Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Gazdálkodás Szak A Nyugat Balkán országok gazdasági fejlődése az elmúlt öt évben, különös tekintettel a gazdasági válságra Készítette: Somodi András 2010.
A Nyugat-Balkán országok gazdasági fejlődése az elmúlt öt évben, különös tekintettel a gazdasági válságra Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A Nyugat Balkán országok történelme... 8 Szlovénia... 9 Horvátország... 10 Bosznia Hercegovina... 11 Albánia... 12 Szerbia... 14 Montenegró... 15 A gazdasági fejlődés... 16 Szlovénia gazdasági fejlődése... 16 Szlovénia és az euró... 16 Szlovénia külkereskedelme... 17 Szlovénia gazdasági fejlődése az elmúlt 5 éves időszakban... 18 Hazánk gazdasági kapcsolata Szlovéniával... 20 Horvátország gazdasága... 21 Horvátország és az EU gazdasági kapcsolata... 23 A horvát gazdasági mutatók alakulása az elmúlt években... 23 A horvát gazdaságpolitika az elmúlt években... 24 A horvát külkereskedelem jellegzetességei... 25 Magyar horvát kapcsolatok... 26 Szerbia gazdasága... 27 A szerb gazdaság helyzete az elmúlt öt évben az EU szemszögéből... 30 Az elmúlt öt év privatizációi Szerbiában... 31 Albánia gazdasága... 33 Az albán gazdaság nehézségei... 34 2
Az albán piramisjáték... 36 Magyar albán kapcsolatok... 36 Bosznia Hercegovina gazdasága... 37 Külkereskedelmi mérleg... 39 Bosznia Hercegovina nemzetközi kapcsolatai... 39 Montenegró gazdasága... 41 Montenegró költségvetése... 42 Montenegró adósságállománya... 43 A gazdasági növekedés... 44 A munkaerő piac... 45 A külkereskedelmi mérleg... 46 Koszovó függetlensége... 47 Horvátország és Szerbia útja az EU felé... 53 Horvátország csatlakozási lépései... 53 Szerbia és az EU kapcsolata... 57 A gazdasági válság hatásai a Nyugat Balkánra... 61 Válság a Nyugat Balkánon... 63 Válság Szlovéniában... 65 Válság Horvátországban... 66 A válság hatása Szerbiában... 69 Összefoglalás, kilátások a jövőre... 70 Források:... 72 Ábrajegyzék... 74 Táblajegyzék... 74 3
Bevezetés Mielőtt a téma tárgyalásába kezdenék, célszerű meghatározni azt a földrajzi, társadalmi-gazdasági egységet amely a dolgozatban tárgyalásra kerül. A Nyugat- Balkánt mint térkategóriát egyértelműen meghatározni nem egyszerű feladat, de nagyjából elfogadott nézet, hogy ide tartoznak Szlovénia kivételével az egykori Jugoszlávia utódállamai, valamint Albánia. Én azonban Szlovéniát is a térséghez fogom venni, a kulturális kapcsolatok, és egyéb gazdasági érdekek összefonódása miatt. Horvátország hovatartozása földrajzilag nem, inkább politikailag kérdéses, mivel a Horvát vezetés annak ellenére, hogy gazdasága mélyen a térségbe ágyazódott, nem kíván balkáni államként szerepelni a köztudatban. Klasszikus Nyugat Balkán államok Szerbia, Montenegró, Koszovó, Albánia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina. A dolgozatban ezen országok gazdasági fejlődését, teljesítményét, a háttérben meghúzódó okokat, lehetőségeket, valamint a 2008-2009-ben kibontakozó gazdasági válság térségre gyakorolt hatásait kísérlem meg feltárni. A délszláv háborúk időszakával kezdődően több olyan nemzetközi szervezet is létrejött, melyek célja a térség stabilitásának megteremtése. A Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés, a SECI (Southeast European Cooperative Initiative) létrejöttét az USA és az Európai Unió kezdeményezte. A SAP (Stabilization and Association Process) már az EU tagság megalapozására helyezte a hangsúlyt. Később a SAP nemzetközi szervezetek (ENSZ, NATO, WEU, SECI) támogatásával Délkelet-európai Stabilitási Paktummá (Stability Pact for South-Eastern Europe) bővült. E szervezeteknek részben Szlovénia is tagja, ez is indokolja a térség egyéb országaival együtt említeni.(forrás: Katona) Szlovéniával kapcsolatban megfigyelhető a még Horvátországénál is jelentősebb stratégiai fekvés. Szlovénia gyakorlatilag az összekötő kapocs Közép- és Nyugat- 4
Európa és a Balkán között, ezért szerepe kiemelkedően fontos a Nyugat-Balkán országok gazdasági fejlődésében. Ugyanez okozza azt is, hogy Szlovénia és a Nyugat-Balkán között kölcsönös érdek kapcsolatok húzódnak meg annak érdekében, hogy minél előbb követhessék a keleti társaikat (Bulgária, Románia) az EU csatlakozással. Horvátország esetében ez már 2012-től sem elképzelhetetlen, Szerbia, vagy a délebbi országoknál a helyzet nehezebbnek bizonyulhat. A Balkán-félsziget az elmúlt évtizedekben Európa egyik legkaotikusabb térségének számított, és a mai napig nem teljesen rendezettek a viszonyok. A térség meghatározó történései közé vehetjük kétség kívül a boszniai háborúkat, melyek a Balkán országokat szétzilálták, a korszak legkegyetlenebb, és embertelenebb vérengzéseibe torkolltak, az itt élő nemzetek gazdaságait jelentősen visszavetették. Az 1991-ben indult háború 1995-ben ért véget, de ezután is kiújultak a konfliktusok, ami egy NATO beavatkozáshoz is vezetett, és mindezek következménye az, hogy a mai napig állomásoznak NATO csapatok Koszovó területén. A Balkán, földrajzi fekvéséből adódóan, már a korai középkori történelem során is ütközőpontnak számított az akkori nagyhatalmak terjeszkedési elképzeléseiben, az évszázadokon át tartó próbálkozás a muzulmán világ részéről, hogy a keresztény Európát meghódítsák, itt fejtette ki hatását a legintenzívebben. Ennek, és más hasonló nemzetiségi konfliktusnak köszönhetően a térség gazdasága soha nem érte el azt a fejlettségi szintet az iparosodás időszaka alatt, mint az például a földrajzi fekvés gazdasági - kereskedelmi potenciális előnyeiből, nyersanyag, illetve termőföld ellátottságból következhetett volna. Ennek természetesen hatása volt a társadalmi berendezkedés kialakulására és sok egyéb jellegzetesség megjelenésére, amit ma szokás balkáni jelzővel illetni. Hazánk szempontjából természetesen kiemelkedő fontossággal bír a tárgyalt régió. Mindig is Magyarország jelentette az egyik érintkezési pontot a Balkán térség, és Európa nyugati, fejlettebb országai között, ahová hozzánk hasonlóan a 5
Balkán országok is próbáltak felzárkózni történelmük során. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy amíg szinte egész Európára jellemzőnek mondható egy nagyjából állandó átmenet nyugatról keleti irányba gazdasági, kulturális fejlettség tekintetében, addig a Balkán térségben ez a rend részben felborulni látszik. Ugyan az általam ebben a dolgozatban tárgyalt nyugati rész magában foglal olyan országokat, amelyek a nyugat- kelet különbséget a klasszikus értelemben igazolnák, például Horvátország az egyik legfejlettebb Balkán ország, mégis nem mondható ki egyértelműen ez a nyugat kelet tagolódás, hiszen például Bulgária már 2007 óta az Európai Unió tagja, míg Albánia, Szerbia egyelőre csak a nagyon távoli jövőben tervezhet csatlakozást. Sőt, a legszemléletesebb bukása a nyugatkelet típusú fejlettség elméletének az, hogy az Európai Uniónak egy nyugatbalkáni ország sem tagja, míg Bulgária, Románia tagságával az egész Kelet- Balkán csatlakozott az Unióhoz, ami mindenképpen üzenetet hordoz az említett országok fejlettségéről. Míg tehát Magyarország tagja az Uniónak, addig Szerbia, és Horvátország nem, ami azt jelenti, hogy a schengeni határokon keresztül érintkezünk ezekkel az országokkal. Így mi jelentjük a közvetlen kapcsolatot, ami gazdasági és kereskedelmi szempontból kulcsfontosságú. Magyarország számára e balkáni országok azért is fontosak, mert a határon túl élő magyar kisebbségek sorsa függ attól, hogy hogyan alakul többek között Szerbia gazdasági helyzete. A Nyugat-Balkán országok egyik meghatározó földrajzi tulajdonsága, hogy érintkeznek az Adriai-tengerrel. Ennek hatása két fő szempontból fontos. Elsősorban azért, mert a kereskedelmi útvonalak áthaladnak ezen országokon, hogy elérjék a kulcsfontosságú kikötőket, mint például a horvát Fiumét. Egyértelmű, hogy e tekintetben az említett országok közül leginkább Horvátország képes profitálni földrajzi fekvéséből, például Albánia, vagy Montenegró kevésbé, hiszen ezek az országok már kívül esnek az európai tranzit útvonalakon. A másik hatása a tenger közelségének a turizmusban figyelhető meg. A turizmusban is a horvátok állnak a legelőrébb a tárgyalt térségben. Magyarország felől minden idényben komoly turisztikai forgalom figyelhető meg, de német, és balkáni országok felőli turizmus is jelen van. A turizmus ilyen 6
mértékű megjelenése természetesen befolyásolhatná a nyugati országok fejlődését a keletiekkel szemben, de ez sem figyelhető meg egyértelműen, hiszen Horvátországhoz képest Szerbia, vagy éppen Albánia meglehetősen le van maradva turisztikai eredményben. A gazdasági, társadalmi hatása viszont világos. Az, hogy sok környező ország tengeri hajózási lehetőséghez vezető legrövidebb tranzit útja Horvátországon keresztül vezet, (például Magyarország, Szerbia, Szlovákia) eredményezte azt is, hogy az utóbbi évtizedben Horvátország infrastrukturálisan is kiemelkedő fejlődést mutatott be viszonyítva más Nyugat- Balkán országokhoz, figyelembe véve például az autópálya hálózatot. Ennek hatása a gazdasági fejlődésre természetesen nem elhanyagolható. A Balkán ezen térségére az elmúlt években politikailag kétség kívül az egyik legjelentősebb hatást Koszovó függetlenségének kikiáltása gyakorolta. Ez okból természetesen ezt az eseményt is megemlítem, illetve elemezem dolgozatomban. Koszovó 2008-ban kikiáltott függetlensége a régió gazdasági viszonyait, és kereskedelmi kapcsolatait is érinti, ugyanakkor a világpolitikában is lényeges, központi kérdéssé vált. A nemzeti önrendelkezés ilyen nyílt, és sikeres megjelenése ugyanis páratlannak mondható a modern történelemben. Ez azonban aggályokat keltett azon országokban, amelyek bármilyen módon érintettek lehetnének ahhoz hasonló elszakadási törekvésekben, amelyek a koszovói albánok részéről jelentkezett Szerbiával szemben. Szerbia, Oroszország, Románia, Szlovákia, Spanyolország például már az események kezdetétől kijelentették, hogy nem ismerik el Koszovó függetlenségét, így az Európai Unió is két részre szakadt az ügyben. Koszovó helyzetének alakulása, kapcsolatai a környező balkáni országokkal kulcsfontosságú lehet a gazdasági helyzetet tekintve is, ezért tárgyalására külön fejezetet szánok. 2008-ban nem csak Koszovó függetlenné válása számított az egész világpolitika figyelmét felkeltő eseménynek, egy sokkal sajnálatosabb, és jobban elhúzódó folyamat is kezdetét vette ebben az évben. Elkezdődött ugyanis egy az 1929-1933-ig tartó nagy gazdasági világválságot is felülmúló globális recesszió, amely szintén, úgy mint elődje, az egész világ gazdasági fejlődését a padlóra küldte. 7
Ugyan a válság az Egyesült Államokból indult azzal, hogy a másodlagos jelzáloghitel piacának összeomlása hatalmas veszteségeket okozott nagy fontosságú pénzintézeteknél, a probléma jellegéből adódóan, a hitelezési és bizalmi válság továbbgyűrűzése miatt, rövid idő alatt az egész világgazdaságra kiterjedt. Ez alól természetesen nem volt kivétel a Nyugat-Balkán sem, a maga nem túl stabil lábakon álló, sebezhető gazdaságaival. Mindez a gazdasági fejlődést jelentősen visszavetette, párhuzamosan az egész Unióban tapasztalható visszaeséssel. A recesszió hatásait, és a térségben okozott változásokat részletesebben megpróbálom bemutatni dolgozatomban, melyben tehát e törékeny társadalmi, nemzetiségi berendezkedésű régió elmúlt öt évben történt gazdasági fejlődéséről szeretnék átfogó képet nyújtani. A jelenleg is tartó gazdasági válság hatása Görögországban napjainkban is komoly problémákat okoz. A kormány megszorító intézkedéseire a szakszervezetek heves tiltakozással válaszolnak. A görög helyzet miatt is fontos az, hogy a globális válság Balkánra gyakorolt hatásait megérthessük, és ebből a szempontból is aktuálisnak tekinthető az általam tárgyalt téma. (Forrás: Katona Péter: A Nyugat-Balkán politikai földrajzi jelene és jövője) A Nyugat-Balkán országok történelme Ahhoz, hogy megértsük egy régió gazdasági fejlődésének mozgatórugóit, szükséges átlátni az adott országok kultúráját, tradícióit, politikai hátterét. Ebből kiindulva fontosnak tartom, hogy mielőtt a konkrét gazdasági folyamatok tárgyalásába fogok, egy rövid áttekintést tegyek az érintett országok történelméről. Alább minden tárgyalt ország történelmét röviden összefoglalom, hogy legyen egy kép arról, hogy az egyébként igen változatos, összetett politika múlttal rendelkező térség hogyan érte el mai állapotát. 8
Szlovénia Az alábbiakban Szlovénia bemutatásához kapcsolódóan röviden összefoglalom az ország történelmének fontosabb fordulópontjait, eseményeit. A mai szlovének ősei a 6. században telepedtek le többek között azon a területen, ahol ma Szlovénia található. Az Alpok keleti vonulataitól azonban többfelé elszórva, még a Dunántúlon is éltek, 300 évvel a magyarok érkezése előtt. A 8. századig az egész 2. 1. ábra: Szlovénia térképe Balkánt beterítő szláv törzsszövetséghez tartoztak. Először önálló államot Karintiában hoztak létre a keleti Alpok vidékén élő törzsek. A következő századokban különböző hercegségek, illetve Nagy Károly uralma alá tartozott a terület, ami végül a Német-Római birodalom része lett a 10. századtól. A 14. századtól tartozott a térség a Habsburg birodalomhoz, egészen 1918-ig, amikor Szlovénia Jugoszlávia része lett. A szlovén államiság alapjait az teremtette meg, amikor felvették a harcot a II. Világháború alatt a fasiszta megszállás ellen. A Világháború utáni Jugoszláv rendszerben egészen 1990-ig nem volt mozgástere autonóm szlovén törekvéseknek. Ebben az évben azonban szabad választásokat írtak ki, a következő évben pedig kihirdették függetlenségüket a szlovén-szerb háború következményeként. (Forrás: Bács) Ez után Szlovénia a balkáni államok közül a leggyorsabb, és stabilabb fejlődést mutatta be. Betudható ez annak is, hogy földrajzilag, és kulturálisan jobban be van ágyazva Nyugat-Európába, mint a többi balkáni ország, segítette őket azonban kis létszámú két millió körüli lakosságuk jobb alkalmazkodó képessége is. A fejlődésnek és a stabil államháztartásnak, pénzpolitikának köszönhetően 2004-ben az EU-hoz, 2007-ben pedig, az új csatlakozók között elsőként az euró zónához is csatlakoztak, minden értelemben gazdasági példát mutatva keleti társaiknak. Az euró bevezetését követően a gazdaság gyors növekedésnek indult, melynek fő oka az volt, hogy belekezdtek azokba a beruházásokba, melyeket az euró bevezetése 9
miatt elhalasztottak. 2008-ban azonban ezt a gyors növekedést a világra szóló gazdasági válság megakasztotta. (Forrás: http://www.skik.hu/index.php?id=1010) (Forrás:Bács Gyula: Jugoszlávia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1983.) Horvátország Horvátország területére először szláv törzsek a 6-7. században érkeztek. A két külön fejedelemség Szlavónia, illetve Tengermelléki Horvátország, két részre tagolta a térséget. Ez utóbbi inkább velencei befolyás alatt állt. Az ország Tomislav, illetve Kresimir királyok alatt a kereszténység felé közeledett, majd az 1100-as évektől Magyarország részévé vált. Először I. László hódította meg Szlavóniát, Könyves Kálmánt pedig horvát királlyá koronázták 1102-ben. Ettől fogva 2. ábra: Horvátország térképe a két ország ún. reálunióban állt egymással egészen az első világháború végéig, amely közös had- és külpolitikát jelentett (Isztranauta). Ez alatt az időszak alatt a magyar királyok és a nagyhatalomnak számító Velence folyamatos harcot vívott a gazdag dalmát városok feletti fennhatóságért. A török terjeszkedés szintén évszázados háborúskodást hozott a horvátoknak. Az első világháború után Szerb- Horvát-Szlovén Királyság néven jött létre az első Jugoszláv államalakulat. Valódi függetlenséget Horvátország 1991 után ért el, mikor a függetlenség kikiáltása után kitört háború befejeződött (1995-ben), végleges szuverenitást pedig nagyjából 1998-ban ért el a teljes mai területén. A háborúskodás által okozott károk egyes becslések szerint elérték a 20 milliárd USD-t is. Ezen kívül 1991-ben kezdődött az országban egy komoly gazdasági 10
visszaesés is. Ebből a sokkból Horvátország csak a 2000-es évekre kezdett kilábalni. Jelenleg az EU bővítés egyik legnagyobb esélyesének számít a régióból, figyelembe véve, hogy a horvátoké a legerősebb gazdaság a pályázók közül a balkánon, területileg is a legközelebb áll az eddig már csatlakozott országokhoz. Turizmusa a tengerparti dalmáciai sávban igen erős, legfontosabb külkereskedelmi partnerei is EU tagállamok, főként Szlovénia, Németország, Olaszország. (Forrás: http://www.isztranauta.hu/reszletek/horvatorszag-tortenelme.html) Bosznia-Hercegovina A többi nyugat-balkáni országhoz hasonlóan Bosznia területén is Illír törzsek laktak az ókorban. Szintén a 7. században, a mai Ukrajna felől érkező szlávok hódították meg ezután a térséget, és telepedtek le. A korai középkorban Bosznia erős magyar befolyás alatt áll, első államuk 1154-ben jön létre. A 15. században a török terjeszkedés hatására a bosnyák állam szétesik. 3. ábra: Bosznia Hercegovina térképe A török hódoltság nagyon komoly befolyással volt Bosznia történelmének alakulására. Már a 15. századtól teljesen a török uralom alá tartozott, viszont valamilyen szinten megtarthatta területi integritását, vallását. A népességben elkezdtek egyre nagyobb arányúvá válni a mohamedán közösségek. Bosznia a török birodalom szerves részévé vált. A törökök bukását követően a 19. században került a terület igazgatása az Osztrák-Magyar Monarchia alá. Az osztrák-magyar uralom elképzelése az volt, 11
hogy párhuzamosan élnének a térségben a muszlimok a szlávokkal, ezt azonban a felerősödő nacionalista eszmék meggátolták, melyek az első világháború kitörésében tetőztek. Az első világháború után Bosznia a Szerb-Horvát-Szlovén királyság (később Jugoszlávia) részévé vált. Itt nem ismerték el a bosnyákokat különálló nemzetnek. Bosznia-Hercegovinát a második világháború alatt 1943. november 25-én Jajcéban alapították. Bosznia pedig a hat jugoszláv tagköztársaság egyike lett. Innentől kezdve Tito 1980-as haláláig viszonylagos nyugalom jellemezte a boszniai viszonyokat. Ekkor azonban erősödni kezdett a nacionalizmus a térségben, amely végül 1992-ben a függetlenség megszavazásához vezetett. A függetlenség kikiáltására a Bosznia területén élő szerb közösségek szintén saját önálló államuk megalkotásával válaszoltak, ezt azonban csak Szerbia támogatta. Kitört a polgárháború Szerbia, Horvátország, és Bosznia között amely több százezer halálos áldozatot, millió fölötti számú menekültet eredményezett. Teljesen még a mai napig nem volt képes az ország újjáépülni, de hála a nemzetközi békefenntartó erőknek, a nyugalom már állandónak mondható. (Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/bosznia-hercegovina#t.c3.b6rt.c3.a9nelem) Albánia A Nyugat-Balkán népek közül talán az albánok eredete a legvitatottabb a történelemkutatók között. Kevés az egyértelmű bizonyíték arra vonatkozólag, hogy pontosan mely ókori nép leszármazottai, és hogyan telepedtek le a mai Albánia területén. A három fő elképzelés az Illír a Thrák, illetve a Dák származást valószínűsíti, ezek közül azonban a legelfogadottabb az, hogy az Illírektől származnak (Forrás: Albania: A Brief History, Craig Maguire, University of Florida). A 8. században erős rivalizálás alakult ki a római, illetve bizánci nagyhatalom között a területen. Maga az albán nép a 11. századra jelent meg, folyamatos viszályok, és háborúk között, melyek részben belviszályokat, részben az érkező 12
hódító népekkel történő harcokat jelentettek. A török terjeszkedés alatt ugyan nem került az ország a törökök uralma alá, de folyamatosan függtek az Oszmán Birodalomtól. A török uralom kora erre az országra is nagy hatást tett, az ország déli részén erős iszlamizálódás figyelhető meg, míg a hegyvidéken ebben az időben többé kevésbé fennmaradt a katolikus hit. (Forrás: Csaplár Krisztián: Az albán nemzetállam megteremtésének első kísérlete. Világtörténet (1999) 3 33) A 19. századtól jelent meg az albán nemzeti mozgalom, a Prizreni Liga által. Ebben az időszakban is szinte folyamatos belharcok, háborúk, határváltozások jellemezték az országot. 1912-ben kiáltották ki Albánia függetlenségét. Az első világháború alatt kaotikus helyzetben, gyakorlatilag nem is létezett az ország, csak a világháború után sikerült az 1913-as határokat visszaszerezni. A második világháborúban a német és olasz erők ellen harcoltak, a háborút követően Enver Hoxha diktatúrája következett, mely időszak alatt Tito Jugoszláviája, illetve a sztálini Szovjetunió lett a főbb szövetséges. A 60-as évekre Albánia azonban elfordult a KGST-től, és inkább Kína irányában próbált ápolni kapcsolatait. A 70-es évekre azonban Kínával is megromlottak kapcsolataik, és egészen Hoxha haláláig az elszigetelődés jellemezte az ország politikáját. Az 1990-es évektől kialakult a többpártrendszer, maradtak azonban a kommunisták hatalmon, később a demokraták, és a szocialisták váltották egymást, a 90-es évek közepén az olaszoknak kellett megakadályozni egy polgárháború kitörését, amelyet befektetési alapok csődje okozott kis híján. Jelenleg a demokraták irányítják az országot, 2009. április 1-jén csatlakozott Albánia a NATO-hoz. (Forrás: http://iml.jou.ufl.edu/projects/students/maguire/history.html) 13
Szerbia A szerbek szintén a 7. században érkeztek a mai Szerbia területére. Kezdetben Bizánchoz tartozott a térség, a 13. században lett csak független. A rigómezei csata után török fennhatóság alá került, bár ez véglegesen csak a 15. században következett be. A szerb történelemben is nagy jelentőségű a középkori török befolyás tehát. A török megszállás ideje alatt volt jellemző, hogy a szerbek északabbra, Magyarországra vándoroltak, erre az időre tehető a 4. ábra: Szerbia térképe Délvidéken egyre több szerb letelepedése. Mai területét a Vajdaságot kivéve Szerbia az első Balkán háború során szerezte meg 1913-ban. Az első világháborút Szerbia a győztes oldalon zárja, és a Délvidéket is elcsatolják a trianoni békeszerződés értelmében, így jött létre először a Szerb-Horvát-Szlovén királyság, majd Jugoszlávia 1929-ben. A második világháború alatt Szerbia területén sajnálatos módon nagyon sok vérengzés, népirtás történt. A világháború után Jugoszlávia fokozatosan szakított a szocialista kapcsolatokkal, az államot 1961-től Tito vezette. Jugoszlávia csak 1992-ben bomlott fel, a délszláv háború alatt, annak következtében. Az 1999-es Szerbia elleni NATO légicsapások vetettek véget Milosevic hatalmának. 2003-ban Szerbia és Montenegró néven jött létre egy államalakulat, amely a 2006-os montenegrói népszavazást követően, melyben a montenegróiak megszavazták, hogy függetlenedni kívánnak Szerbiától, két részre szakadt. Az államszövetkezet jogutódja Szerbia Köztársaság lett. 2008 februárjában pedig Koszovó vált ki Szerbiából, és vált független állammá, melyet, mint azt a bevezetésben már megemlítettem, bizonyos hatalmak elismernek, bizonyos hatalmak azonban nem, azonban a többség kétség kívül Koszovó önállósága mellett áll ki, így Szerbia 2008 óta létezik a jelenlegi határai között. (Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/szerbia#t.c3.b6rt.c3.a9nelem) 14
Montenegró Montenegró területén az I.e. 3. században telepedtek le, és hoztak létre önálló államot. Az ókor során azonban a Rómaiak tartották fennhatóságuk alatt a területet. A szláv bevándorlás a 6. században kezdődött meg, később ezek a közösségek saját államot hoztak létre, nagyjából a 10. században, melyet Dukljának neveztek el. Montenegró néven a 13. századtól említik az országot. Duklját először a Bizánci Császárság hajtotta uralma alá, 5. ábra: Montenegró térképe majd később, a 12. századtól az ország területének jelentős hányada a szerb államhoz tartozott. A 15. századtól a többi környező országhoz hasonlóan a török hódoltság időszaka következett Montenegró történelmében is, ez az időszak pedig ugyan úgy mint az egész Balkánra, Montenegró társadalmára, és kultúrájára is komoly formáló erőként hatott. Az Oszmán Birodalom bukásáig nem is vált függetlenné ez az állam sem. Az 1878-as Berlini Kongresszuson nyilvánították Montenegrót függetlenné. Ez a változás területi növekedést is hozott az országnak. 1916 és 1918 között az Osztrák Magyar Monarchia, 18 után a szerb csapatok szállták meg a területet. Ettől az évtől Montenegró a Szerb-Horvát-Szlovén királyság része. A második világháború alatt az ország olasz megszállás alá került, majd a háború végeztével Tito Jugoszláviájának része lett. Jugoszlávia megszűnése után, mint azt már Szerbiánál említettem, 2003-ig Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, majd 2003-tól a Szerbia és Montenegró Államközössége nevű államszövetségben létezett tovább az ország. 2006-ban azonban, a montenegrói lakosság éppen megszavazta egy népszavazáson, hogy függetlenedjenek ettől az államszövetségtől, így 2006 óta létezik független államként. (Forrás: http://www.montenegro-info.hu/index.php?id=26,0,0,1,0,0) 15
A gazdasági fejlődés Miután nagyjából e rövid összefoglalással sikerült képet kapni arról, hogy milyen történelmi korszakok és változások jellemezték a Nugyat-Balkán térségét, és hogyan alakult ki az a politikai helyzet, amely most jellemző a régióra, rátérek a gazdaság konkrét elemzésére, hangsúlyt helyezve a tárgyidőszakra, azonban nem kizárólag azt az időszakot említve. Nem lehet ugyanis gazdasági folyamatokat értelmezni teljesen lehatárolt időszakokban, hiszen a 2005-ös állapotokra hatottak az előző évek történései, csak hogy egy példát említsek. A dolgozat címéből kiindulva azonban a 2005-2010-ig terjedő időszak eredményeit fogom lényegesnek tekinteni. Itt hívom fel továbbá a tisztelt olvasó figyelmét arra, hogy a dolgozatban szereplő adatokra vonatkozó érvényességet 2010. március 31-es dátummal lezárom. Szlovénia gazdasági fejlődése Szlovénia az európai kontinens - és 2004 óta az Európai Unió - legkisebb országai közé tartozik. Kétmilliós népessége miatt könnyen alkalmazkodó, ugyanakkor erősen külkereskedelem függő országról beszélünk. Alkalmazkodóképességét mi sem bizonyítja jobban, mint a rekord sebességű euró bevezetés. Szlovénia és az euró A 2004-es csatlakozástól számítva mindössze három évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az újonnan belépett Szlovénia áttérhessen az euró használatára. Ez az idő jóval kevesebb annál, mint amire szüksége lesz bármely más Szlovéniával együtt csatlakozó országnak a maastrichti kritériumoknak való megfeleléshez. Az euró 2007. január 1-es bevezetését követően fél évig, júniusig kellett a szlovén üzleteknek a régi toláros, és az eurós árakat egyidejűleg feltüntetni. Ezalatt 16
ellenőrök ügyeltek arra, hogy az átváltás a megszabott 239,640 árfolyamnak megfeleljen. Június után már csak az eurós árak léteztek az országban. Az átmenetet az is megkönnyítette, hogy a szlovéneknek nem igazán volt jól megszokott, bevésődött régi pénznemük. 1991-ig fizettek a jugoszláv dínárral, később a tolárt használták. Az érték meghatározására azonban a német márka volt használatos, és az euró megjelenése óta egyre több helyen használható volt az Unió pénzneme is, még a szlovén bevezetés előtt. Nehéz egész pontosan behatárolni, hogy milyen okai lehettek a szlovének mérföldes előnyének a 2004-es csatlakozó sáv előtt, a maastrichti szempontokat figyelembe véve. A sok lehetséges ok közül az egyik, talán legfontosabb lehet az a Jeffrey Sachs amerikai közgazdász által javasolt külgazdasági stratégia, amely alapján a szlovén külpolitika jóval óvatosabban viszonyult a külföldi tőke beáramláshoz, és a külföldi kézre privatizáláshoz, mint csatlakozó társai. Ez által ugyan le kellett mondania egy gyors növekedésről, ami közvetlenül a rendszerváltást követő privatizációk miatt más szomszédos, illetve hasonló helyzetben lévő országokban mutatkozott, ugyanakkor Szlovénia így megtartotta stratégiailag fontos iparágait, és ez később a stabil államháztartáshoz, így közvetve az euró bevezetéséhez segíthette a kis országot. (Forrás: Kitekintő - Az éltanuló: Szlovénia Euro-mérlege 2007. május 7.) Szlovénia külkereskedelme Amint azt az euró bevezetéséről szóló bekezdés előtt említettem, azon kívül, hogy Szlovénia alkalmazkodóképességben erős, akárcsak hazánk, erősen függő ország is, mégpedig függ a környező, nagyobb gazdasági erőt képviselő országokkal folytatott külkereskedelemtől. Ez abból is látható, hogy Szlovénia GDP-jében fontos hányadot képviselnek a külkereskedelemi áruforgalmak és szolgáltatások. Hozzávetőlegesen kétharmad része a szlovén külkereskedelemnek EU tagállammal bonyolítódik le. Ezek az országok a következők: Németország (Bajorország), Olaszország (Friuli, Venezia, Giulia), Ausztira (Karintia, és Stájerország) Franciaország, Magyarország, és Hollandia. Az EU-n kívüli 17
legfontosabb partnerek természetesen Horvátország, továbbá az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország. (Forrás: Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara) 1. táblázat: Szlovénia külkereskedelme Szlovénia külkereskedelmi mutatói 2006 2007 2008 Export millió euróban 20 601 24 090 25 217 Import millió euróban 20 759 24 563 26 056 Forrás: Eurostat (ITD Hungary) Külkereskedelmi stratégia szempontjából különböző irányvonalak figyelhetők meg Szlovéniánál. Az egyik ilyen irányvonal, és talán ez tekinthető a legfontosabbnak, hogy a már meglévő EU-s piacokat megtartsák, illetve erősítsék. Ebben a tekintetben a 2009-es év nem volt szerencsés a szlovének számára. Az egyik legjelentősebb ilyen EU-s piac az autóiparban jelentkezett 2009 előtt, mégpedig a Szlovén Renault gyárból küldött export piacaként. 2009 márciusától azonban a Renault francia kormányzati nyomásra megszüntette gyárát Szlovéniában, ezzel 400 munkahelyet visszahelyezve az anyaországba, és mintegy 1,76 milliárd eurós export forgalomtól fosztva meg a szlovén gazdaságot. (Forrás: Szabad Föld: Fejre áll Szlovénia gazdasága? 2009. március 20.) Szlovénia gazdasági fejlődése az elmúlt 5 éves időszakban Szlovénia a 2004-es EU csatlakozást követően is megőrizte stratégiai gazdasági ágazatai nagy részét, sok bírálat is érte a tartózkodó privatizációs stratégiája miatt. Gazdasága stabil maradt, és céltudatos, következetes gazdaságpolitikával tört az euró zónához való csatlakozás felé. A GDP növekedés is stabil maradt, 2006-ra 5,9 %-kal nőtt a gazdaság, 31 milliárd euróra. A következő évre a GDP 34,5 milliárd euró volt, 2008-ra pedig elérte a 37,1 milliárd eurót, ami 6,8%, majd 3,5%-os növekedést jelent. (Eurostat) 2008-ra tehát megfigyelhető a növekedési 18
ütem lassulása, ez részben már a gazdasági válság előszelének is tekinthető. A 2007-es kimagasló gazdasági teljesítmény azzal magyarázható, mint azt korábban már említettem, hogy több jelentős beruházás el lett halasztva az állam részéről, annak érdekében, hogy fenntartsák az államháztartás egyensúlyát az euró bevezetéséhez. Az euró zóna csatlakozást követően ezen beruházások hirtelen megindulása nagymértékben hozzájárult a térségben kiemelkedő növekedéshez. Az euró bevezetése miatt aggodalomra adott okot az a feltételezés, hogy megnövelheti a csatlakozás az inflációt, ez azonban nem következett be, illetve nem olyan mértékben, ahogy arra számítottak. A GDP termelésének megoszlásában a szolgáltatások képviselik a legnagyobb arányt, 60% felettit. A feldolgozóipar 35%, míg a mezőgazdaság csak 2-3%-os arányban vesz részt a bruttó hazai termék előállításában. (Forrás: ITD Hungary Zrt. : Szlovénia) 2. táblázat: Szlovénia gazdasága Szlovéniai gazdasági mutatók 2006 2007 2008 A GDP növekedése %-ban 5,9 6,8 3,5 A GDP értéke milliárd euróban 31 34,5 37,1 Egy főre jutó GDP folyó áron 15 400 17 100 18 200 Infláció %-ban 2,5 3,8 5,5 Munkanélküliségi ráta %-ban 6 4,9 4,4 Folyó fizetési mérleg egyenlege millió euróban -772-1 455-2 054 Költségvetés egyenlege a GDP %-ában -1,3 0,5-0,9 Forrás: ITD Hungary 19
Hazánk gazdasági kapcsolata Szlovéniával Magyarország, azon kívül, hogy szomszédos Szlovéniával, több okból is stratégiailag fontos partnere az országnak. Az egyik legfontosabb dél-nyugati irányba vezető tranzit útvonal, amely a mi hazánkon is áthalad, keresztülmegy a magyar-szlovén határon is. Az elmúlt években felértékelődött mindkét fél számára a magyar szlovén viszony, hiszen 2004-től mindkét ország perifériális szerepet kapott az Unión belül. A logisztika, és az energetika terén érezhető erősödő együttműködés a két fél között. A külkereskedelmi kapcsolatra a két ország között jellemző, hogy Magyarországnak export többlete van Szlovéniával szemben. Ez főként a feldolgozott termékekből, mezőgazdasági termékekből, és a gépgyártásból kerül ki. A külföldi tőkeáramlással kapcsolatban megjegyezhető, hogy a legjelentősebb magyar cégek, amelyek Szlovéniában befektettek a Mol, MASPED, Magyar Alumínium, illetve 2008-tól az Allianz Hungária. Az alábbi táblázatban a legfontosabb árucikkek, és azok forgalma láthatók a magyar-szlovén külkereskedelmi viszonylatban, magyar szemszögből. Az értékek millió euróban vannak megadva. 3. táblázat: Magyar szlovén kereskedelem Export Import Egyenleg Árucikkek 2007 2008 2007 2008 2007 2008 Élelmiszer, ital, dohány 108,4 140,5 60,9 38 47,5 102,5 Energiahordozók 86,3 134 8,1 24,3 78,2 109,7 Feldolgozott termékek 225,2 255,7 261,4 269,1-36,3-13,4 Nyersanyagok 47,1 41,3 11,5 13,9 35,6 27,5 Gépek, gépi berendezések 296,1 279,4 282,5 310,4 13,7-31 Összesen 763,1 850,9 624,4 655,7 138,7 195,3 Forrás: KSH 20