na és most hogyan tovább?!

na és most hogyan tovább?! Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Költségvetési Tanács konferencia Budapest, 2014. szeptember 30.

Egy fecske nem csinál nyarat 2014 GDP: 3%, kiugróan jó év, de a következőkhöz képest is! Főleg átmeneti tényezők alacsony bázis EU-források 6-7 milliárd euró/év felére, negyedére esik választási rezsicsökkentés, gyermekkedvezmény növelés (TB járulék terhére), nulla közeli infláció és ebből adódó, fenntarthatatlan jövedelem-növekedés 2015 GDP: kb. 2%, lefelé mutató kockázatokkal

Háztartási földgázárak (euró/gj, féléves átlagos árak, időszaki árfolyammal, adókkal, közepes méretű háztartási fogyasztók) Forrás: Eurostat

Háztartási villamosenergia-árak (euró/kwh, féléves átlagos árak, időszaki árfolyammal, adókkal, közepes méretű háztartási fogyasztók) Forrás: Eurostat

A GDP növekedése, 2006-2015 (előző év azonos időszaka = 100) Forrás: KSH, GKI

Reálkereset és nyugdíj, 2000-2015 (1999 = 100) Forrás: KSH, GKI

Néhány közép-európai EU-tagállam növekedése, 2000-2015 (1999=100) Forrás: Európai Bizottság, GKI

Világ Növekvő geopolitikai kockázatok ukrán-orosz, IS, gázellátás Roubini: 6 sérülékeny ország Argentína, Venezuela, Thaiföld, Ukrajna, Oroszország, Magyarország FED: QE októberben vége mikor lesz kamatemelés? ECB: még lazít (kamat + T-LTRO), deflációs veszély és gyenge konjunktúra Összhatás egyetlen hitelminősítő se javított drágulhat a hosszú lejáratú refinanszírozás és/vagy gyengülhet a forint (már jelei látszanak!) Fő okok magas adósságmegújítási szükséglet, alacsony potenciális növekedés, kedvezőtlen üzleti környezet, átalakuló hozamelvárások.

Világgazdasági régiók növekedése, 2000-2015 (előző év = 100) Forrás: Europai Bizottság, GKI

Hazai várakozások 2014. áprilisig javulás, azóta inkább enyhe romlás, de összességében optimizmus (1-2 havi előrejelzés) Kedvezőtlen üzleti klíma alkotmányos jogbizonytalanság és gazdasági kiszámíthatatlanság rezsicsökkentés és államosítás kb. 300 milliárd Ft éves költségvetési teher MNB már a függetlenség látszatára sem ad (profitorientált befektetés, költségvetést helyettesítő alapítvány) újabb célzott ágazati adó (reklám) ezért Apollo beruházás elnyeréséhez 1 foglalkoztatottra 30 m Ft állami támogatás, a korábbinak 3-4-szerese, kb. annyi, mintha mindenkinek 8 évig az állam fizetné a bérét a cég helyett

GKI-Erste konjunktúra index, 2008-2014 Forrás: GKI

Üzleti bizalmi indexek, 2008-2014 (ipar és szolgáltatás) Forrás: GKI

A válság hatása a magyar iparágakra, 2008-2014 (2007. december = 100) Forrás: KSH

Bankrendszer: bűnbak és áldozat Igazságtétel tisztességtelenül! A bankok valóban nem mindig voltak korrektek, de most az állam tisztességtelen: a saját felelősségét is a bankokra hárítja bankfelügyelet engedélyezte ezeket a szerződéseket, akkor most sem tisztességtelen; vagy ha mégis, akkor az állam is felelős; az országkockázat emelkedése a kamatnövelésben nem a bankok sara, hanem az államé; miért nem fedezte le a CHF-ben fennálló adósságot az állam például a devizatartalékban. Az állam is bűnrészes, viselje! Újabb 1000 milliárd Ft-os banki teher esetén évekig még nem lesz hitelezés. Forintosítás??

A lakossági hitelek nettó negyedéves változása, 2008-2014 (milliárd forint, árfolyamhatás nélkül) Forrás: MNB

Új kihelyezések a vállalati szegmensben, 2008-2014 (milliárd forint) Forrás: MNB

Vállalati hitelek tranzakció alapú éves változása nemzetközi összehasonlításban, 2012-2014 Forrás: MNB, EKB

Nemzetközi kamatkondíciók hazai devizában nyújtott vállalati hiteleknél, 2008-2014 (százalék) Forrás: MNB, EKB, nemzeti jegybankok

Banki hitelek minősége, 2010-2014 Forrás: MNB

Versenyképesség Magyar Növekedési Terv (2011.) 2013-ig 10-14 helyet előre lépünk (IMD, WEF, WB) a valóságban mindenhol 8 hellyel visszaestünk szinte minden intézményi, állami, kormányzási mutatóban 100 feletti helyen vagyunk 144 ország közül (WEF) Az EU-ban 24. vagyunk versenyképességben és 25. szociális igazságosságban A társasági adó alacsony, de az ágazati extra adók elérik a 900 mrd Ft-ot. Ez olyan, mintha a társasági adó 19% helyett 47%-os lenne. A gazdasági szereplők növekedési képessége gyenge (2013-ban folyó áron is csökkent a cégek nyeresége). Már nem a cseh vagy lengyel, hanem a román és a bolgár cégekkel versenyzünk.

A GDP és az energiafelhasználás, 2000-2015 (1999 = 100) Forrás: KSH, Eurostat, MEKH, GKI Energiakutató Kft.

Külső egyensúly jól állunk Idén az exportnál gyorsabb importnövekedés (részben energiakészlet feltöltés miatt), jövőre kb. 5-6%-os párhuzamos bővülés Tartósan aktív fizetési mérleg Folyó és tőkemérleg együtt (finanszírozási képesség) a GDP 6,5%-a A külföldi adósság csökken, ez jó. De ez részben azért van, mert az FDI kiáramlás gyorsul (profitból és leányvállalati tőkéből). (OTP elemzés)

A folyó fizetési mérleg és az államháztartás egyenlege a GDP százalékában, 2008-2015 Forrás: KSH, MNB, GKI

Költségvetés 1. 2015-ös javaslat nem ismert, konvergencia programra (2014) támaszkodtunk Az ESA deficit biztosan 3% alatt lesz mindkét évben GKI hiánybecslése: 2014: 2,9%2015: 2,5% ez 2014-re kismértékű beavatkozásokkal elérhető 2015-re már sok feszültség van, nem lesz könnyű Az igazi gond az államadóssággal van: a gazdasági folyamatokból adódóan nem csökken se magyar, se EU szabály szerint, persze okos megoldás található.

EU-tagországok államháztartási egyenlege a GDP százalékában, 2008-2015 Forrás: Európai Bizottság, GKI

Államháztartási hiány és államadósság a GDP százalékában az EU-ban, 2015 Forrás: Európai Bizottság, 2014.

EU-tagországok államadóssága a GDP százalékában, 2008-2015 Forrás: Európai Bizottság, GKI

Költségvetés 2. A nonprofit és nemzeti közszolgáltatás költsége maga a vásárlás: a GDP 0,5-1%-a a vállalkozási szektor részére történő rezsicsökkentés esetén az ágazat folyamatos dotációja évente minimum a GDP 1%-a A stadionok befejezése és működtetése, Paks2 beruházásának megkezdése a GDP 0,5-1%-a évente Az új EDP szabály miatt szintén a GDP 1%-ával kell csökkenteni az államadósságot, így a költségvetési hiányt Mindez együtt évente a GDP 3%-ára rugó új terhet jelent MTO-probléma (strukturális hiány), ez is EDP!

Nagy átalakítások emiatt? Költségvetés 3. Kiadás: le 50%-ról 45%-ra (Varga) helyes, ha valódi, megvitatott, konszenzusos szerkezeti reform nagyon megnőtt az állami alkalmazottak száma céltábla lehet: közösségi közlekedés, egészségügy, közoktatás, felsőoktatás bevételi oldalon esetleg szja vagy ágazati krízisadók le?

Költségvetés 4. Nagy kérdőjelek Budapest és a nagyvárosok finanszírozása megoldatlan Önkormányzati cégek adóssága nagy és növekvő Katonai kiadások növelése MÁV-VOLÁN integráció Optimista makroprognózis (GDP, jövedelem) Túlzott államosítás korrekciója (GYEMSZI, KLIK) Mire lehet még adót kivetni? Eddig a tulajdon- és erőviszonyok átrendezése megelőzte a növekedés és a modernizáció szempontjait

Alkalmazottak száma szektoronként, 2010-2015 (2009 = 100) Alkalmazottak: a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások és a teljes költségvetési szféra

Fő makro gondok Hosszú távú és potenciális növekedés Lényegesen jobb üzleti klíma megteremtése Valódi teljesítmény-többletet hozó foglalkoztatás Az államadósság folyamatos csökkentése Külföldi kitettség mérséklése (az államadósság 60%-a külföldi kezekben van) Összességében: mitől lesz felzárkózás? Mindezek kamatemeléshez és/vagy forintgyengüléshez vezethetnek.

Régióbeli kamatfelárak az eurókamatok felett, 2010-2014 (bázispont) Forrás: Eurostat

A forint alapkamata, árfolyama és állampapír-hozama, 2011-2014 Forrás: Eurostat, MNB, GKI

Közép-európai devizák euró-árfolyama, 2010-2014 (2010. január = 100) Forrás EKB

Köszönöm a figyelmet!

Ágazatok beruházása, 2000-2015 (1999 = 100) Forrás: KSH, GKI

Ipari termelés az EU-ban, 2011-2014 (előző év azonos hó =100) Forrás: KSH