A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika

Átírás

1 A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA Gazdaság, társadalom és politika

2 Hideg szomszédság? Balti gazdaság függetlenedése a volt szojvet piactól? Energetikai kockázat? Kisebbségi kérdés, orosz ellenesség? Külpolitikai frakció, belpolitikai kérdések

3 Térbeli elhelyezés Balti-térség (forrás: Észtország: fő, orosz anyanyelvű (30,7%) Lettország: fő, orosz anyanyelvű (37%) Litvánia: fő, orosz anyanyelvű (6,5%) Oroszország nyugaton természetes határának a Balti-tengert tekinti, tehát a balti országok területét is magáénak vallja. (1710) A legtöbb orosz a balti országok függetlenségét nem is tekinti másnak, mint Oroszország abnormális gyengeségéből adódó sajnálatos következménynek.

4 Szovjet pozíció, gazdasági önállóság Észtország: Import 5,4%, export 10,4% Feldolgozóipar, szolgáltatási szektor (turizmus, tranzitkereskedelem, pénzügyi szolgáltatások), K+F (IT) Tigrisugrás projekt Villamos-energia terén Észtország 90 százalékban önellátó

5 Szovjet pozíció, gazdasági önállóság Lettország: Import 16,2%, export 8,7% Gép- és élelmiszeripar, tranzitkereskedelem, pénzügyi szolgáltatások. Jelentős (75% körüli) mérleghiány! Külkereskedelme 80%-ban EU tagállamokhoz köthető.

6 Szovjet pozíció, gazdasági önállóság Litvánia: Import 30%, export 16% 1997-ben teljes exportjának 45%-a irányult a volt szovjet tagköztársaságokba, 2005-re ez az arány 18%-ra mérséklődött. fokozatosan egyre nagyobb teret nyernek az olyan tudásalapú gazdasági ágak, mint a biotechnológia, mechatronika, lézer, vagy az információtechnológia.

7 Társadalom: Másodrangú lakosság Nemzeti-etnikai azonosság megerősödése és heterogenitás problémája. Szovjetuniótól való függetlenedés referendum kisebbségek körében: Észtország 60% Lettország 66% (lakosság 30% szavazati jog nélkül) Litvánia 68%

8 Észtországi kisebbségi lét (31%) Észt alkotmány preambuluma: Észtország népe azért fogadta el ezt az alkotmányt, hogy az örökre biztosítsa az észt nemzet fennmaradását. 1990: szavazati jog nélkül (1992 PM választásra kaptak) 1993: államfolytonossági törvény (1938): 2 év helyben lakás, észt nyelv ismerete, hűségeskü, szovjet katonai-biztonsági szervek tagjainak kizárása. Nyelvtörvény: 89: 15% 2000: 40%

9 Lettországi nemzetiségi lét (37%) 1990: Állampolgárság feltételei az észtországival azonosak, de 16 év eltöltése szükséges. ( 94: 5 év) 1990: Szavazati jog megvonás 1998: Nyelvismeret hiányában képviselő visszahívás 100% 80% 60% 40% 20% Lettország nemzetiségi összetétele 0% Forrás: tankönyv más litván lett

10 Litvánia homogenitása (6,5%) Állampolgársági követelmény: legalább az egyik nagyszülő litván származása. Visaginasban lengyel többség. Országosan 7%. Litvánia nemzetiségi összetétele 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Forrás: tankönyv egyéb lengyel orosz litván

11 Politikai megosztottság Kölcsönös vádak: Orosz részről: nyugati individualizmus Balti részről: keleti kollektivizmus Az Észt és Lett állampolgársági törvény ellen az EU többször is fellépett (pl. Balladur-terv). Mérséklés: 1999-ben Helyhatósági politikai szembenállás nemzetiségi téren Lett kormány probléma? (2015) Külföldi Orosz Ortodox Egyház és az orosz kormányzat kapcsolata

12 AMBRUS MÓNIKA (2004): Lettország-állampolgárnak lenni vagy nem (állampolgárnak) lenni? - In: Külügyi szemle, Magyar Külügyi Intézet Budapest, 3. évf sz., pp DÉZSI TÍMEA (2009): Ziegler, Ch. E.: Oroszország, In: Kisebbségkutatás, Lucidus Kiadó Budapest, 18. évf. 1. sz., pp KOBRINSZKAJA, IRINA (2006): Oroszország és Közép-Kelet-Európa: tizenöt és múltán - In: Az elemző: Közép és kelet-európai politikai és gazdasági szemle, Globális Tudás Alapítvány Budapest, 2. évf. 1. sz., pp KORMOS ZOLTÁN (2006): Az Európai Unió és Oroszország gazdasági kapcsolatai - In: Európai tükör, Magyar Köztársaság Külügyminisztérium Budapest, 11. évf. 11. sz., pp p. KURTH, JAMES (1999): The Baltics: Between Russia and the West - In: Current History, Current History Magazine Philadelphia (US-PA), 10. sz., pp LUDVIG ZSUZSA (2007): Az EU-Oroszország energiadialógus - In: Köz-gazdaság: tudományos füzetek, Budapesti Corvinus Egyetem Budapest, 2. évf. 2. sz., pp LUDVIG ZSUZSA (2004): Oroszország és a kibővült Európai Unió gazdasági kapcsolatai. Közlekedés vitákkal lassítva - In: Közgazdasági szemle, Közgazdasági Szemle Alapítvány Budapest, 51. évf. 9. sz., pp LUIK, MATI (2005): Észtország: soknemzetiségű környezet - In: Az elemző: Közép és kelet-európai politikai és gazdasági szemle, Globális Tudás Alapítvány Budapest, 1. évf. 2. sz., pp LUKÁTS JÁNOS (2000): Westle, B.: Etnikai összetartozás, nemzeti azonosság - Baltikumi körkép - In: Kisebbségkutatás, Lucidus Kiadó Budapest, 9. évf. 4. sz., pp RADNÓTY PÉTER (2006): Oroszország és a kelet-közép-európai térség gazdasági fejlődési különbségeiről és azok okairól - In: Külügyi szemle, Magyar Külügyi Intézet Budapest, 5. évf sz., pp SZATMÁRI LÁSZLÓ (2008): A NATO - Oroszország Tanács - In: Külügyi szemle, Magyar Külügyi Intézet Budapest, 18. évf., Internetes melléklet, pp VIATCHESLAV MOROZOV (2004.): Russia in the Baltic Sea - In: Region Cooperation and Conflict, SAGE Publications Oaks (US- CA), 39. évf. 3. sz., pp VINCZE IBOLYA (2008): Közép-Kelet-Európa, Oroszország és Kína. Átmeneti országok tapasztalata összehasonlító nézőpontból - In: Eszmélet, Eszmélet Sajtó Alapítvány Budapest, 20. évf. 78. sz., pp ZOLTÁN ANDRÁS (2004): Polesuk, Vadim: Az orosz nyelv és Észtország nyelvpolitikája 1991 után - In: Kisebbségkutatás, Lucidus Kiadó Budapest, 13. évf. 2. sz., pp Köszönöm a figyelmet!