Számvitel 2014 A FairConto Zrt összefoglalója előadó: Ruszin Zsolt 1
A behajtási költségátalány A Ptk. 301/A. -a (3) bekezdésének előírásából rendelkezik erről az új fogalomról. A 2013. július 1-jétől hatályos előírás szerint, ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelés behajtásával kapcsolatos költségei fedezetére legalább 40 eurónak az MNB késedelmikamat-fizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni. 2
A behajtási költségátalány Kérdések a 40 EUR körül: Árfolyama? ÁFA tartalma? Kötelező alkalmazni? Ha eltekintettek tőle akkor az ajándék? Felszámítják, és elengedik? 3
A behajtási költségátalány Az árfolyam: A késedelmikamat-fizetési kötelezettség kezdőnapján, vagyis a fizetési határidő napján (nem pedig a követő napon) érvényes MNB árfolyammal kell kalkulálni. A Ptk. 292/A. -ának (1) bekezdése szerint a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Ebből egyértelműen következik, hogy a kötelezett akkor esik késedelembe, ha a pénztartozását (a számla szerinti ellenértéket) a fizetési határidő leteltéig nem egyenlítette ki. 4
ÁFA: A behajtási költségátalány Kárátalány jellegű térítés, nem tárgya a forgalmi adónak, számlázni se kell. Sebaj, a jól idomított ügyvezető nem fizet ki semmit se, amíg számlát nem lát róla => számlázni fogják. 5
A behajtási költségátalány Az árfolyam: A késedelmikamat-fizetési kötelezettség kezdőnapján, vagyis a fizetési határidő napján (nem pedig a követő napon) érvényes MNB árfolyammal kell kalkulálni. A Ptk. 292/A. -ának (1) bekezdése szerint a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Ebből egyértelműen következik, hogy a kötelezett akkor esik késedelembe, ha a pénztartozását (a számla szerinti ellenértéket) a fizetési határidő leteltéig nem egyenlítette ki. 6
A behajtási költségátalány Az árfolyam: A késedelmikamat-fizetési kötelezettség kezdőnapján, vagyis a fizetési határidő napján (nem pedig a követő napon) érvényes MNB árfolyammal kell kalkulálni. A Ptk. 292/A. -ának (1) bekezdése szerint a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Ebből egyértelműen következik, hogy a kötelezett akkor esik késedelembe, ha a pénztartozását (a számla szerinti ellenértéket) a fizetési határidő leteltéig nem egyenlítette ki. 7
A behajtási költségátalány Kötelező alkalmazás: A késedelembe eső számára kötelező, ha annak megfizetésére felhívják. A jogosult számára azonban annak alkalmazása nem kötelező, és mégis Az irányelv arra vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést, hogy a jogosult a késedelembe esést követően jogszerűen lemondhat-e a behajtási költségátalányról, így ezt a Ptk.-ban sem kellett szabályozni, a lemondásnak mint tartozás-elengedésnek a Ptk. alapján nincsen akadálya. (KIM). 8
A behajtási költségátalány Felszámított, elengedett, ajándék - NINCS: Amíg nincs elismerve a vevő által a behajtási költségátalány, addig az nem mutatható ki, azonban ez nem jelenti, hogy az könyvelhető lenne a követelések közé. Ebből fakadóan csak a pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány könyvelhető, a megfizetettet pedig nem lehet elengedni. 9
Késedelmi kamat, behajtási költségátalány mizéria A látszólag megnövekedett adminisztrációt a vállalkozások, főleg a mikrovállalkozások a könyvelőikre igyekeznek hárítani. A késedelmi kamat nyilvántartása azonban nem könyvelési feladat. A könyvelő kizárólag akkor könyvel késedelmi kamatot, vagy behajtási költségátalányt, ha az pénzügyileg rendezett. (T38 K96, egyéb bevétel) 10
Mikor kell könyvelni és hova? Valóban könyvelni kell a mérlegen kívüli tételeket a 0-s számlaosztályba. Ezt tényleg előírja a Szvt. 160. (5). Ennek oka azonban ismeretlen. A 2006/46/EK irányelv szerint a mikrovállalkozások körében a mentesítés adott lehetőség lenne, ha a minisztérium erre javaslatot tenne 11
Tegye fel a kezét, aki már könyvelt nullás számlaosztályban! 12
Késedelmi kamat mizéria Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének nem kell tartalmaznia a 90. (3) bekezdésének c) pontja szerinti mérlegen kívüli tételek és mérlegben nem szereplő megállapodások pénzügyi kihatásait. (Szvt. 96. (6)) 13
első alkalom: 2014.05.31 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról 14
A 2013-ban kezdődő üzleti évtől mikrogazdálkodói beszámolót készíthet a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: 15
a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. 16
Vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítót is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amennyiben nem tartozik az államháztartás és az egyéb szervezet közé. 17
Inkább készítsünk számlarendet. Miért? A mikrogazdálkodó mentesül az Szt. 161. -a szerinti számlarend-készítési kötelezettség alól, ha főkönyvi elszámolásait a 3. melléklet szerinti számlatükör szerint vezeti. 18
Fő engedmények és megkötések: A rendelet szerint jár el. Számviteli politikát nem készít. Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két üzleti évet érintenek, arra az üzleti évre vonatkozóan számolja el, méghozzá teljes összegében (kivéve, ha ennél több üzleti évet érintenek, mert akkor arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak.) 19
A beszámoló részletes szabályai: 1. számú melléklet szerinti mérleg 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás Kiegészítő melléklet nincs (de más van). Az üzleti év kizárólag a naptári év lehet. 20
21
Fel kell tüntetni a mérleg alatt/felett/mellett: a) az Szt. 3. (6) bekezdés 1. pontja szerinti mérlegkészítés időpontját, b) a könyvviteli szolgáltatást végzőre vonatkozó, az Szt. 88. (9) bekezdése szerinti adatokat, ha a mikrogazdálkodói beszámolót az Szt. 151. (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő személy készítette, ilyen személy hiányában ennek tényét, c) a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekre vonatkozó, az Szt. 89. (6) bekezdése szerinti információkat, ilyen ügylet hiányában ennek tényét, d) a kis értékű eszközök egy összegű leírásánál alkalmazott összeget, ha az kisebb, mint 100 ezer forint, e) ha a készletekről év közben értékbeni nyilvántartást vezet, annak tényét, f) a 13. szerinti mikrogazdálkodónál a 13. szerinti eljárások alkalmazásának tényét. 22
A mérlegen feltüntetendő adatok helye: fedőoldalon, a mérleg szélén, esetleg alján, vagy a tételek között esetleg az eredménykimutatásban? 23
A mikrogazdálkodói beszámolóban nem mutatható ki alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke, üzleti vagy cégérték és negatív üzleti vagy cégérték. Céltartalék csak a várható kötelezettségekre képezhető. 24
A mérlegben a kiegészítő információk között fel kell tüntetni a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekre vonatkozó olyan információkat, amelyek bemutatásáról a számviteli törvény külön nem rendelkezik, ha ezek az ügyletek lényegesek, és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg (ilyen ügylet hiányában ennek tényét). Ezen kívül a kapcsolt vállalkozásokkal, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos információkat nem kell külön bemutatni. 25
Az eszközök bekerülési értékének részeként nem lehet kimutatni a beszerzéshez kapcsolódó hitel, kölcsön járulékos költségeit, a beruházáshoz kapcsolódó biztosítási díjat, devizakötelezettségek árfolyamkülönbözeteit, a beruházás megtervezésének és a betanításnak a költségeit, azokat költségként, ráfordításként, illetve bevételként kell elszámolni. 26
A saját termelésű készletet a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett várható eladási áron kell állományba venni. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének meghatározásánál maradványérték nem állapítható meg. 27
A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása a bruttó érték alapján meghatározott lineáris, időarányos módszerrel történik, kivéve azokat az eseteket, amikor a számviteli törvény szerint nem lehet terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. 28
A 100 ezer forint egyedi bekerülési értéket el nem érő kis értékű eszközök értékcsökkenését egy összegben kell elszámolni. A mikrogazdálkodó a kis értékű eszközök egyösszegű leírása során 100 ezer forintnál kisebb értékhatárt is választhat. 29
A tárgyi eszközöknél (az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével) a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása során a társasági adó törvény szerinti leírási kulcsokat kell alkalmazni. Az immateriális javakat és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat 3 év alatt kell leírni, kivéve, ha igazoltan eltérő a hasznosítási idő. Ebben az esetben a szerződés vagy más dokumentum által alátámasztott időtartamot kell alkalmazni. 30
A terven felüli értékcsökkenés és az értékvesztés elszámolása során a 30%-os szabály érvényesül. Azaz az értékkülönbözetet akkor kell elszámolni, ha az a 30%-ot meghaladja. Terven felüli értékcsökkenésként kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni a könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskori piaci érték különbözetét, ha az év végi értékelés során az eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és legalább 30 %-kal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke. 31
Ezen felül terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha káresemény következtében az eszköz káreseményt követő piaci értéke legalább 30 %-kal a könyv szerinti érték alá csökken. A befektetett pénzügyi eszközök, a készletek és az értékpapírok év végi értékelésekor értékvesztést akkor kell elszámolni, ha az eszköz piaci értéke tartósan és legalább 30 %-kal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke. 32
Ha a terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn, akkor a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést vissza kell írni. Nem kell a terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb, mint 30 %-kal haladja meg a könyv szerinti értéket. 33
A követelések értékvesztésének elszámolása korosítás, azaz lejártsági időtartam szerint történik. A 100 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti, az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelések év végi értékelésekor értékvesztést kell elszámolni. 34
Ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában több, mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 %-ának összegében, több, mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 %-ának összegében, több, mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 %-ának összegében kell értékveszteni. 35
A mikrogazdálkodói beszámoló esetén behajthatatlan követelésnek minősíthető külön bizonyítás nélkül a 100 ezer forintot meg nem haladó bekerülési értékű, 180 napja lejárt esedékességű követelés. A mikrogazdálkodói beszámoló esetében az értékhelyesbítés elszámolása és a valós értéken történő értékelés nem alkalmazható. 36
A mikrogazdálkodó választott árfolyamként az MNB árfolyamot alkalmazhatja a devizás tételek értékelése során. A devizás követelések és kötelezettségek forintértékének meghatározása során alkalmazni kell az ÁFA törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásait (ez a többi vállalkozó esetében lehetőség). 37
A devizás tételeket fő szabály szerint egyedi értékeléssel kell kivezetni. Ha az egyedi értékelés nem lehetséges, akkor a csökkenéseket átlagárfolyamon kell elszámolni (a FIFO módszer nem megengedett). Az általános szabálytól eltérően a devizás eszközöket és kötelezettségeket nem kell év végén átértékelni. 38
A készletértékelés a készletnyilvántartástól függ. Ha a mikrogazdálkodó a készleteiről év közben vezet folyamatos értékbeni nyilvántartást, akkor a készletek nyilvántartásával, értékelésével kapcsolatos szabályokat készlet nyilvántartási szabályzatba köteles foglalni. 39
Ha a mikrogazdálkodó a készleteiről év közben nem vezet folyamatos értékbeni nyilvántartást, akkor a vásárolt készletek mérlegértékét a leltári mennyiség és az utolsó beszerzési ár szorzata alapján kell meghatározni, a saját termelésű készletek mérlegértékét pedig a leltári mennyiség és a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási ár szorzata szerint. 40
A betéti társaságként, közkereseti társaságként vagy egyéni cégként működő mikrogazdálkodónak a mikrogazdálkodói beszámoló készítése során a piaci érték változásából fakadó terven felüli értékcsökkenés elszámolását, az értékvesztés elszámolását és a céltartalék-képzésre vonatkozó szabályokat (kivéve: jogszabály által előírt céltartalék-képzés) nem kötelező alkalmaznia. 41
Vannak fontos mellékszabályok, amikre figyelni kell, de alapvetően kedvező lehetőség, figyelni kell arra, hogy milyen finomítások lesznek még év közben. 42