ÚTMUTATÓ. A működési kockázat tőkekövetelményének sztenderdizált módszerrel történő számításának engedélyezéséről.

Átírás

1 VKK II. kötet 5. melléklet ÚTMUTATÓ A működési kockázat tőkekövetelményének sztenderdizált módszerrel történő számításának engedélyezéséről. A CEBS (Committee of European Banking Supervisors) által április 3-án közzétett 10. számú ajánlásában (Guidelines on the validation and assessment of Advanced Measurement (AMA) and Internal Ratings Based (IRB) Approaches) a működési kockázat tőkekövetelményének sztenderdizált módszerrel történő számítása előzetes engedélyhez köthető. A Hpt június 4-én elfogadott, július 1-jén hatályba lépett módosítása ezt a megközelítést átvette 1. A sztenderdizált módszerben a lakossági és kereskedelmi banki üzletágak esetében kialakított alternatív mutató alkalmazása további feltételek teljesítéséhez, és így szintén előzetes engedélyhez kötött 2. Jelen útmutató a felügyeleti engedélyezési eljárások kérelmezésének módját, ütemezését, az engedélykérelemhez csatolandó dokumentumok tartalmi követelményeit, a Felügyelet által az engedélyezés során alkalmazott munkamódszereket tartalmazza. I. Határidők Az engedélyezési folyamat kialakításakor a Felügyelet célként a kiszámíthatóságot és az átláthatóságot tartotta szem előtt. A határidők meghatározása során a Hpt. előírásait 3, valamint a kérelmek benyújtását esetlegesen követő egyeztetések, és a felügyeleti döntéshozatal időigényét vette figyelembe. Az engedélyezést kérelmező intézménynek a kérelmet a módszer alkalmazására való felkészülésének befejezését követően, az alkalmazás tervezett időpontját megelőző 180 nappal előbb kell benyújtania. II. Az egyedi szintű engedélykérelem Az engedély kérelmezésekor egy időben beküldendő a kísérő levél és a dokumentációs csomag. A kísérő levél a tényleges hivatalos engedélykérelem, amelyben az intézmény megjelöli az alkalmazni kívánt módszert (sztenderdizált vagy alternatív sztenderdizált megközelítés). A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a csatolt dokumentumokban foglaltak megfelelnek a valóságnak és összefoglaló jellegük ellenére tartalmaznak minden olyan információt, amelyek lényegesek a kérelem elbírálásakor ( true and fair ). 1 Hpt. 14. (1) u); Hpt. 76/J. (3) 2 Hpt. 76/J. (6); 200/2007 Korm. rendelet 6. (3) és (4) 3 Hpt. 194.

2 A kérelmet az intézmény első számú vezetőjének (vezérigazgató vagy elnök-vezérigazgató) és a kockázatkezelésért felelős belső igazgatósági tagnak kell aláírnia. A kísérő levélben meg kell nevezni az intézmény által kijelölt kapcsolattartó személyt. Az egyedi szintű engedélykérelemben a kísérő levél nyelve magyar, a dokumentációs csomag további elemeinek nyelve magyar és angol is lehet, az anyagokat elektronikus formában CD-n kell benyújtani. A kísérő levelet emellett papíron is be kell küldeni. Az alternatív mutató alkalmazási engedélyének kérelme a választott módszer megjelölésétől eltekintve nem különbözik a sztenderdizált módszerétől. A dokumentáció szintén a sztenderdizált módszer dokumentációján alapul azzal, hogy alternatív mutató alkalmazása esetén tartalmaznia kell az ehhez kötődő további feltételek teljesülésének igazolását célzó dokumentumokat is. II. l. A dokumentációs csomag tartalma A jelen Útmutatóban tárgyalt témák szabályozása a kérelmező intézmény(csoport) belső szabályozási rendjéhez igazodik, vagyis az egyes témákat nem szükséges témánként külön szabályzatokban, külön dokumentumban rendezni, mint ahogy a működési kockázatkezelés minden aspektusára kiterjedő, kódex típusú szabályzat megléte sem előírás. Az intézmények által kialakított szabályozás tartalmilag kerül értékelésre. Abban az esetben, ha a működési kockázattal kapcsolatos szabályozás az intézmény különböző szabályzataiban jelenik meg, szükséges egy olyan lista, amely hivatkozások formájában felsorolja, hogy mely téma melyik szabályzatban, illetve annak pontosan mely részében/részeiben kerül tárgyalásra (az alább felsoroltak közül célszerűen pl. a szabályzatlista egészíthető ki). Sztenderdizált módszer: o a működési kockázattal összefüggő területek szabályzatainak jegyzéke (csak lista), o a kockázatmérés, kockázatkezelés szervezete, szabályozása, döntési szintek, vezetői jelentések tartalma (célszerűen a legutolsó ilyen jelentés), gyakorisága, o az üzletági besorolás és az üzletági irányadó mutató számításának szabályozása, összességében a tőkekövetelmény számításának szabályozása o a kereskedés és értékesítés (trading and sales) üzletág tekintetében esetlegesen kérelmezett derogáció 4 feltételeinek teljesülését számszerűen alátámasztó dokumentum, o nyilvántartás az intézmény által az üzletági besorolásban a bevezetéskor alkalmazott kivételekről, az általános elveket kiegészítő, vagy azokat felülbíráló döntésekről (később folyamatosan vezetendő), o a veszteségadat gyűjtés szabályozása, o az irányadó mutató számítás és az üzletági besorolás eredményét tartalmazó mellékelt Excel file kitöltve, 4 200/2007 Korm. rendelet 16.

3 o önértékelés: az intézmény által készített összesítés, melyben saját maga méri fel a jelen útmutató Engedélyezési eljárás részében (IV. rész) felsorolt pontok tárgyában elért eredményeket, valamint a szükséges és tervezett további lépéseket a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére. Az önértékelésben kérjük jelezni, hogy az intézmény tagja-e valamely veszteségadat konzorciumnak, annak konkrét megnevezésével, o a független felülvizsgálat elvégzésére vonatkozó szabályozás, o bármely olyan dokumentum, amely az intézmény megítélése szerint a felkészültségét bizonyítja. Alternatív mutató (a sztenderdizált módszer fentiekben felsorolt, általános dokumentációján felül/túlmenően): o a lakossági és kereskedelmi banki üzletág 90%-os dominanciájára vonatkozó feltétel 5 teljesülésének számszerű alátámasztása, o a lakossági és kereskedelmi banki üzletágak jelentős részének magas hitelezési kockázatának alátámasztása a jogszabályi előírásoknak megfelelően 6, o a kockázat alapú árazás szabályozott és következetes alkalmazásának alátámasztása o annak alátámasztása, hogy az alternatív mutató alkalmazása a működési kockázati kitettség jobb becslését eredményezi. III. A csoportszintű engedélykérelem eltérései Intézménycsoport esetében a csoportvezető/irányító intézmény egyetlen kérelmet nyújthat be, melyben mind a csoportszintű engedélyt, mind az egyedi szinten működési kockázati tőkekövetelmény képzésére kötelezett csoporttagok egyedi engedélyét kérelmezi. Ebben az esetben azonban szükséges, hogy az egyes csoporttagok teljes körűen felhatalmazzák a csoportirányító intézményt, hogy helyettük, a nevükben a Felügyelet előtt eljárjon. A kérelmet az intézménycsoport vezető/irányító intézménye első számú vezetőjének (vezérigazgató vagy elnök-vezérigazgató) és a csoportszintű kockázatkezelésért felelős belső igazgatósági tagnak kell aláírnia. A kísérő levélben meg kell nevezni az intézménycsoport egészére kijelölt kapcsolattartó személyt. III. l. A csoportszintű dokumentációs csomag tartalmának eltérései A csoportszintű engedélykérelem dokumentációs csomagjában szerepelnie kell az összevont felügyelet alá tartozó, és ezért a csoportszintű működési kockázati tőkekövetelmény számításakor figyelembe veendő csoporttagok listájának, valamint az egyedi szinten tőkekövetelmény képzésére kötelezett és nem sztenderdizált módszert, illetve alternatív 5 200/2007 Korm. rendelet 6. (3) 6 200/2007 Korm. rendelet 6. (3) b) és (4)

4 mutatót alkalmazó tagok listájának. Az egyes csoporttagok esetében felsorolandó, hogy az adott intézmények mely működési kockázati üzletágban aktívak. A csoportszintű dokumentációs csomag részét képező irányadó mutató (az alternatív mutatóra is kiterjedően) és üzletági adatok alapján a konszolidált felügyeleti adatszolgáltatásnak megfelelő konszolidációs kör. A csomag megfelelő részeiben az egyes csoporttagokra vonatkozóan jelzendőek a csoportban általánosan alkalmazott megoldásoktól való eltérések, ezek indokai, valamint a már tervezett módosítások, fejlesztések, azok ütemezése és a fejlesztések által érintett csoporttagi kör. IV. Az engedélyezési eljárás A Felügyelet a benyújtott kérelmeket először a teljesség szempontjából vizsgálja. Amennyiben a Felügyelet azt állapítja meg, hogy a benyújtott kérelem nem tartalmazza hiánytalanul a II. és III. fejezetben meghatározottakat, a kérelmezőt hiánypótlásra szólítja fel. A tartalom értékelése tekintetében indokolt lehet személyes egyeztetés lefolytatása, az alkalmazott rendszerek helyszíni felmérése. Az engedélykérelem elbírálása keretében lefolytatott helyszíni vizsgálat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CXXXV törvény 38. (2) bekezdése 7 szerinti vizsgálat. Az intézmény a vizsgálat kezdőnapjáról tájékoztatást kap, az engedélyezés keretében lefolytatott vizsgálatok esetében azonban eltérően a felügyelés keretében folytatott vizsgálatoktól, a Felügyelet nem köteles a vizsgálat kezdetét megelőzően 15 nappal írásban értesíteni az intézményt. Ugyanezen okból a vizsgálatról jelentés nem készül, az esetleges hiányosságokat az engedélyt kiadó vagy megtagadó határozatban összegzi a Felügyelet. Az értékelés a tőkekövetelmény számítás, a működési kockázat mérés és kezelés rendszereinek, szabályozottságának mindenre kiterjedő értékelését jelenti a célból, hogy a Felügyelet megállapítsa, hogy o a működési kockázat kezelése az intézmény(csoport) kockázatkezelésébe megfelelően integrált-e; o csoporthoz tartozó intézmények esetén a csoportkapcsolatok megfelelően feltártak és kezeltek-e; o a rendszer működtetésében és fejlesztésében a felső vezetés közreműködése, informáltsága arányban áll-e a döntési kompetenciájával és a felelősségével, ezt a vezetői jelentési rendszer megfelelően támogatja-e; o a tőkekövetelmény számítás rendszere, szabályozottsága konzisztens-e, az egyedi megoldások, eseti döntések indokoltak és rögzítettek-e, a felelősségi körök egyértelműek-e; o a tőkekövetelmény számítás és a veszteségadat gyűjtés az intézmény(csoport) minden tevékenységére kiterjed-e; o a működési kockázat azonosításának, mérésének eredményei megfelelő időben és tartalommal eljuthatnak-e a kockázat operatív kezelését célzó döntések meghozatalára jogosult területre és szintre; (2) A Felügyelet az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.

5 o a működési kockázat azonosításában, mérésében és kezelésében aktívan részt vesznek-e az egyes tevékenységeket ténylegesen végzők; o a visszacsatolások megfelelően működnek-e; o a működési kockázatkezelésért felelős szervezeti egység, illetve személy függetlensége biztosított-e; o a működési kockázati kitettség azonosítása, mérése, kezelése, az intézmény(csoport) méretének, komplexitásának, növekedésének megfelelő színvonalon kidolgozott és működtetett-e; o az intézmény(csoport) megfelel-e minden egyéb jogszabályi és felügyeleti minimum követelménynek. V. Az engedélyezési eljárás kimenetelei A Felügyelet az engedélyezési eljárás eredményét határozat formájában közli, az engedélyezési eljárás kimenetelei a következők lehetnek: Sztenderdizált módszer: o A sztenderdizált módszer használatának engedélyezése. o A sztenderdizált módszer alkalmazásának engedélyezésére vonatkozó engedélykérelem elutasítása. A kérelem elutasítása esetén az intézmény az alapmutató módszert köteles alkalmazni. Alternatív mutató: o A sztenderdizált módszer alternatív mutatóval történő alkalmazásának engedélyezése. o A kérelem elutasítása esetén: az intézmény engedélyt kap a sztenderdizált módszer alkalmazására, vagy az intézmény a sztenderdizált módszer alkalmazására sem kap engedélyt, az alapmutató módszert köteles alkalmazni. Csoportszintű engedélykérelem esetén a csoportszintű alkalmazásról szóló döntés eltérhet az egyedi szintű döntéstől. A csoport vezető/irányító intézménye egyedi szintű megfelelése hiányában csoportszintű engedély nem adható ki, ez azonban nem befolyásolja a csoporttagok egyedi szintű megoldásainak engedélyezését, amennyiben azok megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. VI. Egyéb Azon intézmények esetében, amelyek az engedélykérelem benyújtásának évét megelőző két naptári évben kezdték meg működésüket, az irányadó mutató számítás és az üzletági besorolás eredményét tartalmazó Excel file kitöltésének az alapja az engedélykérelem benyújtásának naptári évére szóló üzleti terv. Amennyiben az engedély kiadásra kerül, a tőkekövetelmény számítás alapját a tárgyévre szóló üzleti terv képezi, ameddig az intézmény nem rendelkezik három teljes naptári évre vonatkozó adatokkal.

6 A befektetési vállalkozások működési kockázatának kezelését és tőkekövetelmény számítását szabályozó kormányrendelet kihirdetését követően, annak tartalmának megfelelően, a Felügyelet amennyiben szükségesnek látja, módosíthatja a befektetési vállalkozásokra vonatkozó elvárásokat.