BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Társadalmtudmányi Kar Nemzetközi Tanulmányk Intézet 2009/2010. őszi félév, III. évflyam Közreműködtek: Kvács Imre Budapest, 2009 1

Tartalm Kurzusinfrmációk...6 I. Bevezetés: A nemzetközi szervezetek kialakulásának története... 6 A Népszövetség...6 A kezdetek...6 Hgy épül fel a NSZ?...7 Intézményrendszer...8 A Népszövetség tevékenységi területei...9 Knklúzió...12 II. Nemzetközi szervezetek plitikai gazdaságtana...12 Bevezetés...12 Mire jók a nemzetközi szervezetek...14 Ptyautasság: ki fizet és miért?...14 Nemzetközi szervezetekről...15 III. Nemzetközi szervezetek...16 A nemzetközi szervezetek története...16 Funkciói...16 A nemzetközi intézményeknek két csprtja...17 A kettő összehasnlítása...18 Nemzetközi szervezetek sztályzása...18 Tagságk fajtái...20 IV. Nemzetközi szervezetek elméletei...21 Realista iskla...21 Idealista iskla...21 Kritikai isklák...22 V. A Nemzetközi Valutaalap...22 VI. Nemzetközi Bíráskdás...27 2

A Nemzetközi Bíróság...27 Felvezetés...27 Nemzetközi Bíróság...28 Jgfrrásk, melyekből az ICJ táplálkzik...28 Összetétel...28 Belső szervezet...29 Tevékenység...29 ICJ tevékenységének szakaszlása...31 Értékelés...33 Nemzetközi büntetőbíróságk...33 Felvezetés...33 Az ICTY...34 ICTR Ruandai Nemzetközi Büntetőtörvényszék...36 Az ICTR és az ICTY közös értékelése...38 Hibrid bíróságk...41 VII. A Világbank...41 Mit csinál a Világban?...42 IDA...42 IFC...43 MIGA...43 ICSID...43 Millenium Develpement Gals (MDG s)...43 VIII. Az Egyesült Nemzetek Szervezete...46 Az ENSZ gazdasági szervei...46 Az ENSZ-ről általában...47 Szervezeti felépítés...48 A Közgyűlés...48 3

A Biztnsági Tanács...49 Az ENSZ szaksíttt szervei...52 ILO (Internatinal Labur Organizatin)...52 FAO (Fd and Agriculture Organizatin)...52 UNICEF...53 UNRA...54 UNESCO...54 IX. Az Állandó Büntetőbíróság...55 ICC jellemzői...55 Intézmény-rendszer...56 Az ICC és az ENSZ visznya...57 Az ICC és az USA viszny...57 X. A humanitárius intervenció...58 Definíció helyett bjektív kritériumk...59 Értékelése, jgi prblémák...60 XI. Kszvói esettanulmány (humanitárius intervenció)...61 Értékelés...62 Milyen prblémák vltak még ezzel az intervencióval?...62 XII. Békefenntartás...63 Az első generációs békefenntartás általáns jellemzői...64 Másdik generáció (1988-)...64 XIII. Reginalizmus...66 Reginalizmus első hulláma...67 Reginalizmus másdik hulláma (az új reginalizmus)...67 Az Európa Tanács...67 Tagfelvétel az ET-ben...68 Az ET célja és feladatai...68 4

Tevékenységének eredménye...69 Intézményrendszer...69 XIV. GATT...69 Előzmények...69 A GATT...71 Magyarrszág...75 XV. Az Európai Unió...75 A hárm létező hatalmi ág visznya...76 Refrmk...76 Lisszabni szerződés...77 Kizárólags és megszttt jgkörök...78 Az EU kizárólags hatáskörei (nemzeti parlament semmiféle módn nem dönthet)... 78 Megszttt hatáskörök...78 A Tanács...78 XVI. A NATO...79 XVII. EBESZ (35 állam)...81 XVIII. Hgyan néz ki a glbális irányítás 2050-ben?...81 Realista felfgás...82 Liberális...83 Kritikai...84 Marxista...84 Feminista...85 Vizsgával kapcslats kérdések...85 5

Kurzusinfrmációk Oktatók: Kemenszky Ágnes és Blahó András Óra ideje, helye: kedd, 13:10-16:10, C V-VI. Vizsga: írásbeli, 10 kérdés van általában, 60%-tól elégséges. Tankönyv: Blahó András és Prandler Árpád [2005]: Nemzetközi szervezetek és intézmények, AULA Tananyag: tankönyv, előadásk anyaga, és ami még a tantárgyi adatlapn szerepel. Évközi követelmény: 9. héten zh megírása. I. Bevezetés: A nemzetközi szervezetek kialakulásának története A Népszövetség (általában van belőle kérdés, főleg a sikereket és kudarckat kérdezik) A kezdetek Az a törekvés, hgy legyen ilyen szervezet, határzttan jelen van. XX. sz. elején pacifizmus van, ami az I. világhábrú kitörésekr skkal több embert érint meg, mint addig. Egy ilyen típusú szervezet ötlete eleinte magánszemélyektől jön. Mzgalmak, egyesületek jönnek létre, tehát az első jelek ezek. Van törekvés a világbékét garantáló nemzetközi szervezet létrehzására. Hárm példa USA: T. Rsevelt 1906-ban Béke Nbel-díjat kap ezért. Felveti a gndlatt, hgy létre kellene hzni egy békeligát. Két feladata lenne: egymás közötti békét garantálja (viták békés rendezése, stb.) illetve alkalmas lenne arra, hgy megakadályzzák, hgy a nem tagk kirbbantsanak egy fegyveres knfliktust. Cél, hgy ne lehessenek agresszrk. Franciarszág: Lén Burgis létrehzza a Pur la Sciété des Natins nevű szervezetet. 1920-ban Béke Nbel-díjat kap ő is. GBR: 1915 májusában, Lndnban létrejön a League f Natins Sciety. + 1. USA, Philadelphia: League t Enfrce Peace (Nem ez az úttörő) 1916-ban itt tűnik fel Wdrw Wilsn. Akkri pápa is támgatja ezeket az irányzatkat (XV. Benedek) Megtapasztalják a világhábrú brzalmait, erg receptívebbek lesznek az emberek és a szervezetek. Lén Burgis például lbbizik mindenhl a hábrú ellen. Egyre többen állnak mellé. Létrehzás körülményei: I. világhábrú ideje, államkat két érdek mzgatja: egyrészt az, hgy mindenki a maximális nyereséget realizálja (azaz nyerni akarnak), másrészt azt akarják, hgy a hábrút hagyják végre abba. El kell gndlkzni azn, milyen lesz a béke, mi lesz utána. Két prblémába ütköznek: 6

1. Szuverenitás kérdése: Ha létre akarnak hzni egy nemzetközi szervet, akkr a tagállamknak a szuverenitásuk egy részéről le kell mndaniuk. A hábrúban marha nehezen megy ez, mindenki önérdekkövető, kisebb a kperációs készség. Rá kell venni az államkat. 2. Nagyhatalmak érdekérvényesítése: 1918-19 előtt évszázadkig az van, hgy a hábrú végén a békeszerződés és a rendszer mindig a nagyhatalmak szempntjai szerint jön létre. A nagyhatalmak mndják meg mi lesz. Ez két módn érvényesül: A győztes nagyhatalmak a legfőbb döntéshzó testületben teljes jgú tagságt akarnak, hgy biztsítsák érdekeik érvényesítését. Bevezetésre kerül a vétójg intézménye (Ez az egyik kedvenc vizsgakérdés az ENSZ esetében), ami garantálja, hgy ne szülessenek kedvezőtlen döntések a nagyhatalmak számára. hsszú tárgyalásflyamat kezdődik meg. Vége: Le kell mndani valamiről. De kinek és miről? Franciarszág: ők általában ragaszkdnak a szuverenitásukhz és néha eljátszadznak a közös haderő gndlatával. Mst is azt mndják, hgy ez kell. De végül lemndanak róla. A többi nagyhatalmnak ez sk. GBR: egy a lényeg nekik, hgy a kntinentális erőegyensúly fenntartása fölötti őrködésben jelentős szerepet játsszanak. El kell fgadnia, hgy nem egyedül van már, legfőképpen az USA-val kell majd sztznia. USA ekkr lép ki az európai színpadra. Olaszrszág, Japán: nem tartzhatnak a legnagybbakhz. NSZ struktúrája úgy lesz kialakítva, hgy ők nem kerülhetnek be a nagyhatalmak közé. USA nagyn lényeges, úttörők abban, hgy létrejöjjön egyáltalán a NSZ. Végig tt vannak a tárgyaláskkr, de végül a végén visszalépnek. Az USA nem lesz tagja a Népszövetségnek! Ez lesz a legnagybb gyengesége a szervezetnek. Wilsn személyes tragédiája a kisebbségvédelem. (Nem kerülnek be a rendelkezései az alapszerződésbe, ezért nem írja alá.) 1919. április 28-án megalakul a NSZ, azaz ekkr fgadják el a genfi székhelyű Nemzetek Szövetségének Egyességkmányát. 26 cikk és 2 függelék, melyek önálló nemzetközi szerződésnek minősülnek. Hgy épül fel a NSZ? Alapító tagk: A versailles-i békeszerződések aláírói: 27 állam A Brit Birdalm dmíniumai: Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika A félgyarmati státuszban lévő India 13 semleges rszág Nem tagk: a vesztesek, és Szvjet-Orszrszág sem. Összesen 43 alapító tag van. Ez azért tűnik lyan kevés számnak, mert nincs annyi állam még összesen a világn. Ez az első univerzális nemzetközi szervezet: a világ államainak nagy részét érinti. Mindenképp univerzalizmusra törekszik, igyekszik lefedni a világt. A csúcs az 1934 ősze és 1935 szeptembere közötti 59 tag. 7

USA nem tag. 1920-ban a republikánusk győznek, nem ratifikálhatja az elnök az egyességkmányt. Van némi fluktuáció a szervezeten belül: be lehet lépni, ki lehet lépni, és ki is lehet zárni. A vesztes államkat fkzatsan, de lassan elkezdték beépíteni. Magyarrszágt 1922-ben, Németrszágt 1926-ban veszik fel, a Szvjetunió 1934- ben lép be. A 30-as években elkezdődnek a kilépések: 1933-ban Németrszág és Japán, 1937-ben Olaszrszág, 1939-ben Magyarrszág. Új szankció a kizárás, amit egy esetben alkalmaznak: 1939-ben a Szvjetunióval szemben, a Finnrszággal szembeni agresszió miatt. Intézményrendszer Nagy eredmény: képviseleti szervek megkettőződése. Két fő képviseleti szerv van, egyikben minden tagállam tt van, a másik pedig egy krlátztt létszámú testület. Az első a közgyűlés (vagy parlament), a másdik valamilyen tanács, vagy simán csak tanács. Létrejönnek a nemzetközi szervezetekre jellemző klasszikus szervek. A későbbi krkban minta lesz. Főszervek: 3 tipikus szerv van. közgyűlés, tanács, titkárság plusz kettő másik szerv, ami a NSZ-től független: a két függelék hzza létre ezt a kettőt. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), és Az Állandó Nemzetközi Bíróság (Hágában van székhelye) 1. Közgyűlés: az a testület, ahl valamennyi tagállam jelen van, a munkában részt vesznek mind. egyhangúság a szavazás módja. Az államk nem blkklnak, inkább tartózkdnak, ha valamit annyira nem akarnak, de annyira nem is rssz. Ez bevett gyakrlat lesz. A KGY feladata: új tagk felvételéről való döntés, költségvetés elfgadása (ez 2,5 és 7 millió dllár között mzgtt évente) Feladata még, hgy a tanácsi nem állandó tagkat megválassza Miben pinír? A közgyűlés felkéri a főtitkárt, hgy éves jelentéseket készítsen. Az általáns vita a közgyűlés előtt zajlik. Évente össze szktt ülni (egy évben egyszer!) és ez az ülés egy hónapig tarttt kb. Itt alakult ki az általáns vita, az államk közjgi méltósága gyakrlatilag bármiről elmndhatja a véleményét. azelőtt erre inkább a nagyhatalmaknak vlt csak lehetőségük. Ez mst világfórum, az államk szuverén egyenlőségének elve alapján. itt kezdődik el az a gyakrlat, hgy a közgyűléshez állandóan működő bizttságk (6 bizttság) kapcslódnak. Ellentétben a KGY-el, bizttságkban többségi szavazás vlt. a bizttság határzatait a közgyűlésnek is el kell fgadnia, egyhangúan. 2. Tanács Évente négy ülésszak flyamatsabb működés. krlátztt létszámú testület, nem minden állam tagja két féle módn lehet bekerülni ex ffici: hivatalból. Ez esetben állandóan tt lesz, nem fg kikerülni, stb. 8

választás: tagk váltják egymást, biznys időre, biznys elvek mentén. (amit majd az ENSZ-nél megtanulunk) Ez rtációs alapn biztsítja a részvételt. A különböző tagkat állandó és nem állandó tagknak hívjuk. Az állandó tagk száma 5 vlt: GBR, Franciarszág, Olaszrszág, Japán. (itt azért elismerték őket, máshl nem annyira) az ötödik az USA lett vlna, de a kész szerződést nem ratifikálták ugye. 4 nem állandó tagt terveztek, később megnövekedett ez a szám, maximum 11-re. Legnagybb létszám összesen 15 vlt a tanácsban. Az állandó tagk köre bővül: mikr Németrszágt felveszik, akkr állandó tag lesz, 1926-tól, A Szvjetunió (1934-től) szintén. Kísérleteznek a fél-állandó tagkkal, de erről nem beszélünk. Feladatai: a legfőbb döntéshzó szerv. Feladata a nemzetközi béke és biztnság védelme érdekében fellépni. A népszövetségi rendszer fnts eleme hgy a tagk közti vitákat békésen rendezzék. erre vagy felkérnek egy választtt bíróságt vagy a Tanácst tehát ha őt választják, akkr dönt is szankciók: katnai szankciót kizárólag a Tanács javaslhattt. Feladatuk a szankciók betartásának ellenőrzése mandátumk felügyelete is a tanács feladata. leszerelési tervek elkészítése is, mely esetben szintén egyhangúan történik a szavazás, a szuverén egyenlőség miatt. 3. Titkárság azért nem beszélünk róla skat, mert az egyességkmány se mnd skat, elég szűkszavú. feladatkörének a kialakítása a főtitkárk személyétől függ általában, Sir Eric Drummnd vlt az első főtitkár, ő alakítja ki a tikárság prfilját. 1933-ig tölti be psztját. Következő két főtitkár kevéssé karakteres, ekkr már a kivnulásk időszaka van. Feladata még, hgy a NSZ létrehzásának egyik fő célját teljesítse: a népszövetségi rendszerhez csatlakzó kb. 20 egyéb szervezet munkáját krdinálja. 4. Állandó Nemzetközi Bíróság 1922 és 1940 között működik. független, de tiszteletbeli főszerv. A Népszövetség tevékenységi területei 1. Területi épség és függetlenség, a hábrú indítás jga NSZ 10. cikke arról szól, hgy a NSZ tiszteltben tartja és megvédi a tagállamk területi épségét. Kicsit lyan, mintha kllektív védelemről beszélnénk. Ezt mindig elő lehetett húzni. Meg kell őrizni azt az állaptt, amit a béke létrehztt. Ezek után nem lehet jönni a területi revízióval! 9

Kllektív védelemhez való hasnlatssága: gyenge kllektív védelem valósul meg. Szuverenitásukat nem akarták a tagállamk ennél jbban beáldzni. 11. cikk: jgt ad a tagknak arra, hgy felhívják a KGY vagy a Tanács figyelmét minden lyan körülményre, amely azzal fenyeget, hgy megbmlasztja a nemzetközi békét és biztnságt. A NSZ kötelessége, hgy minden intézkedést megtegyen ilyenkr. Vitákat választtt bíróság vagy a Tanács segítségével kell rendezni. Hábrúindítás: A NSZ-től azt várták el, hgy megakadályzza a hábrút. Az lett vlna szép, ha a NSZ Alapkmánya kimndja ennek tilalmát. Ez mégis fennmarad! Biznys tilalmakkal (Briand-Kellg paktum kérdőjelezi majd meg ezt a jgt) nem indíthattt hábrút az az állam, mely sérelmet szenvedett ugyan, de választtt bíróság vagy a tanács elé vitték az ügyet, megszületett a döntés és azt az agresszr elfgadta. Létezik egy 3 hónaps hábrúindítási mratórium, ha nem elégedett a sértett. 2. kényszerítő intézkedések 16. cikk fglalkzik vele. hármféle szankció létezik. gazdasági jgi katnai szankciók alkalmazására egyetlen alkalmmal kerül sr: az Etiópia elleni lasz agresszió miatt. Az 1928-as szerződés garantálta beflyásukat. Ezt szegi meg Olaszrszág, mikr magánakciókat kezdeményez. 1935-ben rbban ki a fegyveres knfliktus. Etiópia is részes állam, NSZ-hez frdul, hgy ítéljék el Olaszrszágt. Mustárgázt is alkalmaztak történészek szerint teljesen feleslegesen. A NSZ szankciókat vezet be, gazdasági jellegűeket zömmel. De a gazdasági embargó nem terjed ki a kőlajra. Olaszrszág tvábbra is használhatja a Szuezicsatrnát. Diplmáciai szankciók nincsenek, végül 1936-ban fel is függesztenek mindent. Két állam lbbizik Olaszrszágért, GBR és Franciarszág. Ők szeretnék, hgy az Európán kívüli beflyási övezetek status qu-ja fennmaradjn. a katnai szankció alkalmazásáhz a Tanácsnak van jga, de csak ajánlás jelleggel. Ez teretikus, mert sse merült fel ilyen. Jgi szankció egy esetben vlt: a Szvjetunió kizárásakr. 3. Reginális megállapdásk Az amerikai, a brit és a japán fél kérésére történt meg az, hgy az egyességkmány több lyan pntt is beépített magába, ami a beflyási övezetek garantálásáról szól. Legfőképp amerikai részről nyilvánul meg ez a Mnre-elvben (Amerika az amerikaiaké) 4. Leszerelés 10

ez is egy cél vlt: fnts, hgy szereljék le a hadseregüket a részes államk, addig a mértékig, amit nemzetbiztnságuk vagy nemzetközi kötelezettségük megkíván. Leszerelési évkönyveket jelentettek meg, arról, hgy hgyan halad a leszerelési flyamat. A 30-as évek elejéig jól is ment, majd lelassult és leállt a flyamat. Későbbi agresszr hatalmak felfegyverkeztek. 1932-ig tart, utána inkább kudarc mint siker 5. Titks szerződések elleni fellépés Szép vágy. Létrehznak egy Szerződéssrzat c. kiadványt, melyben megjelentetik az adtt évi nemzetközi szerződéseket. 6. Mandátumrendszer 22. cikk rendelkezik a mandátumrendszer létrehzásáról: a gyarmati fennhatóság alól kikerült, de önmagukat még krmányzni képtelen területek felett alakul ki ez a rendszer. Vlt német és török birdalmi gyarmatkról vlt szó. Akik védőszárnyuk alá vnják őket, ők a mandatáriusk, mindezt népszövetségi felhatalmazással teszik. Szuverenitásukat kiterjesztik, rszáguk részének tekintik a mandátumterületet. Ez elég szrs függést eredményez. Vltak kötelezettségeik is a mandatáriusknak. Biznys területeken meg kellett felelniük biznys kötelezettségeknek. Meg kellett szüntessék pl. a rabszlgaságt. 3 kategóriába srlják a mandátumterületeket: A, B, C kategóriák vannak. Civilizatórikus missziójuk van a mandatárius államknak. Éves jelentéstételi kötelezettségük arra, hgy hgyan vezetik az államt. A Bíróságnál még lesz szó erről. Ez egy elég új rendszer, biznys krlátzáskkal engedi a szuverén főhatalmát kiterjeszteni. Szó nincs arról, hgy őket a függetlenségig kellene elvezetni. Civilizálni kell őket. A mandátumrendszer a gyámsági rendszer váltja majd fel az ENSZ-ben. Nekik cél már a függetlenség! 7. Kisebbségvédelem I. világhábrú végén Versailles-i rendezésnél lyan területcserék vltak, melynél nagyszámú laksság került innen da. Ez skaknak fájt. valamilyen módn gndskdni kellene róluk, ha már váltztatni nem lehet. Ám a wilsni kisebbségvédelmi rendszer nem valósul meg, és nem kerül be az egyességkmányba. 8. Együttműködés más nemzetközi intézményekkel titkárság feladata lett vlna ezt krdinálni. 20 különböző, szűkebb tevékenységű ( szaksíttt ) szerv. technikai jellegű nemzetközi szervezetek irányítását nem tudta végül ellátni a NSZ. Ez egy kudarc. Egy kivétel: az ILO. 11

Knklúzió a NSZ nem tudtt eleget tenni annak a feladatnak, amit eredetileg neki szántak. Oka: az I. világhábrú utáni rendezés a győztes hatalmak érdekeit tükröző status qu rögzítése vlt. Ez a fajta rendszer nem vlt alkalmas arra, hgy reagáljn a világban egyébként történő váltzáskra. De a világ váltztt és ők nem tudtak lépést tartani. A NSZ a 30-as évekre gyakrlatilag kiüresedett. Eredménytelen vlt, mert: a kllektív biztnság gyenge vlt lasz-japán-német agresszió Japán: 1931-ben lerhanja Mandzsúriát. NSZ-nek az események után 7 hónappal sikerült kiküldeni egy bizttságt, amikr tt már bábállam vlt. Hazamentek, kimndták, hgy igen, agresszr vlt és ennyi. Anglk és franciák nem akartak belenyúlni a fenti kk miatt. jelentős nagyhatalmak kimaradnak, vagy részben, vagy teljesen (USA, Szvjetunió) Az agresszrk kivnulnak, és részükről a fáklyásmenet. Szervezetek működését nem tudják krdinálni. Bíróság kudarc is meg siker is. Kudarc, mert nem a NSZ alatt jön létre. Eredmények: univerzalizmusra törekvés: világvisznylatban kíván létrejönni plitikaterületek széles körében tevékenykedik biznys területi vitákat sikerül rendezni: Saar-vidék és Szilézia hvatartzása eldől litván-lengyel, blgár-görög, és finn-rsz viták eldőltek képviseleti szervek megkettőződése kllektív biztnság ideája mandátumrendszer nagyszámú technikai szerződés a NSZ égisze alatt, pl. leánykereskedelemről és ópium kereskedelemről. nemzetközi bíróság jggyakrlata megindul ez jelentős előrelépés. utóbbi kettő a nemzetközi jg kdifikációját előmzdítja. II. Nemzetközi szervezetek plitikai gazdaságtana Bevezetés A 18. században az alapkérdés az, hgy miért van lyan, hgy gazdag és szegény? nem csak azt kell megnézni, hgy a gazdagság miből származik, hanem ennek társadalmi hatásait, tehát hgy a gazdagság miként vezet gazdasághz Adam Smith keresi, hgy mi a különbség a szegény és a gazdag között ő az első, aki megtalálja, hgy mindenben, ami emberi, az egyetlen közös dlg a munka (az abszlút munka) abszlút munka: ha több munkát fektetek bele, többet fg érni az emberi munka tehát a közös nevező 12

Smith szerint minden emberi tevékenység munkával jön létre az absztrakt munkát abszlút ráfrdításként értékeli aki több munkát tesz bele, az jbban jár David Ricard vámtiszt vlt, az Angliába érkező hajófrgalmat vizsgálta Elsősrban az aránykat vizsgálja: miért az jön be ami, és miért az megy ki, ami Pl. miért jön be prtugál br, mikr Angliában is van? Smith elmélete szerint, ha sk munkát frdítnának az angl brra, az is jó lenne. De Ricard szerint ez így nem stimmel, mert az a br akkr is rssz marad szerinte tehát Smith abszlút munkaérték tana semmit sem ér Szerinte a relatív munkaráfrdítás a meghatárzó (kmparatív összehasnlító) a kereslet/kínálat piacnként eltér! így tehát az áruk értéke is eltér! így tehát nem az abszlút a meghatárzó, hanem hgy a relatív ráfrdításkból mi a legmegfelelőbb nekünk! egy társadalmban az összmunkamennyiséget úgy kell elsztani, hgy azt termeljük, amiből a legnagybb hasznunk van (relatíve, tehát egy másik termékhez képest!) de mi van, ha mndjuk Prtugáliában a brt és a psztót is hatéknyabban gyártjuk, mint Angliában? Ha brban skkal jbbak, akkr minden erőfrrással azt kell gyártani, mert akkr még a drága angl psztót is lcsóbban veszik meg, mint ha ők maguk állítanák elő sk lyan termék van, a közjószágk, amelyeket ugyanígy lehet elemezni ki jár jbban, aki sk közjószágt termel? a közjószág lyan termék, aminek a fgyasztásából nem lehet kizárni senkit pl. biztnság, rendőrség, védelem, ktatás, tűzltóság stb. mindenki azns módn részesedik ebből? ha pedig nem azns módn, az igazságs-e? pl. rmák előtt tényleg nyitva vannak az isklák? egy társadalm számára nem semleges kérdés a közjószágk kínálata van, aki többszörösét is ki tudja ennek használni, mint amennyi járna ptyautasság esete akkr is használm, ha már nem is kéne (pl. fehérek lakta részen sűrűbben telepítik a közvilágítást, mint a putri telepen) van, akinek meg ugye nem jut ha van kereslet (pl. közvilágításra), akkr kínálat is kell rá, ekkr már értéke van, ha pedig értéke van, akkr ára is ár: amit a kereslet/kínálat meghatárz. Az érték ettől eltérhet A közjószágnak is így ingadzik az ára, ha valaki nagyn fél sötétben hazamenni, akkr magas árat is hajlandó megadni a közvilágításért (pl. éjjel-nappal a hivatal ajtaját döngeti ez ügyben) A kereslet-kínálat mögött társadalmi csprtk vannak, ez már a plitikai gazdaságtan, vagyis hgy melyik csprt tud több közjószágt kibugázni magának Externáliák esete: ezeket mindenkinek fizetnie kell, a cipésznek is érdeke hgy az adójából hnvédelemre költsenek ezek csak nemzetgazdasági kereteken belül értendők (pl. nem magyar rendőrök járőröznek Szlvákiába, mi meg nem szlvák közvilágítást használunk) az EU-n belül azért vannak átfedések biznys dlgkra egyes államk képtelenek, össze kell fgni, ha tetszik, ha nem a krími hábrú után se a győztesek, se a vesztesek nem akarták elcipelni a hullákat, így alakult meg a Vöröskereszt, aki ezt bepótlta teljesítette a közjószágt 13

egy nemzetközi szervezet közjószágt kínál Mire jók a nemzetközi szervezetek lyasmit termelnek, amit a nemzeti tagállamaik képtelenek nemzetközi béke ENSZ nemzetközi biztnság EBESZ, NATO az ENSZ a határzatlansága miatt működik úgy, ahgy A NATO-nak 28 tagállama van. ha a NATO-t támadás éri, az kvázi az egész civilizált világ ellen lenne a délszláv hábrúban Európa tökölődik, aztán jön Clintn és bmbáz Európa képtelen vlt a délszláv térségben megteremteni azt a közjószágt, hgy béke, tökölődött össze-vissza ha kellenek nemzetközi szervezetek, akkr tudnunk kéne, hgy legalább azt termelik-e, amire szükség van! a nemzeti hülyeségnél nagybb hülyeség nincs, belehalk a nemzetemmel együtt, semhgy Indiával közösködjek hva lenne a világ a nemzetközi szervezet lehet glbális vagy nem glbális (közjavakat mindkettő tud adni, de szervezeti frmák szerint eltérőek lehetnek) ide figyelj Fic, tudjuk, hgy utálsz bennünket, de a trutyit légy szíves ne nymjad harmnizáció: meglévő közjószág-szabályaimat harmnizálm egyfrma gyakrlatkat kellene bevezetni rszágnként EU-s nymás kellett ahhz, hgy az sztrákkról kiderüljön, hgy a Rába habzása amiatt van, hgy a kis rhadt cipőgyár engedi bele a csersavat a vízbe, de ezt lyan nehezére esik bevallani, mint a kutya, ami kilencet kölykezett szóval: csikrg az együttműködés meg kell néznünk, melyik rszág tud több közjószágt előállítani nrmális, hgy a 470 ezres laksú Luxemburg ugyanannyi jgt kap, mint a 80 milliós Németrszág? nagybb kutya nagybbat harap A jelenlegi világban nincs szupranacinalizmus az EU-nak sincsenek ehhez jgi eszközei! ki mennyivel járul hzzá pl. az afganisztáni szerepvállaláshz? Az USA 40 ezer fővel, GBR-nek laksságaránysan 10 ezerrel kellene, de jóval kevesebben vannak! Miért? Magyarrszág 600 fővel van tt Ptyautasság: ki fizet és miért? határhaszn/költség számításk gi = bi ci G = haszn, B = állam részesedése a nemzetközi szervezet által generált hasznban, C = állam részesedése a nemzetközi szervezet költségeiben Q = nemzetközi szervezet kibcsátása gi = bi(q) ci (Q) ebből gi maximalizálása 14

Dg/dQ = dbi/dq dci/dq = 0 ha a költségek és hasznk aránya nem váltzik, akkr ptimális tevékenység tt, ahl nemzetközi szervezet tevékenységéből az i állam számára származó hasznhányad szrzva a szervezet teljes tagsága határhasznának növekedésével megegyezik a tagsági viszny határköltségével Nemzetközi szervezetekről Nemzetközi Psta Unió, ENSZ: csak ez a két lyan szervezet van, amelynek a világ összes rszága a tagja zártkörű: pl. EU partikuláris (teljes, társult, részleges): ez is lehet az EU Magyarrszág pl. teljes jgú tag a nemzetközi közjószágk termeléséhez is vannak externáliák, pl. nálunk meg kell növelni a katnai költségvetést a NATO-hz Case világít rá arra, hgy bármilyen termelésnek vannak tranzakciós költségei pl. ügyleti költségek nem mindegy, hgy egy nemzetközi szervezet a közjószág termelésébe milyen struktúrával létesül az ENSZ hierarchikus, és a kérdés az, hgy hl történik meg az a döntés, amely közjószág termelés szempntjából fnts, az ENSZ-nél ez a Közgyűlés, de azért nem mindegy hgy a BT mit mnd Fnts, hgy a tagállamk hgyan és miként differenciálódnak. nemzetközi jgilag aznsak, de a tényleges gyakrlatban eltérő a termelési hzzájárulási költségviselésük és hasznmegsztásuk flyamats, mély, strukturáltabb együttműködés más hasznhányadt ígér közjó: pl. az, hgy egységes agrárplitikát határztt el 2002-ben az EU ennek termeléséhez mekkra támgatást kap kétféle szervezet van az alapító tagállamk krmányainak hálójában vergődik, pl. ENSZ: nincs döntési jgköre szervezeti önállóság és hatáskör mutatói: küldöttek szlgálati idejének hssza tapasztalt küldöttek aránya előléptetettek aránya szervezeti idelógia eltérése költségvetési frrásk feletti ellenőrzés képessége és jga szervezeti értékek és nrmák szavazati támgatása meddig tart egy szervezet? tagállamk száma emelkedik nemzeti küldöttségek mérete szervezettel szembeni kihívásk költségvetés növekedése új feltételekhez történő alkalmazkdás alrendszerek terjedése külső stabilitásban váltzás belső struktúra váltzásai 15

nemzetközi tisztségviselő szerepe: nemzeti és nemzetközi dialektikája hatásuk a szervezetre államukra autnómiájuk függőségük glbális elit: jelentése? döntéshzatali beflyásuk döntéshzatali módk ligpólium-elméletek (Stackelberg-dupólium) bürkratikus plitikák elmélete krmányzati plitikák beflyáslása transzkrmányzati kalíciók kialakítói lehetnek magatartásváltzást indíthatnak beflyáselszlás a szervezetekben tényezők: C = állam szervezeti képessége, Xc(G +S) = állami hatóságk priritása, A = állami küldöttek személyes hzzájárulása a szervezet beflyáslásáhz, I = egyéni beflyás C = Xc(G + S) + A I = Xa (C D) D = egyéni beflyás szervezeti megszlása hasznsak-e a szervezetek? hatéknyak-e? milyen képviseleti erővel rendelkeznek? az államk mennyire veszik ezt kmlyan? III. Nemzetközi szervezetek A nemzetközi szervezetek története 1867: James Lrimer skót jgtudós használta először a nemzetközi szervezetek kifejezést 19. sz. vége: akadémiai és újságírói körökben meggyökeresedik a nemzetközi szervezet kifejezés ugyancsak ekkr, Németrszágban Walter Schücking publikálja Die Organizatin der Welt c. művét, amit franciára már így frdítanak: L Organisatin Internatinale az USA-ban Paul Reisch használta először a kifejezést 1911-ben egy írásában 20. sz.: az első igazi nemzetközi szervezetnek a Népszövetség tekinthető, ennek egyezségkmányában, a 23. cikkben is szerepel a kifejezés az ENSZ Alapkmányában is szerepel, a preambulumban a II. világhábrú után a köznyelvbe is beszivárg Funkciói eszközfunkció a nemzetközi szervezeteket az államk eszközként használják a saját érdekeik érvényre juttatására ebben az USA a legprfibb, vagy a hideghábrús időszakban az ENSZ BT állandó tagjai is így jártak el fórum vagy aréna 16

aktr tipikusan a knferenciadiplmácia tere (a 20. század előtt jellemezte a nagyhatalmakat, összejöttek egy knferenciára, és eldöntötték, hgy hgyan tvább) az adtt szerv plenáris szerve szktt ekként funkcinálni a nemzetközi szervezet képes önálló aktrként funkcinálni, de csak azn területeken és lyan mértékben, amiben a tagállamk megegyeznek közösségi aktrként meg tud nyilvánulni (pl. ENSZ) A nemzetközi intézményeknek két csprtja nemzetközi szervezetek a nemzetközi szervezet az államközi együttműködés azn frmája, amely nemzetközi szerződés révén jön létre, államk között az államk meghatárztt célk megvalósítására hznak létre nemzetközi szervezeteket, és kapcslataik intézményesítésére a nemzetközi szervezetek állandó intézményi struktúrával rendelkeznek, és alapító kiratukból fakadóan nemzetközi jgalanyisággal is bírnak államk hzzák létre, de kivételesen föderáció entitásai (tartmányk, tagállamk, kantnk stb.) is lehetnek nemzetközi szervezetek tagjai, vagy autnóm egységek is általában államközi nemzetközi szervezetekről beszélünk, vagy egész pntsan krmányköziekről knstitucinális elem, hgy nemzetközi szerződéssel jön létre, ez a szerződés határzza meg a szervezet céljait, funkcióját, intézményi struktúráját, az egyes elemek feladat- és hatásköreit és az egymáshz visznyíttt hierarchiáját az alapító kirat már tartalmazza, hgy a tagállamk a szuverenitásuk mekkra részéről mndtak le a nemzetközi szervezet javára a szerződés tükrözi az alapító államk akaratát institucinális elem az intézményi struktúra titkárság: adminisztrációval fglalkzik plenáris szerv: munkájába minden tagállam bekapcslódik (knferenciadiplmácia színhelye) krlátztt létszámú testületek: nem minden tagállam vesz részt, általában tanácsnak hívjuk vagy végrehajtó bizttságnak két módn lehet ide bekerülni: ex ffici (hivatalból) vagy egyfajta választás útján az ENSZ nem állandó tagjai a földrajzi méltánysság elve szerint rekrutálódnak (más területnagyság más képviselőszámt jelent) segédszervek nemzetközi jgalanyiság: származéks és krlátztt (eredeti és teljes jgalanyisággal ugyanis csak az államk rendelkeznek, a nemzetközi szervezeteké azért származéks, mert az eredeti szuverenitással rendelkező államk lemndanak szuverenitásuk egy részéről, ez leszármazik a nemzetközi szervezetek irányába, és azért krlátztt, mert 17

csak biznys hatásköröket adnak ár, és csak biznys szervezetekre vnatkzóan) Bernadtte-ügyet meg kell említeni, és az Alapkmány 104-es cikkét is az ENSZ lyan állammal szemben is érvényesítheti a nrmák érvényre juttatását, ami nem tagja az ENSZ-nek (ma ennek egyre kisebb a jelentősége, lévén gyakrlatilag minden állam tagja az ENSZ-nek) nemzetközi rezsimek Steven Krasner: A nemzetközi rezsim elvek, nrmák, szabályk, valamint lyan döntéshzatali flyamatk rendszere, amelyben az egyes aktrk elvárásai közelítenek egymáshz egy adtt kérdést illetően az aktrk szinte kizárólag államk, kivételesen lehetnek multik és NGO-k is A kettő összehasnlítása hasnlóságk: nrmarendszer, ami biznys magatartásmintákat ír elő, kölcsönös elvárásk rendszere különbségek: tevékenységi kör, mert a nemzetközi rezsimek szűkebb tevékenységi körben mzgnak kllektív aktrként skkal inkább a szervezetek tudnak viselkedni (mert van intézményi struktúrájuk székhely, szervek stb. - ami flyamats működést tud biztsítani), rezsimeknél csak idea van, vagy nrmarendszer, ami köré államk csprtsulnak, de ez nem megfgható frmáció egy nemzetközi szervezetbe több rezsim is beágyazódhat pl. az ENSZ több rezsimnek is tthnt ad, pl. beleágyazódik a környezetvédelmi és az emberi jgi rezsim egy rezsim több nemzetközi szervezetbe is beágyazódhat pl. a nukleáris nn-prliferáció beágyazódtt a Nemzetközi Atmenergia Ügynökségbe (NAÜ), és az LSG/NSG-be is (Nukleáris Szállítók Csprtja) a nemzetközi szervezetek támgathatják a nemzetközi rezsimeket és frdítva a szervezetek két módn tudják támgatni: nrmaalktás (pl. az Európa Tanács égisze alatt kdifikálnak egy lyan nemzetközi szerződést, amely pl. az emberi jgi rezsimnek jó) ellenőrzés (nrmák betartásának ellenőrzése, pl. a NAÜ a nn-prliferáció nrmáinak betartatását kíséri figyelemmel) Nemzetközi szervezetek sztályzása krmányköziség szempntjából krmányközi vagy államközi (IGO) államk a tagk alapítás: vagy államk alapítják, vagy más IGO-k hzzák létre, ha egyik sem áll fenn, akkr INGO-ról beszélünk nem krmányzati (INGO) nem államk a tagk két altípusa van az INGO-knak: 18

transznacinális ernyőszervezetek: tagszervezetei vannak, amelyek önállóan is működnek, mint nemzetközi szervezet, pl. az Egyházak Világtanácsának tagszervezetei függetlenül is működnek transznacinális szervezetek: ennek két alkategóriája van: prfitrientált transznacinális (pl. Micrsft) nem prfitrientált transznacinális (pl. Greenpeace) tagság és kmpetencia szerint két része van a csprtsításnak, tagság szerint vagy kmpetencia szerint. tagság szerint kétféle szervezet létezik: nyittt vagy zárt. nyittt: ENSZ a legjbb példa, nem krlátzza a bekerülést sem az alapító kiratában fglalt rendelkezésekkel, sem a tevékenységével, univerzális/egyetemes nemzetközi szervezet zárt: vagy az alapító kiratával, vagy tevékenységével/gyakrlatával krlátzza a ptenciális tagk körét (lehetnek gazdasági, kulturális, földrajzi, idelógiai krlátk) reginális: földrajzi szempnt szerint krlátzza a bekerülést, a régiók kntinensként is értelmezhetők, pl. AÁSZ (Amerikai Államk Szervezete), Afrikai Unió, Európa Tanács, EU partikuláris: sajáts funkcióval bír, nem kötődik egy meghatárztt földrajzi régióhz, vagy ha igen, akkr nem ez a legfntsabb attribútuma a szervezetnek, valamiféle közös háttérből, közös érdekből adódóan szrs a kapcslat az államk között, pl. NATO, biznys besrlásk szerint az EU is, Brit Nemzetközösség speciális v. speciálisan zárt: meghatárztt speciális közös érdek tartja össze az államkat, ami lehet nagyn szűk is, akár csak egy-egy termékre kiterjedő pl. OPEC, Duna Bizttság kmpetenciák szerint is kétfajta szervezet van: átfgó és szektrális átfgó: széleskörű tevékenység, több plitikaterülettel fglalkzik egyszerre (ENSZ, EU) szektrális: szűkebb, meghatárztt terület (pl. az ENSZ szaksíttt intézményei WHO, FAO, UNESCO stb.) funkciók szerint: a fő tevékenység a rendező elv, két altípus van prgramszervezetek: fő tevékenysége a nrmaalktás, megalktják azkat a nrmákat, amik a nemzetközi rezsimekre jellemzőek lesznek, pl. NAÜ döntéshzatal szerint: 19

jelentős kötelezettségekkel járó nemzetközi szervezet, pl. EU szupranacinális: ENSZ krmányközi: EU, EBESZ kevés kötelezettséggel járó szervezet: pl. EBESZ szupranacináis: EBESZ krmányközi: IWC (Internatinal Whale Cuncil) peratív szervezetek: végrehajtás, ellenőrzés, a nrmák betartatása, pl. IMF döntéshzatal szerint: szigrúan ellenőrző, pl. IMF szupranacinális: OPEC krmányközi: IMF gyengén ellenőrző, pl. UNHCR szupranacinális: ICO (Internatinal Cffee Organizatin) krmányközi: UNHCR (ENSZ Menekültügyi Főbiztssága) döntéshzatal szerint is csprtsíthatunk, a funkciók szerinti pntkat tvább bntva! a nemzetek felettiség alapján lehet még tvább bntani az EU pillérei: szupranacinális pillér: a döntéshzatal átdelegálva krmányközi pillér: külügy, belügy, igazságügy Tagságk fajtái teljes jgú tagság: általában szuverén és független államk, de lehetnek kivételek, pl. amikr az ENSZ megalakulásánál teljes jgú tagként vettek fel két szvjet tagköztársaságt, Fehérrszrszágt és Ukrajnát miért? mert lyan skat szenvedtek valójában azért, mert a Szvjetunió ragaszkdtt hzzá, hgy minél több támgató szava legyen az ENSZ-ben mi az ENSZ-be való bekerülés feltétele? az Alapkmányban fglalt jgk és kötelezettségek teljesítése legyen békeszerető állam társult tagság: akkr alkalmazzák, ha az adtt állam nem felel meg a teljes jgú tagság követelményeinek, mégis a nemzetközi szervezet szeretné valamilyen szinten bevnni ezt az államt / entitást a plenáris szervek munkájában részt vehetnek, de szavazati jguk nincs a krlátztt létszámú szervekbe nem kerülhetnek be ez a kategória a vlt gyarmatbirdalmak tagja számára készült La francphnie: tagja Ghána, ez azért érdekes, mert Ghánának nem, de az összes vele szmszéds államnak köze van Franciarszághz; szóval felvették Ghánát, ne maradjn ki Ciprus is tag, pusztán azért, mert a laksság 12%-a beszél franciául részleges tagság: az adtt állam valamely nemzetközi szervezetben, annak valamilyen szervében teljes jgú tagként viselkedik, de magának a szervezetnek nem tagja, és a többi szerv munkájába sem kapcslódik be, pl. Magyarrszág 1955- ben lett ENSZ-tag, de már előtte is részt vett az Európai Gazdasági Bizttság munkájában 20