!HU000004501T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 004 501 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 05 774864 (22) A bejelentés napja: 2005. 07. 28. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20050774864 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1778537 A1 2006. 02. 09. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1778537 B1 2008. 09. 10. (51) (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 06013063 PCT/EP 05/008211 (30) Elsõbbségi adatok: VI20040202 2004. 08. 06. IT (72) Feltaláló: RIONDATO, Francesco, I-36061 Bassano del Grappa (IT) (73) Jogosult: M. D A. Francesco Riondato, 36061 Bassano del Grappa (IT) (74) Képviselõ: Erdély Péter, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (54) Tartósín kerékpárnyereg burkolatához (57) Kivonat A találmány kerékpárnyereg burkolatához társított tartósínre vonatkozik, amely a nyereg hosszanti irányú szimmetriasíkjához képest teljesen szimmetrikus két szakaszt (1, 1 ) tartalmaz. A sín különleges alakjának köszönhetõen a nyerget mind hivatásos, mind túrakerékpárosok mindig, még intenzív vagy hosszú távú használat során felmerülõ jelentõs terhelések mellett is a használatot megelõzõen beállított pozícióban találhatják. HU 004 501 T2 A leírás terjedelme 12 oldal (ezen belül 7 lap ábra) 7. ábra Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1 HU 004 501 T2 2 Jelen találmány az 1. igénypont tárgyi köre szerinti kerékpárnyereg burkolatához társított tartósínre vonatkozik. Ismert tény, hogy a kerékpárnyergek, különösen mind az amatõr versenyzõk, mind a hivatásos atléták által országúti versenyeken használt kerékpárnyergek, valamint a hegyi kerékpározáshoz használt kerékpárnyergek a kerékpárnyereg burkolatához társított tartóelemként mûködõ síneket tartalmaznak. Az ilyen típusú sínek (lásd például az US 2004/0026967 számú közzétételt) kettõs funkcióval rendelkeznek, mivel ezek biztosítják a burkolat szerkezeti szilárdságát, valamint ezek teszik lehetõvé a nyeregnek a kerékpárváz középsõ részén található csõ tetején elrendezett ülésoszlopon való rögzítését. Az ilyen típusú síneknek széles választéka érhetõ el a piacon, azonban ezek közül egyik sem képes a nyereg hatékony és stabil rögzítésének a biztosítására. Valójában különösen abban az esetben, amikor a nyergeket hivatásos versenyzés során használják, vagy olyan körülmények között, ahol különösen nagyobb súlyú atléták esetében az azokra nehezedõ teher elegendõen nagy, elõfordulhat, hogy a nyereg burkolata részlegesen elválik a burkolatot a sínhez rögzítõ eszközöktõl, és ennek következtében a nyereg a használatot megelõzõen nagy pontossággal beállított megfelelõ használati pozíciójából enyhén kimozdulhat. A gyakorlatban a felhasználó olyan helyzetben találja magát, hogy a nyereg elhelyezkedése a kerékpár hosszirányú tengelyére nézve nem pontosan szimmetrikus, és/vagy a nyereg nem pontosan olyan helyzetben van beállítva, ahogyan az a felhasználónak a verseny kezdetén szándékában állt. Jelen találmány fõ célkitûzése egy, az elõzõekben leírtakkal azonos típusú, a fent bemutatott problémákat kiküszöbölõ tartósín megvalósítása, ami abban nyilvánul meg, hogy a tartósín képes a nyeregburkolat helyzetének tartós rögzítésére a kérdéses nyeregnek még nagyon intenzív és erõteljes használata mellett is. Továbbá a tartósínnek szerkezeti felépítés szempontjából nagyon egyszerûnek kell lennie, és különösen sem az elõállítása, sem a használata nem járhat semmilyen jellegû komplikációval. Ezeket a célokat a jelen találmány tárgyát képezõ sínnek az 1. igénypont jellemzõ részében leírt tulajdonságok szerinti kialakításával sikerült elérni. Jelen találmány egy, a sínnel együtt használt kerékpárnyereg-burkolatra is vonatkozik. Ennek a kerékpárnyereg-burkolatnak a leírása a 2. igénypontban található. Jelen találmány szerinti megoldás részleteit egy, a korlátozás szándéka nélkül készült, példaként szolgáló jellemzõ kiviteli alak alapján, a kapcsolódó rajz segítségével mutatjuk be, ahol: az 1. ábrán perspektivikus nézetben látható a találmány szerinti sínt tartalmazó nyereg elülsõ része; a 2. és 3. ábrán rendre perspektivikus nézetben, valamint felülnézetben látható a találmány szerinti sínt alkalmazó nyereg; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 a 4. és 5. ábrán rendre sínnel ellátva és sín nélkül, alulnézetben látható a találmány szerinti sín alkalmazásához adaptált nyeregtípus burkolata; a 6. ábrán hátulról látható a találmány szerinti sínt alkalmazó nyereg burkolata; a 7. ábrán a találmány szerinti sín teljes nézete látható; a 8. ábrán a találmány szerinti sínnek a nyereg burkolatához való rögzítését foganatosító eszközök láthatók; a 9. ábrán az emberi test azonosításához szokásosan alkalmazott négyfelé osztott elrendezésben látható egy a jelen találmány szerinti kerékpárnyergen ülõ helyzetben található férfi test függõleges irányú metszete. Az 1. ábrán a találmány szerinti sín látható a jól ismert elrendezésben, azaz egy normál közúti használatú kerékpár tehát egy verseny vagy túrakerékpár vagy egy hegyi kerékpár 2 nyerge alá elhelyezve. Ennek a sínnek a jelenléte a nyeregnek szerkezeti stabilitást ad, valamint lehetõvé teszi a nyeregnek a kerékpárvázon általában megtalálható központi csõbe illesztett 4 ülésoszlophoz ismert típusú 3 szorítóelemekkel történõ rögzítését. Különösen a 2. és 3. ábrán bemutatott módon, a találmány szerinti sín a szintén a jelen találmány bejelentõjétõl származó VI2003A000020 számú közzétételben bemutatott típusú nyereg burkolatával társítva alkalmazható. Ahogy a 7. ábra részleteiben szemlélteti, az 1 sín egyetlen darabból áll, és annak anyaga egyidejûleg nagy ellenálló képességû és rugalmas, különösen rozsdamentes acél, alumíniumötvözet vagy speciális ötvözet stb. A 7a. ábra a találmány szerinti sín egy lehetséges további, különösen túrakerékpárok nyergein alkalmazható kiviteli alakját szemlélteti. A sín kialakítása olyan, hogy az rendre két darab, az ülés hosszirányú, valamint függõleges szimmetriasíkjaira tökéletesen szimmetrikus 1 és 1 részt tartalmaz. Egy egyedi kiviteli alakot tekintve a sín mindkét 1 és 1 részei tartalmaznak egy a nyeregre felszerelt állapotban megszokott pozícióhoz képest lényegében vízszintesen elrendezett 5 és 5 elsõ zárószakaszt, e szakaszok folytatását jelentõ, enyhén meghajlított 6 és 6 szakaszokat, és az ezek folytatását képezõ, alapvetõen vízszintesen elrendezett vagy legfeljebb 5 ¹ban rézsútosan felfelé döntött 7 és 7 szakaszokat. Az 5, 6 és 7 szakaszok (és természetesen az 5, 6 és 7 szakaszok) által alkotott teljes szakasz lényegében S alakú, jelentõsen elnyújtott vonalvezetéssel rendelkezõ kialakítású. Ezeknek a szakaszoknak a végeinél a sín két további egyenes, kifelé emelkedõ, majd ezt követõen ellentétes menettel az eszköz középvonala irányába forduló 8 és 8 szakaszban folytatódik. Ezután a szerkezet az elõzõ két szakasznál magasabban elrendezett további két 9 és 9 szakaszban, 2
1 HU 004 501 T2 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 ezúttal befelé mutató irányban folytatódik, és az elõzõ két szakasszal alapvetõen L alakú kialakítást eredményez. Az elõzõ két szakasz végzõdésénél a szerkezet két rövid, egyenes, ellentétes irányból érkezve egy körszerû 11 elemben egyesülõ 10 és 10 szakaszban folytatódik, ahol a körszerû elem alsó szélsõértéke pontosan az eszköz hosszanti irányú középvonalán helyezkedik el. A 4. ábrát figyelmesen megnézve látható, hogy a sín 5 és 5 egyenes zárószakaszai a nyereg 13 burkolatának alsó felületében kialakított megfelelõ 12 fészkekbe ismert módszerrel beilleszthetõk. Ezzel ellentétben az eszköz hátulsó része a nyereg burkolatához különösen újszerû módon kerül rögzítésre, amit az 5. ábra alapján részletesen bemutatunk. Közelebbrõl megvizsgálva látható, hogy a 13 burkolat alsó felületének hátulsó részén két darab prizmaszerû, alapvetõen trapezoid alakú kerülettel rendelkezõ 14 és 14 struktúra van kialakítva. Ezeknek a trapézoknak a szárai körülbelül 1,5 2 cm hosszúságúak. A 4. ábra alapján látható, hogy gyakorlatilag a sín 9 és 10 (valamint 9 és 10 ) szakaszdarabjainak nagyobbik része a felületben kialakított 15 és 15 prizma jellegû csatornákra van ráültetve. Annak érdekében, hogy a sín megfelelõ szakaszai a nekik megfelelõ pozícióban szilárdan legyenek rögzítve, két darab, a sín szakaszai fölött elrendezett 16 és 16 (lásd 8. ábra) takarólemez elem biztosítja azoknak a rögzítését a prizmaszerû szerkezetek és a takarólemezek közé befoglalt állapotban. Az egyes takarólemezek több 17 és 17 furattal (például az ábra szerint minden egyes takarólemez esetén négy furattal) vannak ellátva a burkolatba csavarozható és ezáltal a takarólemezeket és a sínt stabilan az burkolat alján rögzítõ 19 és 19 csavarok beillesztése céljából. A 6. és 8. ábra szemlélteti, hogy a két 16 és 16 takarólemez egy kisméretû 18 hídlemez útján egymáshoz kapcsolható, ahol a 18 hídlemez a takarólemezeknek a hozzájuk tartozó aljzatokra való felszerelését követõen az azonosító szám vagy rendszám elhelyezéséhez hasonló módon a burkolat hátulsó részéhez kapcsolható. Erre a kisméretû hídra a gyártó logója, vagy egyéb megkülönböztetõ jelek, mintázatok nyomtathatók. Elõnyösen a sín kör keresztmetszetû, körülbelül 7 mm átmérõvel. A sín teljes hossza hozzávetõleg 16 20 cm. A nyergen elvégzett kísérletek megmutatták, hogy az elõzõekben ismertetett sínnek és az ahhoz társított különleges rögzítõeszközöknek a burkolathoz való adaptálásával a nyerget mind a hivatásos, mind a túrakerékpárosok minden egyes alkalommal, még intenzív vagy hosszú távú használat során felmerülõ jelentõs terhelések mellett is a használatot megelõzõen beállított helyzetben találták. Továbbá a jelen találmány szerinti sínek használatával az emberi test négy szegmense azaz a jobb és bal, felsõ és alsó szegmensek (lásd 9. ábra) mindig stabilan állnak, és bármilyen, akár intenzív vagy kimerítõ pedálozási feltételek mellett is a nyereggel pontosan tengelyben maradnak, ezáltal az izmok és az életfunkciók egyenletes kölcsönhatását biztosítják. Különösen a 9. ábra szemlélteti a nyereg K tengelyét, azaz egy képzeletbeli, az út síkjával párhuzamos, az emberi test stabil egyensúlyozásához tartozó x y vonalat; továbbá a v, z, j és w hivatkozási jelek rendre a péniszt, a heréket, a szeméremízületet és a farokcsontot jelölik. Végül az y, y és x, x jelek az emberi test szokásos négyes felosztásához tartozó szegmensekre vonatkoznak. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Tartósín kerékpárnyereg burkolatához, amelyik tartalmaz két, a nyereg hosszanti irányú szimmetriasíkjához képest teljesen szimmetrikus szakaszt (1, 1 ), mindkét szakasz tartalmaz a nyeregre felszerelt állapotban megszokott pozícióhoz képest lényegében vízszintesen elrendezett elsõ zárószakaszt (5, 5 ), e szakaszok folytatását jelentõ, enyhén meghajlított szakaszokat (6, 6 ), és az ezek folytatását képezõ, alapvetõen vízszintesen elrendezett vagy legfeljebb 5 ¹ban rézsútosan felfelé döntött szakaszokat (7, 7 ), ahol az elõbbi szakaszok együttesen lényegében S alakú, jelentõsen elnyújtott vonalvezetéssel rendelkezõ kialakításúak, valamint a tervezés szerint a szakaszoknak a végeinél a sín két további egyenes, kifelé emelkedõ, majd ezt követõen ellentétes menettel az eszköz középvonala irányába forduló (8, 8 ) szakaszban folytatódik, majd a szerkezet az elõzõ szakaszoknál magasabban elrendezett további szakaszokban (9, 9 ), ezúttal befelé mutató irányba fordulva, az elõzõ két szakasszal alapvetõen L alakú kialakítást eredményezve folytatódik, az elõzõ két szakasz végzõdései a szerkezet két rövid, egyenes, szakaszában (10, 10 ) folytatódnak, azzal jellemezve, hogy a rövid, egyenes szakaszok (10, 10 ) egy, az alsó szélsõértékét pontosan az eszköz hosszanti irányú középvonalán felvevõ, körszerû (11) elemben egyesülnek. 2. Kerékpárülés-burkolat az 1. igénypont szerinti sínnel való együttes alkalmazásra, azzal jellemezve, hogy a burkolat alsó felületének hátulsó részén két, a felületükön a használat során a sínszakaszok nagyobbik részének az illesztésére kialakított csatornával (15, 15 ) ellátott, prizmaszerû, alapvetõen trapezoid alakú kerülettel rendelkezõ struktúra (14, 14 ) található, továbbá a tervezés szerint az egyes prizmaszerû struktúrákhoz (14, 14 ) a sín szakaszai fölött elrendezett, a sínszakaszokat a prizmaszerû szerkezetek és a takarólemezek közé befoglalt állapotban tartó (16, 16 ) takarólemez elemek vannak rendelve, továbbá az egyes takarólemezek több furattal (17, 17 ) vannak ellátva a burkolatba csavarozható, ezáltal a takarólemezeket és a sínt stabilan a burkolat alján rögzítõ csavarok beillesztése céljából. 3. Az 1. igénypont szerinti sín, azzal jellemezve, hogy a teljes hosszúsága körülbelül 16 20 cm. 4. A 2. igénypont szerinti kerékpárnyereg, azzal jellemezve, hogy a prizmaszerû struktúrák (14, 14 ) oldalainak hosszúsága körülbelül 1 5 2 cm. 3
1 HU 004 501 T2 2 5. Az 1. vagy 3. igénypont szerinti sín, azzal jellemezve, hogy a sín kör keresztmetszetû és körülbelül 7 mm átmérõvel rendelkezik. 6. A 2. vagy 4. igénypont szerinti kerékpárnyereg, azzal jellemezve, hogy a két takarólemez (16, 16 ) egy 5 kisméretû hídlemez (18) útján egymáshoz kapcsolható, ahol a hídlemez a takarólemezeknek a hozzájuk tartozó aljzatokra való felszerelését követõen egy azonosító szám vagy egy rendszám elhelyezéséhez hasonló módon a burkolat hátulsó részéhez kapcsolható. 4
HU 004 501 T2 5
HU 004 501 T2 6
HU 004 501 T2 7
HU 004 501 T2 8
HU 004 501 T2 9
HU 004 501 T2 10
HU 004 501 T2 11
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest