belföld Export év év A gépgyártás árbevétele 213,6 milliárd év Ft-tal, Szolnok14. grafika 18,8%-kal nőtt, melyhez a kiemelt gazdálkodó Vállalkozások Kategóriák Megoszlás 205,4 milliárd Ft-os, a többi vállalkozás száma együttesen 8,2 milliárd Ft-os növekménnyel 1 MFt alatt ,98% 1 MFt alatt járult hozzá. Az értékesítés iránya 1-10 az MFt előző ,27% 743 db, 11% MFt ,92% évhez viszonyítva átrendeződött, a belföldi MFt felett MFt 117 db, 1,7% 601 8,88% értékesítés kevesebb mint kétharmadára esett MFt MFt 456 6,74% vissza, az exportértékesítés 41,2%-kal nőtt. MFt 122 db, 1,8% 249 3,68% Az élelmiszeripar értékesítése ,1%-kal 000 MFt MFt 122 1,80% növekedett, a textil-, bőriparban 24,7%-os, MFt felett 249 db, 3,7% a 117 1,73% MFt fa-, papíriparban 15,2%-os volt a dinamika. Összesen: ,00% 456 db, 6,7% Az élelmiszeriparban a belföldi- és export MFt értékesítés egyaránt emelkedett 13,4%-kal, 601 db, 8,9% illetve közel kétszeresére. VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZETÉTELE ÁRBEVÉTEL KATEGÓRIÁNKÉNT ÉVBEN 1-10 MFt 2387 db, 35,3% MFt 2093 db, 30,9% 12

11 2. VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNYEK Adózás előtti eredmény A megyei társas vállalkozások évi adózás előtti eredménye 53,4 milliárd Ft volt, 31%-kal, 24 milliárd Ft-tal maradt el a évitől. Ez a nagymértékű csökkenés egy gazdálkodó miatt következett be, amelynek adózás előtti eredménye 35,8 milliárd Ft-tal csökkent. Nélküle a megyében működő többi vállalkozás együttesen 31,5%-kal több eredményt realizált a évinél. Az adózás előtti eredmény csökkenéséhez az üzemi (üzleti) eredmény 24,8 milliárd Fttal, a rendkívüli eredmény 1,8 milliárd Ft-tal járult hozzá. A pénzügyi műveletek eredménye az előző évihez 2009 képest ,6 milliárd Ft-tal növekedett, de még így is jelentős a negatív összege. (15. grafika) Üzemi eredmény Pénzügyi eredmény Rendkívüli eredmény grafika év év ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY ALAKULÁSA (millió Ft) A évi üzemi (üzleti) eredmény 55,1 milliárd Ft-ra csökkent, 24,7 milliárd Ft-tal maradt el a évitől. A már említett híradástechnikai berendezéseket gyártó vállalkozás üzemi eredménye 32,6 milliárd Ft-tal csökkent. Tőle függetlenül nézve a megyei vállalkozások együttes üzemi (üzleti) eredménye 17,3%-kal, közel 8 milliárd Ft-tal haladta meg a bázisévit. A vállalkozások évet évhez hasonlóan negatív pénzügyi eredménnyel zárták. A pénzügyi eredményt kimutató vállalkozások 44%-a mutatott ki nyereséget, 8,4 milliárd Ft-ot, több mint fele veszteséget realizált, együttesen 12,6 milliárd Ft-ot. A negatív eredmény összege csökkent, évben -4,2 milliárd Ft-ra mérséklődött a évi -6,8 milliárd Ft-ról. A pénzügyi eredményt jelentősen befolyásoló összetevők, a kamatbevételek és kamatráfordítások változása kedvezően alakult, a fizetett kamatok Üzemi eredmény Pénzügyi eredmény Rendkívüli eredmény NYER VESZT DB a évi 14,7 milliárd Ft-ról évben 11,9 milliárd Ft-ra, a kapott kamatok 10,6 milliárd Ft-ról 9,2 milliárd Ft-ra csökkentek, ami egyenlegét tekintve 1,4 milliárd Ft-tal javította a évi pénzügyi eredményt. E mellett a kapott osztalék összege 0,9 milliárd Ft-tal meghaladta az előző évit, ami szintén pozitív irányba befolyásolta az eredményt. A rendkívüli eredmény a évi 4,4 milliárd Ft-ról évben 2,6 milliárd Ft-ra csökkent. Ebben az eredménykategóriában a vállalkozások fele nyereséget, fele veszteséget mutatott ki évben a megyei társas vállalkozások 58%-a nyereségesen, 36%-a veszteségesen működött, 6% nulla eredményt mutatott ki. A nyereséges és nulla eredményt elérő gazdálkodók száma és aránya nőtt, a veszteségesen működőké csökkent az előző évhez képest. (16. grafika) db/fı Nyereséges Veszteséges Nullás év év grafika Az adózás előtti eredmény jelentős visszaesése a nyereség csökkenése miatt következett be, melynek összege az előző évi közel kétharmadára, 70,8 milliárd Ft-ra esett vissza. Adózás A veszteség 4,3 milliárd Ft-tal volt elıtti alacsonyabb, mint a bázisévben. (17. grafika) eredmény 17. grafika GAZDÁLKODÓK EREDMÉNYESSÉG SZERINTI ÖSSZETÉTELE (darab) év év Nyereséges Veszteséges Nullás összeg Nyereség Veszteség év év ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY (millió Ft) év év Adózás elıtti eredmény Nyereség Veszteség

12 Az adózás előtti nyereség 28,3 milliárd Ft-tal csökkent évben, ehhez egy gazdálkodó 35,8 milliárd Ft-tal járult hozzá. A megye többi gazdálkodója együttesen 7,5 milliárd Ft-tal több nyereséget mutatott ki a évinél. A veszteség 4,3 milliárd Ft-os csökkenését is figyelembe véve az adózás előtti eredményük az előző évi közel harmadával, 11,8 milliárd Fttal nőtt. Az adózás előtti eredmény nemzetgazdasági ágazatonként A nemzetgazdasági ágazatok közül a legmagasabb adózás előtti eredményt az előző évekhez hasonlóan a feldolgozóipari vállalkozások érték el, a megye adózás előtti eredményéhez 74,4%-ban járultak hozzá. Az ágazat adózás előtti eredménye azonban nagy mértékben csökkent, és ez hatással volt az ágazatok közötti részarányokra. (2. táblázat) Az adózás előtti eredmény négy ágazatban emelkedett, öt ágazatban csökkent. A feldolgozóipari vállalkozások 27,4 milliárd Ft-os adózás előtti eredményének csökkenéséhez egy olyan vállalkozás járult hozzá, melynek a nyeresége 35,8 milliárd Fttal csökkent. Ezt a vállalkozást leszámítva a feldolgozóipari vállalkozások együttesen 8,4 milliárd Ft-os növekedést értek el. Az ágazatba tartozó kiemelt gazdálkodók között is jelentős különbségek mutatkoznak. Előfordul 1,5, illetve 7,4 milliárd Ft-os növekedést, valamint táblázat táblázat Ágazat megnevezése 4,9 milliárd Ft-os csökkenést elérő vállalkozás is. Összegét tekintve a legnagyobb pozitív irányú változás a kereskedelemben következett be. Az ágazat nyeresége 1 milliárd Ft-tal meghaladta az előző évit. A veszteség 3 milliárd Ft-tal, a évi felére csökkent. Ennek hatására az eredmény -0,7 milliárd Ft-ról 3,3 milliárd Ftra változott. A változáshoz nagymértékben hozzájárult egy cég, mely az előző évi 1,6 milliárd Ft-os veszteségével szemben évben 0,2 milliárd Ft nyereséget ért el. A szállítás, raktározás valamint a bányászat ágazatokban az előző évhez képest nőtt a nyereség, a veszteség pedig csökkent. Ennek következtében a két ágazat 12,1%-kal illetve 44%-kal tudta növelni adózás előtti eredményét. A szolgáltatás szektorban szintén emelkedett a nyereség összege, azonban a veszteség is magasabb volt a bázisévinél. Az adózás előtti eredmény 15,5%-kal nőtt. A mezőgazdasági vállalkozások esetében tovább folytatódott a kedvezőtlen tendencia. A évi eredmény a évi 63%-ára esett vissza. Ehhez a nyereség csökkenése, és a veszteség növekedése járult hozzá. Az építőipari vállalkozások adózás előtti eredményében a legkisebb, 6,6%-os csökkenés következett be, a nyereség csökkenése és a veszteség növekedése mellett. A villamosenergia-iparban működő vállalkozások nyeresége csökkent, vesztesége növekedett, ezért adózás előtti eredményük arányaiban jelentősen alatta maradt az előző évinek. Adózás előtti eredmény, nyereség és veszteség alakulása Adózás előtti eredmény Nyereség Veszteség év év év év év év Változás Változás Változás millió Ft millió Ft millió Ft Mezőgazdaság ,0% ,4% ,1% Bányászat ,0% ,2% ,1% Feldolgozóipar ,2% ,2% ,9% Villamosenergia-ipar ,8% ,8% ,9% Építőipar ,4% ,1% ,0% Kereskedelem ,7% ,2% Vendéglátás ,7% ,2% ,0% Szállítás, raktározás ,2% ,7% ,2% Szolgáltatás ,5% ,9% ,4% Összesen ,0% ,4% ,1% Az adózás előtti eredmény négy ágazatban emelkedett, 14 öt ágazatban csökkent. A feldolgozóipari vállalkozások 27,4 következtében a két ágazat 12,1%-kal illetve 44%-kal Ft-tal tudta növelni adózás előtti eredményét.

13 Megye összesen grafika ADÓZÁS ÉVI ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ELŐTTI EREDMÉNY ÉV (millió Ft) ADÓZÁS ÉVI ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ELŐTTI EREDMÉNY ÉV (millió Ft) Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozó ipar Villamosen. ipar Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Szállítás Szolgáltatás A vendéglátásban a veszteség növekedése meghaladta a nyereség növekedését évben ez volt az egyetlen ágazat, mely negatív adózás előtti eredményt ért el. (18. grafika) Az ágazatok közül legnagyobb arányban, 71%-ban a bányászatban voltak nyereségesek a vállalkozások. A feldolgozó-, és építőiparban működő gazdálkodók, a szállítmányozók, valamint a villamosenergia-ipari vállalkozások több mint 60%-a működött nyereségesen. A legtöbb társaságot magában foglaló szolgáltatási szektorban, valamint a mezőgazdaságban működők 57%-a, a kereskedelemmel foglalkozó cégek 56%- a ért el pozitív eredményt. A nyereségesen gazdálkodók aránya a vendéglátásban a legalacsonyabb, itt a cégek nagyobb része veszteségesen működik. 3. A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÉS JÖVEDELME A foglalkoztatottak száma Nyereség A megyében évben a társasági adóbevallást benyújtó vállalkozások 72,8%-a volt foglalkoztató. Az munkaadó társaság együttesen főt alkalmazott. A évi éves átlagos létszám mindössze 4 fővel tért el a évitől, azonban ágazatonként eltérő mértékben és irányban mozdult el a foglalkoztatottak száma. Legnagyobb ütemben a szolgáltatási ágazatban dolgozók száma emelkedett, 11,7%- Veszteség kal, mely létszámban is a legkiemelkedőbb, fős növekedést jelent. Ennek több mint háromnegyede öt gazdálkodóhoz köthető, akik 98 és 250 fő közötti létszámbővítést hajtottak végre. Az ágazat közel 11 ezer főnek biztosított munkalehetőséget. Jelentős emelkedés figyelhető meg a vendéglátásban, ahol 163 fővel, illetve a szállítás és raktározási szektor területén, ahol 195 fővel nőtt a dolgozók száma. A mezőgazdaságban és az építőiparban foglalkoztatottak száma a bázisévitől minimálisan tér el. A dolgozók létszámát tekintve a legnagyobb, 841 fős csökkenés a feldolgozóiparban történt, mindazonáltal az ágazat alkalmazta a megyei foglalkoztatottak 42%-át, átlagosan 33,4 főt. A kereskedelmi ágazatban is számottevő csökkenés történt, 647 fővel foglalkoztattak kevesebb dolgozót, mint egy évvel korábban. A vállalkozások által átlagosan foglalkoztatottak száma 6,7 főre csökkent. A kereskedelmi szektor a megyei munkavállalók 16%-át foglalkoztatta, főt. A villamosenergia-iparban dolgozók száma szintén csökkent évben, de továbbra is a szektor vállalkozásai foglalkoztatták átlagosan a legtöbb dolgozót, 52,1 főt. (3. táblázat) A feldolgozóipar főnek adott munkalehetőséget. Az ágazaton belül alkalmazotti létszámnövekedés kizárólag a gépgyártás területén figyelhető meg. Ezen iparágban tevékenykedik a legtöbb foglalkoztató, 127 vállalkozás biztosított 15

14 Mezőgazdaság ,6% ,4% 13,9 13,6 97,8% Bányászat ,0% ,0% 30,0 23,5 78,3% 3. Feldolgozóipar táblázat ,9% ,3% 35,3 33,4 94,6% 3. táblázat Villamosenergia-ipar ,6% ,0% 53,4 52,1 97,6% Foglalkoztatottak és foglalkoztatók számának ágazatonkénti alakulása Építőipar ,0% ,6% 5,9 6,1 103,4% Kereskedelem Foglalkoztatottak száma 94,1% Foglalkoztatók száma 103,5% 7,4 Átlaglétszám 6,7 90,5% Vendéglátás Ágazat megnevezése év év 111,5% év év 104,0% év 4, év 5,1 108,5% Változás Változás Változás Szállítás, raktározás 2 393fő ,1% 285fő ,2% 8,4fő 8,8 104,8% Mezőgazdaság Szolgáltatás ,6% 111,7% ,4% 102,3% 13,9 5,5 13,6 6,0 109,1% 97,8% Bányászat Összesen ,0% 86,0% ,0% 102,3% 30,0 10,9 23,5 10,7 78,3% 97,8% Feldolgozóipar ,9% ,3% 35,3 33,4 94,6% Villamosenergia-ipar ,6% ,0% 53,4 52,1 97,6% A Építőipar feldolgozóipar főnek ,0% adott ,6% 5,9 6,1 103,4% munkalehetőséget. Kereskedelem Az ágazaton ,1% belül ,5% 7,4 6,7 90,5% alkalmazotti Vendéglátás létszámnövekedés kizárólag ,5% a ,0% 4,7 5,1 108,5% gépgyártás Szállítás, raktározás területén figyelhető meg. 108,1% Ezen ,2% 8,4 8,8 104,8% iparágban tevékenykedik a legtöbb (4. táblázat) Szolgáltatás ,7% ,3% 5,5 6,0 109,1% foglalkoztató, 127 vállalkozás biztosított Összesen ,0% ,3% 10,9 10,7 97,8% 4. táblázat 4. táblázat A feldolgozóipar A feldolgozóiparban főnek foglalkoztatottak adott és foglalkoztatók munkalehetőséget számának alakulása a feldolgozóiparban munkalehetőséget. Az ágazaton belül foglalkoztatottak 49%-ának, főnek. Foglalkoztatottak száma Foglalkoztatók száma Átlaglétszáma alkalmazotti létszámnövekedés kizárólag a Itt a legmagasabb a társaságok által Ágazat megnevezés év év év év év év gépgyártás területén figyelhető meg. Változás Ezen átlagosan foglalkoztatottak Változás száma, 101,8 Változás fő fő fő fő. iparágban Élelmiszeripar tevékenykedik a 3 625legtöbb 99,8% (4. 101táblázat) ,8% 36,0 31,0 86,1% foglalkoztató, 127 vállalkozás biztosított Textil-, bőripar ,8% ,2% 47,6 48,4 101,7% Vegyi-, gumi-ipar ,8% ,0% 34,1 29,6 86,8% Fa-, papíripar ,4% ,0% 13,7 11,2 81,8% Gépgyártás ,6% ,7% 107,9 101,8 94,3% Egyéb iparágak A feldolgozóiparban foglalkoztatottak ,3% és foglalkoztatók számának 97,6% alakulása 13,4 12,3 91,8% Feldolgozóipar összesen ,9% Foglalkoztatottak száma ,3% Foglalkoztatók száma 35,3 33,4 Átlaglétszáma 94,6% Ágazat megnevezés év év év év év év 4. táblázat Változás munkalehetőséget Az élelmiszeriparban a feldolgozóiparban főfoglalkoztatott foglalkoztatottak munkavállalók száma 49%-ának, az előző évhez főnek. képest Itt a közel legmagasabb azonos, az a iparág társaságok főt által alkalmaz. átlagosan foglalkoztatottak száma, 101,8 fő. (4. táblázat) Az élelmiszeriparban foglalkoztatott munkavállalók száma az előző évhez képest közel azonos,az iparág főt alkalmaz. A munkavállalók száma a textil-, bőriparban Az élelmiszeriparban foglalkoztatott haladja még meg a háromezer főt, átlagos munkavállalók száma az előző évhez képest foglalkoztatotti létszám 48,4 fő. közel azonos, az iparág főt alkalmaz. A feldolgozóiparon belül a fa-, papíriparban csökkent a legnagyobb mértékben, 14,6%-kal az alkalmazottak száma. A vegyi-, gumiiparban az előző évivel azonos számú vállalkozás 189 fővel kevesebb, munkavállalót foglalkoztatott. Az iparág átlagos alkalmazotti létszáma 29,6 főre csökkent. munkalehetőséget a feldolgozóiparban foglalkoztatottak 49%-ának, főnek. Itt a legmagasabb a társaságok által átlagosan foglalkoztatottak száma, 101,8 fő. Bérköltség, átlagbér Változás Változás A fő munkavállalók száma fő a textil-, bőriparban haladja még meg a háromezer A megyében főt, átlagos a foglalkoztatotti társas vállalkozások létszám ,4 évben fő. 4,4%-kal több bérköltséget számoltak el, mint az előző évben, együttesen 103,8 milliárd Ftot. Az egy főre jutó éves bér a foglalkoztatottak számának stagnálása mellett 4,3%-kal, ezer Ft-ról ezer Ft-ra emelkedett. 16 A évi átlagbér minden ágazatban meghaladta A munkavállalók az egy évvel száma korábbit. a A textil-, megyei átlagtól bőriparban nagyobb haladja mértékben még meg nőtt a az háromezer átlagbér a feldolgozóiparban, főt, átlagos foglalkoztatotti 6,5%-kal, létszám az építőiparban 48,4 fő. 6,6%-kal, illetve a legmagasabb, 7,3%- os emelkedés a szolgáltatási szektorban dolgozóknál volt. (19. grafika) A legmagasabb éves átlagos bére a 16 villamosenergia-ipar ágazatban dolgozóknak volt, ezer Ft. Ezt követően a feldolgozóipari vállalkozások által fizetett ezer Ft éves bér volt a legnagyobb, mely 116 ezer Ft-tal nőtt az előző évhez képest. E két Élelmiszeripar ,8% ,8% 36,0 31,0 86,1% Textil-, bőripar ,8% ,2% 47,6 48,4 101,7% Vegyi-, gumi-ipar ,8% ,0% 34,1 29,6 86,8% Fa-, papíripar ,4% ,0% 13,7 11,2 81,8% Gépgyártás ,6% ,7% 107,9 101,8 94,3% Egyéb iparágak ,3% ,6% 13,4 12,3 91,8% Feldolgozóipar összesen ,9% ,3% 35,3 33,4 94,6% 16

15 19. grafika EGY FŐRE JUTÓ ÉVES BÉRKÖLTSÉG ALAKULÁSA (ezer Ft) Dinamika 0,9% 6,5% 2,9% 6,6% 0,1% 2,8% 3% 7,3% Mezőgazdaság Feldolgozóipar Villamosenergiaipar Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Szállítás Szolgáltatás ágazatban a munkavállalók megyei átlag feletti bért kaptak. A mezőgazdaságban dolgozók bérjövedelme kevéssel maradt el a megyei átlagtól, ezer Ft volt, az előző évhez viszonyítva a bérek átlagos növekedése az 1%-ot sem érte el. A szállítás, raktározás területén dolgozók átlagosan 45 ezer Ft-tal, az építőiparban dolgozók 91 ezer Ft-tal kaptak több bért, mint egy évvel korábban. Legmagasabb mértékű éves átlagbér emelkedés a szolgáltatási szektorban dolgozóknál volt, akik az előző évi ezer Ft-tal szemben évben ezer Ft-ot szolnok kerestek. A kereskedelemben foglalkoztatottak átlagos bére a bázisévi Immaterális szinten maradt. Tárgyi Befektetett javak eszközök Legalacsonyabb éves Befektetett eszközözök bére az előző évekhez hasonlóan a vendéglátásban foglalkoztatottaknak volt, 979 ezer Ft év év 4. MÉRLEGADATOK A megyei társas vállalkozások évi együttes mérlegfőösszege 1.211,7 milliárd Ft volt, 86,2 milliárd Ft-tal, 7,7%-kal több a év véginél. Eszközök összetétele Az eszközállomány összetételében évben lényeges Eszközök változás összetétele nem történt, a befektetett eszközök részaránya 1,3 százalékponttal csökkent, a forgó eszközöké 1,5 százalékponttal emelkedett. A társas vállalkozások vagyonának 36,2%-a befektetett eszköz, 62,5%-a forgóeszköz, 1,3%-a aktív időbeli elhatárolás volt. (20. grafika) Forgó eszközözk A befektetett eszközök értéke 4%-kal, a forgóeszközöké 10,3%-kal emelkedett, az aktív pénzügyi eszk. Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív idıbeli elhatárolás 11,5 10,5 368,2 383,7 41,9 44,4 186,2 206,5 370,7 391,1 15,9 20,7 114,3 139,4 16, grafika ESZKÖZÖK ÖSSZETÉTELÉNEK ALAKULÁSA (milliárd Ft) ,2 383,7 370,7 391, ,2 206,5 114,3 139,4 0 11,5 10,5 41,9 44, Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett eszközök Bef. pügyi eszk. Forgó eszközök 15,9 20,7 16,8 15, Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív idıbeli elhatárolás 17

16 időbeli elhatárolások értéke 8,3%-kal csökkent az előző évihez viszonyítva. A tárgyi eszközök összege 15,5 milliárd Ft-tal, 383,7 milliárd Ft-ra emelkedett évben. A befektetett pénzügyi eszközök értéke 44,4 milliárd Ft volt, 2,5 milliárd Ft-tal több, mint egy évvel korábban. Az immateriális javak értéke 8,7%-kal csökkent, év végén 10,5 milliárd Ft volt. A forgóeszközök több mint felét a követelések tették ki. Összegük 391,1 milliárd Ft volt, 20,4 milliárd Ft-tal több, mint az előző évben. A készletek értéke 20,3 milliárd Ft-tal, 206,5 milliárd Ft-ra emelkedett. A készletek növekedési üteme 10,9%, kétszerese volt a követelések 5,5%-os dinamikájának. Legnagyobb mértékben, 25,1 milliárd Ft-tal a pénzeszköz állomány nőtt, összege 139,4 milliárd Ft volt év végén. A növekedés felét egyetlen cég pénzeszköz növekedése tette ki. Egy másik vállalkozás pénzállománya 7,5 milliárd Ft-tal emelkedett, ezáltal a megyei növekedés közel egyharmadához járult hozzá. A forgóeszközökön belül legdinamikusabban, 30,2%-kal, az értékpapírok növekedtek, a A saját tőke egynegyed részét a jegyzett tőke alkotta, összege 136,2 milliárd Ft volt év végén, 4,7%-kal emelkedett egy év alatt. A vállalkozások nagy része alacsony alapítói vagyonnal jött létre. A gazdálkodók több mint fele, vállalkozás 1 millió Ft alatti jegyzett tőkével rendelkezik. 1 és 10 millió Ft közötti jegyzett tőkéje a vállalkozások több mint egyharmadának, gazdálkodónak van. (21. grafika) A társas vállalkozások alapítói vagyonának 9%-át a 10 millió és 100 millió Ft közötti jegyzett tőkével rendelkező vállalkozások jegyzik, 469 gazdálkodó tartozik ebbe a körbe. Együttes alapító vagyonuk meghaladja a több mint hétezer 10 millió Ft alatti jegyzett tőkéjű cégekét. A teljes jegyzett tőkeállomány 59%-át, 80,2 milliárd Ft-ot mindössze 20, egy milliárd forintnál nagyobb Gazdálkodók törzstőkéjű száma és jegyzett tőke vállalkozás összege értékkategóriánként jegyzi. Közülük kiemelkedő egyetlen gazdálkodó, melynek jegyzett tőkéje 44 milliárd Ft volt év végén. A második társaság 7,5 milliárd Ft alapítói vagyonnal rendelkezik. 21. grafika GAZDÁLKODÓK SZÁMA (darab) JEGYZETT TŐKE ÖSSZEGE (millió Ft) milliárd Ft és felette 500 millió Ft -999,9 millió Ft millió Ft - 499,9 millió Ft bázisévi 15,9 milliárd Ft-ról 20,7 milliárd Ft-ra, bár részarányuk mindössze 2,7%-ot tesz ki a forgóeszközökön belül. Kategóriák Források összetétele száma 10 millió Ft - 99,9 millió Ft #ZÉRÓOSZTÓ! ############ A megyei társas vállalkozások forrásain belül a 1millió Ft - 9,9 millió Ft #ZÉRÓOSZTÓ! ############ 1 millió Ft alatt #ZÉRÓOSZTÓ! ############ saját és idegen források aránya az előző évivel közel azonosan alakult. A saját forrás az összes eszköz 43,8%-át finanszírozta, összege 530,7 milliárd Ft-ot tett ki év végén. Növekedési üteme 6,3% volt, elmaradt az összes vagyon növekedésének 7,7%-os dinamikájától. Az idegen tőke összege 8,7%-kal, 681 milliárd Ft-ra nőtt, forrásokon belüli részaránya 56,2%-ot tett ki Bevallást benyújtók Új Jegyzett tőke összege (mft) Bev. beny. megoszlás (%) J. tőke mego. (%) 1 milliárd Ft és felette #ZÉRÓOSZTÓ! ############ 500 millió Ft -999,9 millió Ft #ZÉRÓOSZTÓ! ############ 100 millió Ft - 499,9 millió Ft #ZÉRÓOSZTÓ! ############ 10 millió Ft - 99,9 millió Ft 1millió Ft - 9,9 millió Ft 1 millió Ft alatt V. A TOP 50 VÁLLALKOZÁS ADATAI 1. MÓDSZERTAN A TOP 50 körbe tartozó cégek meghatározása előre rögzített paraméter, az értékesítés nettó árbevételének nagysága szerint történik számítástechnikai úton, az adóhatósághoz benyújtott társasági adóbevallások alapulvételével. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy vállalkozás teljesítménye egyetlen mutatóval nem jellemezhető, és az Ötvenek körén kívül eső gazdasági társaságok közül többen kevéssel maradnak el a TOP 50-től, és szintén nagymértékben hozzájárulnak a megye gazdasági teljesítményéhez.

17 Elemzésünk a megyei székhelyű társas vállalkozások teljesítményét mutatja be. A megyében csak telephellyel rendelkezők bevallásukat a székhelyük szerinti Nemzeti Adóés Vámhivatal megyei Adó Igazgatóságához nyújtják be, ezért kiadványunkban nem szerepelnek. adózó került be az ötven legnagyobb vállalkozás közé. (22. grafika) 22. grafika Az elemzések készítésekor alapvetően a évről szóló 1029-es társasági adóbevallások adatait használtuk, bázisévi teljesítésként a 0929-es bevallás adatai szerepelnek. Azoknál az adózóknál, akik a naptári évtől eltérő üzleti évet választottak, és a 1029-es bevallást még nem nyújtották be, a 0929 és 0829-es bevallások adataival dolgoztunk. A táblázatban szereplő adatok a kerekítés általános szabályainak megfelelően ezer forintra és millió forintra kerekítettek. A kiadványban név szerint kizárólag azon vállalkozások szerepelnek, akik hozzájárultak adataik megjelentetéséhez. Egyes vállalkozások korlátozottan járultak hozzá adataik közzétételéhez, ahol nem kaptunk hozzájárulást a nem nyilvános felirat jelenik meg. A megye 50 legjelentősebb vállalkozása közül 47 járult hozzá ahhoz, hogy nevét, illetve főbb adatait e kiadványban szerepeltessük. Közülük 1 vállalkozás csak neve közlését engedélyezte, 21-en korlátozták, konkrétan meghatározva a megjelentethető gazdasági információkat. 3 cég nem élt a nyilvánosság lehetőségével. 2. KISTÉRSÉGENKÉNTI MEGOSZLÁS A megye bevallást benyújtó gazdálkodója közül, társaság a szolnoki kistérségben tevékenykedik. Ezt követően a jászberényi kistérségben van a legtöbb, társas vállalkozás. A legkevesebb, 498 gazdálkodó a kunszentmártoni kistérségben működik. A megye 50 legjelentősebb társas vállalkozásából 24 a jászberényi kistérségben végzi tevékenységét. 19 vállalkozás a szolnoki, 3 a karcagi, 2 a tiszafüredi kistérségekben tevékenykedik. A kunszentmártoni és törökszentmiklósi kistérségből 1-1 kiemelt évben a TOP 50 körben lévő vállalkozások összesen milliárd Ft nettó árbevételt realizáltak, és a megye nettó árbevételének több mint háromnegyed részéhez járultak hozzá. A megye nettó árbevételének közel háromnegyed részét, milliárd Ft-ot a jászberényi kistérség társas vállalkozásai realizálták, melynek 93,1%-át, azaz milliárd Ft-ot a térség 24 kiemelt gazdálkodója érte el. A megye legtöbb vállalkozását felsorakoztató szolnoki kistérség gazdálkodóinak együttes értékesítése 344,6 milliárd Ft-ot tett ki, melynek felét a kistérség kiemelt vállalkozásai teljesítették. A törökszentmiklósi kistérség egy kiemelt vállalkozása a kistérség értékesítésének egyharmad részét bonyolította. (5. táblázat) A társas vállalkozások által foglalkoztatott fő több mint egyharmadát a jászberényi kistérségben működő gazdálkodók, további egyharmadát a szolnoki kistérségben működő cégek foglalkoztatták. A kiemelt vállalkozások a megyei munkavállalók 34%-ának biztosítottak munkalehetőséget, az 19

18 realizálták, melynek 93,1%-át, azaz egyharmad részét bonyolította. (5. táblázat) 5. táblázat 5. táblázat A nettó árbevétel és a foglalkoztatottak számának kistérségenkénti alakulása évben Nettó árbevétel Foglalkoztatottak létszáma A társas vállalkozások által foglalkoztatott fő több mint egyharmadát a jászberényi kistérségben működő gazdálkodók, további egyharmadát a szolnoki kistérségben működő cégek foglalkoztatták. (5. táblázat) A kiemelt vállalkozások a megyei munkavállalók 34%-nak biztosítottak munkalehetőséget, az általuk foglalkoztatott általuk foglalkoztatott dolgozó közel dolgozó közel kétharmadát, kétharmadát, főt a jászberényi kistérség főt a jászberényi kistérség kiemelt cégei kiemelt cégei alkalmazták évben. A alkalmazták évben. A kistérség kistérség dolgozóinak dolgozóinak 60,3%-a 60,3%-a a kiemelt a cégeknél kiemelt cégeknél dolgozott. dolgozott. A megye A megye legnagyobb legnagyobb foglalkoztatójából foglalkoztatójából hat itt végzi hat tevékenységét. itt végzi A kistérség tevékenységét. és egyben a megye legnagyobb foglalkoztatója A kistérség az és Electrolux egyben a megye Lehel Hűtőgépgyár legnagyobb Kft foglalkoztatója főnek biztosított az Electrolux munkalehetőséget. Lehel A jászberényi kistérség nagy foglalkoztatói közé tartozik a Jász-Plasztik Kft., ahol fő, illetve 3. a CSERÉLŐDÉSEK Samsung Electronics A TOP Magyar 50-BEN Zrt., ahol fő dolgozik. A Co-op Star Kereskedelmi Zrt munkavállalót foglalkoztatott. A szolnoki Új belépők kistérség dolgozóinak több mint egynegyedét, főt a kistérség 19 kiemelt A évben 8 gazdálkodó került újonnan vállalkozása foglalkoztatja, melyek közül be a nettó árbevétel nagysága alapján négyen 10 legnagyobb megyei foglalkoztató meghatározott ötven legnagyobb közé tartoznak. A kistérség legnagyobb vállalkozás közé. A toplista új szereplői munkaadója a Coop Szolnok Kereskedelmi Zrt., táblázat főnek biztosított munkalehetőséget. 6. táblázat Kistérség megnevezése TOP 50 vállalkozás millió Ft Hűtőgépgyár Kft főnek biztosított munkalehetőséget. A jászberényi kistérség nagy foglalkoztatói közé tartozik a Jász- Plasztik Kft., ahol fő, illetve a Samsung Electronics Magyar Zrt., ahol fő dolgozik. A Co-op Star Kereskedelmi Zrt munkavállalót foglalkoztatott. Jász-Nagykun- Szolnok megye Új belépők a évi TOP 50-be A gazdálkodó neve Részarány (TOP 50 /megye) TOP 50 vállalkozás A szolnoki kistérség dolgozóinak több mint 3. CSERÉLŐDÉSEK A TOP 50-BEN egynegyedét, főt a kistérség kiemelt vállalkozása foglalkoztatja, melyek Új belépők közül négyen a 10 legnagyobb megyei foglalkoztató közé tartoznak. A kistérség legnagyobb évben 8 munkaadója gazdálkodó a került Coop újonnan Szolnok be a nettó Kereskedelmi árbevétel nagysága Zrt., alapján főnek meghatározott biztosított ötven munkalehetőséget. legnagyobb vállalkozás közé. A toplista új szereplői közül 6 cég a feldolgozóiparban tevékenykedik, egy a szolgáltatási szektort képviseli és egy új belépővel bővült a szállítási ágazatot képviselő kiemelt vállalkozások köre. (6. táblázat) A Moduslink Magyarország Csomagolási Kft októberben helyezte át székhelyét Jász- Nagykun-Szolnok közül 6 cég megyébe. a feldolgozóiparban évben elért tevékenykedik, 8,5 milliárd egy Ft a árbevétele szolgáltatási a szektort 17. helyet képviseli és egy új belépővel bővült a biztosította számára a rangsorban. szállítási ágazatot képviselő kiemelt A szolnoki kistérségben műszaki, textiláru vállalkozások köre. (6. táblázat) gyártással foglalkozó Aunde Termelő, Kereskedő és Szolgáltató Kft. árbevétele 76,9%-kal, 4,7 milliárd Ft-ra nőtt az előző évhez képest, mellyel a 30. helyre lépett. Helye a TOP 50-ben Moduslink Magyarország Csomagolási Kft. 17. Aunde Termelő, Kereskedő és Szolgáltató Kft. 30. Derula Gyártó és Kesreskedelmi Kft. 40. Palmi-Top Kereskedelmi Kft. 42. Stadler Szolnok Vasúti Járműgyártó Kft. 43. Rosenberger Magyarország Elektronikai Kft. 46. Jásztej Tejfeldolgozó, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 48. Bi-Ka Logisztika Kft. 49. Jász-Nagykun- Szolnok megye Kunszentmártoni ,9% ,0% Mezőtúri Tiszafüredi ,2% ,9% Törökszentmiklósi ,8% ,5% Karcagi ,7% ,8% Jászberényi ,1% ,3% Szolnoki ,2% ,4% Összesen ,2% ,0% Fő Részarány (TOP 50 /megye) 20

19 ási át ok Ft ra ru lő, ele ző fő vi -ra. on és op Ft sal SE ás en ttó ed ál A A Derula Gyártó és Kereskedelmi Kft. fő tevékenysége falemezgyártás, évi árbevételét 43,9%-kal 3,7 milliárd Ft-ra növelte, így a rangsor 40. helyén szerepel. A jászberényi kistérségben az élelmiszeriparon belül baromfihús feldolgozással és tartósítással foglalkozó Palmi-Top Kereskedelmi Kft. 3,6 milliárd Ft árbevétellel, illetve a tejtermékgyártásban tevékenykedő Jásztej Tejfeldolgozó, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 2,9 milliárd Ft árbevétellel került be az Ötvenek közé a 42. és a 48. helyre. A szolnoki kistérséghez tartozó gépgyártással foglalkozó Stadler Szolnok Vasúti Járműgyártó 8. táblázat Kft. árbevételét 3,5 milliárd Ft-ra, több mint másfélszeresére növelte, ezzel a 43. helyen áll. A jászberényi kistérségben gépgyártási iparágban tevékenykedő tevékenykedő Jásztej Tejfeldolgozó, Rosenberger Magyarország Elektronikai Kft. nagymértékű Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 2,9 export értékesítésének köszönhetően 1 milliárd Ft-tal milliárd megnövelte Ft árbevétellel árbevételét, bekerült 3,1 az milliárd ötvenek Fttal közé a toplista a 42. és 46. a helyén 48. helyen. szerepel. A szolnoki évi ranglista kistérséghez 49. helyét 2,8 milliárd tartozó Ft nettó gépgyártással árbevétellel foglalkozó az egyéb szállítást Stadler kiegészítő Szolnok szolgáltatással Vasúti Járműgyártó foglalkozó Kft. Bi-Ka árbevételét Logisztika Kft. 3,5 foglalja milliárd el. Ft-ra, több mint másfélszeresére növelte, ezzel a 43. helyen áll. 4. A GAZDASÁGI jászberényi MUTATÓK kistérségben ELEMZÉSE gépgyártási iparágban tevékenykedő Rosenberger Értékesítés nettó árbevétele Magyarország Elektronikai Kft. nagymértékű export értékesítésének Az 50 legjelentősebb társas vállalkozás együttes köszönhetően nettó árbevétele 1 milliárd Ft-tal évben megnövelte 1.628,1 milliárd árbevételét, Ft volt, 3,1 a milliárd megye nettó Ft-tal árbevételének a toplista 46. több helyén mint szerepel. háromnegyed részét tette ki A évi évi értékesítésük ranglista 49. a helyét megyei 2,8 milliárd átlagnál nagyobb Ft nettó ütemben, árbevétellel 17,3%-kal az egyéb növekedett. szállítást A kiegészítő növekedésben szolgáltatással jelentős foglalkozó szerepe Bi-Ka volt egy Logisztika gazdálkodónak, Kft. foglalja melynek el. értékesítése árbevétele, 16 cégnél 33,5 milliárd Ft értékesítés csökkenés volt tapasztalható. (7. táblázat) A kiemelt 50 cég közül 33 a feldolgozóiparba, 9 a kereskedelmi ágazatba tartozik. A többi szektorban egy-két kiemelt vállalkozás végez tevékenységet. A megyei gazdálkodók közül legtöbben, en a szolgáltató szektorban működnek. Ezt követően a kereskedelemben található a legtöbb társas vállalkozás, számuk kétezer feletti. (8. táblázat) 8. táblázat A TOP 50 körbe tartozó vállalkozások nettó A TOP 50 körbe tartozó árbevételének vállalkozások kilenctizede nettó milliárd a feldolgozóiparban Ft-tal növekedett. A tö árbevételének képződött. kilenctizede Az ágazat legjelentősebb a feldolgozóipari vállalkozásai kiemelt cég feldolgozóiparban képződött. Az ágazat árbevétele 7,8%-kal, 34,2 milliár az előző évitől 19,6%-kal, 239,7 milliárd Fttal milliárd értek Ft-tal el magasabb értek el árbevételt. Ft árbevétel A növekedést, változást 6 gazdálko legjelentősebb vállalkozásai az előző évitől nőtt. Közülük 26 vállalkozás 60,7 19,6%-kal, 239,7 magasabb árbevételt. erőteljesen A meghatározta változást milliárd egy Ft gazdálkodó, árbevétel csökkenést r erőteljesen meghatározta melynek egy értékesítése gazdálkodó, (9. évben táblázat) 205,4 milliárd melynek értékesítése Ft-tal növekedett. évben 205,4 A többi 32 feldolgozóipari évben 205,4 milliárd Ft-tal, 26,3%-kal kiemelt cég együttes árbevétele 7,8%-kal, 34,2 emelkedett. A többi 49 kiemelt 9. gazdálkodó táblázat milliárd Ft-tal nőtt. Közülük 26 vállalkozás 60,7 együttes értékesítése 5,7%-kal, 34,8 milliárd Fttal volt magasabb a évinél. 33 társaságnak 26,5 milliárd Ft árbevétel csökkenést Jász-Nagykun-Szolnok realizált. milliárd Értékesítés Ft árbevétel nettó árbevételének növekedést, ágazatonkénti 6 gazdálkodó alakulása TOP 50 vállalkozás együttesen 68,3 milliárd Ft-tal növekedett az (9. táblázat) megye Ágazat megnevezése év év év év év A kereskedelemben Változás tevékenykedő 9 kiemelt Változás millió Ft millió Ft % táblázat cég évben összesen 120 milliárd Ft Mezőgazdaság ,6% ,8% 7,8% nettó árbevételt ért el. Együttes árbevételük Bányászat ,4% ,6% 80,0% év év Változás Nettó árbevétel kismértékben nőtt, az ágazati árbevétel Feldolgozóipar ,6% ,2% 92,0% millió Ft millió Ft (%) csökkenése ellenére. Jász-Nagykun-Szolnok megye Villamosenergia-ipar ,2% ,7% A kiemelt kör két építőipari vállalkozása TOP 50 vállalkozás Építőipar ,3% ,7% ,9% 30,7% együttesen 7,3%-os árbevétel csökkenést Részarány (TOP 50/megye) 74,4% 78,2% Kereskedelem ,4% ,7% 40,4% mutatott ki. A kiemelt 50 cég közül 33 a feldolgozóiparba, 9 a kereskedelmi ágazatba tartozik. A többi szektorban egy- Vállalkozások számának ágazatonkénti Ágazat megnevezése alakulása év TOP 50 Megye darab Mezőgazdaság ,2% Bányászat ,1% Feldolgozóipar ,5% Villamosenergia-ipar Építőipar ,2% Kereskedelem ,4% Vendéglátás Szállítás, raktározás ,6% Szolgáltatás ,1% Összesen ,6% 21 Részarány Vendéglátás ,9% - Részar (TOP 50/m Szállítás, raktározás ,1% ,4% 23,1% Szolgáltatás ,3% ,0% 20,4% Összesen ,3% ,7% 74,4%

20 erőteljesen meghatározta egy gazdálkodó, melynek értékesítése évben 205,4 (9. táblázat) 9. táblázat 9. táblázat Értékesítés nettó árbevételének ágazatonkénti alakulása Ágazat megnevezése A kereskedelemben tevékenykedő 9 kiemelt cég évben összesen 120 milliárd Ft A kiemelt nettó árbevételt körből legnagyobb ért el. Együttes mértékben, árbevételük 35,6%- kal kis a mértékben mezőgazdaság nőtt, az növelte ágazati árbevételét, melyet csökkenése egy gazdálkodó ellenére. képviselt. A kiemelt kör két építőipari vállalkozása A együttesen szállítás, raktározás 7,3%-os árbevétel két vállalkozásánál csökkenést a szenvedett megyei el. ágazati átlagnál nagyobb ütemben,9,1%-kal A kiemelt körből nőtt legnagyobb az értékesítés. mértékben, A bányászatban 35,6%-kal a érdekelt mezőgazdaság kiemelt cég árbevétele növelte kevesebb árbevételét, az előző melyet évitől. egy gazdálkodó A képviselt. szolgáltatási szektorban megyei szinten növekedés volt, a kiemelt körben csökkenés következett be táblázat táblázat TOP 50 vállalkozás Jász-Nagykun-Szolnok megye Részarány (TOP 50/megye) év év év év év év Változás Változás millió Ft millió Ft % Mezőgazdaság ,6% ,8% 7,8% 11,3% Bányászat ,4% ,6% 80,0% 74,8% Feldolgozóipar ,6% ,2% 92,0% 93,9% Villamosenergia-ipar ,2% - - Építőipar ,7% ,9% 30,7% 29,0% Kereskedelem ,4% ,7% 40,4% 43,8% Vendéglátás ,9% - - Szállítás, raktározás ,1% ,4% 23,1% 23,9% Szolgáltatás ,3% ,0% 20,4% 16,0% Összesen ,3% ,7% 74,4% 78,2% Ágazatok vezető vállalkozásainak részesedése a évi megyei árbevételből Ágazat megnevezése Gazdálkodó neve Gazdálkodó nettó árbevétele millió Ft Megyei nettó árbevétel Mezőgazdaság, vad-,és erdőgazdálkodás Jászapáti Mezőgazdasági Zrt ,3% 22. Bányászat Mélyfúrási Információ Szolgáltató Kft ,8% 36. Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohány gyártása Debreceni Csoport Húsipari Kft ,8% 7. - Textil-, bőrgyártás Eagle Ottawa Hungary Bőrgyártó és Kereskedő Kft ,3% Vegyi-, gumiipar, műanyag gyártás Nief Plastic Hungária Alkatrészgyártó Kft ,7% Fa-, papíripar Derula Gyártó és Kereskedelmi Kft ,9% Gépgyártás Samsung Electronics Magyar Zrt ,1% 1. - Egyéb feldolgozóipar Villamosenergiaipar Építőipar MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft ,5% 18. Kereskedelem Tisza-Coop Nagykereskedelmi és Szolgáltató Zrt ,3% 4. Vendéglátás Szállítás, raktározás Jászkun Volán Zrt ,9% 21. Szolgáltatás Moduslink Magyarország Csomagolási Kft ,4% 17. A szállítás, raktározás két vállalkozásánál a megyei ágazati átlagnál nagyobb A ütemben,9,1%-kal TOP 50 vezető nőtt vállalkozása az értékesítés. a legnagyobb árbevétellel A bányászatban rendelkező érdekelt Samsung kiemelt Electronics cég Magyar árbevétele Zrt., kevesebb amely az a előző gépgyártás évitől. megyei árbevételéhez A szolgáltatási 73,1%-ban szektorban járult hozzá.(10. megyei szinten táblázat) 24 A növekedés Jászapáti volt, a kiemelt Mezőgazdasági körben csökkenés Zrt. a mezőgazdasági következett be. ágazat vezető gazdálkodója, ágazata teljesítményéhez 11,3%-ban járult hozzá. A TOP 50 vezető vállalkozása a legnagyobb árbevétellel rendelkező A Samsung bányászati Electronics ágazatban Magyar Zrt., tevékenykedő amely a 14 gépgyártás társaság megyei együttes árbevételéhez árbevételének 73,1%- háromnegyedét ban járult hozzá. (10. a táblázat) Mélyfúrási Információ Szolgáltató Kft. érte el. Az élelmiszeripar legnagyobb vállalkozása Részarány Helye a TOP 50- ben A Jászapáti Mezőgazdasági Zrt. a mezőgazdasági 22 ágazat vezető gazdálkodója, A textil-, bőripar listavezető cége a TOP 50 tizenegyedik helyén álló Eagle Ottawa