3.2. Lánchajtások Tevékenység: Olvassa el a jegyet 163-173 oldalain található tananyagát! Tanulmányoa át a segédlet 11. fejeetében lévı kidolgoott feladatot! A tananyag tanulmányoása köben a alábbiakra figyeljen: - Hasonlítsa össe a lánchajtások elınyeit és hátrányait! - Tanulmányoa a 4.1. és 4.2. ábrát és a alapján ismerje fel a különböı lánctípusokat (hüvelyes-, görgıs- és fogaslánc), valamint jegyee meg aok tulajdonságait és alkalmaási területeit! - Tanulmányoa a 4.3. ábrát és jegyee meg a lánchajtás áttételének (i), a lánckerék ostósögének (α), ostókörátmérıjének (d), lábkörátmérıjének (d f ), fejkörátmérıjének (d a ) sámítási módját! - Lánchajtásnál jegyee meg a kerületi erı (F h ), a saját tömegbıl adódó erı (F g ) és a centrifugális erı (F c ) kisámítási módját! Eek alapján tudja alkalmani a lánchúó erı (F) meghatároásának módját! - Többsör rajolja le sabadkéel papírra a 4.4. ábrán lévı rajokat! Majd ellenırie aok helyességét! - A 4.5. és 4.6. ábra alapján tanulmányoa a lánchajtások elrendeéseit, majd ábra segítségével nevee meg a egyes elrendeés fajtákat! - Elemee lánchajtásnál a poligonhatás jellemıit! Követelmények: A tananyag elsajátítása akkor tekinthetı sikeresnek, ha Ön - Listából ki tudja válastani a lánchajtások elınyeit és hátrányait. - Ábra alapján meg tudja neveni a különböı lánctípusokat (hüvelyes-, görgıs- és fogaslánc). - A különböı lánctípusokra (hüvelyes-, görgıs- és fogaslánc) vonatkoó állítások köül el tudja dönteni, hogy melyik iga, melyik hamis. - Ki tudja sámítani a lánchajtás áttételét (i), a lánckerék ostósögét (α), ostókörátmérıjét (d), lábkörátmérıjét (d f ), fejkörátmérıjét (d a ). - Meg tudja határoni kerületi erıt (F h ), a saját tömegbıl adódó erıt (F g ) és a centrifugális erıt (F c ), majd eután ki tudja sámítani a lánchúó erıt (F). - Géprajilag helyesen, sabadkéel le tudja rajolni a 4.4. ábrát. - Ábra alapján aonosítani tudja a lánchajtások elrendeéseit. - A poligonhatásra vonatkoó állítások köül el tudja dönteni, hogy melyik iga, melyik hamis. - Listából ki tudja válastani a össefoglalóban felsorolt helyes méreteési össefüggéseket.
A tananyag össefoglalása, további információk a tananyagho: A hasnált sámítási össefüggések: A tábláatban aon össefüggések serepelnek, amelyeket a sámítások megoldása során hasnálunk. A kiemelt betőkkel írt megneveések képleteit a visgán felhasnálhatják. A válastásos feladatoknál a kiemelt össefüggések termésetesen nem serepelnek. A lánhajtás áttétele A lánckerék ostósöge A lánckerék ostókörátmérıje A lánckerék lábkörátmérıje A lánckerék fejkörátmérıje A kerületi erı A saját tömegbıl adódó erı A centrifugális erı A lánchúó erı n n 1 2 i = = = 2 1 0 180 d d p p d = = sinα 180 sin d f = d ' d 1 2 1 0 d = d cosα + 0,8 d a F k 2 T P = = d d π n 2 q a F g = 8 f q v1 = g F = F + F + F F c 2 h g c ' 1 Semléltetı ábrák: Hüvelyes lánc fényképe (Forrás: Wippermann)
Hüvelyes lánc mősaki raja Görgıs lánc fényképe (Forrás: Tsubaki) A görgıs lánc rései
Görgıs lánc mősaki raja Fogaslánc lánkerékkel (Forrás: Bosch)
A fogaslánc rései (Forrás: Bosch) Fogaslánc mősaki raja
Lánchajtások elrendeésének különböı típusai Többtárcsás lánchajtás Fesítıkerekes lánchajtás Rugós fesítıkerekes lánchajtás
Súlyos fesítıkerekes lánchajtás Támastókerekes lánchajtás Optichain-CC fesítıserkeettel felserelt lánchajtás
Ellenırı kérdések: Felhívjuk figyelmét, hogy a sámítási feladatoknál a réseredményeket ne kerekítse, hanem a további sámításokho a pontos értéket (a sámológépen megjelenı össes tiedest) vegye figyelembe! A eredményeket mindig csak a elsı két tiedesjegyig írja be! (Egés sám esetén és a sám végén nem kell a nullákat kiírni!) 1. Jelölje meg a lánchajtás hátrányait! Kis elıfesítés, kis tengely- és csapágyterhelés. A poligonhatás miatt a hajtott tengely sögsebessége ingadoik, lengésérékeny. Zajos. Karbantartásuk igényesebb. Korlátoott környeeti hımérséklet. 2. A ábra alapján válassa ki, hogy melyik a görgıs lánchajtás! Válas: 3. A alábbi állítások köül döntse el, hogy melyik iga, melyik hamis! Fogasláncnál a lánc oldalirányú elcsúsását veetıhevederek akadályoák meg, amelyek egymás után a lánc két oldalán kívül, vagy a lánc köepén helyekednek el. A fogasláncok, különösen kisebb sebességek esetén, teljesítmény átvitelre, a görgıs lánc mellett, leginkább hasnált lánctípus. A görgıs láncok belsı és külsı tagokból vannak össeépítve. 4. Egy lánchajtás lánckerekének fogsámai 1 = 13, 2 = 38, ostása p= 19,05 mm, görgıátmérıje ' d 1 = 12,07 mm. Határoa meg a lánchajtás áttételét (i), a kiskerék ostósögét (α 1 ), ostókörátmérıjét (d 1 ), lábkörátmérıjét (d f1 ), fejkörátmérıjét (d a1 )! i = α 1 = fok
d 1 = mm d f1 = mm d a1 = mm 5. Egy lánchajtás terveési adatai: P= 30 kw, n= 2945 1/perc, i= 3, d 2 = 360 mm, a lánc fajlagos tömege (1 m hossra esı) q= 4 kg/m, a tengelytáv a= 1800 mm, a lánc belógása f= 14 mm, a lánc vísintesen fut. Sámítsa ki a kiskerék ostókörátmérıjét (d 1 ), kerületi sebességét (v 1 ), valamint határoa meg a átviendı nyomatékot (T), a kerületi erıt (F h ), a saját tömegbıl adódó erıt (F g ), a centrifugális erıt (F c ), és a lánchúó erıt (F)! d 1 = mm v 1 = m/s T= Nm F h = N F g = N F c = N F= N 6. Nevee meg a ábrán látható lánchajtás elrendeését! Válas: 7. A alábbi állítások köül döntse el, hogy melyik iga, melyik hamis! A lánchajtás áttételének ingadoása a fordulatsámmal és a fogfrekvenciával, vagyis a fogsám és a fordulatsám soratával arányos. A lánchajtás köepes áttételét a fogsámok aránya adja. A tényleges áttétel e körül ingadoik, et poligonhatásnak neveük. A egyenletlenség (poligonhatás) annál kisebb, minél kisebb a fogsám és minél kisebb a ostás értéke.
8. Lánchajtás esetén válassa ki a lánckerék ostósögének helyes sámítási össefüggését! 0 360 0 180 0 90 180 360 o o