ORSZÁGOS RÉGIÓK 1
MÓDSZERTANI MELLÉKLET: AZ EUROBAROMÉTER-EREDMÉNYEK REGIONÁLIS ELEMZÉSE Az alábbi elemzés az Európai Parlament Eurobarométer-felmérésein alapul. Az Eurobarométer-felmérések szabványos méretű, 15 éves és annál idősebb európai polgárokból álló országos minta alapján készülnek, amely országos szinten reprezentatív eredményt biztosít. Így minden országban hozzávetőlegesen 1000 interjút készül, kivéve Németországban (N1500), az Egyesült Királyságban (N1300), Luxemburgban (N500), Cipruson (N500) és Máltán (N500). Még a legnagyobb országokra is igaz azonban, hogy az egyes régiókban elvégzett interjúk száma túl alacsony ahhoz, hogy egyetlen felmérés eredményei regionális szinten megbízhatók legyenek. Ugyanakkor egyesítve több olyan EB/EP-felmérés adatait, amelyekben ugyanazokat a kérdéseket tették fel, regionális eredmények megállapítása is lehetővé válik. Ahhoz, hogy a regionális tendenciákról következtetéseket lehessen levonni, elégséges számú számú interjúalanyra (általában legalább 150-re) van szükség. Az adatok jelen összesítéséhez felhasznált tizenhat felmérés az Európai Parlament Kommunikációs Főigazgatóságának megbízásából készült. A felméréseket a TNS Opinion & Social készítette 2007 szeptembere és 2014 decembere között 1. Megjegyzendő, hogy egyes kérdések esetében az elemzés ennél rövidebb időszakot ölel fel, és csak azokra a felmérési hullámokra terjed ki, amelynek keretében azokat feltették. Megjegyzendő, hogy egyes országok földrajzi jellemzői miatt előfordulhat, hogy egy adott ország területének legfeljebb 5%-a kimarad az Eurobarométer-felmérésekből. Közvélemény-figyelő Osztály SuiviOpinionPublique@europarl.europa.eu 1 A jelen elemzés keretében figyelembe vett tizenhat felmérés a következő: EB/EP 82.4 (az adatgyűjtés 2014. november 29 december 9. között zajlott); EB/EP 79.5 (2013. június 7 23); EB/EP 78.2 (2012, november 17 december 2.); EB/EP 77.4 (2012. június 2 17.); EB/EP 77.2 (2012. március 10 25.); EB/EP 76.3 (2011. november 5 20.); EB/EP 76.1 (2011. szeptember 3 18.); EB/EP 75.2 (2011. április 13 május 8.); EB/EP 74.3 (2010. november 25 december 17.); EB/EP 74.1 (2010. augusztus 26 szeptember 16.); EB/EP 73.4 (2010. május 5 28.); EB/EP 73.1 (2010. január 27 február 17.); EB/EP 71.3 (2009. június 12 július 6.); EB/EP 71.1 (2009. január 16 február 22.); EB/EP 70.1 (2008. október 6 november 6.); EB/EP 68.1 (2007. szeptember 22 november 3.). 2
REGIONÁLIS ELEMZÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL SZÓLÓ HÍRADÁSOK FELIDÉZÉSE: Az Európai Parlamentről szóló híradások felidézése Magyarországon némileg magasabb (56%) az európai átlagnál (53%). Hat magyarországi régióban a válaszadók abszolút többsége emlékszik arra, hogy a közelmúltban olvasott, látott vagy hallott az Európai Parlamenttel kapcsolatos információt a médiában, az 51%-os észak-magyarországi aránytól a 64%-os alföldi arányig terjedően. Dél- Dunántúlon a válaszadók abszolút többsége nem emlékszik rá, hogy a közelmúltban információról értesült az EP-vel kapcsolatban (53%, a pozitív válaszadók 45%-ával szemben). SZUBJEKTÍV ISMERETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT TEVÉKENYSÉGÉRŐL: Magyarországon a válaszadók 31%-a érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az Európai Parlament tevékenységéről, ez valamivel nagyobb arány, mint az Unió egészében (28%). Minden magyar régióban tíz válaszadó közül több mint hat véli úgy, hogy nem megfelelően tájékozott az Európai Parlament tevékenységét illetően, arányuk a Dél-Dunántúlon a legnagyobb (80%), és a Dél- Alföldön a legalacsonyabb (61%). SZÁMÍT A VÉLEMÉNYEM: a) AZ UNIÓBAN: A magyarországi válaszadók 42%-a egyetért azzal, hogy számít a véleményük az Unióban, míg a válaszadók abszolút többsége (54%) szerint ez nincs így. Ezek az arányok hasonlóak az Unió egészében mért adatokhoz (38% egyetért, míg 55% nem ért egyet). Az Észak-Alföld az egyetlen magyar régió, ahol a válaszadók szűk többsége egyetért azzal, hogy számít a véleményük az Unióban (49% egyetért, 48% nem ért egyet). b) AZ ORSZÁGUNKBAN: A magyarországi válaszadók 49%-a egyetért azzal, hogy számít a véleményük az országukban (50% nem ért ezzel egyet), amely arány alacsonyabb az Unió egészében mértnél (58% egyetért, 40% nem ért egyet). Négy magyar régióban a válaszadók abszolút többsége egyetért azzal, hogy számít a véleményük, arányuk Észak-Magyarországon a legnagyobb (58%); ám kisebbségben vannak a Dél-Dunántúlon (30%), az Észak- Alföldön (46%) és a Nyugat-Dunántúlon (47%). UNIÓS TAGSÁG: A magyarországi válaszadók többsége úgy véli, hogy az ország uniós tagsága se nem jó, se nem rossz dolog (arányuk 43%, a tagságot jó dolognakˮ tartók 37%-ával szemben), amely sokkal magasabb arány, mint az uniós átlag (30% és 51%). A többség hat magyar régióban osztja ezt a véleményt, arányuk a középmagyarországi 39%-tól a nyugat-dunántúli 50%-ig terjed; a Nyugat-Dunántúl az egyetlen régió, ahol a többség jó dolognak tartja az uniós tagságot (arányuk 43%, míg a se nem jó, se nem rosszˮ választ adóké 35%). AZ EP-RŐL ALKOTOTT KÉP: A magyarországi válaszadók 46%-ának semleges az EP-ről alkotott képe (az EU egészének 43%-ával szemben). A válaszadók 33%-ának pozitív az EP-ről alkotott képe, 19%-ának negatív (az Unió egészében mért arányok 31% illetve 22%). A többségnek hat magyar régióban semleges az EP-ről alkotott képe, arányuk a dél-alföldi 43%-tól a dél-dunántúli 56%-ig terjed. Közép-Magyarország az egyetlen olyan régió, ahol a válaszadók szűk többségének pozitív az EP-ről alkotott képe (39% a semleges képpel rendelkezők 38%-ával szemben). AZ EP-TŐL ELVÁRT SZEREP: A magyarországi válaszadók abszolút többsége azt szeretné, hogy az EP fontosabb szerepet játsszon, mint jelenleg (52%), amely valamivel több, mint az európai átlag (49%). A válaszadók többsége minden magyar régióban nagyobb szerepet szánna az EP-nek, az arányuk a közép-dunántúli 45%-tól a dél-alföldi 58%-ig alakul. 3
REGIONÁLIS ELEMZÉS AZ EP MŰKÖDÉSÉNEK ISMERETE: A magyarországi válaszadók többsége tévesen úgy gondolja, hogy az EPképviselők a nemzetiségük szerint alakítanak csoportokat az EP-ben (46%), míg 44%-uk tudja, hogy politikai hovatartozásuk alapján (az Unió egészében 38%-os, illetve 42%-os ez az arány). A válaszadók többsége helyes választ adott Nyugat-Dunántúlon (52%), Közép-Magyarországon (46%) és Észak-Magyarországon (45%), míg a helyes válaszok kisebbségben voltak a négy másik régióban: arányuk 34% a Dél-Dunántúlon, 40% a Közép- Dunántúlon és 43% az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön. AZ EP DÖNTÉSHOZÓ FOLYAMATÁNAK ISMERETE: A magyarországi válaszadók 42%-a úgy gondolja, hogy az EP-ben hozott döntéseket elsősorban azon tagállamok érdekeinek megfelelően fogadják el, amelyekből az EPképviselők származnak, míg 30% véli úgy, hogy az EP-képviselők politikai hovatartozása fontosabb szempont (az uniós átlag 37%, illetve 34%). A többség a tagállami érdekeket említi minden magyarországi régióban, a legnagyobb arányban a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön (mindkettő 46%), és a legalacsonyabb arányban Nyugat- Dunántúlon, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön (mindkettő 38%). AZ EP TAGJAINAK MEGVÁLASZTÁSÁRA VONATKOZÓ ISMERET: A magyarországi válaszadók 61%-a tudja, hogy az EPképviselőket a tagállamok polgárai közvetlenül választják, ez az arány az Unió egészében 57%. Minden magyar régióban a válaszadók abszolút többsége tudja a helyes választ, az arányok a dél-dunántúli és észak-dunántúli 50%-tól a dél-alföldi 69%-ig terjednek. KIEMELT POLITIKÁK: a magyarországi válaszadók a szegényég és a társadalmi kirekesztés problémájának kezelésétˮ és a gazdaságpolitika, a költségvetési és adópolitika koordinációjátˮ a két legfőbb politikai prioritásnak (58% illetve 46%), ahogy az Unió egészében is (51% illetve 32%). A szegényég és a társadalmi kirekesztés problémájának kezeléseˮ az Észak-Alföldön érte el a legnagyobb százalékot (67%), és Közép- Magyarországon a legkisebbet (50%). A gazdaságpolitika, a költségvetési és adópolitika koordinációjátˮ szintén az Észak-Alföldön választották a legtöbben (55%), és Közép-Magyarországon a legritkábban (40%). A magyarországi válaszadók a közös energiapolitika, amelynek célja az EU energiafüggetlenségének biztosításaˮ választ tekintették a harmadik helyen kiemelt politikának (35% Magyarországon, az Unió 21%-os arányával szemben). Ezt a politikát legtöbbször Közép-Magyarországon említették (41%), a legkevesebben a Nyugat- Dunántúlon (27%). A negyedik helyen a magyarországi válaszadók szintén nagyobb valószínűséggel említik a környezetbarát mezőgazdasági politikát, amely hozzájárul a globális élelmiszer-egyensúlyhozˮ (32%), mint az Európai átlag (23%). Ezt a politikát Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon említették a legnagyobb arányban (mindkét régióban 35%), és az Észak-Alföldön a legkevesebben (28%). KIEMELT ÉRTÉKEK: Az emberi jogok védelmeˮ a legfontosabb érték, amelyet az EP-nek meg kell védenie a magyarországi válaszadók szerint, akárcsak az Unió egészében (62% Magyarországon, 57% az Unióban). Ezt a politikát legtöbbször Közép-Magyarországon említették (69%), a legkevesebben a Nyugat-Dunántúlon (58%). Az uniós tagállamok közti szolidaritásˮ a második helyen szerepel a magyarországi válaszadók körében (41%, szemben az uniós 33%-kal); a közép-dunántúli válaszadók említik a leggyakrabban ezt az értéket (46%), a legritkábban a dél-alföldiek (33%). Az EU és a világ szegény országai közötti szolidaritásˮ a harmadik leggyakrabban említett érték Magyarországon (29%, az uniós 26%-kal szemben). Említésének arányai 24% a Dél- Alföldön, és 32% az Észak-Alföldön. A férfiak és nők közötti egyenlőségˮ Magyarországon a negyedik helyen szerepel (27%, az uniós 35%-kal szemben), az arányok az észak-magyarországi 24%-tól a közép-dunántúli, északalföldi és dél-alföldi 30%-ig terjednek. 4
Az EURÓPAI PARLAMENTRŐL SZÓLÓ HÍRADÁSOK FELIDÉZÉSE EP1 SZUBJEKTÍV ISMERETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT TEVÉKENYSÉGÉRŐL EP2 5
SZÁMÍT A VÉLEMÉNYEM AZ EURÓPAI UNIÓBAN EP13 SZÁMÍT A VÉLEMÉNYEM AZ ORSZÁGUNKBAN EP18 6
TAGSÁG EP17 AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL ALKOTOTT KÉP EP10 7
AZ EURÓPAI PARLAMENTTŐL ELVÁRT SZEREP EP6 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ISMERETE EP5 8
AZ EURÓPAI PARLAMENT DÖNTÉSHOZATALI FOLYAMATÁNAK ISMERETE EP12 AZ INTÉZMÉNY TAGJAINAK MEGVÁLASZTÁSÁRA VONATKOZÓ ISMERET EP4.1 9
KIEMELT POLITIKÁK Az Európai Parlament bizonyos politikák fejlődését segíti az Európai Unió szintjén. Az Ön véleménye szerint az alábbi politikák közül melyiknek kellene elsőbbséget adni? (MAX. 4 VÁLASZ) Göngyölt eredmények 2010-2014 Közé p- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl És zak - Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld A szegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdése A gazdasági, költségvetési, és adópolitikák összehangolása 51% 58% 50% 63% 54% 55% 60% 67% 66% EP7 32% 46% 43% 52% 42% 46% 40% 55% 45% Közös energiapolitika, melynek célja az Európai Unió energiafüggetlenségének biztosítása 21% 35% 41% 36% 27% 31% 30% 38% 33% Környezetbarát mezőgazdasági politika, amely hozzájárul a globális élelmiszer egyensúlyhoz 23% 32% 35% 32% 35% 33% 30% 28% 31% Biztonsági és védelmi politika, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Unió szembeszálljon nemzetközi válságokkal 27% 31% 35% 38% 25% 28% 29% 32% 22% A fogyasztóvédelem és a közegészség-védelem fejlesztése 31% 26% 26% 26% 34% 29% 20% 27% 23% Éghajlatváltozás elleni küzdelem 23% 21% 22% 19% 25% 22% 23% 17% 21% Az európai szociális modell érvényesítése 14% 20% 25% 18% 21% 14% 16% 18% 18% A terrorizmus elleni küzdelem, az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartásával 26% 19% 19% 17% 20% 19% 24% 19% 13% Kutatási és fejlesztési politika (K&F), amely biztosítja a versenyképességet és az újítást 16% 16% 19% 18% 13% 13% 13% 13% 21% A külpolitika, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Unió egyhangúlag beszéljen a nemzetközi színtéren 20% 13% 15% 15% 14% 10% 11% 13% 10% Bevándorlási politika, amelyet a származási országokkal konzultálva valósítottak meg 20% 11% 14% 7% 14% 9% 11% 10% 9% 10
KIEMELT POLITIKÁK: A NÉGY FŐ POLITIKA MAGYARORSZÁGON EP7.1 EP7.2 11
KIEMELT POLITIKÁK: A NÉGY FŐ POLITIKA MAGYARORSZÁGON EP7.3 EP7.4 12
KIEMELT ÉRTÉKEK Az Ön véleménye szerint a következő értékek közül az Európai Parlamentnek melyeket kellene kiemelt módon védelmeznie? (Max. 3 válasz) Göngyölt eredmények 2007-2014 Közé p- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl És zak - Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld EP8 Az emberi jogok védelme 57% 62% 58% 69% 62% 65% 62% 65% 61% Az Európai Unió tagállamai közötti szolidaritás 33% 41% 45% 46% 40% 38% 40% 37% 33% Az Európai Unió és a világ szegény országai közötti szolidaritás 26% 29% 30% 29% 30% 25% 30% 32% 24% A női-férfi egyenjogúság 35% 27% 25% 30% 25% 25% 24% 30% 30% Szólásszabadság 33% 24% 26% 22% 22% 24% 25% 22% 22% A kisebbségek védelme 21% 23% 24% 20% 18% 29% 23% 28% 22% A kultúrák és a vallások közötti párbeszéd 23% 21% 24% 19% 25% 22% 22% 17% 20% A halálbüntetés eltörlése az egész világon 14% 6% 9% 3% 9% 4% 6% 5% 4% 13
KIEMELT ÉRTÉKEK: A NÉGY FŐ ÉRTÉK MAGYARORSZÁGON EP8.1 EP8.2 14
KIEMELT ÉRTÉKEK: A NÉGY FŐ ÉRTÉK MAGYARORSZÁGON EP8.3 EP8.4 15