Dr. Fazekas András István Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban. Problémafelvetés, célkitűzés

Átírás

1 Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban Problémafelvetés, célkitűzés A Magyar Energetika 2010/11-12 számában Az EU szerepe és súlya a klímaváltozás elleni globális küzdelemben címmel jelent meg egy áttekintő értékelés, amely az üvegházhatású gázok és ezen belül a CO 2 -kibocsátás globális, regionális és országonkénti alakulásával kapcsolatos legfontosabb tényeket foglalta össze. A klímaváltozás elleni küzdelem az EU energiapolitikájának egyik középponti célkitűzése, amely a hazai energiapolitikában is meghatározó szerepet játszik. Jelen összeállítás az említett cikkhez kapcsolódóan tovább elemezi a CO 2 -kibocsátás alakulását 1, most az EU tagországokra összpontosítva, szemléltetve olyan összefüggéseket, tényeket, amelyek talán kevésbé ismertek a szélesebb szakmai és nem szakmai közvélemény számára. Az összefoglaló egyrészt céljának tekinti annak bemutatását, hogy az egyes EU tagállamok milyen szerepet játszanak a régiós célkitűzések megvalósításában, másrészt annak szemléltetését, hogy milyen a kibocsátás-csökkenés szektoriáliságazatonkénti megoszlása, milyen trendek jellemzik a kibocsátás alakulását az egyes gazdasági szektorokban. Általános tapasztalat szerint ugyanis kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert az, hogy az egyes tagországok különböző, itt nem tárgyalt okok miatt igen eltérő mértékben vesznek rész a régiós szintű célkitűzések megvalósításában. Másképpen fogalmazva ez azt jelenti, hogy az uniós eredmények valójában (döntően) néhány tagállam erőfeszítéseinek eredményeként adódnak. Ez természetesen nem az egyes tagállamok klímavédelmi erőfeszítéseinek lebecsülését, minősítését jelenti, hanem pusztán ennek a kevésbé ismert ténynek a bemutatását. A CO 2 -kibocsátás és kibocsátás-csökkenés szektoriáliságazatonkénti megoszlásának ismeretében megítélhető, hogy milyen lehetőségek vannak a további kibocsátás-csökkentés megvalósítására, s mely területen lehet jelentős előrelépést tenni a régiós célkitűzések megvalósítása érdekében. 1 Jelen összeállításban közölt adatok forrása: Hans-Joachim Ziesing: Differenzierte Entwicklung bei insgesamt weiter steigenden weltweiten CO 2 -Emissionen. Energiewirtscahftliche Tagesfragen, 59. Jg. p Az adatok a forrásként szolgáló cikk megjelenésekor még nem voltak véglegesített adatok. Az eredeti forrás: BIP Statistical Review of the World Energy. FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc /19

2 Előzmények A célul kitűzött elemzések szorosan kapcsolódnak a korábbi vizsgálatokhoz, mintegy azok eredményeire épülnek. Az üvegházhatású gázok, és ezen belül szén-dioxid kibocsátás alakulásának, a globális trendeknek az elemzésekor megállapítást nyert, hogy az, hogy 1990 és 2008 közötti tárgyidőszakban a világ összes CO 2 -kibocsátása 8167,5 Mt-val növekedett, azaz az évi 22010,5 Mt értékről 30178,0 Mt értékre változott 19 év alatt. Ugyanebben az időszakban a bővítés előtti Európai Unió (EU-15) tagországai összességében 16,4 Mt kibocsátás-csökkenést tudtak elérni (1. ábra). Jóllehet ez az érték (-16,4 Mt) elenyésző a világ egészében megvalósult kibocsátás-növekedéshez (+8167,5 Mt) képest, hiszen a globális kibocsátásnövekedés mintegy ötszázszor (!!!) nagyobb volt az EU-15 régió kibocsátáscsökkentésénél, nem megalapozott jelentéktelennek minősíteni ezt az elért eredményt. Az EU régió kibocsátás-csökkentésének tárgyilagos értékelésekor abból kell kiindulni, hogy nem történt növekedés ebben a régióban, ami már önmagában igen jelentős eredmény, más régiókkal való összehasonlításban (2. ábra). Az ötszázszoros különbségnek tehát nem az EU régión belüli energiapolitikai erőfeszítések eredményességének megítélése szempontjából van kiemelt jelentősége, hanem sokkal inkább annak a kérdésnek a szempontjából, hogy vajon van-e reális esély a globális trendek megfordítására, lényegi megváltoztatására. E kérdéskörnek az elemzése azonban nem tárgya e vizsgálódásnak, jóllehet e kérdésnek hosszabb távon, különösen abban az esetben, ha nem sikerül nemzetközi megállapodást tető alá hozni a Kyoto megállapodásban foglaltak folytatására vonatkozóan, igen súlyos politikai következményei lehetnek az EU régióban, az EU energiapolitika területén. A széndioxid-kibocsátás alakulása az EU régióban 1990 és 2008 között A vizsgálati tárgyidőszakban az Európai Unióban igen jelentős változások zajlottak le, többek között a régió igen jelentősen kibővült új államok csatlakozása révén. Az új tagállamok zöme a korábban tervgazdálkodást folytató, volt szocialista országok közül került ki. Közismert, hogy ezekben az országokban a rendszerváltást követően igen jelentős gazdasági visszaesés következett be, így az ipari termelésben is, s ennek, valamint a gazdasági szerkezet átalakulásának eredményeképpen igen jelentősen csökkent ezekben az országokban az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ez a körülmény indokolja, hogy ezeket a tagállamokat célszerű külön is vizsgálni a régiós szintű adatok elemzésekor. FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc /19

3 Az 1. táblázat az ún. régi EU tagállamokra (EU-15) vonatkozóan összegzi a széndioxid-kibocsátás alakulását. Az EU-15 régió széndioxid-kibocsátása ben 3364,9 Mt volt. Ez az érték lényegileg nem változott a vizsgált 19 év során, 2008-ban 3348,5 Mt volt a kibocsátás, azaz 16,4 Mt-val kevesebb, mint a tárgyidőszak elején. A 2. táblázat a tárgyidőszakbeli kibocsátás-változás százalékos értékeit adja meg. Az adatokat elemezve megállapítható, hogy az EU-15 régióban Németország (1035,6 Mt (1990)), Nagy-Britannia (591,3 Mt (1990)), Olaszország (434,7 Mt (1990)), Franciaország (398,0 Mt (1990)) és Spanyolország (228,4 Mt (1990)) az öt legnagyobb széndioxid-kibocsátó ország. Németország kibocsátása meghatározó abszolút értékben, hiszen a második legnagyobb kibocsátó ország, Nagy-Britannia széndioxid-kibocsátása gyakorlatilag a fele a németországi értéknek. Franciaország kibocsátása mindössze 40 %-a a német kibocsátásnak. Igen érdekes, hogy Olaszország széndioxid-kibocsátása meghaladja Franciaország széndioxid-kibocsátását, jóllehet Olaszországban összességében kisebb a fűtési célú energiafelhasználás. Nyilvánvalóan döntő szerepe van ebben a francia atomerőműveknek, a nukleáris bázisú villamosenergia-termelésnek. A kibocsátás tárgyidőszakbeli alakulását vizsgálva megállapítható, hogy mind abszolút értékben (-204,6 Mt), mind arányaiban (-19,8 %) Németország kibocsátás-csökkentése a meghatározó. Németország, Nagy-Britannia (-51,0 Mt) adta az EU-15-beli kibocsátáscsökkentés abszolút döntő részét, ezen túlmenően a kibocsátás abszolút értékben csak Belgiumban, Dániában és Svédországban (valamint Luxemburgban) csökkent (!). Ezen államok abszolút értékbeli kibocsátás-csökkentése azonban szinte elhanyagolható a Németországban és Nagy-Britanniában realizált értékhez képest. Kevéssé ismert talán, hogy mind abszolút értékben (+ 119,9 Mt), mind arányaiban (+52,5 %) Spanyolországban növekedett a legnagyobb mértékben a kibocsátás. Igen jelentős még a kibocsátás-növekedés Olaszországban (+42,7 Mt). Ez a növekedés azonban arányaiban csak +6,9 %- os növekedésnek felel meg. Kiemelendő még a Görögország, ahol +36,2 %-kal több széndioxidot bocsátottak ki a tárgyidőszak végén, mint az 1990-es bázisévben. Még nagyobb arányú a növekedés Portugáliában, itt ugyanez az arányszám +39,8 %. A 3. és 4. táblázat az EU-12 régióban, vagyis az újonnan csatlakozott tagállamokra vonatkozóan mutatja a széndioxid-kibocsátás alakulását 1990 és 2008 között. A régióban 1990-ben 1039,3 Mt volt a széndioxid-kibocsátás. Ez az érték a korábbiakban már említett folyamatok következtében 2008-ra 801,1 Mt értékre csökkent. Ez a csökkenés abszolút értékben -238,2 Mt volt, arányaiban pedig -22,9 %-os csökkenésnek felel meg. Világosan kell látni, hogy ez a kibocsátás-csökkenés nem célirányos energiapolitikai intézkedések következménye, hanem nem tervezett, az energiapolitika hatókörén kívül levő folyamtok eredménye. A régióban a legnagyobb mértékű kibocsátás-csökkenés FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc /19

4 Romániában következett be (-62,5 Mt, -36,3 %). Harminc millió tonna körüli értékkel csökkent a kibocsátás Lengyelországban (-32,1 Mt), Csehországban (-37,1 Mt), Bulgáriában (-28,3 Mt). Igen jelentős 50 % körüli volt arányaiban a csökkenés a balti országokban (Litvánia: -55,8 %, Lettország: - 53,8 %, Észtország: - 47,1 %). A tárgyidőszakban ugyanekkor Ciprus megduplázta (!) a CO 2 -kibocsátását (4,2 Mt 8,4 Mt). Magyarország ben, vagyis a tárgyidőszak kezdetén 72,5 Mt szén-dioxidot bocsátott ki. Ez az érték 2008-ra 57,5 Mt értékre csökkent, vagyis 15,0 Mt-val volt kevesebb a tárgyidőszak végén. Arányaiban Magyarországon 20,7 %-kal csökkent a kibocsátás a vizsgált 19 éves időszakban. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának abszolút értékbeli, és aránybeli alakulását mutatja be az EU-15 régióban az 5. és 6. táblázat, míg az EU-12 régió adatai a 7. és 8. táblázatból olvashatók ki. Kiemelendő, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének a területén (ami értelemszerűen magában foglalja a széndioxid-kibocsátást is) az EU már jobb eredményeket ért a vizsgálati tárgyidőszakban. Az okok nem szorulnak külön magyarázatra, hiszen a szén-dioxidon és metánon kívül az üvegházhatást okozó gázok jó részének ipari és háztartási célú használatát jogilag tiltották. A jelentős és gyors kibocsátás-csökkenés ennek tudható beebben az esetben döntően jogi (tiltó) szabályozás eredményeképpen csökkent a kibocsátás (például a VOCs használatának tiltása stb.).. Az EU-15 régióban a tárgyidőszakban -5,7 %-os csökkenést értek el, ami abszolút értékben -240,3 Mt kibocsátás-csökkenésnek felel meg. A megfelelő értékek az EU-12 régióban, vagyis az újonnan csatlakozott tagállamok körében: -509,6 Mt és -33,8 %. A CO 2 -kibocsátás szektoriáliságazatonkénti megoszlása Igen érdekes megállapítások tehetők a széndioxid-kibocsátás szektoriáliságazatonkénti megoszlásának adatait vizsgálva. A táblázat tartalmazza az erre vonatkozó adatokat, különbontva az EU-15, illetve az EU-12 régiót. A táblázatokban megtalálhatók az egyes főbb szektorok abszolút értékbeli kibocsátásai, és a szektorok közötti arányokat tartalmazó adatok is. AZ EU-15 régióban az energiaipar részesedése a legjelentősebb az összes CO 2 - kibocsátáson belül. A tárgyidőszak első évében, 1990-ben az összes kibocsátás 34,3 %-áért volt ez a szektor felelős. A tárgyidőszak végére ha nem is jelentős mértékben de valamelyest növekedett ez az arány, ekkor az összes kibocsátásnak 35,6 %-a az össze kibocsátásnak származott az energiaipartól. A korábban tervgazdálkodást folytató országokban, a volt szocialista országokban az energiaipar részesedése az összes széndioxid-kibocsátáson belül FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc /19

5 szignifikánsan jellemzően magasabb volt. A kibocsátott szén-dioxid fele ebből az szektorból iparágból/ágazatból származott. Érdekes módon az aránybeli ágazat részesedése (50,1 %) ebben a régióban sem változott a vizsgált tárgyidőszakban. Az EU-15 régióban a második legnagyobb kibocsátó a közlekedési szektor. Ennek aránybeli részesedése jelentősen nőtt a vizsgált 19 év alatt. Míg 1990-ben 20,5 %-a az összes kibocsátásnak e szektorból származott, addig 2008-ra ez az arány 25,1 %-ra nőtt. Az újonnan csatlakozott tagállamokban a közlekedési szektor ágazat részesedése az összes kibocsátáson belül eleve kisebb volt, 1990-ben mindössze 7,6 %-ot tett ki, azonban a részarány 2008-ra megduplázódottmegkétszereződött, ekkor 14,5 % volt. A növekedés a feldolgozóipar aránybeli részesedésének rovására következett be. A közlekedési szektor ágazat kibocsátása a tárgyidőszakban az EU-15 régióban 23,7 %-kal nőtt, sokkal nagyobb növekedés volt azonban az EU-12 régióban, itt a közlekedési szektor 2008-ban 45,2 %-kal bocsátott ki több szén-dioxidot, mint 1990-ben. Érdekes, hogy az EU-12 régióban az energiaipar kibocsátása 25,1 %- kal csökkent a tárgyidőszakban, míg az EU-15 régióban ugyanekkor +5 %-os kibocsátás-növekedés volt tapasztalható. Összefoglalás A bemutatott tények alapján megállapítható, hogy az Európai Unió által az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkenése terén elért eredmények döntően néhány ország (abszolút meghatározó módon mindenekelőtt Németország és Nagy-Britannia) kibocsátás-csökkentésének eredményeképpen adódnak. Az unió tagállamainak jelentős részében mind abszolút értékben, mind arányaiban igen jelentős mértékben növekedett az üvegházhatású gázok kibocsátása. Az újonnan csatlakozott tagállamok esetében igen jelentős volt a kibocsátáscsökkenés, azonban mint erre márt korábban utaltunk ez nem célirányos energiapolitikai intézkedések eredményének tudható be. Az okok, részletes elemzése nem célja ezen összeállításnak (s ezt ismeretbeli ésa terjedelmi korlátok egyébként sem tennék lehetővé). FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc /19

6 á Formázott: Betűtípus: 10 pt, Félkövér 1. ábra Az EU és a világ CO 2 -kibocsátásának változása között 2. ábra Néhány fő régió CO 2 -kibocsátásának változása között FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc /19

7 Mt CO 2 -KIBOCSÁTÁS VÁLTOZÁS Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban 3. ábra A CO 2 -kibocsátás alakulása az EU-15 régióban az közötti időszakban A SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS VÁLTOZÁSA AZ EU-15 RÉGIÓBAN KÖZÖTT BE DK DE FI FR GR GB IE IT LU NL AU PT SE SP EU- 15 GB DE 4. ábra A CO 2 -kibocsátás változása százalékos értékben az EU-15 régióban az közötti időszakban FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc /19

8 Mt CO 2 KIBOCSÁTÁS SZÁZALÉK Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS SZÁZALÉKOS VÁLTOZÁSA AZ EU-15 RÉGIÓBAN 1990 ÉS 2008 KÖZÖTT BE DK DE FI FR GR GB IE IT LU NL AU PT SE ES EU- GB SE 15 DE 5. ábra A CO 2 -kibocsátás alakulása az új EU tagállamokban (EU-12) az közötti időszakban A SZÉNDIOXID KIBOCSÁTÁS VÁLTOZÁSA AZ EU-12 RÉGIÓBAN 1990 ÉS 2008 KÖZÖTT ES LA LI MA PL SK SL CZ HU CY BG RO EU FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc /19

9 SZÁZALÉK Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban 6. ábra A CO 2 -kibocsátás változása az EU-12 régióban az közötti időszakban SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS SZÁZALÉKOS VÁLTOZÁSA AZ EU-12 RÉGIÓBAN 1990 ÉS 2008 KÖZÖTT ES LA LI MA PL SK SL CZ HU CY BG RO EU ábra A CO 2 -kibocsátás szektoriáliságazatonkénti megoszlásának változása az EU-15 régióban a közötti időszakban FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc /19

10 Energiaipar Feldolgozóipar Közlekedés szektorok Üzemanyagfelhasználással összefüggő veszteségek Ipari folyamatok kibocsátások SZÁZALÉK Energiaipar Feldolgozóipar Közlekedés szektorok Üzemanyagfelhasználással összefüggő veszteségek Ipari folyamatok kibocsátások SZÁZALÉK Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban A SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS SZEKTORIÁLIS MEGOSZLÁSÁNAK ALAKULÁSA AZ EU-15 RÉGIÓBAN A SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS ÁGAZATI MEGOSZLÁSÁNAK ALAKULÁSA AZ EU-15 RÉGIÓBAN ábra A CO 2 -kibocsátás szektoriáliságazatonkénti megoszlásának változása az új tagállamokban, az EU-12 régióban a közötti időszakban FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc /19

11 Energiaipar Feldolgozóipar Közlekedés szektorok Üzemanyagfelhasználással összefüggő veszteségek Ipari folyamatok kibocsátások SZÁZALÉK Energiaipar Feldolgozóipar Közlekedés szektorok Üzemanyagfelhasználással összefüggő veszteségek Ipari folyamatok kibocsátások SZÁZALÉK Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban A SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS SZEKTORIÁLIS MEGOSZLÁSÁNAK ALAKULÁSA AZ EU-12 RÉGIÓBAN A SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS ÁGAZATI MEGOSZLÁSÁNAK ALAKULÁSA AZ EU-12 RÉGIÓBAN táblázat A CO 2 -kibocsátás alakulása az EU-15 régióban az közötti időszakban Változás Mt CO 2 / a FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc /19

12 BE 118,6 123,3 123,7 123,4 114,5 113,2-5,5 DK 52,8 60,6 52,9 50,2 53,2 50,2-2,7 DE 1035,6 922,7 883,7 851,7 841,2 831,0-204,6 FI 56,6 57,9 56,7 56,3 66,1 60,6 +4,0 FR 398,0 396,0 409,5 420,5 401,5 405,5 +7,5 GR 83,2 86,8 103,4 111,0 113,6 113,3 +30,1 GB 591,3 553,4 553,1 557,0 546,4 540,2-51,0 IE 32,4 35,3 44,7 47,6 47,5 46,2 +13,8 IT 434,7 445,4 462,7 490,1 475,3 464,9 +42,7 LU 12,1 9,4 8,9 12,3 11,8 11,7-0,4 NL 159,3 170,7 169,6 175,8 172,7 176,5 +17,2 AU 62,1 64,0 66,0 79,0 74,2 75,9 +13,8 PT 43,6 53,2 63,8 69,7 62,8 60,9 +17,3 SE 56,3 58,0 53,4 52,9 51,6 50,1-6,1 SP 228,4 255,3 307,7 368,0 366,4 348,4 +119,9 EU ,9 3291,7 3359,7 3465,7 3398,3 3348,5-16,4 2. táblázat A CO 2 -kibocsátás változása százalékos értékben az EU-15 régióban az közötti időszakban Országok Változás között % BE -4,6 DK -5,2 DE -19,8 FI +7,1 FR +1,9 GR +36,2 GB -8,6 IE +42,7 IT +6,9 LU -3,6 NL +10,8 AU +22,2 PT +39,8 SE -10,9 SP +52,5 EU-15-0,5 3. táblázat A CO 2 -kibocsátás alakulása az új EU tagállamokban (EU-12) az közötti időszakban Változás FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc /19

13 Mt CO 2 / a ES 37,3 18,2 15,6 16,8 19,1 19,7-47,1 LA 19,2 9,1 7,1 7,8 8,6 8,9-10,3 LI 36,1 15,2 12,0 14,4 15,9 16,0-20,2 MA 1,8 2,3 2,3 2,7 2,7 2,7 +0,9 PL 368,7 366,2 320,6 318,2 328,3 336,6-32,1 SK 62,0 44,0 40,3 40,7 38,1 39,1-22,9 SL 14,7 15,0 15,2 16,7 17,0 17,5 +2,8 CZ 164,3 131,4 127,1 126,4 129,9 127,2-37,1 HU 72,5 61,5 58,5 61,1 57,8 57,4-15,0 CY 4,2 5,4 7,7 8,0 8,3 8,4 +4,2 BG 86,3 66,4 50,5 54,0 58,9 57,9-28,3 RO 172,1 129,6 95,3 105,9 110,9 109,6-62,5 EU ,3 864,1 752,2 772,7 795,5 801,1-238,2 4. táblázat A CO 2 -kibocsátás változása százalékos értékben az EU-12 régióban az közötti időszakban Országok Változás között % ES -47,1 LA -53,8 LI -55,8 MA +47,2 PL -8,7 SK -37,0 SL +19,0 CZ -22,6 HU -20,7 CY +101,3 BG -32,9 RO -36,3 EU-12-22,9 5. táblázat Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az EU-15 régióban az közötti időszakban FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc /19

14 1990 Bázisév Változás Mt CO 2 ekvivalens / a BE 143,2 149,5 145,1 141,9 131,3 129,3-13,9 DK 69,1 76,2 67,8 63,5 66,6 63,3-5,8 DE 1215,2 1084,9 1008,2 968,9 956,1 944,6-270,6 FI 70,9 71,2 69,5 68,7 78,3 72,8 +1,9 FR 565,5 559,6 560,6 558,4 535,8 538,1-27,4 GR 105,6 110,2 127,1 131,8 131,9 130,9 +25,3 GB 774,2 715,5 677,1 656,1 640,3 630,4-143,8 IE 55,4 59,2 69,0 70,3 69,2 67,6 +12,2 IT 516,3 529,7 5469,5 573,7 552,8 541,1 +24,8 LU 13,1 10,4 10,0 13,4 12,9 12,8-0,3 NL 212,0 224,7 214,7 212,2 207,5 210,1-1,9 AU 79,0 80,5 81,1 92,8 88,0 89,5 +10,4 PT 59,3 70,3 81,7 89,2 81,8 80,1 +20,9 SE 71,9 73,6 68,2 67,2 65,4 63,8-8,1 SP 288,1 319,2 385,8 441,2 442,3 424,0 +135,9 EU ,8 4134,7 4115,0 4149,3 4060,2 3998,5-240,3 6. táblázat Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az EU-15 régióban az közötti időszakban (összesítés) 2 A bázisév a CO 2, CH 4, N 2 O esetében A HCF, PFC és SF 6 esetében bázisévként 1995 is választható volt. Az volt szocialista országok esetében a bázisév eltérhetett 1990-től (pl.: Lengyelország esetében 1988 volt a bázisév, Magyarország esetében az közötti időszak átlaga volt a bázisérték. FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc /19

15 Kibocsátás változása abszolút értékben Kibocsátás változása százalékos értékben Kyoto Jegyzőkönyvben foglalt kötelezettség Mt CO 2 ekvivalens / a % % BE -13,9-9,7 DK -5,8-8,4 DE -270,6-22,3 FI +1,9 +2,7 FR -27,4-4,8 GR +25,3 +24,0 GB -143,8-18,6 IE +12,2 +22,1 IT +24,8 +4,8 LU -0,3-2,7 NL -1,9-0,9 AU +10,4 +13,2 PT +20,9 +35,2 SE -8,1-11,3 SP +135,9 +47,2 EU ,3-5,7 7. táblázat FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc /19

16 Üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az új EU tagállamokban (EU-12) az közötti időszakban 1990 Bázisév Változás Mt CO 2 ekvivalens / a ES 41,9 20,9 18,4 19,6 22,0 22,7-19,3 LA 26,7 12,6 10,1 11,2 12,1 12,4-14,3 LI 49,1 21,8 19,2 22,6 24,7 25,1-24,0 MA 2,0 2,5 2,6 2,9 3,0 3,0 +1,0 PL 569,5 459,5 446,4 389,0 386,6 407,5-162,0 SK 73,3 52,6 48,4 49,4 47,0 48,0-25,3 SL 20,3 18,7 18,9 20,4 20,7 21,3-8,0 CZ 194,7 153,2 147,2 146,2 150,8 148,2-46,5 HU 116,5 79,8 78,0 80,4 75,9 75,4-41,0 CY 5,5 6,9 9,3 9,9 10,1 10,3 +4,8 BG 133,7 88,6 69,2 71,0 75,8 74,6-59,2 RO 276,0 180,8 135,5 149,4 152,3 151,2-124,8 EU ,3 1084,7 945,9 969,6 993,4 999,6-509,6 8. táblázat Üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az új EU tagállamokban (EU-12) az közötti időszakban (összesítés) Kibocsátás változása abszolút értékben Kibocsátás változása százalékos értékben Kyoto Jegyzőkönyvben foglalt kötelezettség Mt CO 2 ekvivalens / a % % ES -19,3-46,0 LA -14,3-53,4 LI -24,0-49,0 MA +1,0 +48,6 PL -162,0-28,4 SK -25,3-34,5 SL -8,0 +4,6 CZ -46,5-23,9 HU -41,0-35,2 CY +4,8 +87,7 BG -59,2-44,2 RO -124,8-45,2 EU ,6-33,8 3 A bázisév a CO 2, CH 4, N 2 O esetében A HCF, PFC és SF 6 esetében bázisévként 1995 is választható volt. Az volt szocialista országok esetében a bázisév eltérhetett 1990-től (pl.: Lengyelország esetében 1988 volt a bázisév, Magyarország esetében az közötti időszak átlaga volt a bázisérték. FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc /19

17 9. táblázat A CO 2 -kibocsátás szektoriáliságazatonkénti megoszlásának változása az EU-15 régióban között Megnevezés Változás SzektoriálisÁgazato nkénti részarány SzektoriálisÁgazato nkénti részarány SzektoriálisÁgazato nkénti részarány % % % Energiafelhasználá 93,2 93,1-0,1 ssal összefüggő kibocsátások - Energiaipar 34,3 35,6 +1,3 - Feldolgozóip 18,2 15,3-2,9 ar - Közlekedés 20,5 25,1 +4,6-19,6 16,5-3,1 szektorok - Üzemanyagfelhasználáss 0,6 0,5-0,1 al összefüggő veszteségek Ipari folyamatok 6,4 6,6 +0,2 kibocsátások 0,4 0,3-0,1 FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc /19

18 10. táblázat A CO 2 -kibocsátás szektoriáliságazatonkénti megoszlásának változása az új EU tagállamokban (EU-12) között Megnevezés Változás SzektoriálisÁgazato nkénti részarány SzektoriálisÁgazato nkénti részarány SzektoriálisÁgazato nkénti részarány % % % Energiafelhasználá 91,6 90,2-1,4 ssal összefüggő kibocsátások - Energiaipar 50,1 49,0-1,1 - Feldolgozóip 19,0 14,7-4,3 ar - Közlekedés 7,6 14,5 +6,9-14,9 12,0-2,9 szektorok - Üzemanyagfelhasználáss 0,0 0,0 +0,1 al összefüggő veszteségek Ipari folyamatok 8,1 9,4 +1,3 kibocsátások 0,3 0,4 +0,1 11. táblázat A CO 2 -kibocsátás változása az EU-15 tagállamokban között szektorok ágazatok szerinti megoszlásban Megnevezés Változás Mt CO 2 / a Mt CO 2 / a % Energiafelhasználással ,7 +0,9 összefüggő kibocsátások - Energiaipar 1152,7 1209,8 +5,0 - Feldolgozóipar 613,9 519,3-15,4 - Közlekedés 689,8 853,1 +23,7 - szektorok 659,6 562,1-14,8 - Üzemanyagfelhasználással 19,4 18,4-5,4 FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc /19

19 összefüggő veszteségek Ipari folyamatok 215,3 225,8 +4,9 kibocsátások 14,2 9,8-30,9 12. táblázat A CO 2 -kibocsátás változása az új EU tagállamokban (EU-12) között szektorok ágazatok közötti megoszlásban Megnevezés Változás Mt CO 2 / a Mt CO 2 / a % Energiafelhasználással 952,2 717,9-24,6 összefüggő kibocsátások - Energiaipar 520,2 389,6-25,1 - Feldolgozóipar 197,8 117,2-40,7 - Közlekedés 79,3 115,1 +45,2 - szektorok 154,6 95,5-38,2 - Üzemanyagfelhasználással 0,3 0,5 +44,9 összefüggő veszteségek Ipari folyamatok 84,7 75,1-11,3 kibocsátások 2,5 2,4-0,7 FAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02-cv_v1.docFAZEKAS_D_582_MEN_EPP_02.doc /19