ERDEI ISTVÁN FARKAS SZILVESZTER SZABÓ JÓZSEF TREIBER ANDREA Kockázat-kalkulátor fejlesztése kis- és középvállalkozások számára (Egy kísérleti kutatás első eredményei) 1 Bevezetés A kockázatkezelés (risk management) fogalmát hosszú ideig elsősorban a biztosítótársaságok tevékenységeként, illetve banki, hitelintézeti feladatkörként azonosították. Az új évezred első éveiben ez a szemléletmód változáson megy keresztül, egyre több konferencia foglalkozik a vállalatok kockázatkezelési tevékenységével, a globalizáció pozitív hatásaként sorra jelennek meg a nemzetközi kutatási eredmények és gyakorlati tapasztalatok a magyarországi vállalatok mindennapjaiban. Megkezdtük a felzárkózást a fejlett kockázatkezelési kultúrával rendelkezők gazdaságokhoz, társadalmakhoz. A felzárkózás igénye a kis- és középvállalkozási (továbbiakban kkv) szektorban is megjelent. A szektor gazdasági és társadalmi fontossága miatt úgy gondoljuk, hogy a felzárkózás segítése nem csak a vállalkozók, vállalkozások feladata, nem csak kormányzati hatáskör, hanem igen fontos szerepet játszhat a közgazdaságtudományi kutatás és a felsőoktatás. Jelen tanulmány egy alkalmazott kutatás első eredményeiről kíván beszámolni. A kis- és középvállalkozási szektor a sajátos kockázati jellemzők miatt a nagyvállalatokétól részben eltérő kockázatkezelési megközelítést igényel, eltérő kockázatkezelési stratégia és kockázatkezelési megoldások alkalmazása indokolt. 2 A speciális jellemzők nem jelentik azt, hogy a nagyvállalati szférában alkalmazott módszerek nem alkalmazhatók a kkv-ok esetében. A vállalati belső kockázatok értékelésére a Robert Simons által kidolgozott kockázat-kalkulátor stratégiai eszköz lehet a kkv-k számára. A kkv szektor sajátosságai szerint átdolgozott kockázat-kalkulátor a kkv-k vállalkozásirányításában véleményünk szerint igen fontos innováció lehet. 1 Megjelent: Ünnepi dolgozatok. 15 éves a győri közgazdászképzés. Széchenyi István Egyetem, Győr, 224-231. old. 2 A kkv-k kockázatáról lásd Szerb (2000) 46. old. A kkv kockázatkezelésre lásd Blombäck Wiklund. (1999), Kirytopoulos Leopoulos Malandrakis (2001), Orros Howell (2003), Risk Management for SMEs (2002) és SME Risk Management Toolkit (2002).
Kiinduló: a Simons-féle kockázat-kalkulátor A gazdasági növekedés időszakában könnyű megfeledkezni a kockázatokról, a fellendülés eltakarja a vállalkozás gyenge jait. Simons 1999-es tanulmánya arra figyelmeztet, hogy éppen a fejlődés időszakában alakulnak ki azok a beidegződések, amelyek később alkalmatlanná tehetik a céget az alkalmazkodásra és a kockázatok megfelelő kezelésére. Ennek elkerülése érdekében fejlesztette ki Robert Simons a kockázat-kalkulátort. 3 A kockázat-kalkulátor három fő területen (növekedés, kultúra, információ-menedzsment), tényezőnként három alterületen értékeli a vállalat működését, a működésből adódó feszültségeket, a kockázatokat (lásd 1. sz. táblázat). Az egyes tényezők kockázati értékei egy kérdőív kérdéseire adott, 1-től 5-ig skálázott válaszok összegzéséből adódnak. Végül minden vállalkozást egy kockázati érték fog jellemezni, ezt kell a vállalat menedzsereinek értékelni. Az egyes kockázati zónákat Simons a korábbi felmérések tapasztalatai alapján határozta meg. Simons kérdőívéről annyit tudunk meg a tanulmányból, hogy a kérdések nem direkt irányulnak a kockázatokra, a kérdőíveket a vállalat különböző szintű vezetői töltik ki, hogy minél szelesebb körű legyen a vállalati kockázatok felmérése. Noha a kockázat-kalkulátor nem egy bonyolult elemzési eszköz, nem alkalmaz matematikai összefüggéseket, Simons hivatkozva a gyakorlati próbákra, tesztelésekre, alkalmasnak tartja azoknak a feszültségeknek a feltárására, amelyek a megnövekedett kockázatokhoz vezetnek. Az egyenletesen alacsony kockázati értékeket sem tartja elfogadhatónak, mivel az a vállalat passzivitását mutathatja: aki nem kockáztat, nem is nyerhet. A túl sok feszültségi, magas kockázati értékkel, viszont gyors és hatásos beavatkozásra kell, hogy ösztönözze a vezetést. A kockázat-kalkulátor alkalmazása a szervezet különböző szintjein és egységeinél megmutatta, hogy a felsővezetők kevésbé ismerik a vállalat kockázatait, mint a beosztottak. Az üzleti egységek szintjén értékelt kockázat gyorsabb alkalmazkodást tesz lehetővé. Fontos, hogy bizonyos időközönként rendszeresen elvégezzék a kockázatértékelést, mert így a kockázatok időbeni alakulásának értékelése késztetheti beavatkozásra a menedzsmentet. Gyorsan változó piacokon tevékenykedő cég kockázatai is gyorsan 2
változhatnak, ezért is fontos a vizsgálat rendszeres elvégzése. A Simons-féle kockázat-kalkulátor 1. sz. táblázat Növekedés Teljesítménykényszer A növekedés üteme A kulcsszemélyek tapasztalatlansága Kultúra A vállalkozói kockázatvállalás díjazása Információmendzsment A tranzakciók komplexitása és sebessége Az igazgatóság ellenállása a rossz hírnek A diagnosztikai teljesítménymérés hiányosságai A belső verseny szintje A döntések decentralizáltságának mértéke Összszám Forrás: SIMONS (2000) 34 p. Megjegyzés: Az értékelésnél az 1-es alacsony szintű, az 5-ös érték magas szintű feszültséget jelent. Simons kockázat-kalkulátora három területre irányul: első a növekedés, második a kultúra és harmadik az információmenedzsment. (Lásd 1. sz. táblázat.) Mindhárom jellemzőre igaz, hogy a siker megnövelheti a kockázatot. Legegyszerűbb példa, hogy a sikeres emberek is tévedhetnek, például a növekedés kényszere alatt lazítanak a minőségellenőrzésben, nem figyelnek kellően a munkatársak kiképzésére, oktatására (lásd biztosítási üzletkötők felkészületlenségéből következő szerződés megszűnés). A belső feszültségek egyik általános megjelenési formája az információk meg nem osztása, elsősorban a főnök-beosztott kapcsolatban. 9-20 között: Biztonságos zóna Az alacsony érték, a vállalat alacsony szintű kockázatát jelzi. Valószínűleg kiegyensúlyozott az üzletmenet, nem lépnek fel váratlan tévedések vagy események. Felvetődik a 3 Jelen tanulmányban a Simons-féle kockázat-kalkulátor alapjait ismertetjük, részletesen lásd Simons (2000). 3
kérdés, hogy esetleg nem túl alacsony-e a kockázati érték. Az innovatív vállalkozások állandóan előidézik a kockázati feszültségeket. Nagyon alacsony érték esetén érdemes némi kalkulált kockázatot vállalni, mert kockázatvállalás nélkül hosszú távon nem lesz sikeres a vállalkozás. 21-34 között: Figyelmeztető zóna A vállalatok többsége értékelés után ebbe a kategóriába fog kerülni. A vállalati vezetést akkor érdemes riasztani, ha a három kockázati dimenzió közül kettőben magas értékek találhatók (növekedés és kultúra). 35-45 között: Veszélyzóna Ha az összszám 35 feletti, akkor azonnal működésbe kell hozni az ellenőrzési rendszereket, gyorsan és alaposan felül kell vizsgálni a vállalati folyamatokat. Kockázat-kalkulátor a kis- és középvállalkozásoknak elméleti feltevések A Simons-féle kockázat-kalkulátor olyan kockázat értékelési eszköz, amit a kis- és középvállalkozások jelentősebb többletráfordítás nélkül alkalmazhatnak. Vállalkozásirányítási eszközeiket olyan módszerrel bővíthetik, amely csökkenti a kockázatokat, hozzájárul a vállalkozás növekedésének biztosításához. A Simons-féle kockázat-kalkulátor bizonyos átdolgozással alkalmazható a kis- és középvállalkozások esetében. Első lépésként a kalkulátor hátterében lévő kérdőívet kell kidolgozni úgy, hogy a kérdések érthetőek és osak legyenek. Második lépés a kérdések értékelése, összekapcsolása a három vizsgálati területtel: a növekedéssel, a kultúrával és az információmenedzsmenttel. Próbakérdezések és a szakirodalom átgondolása után úgy látjuk, hogy a kis- és középvállalkozások esetében a növekedés legnagyobb kockázata a kulcsszemélyek tapasztalatlansága (pl. vállalkozó hiányos ismeretei, vezetői gyakorlatlansága). Fontos kockázatot jelent a növekedés üteme és a döntések centralizáltsága. 4 4 Lásd Farkas-Szabó (2004) 267. old. 2. táblázat. 4
A vállalkozói kultúra területén a vezetési stílus, a rossz hírekkel szembeni ellenállás jelenti a legnagyobb kockázatot. Kicsit leegyszerűsítve: a kis- és középvállalkozás vezetőjének szinte azonnal kell reagálni a cég működése során felmerülő problémákra. Jelentősen befolyásolja a kockázatot a kulturális tényező másik két összetevője; a belső verseny szintje és vállalkozó díjazásának mértéke. Kis- és középvállalkozások esetében kiemelt kockázati összetevő a döntések decentralizáltságának mértéke. Általános tapasztalat, hogy a vállalkozást indító, gyakran egyedüli tulajdonos vállalkozó a döntéseket egyedül hozza, és döntései a vállalkozás minden területére kiterjednek, nem ad át döntési területek. A kis- és középvállalkozások kockázat-kalkulátor értékelése egyrészt a kérdezés idejére vonatkozóan mutatja be a vállalkozás kockázati szintjét, másrészt érdeme bizonyos időközönként újra elvégezni az értékelést, hogy értékelni lehessen az időbeni változásokat, az értékelés lapján döntéseket hozni. Az időbeni összehasonlítás mellett fontos lehet, hogy a különböző egységeket is összehasonlítsák. Ebben az esetben, annyi kérdőívet kell kitölteni, ahány szervezeti egységgel rendelkezik a vállalkozás, és a kockázat-kalkulátor eredményeit kell összehasonlítani. Fontos módszertani megjegyzésünk, hogy az egymást követő kérdőívek nem lehetnek azonosak, hiszen a kérdésekre válaszoló megtanulja a helyes választ, így torzítani fog az értékelés. A kkv kockázat-kalkulátor a gyakorlatban egy kísérleti kutatás eredményei 5 Az elméleti feltevések igazolása négy lépésben történt: 1) alapkérdőív összeállítása a kkvkalkulátorhoz, 2) a kérdőíves felmérés mintájának meghatározása, 3) a kérdezés, 4) feldolgozás (a kérdőívek számszerű feldolgozása és a kérdezés tapasztalatainak értékelése). 5 A kkv kockázat-kalkulátor kérdőívének kidolgozása, a kérdezés és az elsődleges feldolgozás Treiber Andrea munkája, lásd Treiber (2005). 5
A kockázat-kalkulátor kérdőíve indirekt módon kérdez rá a belső feszültségi területekre, mindhárom területhez kapcsolódóan 11-11-11 kérdést tartalmaz. A területeken belüli konkrét feszültségi okat 3-5 konkrét kérdéssel méri fel. Az egyes területekhez tartozó kérdések azonban nem egymás után találhatóak, hanem kevert sorrendben. Ezzel lehet megakadályozni azt, hogy a válaszadó mechanikusan adja feleleteit és betanulja a helyes válaszokat. A kérdőív nagyon érdekes, hiszen úgy méri fel a vállalat kockázatait, hogy a kérdések során egyszer sem használja a kockázat kifejezést! A kérdések többségénél az adható válaszokat egy 1-től 5-ig terjedő skáláról kell kiválasztani, megkönnyítve ezzel mind a válaszadó, mind a kérdező helyzetét. A skála úgy van megszerkesztve, hogy 1. ja jelenti a legkisebb, az 5. ja pedig a legnagyobb kockázatot. Néhány kérdés esetében azonban a válaszadónak konkrét, a saját vállalatára jellemző egyedi feleletet kell adnia. A kérdező munkáját segíti, hogy néhány alternatív válasz előre meg van adva ezen kérdések esetében, így a kérdőív kitöltése nagyon egyszerűen és érthetően elvégezhető. További előnyének mondható az is, hogy alkalmazása nem vesz sok időt igénybe. A kérdőív tesztelése során arra a megállapításra jutottam, hogy a kérdezésnek mindenképpen személyesen, a kérdező és a válaszadó személyes jelenlétében kell történnie. A megkérdezés során esetlegesen felmerülő kérdésekre így a kérdező fél azonnal eligazítást tud adni és a kitöltés is gördülékenyebben tud haladni. A mintavételes eljárás során a felvétel a győri kis- és középvállalkozások megfigyelésére irányult, tehát az adatgyűjtés során definiált sokaság a Győrben tevékenykedő kis- és középvállalkozói szektor. A minta kiválasztása az alapsokaságból az egyszerű véletlen kiválasztás eljárás segítségével történt. A felkeresett vállalkozások száma: 70 db, a fogadási hajlandóság: 35,7 százalék (25 db), ezek személyes megkeresések voltak. A felvett mintát először az összszáma alapján lehet értékelni, a kockázat-kalkulátor megmutatja, hogy a vállalkozás mely zónába került, működése mennyire kockázatos. Ezt követően a belső kockázatok közötti összefüggéseket feltárása érdekében különböző csoportokat képeztünk. 6
Növekedés A kockázat-kalkulátor sorait vizsgálva látható, hogy a cégek minimum 3, maximum 15 ot érhetnek el egyenként az egyes kockázati dimenziókban. A növekedési területre a vizsgált kis- és középvállalatok 7-10 közötti számot kaptak. A legtöbb cég 7 ot kapott, többen 8 ot értek el, emellett néhány vállalat 9, illetve 10 tal rendelkezik. (A 1. sz. ábráról osan leolvasható, hogy az adott kockázati értéket hány darab vállalat érte el.) Ebből adódóan a növekedés kockázati dimenzió várható értéke 7,64. 1. sz. ábra 14 A növekedés területén elért számok 12 Cégek száma (db) 10 8 6 4 2 0 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 szám Kultúra A kultúra területre a vizsgált kis- és középvállalkozások átlagosan 7,72 ot kaptak. A minimális szám az 5, a maximális szám pedig a 10 volt. A vizsgált 25 kis- és középvállalat kultúra területén elért kockázati értékei a 2. sz. ábrán részletesen megtekinthetők. A szórás ezen a területen volt a legnagyobb: 1,37. 7
2. sz. ábra A kultúra területén elért számok Cégek száma (db) 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 szám Információmenedzsment A kockázat-kalkulátor sorait vizsgálva látható, hogy az információmenedzsment területre a vizsgált kis- és középvállalkozások 5-9 közötti számot kaptak, a várható pedig 6,84. A megkérdezett kis- és középvállalatok információmenedzsment területén elért kockázati értékei a 3. sz. ábrán részletesen megtekinthetők. Az információmenedzsment kockázati dimenzióban található számot úgy kaptam meg, hogy összeadtam a három részterületének a számát, vagyis a tranzakciók komplexitása és sebessége, a diagnosztikai teljesítménymérés hiányosságai és a döntések decentralizáltságának mértéke sorok jait. 3. sz. ábra Cégek száma (db) 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Információmenedzsment területén elért számok 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 szám 8
A kérdőíves felmérés összegzése A 25 válaszadó cég kitöltött kérdőíve alapján a vállalatokra egyenként meghatározható az összszám. Ez alapján az egyes vállalatok egyértelműen besorolhatóak a kockázatkalkulátor megfelelő zónáiba. Az összszám alapján a következő eredmények adódtak: Biztonságos zóna (9-20 ): ide került a vizsgált vállalatok 20 százaléka (5 db), Figyelmeztető zóna (21-34 ): ide került a cégek 80 százaléka (20 db), Veszélyzóna (35-45 ): ebbe a kategóriába egyetlen vizsgált cég sem esett. Ezzel a megkérdezett kis- és középvállalkozásokra igazolható Simons-nak az a megállapítása, amely szerint a vizsgált vállalatok többsége úgy fogja találni, hogy a középső zónába sorolható. A mintából nyert következtetés alapján elmondható tehát az, hogy az alapsokaság, a Győrben tevékenykedő kis- és középvállalkozói szektor 80 százaléka a kockázat-kalkulátor figyelmeztető zónájába sorolható. Ezen vállalatok száma 21-26 közötti érték, tehát a középső zóna alsó felében találhatóak. A veszélyzónába nem került vállalat, viszont a biztonságos zónában található a cégek 20 százaléka. Ez az 5 vállalat az, amelyik alacsony szintű kockázatot hordoz, valószínűleg az egészséges üzletmenetét nem fenyegethetik váratlan események. Éppen ezért itt az ideje, hogy némi kalkulált kockázatot vállaljanak, hiszen csak így válhatnak sikeresebbé. Az 5 vállalat összszáma 18-20 közötti érték, tehát a biztonságos zóna felső egynegyedében helyezkednek el. Ez azt jelenti, hogy vállalnak bizonyos kockázatot, de kellő átgondolás után még mindig növelhetik a kockázat mértékét előre eltervezett ütemben és területeken. A kérdezések során az elérhető összszám 9-45 közötti értéket vehet fel. A vizsgált vállalatok ezen a skálán 18-26 közötti számot értek el. Statisztikai számítások alapján a megfigyelt kis- és középvállalatok kockázati értékeinek várható összszáma 22,08. A leggyakrabban előforduló érték, a módusz 22, tehát a legnagyobb gyakorisággal a 22 összszám fordult elő, ami a középső, figyelmeztető zónát jelenti. A medián 22, tehát a 22 számnál kisebb, illetve nagyobb értékek gyakorisága megegyezik. A számok szórása pedig 1,891. Tehát az összszámok nagysága átlagosan 1,891 tal tér el az átlagtól. A vizsgált kis- és középvállalkozások közel egyharmada képes arra, hogy megfelelően 9
kalkulálja kockázatait. Több mint egyharmadának némi kalkulált kockázatot kellene vállalnia ahhoz, hogy sikeresen tudjon fejlődni. További közel egy harmadánál pedig szükséges, hogy sürgősen meghatározza saját belső kockázatának mértékét és nagyobb éberségre ösztönözze a vállalkozás menedzsmentjét. Egy korábbi tanulmány 6 a kis- és középvállalkozások sajátos kockázati mezőiként a kulcsszemélyek tapasztalatlanságát, az igazgatóság ellenállását a rossz híreknek és a döntések decentralizáltságának mértékét jelölte meg. A győri kis- és középvállalkozások körében végzett felmérés eredményei alapján azonban ez a feltevés nem igazolódott, vizsgált cégek az előbb felsoroltaktól eltérő sajátos kockázati mezőkkel rendelkeznek. A növekedés területén a teljesítménykényszer, a kultúra területén a vállalkozói kockázatvállalás díjazása, az információmenedzsment területén pedig a tranzakciók komplexitása és sebessége jelentette a legmagasabb kockázatot, lásd 2. sz. táblázat. 2. sz. táblázat Növekedés Teljesítménykényszer Kultúra A vállalkozói kockázatvállalás díjazása Információmenedzsment A tranzakciók komplexitása és sebessége A növekedés üteme Az igazgatóság ellenállása a rossz hírnek A diagnosztikai teljesítménymérés hiányosságai A kulcsszemélyek tapasztalatlansága A belső verseny szintje A döntések decentralizáltságának mértéke Összszám 6 Lásd Farkas-Szabó (2004). 10
Összegzés A nagyvállalatok kockázatnak felmérését szolgáló eszköz igazolhatóan alkalmazható a kisés középvállalatok kockázati helyzetének értékelésére. Az elméleti felvetés és az első kérdőíves vizsgálat feldolgozására építő megállapítok eltérése további kutatásokra ösztönöz. Első lépésként növelni szükséges a kérdezési mintát, biztosítani kell a reprezentativitást. Véleményünk szerint ez az érdekképviseleti és üzleti szervezetek segítségével történhet. Második lépésként a Simons-i besorolást kell alaposan átgondolni. Lehet, hogy a besorlási zónákat kell bővíteni, háromról legalább ötre, hogy a tényleges kkv sajátosságok megjelenjenek a kockázat-kalkulátor értékelésekor. Harmadik lépés a kérdőív változatok kidolgozása, oly módon, hogy a kkv-k ágazati sajátosságaihoz jobban lehessen igazodni. Felhasznált irodalom Blombäck, A. Wiklund, J. (1999): The Risk-Taking Behavior of Rapid Growth SMEs. Jönköping International Business School www.ihh.hj.se/eng/research/publications/ wp/1999-10%20blomback,%20wiklund.pdf Farkas Szilveszter Szabó József (2003): Kockázati menedzsment. PMS, Budapest Farkas Szilveszter Szabó József (2004): Kis- és középvállalkozások kockázatkezelési stratégiai. A kockázat-kalkulátor, mint vállalkozásirányítási innováció. In: Kis- és középvállalkozások a Európai Unió küszöbén. Tanulmánykötet. Széchenyi István Egyetem, Győr 258-268. old. Kirytopoulos, K. Leopoulos, V. Malandrakis, C. (2001): A Powerful Tool for Improving Effeciency of Project Oriented SMEs iprod.auc.dk/sme2001/paper/kirytopoulos.pdf Orros, G. Howell, J. (2003): Risk Management Issues for Small and Medium Enterprises. Centre for Future Studies, http://www.futurestudies.co.uk/communications/infocus/222.pdf Risk Management for SMEs (2002) Institute of Chartered Accountants in England and Wales Simons, R. (2000): Mennyire kockázatos vállalatunk működés? Harvard Business Manager, 2. évf. 3. sz. 31-40. old. SME Risk Management Toolkit (2002) http://www.iosh.co.uk/files/technical/irma/ Szerb László (2000): Kisvállalati gazdaságtan és vállalkozástan. Pécs Treiber Andrea (2005): Kis- és középvállalkozások kockázatkezelése. (Diplomamunka, Győr) 11