Ragadozómadarak mérgezése és védelme Magyarországon Ismeretek és attitűdök

Átírás

1 Budapest, 1. január 15. KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET 159 BUDAPEST, PF TELEFON: TELEFAX: E MAIL: median@median.hu WEB: Ragadozómadarak mérgezése és védelme Magyarországon Ismeretek és attitűdök 1. Bevezetés A Medián Közvélemény- és Piackutató intézet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megbízásából felmérést készített a ragadozó madarak ismertségéről, az ezeket, különösen a parlagi sasokat ért mérgezéses, kilövéses esetek ismeretéről, megítéléséről, és a hajlandóságról a személyes szerepvállalásra a madárvédelemben. A kutatás az Egyesület LIFE10NAT/HU/ A parlagi sas védelme Magyarországon című LIFE+Nature program keretében folyó kommunikáció támogatása, illetve hatékonyságának mérése érdekében készült. Az adatgyűjtés omnibusz-adatfelvétel keretében készül az ország felnőtt népességét reprezentáló 10 fős minta személyes megkérdezése révén, strukturált kérdőívvel, a válaszadók lakásán, 12 novemberében. 1

2 2. Ragadozó madarak ismertsége Amikor itthon élő ragadozó madarakra gondolnak az emberek, elsősorban els első a sas jut az eszükbe: több mint kétszer annyian említik ezeket, mint a sólymot vagy a héját, és csaknem négyszer annyian, mint a vércsét. Az emberek általában ltalában nem konkrét fajokat neveznek meg, a spontán említéseket tekintve a sorban csak ötödik réti sas a legismertebb faj, egyben az egyetlen, amely megelőz megel gyűjtőkategóriát ű őkategóriát, az ezen a szinten legkevésbé ismert ert ölyveket. ölyve Összességében (a spontán és a segített ismertséget együtt nézve) a réti sast csupán a sasok sasok általában előzik meg. A fajok közül a második legismertebb a parlagi sas: sa bár spontán csupán a válaszadók 8 százaléka említette (alig többen mint a kerecsensólymot vagy az egerészölyvet),, de további 2 százalék számára ismert a neve (szemben a másik két faj és 22 százalékos mutatójával). A parlagi sas összességében ismertebb, mint az ölyvek, és körülbelül annyian ismerik, mint a sólymokat vagy vagy a héjákat. héjákat 1. ábra Magyarországon élő él ragadozó madarak ismertsége (százalék) sas általában 9 18 sólyom általában héja általában vércse általában 18 réti sas ölyv általában 8 kerecsensólyom egerészölyv más konkrét faj 5 4 spontán említi konkrét fajra kérdezésre említi 54 4 kék vércse parlagi sas rétihéja 11 nem említi nem ismer Arra a kérdésre, hogy melyik az a sas faj, amelyből ől Európai Unión belül Magyarországon él a legtöbb példány, a legtöbben ( százalék) a réti sast nevezték meg. A parlagi sast minden negyedik válaszadó említette, más sas faj alig fordult elő a spontán válaszokban. 2

3 2. ábra Az Európai Unióban Magyarországon a legnagyobb állományú ragadozómadarak ismertsége (százalék) réti sas parlagi sas szirti sas más konkrét sas 1 5 spontán említi 8 rákérdezésre említi nem említi nem tudja A válaszok minden bizonnyal felüljelzik a pontos ismereteket. ismereteket Egyrészt gyrészt nyilvánvaló összefüggésben vannak a fajok faj ismertségével, amely erős alapot szolgáltat a találgatásokra, másrészt mivel m az előző kérdésben a válaszadók már találkoztak a réti sas és a parlagi sas nevével, nevével ezekk felbukkanásának a válaszokban pusztán technikai tényezőkk miatt is nagy volt az esélye. Közelebb kerülünk az ismeretek reális mértékéhez, ha a kérdést a fajok faj ismertségével összefüggésben zefüggésben elemezzük. Így tekintve, a réti sast 11, a parlagi sast százalék véli a populáció súlyát tekintve magyar madárnak az Unióban.. ábra A parlagi sas és a réti sas Magyarországi állományának ismertsége az Európai Unióban (százalék) parlagi sas réti sas 11 spontán ismeri, említi ismeri, említi ismeri, említi ismeri nem említi nem ismeri

4 . Ragadozó madarak mérgezése Az emberek több mint fele hallott arról, hogy Magyarországon sok ragadozó madár, azon belül is sok parlagi sas esik szándékos emberi pusztítás áldozatául. A diplomások, az 50 évesnél idősebbek és a falun élők a leginkább tájékozottak. A területi különbségek a legnagyobbak, és ez még akkor is érvényes, ha egyik-másik régióban a viszonylag kicsi elemszám miatt nagy a mérés hibahatára. A Közép- Dunántúlon hallottak a legtöbben a mérgezésekről, és a Nyugat-Dunántúlon a legkevesebben. 4. ábra Ragadozómadár-mérgezések ismertsége (százalék) nem férfi nő éves életkor 0-9 éves 40- éves éves 5 0 éves és idősebb 1 iskolai végzettség legfeljebb szakmunkás érettségi diploma lakóhely Budapest város falu Közép-Magyarország 50 Közép-Dunántúl 4 Nyugat-Dunántúl 8 régió Dél-Dunántúl Észak-Magyarország 59 4 Észak-Alföld 55 Dél-Alföld 0 Összesen 5 4

5 A válaszadók többsége tisztában van azzal, hogy a ragadozómadár-mérgezések bűncselekménynek számítanak. Ennek az ismeretnek a tekintetében alig van különbség az egyes társadalmi csoportok között. 5. ábra Ragadozómadár-mérgezéseket mérgezéseket bűcselekménynek ismerők aránya (százalék) nem életkor iskolai végzettség lakóhely régió férfi nő éves 0-9 éves 40- éves éves 0 éves és idősebb legfeljebb szakmunkás érettségi diploma Budapest város falu Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

6 A mérgezések felelőseiként csaknem ugyanannyian gyanakszanak a vadászokra, mint a mezőgazdászokra.. ábra A ragadozómadár-mérgezések feltételezett elkövetői (százalék) mezőgazdálkodók 5 44 vadászok 4 4 háziállattartók galambászok 15 4 egyéb említi nem említi nem tudja Az emberek döntő többsége egyetért abban, hogy a ragadozómadár-mérgezéseket szankcionálni kell, csupán minden tizedik válaszadó véli úgy, hogy már tízezer forintos büntetés is túlzott lenne. Ugyanakkor csaknem négytized azoknak az aránya, akik százezer forintot is igazságosnak éreznek, (további) közel háromtized pedig a börtönbüntetést sem találná túlzottnak.. ábra Ragadozómadár-mérgezések mérgezések megfelelőnek ítélt büntetése (százalék) börtön ezer forint 10 ezer forint 10 ezer forint sem 8 nem tudja

7 4. Ragadozó madarak védelme A ragadozó madarak védelmének intézményi hátterét a válaszadók 29 százaléka egyáltalán nem ismeri, további kétötöde (9 százalék) pedig legfeljebb ráismert a felsorolt szervezetek közül egyikre-másikra.. Mindössze egyharmad (2 százalék) azok aránya, akik spontán megneveztek ebben a tekintetben kompetens szervezetet, a legtöbben a Hortobágyi Madárkórházat, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet. 8. ábra Ragadozómadarak védelmével foglalkozó szervezetek ismertsége (százalék) Hortobágyi Madárkórház Alapítvány Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Greenpeace 5 9 Nemzeti Park Igazgatóságok (Vidékfejlesztési vagy ex- 5 2 WWF Természetvédelmi Világalap egyéb szervezet spontán említi hallotta a nevét foglalkoznak nem említi nem tudja A madarak védelmének módjáról lényegesen tájékozottabbak az emberek, mint annak intézményi hátteréről. Az ezt szolgáló akciók közül a madarak téli etetése a legismertebb, de a műholdas nyomkövetést és műfészkek építését is csaknem minden második válaszadó említette. 9. ábra Madárvédelmi akciók ismertsége (százalék) madarak téli etetése biztonságos táplálékkal madarak műholdas nyomkövetése műfészkek építése mérgezett madarak gyors állatorvosi kezelése veszélyeztetett fészkek őrzése 1 rendőrségi rségi nyomozás a mérgezéses esetek felderítésére 2 mérgezett madarak és csalik megkeresése speciálisan kiképzett kutyákkal 1

8 A válaszadók a hét felsorolt madárvédelmi mód közül átlagosan an csaknem háromra mondták rá, hogy ismerik. A legfeljebb szakmunkás végzettségűek kevésbé tájékozottak, mint a képzettebbek, és a budapestiek is, mint a vidéken élők. 10. ábra Ismert madárvédelmi akciók átlagos száma nem életkor iskolai végzettség lakóhely régió férfi nő éves 0-99 éves 40- éves éves 0 éves és idősebb legfeljebb szakmunkás érettségi diploma Budapest város falu Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-DunántúlDunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen 2, 2,58 2,4 2,8 2, 2,88 2, 2,4 2,99,09 2,28 2,8 2,0 2,42 2,4 2,,00 2,8,8 2,50 2, 8

9 Ami a polgárok saját részvételét illeti, számottevően en többen (52 százalék) vannak, akik valamilyen cselekvés révén vállalnának ebben szerepet (a felmérésben a tapasztalt mérgezés bejelentése szerepelt), mint amennyien pénzzel támogatnák az ügyet (1 százalék). Abban, hogy egyáltalán tennének-e e valamit a madarak védelme érdekében, alig van különbség az egyes társadalmi csoportok között, de annál inkább a preferált eljárás tekintetében. A diplomások és a budapestiek inkább a pénzadományt részesítik előnyben, a kevésbé képzettek és a falun élők pedig a közvetlenebb részvételt. 11. ábra Ragadozó madarak védelmének módja (százalék) nem életkor iskolai végzetts ég lakóhely régió férfi nő éves 0-9 éves 40- éves éves 0 éves és idősebb legfeljebb szakmunkás érettségi diploma Budapest város falu Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen mindkettőt pénzt adna jelentené a mérgezést egyiket sem 9

10 Az (egyszeri) anyagi támogatás mértéke átlagosan 04 forint, és azokban a csoportokban (a diplomások és a budapestiek) áldoznának az átlagosnál többet erre a célra, amelyekben egyébkéntis népszerűbb volt a pénzadományozás. 12. ábra Madárvédelemre szánt egyszeri támogatás összege (azok körében, akik fordítanának erre, forint) nem életkor iskolai végzettség lakóhely régió férfi nő éves 0-99 éves 40- éves éves 0 éves és idősebb legfeljebb szakmunkás érettségi diploma Budapest város falu Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-DunántúlDunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen