OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA

Átírás

1 OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA Azonosító Megnevezés HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK OSZLOPOK 1,2,3 Bruttó jövedelem A bruttó jövedelem meghatározását a Mkr. 3., 4. tartalmazza, amely az irányadó mutató alapjául szolgál. Az irányadó mutató számítása során csak az auditált adatok vehetők figyelembe kivéve a Mkr. 3. (2) bekezdés és 4. (4) bekezdés szerinti esetek, amikor az üzleti terv alapján becsült adatok alkalmazhatók. 4,5,6 Hitelek és kölcsönök (az alternatív sztenderdizált módszer (ASA) alkalmazása esetén) A hitelintézet a Mkr. 6. alapján a működési kockázat tőkekövetelményének meghatározása során a Felügyelet engedélyével a lakossági banki tevékenységhez és a kereskedelmi banki tevékenységhez alternatív mutatót alkalmazhat. A Hpt. 76/J. (6) bekezdés alapján az alternatív mutató alkalmazására továbbiakban alternatív sztenderdizált módszerként utalunk. Az alternatív sztenderdizált módszer meghatározásának alapjául az Mkr. 6. (2) bekezdés szerinti összeg szolgál. Az irányadó mutató számításakor figyelembe vehető összegek Alapmutató módszer (BIA) esetén az irányadó mutató számításakor a Mkr 3. (3) bekezdés alapján csak annak az évnek az eredménye vehető figyelembe, ahol az összeg pozitív. A számtani átlag számítása során csak a pozitív összegeket kell figyelembe venni, azon évek számával kell osztani, amikor pozitív az összeg. Sztenderdizált módszer (TSA)/ alternatív sztenderdizált (ASA) módszer esetén a 4. (3) bekezdés szerint, ha a 3. (1) bekezdés a)-b) pontok szerinti különbözetek összege az összes üzletág tekintetében egy év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor az adott évi üzletági összegeket az üzletági irányadó mutató (hároméves átlag) számítása során nullával kell helyettesíteni. (Azonban a tőkekövetelmény OP táblában a negatív számot kell feltűntetni) Ahol a 3. (1) bekezdés a)-b) pontok szerinti különbözetek összege az összes üzletág tekintetében egy év vonatkozásában pozitív, ott az adott évi üzletági negatív összeg az üzletági irányadó mutató (hároméves átlag) számítása során negatív adatként szerepel. (Mkr. 4. (2) bekezdés ) Az átlagszámításnál figyelembe veendő évek száma sztenderdizált módszer (TSA)/ alternatív sztenderdizált módszer (ASA) esetén minden esetben 3. 7 Tőkekövetelmények Az Mkr. szerint a működési kockázatokra számított tőkekövetelmény. 8 Ebből (7. oszlop): allokációs A tőkekövetelményből a Mkr. 10. szerinti összeg. mechanizmus általi Csak azok az intézményektöltik ki, akik az allokációs 9 Tőkekövetelmények a várható veszteségek és a biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet által történő csökkentése előtt módszert alkalmazzák. A várható veszteségek kezelésére az Mkr. 7. (7) bekezdés vonatkozik. A biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet a Mkr. 9. szerint.

2 10 (-) Tőkekövetelmények csökkentése a várható veszteségek üzleti gyakorlatok során történő mérséklése által 11 (-) Tőkekövetelmények csökkentése biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet által 12 Ebből (11. oszlop): biztosítással 13 Biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet tőkekövetelmény csökkentési limitjének túllépése A várható veszteségek kezelése az Mkr. 7. (7) bekezdés szerint. A Mkr. 9. alapján. Kockázatot csökkentő más jogügylet; amelynél tőkepiaci eszközök használatával kerül áthárításra a kockázat. A Mkr. 9. alapján. A Mkr. 9. (6) bekezdés alapján. 14 Módosító oszlop A javítás miatt módosuló sorokat "M"-mel kell jelölni. 1 Alapmutató módszer szerint (BIA) 2 A sztenderdizált (TSA)/alternatív sztenderdizált módszer (ASA) szerint Sztenderdizált módszer szerint (TSA) SOROK A Mkr. 3. alapján ezt a sort csak azok az intézmények töltik ki, akik ezt a módszert alkalmazzák. A Mkr 11., 12. szerint több módszer együttes alkalmazása esetén az alapmutató módszer szerinti tőkekövetelményt kell itt szerepeltetni. A Mkr. 4., 5., 6. alapján ezt a sort csak azok az intézmények töltik ki, akik ezt a módszert alkalmazzák. A Mkr 11., 12. szerint több módszer együttes alkalmazása esetén a sztenderdizált/ alternatív sztenderdizált módszer szerinti tőkekövetelményt kell itt szerepeltetni. Az egyes üzletágakba besorolható tevékenységek a Mkr. 4. (6)-(13) bekezdések szerint. Az üzletági besorolásra vonatkozó szabályok Mkr. 5. (2)-(4) bekezdések szerint. Ezeket a sorokat csak azok az intézmények töltik ki, akik ezt a módszert alkalmazzák Alternatív sztenderdizált módszer szerint (ASA) A Mkr. 6. alapján ezeket a sorokat csak azok az intézmények tölti ki, akik ezt a módszert alkalmazzák. 31 Fejlett mérési módszer szerint (AMA) 32 Tőkekövetelmény összesen több módszer együttes alkalmazása esetén A Mkr. 7., 8., 9., 10. alapján ezt a sort csak azok az intézmények töltik ki, akik ezt a módszert alkalmazzák. A Mkr 11., 12. szerint több módszer együttes alkalmazása esetén a fejlett mérési módszer szerinti tőkekövetelményt kell itt szerepeltetni. A Mkr. 11., 12. alapján itt az összes tőkekövetelményt kell szerepeltetni.

3 1OPD, K1OPD HITELINTÉZETEK - BRUTTÓ VESZTESÉG ÜZLETÁGANKÉNT ÉS ESEMÉNY TÍPUSONKÉNT AZ ELMÚLT ÉVBEN Azonosító Megnevezés HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK Ezt a táblát a sztenderdizált (TSA)/ alternatív sztenderdizált módszert (ASA) és a fejlett mérési módszert (AMA) alkalmazóknak kell kitölteni. A tábla kitöltésénél csak a könyvelt adatok vehetők figyelembe. OSZLOPOK 1-től 7-ig Veszteség eseménytípusok A Mkr. 13. alapján. meghatározása 8 Eseménytípusok összesen üzletáganként Minden üzletágra vonatkozóan az események adatainak összegét (az "események száma" és az "összes veszteség" soron) vagy maximális értékét (a "maximális egyedi veszteség" soron) kell az oszlopba írni. Az "Üzletágak összesen eseménytípusonként" soraz "események száma" és a "maximális egyedi veszteség" tartalmát lásd a megfelelő sorok magyarázatánál. A Mkr. 8. (4) bekezdés alapján. Kiegészítő információk: az adatgyűjtésnél használt küszöbértékek 9,10 Legalacsonyabb/Legmagasabb A Mkr. 8. (4) bekezdés szerint. Ha csak egy küszöbérték van minden veszteség eseményre üzletáganként, akkor csak a "legalacsonyabb" megnevezésű oszlop töltendő ki. Ha különböző küszöbértékek is adottak az adott üzletágban, akkor mindkét oszlop kitöltendő. 11 Módosító oszlop A javítás miatt módosuló sorokat "M"-mel kell jelölni. SOROK 11,21,31,4 1,51,61,71, 81,91 Az üzletág fogalma Lásd az OP működési kockázat tőkekövetelmény táblánál leírtakat. A veszteségek üzletágakba Mkr. 4. (6)-(13) bekezdések, 5. (2), (3) sorolása bekezdések és a 8. (2), (3), (4), (6) bekezdések, 13. szerint. A veszteségeket az alkalmazott küszöbérték figyelembevételével kell jelenteni. (lásd fent) Az események száma Az események száma üzletáganként kerül nyilvántartásra. Ha egy esemény több üzletágra is hatással van, minden érintett üzletágban jelenteni kell, akkor is, ha az adott üzletághoz tartozó veszteség kisebb, mint a küszöbérték. Amennyiben eltérő küszöbértékeket alkalmaz az intézmény az egyes üzletágakra és az esemény több üzletágat is érint, akkor minden üzletágban jelenteni kell, ahol az eseményhez tartozó összes veszteség meghaladja az érintett üzletágakban meghatározott küszöbértékek közül a legalacsonyabbat. Az események száma összesen (1OPD91)- az "Eseménytípusok összesen üzletáganként"

4 12,22,32,4 2,52,62,72, 82,92 13,23,33,4 3,53,63,73, 83,93 Összes veszteség Maximális egyedi veszteség oszlopban szereplő darabszám összege -magasabb, mint az "Üzletágak összesen eseménytípusonként" sorban kimutatott darabszám, mivel többszörös hatással bíró események csak egyszer kerülnek figyelembe vételre. Az 1OPD91, h cellába a sor összegét kell beírni. A belső adatbázisban rögzített összes veszteség üzletáganként, esemény típusonként megbontva. A maximális egyedi veszteség üzletágankénti nyilvántartása. Az olyan eseményeket, melyek több üzletágra hatással vannak, egy eseményként kell figyelembe venni az Üzletágak összesen eseménytípusonként 1OPD91 soron, ezért a maximális egyedi veszteség az 1OPD93 soron magasabb lehet, mint az üzletágankénti maximális egyedi veszteségek az Eseménytípusok összesen üzletáganként a h oszlopban. Az 1OPD93, h cellába a sorban szereplő maximális értéket kell beírni. 9 Üzletágak összesen Az egyes esemény típusokra az adatok a eseménytípusonként következők: - A küszöbérték feletti események száma az összes üzletágra esemény típusonként. Ez az érték alacsonyabb lehet, mint az üzletágankénti összes esemény száma, mert a többszörös hatással bíró események csak egyszer kerülnek figyelembe vételre. - Az összes veszteség az egyes üzletági veszteségek összegzése. - A maximális egyedi veszteség az a küszöbérték feletti maximális veszteség minden esemény típusra és az összes üzletágra. Ezek az adatok magasabbak lehetnek, mint az egyes üzletágak legmagasabb egyedi vesztesége, ha egy esemény több üzletágra is hatással van. EGYÉB Veszteségesemény Az(ok) az esemény(ek), amely(ek) az adott intézmény eredményét vagy tőkéjének nagyságát befolyásoló, negatív pénzügyi hatást okoz(tak). Elmúlt év A könyvelés dátumára vonatkozik, az elmúlt 4 negyedévben.

5 2OPLD, K2OPLD HITELINTÉZETEK - FŐBB MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI VESZTESÉGEK, AMELYEK A KORÁBBI ÉVEKET ÉRINTIK, DE MÉG NEM KERÜLTEK LEZÁRÁSRA; ÉS AMELYEK A MÚLT ÉVBEN KERÜLTEK RÖGZÍTÉSRE Ezt a táblát a sztenderdizált (TSA)/ alternatív sztenderdizált módszert (ASA) és a fejlett mérési módszert (AMA) alkalmazóknak kell kitölteni. A múlt év az elmúlt 4 negyedévre vonatkozik. A tábla kitöltésénél csak a könyvelt adatok vehetők figyelembe. Azonosító Megnevezés HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK OSZLOPOK 1 Belső referencia szám Az intézmények saját adatbázisában használt belső kód a veszteségek azonosítására. 2 Bruttó veszteség A Mkr. 8. (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés. A bruttó veszteség számvitelileg kimutatható, ténylegesen felmerült, könyvelt veszteség, az adott intézmény eredményét vagy tőkéjének nagyságát befolyásolva negatív pénzügyi hatást eredményez. 3 Ebből: nem realizált A bruttó veszteség azon része, amely még nem került könyvelésre. 4 Státusz: lezárt? igen/nem Igen "I", ha a veszteség összege végleges, nem várható további veszteség vagy megtérülés. Nem "N", ha további veszteség vagy megtérülés várható. 5 Közvetlenül megtérült veszteségrész 6 Biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet következtében már megtérült veszteség 7 Közvetlenül vagy -biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet- következtében megtérülő veszteség 8 A hitelezési vagy piaci kockázattal összefüggő A Mkr. 8. (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés. Az intézmény által a veszteséget okozó esemény hatásának mérséklésére irányuló kísérlete nyomán már megtérült összegek. Ennek megfelelően a biztosításból származó összegek itt nem szerepelnek. A Mkr. 8. (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés. A működési kockázatból adódó veszteségek biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet következtében már megtérült összege. Kockázatot csökkentő más jogügylet: lásd OP táblánál leírtakat. A Mkr. 8. (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés. Az az összeg, mely várhatóan megtérül az intézmény veszteséget okozó esemény hatásának mérséklésére tett kísérletei vagy a működési kockázat által okozott veszteség biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet fedezete által. A Mkr. 8. (2) bekezdés alapján a "H" a hitelezési kockázatot jelenti, "P" a piaci kockázatot jelenti A bruttó veszteség üzletágankénti százalékos megoszlása A Mkr. 8. (2) bekezdés alapján a múltbéli veszteségadatok dokumentálása. 17 Kockázati eseménytípusok A Mkr. 8. (2) bekezdés alapján a múltbéli veszteségadatok dokumentálása. Az egyes eseménytípusokra használt számkódot az 1OPD tábla alapján 1-től 7-ig kell beírni.

6 1 - Belső csalás 2 - Külső csalás 3 - Munkáltatói gyakorlat és munkabiztonság 4 - Ügyfél, üzleti gyakorlat, marketing és termékpolitika 5 - Tárgyi eszközökben bekövetkező károk 6 - Üzletmenet fennakadása vagy rendszerhiba 7 - Végrehajtás, teljesítés és folyamatkezelés 18 A bekövetkezés dátuma A Mkr. 8. (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés. Az a dátum, amikor az esemény bekövetkezett, vagy elkezdődött. (dátum: éééé.hh.nn) 19 A felismerés dátuma A Mkr. 8. (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés. Az a dátum, amikor az eseményt felismerték. (dátum: éééé.hh.nn) 20 A biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet következményeként az első fizetés dátuma A Mkr. 8. (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés. Az a dátum, amikor a biztosító társaságtól vagy azon féltől akire a kockázat áthárításra került az első kompenzációs összeg megérkezett. (dátum: éééé.hh.nn) 21 A biztosítás vagy kockázatot A Mkr. 8. (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés. Az a csökkentő más jogügylet dátum, amikor a biztosító társaságtól vagy azon következményeként a legutóbbi féltől, akire a kockázat áthárításra került a fizetés dátuma legutóbbi kompenzációs összeg megérkezett. Lezárt eseményeknél a legutolsó fizetés dátumát kell feltüntetni. (dátum: éééé.hh.nn) 22 Könyvelés dátuma A bruttó veszteség könyvelésének dátuma. 23 Az eseményhez kapcsolódó veszteségek száma (dátum: éééé.hh.nn) Az ugyanazon egyedi okra visszavezethető (akár eltérő típusú) eseményeket (eseménycsoportok), amelynél a veszteség hatások eltérőek lehetnek egy eseményként kell kezelni a működési kockázati kitettség mérésekor, illetve a tőkekalkuláció során. Ezen veszteségek darabszámát kell jelenteni. Az ismétlődő események, ahol a kiváltó ok azonos és a veszteséghatás is azonos vagy hasonló nem tartoznak ide. 24 Módosító oszlop A javítás miatt módosuló sorokat "M"-mel kell jelölni. EGYÉB Főbb működési kockázati veszteségek, amelyek a korábbi éveket érintik, de még nem kerültek lezárásra; és amelyek a múlt évben kerültek rögzítésre A 2OPLD táblában jelentendő veszteségek a Felügyelet által meghatározott küszöbértéktől függnek. Küszöbérték Az intézménynek az összes rögzített/ gyűjtött veszteség db számának nagyságrend szerinti (legnagyobbtól kezdve) 10 %-át, de minimum 10 db-ot, illetve, ha ennél is kevesebb volt, akkor a veszteségeket tételesen kell jelentenie a Felügyelet részére.