Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása,

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014"

Ede Gulyás
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc

2 A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt a 2. világháború előtt

3 A szovjet érdekszférába kerüléssel a nemzetközi gazdasági kötődés átalakult

4 A tervgazdaságok hatalmi - geopolitikai keretei Katonai szembenállás: Varsói Szerződés versus NATO Termelés-szakosítás: KGST (ami nem a Közös Piacnak megfelelő logikát követte); elszámoló árak, transzferábilis rubelben elszámolt naturális árucsere (barter) Fokozatos dollarizálódás az 1970-es évektől; kényszerű nyugati nyitás engedélyezése. Kereskedés fél-piaci alapon a harmadik világgal ( el nem kötelezett népek ) Technológia-import: a Nyugat önvédelmi eszköze a COCOM

rubelben elszámolt naturális árucsere (barter) Fokozatos dollarizálódás az 1970-es évektől; kényszerű nyugati nyitás

5 Külső eladósodás és gazdaság-szerkezeti bajok: nemzetközi függésünk kettős: KGST + tőkepiac) Adósságválságok Lengyelország 1981* 1993 Magyarország 1981, Románia Jugoszlávia 1988*- Bulgária 1990* Szovjetunió (Oroszország) 1998* * Nemzetközi fizetésképtelenség

Magyarország 1981, 1989-1990 Románia 1982-1987 Jugoszlávia 1988*-

6 Örökségek és teendők külső adósságok felhalmozódása: finánchitelek, kötvénykibocsátás az 1970-es évek közepétől. A külső fizetésképtelenség elől bemenekülés az IMF/VB tagságba. Makrogazdasági stabilizációs teendők. Elfojtott és nyílt infláció (1989: évi 17 % a fogyasztói árindex). Nyomott energia-árak, energia-igényes ipari szerkezet és nagy kommunális energiafogyasztás. Piaci liberalizálás kell, energiaáremelés szükségessége, ipari átstrukturálás Rejtett munkanélküliség ( vattadolgozók ), szociális okokból összenyomott bérarányok. Munkaerőpiac kell, munkanélküli-ellátás megteremtésének szükségessége, átképzés (kellett volna.) 60% keleti, 40 % nyugati export: teljes külkereskedelmi nyitás, a KGST-től függő termelések leállítása, átállítása Túlsúlyos állam, döntően állami (nem-magán) tulajdon. Privatizáció, államtalanítás

Piaci liberalizálás kell, energiaáremelés szükségessége, ipari átstrukturálás Rejtett munkanélküliség ( vattadolgozók ), szociális okokból összenyomott bérarányok.

7 A magyar gazdaság gyors visszaintegrálódása 1990 után A külföldi működőtőke a hajtóerő

8 Eltérő privatizációs utak a térségben az 1990-es évek első felében: sok hasonlóság 20 év múlva Technikák (1) Értékesítés külső tulajdonosnak (2)MBO/ munkavállalói részvény (3) kupon (4) Kárpótlás, természetbeni visszaadás (5) egyéb módszerek (6) marad állami kézben Cseh Köztársaság 50 % kupon - 10 % egyéb - 40 % marad állami Magyarország 40 % értékesítés % egyéb % marad állami Lengyelország 14 % MBO % egyéb % marad állami

(5) egyéb módszerek (6) marad állami kézben Cseh Köztársaság 50 % kupon - 10 % egyéb - 40 % marad állami

9 A KKE térség sajátossága: a pénzügyi szektor döntően külföldi kézben 9

10 Modern gazdasági szerkezetű ország lett hazánk

11 Magyar makrogazdasági adatok: Rendszerváltási sokk Bokroscsomag Kiigazítás EU nyomásra Világgazdasági krízis GDP Lakossági fogyasztás Állóeszköz-felhalmozás

12 A relatív magyar elmaradás és az utolérési gondolat továbbélése

13 Gazdasági növekedésünk nem lett elég az érdemi konvergenciához

14 A magyarországi ipar impozáns mutatója: a nagy hozzáadott-értékű termékek arány a kisebb haétermékekhez képest

15 Fogyasztási színvonal: nem sokat fejlődött máig

16 A 2008-as válságra nem tudott dinamikusan reagálni a gazdaság egésze MNB Inflációs jelentés, 2014 szeptember = GDP Fogyasztás Export Beruházás

150 2007 = 100 140 130 120 110 100 90 80 70 2007 2008 2009

17 A fizetési mérleg viszont nagyot javul: exporttöbblet, uniós források % % Áru- és szolgáltatásegyenleg Jövedelemegyenleg Transzferegyenleg Külső finanszírozási képesség

2012 2013 2014 16 14 12 10 8 6 4 2 0-2 -4-6 -8-10 Áru- és

18 A magyar vásárlóerő csekély maradt a hagyományos referencia-térségekhez mérve forrás: GfK, okt.

19 A jövedelemi aránytalanságok nagyok, és nem csökkennek

20 A szerkezetváltás sajátosságai és következményei A magánosítás rendezetten lezajlott, de erősen duális gazdasági szerkezethez vezetet ( multik és mi ) A magyar termelékenység, energiahatékonyság sokat javult az első évtizedben ütemvesztés a második tíz évben, térségi visszacsúszás a harmadik évtizedben Az állami újraelosztás aránya tartósan nagy maradt, a politika gazdasági jelenléte és súlya nagy, az államháztartás egyensúlya törékeny, adóssága nagy Területi és réteg-aránytalanságok nagyok, és a modernizáció menetében tovább nőttek A társadalmi szerkezet, értékrend, világkép: meghökkentően erősen és sokáig velünk él a kádárizmus

újraelosztás aránya tartósan nagy maradt, a politika gazdasági jelenléte és súlya nagy, az államháztartás egyensúlya törékeny, adóssága nagy Területi és

21 A kapitalizmus (piacgazdaság) támogatottsága nálunk nagyon meggyengült a válságévre

Hasonló dokumentumok

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2017. október 12. Célkitűzések