Barát Tamás 1 : Agyműtét görögdinnyén, élőadásban A konferenciasorozat záró előadásának írásos változata Mottó: szükség van az őszinte és tényeken alapuló kommunikációra, és a hallgatóság érdekében történő megnyilvánulásokra, és arra, hogy annak megfelelően cselekedjünk, ahogyan beszéltünk. i.e. 2200 Ptah-hotep, az egyiptomi fáraó tanácsadója Három sapkában Egy, a tudománnyal (is) foglalkozó konferencián nem illik, nem tudományos módon fogalmazni. Mégis, jelen sorok írója, szeretné azzal kezdeni mondanivalóját, hogy három sapkája van. Az egyik sapkám a Média-sapka, hiszen nagyon régen dolgozom újságíróként, ezért számos kérdést a média sapkával a fejemen, az újságírói, szerkesztői székemből, azaz a média szemüvegén keresztül ítélek meg. Több mint harmincöt éve tanítok, s mint az Általános Vállalkozási Főiskola tanára, számos kérdést, a Professzori-sapka viselése következtében, a tanár székéből és az oktató szemüvegén át, más módon is látok. A harmadik sapkám, a szervezetek kommunikációjának tudatos szervezésével foglalkozó kommunikációs szakemberként, a pr-sapka. A public relations szakember székéből, a pr-szemléletű szemüvegen keresztül, az Magyar Public Relations Szövetség egykori alapító főtitkáraként, majd ügyvezető alelnökeként, most örökös tagjaként, a CERP, az Európai Public Relations Konföderáció leköszönt Alelnökeként, számos kérdés másképpen látszik, mint a másik két sapkával a fejen. 1 Barát Tamás: főiskolai tanár, kommunikációs szakíró, a Szervezeti Kommunikáció portáljának főszerkesztője, a CERP, az Európai PR Konföderáció leköszönt alelnöke. 1. oldal
Miután az üléspont határozza meg az álláspontot ezért a professzori-sapka viselőjének gondolkodását alapvetően tudományos szemlélete határozza meg. A média-sapka viselője, a másik oldalról szemléli, a közönséget képviselő, s helyette kérdező szemléletével látja, láttatja a világot. A pr-sapka viselője, a pr-szemléletmódjával igyekszik mediátorként - a két álláspont között hidat teremteni, s mint a tolmács a hídon szeretné a két szereplő között megteremteni a kétirányú kommunikációt, ezáltal közvetíteni a véleményeket. Az elkövetkezőkben, a konferencia szervezői által felvetett két fő kérdésre (miszerint mi a média szerepe az életen keresztül tartó tanulásnak, mint értéknek az elterjesztésében, valamint miért nincsenek Öveges professzorok a médiában?) mindhárom sapkám szerinti válaszomat szeretném megfogalmazni. A kérdéseket egy továbbival magam is kiegészítettem, s megpróbálnék erre is válaszolni. Ez a kérdés, pedig így hangzik: Milyen pr-eszközök, módszerek használhatók fel az életen keresztül tartó tanulás értékként történő elfogadtatásához? Média-sapkában Szép Jó estét! Jó egészséget! A Van rá megoldás című egészségügyi Magazin adását látják. Mint megszokhatták, minden műsorunk két részből áll, így lesz ez ma este is. így köszöntötte a televízió nézőit jelen előadás tartója közel hét éven keresztül, 316 alkalommal, abban az élő televíziós adásban, amelyben a műsor első részében általános társadalmi, míg a műsor második részében, az egészséggel, a betegségek megelőzésével és gyógyításával kapcsolatos kérdésekről esett szó. Ez a műsor az orvostudományt szerette volna közelebb hozni a nézőkhöz. A műsor célja a betegségek megelőzésén, a gyógyulás lehetőségeinek megismertetésén túl az is volt, hogy orvosok által használt latin és a nagyközönség számára értelmezhetetlen szakkifejezéseket megmagyarázza az átlagember számára. A műsor szerette volna javítani az orvos-beteg kapcsolatot azáltal, hogy tolmács szeretett volna lenni a tudomány és a laikus közönség között. A műsor szerkesztője, vezetője a televíziós adás minden szereplőjét arra kért, hogy próbálja meg 2. oldal
minél közérthetőbben megfogalmazni mondanivalóját, s ha ez a riportalanynak, a műsor vendégének nem sikerült, akkor a műsorvezető és a műsor állandó háziorvosa Dr. Somos Zsuzsa - igyekezett tolmácsként, akár magyarról, magyarra lefordítani, közérthetővé tenni mindazt a mondanivalót, amit a műsorkészítők szándéka szerint el szerettek volna juttatni a közönséghez. A műsor sikerét, a közönség fogadókészségét jelzi, hogy az eredetileg 35 adásra tervezett egészségügyi sorozatból 316 adás sikeredett. Ennek a 316 adásnak a jellemzésére álljon itt az a példa, amikor a korábbi Öveges professzori hagyományokat követve, Dr. Bazsó Péter az élőadásban megoperált egy görögdinnyét, ezzel bemutatva a jóindulatú és a rosszindulatú agydaganat természetét és operálhatóságát. A műtét során egy hólyag-katéter levegővel történt felfújásának és leeresztésének segítségével történt meg a jóindulatú daganat eltávolítása. A rosszindulatú daganatot fekete festékkel állították elő az élőadásban, s azt nem is lehetett kioperálni. Ez a példa is bizonyítja, hogy a legkomolyabb tudományos kérdéseket is le lehet fordítani magyarra, s a tudományban járatlanok számára is könnyen értelmezhetővé lehet tenni, ahogyan ezt tette korábban Öveges professzor fizikai kísérletei során. A Van rá megoldás! című műsor szerkesztőjének volt egy másik televíziós programja is. Ennek az volt a címe, hogy Velünk élő professzorok Ez a műsor is hasonló szellemiségben fogant, mint a Van rá megoldás! Ez a műsor is szeretett volna tolmács szerepet betölteni. 3. oldal
A Velünk élő professzorok főcímében minden adásban a következők hangoztak el: Professzorok. Sorozatunkban azokat a meghatározó személyiségeket szeretnénk bemutatni, akik nélkül sok-sok mai szakember nem lenne az, ami. Kutató, nevelő, pedagógiai és tudományos munkásságukról nagyon sokszor esik szó szakmai berkekben, de itt és most Önöknek, az embert is szeretném bemutatni. Azt gondolom, hogy méltán példaképek Ők. Mai példaképünk s, következett a műsor vendége, a példakép. A teljesség igénye nélkül, csak illusztrációként néhány név a példaképek közül: Dr. Vizi E. Szilveszter, Dr. Eckhardt Sándor, Dr. Lapis Károly, Dr. Donáth Tibor, Dr. Knoll József, Dr. Benczédi József, Dr. Földes Anna, Dr. Hoffmann Magda és még sokan mások. Minden műsor három fő blokkból állt. Az elsőből, az derült ki, hogy a vendég honnan érkezett? A vendég eredete, családja, iskolája, azaz mitől is lett az, aki? A műsor második részében munkásságáról esett szó, s a harmadik, befejező részben kiderült, hogy a professzor is ember. Mit csinál, amikor nem tanít, nem kutat, amikor csak magánember, nagyszülő, s esetleg még hobbija is van. A LifeLong Learning konferencia alcímében feltett kérdésre miszerint "Miért nincsenek ma Öveges professzorok a médiában?" az előbb említett két televíziós műsor nem igazán ad választ, de ha a kérdést másképpen fogalmazzuk meg, azaz Mi kell ahhoz, hogy újból legyenek Öveges professzorok a médiában?, akkor már közelebb kerülünk a kérdés megválaszolásához. S, akkor keressük a választ: A konferencia több előadója kifejtette, hogy a mai bulvárosodó - médiának nincsen szüksége a tudományra, így Öveges professzorokra sem, s a tudománynak sincsen szüksége erre a médiára. Jelen gondolatok írója szeretne vitatkozni ezzel az állítással. Az említett műsorok 1995 2001 között kerültek adásba. Az akkori média fogékonyabb volt a tudományos ismeretterjesztő műsorok iránt, mint a mai. Mindkét említett műsor egy kereskedelmi televízió programjában szerepelt, s ez a kereskedelmi televízió, akkor még úgy jellemezte önmagát, hogy az erőszakmentes televízió. Ez a csatorna az elmúlt néhány évben azonban a rossz bulvár hagyományok szerint működik, s már évek óta nincsenek is az említett két műsorhoz hasonló adásai. 4. oldal
A médiának sokkal nagyobb a szerepe az egész életen keresztül tartó tanulásnak, mint értéknek, a megjelenítése során, mint azt számos előadó említette. Persze az is igaz, hogy korábban például a rendszerváltást megelőzően - ennek a szerepnek intézményesült megoldásai is voltak, gondoljunk csak a legismertebb jól bevált, sikeres -intézményre, az Iskola Televízióra. Sajnos ilyen intézménye a hazai médiának már több, érthető okból - nincsen. Van azonban nem helyette egy sokat bírált törvényünk, a közvélemény által Média-törvénynek nevezett Törvény a Rádiózásról és Televíziózásról. Ez többek között azt is kimondja, hogy a Kereskedelmi Rádióknak és Televízióknak is kötelességük un. Közszolgálati Műsorszámokat sugározniuk. A korábban idézett két műsorszám ilyen volt. Bár nincsen Iskola TV, de vannak olyan csatornák, amelyek beteljesítik a média ismeretterjesztő funkcióját. Gondoljunk a műholdakon érkező tematikus csatornákra, ahol például földrajzi, vagy természettudományos ismeretterjesztés folyik. (Pl. National Geography, Animal Planet, Travel, Discovery Channel stb.) Korábban számos hazai program is szolgálta az ismeretek terjesztését, például a talán legklasszikusabb ilyen műsor: az Édes Anyanyelvünk. Valójában ebbe a kategóriába sorolhatjuk számos csatorna, jó néhány szórakoztató műsorát, vetélkedőjét is. Például, a legsikeresebb ilyen műsor a Legyen Ön is milliomos! Az indirekt élethosszig tartó tanulást szolgálhatnák a magyar televíziós csatornákból egyre jobban kiszoruló színházi, vagy koncert közvetítések is. S, hogy ez az állítás menyire igaz, álljon itt bizonyítékul az, hogy a nézők felháborodása miatt, nem kerülhetett ki az egyik műsorszolgáltató kínálatából a - különben nem túl nagyszámú nézőt vonzó - zenei csatorna. Ez a csatorna bár csak réteg csatorna, de elismerten magas művészi színvonalat, értéket képvisel! S az élethosszig tartó tanulás szempontjából (is) rendkívül fontos missziót tölt be. 5. oldal
A média köztudatot formáló szerepét többek között az is bizonyítja, hogy több jó az élethosszig tartó tanulást is befolyásoló - műsor akkora hatással van a magyar közvéleményre, hogy a jó műsor a magyar nyelvben új szavak megjelenését is eredményezte. Ilyen kifejezés például az Édes Anyanyelvünk műsorának sikerét is bizonyító új magyar ige: a lőrinczézni kifejezés megjelenése. A legújabb korban hasonló sikert jelent a vágózni és a vágózzunk új magyar szavak megjelenése. Vágó István a Legyen Ön is milliomos! népszerű. műsorvezetője - nevéből született új szónak több jelentése is van már. Ilyen jelentés- tartalom a válasszuk ki a megfelelő választ a több közül, de azt is jelenti, ha valamit önmagában nem tudunk megválaszolni, akkor is ki tudjuk találni, logikai úton ki tudjuk következtetni valaminek az értelmét, tartalmát. A modern technika és a média új fogalmak megteremtésében (is) jeleskedik. Talán a legjobb példa erre a google out angol kifejezés magyar megfelelője a guglizd ki ige megjelenése, amely jelentése szerint: keresd meg az interneten. A sajtó a nyomtatott és az elektronikus média - lehet az egész életen keresztül tartó tanulásnak, mint értéknek a legjobb közvetítője a nagyközönség felé. Ennek az állításnak az igazságát a média műfajainak ismeretében lehet a legjobban megérteni. A sajtó műfajai a következők: Tájékoztató sajtóműfaj Hír, tudósítás, interjú, nyilatkozat Riport műfajcsoport Elemző, tényfeltáró, Szociografikus irodalmi riport Publicisztikai sajtóműfaj Jegyzet, vezércikk, glossza, karcolat, Recenzió, kritika, esszé, tárca Járulékos sajtóműfaj Irodalmi műfajok, Rejtvény, Képekre épülő műfajok 6. oldal
A sajtó műfajai közül mindegyik alkalmas az egész életen keresztül tartó tanulásnak, mint értéknek a közvetítésre. Alkalmasak a hírek ugyanúgy, mint a riportok, a publicisztikai műfajcsoport elemei és a járulékos műfajok. Ezt bizonyítja például az, hogy számos olvasói levélben, telefonon, e-mailben érkezett kérdés a Van rá megoldás című műsor orvostudomány hírei című rovathoz. A tapasztalat azt mondatja, hogy a nagyközönség által legkedveltebb ilyen közvetítő elem a rejtvényre alapuló sajtóműfaj. Ennek egyszerű pszichológiai alapja, oka van. Ha egy diáknak azt mondja a tanár, vagy a szülő, hogy tanulj fiam, addig nem nézhetsz televíziót, nem játszhatsz, stb.!, ebben az esetben előjön a diák természetes ellenkező reakciója. Ha felszólítanak valamire, ha valami kötelező, akkor annak biztosan van valami hátulütője gondolja a megszólított diák, a tanuló. Ezzel szemben a nyomtatott sajtóban található, például rejtvényt, vagy a televízióban látható, rádióban hallható vetélkedőműsort nem tanulási céllal olvasom, nézem, hallgatom, pedig ekkor is tanulok, hiszen számos új ismeretet szerzek. A médiáról tehát elmondható, hogy úgy jellemezhető, mint egy virtuális osztályterem. A közvélemény számtalan esetben rosszul értelmezi a sajtó és a média fogalmát. Rendszeresen hallható az a téveszme, mely szerint a sajtó kifejezés alatt a nyomtatott sajtó orgánumait értik, míg a média kifejezés a rádiót és a televíziót jelenti a laikus közvélemény számára. Ebben (is) jó lenne tiszta vizet önteni a fejekbe. Jó lenne helyretenni azt is, hogy ne használják lépten-nyomon például az írott sajtó kifejezést, hanem a nyomtatott sajtó kifejezés a helyes fogalom az újságok, folyóiratok, periodikák gyűjtőfogalmaként. Az is jó lenne, ha megragadna a közvéleményben, hogy az elektronikus média kifejezés nemcsak a rádió és televízió csatornák műsorfolyamát, de az internetes, on-line hírportálokat is magába foglalja. Ugyanúgy újságírók írják a nyomtatott sajtó, vagy a hírportálok cikkeit, riportjait, tudósításait, mint készítik a rádió és televízió hír-műsorait. Bár azon már az újságíró-szakma is vitatkozik, hogy ki manapság az újságíró? Annak tekinthető-e a médiasztárrá avanzsált villa lakó, a média által sztárnak nevezett, minden sajtó-szakmai ismeretet nélkülöző perc-emberke, vagy 7. oldal
másutt például sportban, művészetben - különben kiváló profi tulajdonságokkal rendelkező szakember, de a médiában esetenként fogalmazni nem tudó, hibásan beszélő - amatőr. Professzori sapkában Mielőtt a bevezetőben feltett kérdésekre keresnénk a választ, szükségesnek látom, hogy tisztázzuk az egész életen keresztül tartó tanulás néhány alapkérdését. Mit is értünk egész életen keresztül tartó tanulás alatt? A későbbiekből majd kiderül, hogy erre a kérdésre számos jó válasz is adható. Azonban azt világosan látni kell, hogy az egész életen keresztül tartó tanulás alapvetően három fő pilléren nyugszik: A formális tanulás az iskolai jellegű oktatás, képzés Az informális nem iskolaszerű tanulás A non formális - az iskolai, illetve felsőoktatási rendszeren kívüli oktatás, képzés A public relations technológiai folyamata, spirál elmélete szerint, mindenkor a helyzetértékeléssel, a helyzetelemzés, pedig kutatással kezdődik. Ahhoz, hogy választ lehessen adni arra a kérdésre, hogy milyen pr-eszközökre és prmódszerekre van szükség ahhoz, hogy az egész életen keresztül történő tanulást értékként lehessen elfogadtatni, szükséges látni, hogy a társadalom mit tart értéknek? Ezért a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány - együttműködve a CEO Magazinnal és a www.fibraco.hu val, a Szervezeti Kommunikáció Hírportáljával - közös kutatásba kezdett az egész életen keresztül történő tanulás témakörében. A kutatás célja, hogy a felmérés eredményeként az alapítvány szakemberei képet kapjanak és nyújthassanak a téma iránt érdeklődők számára, hogy hazánkban milyen vélemény alakult ki az egész életen keresztül tartó tanulásról, illetve arról, hogy hogyan lehetne azt népszerűbbé tenni Magyarországon. 8. oldal
A felmérés eredménye az oktatási és a kommunikációs szakemberek számára alapvető információkat nyújthat majd, hiszen a kutatásból várhatóan kiderül, hogy a témában működő hazai szakemberek, hogyan látják az egész életen keresztül tartó tanulás szükségszerűségét, lehetőségeit, valamint azt, hogy milyen eszközökkel, módszerekkel lehet a társadalom tagjai számára értékké tenni az egész életen keresztül tartó tanulást. A kutatást internetes online kérdőív segítségével végezzük. Az internet alapú kérdezés, az un. CAWI (Computer Assisted Web Interviewing) kérdezési technika egyes célcsoportok esetében kiemelkedően hatékony kutatási feltételeket biztosít. A válaszadók otthonról vagy munkahelyükről, teljesen szabadon, saját tempójukban, akár időben megszakítva is válaszolhatnak a feltett kérdésekre. A kérdőívek kitöltését mindenki számára teljes mértékben anonim módon biztosítottuk. A kutatás weboldalát http://www.e-benchmark.hu oldalt, a kérdőívet - linkelhetően - több mint 50 országos, valamint helyi, általános, hír- és szakportálról, valamint weboldalról tettük elérhetővé. A kutatás tervezésének kezdetén, a kiinduló hipotézis megfogalmazásakor a formális, az informális és a non formális tanulásfajták jellemzőit vizsgáltam meg. Abból a feltételezésből indultam ki, hogy az egész életen keresztül tartó tanulás formai eszközeit a hatékonyságuk szerint a következőképpen rangsorolhatjuk: 1. Két személy közös tanulása. Ez a tanulásfajta több ezer éves hagyományokon nyugszik, s egyes kutatók szerint a leghatékonyabb. Itt két személy közösen sajátít el egy megadott tananyagot oly módon, hogy a felek miközben ismertetik álláspontjukat, véleményüket, megvitatják a tanulandó tananyagot. Ily módon nemcsak a vizsgára készülnek fel, hanem elmélyülten hosszútávon is megmarad a megtanult tananyag, beépülve az a tanuló tudatába. Bár a tanulás folyamatában két személy vesz részt, mégis személyes tanulásnak tekinthetjük ezt a tanulásfajtát. 2. Az iskolai tréning jellegű tanulás, ahol az auditív dominanciájú tanulás számos esetben a vizuális dominanciájú formákkal is kiegészülhet. Itt a tanító szóban ismerteti, magyarázza el az elsajátítandó tananyagot hallgatóságának. Bizonyos tárgyak (pl. fizika, kémia) esetén a tanító vizuális dominanciájú eszközökkel, módszerekkel, pl. kísérletekkel, vagy más tantárgyak esetében (pl. művészettörténet, irodalom, történelem stb.) korszerű technikai eszközökkel, pl. film-, videó-vetítés stb. bizonyítja a tanultak igazságtartalmát. Ez a tanulási mód a csoportos módszert testesíti meg. 9. oldal
3. A kiadványok segítségével történő tanulási mód, ahol korábban a Gutenberg-galaxis eredményeként, nyomtatott, papíralapú tan- és szakkönyvek, esetenként szakmai folyóiratok, a modern korban, a Neumanngalaxis idején pedig, számítógép, CD, DVD, Audiovizuális eszközök segítségével történik a tanulás. Itt általában a tanító nincsen fizikailag jelen, mégis szellemiségében részt vesz a tanulás folyamatában, irányítva a tanulót. Ezt a tanulást tekintjük a klasszikus személyes tanulási módnak. 4. A média felhasználása, mint módszer, és mint eszköz a tanulás legfiatalabb módja. A média oktatásbeli szerepe teljesen más minőséget képvisel a korábban megismert oktatás módszerekhez képest. A tömegkommunikáció eszközeinek (a nyomtatott sajtó, a rádió, a televízió és legújabban az internet) felhasználása más dimenziót nyitott. Ugyanis míg az első három tanulási mód esetében többnyire direkt, addig a média esetében többnyire indirekt tanulásról beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy amikor az ember olvassa az újságot, hallgatja a rádiót, nézi a televíziót, vagy keresgél az interneten nem gondol arra, hogy Ő most éppen egy tanulási folyamat részese. Az olvasó, a hallgató, a néző ilyenkor azt gondolja, hogy nem tanul, hiszen nem tanulási céllal olvas, nézi a televíziót, hallgatja a rádiót, pedig, mégis tanul, hiszen ebben a folyamatban új ismereteket szerez, vagy meglévő ismereteit ily módon mélyíti el. A kutatás tervezésekor a hipotézisek között fontos szerepet kapott az is, hogy keressük meg, hogy milyen okokra vezethető vissza az egész életen keresztül történő tanulás. A kutatási feltételezések között az alábbiak szerepeltek: Az egész életen keresztül tartó tanulás oka, célja lehet: Az önmegvalósítás. Amikor a tanuló a saját maga által felállított elvárások miatt tanul, azaz önképzést végez a nagyobb tudás érdekében. A szakmai érdek. Amikor a tanuló azért tanul, hogy saját választott, tanult szakmájában, a képzelt, vagy valóságos ranglétrán jusson magasabbra. A pályamódosítást megalapozó tanulás. Számtalan ember azért tanul tovább, hogy a pályáját módosítva munka lehetőséget kapjon, vagy a másik nagy ok, hogy ezúton jusson nagyobb jövedelemhez. Új készség elsajátítása. Amikor a tanuló a saját maga által felállított elvárás, az új készségek elsajátítása miatt végzi önmaga továbbképzését. Ide sorolhatók például azok az emberek is, akik bár már több nyelvet beszélnek, mégis újabb nyelv(ek) megtanulását tűzik ki célul. 10. oldal
A fentebb ismertetett két feltételezésből született meg az a kérdőív, amit az online kutatás virtuális űrlapja -ként használtunk fel, illetve alkalmazunk jelenleg is. Jelen előadás megírásának idején az online felmérés első fázisát lezártuk, azért, hogy a konferencián már ha csak rész, de mégis eredményekről számolhassunk be. Az adatfelvétel első fázisának időpontjában 2008. május 3. 20. között 98 értékelhető kérdőív került kitöltésre. A kérdőív demográfiai része nem okozott meglepetést. A válaszadók életkori arányai - az internetes kérdőív kitöltés miatt az előzetes várakozásnak megfelelően alakultak. A kérdőívek kitöltők 65,71 %-a férfi, míg 34,29 % hölgy volt. A válaszadók több mint 60%-a volt negyven éven aluli, majdnem 33% volt negyven és hatvan év közötti, és alig több mint 7 százalék volt hatvan év feletti. Az előzetes várakozások szerint a legtöbben (67,14 %) Budapestről töltötték ki a kérdőívet, nagy volt a városi kitöltők és alacsony a falun élők száma (8,57 %) Igazán az sem okozott meglepetést, hogy a válaszadók több mint 67 %-a (67,14%) az alkalmazottak közül került ki. Az már érdekesnek mondható, hogy a válaszadók között majdnem 6%-ot ért el a nyugdíjasok (5,71%) aránya, megközelítette a három százalékot a munkanélküli kitöltők (2,86%) és ugyancsak közel járt a három százalékhoz a GYEDen és GYES-en lévők aránya (2,86%). Ami a kutatás érdemi kérdéseit illeti, számos esetben beigazolódott a kutatást megelőző feltételezés. A kutatási kérdőív első kérdésére több választ is megjelölhettek a kérdőív kitöltői. Elsőként azt kérdeztük a válaszadóktól, hogy Az Ön számára mit jelent az LLL (LifeLong Learning), az egész életen keresztül történő tanulás fogalma? A válaszadók döntő többsége, 81,43 százalékuk az előzetes várakozásainknak megfelelően a fejlődést jelölte meg. Azonban érdekes, nem várt eredményt jelentett, hogy a válaszadók 78,57 százaléka a második helyen a megújulni tudás képességét jelölte meg, s csak harmadik helyre rangsorolták a rugalmasságot (32,86,%), s negyedik helyre az alkalmazkodást (28,57%). A kutatási hipotézis felállításakor magasabb százalékot vártunk a változás, az átképzés, és a munkanélküliség elkerülése lehetséges válaszoknak. Ezek a válaszok a kitöltött kérdőívekben rangsor végén helyezkedtek el. A változást a válaszadók 25,71 %-a, az átképzést 10%-a, és a munkanélküliség elkerülését a válaszadók 8,57%-a jelölte csak meg, az egész életen keresztül történő tanulás okaként. 11. oldal
Az előző kérdés kontroll kérdéseként szerepelt a kérdőívben az Ön szerint miért szükséges az egész életen keresztül tartó tanulás? Erre a kérdésre a válaszadók több mint fele (51, 43,%) azt válaszolta, hogy ettől saját emberi értékünk növekszik saját szemükben, s a válaszadók csupán 2,86 százaléka válaszolta meg a mondatot oly módon, hogy a tanulástól emberi értékük mások szemében növekszik. A válaszadók 35,71 %-a úgy gondolta, hogy az életen keresztül tartó tanulás alapvető emberi szükséglet. A különben, ma már közhelynek minősülő, a jó pap is holtig tanul közmondás igazságát a válaszadók 5,71%-a jelölte meg. S, talán a kutatás két legfigyelemreméltóbb válaszát itt találtuk a kiértékelés során. A több tudásunk által a jövedelmünk is gyarapodik, valamint a több tudásunk által mások jobban tisztelnek lehetséges válaszokat, a kérdőív kitöltőinek kevesebb, mint másfél százaléka jelölte meg. (mindkét válasz azonosan 1,43 %) Érdekes válaszok érkeztek az Ön szerint, a mai kor embere számára milyen végzettség az alapvető, azaz elengedhetetlen? kérdésre is. A válaszadók kevesebb, mint fele (47,14 % ) gondolja úgy, hogy szükség van egy szakma ismeretére. A válaszok megegyeznek abban a kérdésben, hogy a főiskolai diploma, vagy az érettségi az elengedhetetlen. Mindkét esetben a válaszadók 17,14 % gondolja úgy, hogy e két végzettség a szükséges minimum. Az általános iskolát szinte senki sem tartja elegendőnek, hiszen a másfél százalékot sem érte el ennek a válasznak az aránya. (1,43%) Az egyetemi végzettségről 7,14 % nyilatkozott úgy, hogy ez a végzettség az elengedhetetlen a mai ember számára. A magasabb, tudományos fokozatot (pl. PhD) senki sem jelölte meg szükségesnek az érvényesüléshez. A válaszokból a kutatás előfeltételezése nem igazolódott be teljesen. A kutatást megelőzően úgy gondoltuk, hogy átértékelődik a főiskolai diploma szerepe, amit az a tény is igazol, hogy az elmúlt évtizedben a főiskolai végzettség társadalmi megítélése felértékelődött. Mára a közgondolkodásban, a főiskolai diploma egyenértékűvé vált a korábbi érettségivel. Ami egyszerűen azt jelenti, hogy bizonyos munkahelyeken csak főiskolai diplomával tölthetők be olyan munkakörök, amelyekhez korábban érettségi volt szükséges. Ezt a jelenséget igazolják hazai főiskoláink felvételi számai, a pontszámok és a felvételi arányok egyaránt. Ezt a jelenséget erősíti az a trend is, ami hazánkban tapasztalható a felsőoktatási intézményekbe felvételizők számában is. Ez a kérdés azonban nem volt a kutatásunk témája. 12. oldal
Ahhoz, hogy a kutatást követően könnyen választ lehessen adni majd arra a kérdésre, hogy milyen eszközök, módszerek alkalmasak az egész életen keresztül tartó tanulás népszerűsítésére, megkérdeztük a válaszadókat, hogy milyen érveket használnának arra, hogy megértessék valakivel az egész életen keresztül tartó tanulás fontosságát. A kérdésre kapott válaszok a várakozásunknak megfelelően megoszlottak. A tudni jó, a tudás alapvető emberi szükséglet a válaszadók 21,43 százaléka szavazott. A további érveket az alábbi táblázat jól mutatja. A fenti kérdés ellenörző kérdése igazolja a fenti válaszokat, hiszen az Ön számára mi lehet motiváció arra, hogy tanuljon kérdésre a legtöbben 67,14 % a fenti kérdésre adott válasszal rokon, a több tudás megszerzése választ jelölték be. A válaszadók 40 %-a a tudatos karrierépítésben látja azt a motivációt, amivel ösztönözni lehet a továbbképzésre, a tanulásra. A válaszadók negyede jelölte be a magasabb jövedelmet, és a magasabb társadalmi értéket, mint a tanulásra ösztönző motivációt. A több tisztelet megszerzését 5,71 % szeretné a tanulás révén elérni. 13. oldal
A kutatás szempontjából egyik legfontosabb kérdés, az egész életen keresztül történő tanulásnak, mint értéknek a terjesztéséhez szükséges lehetséges eszközökre kérdezett rá. A választásnál több eszköz is megjelölhető volt. S, talán nem meglepő főként a kutatás demográfiai adatainak ismeretében a válaszadók 60 százaléka az Internetet jelölte meg, mint a szerinte legalkalmasabb eszközt az egész életen keresztül történő tanulásnak, mint értéknek a terjesztéséhez. A válaszadók fele a hagyományos könyvet is megjelölte, mint fontos eszközt, 44,29 % megjelölte a folyóiratokat is, s 18,57 % az audiovizuális eszközökre is szavazott. Viszonylag nagy számú jelölést (30%) kaptak a különféle konferenciák, azonban a múzeumok, kiállítások megtekintése csupán 8,57 százalék szerint fontos eszköz, míg a mozifilmeket 4,29 % jelölte csak meg. Bár még csak a kutatás első fázisa zárult le, s most kezdünk hozzá a második fázishoz, az azért már látható, hogy a válaszadók nagy többsége (70 %) úgy látja, hogy szükség van az egész életen keresztül történő tanulásnak, mint értéknek az elterjesztéséhez. Az is világosan körvonalazódik, hogy a média s elsősorban az internet (67 % szerint) a lehetséges eszköz az egész életen keresztül történő tanulásnak, mint értéknek megteremtéséhez. Ez még akkor is igaz, ha azt is látjuk, s a média számos képviselője is ezen az állásponton van, hogy a hazai média elbulvárosodása, a média színvonalának romlása, a kutatásból is kiderült folyamatok ellenkezője irányába mutat. Azt is világosan kell látni, hogy a bulvárosodás folyamata és a színvonalromlás nem azonos fogalmak. Az is igaz, hogy számos főként a kereskedelmi média vezetőjére igaz ez az állítás kiadó, producer csak az olvasó-, hallgató-, nézőszám bűvöletében él. Az is igaz, hogy sajnálatos módon ezt a szemléletet a közszolgálati média jó néhány vezetője is átvette. Azonban szerencsére számos médium főként az internet adta lehetőségek kihasználásával - kezd ezeknek a tendenciáknak ellenében fejleszteni. Persze azt is világosan kell látni, hogy az elektronikus média felosztása közszolgálati és kereskedelmi médiára, mára túlmutat a klasszikus rádiós és a televíziós felosztáson, s elérte az internet világát is. 14. oldal
Ki kell mondanunk az elkerülhetetlen igazságot: Elsősorban az informatika, a technika fejlődése következtében (pl. szélessávú internet elérhetőség stb.) kialakult a közszolgálati és a kereskedelmi rádiózás és televíziózás után a közszolgálati és kereskedelmi típusú internet is. Ahogyan a rádiózásban és televíziózásban kialakultak a közszolgálati jellegű adások, csatornák, s majd a kereskedelmi média, úgy mára kialakult a kereskedelmi típusú internetes média is. S, itt nemcsak a webáruházakra, az e-businessre, az e-commerce-re, hanem a kereskedelmi jellegű hírportálokra is gondolnunk kell. Ezek a portálok filozófiájukban mindent alárendelnek a marketing szempontú megjelenéseknek, hogy minél nagyobb szeletet érhessenek el az újraszeletelésre kerülő reklámtortából. Mégis, a piacosodás ellenére, s a kutatás is ezt a tényt húzza alá, szükség van a közszolgálati jellegű internetes médiára. S, szerencsére van és lesz is ilyen. Várhatóan a kereskedelmi média is felismeri azt, amit a közszolgálati már régen tud, hogy az egész életen keresztül történő tanulás értéknek a terjesztéséhez hozzá tud, s hozzá kell járulnia. Ugyanis ha ezt nem teszi, akkor nem lesznek a médiát értő olvasói, hallgatói, nézői. Tehát ez az Ö érdekük is. S, hogy ezt az érdeküket felismerjék, valószínű a public relations tud majd segíteni nekik is. De ehhez egy másik sapkát kell felvenni A public relations sapkában A professzori sapkában már utaltam arra, hogy szükség van valakire, valamire, azaz egy közvetítőre, aki, vagy ami hajlandó és tud közreműködni abban, hogy az egész életen keresztül történő tanulásnak, mint értéknek a terjesztéséhez hozzásegítsük a résztvevőket, a tanulókat és a tanítókat egyaránt. Ahhoz, hogy erről a közreműködésről érdemben beszélhessünk, tisztáznunk kell azt, hogy a public relations klasszikus nem a mai magyarországi értelmezése szerint hogyan alkalmazhatjuk a pr-eszközeit, módszereit ahhoz, hogy a társadalom értékként fogadja el az egész életen keresztül tartó tanulást. Elsőként is tisztázzuk, hogy mit nem jelent a public relations klasszikus értelmezésében. Nem azonos a ma Magyarországon, piárnak nevezett propaganda tevékenységgel. Nem azonos a marketinggel, a reklámmal. A hazai 15. oldal