GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 26. ÁPRILIS 2-26. A gazdaság fontosabb mutatószámai 23. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 21. januártól havi bontásban is közzétette az új indexeket, ágazati, illetve szakágazati bontásban ezek csak 23. januárjától állnak rendelkezésre. A közzétett grafikonokban a változást a megszakított vonalak jelzik. Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. 23.. 24. 1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés 2. dec. 2. jan.-dec. Ipari termelés Σ 6,4 7,4 7,7 7,3 b) Értékesítés Fafeldolgozás 4,,4 3, -4, Bútorgyártás -23, 8,9 6,1, Ipar belföldi ért. Σ 1,2 -,9 3,2 4,4 Fafeldolgozás 1,4 3, 4,1 -,9 Bútorgyártás -31,,4 3,2 2,6 Ipar export ért. Σ 1,8 14,7 9, 11,1 Fafeldolgozás -,1 6,3-9, -3,9 Bútorgyártás -8,8 2,7 9,3 8,7 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen 2,,8 1, 16,6 Ebből: Szerkezet-kész ép. -9,2 11,6 1,2 23,2 Ép. gépészeti sz. 18,1,9 22,1 7,7 Befejező építés 21,2-9,8,2 -,2 Új szerződések -29,9 47,7 27,7 -,9 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft 1.69,4 12.219, 1.88,3 13.47,1 millió EUR 42.263,3 48.33,1 4.34,9 2.9,9 Kivitel milliárd Ft 9.643,7 11.232,4 1.42,6 12.343,2 millió EUR 38.96, 44.618,4 4.124,7 49.72,7 Egyenleg milliárd Ft -1.1,7-986,6-4,7-73,9 millió EUR -4.167,3-3.914,7-18,2-2.839,3 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=1 Ipari termelői árak 2,4 3, 4,7 4,3 Belföldi ért. árak, 8,4 7,1 8,4 - Fafeldolgozó ipar 2,7 2,4,1,1 Export árak,3 -,4 2,9 1,3 Építőipar árindexe,7 4,7, 4,2, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka=1 24. 2. 26. 26. feb. jan.-feb. 6,8 3,6 2, 2,6 elenti 23/12, 24/12, 2/12 KSH Legfrissebb Adatok: Ipar 2. december, Építőipar 2. január-december Külkereskedelmi Termékforgalom 24. január-december, 2. január-december 2-ben a GDP növekedési üteme 4,1%-ot tett ki, az egy évvel korábbihoz képest (figyelembe véve a naptári hatást 4,3%-kal). A növekedés dinamizmusa az év utolsó negyedévében kissé mérséklődött. A GDP volumenindexei 22-2. % (előző év azonos időszaka=1,) Év I. II. III. IV: I-IV. 22 13, 13, 14, 14,2 13,8 23 13,2 13, 13,3 14,1 13,4 24 14,9 14,9 14,3 14, 14,6 2 13,2 14, 14, 14,3 14,1 A gazdaság teljesítményének változása követte a világgazdaság tendenciáját, amit 23 közepétől az élénk, bár kissé lassuló növekedés jellemzett. A növekedés üteme ugyanakkor továbbra is jelentősen meghaladta az Európai Unióét. A növekedés struktúrája továbbra is kedvező. Keresleti oldalról a gyorsabb növekedést az export és a beruházás ösztönözte. A lakossági fogyasztás a korábbi éveknél kisebb mértékben, 2,1%-kal emelkedett. A közösségi fogyasztás növekedési üteme 2-ben negyedévről negyedévre elmaradt az előző évi mértéktől, így összességében 1,4%-kal esett vissza. A beruházások 6,6%-os bővülése is kedvezően hatott a növekedésre. Ezen belül jelentős szerepet játszottak a közútfejlesztési beruházások. negyedéves növ. 17 16 1 14 13 12 11 Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, kiigazítatlan (az előző év azonos negyedéve = 1, előző év=1) 1 1997 1998 1999 2 21 22 23 24 2 Termelési oldalon az iparnak és az építőiparnak kiemelkedő szerepe volt a növekedés ütemének változásában. Az ipari bruttó termelés 2-ben 7,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ipari termékek kivitele 11%-kal nőtt, sőt a múlt évben a belföldi értékesítés is 4,4%-kal bővült. A GDP tényezői (változás az előző év azonos időszakához képest, %) 21 22 23 24 2. A megtermelt GDP 14,3 13,8 13,4 14,6 14,1 Mezőgazdaság 124,6 87,1 9,8 137,9 89,2 Ipar összesen 1, 11,4 1,3 14,9 1,4 Feldolgozóipar 12, 13,2 16,7 1,4 1,8 Építőipar 1,1 112, 96,4 14,2 114,3 Szolgáltatások összesen 1,1 14,9 12,7 12,9 14,2 A felhasznált GDP 14,3 13,8 13,4 14,6 14,1 Háztartások fogyasztása 1,8 19,7 17,8 13,1 12,1 Közösségi fogyasztás 11,2 16,6 17,9 1,9 98,6 Végső fogyasztás összesen 1,2 19,3 17,8 12,8 11,7 Beruházások 1,9 19,3 12, 18,4 16,6 Export 18, 13,9 17,8 116,4 11,6 Import 1,2 16,6 111,1 113,2 1,8 GDP összesen 14,3 13,8 13,4 14,6 14,1 A nemzetgazdasági beruházások volumene 2-ben 6,4%-kal, a negyedik negyedévben 3,1%-kal nőtt 24. azonos időszakaihoz képest. Ezen belül a gép- és berendezés-beruházások,2%-kal bővültek, az építési beruházások pedig 7,7%-kal. Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás beruházásai 1,6%-kal mérséklődtek. A feldolgozóipar 2,4%-os beruházás bővülése nagy súlya miatt - jelentős mértékben járult hozzá a kedvező éves adathoz. Átlagot meghaladó volt az éves növekedés a kereskedelem, javítás (11,3%), az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (11,1%), az oktatás (1,6%), a pénzügyi tevékenység (1,%), és építőipar (13,7%) nemzetgazdasági ágakban. A mezőgazdasági beruházások a 24. évi döntően a támogatási rendszer változásával összefüggő visszaesést követően 2-ben 4,6%-kal emelkedtek. A szállítás, posta, távközlésben 32,7% volt a 17 16 1 14 13 12 11 1 éves növekedés 2
GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 26. ÁPRILIS 2-26. fejlesztés növekedésének üteme, elsősorban az autópályaépítések és útfelújítások következtében. Múlt év folyamán jelentősen emelkedtek mind a termelő, mind az infrastrukturális jellegű beruházások. A múlt év folyamán az importgép-beruházások bővültek gyorsabban (6,3%), de a hazai gépberuházások is 4,1%- kal emelkedtek. 2-ben a gépberuházások valamivel több mint felét hazai gyártású termékek tették ki, 48%-uk importból származott. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását: Volumenindex, % Kód Nemzetgazdasági ág A+B Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat előző év azonos időszaka = 1 24. 2. 76,7 14,6 C Bányászat 164,8 72,7 D Feldolgozóipar 11,3 12,4 E Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás 96, 86,4 F Építőipar 11,2 113,7 G Kereskedelem, javítás 11,8 111,3 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 9,1 112, I Szállítás, raktározás, posta és távközlés 11,2 132,7 Pénzügyi tevékenység 113,3 11, K Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 113,1 98,4 L Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 1, 98,9 M Oktatás 91,6 11,6 N Egészségügyi, szociális ellátás 92,8 11,4 O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 19,7 111,1 Összesen 17,8 16,4 Ebből: Építés 18,8 17,7 Gép, berendezés 17,1 1,2 Az ipari termelés 2-ben az előző évhez képest 7,3%-kal bővült. Decemberben, az egy évvel korábbihoz képest 7,7% volt a bővülés. Az első félév gyorsuló növekedési tendenciáját követően a második félévben kismértékű lassulás volt mérhető. A III. negyedévben 8,9%-os, a IV. negyedben pedig 8,4%-os volt a bővülés üteme. Az ország öt régiójában nőtt, kettőben pedig visszaesett az ipari termelés az előző évhez képest, a leggyorsabb ütemű növekedés Észak-Magyarországon (1%) és Közép- Dunántúlon (21%) volt. havi index 13 12 12 11 11 1 1 9 9 l 1997 1998 l 1999 l 2 l 21 l Az ipari termelés indexei 22 Az év folyamán a legdinamikusabban a nagyvállalkozások (2+ fős) bővítették termelésüket (8,%-kal), amit szinte teljes egészében exportlehetőségeik alapozták meg (13%). Az -49 fős vállalkozások termelése 4,3%-kal, hazai eladásuk 23%-kal növekedett, exportjuk azonban 8,8%-kal visszaesett. A középvállalkozások (-249 fő) l Havi index 12 havi index 23 l 24 l 2 l 13 12 12 11 11 1 1 9 9 12 havi indexs termelése 4,6%-kal emelkedett, belföldi értékesítése 4,6%-kal, exportja pedig 6%-kal növekedett. Országos szinten az ipar hazai eladásai 4,4%-kal bővültek az év során. Ezen belül a feldolgozóipar belföldi eladásai 4%-kal növekedtek. A feldolgozóipar szakágazatai közül a kis súlyt képviselő fafeldolgozó ipar belföldi eladásai,9%-kal mérséklődtek, ennél nagyobb ütemben két ágazat hazai eladása csökkent. Utóbbiak közül kiemelendő a bőrtermék, lábbeli gyártás belföldi értékesítésének 2,9%-os visszaesése. 2 22 19 16 13 1 A 14 szakágazat közül nyolcban növekedett az eladás a múlt év során, a legnagyobb ütemű növekedés a járműgyártás alágazatban következett be (24,7%). 2 decemberében az ipar belföldi értékesítése 3,2%-kal, a feldolgozóiparé 1,4%-kal bővült az előző év decemberéhez képest. A fafeldolgozó ipar a múlt év utolsó hónapjában 4,1%-kal tudta bővíteni eladásait. Az ipari export 11,1%-kal bővült 2. januárdecemberében, 24. évhez képest. 2. decemberében mind az ipari, mind a feldolgozóipari export 9,6%-kal bővült. mrd Ft 1 4 1 2 1 8 6 4 2 Eredeti Feldolgozóipari termelés és értékesítés, ( fő feletti vállalkozások; folyó áron, index 1992. év havi átl. =1; 23-tól 2. évi havi átlaga = 1) Termelés Exp. értékesítés Belf. értékesités Volumenindex. Á. l. O.. Á. l. O.. Á. l. O.. Á. l. O.. Á. l. O.. Á. l. O.. Á. l. O.. Á. l. O. 1998 1999 2 21 22 23 24 2 Szezonálisan és munkanappal kiigazított Az ipar termelési volumenindexe (199-21-ig 1992. év havi átlaga = 1, 21-től 2. év havi átlaga = 1) 7 Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz 199 1996 1997 1998 1999 2 21 22 23 24 2 % 27 A fafeldolgozó-ipar 2. évi termelése 4,4%-kal (ezen belül decemberben 3%-kal növekedett) visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. Az első három negyedévben a termelés csökkent 24. azonos negyedévéhez képest (legnagyobb mértékben a 2. negyedben, amikor 9,6%-kal esett vissza), az év negyedik negyedévében pedig stagnált a termelés. A szakágazat hazai értékesítése 2-ben,9%-kal csökkent, ezen belül az első negyedévben 1,4%-kal, a másodikban 13,4%-kal a harmadikban 1,1%-kal. A negyedik negyedévben 1,2%-kal növekedett a hazai eladás 24. utolsó negyedévéhez képest. 2 22 2 17 1 12 1 3
mrd Ft 18 16 14 12 1 8 6 GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 26. ÁPRILIS 2-26. A Fafeldolgozó ipar termelése, értékesítése, ( fő feletti vállalkozások; folyó áron, mrd Ft; index 1992. év havi átl. =1; 23-tól 2. évi havi átlag = 1) 4 12 2 Termelés Belf. értékesités Exp. értékesítés Volumenindex 1. Á. l. O.. Á. l. O.. Á. l. O.. Á. l. O.. Á. l. O.. Á. l. O.. Á. l. O. 1999 2 21 22 23 24 2 % 2 18 16 14 4 Az exportértékesítés 3,9%-kal mérséklődött az év egészében, az első negyedévben 6,4%-kal még növekedett a kivitel, a második negyedévtől azonban növekvő ütemű visszaesés következett be. 2. decemberében a kivitel 9,%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = 1) 1998. 1,7 98,2 117,9 1999. 9,4 97,6 9,4 2. 116,8 19,3 123,3 21. 14,1 97,4 114, 22. 11,8 1,3 122,6 23. 14, 11,4 99,9 24. 1,4 13, 16,3 2. 9,6 94,1 96,1 A hazai bútoripar a 23. évi igen gyenge, illetve a 24. évi kedvezőbb gazdasági évet követően, 2-ben az előző évitől elmaradó ütemű növekedést mutatott. Termelése %-kal nőtt, ezen belül a növekedés üteme az első félévben enyhén gyorsult, a második félévben pedig lelassult (I. negyedév 6%, II. negyedév 7%, III. negyedév 2,6%, IV. negyedév,%). Az értékesítési adatok is javuló képet mutatnak. A 22. évben szárnyaló, majd 23- ban drasztikusan visszaeső belföldi értékesítés 24-ben stagnált, 2-ben pedig 2,6%-kal bővült. Az export piacokon jelentkező gazdasági javulás a kivitel növekedésében is megmutatkozik. A múlt év egészében a bővülés mértéke 8,7%, a negyedévenkénti változás mértéke +14,2%, +16,3%, +8,4%, illetve -2% volt. A bútoripar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = 1) 1998. 117,9 116,8 117,1 1999. 94, 92, 99,3 2. 123,6 12,9 127,2 21. 119, 113, 126, 22. 122,8 144, 9,6 23. 76, 68, 91,2 24. 18,9 1,4 12,7 2. 1, 12,6 18,7 2-ben az ipar termelékenysége 1,7%-kal emelkedett, a létszám 2,9%-os csökkenése mellett (22-ben,3, 23-ban 8,8%-os, 24-ben 1%-os volt). A feldolgozóipar (11,2%) termelékenységi mutatója meghaladja az ipari átlagot, míg a fafeldolgozó-iparban (8,1%) kismértékű elmaradás mutatkozik az országos átlaghoz képest. 2. decemberében a fafeldolgozó ipar (12,1%) termelékenysége valamivel kedvezőbben alakult, mint a feldolgozóiparé (11,7%), és az iparé (1,6%). A Fa- és Bútoripar termelékenysége (előző év azonos időszaka=1) 21 22 23 24 Fafeldolgozó ipar 16,3 19,7 11,9 11,7 Bútoripar 119,2 117,2 82,8 114, Feldolgozóipar 1,6 1,2 11,6 112, Ipar 1,9 1,1 11,2 111,6 % Fafeldolgozás Feldolgozóipar 12 11 1 9 8 Termelékenység a fafeldolgozóiparban, (előző év azonos időszaka=1) 7 1999. 2. 21. 22. 23. 24. 2. 2-ben az építőipar termelése 16,6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben a növekedés mértéke 9,1% volt, a második negyedben 1,8%-os, a harmadikban 23,1%-os, míg a negyedik negyedévben 1,3%-os. Az épületek építése a 6,4%-os lakásépítési csökkenés ellenére 12,%-kal növekedett 24-hez képest, az egyéb építményeké pedig 21,4%-kal nőtt. Utóbbi esetében a növekedés forrása elsősorban az út- és autópálya-építés volt. Az építőipari termelés értékének az egyéb építmények: 21-ben 4, 2-ben már 48%-át adták. Az alágazatok közül a szerkezetkész épületek és egyéb építmények (62%-os súly) volumene 23,2%-kal, az épületgépészeti szerelésé (23%-os súly) 7,7%-kal nőtt, a befejező építésé (1%-os súly) 9,2%-kal visszaesett. 13 12 11 1 9 8 % Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka=1 7 Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O 1996 1997 1998 1999 2 21 22 23 24 2 2. decemberében 1%-kal nőtt az építőipar teljesítménye 24. decemberéhez képest. Az épületek építése az év utolsó hónapjában 19,6%-kal emelkedett, az egyéb építményeké (műtárgyak) pedig 9,7%-kal növekedett. Az egyéb építmények építésében jelentős szerepe volt a folytatódó közlekedési beruházásoknak. Az építőipari vállalkozások 2. januárdecemberben,9%-kal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 2,2%-kal nőtt, az egyéb építményeké 29%-kal visszaesett az előző évi igen magas bázishoz képest. Az építőipari vállalkozások
GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 26. ÁPRILIS 2-26. 2. végi szerződésállományának volumene 12,3%-kal volt magasabb a tavaly ilyenkorinak. Az épületek szerződésállománya 31,%-kal, az egyéb építményekre kötötteké 6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Folyó áron, 2 2 1 1 21 Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint Mj Sz 22 Épületek Épületek, vol.index Mj Sz 23 Mj Sz 24 Mj Sz 2 2-ben valamennyi régióban növekedett az építőipari vállalkozások termelése. A növekedés Közép- Magyarországon és az Észak-Alföldön volt a legszámottevőbb, 19,8 és 16,4%. 2 1 1 1998 l Egyéb építmények E. építmények, vol.index Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként 1999 Szerkezetkész épület Ép. gépészeti sz. Befejező építés l 2 l 21 l 22 Néhány európai ország építőiparának termelése 24 2 2=1 24=1 Litvánia 178, 198,3 111,4 Észtország 13,1.... Magyarország 137,7 16, 116,6 Románia 127,6 138,6 18,6 Írország 128,6 138, 17,7 Szlovákia 117,6 134,8 114,6 Csehország 127,4 129, 11,6 Szlovénia 18,4 111,7 13, Franciaország 18,1 18,9 1,7 Lengyelország 74,7 81, 19,1 Németország 81,2 76, 94,2 2-ben 6,4%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest A használatba vett lakások száma a fővárosban 21,2%-kal emelkedett, a községekben 2%-kal, a megyei jogú városokban 19,7%- kal, az egyéb városokban pedig 4,4%-kal visszaesett. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma ugyanezen időszak alatt országosan 1,4%-kal visszaesett. Budapesten 7,6%-kal több új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. A városokban és a községekben,2-31,%-kal kevesebb új engedélyt adtak ki. Az új lakások 4%-át építették gazdasági vállalkozások, szemben az egy évvel korábbi 38%-kal. Nőtt a többszintes, többlakásos épületekben történő lakásépítések száma és aránya a családi házas építkezések rovására. 24-ben az új építésű lakások,1%-át teszik ki a többlakásos és lakóparki épületekben épült lakások, 24-ben l 23 l 24 Mj l Sz 2 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 l előző év azonos időszaka=1 ez az arány 44,3% volt. E tendencia következtében emelkedett a kis lakások száma és tovább csökkent az épített lakások alapterülete 87m 2 -re. Az új lakások kivitelezését kétharmadot meghaladó részben építőipari vállalkozások végezték, házilagos kivitelezésben a lakások 27%-a készült. ezer db 6 4 3 2 1 33 164 29 896 Kiadott lakásépítési eng. Épített lakások Lakásépítés 1 49 41 84 1991 1992 1993 1994 199 1996 1997 1998 1999 2 21 22 23 24 2 2-ben 1,2%-kal kevesebb és 14,4%-kal kisebb alapterületű lakóépület kapott építési engedélyt. A nem lakóépületek esetében 1,9%-kal kevesebb és 14,2%-kal nagyobb alapterület beépítésére adtak ki új építési engedélyt. A beépítendő alapterület a hivatali épületeknél közel négyszeresére, a kereskedelmi épületeknél több mint másfélszeresére és a szálláshely-szolgáltató, valamint a mezőgazdasági célú épületeknél közel másfélszeresére nőtt. Az ipari célú épület-beruházás visszaesett, az előző évi 42%-ról 34%-ra esett vissza a részaránya a nem lakóépületek körében, mellette a másik két jelentős terület a mezőgazdasági célt szolgáló (24%) és a kereskedelmi épületek (18%) tervezett építése növekedett. A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok. 2-ben folytatódtak a 23 második felében elkezdődött kedvező folyamatok a külkereskedelmi forgalomban. A világkereskedelmi folyamatokkal összhangban a 24. évinél mérsékeltebb volt a növekedés üteme. A kivitel volumene 11%-kal, a behozatalé %-kal bővült 24-hez képest. Az éven belüli forgalom első félévi növekedési ütemét főleg importban jelentősen befolyásolták a csatlakozással összefüggésben jelentkező, un. bázishatások, ami a kivitel lényegesen gyorsabb ütemű növekedésében, s ezzel együtt a mérleg nagyfokú javulásával járt együtt. A második félévben a kivitel és behozatal közel azonos mértékben növekedett, ami a deficit növekedését eredményezte ebben az időszakban. Éves szinten a hiány összege 2,8 milliárd euró volt, 1,1 milliárddal kevesebb mint 24-ben. Ez az export,7%-nak felelt meg a korábbi 8,8%-kal szemben. A külkereskedelmi mérleg hiányának csökkenése az első félévben túlnyomórészt a II. negyedévben következett be. A II. félévben a hiány kismértékben (19 milliárd forint) emelkedett. A forint a főbb devizákhoz viszonyítva éves szinten 1,%-kal erősödött, amelyen belül az euróhoz és a dollárhoz viszonyított felértékelődés mértéke azonos volt. A forint erősödését figyelembe véve a behozatalban 3%, a kivitelben 1% körüli devizaárszint-emelkedés adódik. A
GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 26. ÁPRILIS 2-26. kivitel forintárszintjének 1%-os csökkenéséből és a behozatal forintárszintjének mintegy másfél százalékos növekedéséből adódóan a cserearány 2,2%-kal romlott. Megnevezés A külkereskedelmi forgalomalakulása, 2. Érték Az előző év azonos időszaka=1 Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal Millió euró 49.72,7 2.9,9 111,4 18,3 Millió dollár 61.861,1 6.43,3 111, 18,6 Milliárd forint 12.343,2 13.47,1 19,9 16,8 A 2. évi kivitel összessége 76-24 arányban, a behozatalé 68-32 arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok között. Az új tagállamokkal (24-ben csatlakozottak) folytatott külkereskedelem mindkét irányban egytized körüli részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája jóval felülmúlta az átlagosat, az export euróban 4%-kal, az import 19%- kal bővült. A régi tagállamokba irányuló export 3%-kal nőtt, az import pedig az előző évi szinten stagnált. Az Unió egészét tekintve a kivitel 7%-kal a behozatal 2,%- kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 29%-kal, a behozatal 23%-kal haladta meg az egy évvel korábbit., 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1,,, -, -1, Import Export Egyenleg Külkereskedelmi forgalom 1998-22 mrd $, 23-tól mrd euró 2-ben az importfedezetségi mutató (kivitel értéke/behozatal értéke) 94,6% tett ki, ami 1992 óta a legmagasabb arány. 1 Millió USD 9 8 7 6 4 3 2 1-1 Fa, faáru, bútor behozatala és kivitele 1998 1999 2 21 22 23 24 2 1998 1999 2 21 22 23 24 2 Bútor és bútorelem Fa és parafa, faáru Import Export Egyenleg 6 A fa alapanyagok 2. évi forgalma negatív egyenleggel zárt akárcsak a múlt évben, mértéke azonban fele az egy évvel korábbinak. A megelőző öt év növekvő tendenciájával ellentétben a múlt évben úgy tűnik megállt a mérleg romlása. A behozatal USD-ben 11%-kal, forintban pedig 13,2%-kal csökkent. Fa alapanyag kivitelünk USD-ben 8,1%-kal visszaesett, míg forint alapon 1,1%- kal mérséklődött. A fatermékek kivitelében is megmutatkozik az e termékeket felhasználó ágazatokban bekövetkezett kismértékű pozitív változás. Az elmúlt öt évben a pozitív egyenleg mértéke egyre csökkent, 2. évben azonban több mint a duplájára nőtt. A termékcsoport behozatala USD-ben stagnált, forintban 1,4%-kal emelkedett, míg kivitelünk forint alapon 9%-kal emelkedett, USD-ben mérve pedig 1,9%-kal. A bútor és bútorelem behozatal növekedési üteme 2-ben jelentősen mérséklődött, és dollárban számítva,8%-kal nőtt az előző évhez képest, míg forint alapon a bővülés mértéke 4,% volt. Az árucsoport kivitele 2- ben stagnált az előző évi,%-os emelkedést követően, dollárban számítva. A forint alapon végzett számítások szerint a 2-ben 1,8% volt a visszaesés mértéke. A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) január-szeptember Időszak Behozatal Kivitel Egyenleg Érték, M USD %-os vált. előző év=1 Érték, M USD %-os vált. előző év=1 Érték, M USD 24 Fa és parafa 2. 149, 11,2 147,9 96,4-1,1 21. 148,6 99,7 14,4 94,9-8,2 22. 182,9 123,1 147, 14,7-3,9 23. 224,8 122,9 171,3 116,6-3, 24. 286,6 127,4 181,2 1,6-1,4 2. 22,4 89, 171,9 91,9-3, 63 Fa-és parafaáru 2. 138,8 118, 218, 1,8 79,2 21. 1,2 18,2 223,1 12,3 72,9 22. 26, 137, 26,6 11,,1 23. 27,3 13,9 3,4 117,1 3,1 24. 31,1 116,4 348,8 11,8 33,7 2. 323,7 1,4 393,7 11,9 7, 82 Bútor és bútorelem 2. 266,4 19,3 9,6 1,7 293,2 21. 263,8 99, 618,6 11,6 34,8 22. 342,1 129,7 68,1 19,9 338, 23. 42,6 124,4 824,6 121,2 399, 24. 14,2 12,6 949,1 11, 434,9 2. 62, 1,8 94,9 1, 383,4 Az ipari termelői árak 2. január-decemberben 4,3%-kal emelkedtek a 24. évi 3,%-hoz képest. A növekedés szinte teljes egészében a belföldi értékesítési árak 8,4%-os emelkedéséből adódott, az exportértékesítési árak 1,3%-kal mérséklődtek. 12 11 11 1 1 9 Az ipar árindexei, % (előző év azonos időszaka = 1) Termelői Belföldi Export 9 1998 1999 2 21 22 23 24 2
GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 26. ÁPRILIS 2-26. 2. decemberében az ipar termelői árai 4,7%-kal növekedtek az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül a belföldi értékesítés ára 7,1%-kal emelkedett, az export eladások ára 2,9%-kal növekedett. A termelői árak növekedése az év közepéig csökkenő, az év második felében pedig növekvő ütemű tendenciát mutatott. A fafeldolgozó ipar (TEÁOR 2) termelői árának változása, % Időszak Termelői Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = 1) 22. 99, 11,2 96, 23. 13,9 12,7 1,4 24. 11,6 12,4 1,8 2. 1,3 1,1 1, A fafeldolgozó ipar termelői ára éves szinten lényegében stagnált. Ez volt jellemző az export, illetve a belföldi értékesítési árakra is. Havi tendenciát tekintve 2. első 4 hónapját kismértékű csökkenő tendencia jellemezte, májustól lassú, de növekvő árszint volt jellemző. Hasonló tendenciák mutatkoztak a belföldi és az export értékesítés áraiban is. A növekedés üteme azonban az export eladások tekintetében valamivel magasabb volt, mint a hazai eladások esetében. Az építőipari tevékenység költség alapon számított árai 2. decemberében,%-kal emelkedtek az előző évhez képest. 2-ben, az egy évvel korábbinál kisebb mértékben, 4,2%-kal emelkedtek az építőipari árak. A szerkezetkész épületek és egyéb építmények építésének árai 4,8%-kal, az épületgépészeti szerelés árai 2,8%-kal, a befejező építés árai pedig 3,6%-kal emelkedtek 24-hez képest. 12 12 11 11 1 1 % Építőipari árindex előző év azonos időszaka=1 Építőipar Infláció A fogyasztóiár-index 2-ben 3,6%-kal volt magasabb, mint 24-ben. Decemberben az árnövekedés mértéke 3,3% volt az egy évvel korábbihoz képest. A fogyasztói ár növekedési üteme januárban volt a legmagasabb (4,1%). Változás az előző hónaphoz képest (%) 3, 3, 2, 2, 1, 1,,, -, Fogyasztói árindex 1998 23 Havi árindex 12 havi árindex Maginfláció KSH Éves infl. 17, 1, 12, 1, 7,, 2,, -2, Vált. az előző év azonos időszakához (%) A hazai lakásállomány alakulása 4 Lakásállomány szobaszám szerint, ezer db 4 3 11,4 411,3 61,9 641,9 68,2 3 733,4 1 116, 1 24,8 1 28, 1 292,6 2 2 1 1 72,2 1 68,9 1 681,8 1 694,4 1 72,9 1 973,4 64,1 17,1 17,6 19, 198 199 21 24 2 4 és több szobás 3 szobás 2 szobás 1 szobás 12 1 8 6 4 2 74,2 Az épített lakások átlagos nagysága, m 2 71, 86,8 86,3 97,1 99,7 113, 111,9 94,9 93,2 62,3 8,1 9, 19,4 86,7 Budapest Megyei jogú város Többi város Község Orsz. Átl. 23 24 2 4 3 3 2 2 A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab Község Többi város Megyei jogú város Budapest 1% 8% 6% A lakásépítés falszerkezet szerinti megoszlása 1 1 4% 23 24 2 23 24 2 23 24 2 23 24 2 Új többszintes, Új lakóépületben Új családi házban többlakásos épületben Új lakóparki épületben 7 2% Tégla Beton falazó Panel Öntött, blokk Egyéb % 199 199 1999 2 21 22 23 24
GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 26. ÁPRILIS 2-26. A fafeldolgozó és bútoripar 2. januárdecember Az alább következő elemzés az elmúlt nyolc év adatgyűjtése alapján készült. Az adatok a KSH Iparstatisztikai Főosztályától származnak és az főt, vagy annál többet foglalkoztató vállalkozások adataira épül. A 49 fő feletti vállalkozások megfigyelése teljes körű, az -49 főt foglalkoztató vállalkozások megfigyelése reprezentatív, az főnél kevesebbet foglalkoztató ipari vállalkozások tevékenységét becsléssel veszik figyelembe. A becsléshez az utolsó két év áfa-adatait, az értékesítés értékesítési irányok szerinti megoszlását és a működő vállalkozások tárgyhavi számát veszik figyelembe. A statisztikai adatgyűjtés 22. január 1-től a statisztikai főtevékenység alapján történik (egy egység főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre). Ennek figyelembe vételével egyes adatszolgáltatók ágazati hovatartozása a bázishoz képest megváltozott, ez érintheti az adatok időbeli összehasonlíthatóságát. 144, A fa- és bútoripar volumenindexei, % 14 (előző év azonos időszaka = 1) 127,2 126, 13 123,6 122,8 12,9 122,6 117,9 12,7 117,9 116,8 123,3 12 116,8 11,4 119, 18,9 18,7 11 13, 117,1 113, 114, 16,3 11,8 19,3 11,7 14,1 14, 1,41, 9,6 92, 12,6 9,4 1,3 99,3 94, 1,4 9,9 99,9 98,2 97,6 97,4 9 9,4 96,1 94,1 91,2 76, 8 7 6 1998 2 22. 24. 1998 2 22. 24. 1998 2 22. 24. A fafeldolgozó-iparban is (TEÁOR 2) érezteti hatását a 24. közepe óta lassuló európai növekedés. Az ipari termelés múlt évi 7,3%-os bővülése mellett az ágazat 4,%-os visszaesést mutat. Az év során az utolsó negyedévi stagnálást kivéve, minden negyedév termelése elmaradt a 24. azonos negyedévitől. A fafeldolgozó-ipar belföldi értékesítése 2-ben,9%-kal visszaesett az előző. évi 3,%-os növekedéshez képest. A fafeldolgozó ipar eredményei az ipari exportban sem javulnak, a 24. évi növekedést követően 2-ben 3,9%-kal viszszaesett. A bútorgyártás (TEÁOR 361) termelésének növekedési üteme 2-ben lelassult a 24. évihez képest. A biztató évkezdetet követően a harmadik negyedévben jelentősen lelassult a növekedés üteme, melyet egy gyorsuló negyedik negyedév követett. A bútoripar hazai eladásai a 24. évi stagnálást követően 2-ben kismértékben nőttek (+2,6%). Nehezíti a hazai gyártók helyzetét az import további bővülése, valamint a külföldi értékesítési láncok terjeszkedése, újak megjelenése. A bútoripari export a 24. évhez képest 8,7%-kal bővült az előző évi 2,7%-os növekedést követően. SZAKÁGAZATI EREDMÉNYEK FAFELDOLGOZÓ-IPAR Tovább tart a hazai fűrészáru gyártás termeléscsökkenése. A múlt évi stagnálás közeli bővülést követően ebben az évben 21,6%-kal zuhant a termelés. A hazai értékesítés 1,2%-kal, az export 31,3%-kal esett. 24-hez képest 2-ben a gyenge hazai piac mellett a kiviteli lehetőségek is beszűkültek, ami tovább rontotta a szakág helyzetét. 68, Termelés Hazai értékesítés Export értékesítés Fafeldolgozás Bútorgyártás 8 A falemezgyártás, mely a fafeldolgozó ipari termelés negyedét adja, termelése,7%-kal bővült 2-ben 24- hez képest. A belföldi értékesítés,8%-kal mérséklődött, az export 13,6%-kal bővült. 24-ben a szakág valamenynyi termelési és értékesítési mutatója csökkent, a múlt évi kedvezőbb helyzet a kivitel bővülésével magyarázható. 7 6 4 3 2 1 Termelés a fafeldolgozó iparban szakágazatonként Fűrészáru Falemez Ép.aszt. ipari term. Tároló fatermékek Fatömegcikk 1999. 2. 21. 22. 23. 24. 2. A fafeldolgozó ipar négy tizedét kitevő épületasztalosipari termékek gyártásában,7%-os visszaesés következett be 2-ben a megelőző évhez képest. A hazai eladások az egy évvel korábbi 8,7%-os növekedést követően 2-ben 7,4%-kal csökkentek. A hazai piacon mutatkozó nehézségeket az export kismértékű visszaesése kíséri, a 24. évi 11,4%-os növekedéssel szemben 2-ben 4,8%-os volt a csökkenés mértéke. 3 2 2 1 1 Hazai értékesítés a fafeldolgozó iparban szakágazatonként Fűrészáru Falemez Ép.aszt. ipari term. Tároló fatermékek Fatömegcikk A tároló fatermékek termelésének növekedési üteme gyorsult 2-ben (1,9%) 24. évhez (8,7%) képest. Hasonló tendenciák mutatkoznak a belföldi- (2.: 1,8%, 24.: 11,1%) eladások esetében. Az exportértékesítésben is kedvező tendencia mutatkozik (2.: 6,1%, 24.: 3,9%). 3 3 2 2 1 1 1999. 2. 21. 22. 23. 24. 2. 1999. 2. 21. 22. 23. 24. 2. Export a fafeldolgozó iparban, szakágazatonként Fűrészáru Falemez Ép.aszt. ipari term. Tároló fatermékek Fatömegcikk BÚTORIPAR A bútoripar a sikeres 22. évet követően 23-ban jelentős visszaesést volt kénytelen elkönyvelni. 24-ben
GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 26. ÁPRILIS 2-26. a KSH adatai szerint ismét bővült a termelés. 2-ben az előző évinél lassúbb ütemben, de folytatódott a termelés növekedése (+%). A hazai gyárak belföldi értékesítése az előző évi stagnálást követően kismértékben bővülni tudott (+2,6%). Az ágazat kivitele szintén növekedett (+8,7%), bár mértéke elmaradt a 24. évitől. A bútorgyártás 4%-át kitevő ülőbútorok termelése az átlagosnál gyorsabban, 6,9%-kal nőtt. A hazai értékesítés 4,6%-kal, a kivitel pedig 8,3%-kal emelkedett az év során. Az első és második negyedévben a termelés bővülésének üteme nőtt, a harmadik és negyedik negyedben azonban megfordult a trend. Ebben szerepet játszik az is, hogy az előző év negyedévei magas bázist jelentenek. A belföldi értékesítés bővülése a második negyedévben volt a legmagasabb, de az év második felében is 3 százalék feletti volt. Az ülőbútorok kivitele 2. első felében jelentősen nőtt, a második félévben azonban visszaesett, sőt a negyedik negyedben csökkent. 6 4 4 3 3 2 2 1 1 Termelés a bútoriparban szakágazatonként Ülő Iroda Konyha Egyéb Ágybetét Az irodabútorok gyártása jelentősen visszaesett 2. január-decemberben ( 11,3%). A hazai értékesítés ötödével esett vissza. A kivitel ugyanakkor 9,3%-kal nőtt ebben az időszakban. Az egyes negyedévekben a termelés lényegében azonos ütemben csökkent, a hazai értékesítés visszaesése pedig kissé lassult az egyes negyedévekben. Az irodabútorok kivitele az ülőbútorokéhoz hasonlóan alakult, az év eleji növekedést követően az év utolsó negyed évében már visszaesés mutatkozott. A konyhabútorgyártás szintén csökkent (-3,2%). A belföldi értékesítés,1%-kal nőtt, míg az export 21,1%- kal visszaesett. Mindezen folyamatok az előző évi magas bázishoz képest következtek be. A negyedévenkénti adatok szerint a termelés visszaesésének üteme nem változott, a belföldi értékesítés növekedése lassult, a kivitel csökkenésének üteme szintén lelassult. 3 2 2 1 1 1999. 2. 21. 22. 23. 24. 2. Hazai értékesítés a bútoriparban szakágazatonként Ülő Iroda Konyha Egyéb Ágybetét 2. 21. 22. 23. 24. 2. Az egyéb bútorok gyártása ami közel 3%-át teszi ki a bútorgyártásnak emelkedett (11,6%). A hazai értékesítés (12,3%) ugyancsak növekedett, bár üteme lassúbb volt mint a termelésé. A legnagyobb mértékű bővülés azonban a kivitelben jelentkezett (14,6%). A termelésben és a hazai eladások esetében az évközi lassulást követően az év végére gyorsult a növekedés. Az export esetében a negyedéves növekedési ütemek lassulást mutatnak. 2-ben az ágybetétgyártás termelése kismértékben visszaesett (-4,1), a hazai eladások is csökkentek (-6,6%), az export azonban közel 6%-kal nőtt. Az egyes negyedévek adatai arra utalnak, hogy az ágybetétgyártás pozíciói az év eddigi negyedéveiben az exportot kivéve romlottak. A termelés és a belföldi értékesítés visszaesett, de a kivitel növekedési üteme is lassult. 1 14 12 11 9 8 6 3 2 3 3 2 2 1 1 BERUHÁZÁS Export értékesítés a bútoriparban szakágazatonként 2. 21. 22. 23. 24. 2. Ülő Iroda Konyha Egyéb 4 328 1 79 9 936 6 9 67 4 292 4 43 2 41 8 38 3 31 Fafeldolgozó 4 638 1 34 8 138 2 219 1 117 1 32 Beruházások a FA és bútoriparban (2 fő felett teljeskörű, -49 főig reprezentatív) 2-ben is, a korábbi évekhez hasonlóan, mind a fafeldolgozó-ipar, mind a bútoripar beruházásaira a gépberuházások túlsúlya a jellemző. A fafeldolgozó-iparban három és félszeres a gépberuházások értéke, az építéshez képest. A bútoriparban, a különbség jóval kisebb, azaz az építés kb. 7%-a a gépberuházás értékének. Értékét tekintve a faipar idén növelte mind gép, mind építési beruházásait. A bútoriparban a beruházások a kedvezőtlen konjunkturális hatások ellenére összességében emelkedtek, különösen az építési beruházások. A fafeldolgozó-ipar szakágazatai közül 23-ban a falemezgyártás és az épületasztalos ipar hajtotta végre a legnagyobb értékű beruházásokat, 24-ben, illetve 2- ben az épületasztalos ipar vezeti a beruházási listát. A fűrészipar beruházásai jellemzően 1,-4 milliárd forint közötti értékben mozognak, kivételt ez alól a 22. év képviselt, amikor szinte nem ruháztak be. A 24. évi visszaesést követően 2-ben tovább mérséklődött a beruházási kedv. Az építési beruházások az előző év 6%-ára estek vissza, a gépberuházások azonban közel az előző évi szinten maradtak. A falemezgyártás a 2-23 közötti időszakban egyenletesen folytatott beruházást, értéke 3-4 milliárd forint között mozgott éves szinten. 24-ben mintegy 1 729 2 11 3 6 1 811 3 812 2 37 2 911 374 1 313 1198 1999 2 21 22 23 24 2 1999 2 21 22 23 24 2 Bútor Építés Gép 4 24 3 127 9
GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 26. ÁPRILIS 2-26. 7%-kal esett vissza a beruházások értéke, ami összefüggésben lehet a korábbi beruházások befejezésével és a további jelentősebbek elhalasztásával. 2. folyamán közel duplájára nőtt a beruházások értéke. Az építési beruházás értéke elmaradt az előző évitől, míg a gépberuházások 2,3-szorosára növekedtek. Az épületasztalos iparban, 2-21-ben kiugróan magas volt a beruházás értéke, 22-23-ban három milliárd forint körüli nagyságrendre állt be, lassú növekedés mellett. 24-ben az előző évi beruházási érték 7%-a került befektetésre. 2-ben több mint duplájára nőtt a beruházások értéke. 7, 6, 6,,, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1,,, Fűrész Falemez Épületasztalos Beruházások a Fafeldolgozó-iparban szakágazatonként (2 fő felett teljeskörű, -49 főig reprezentatív) Tároló Építés Gép Fatömegcikk A tároló fatermékek gyártói 23-ban, a korábbi évekhez képest többszörösére emelték a beruházásokra fordított összeget, ennek kétharmada gépberuházás volt. 24-ben a beruházásokra szánt összeg ismét a korábbi évek szintjére állt be, mely összeg közel ¾-e gépberuházás volt. 2-ben nőtt a beruházási kedv. 24. évhez képest az összes beruházás közel 7%-kal bővült. Ezen belül a gépekre fordított eszközök nagyobb arányban nőttek, mint az építésre fordítottak. A fatömegcikk termelők 23-ban megduplázták beruházásaikat a 22. évi szinthez képest, a gép- és épület beruházások aránya közel azonos volt. 24-ben ezen a területen a beruházások értéke az 1999-22 évek szintjére esett vissza, és a 23. évi szint kb. 1/2-ét tette ki. 2-ben 37,6%-kal nőtt az összes beruházások értéke. Az épület-beruházások értéke lényegében stagnált, tehát a beruházások növekedése a gépberuházások bővüléséből adódott. A bútoriparban az öt szakágazat közül háromban hajtottak végre jelentősebb értékű beruházásokat 2- ben, értéke a 1-3, milliárd forint között ingadozott. Az ülőbútorgyártásban a beruházás értéke 3,%-kal emelkedett 24-hez képest. A gépekre ezen a területen 6%-kal fordítottak többet, mint az épület-beruházásokra. Az irodabútorok esetében 4,%-os értéknövekedés mellett az építési és gépberuházások közel azonos arányt képviseltek. Az 1999. óta rendelkezésre álló adatok szerint a múlt évben a korábbiakat lényegesen meghaladó mértékű beruházást hajtottak végre a vállalkozások. A konyhabútorgyártás beruházásai 23%-kal növekedtek 2-ben, az egy évvel korábbihoz képest. A gépekre fordított összeg közel duplája volt az épületekének. Az egyéb bútorgyártás 2. évi beruházásai több mint kétszeresére nőttek az egy évvel korábbihoz képest. Különösen nagymértékű volt az építési beruházások bővülése (3-szoros). A gépberuházások ugyanakkor meghaladták az építési beruházásokat. 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1,,, Ülő Beruházások a Bútoriparban szakágazatonként (2 fő felett teljeskörű, -49 főig reprezentatív) Iroda Építés Az ágybetétgyártás beruházásai 2-ben közel 7%- kal visszaestek 24-hez képest. A mérséklődés mind az építési, mind a gépberuházások esetében bekövetkezett. Gép Konyha Egyéb 1