Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez

Átírás

1 Az alapfelvétel jellemzői Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezetett be egy magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvételt, az ún. munkaerő-felmérést (MEF). Az adatgyűjtés célja, hogy a gazdasági aktivitást, a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált et egy meghatározott időszakban, az ún. vonatkoztatási héten végzett tevékenység alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő, azok a személyek akik foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek a munkaerőpiacon) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet eredményez, amely természetbeni juttatást biztosít, amelyet esetleg egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A munkaerő-felmérés mintája többlépcsős, rétegzett minta, amely kialakításánál a rétegképző ismérvek a következők voltak: földrajzi egységek, települések nagysága szerinti kategóriák, lakóövezetek. Ez utóbbiak a mintában a következő aggregátumok formájában jelennek meg: belterületek, egyéb belterületek, külterületek. A mintában alkalmazott egyszerű, rotációs eljárás szerint bármely háztartás, amely valamilyen időpontban belép a mintába, hat egymást követő negyedévben szolgáltat adatokat, majd végleg elhagyja azt. A munkaerő-felmérés ne-gyedéves mintája három havi részmintát tartalmaz. A mintába került lakásokban minden háztartásról és minden év közötti személytől kérünk gazdasági aktivitásukra vonatkozó információt. A munkaerő-felmérés negyedéves mintája mintegy háztartást és személyt tartalmaz. Az egyes csoportok létszáma a munkaerő-felmérés mintájából teljeskörűsítéssel számítódik a mintában megfigyelt értékek megfelelő súllyal történő szorzása és összegezése után. A teljeskörűsítéshez szükséges súlyok, illetve felszorzó tényezők meghatározása két lépésben történik. Először a minta 275 rétegére vonatkozóan készülnek el az elsődleges súlyok, majd korrekciós eljárás során amire a meghiúsulások torzító hatásának mérsékelése miatt van szükség az ún. korrigált súlyok. A korrekciós eljárásban kulcsfontosságú szerepet játszanak a továbbszámított - és lakásszámok. Ez 2002-től a évi népszámlálásból származó információ felhasználásával továbbvezetett, előre jelzett (az adott időszakra vonatkozó) adat. A munkaerő-felmérés mintájának hibaszámítása linearizált jackknife-módszerrel történik. Azért, hogy a felhasználók érzékeljék, hogy az egyes táblázatokban szereplő létszámadatokhoz milyen nagyságrendű hiba tartozik, mellékelünk egy áttekintő táblázatot, melyből látható a foglalkoztatottak különböző nagyságú létszámhoz tartozó hiba becsült nagysága. 1

2 Áttekintő táblázat a negyedéves hiba alakulásáról a munkanélküliek, a foglalkoztatottak és a gazdaságilag aktívak létszámának függvényében, 95%-os megbízhatósági szinten* Munkanélküliek Foglalkoztatottak Gazdaságilag aktívak A táblázat szerint pl. egy es munkanélküli-létszámhoz tartozó 95%-os valószínűségi szintű konfidenciaintervallum közelítőleg , A munkaerő-felvétel évi felvétele alapján. 2

3 A kiegészítő felvétel jellemzői 2011 II. negyedévében Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon címmel kapcsolódott kiegészítő felvétel a munkaerő-felmérés adatgyűjtéséhez. A kiegészítő kérdőív a Munkaerő-felmérés mintájába kijelölt háztartásoknál az alapfelvétellel egyidőben, 2011 II. negyedévében került lekérdezésre. Amennyiben egy háztartásnál az alapfelvétel valamilyen oknál fogva meghiúsult, kiegészítő kérdőívet sem kellett kitölteni. További meghiúsulást jelentett, ha a háztartás tagjai a munkaerő-felmérés kérdéseire válaszoltak, a kiegészítő felmérés kérdőíveinek válaszai azonban a kiegészítő kérdőív megválaszolásának megtagadása miatt nem voltak megszerezhetők a kikérdezési hét folyamán. A kiegészítő kérdőív részleges megválaszolása nem volt lehetséges II. negyedévben a munkaerő-felmérés során megkérdezett és az alapfelvételre válaszoló évesek 1,2%-a a kiegészítő kérdőívre nem válaszolt, ezen belül a foglalkoztatottakat 0,8%-os, a munkanélkülieket 1,1%-os, az inaktívakat pedig 1,7%-os megtagadási arány jellemezte. A kiegészítő kérdőív kitöltését leginkább, 2,5%-os arányban az idősebb (55 64 éves) korcsoporthoz tartozók utasították el, miközben a fiatalok, illetve a középkorosztályhoz tartozók körében szinte azonos (0,8%-os, illetve 0,9%-os) megtagadási arány volt. A megvalósult interjúk 47,1%-a harmadik személy, azaz a család más tagjának megkérdezésével készült. Az ún. proxy-interjúk a férfiak körében nagyon magas volt, 59,0%- os, miközben a nők esetében a mutatóérték 35,5%-ot ért el. A foglalkoztatottak 47,8%-a, a munkanélküliek 42,3%-a, az inaktívaknak pedig 47,0%-a nem maga válaszolt a kiegészítő felvétel kérdéseire. A évesek 71,3%-a, évesek 44,5%-a, az évesek 34,0%-a esetében válaszolt más a referenciaszemély helyett. A kiegészítő felvétel megtagadása miatt jelen kiadvány adatai eltérnek a II. negyedévre publikált alapfelvételből származó adatoktól. A különböző dimenziók mentén készített táblázatokban nem jelöltük külön az ebből adódó eltéréseket. A közölt abszolút számok ugyanazon aggregátumaiban a súlyozásból és összegzésből adódóan néhány fős eltérések lehetnek. A megoszlási viszonyszámok kerekítése elektronikusan egyedi korrekció nélkül történt, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok megjelenített kerekített értékeivel. A kiegészítő felvételben használt megváltozott munkaképességű fogalom A Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon c. felvétel a MEF kiegészítő felvétele, így az abból nyert információk elsősorban az alapfelvételből rendelkezésre álló munkaerőpiaci jellemzők kiegészítésére szolgálnak. A kiadványban használt megváltozott munkaképességű fogalom önbesoroláson alapul, a számbavételi és fogalmi különbözőségek miatt az adminisztratív adatforrások hasonló információival való összehasonlíthatósága erősen korlátozott. A felvétel adatai alapján megváltozott munkaképességűnek az a magánháztartásban élő tartósan fennálló egészségi problémát, betegséget, illetve korlátozottságot jelölő éves személy számít, aki úgy nyilatkozott, hogy a munkavállalásban, illetve munkavégzésben egészségi állapota miatt akadályozva érzi magát. 3

4 A éves legfőbb adatai a II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvétel alapján Megnevezés Megváltozott munkaképességű Változatlan munkaképességű éves összesen N % fő Összesen 11,5 88, Ebből: férfi 10,7 89, nő 12,2 87, Ebből: éves 1,9 98, éves 8,1 91, éves 30,3 69, Ebből:városban él 11,6 88, községben él 13,3 86, Budapesten él 7,4 92, Ebből:foglalkoztatott 3,7 96, munkanélküli 10,1 89, inaktív 23,3 76, Ebből:legfeljebb alapfokú végzettségű 18,2 81, középfokú végzettségű érettségi nélkül 14,6 85, középfokú végzettségű érettségivel 8,2 91, felsőfokú végzettségű 3,7 96, Ebből: az alábbi régióban él Budapest 7,4 92, Baranya 16,4 83, Bács-Kiskun 14,1 85, Békés 19,0 81, Borsod-Abaúj-Zemplén 14,1 85, Csongrád 12,0 88, Fejér 8,8 91, Győr-Moson-Sopron 8,0 92, Hajdú-Bihar 12,3 87, Heves 14,0 86, Komárom-Esztergom 11,5 88, Nógrád 14,3 85, Pest 7,2 92, Somogy 14,1 85, Szabolcs-Szatmár-Bereg 18,0 82, Jász-Nagykun-Szolnok 13,2 86, Tolna 20,9 79, Vas 8,9 91, Veszprém 7,7 92, Zala 11,1 88,

5 A éves legfőbb adatai a II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvétel alapján (folytatás) Megnevezés Megváltozott munkaképességű foglalkoztatottaliek munkanélkü- inaktívak összesen % fő N Összesen 18,1 6,0 75, Ebből: férfi 17,6 6,2 76, nő 18,6 5,9 75, Ebből: éves 7,7 6,9 85, éves 27,9 10,1 62, éves 10,7 2,6 86, Ebből:városban él 20,4 6,2 73, községben él 14,6 4,3 81, Budapesten él 21,2 11,2 67, Ebből:legfeljebb alapfokú végzettségű 11,2 5,5 83, középfokú végzettségű érettségi nélkül 20,5 5,8 73, középfokú végzettségű érettségivel 23,1 7,0 69, felsőfokú végzettségű 31,0 6,0 63, Ebből: az alábbi régióban él Közép-Magyarország 19,5 7,4 73, Közép-Dunántúl 14,9 4,4 80, Nyugat-Dunántúl 21,8 5,5 72, Dél-Dunántúl 19,9 4,9 75, Észak-Magyarország 13,0 8,3 78, Észak-Alföld 16,8 6,4 76, Dél-Alföld 21,0 3,9 75,