Exim Országkockázati besorolás 4 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 6 (0-7) Szuverén minősítése Ba2 STABIL kilátások

Átírás

1 Georgia (Grúzia) JÚNIUS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Grúz Köztársaság Államforma köztársaság Főváros Tbiliszi Terület km 2 Népesség fő (2017) Egy főre jutó GDP USD Hivatalos nyelv grúz Hivatalos pénznem (kód) grúz lari (GEL) Magyarország export rangsorában való helyezése 67. (210 országból) GEORGIA (GRÚZIA) ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI MINŐSÍTÉSEK KOCKÁZATI BESOROLÁS Exim Országkockázati besorolás 4 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 6 (0-7) S&P Szuverén minősítése BB- STABIL kilátások Moody s Szuverén minősítése Ba2 STABIL kilátások Fitch Szuverén minősítése BB- POZITÍV kilátások

2 A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Grúzia országkockázati besorolása 4-es kategória stabil kilátássokkal, mely alapján a reláció finanszírozható és biztosítható, kivéve Abházia és Dél-Oszétia területe. ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK Grúzia 1991-ben nyerte el újra függetlenségét a Szovjetunió szétesését követően. Az ezt követő években számos belpolitikai és polgárháborús válság jellemezte az országot, melynek fő oka, hogy a területileg Grúziához tartozó, de de facto független Abházia és Dél-Oszétia 1992-ben véres polgárháborúban elszakadt Grúziától. A politikai és biztonságpolitikai kockázatok szintje jelenleg közepes. A 2012 óta hatalmon lévő Grúziai Álom nevű kormányzópárt a legutóbbi 2016 októberében tartott parlamenti választásokat is fölényesen megnyerte, mely által 115 széket szerzett meg a 150 fős grúz parlamentben, így a többségi támogatást élvező kormányzás továbbra is biztosított a belpolitikában. Az ország biztonságpolitikai kockázatai közepesek. Egy esetleges fegyveres konfliktus kiújulásának kockázata Dél-Oszétiával és Abháziával mérsékelt. Miközben külkapcsolatait igyekszik rendezni Oroszországgal, Grúzia felvételét kérte a NATO-ba, továbbá szorosabb kapcsolatok ápolására törekszik az EU-val is, melynek keretében 2016-ban társulási egyezményt kötött. Ennek köszönhetően 2017 februárjában az Európai Parlament megszavazta Grúzia vízummentességét. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI Az ország függetlenedése óta jelentős változásokon ment át gazdasági téren. Míg a szovjet éra alatt az ipar adta a GDP 90%-át, addig mára a szolgáltató szektor adja az ország bruttó nemzeti termékének 66,2%-át, míg az ipar 23,4%-át, a mezőgazdaság pedig 9,6%-át. Az ország rendkívül exportorientált, így gazdasága ki van téve folyamatosan változó világgazdasági folyamatoknak. A gazdasági növekedés kockázatai jelentősek. Az ország gazdasága a 2008-as háború előtt éves szinten 10%-kal bővült. A háború és a 2008-as gazdasági válság jelentősen visszavetette Grúzia gazdasági növekedését. Az ország gazdasági teljesítményét jelentősen befolyásolják a szomszédos országok gazdasági teljesítményei, mivel ezek a grúz export termékek legfontosabb piacai is egyben. A grúz kormány 2017 márciusában megállapodott az IMF-fel egy 285,3 M USD összegű kibővített hitelkeret megnyitásáról. A megállapodás segítségével a kormányzat számos strukturális reformprogramot indíthat a közeljövőben az infrastruktúrafejlesztés, az oktatás és a kormányzati hatékonyság javítása érdekében. A program továbbá hozzájárul a stabil makrogazdasági és közpénzügyi helyzet kialakításához is. A programnak és a kedvező makrogazdasági folyamatoknak

3 köszönhetően 2017-ben a gazdaság mintegy 5%-kal bővült a növekvő belső fogyasztásnak is köszönhetően, 2018-ban várhatóan mintegy 4,8%-kal fog bővülni. Középtávon átlagosan 4% körüli reál GDP növekedés prognosztizálható. Mindemellett folyamatosan növekszik az országba érkező nettó tőkebeáramlás is, mely 2018-ban várhatóan a GDP 13,3%-át adja majd. A gazdasági növekedés ellenére azonban alacsony az egy főre jutó nominális GDP (2017-ben 3542 USD tett ki), mely mellett a munkanélküliség szintje magas (12% feletti). A monetáris politika területén közepes kockázatok azonosíthatóak elsősorban a magasan dollarizált gazdaság miatt, mely csökkenti a monetáris politika hatékonyságát, bár a jegybank igyekszik csökkenteni a kockázatokat, úgy hogy a devizában denominált betétekre magasabb tartalékképzési követelményeket ír elő a hazai bankok számára. A közpénzügyeket tekintve jelentős kockázatok azonosíthatóak. Az államháztartás az elmúlt években folyamatosan deficites volt (2016: -4,1%; 2017: -4,1). A deficit középtávon várhatóan folyamatosan mérséklődik a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően. Az államadósság szintje közepes (a GDP 46,7%-át tette ki 2017-ben), de enyhén emelkedő trendet mutat (2018e: 47,6%; 2019e: 49%). Az üzleti környezet kockázatai közepesek. A kormányzat számos befektetésösztönző intézkedést vezetett be, többek között a jogrendszer hatékonyságának javítása és a korrupció csökkentése érdekében. A külföldi befektetések létfontosságúak a gazdaság számára, melyek főleg a víziparba, a mezőgazdaságba és a turisztikai szektorban koncentrálódnak. A kisajátítás kockázata alacsony. A fizetési kockázatok mérsékeltek. A kormányzati intézkedések hatására a korrupció szintje fokozatosan csökken, azonban még mindig jelentős. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI A külgazdasági és külső finanszírozási pozíciók kockázatai jelentősek. Grúzia folyó fizetési mérlegpozíciója évek óta erősen deficites (GDP arányosan 2016: -13,4%; 2017: -9%; 2018e: -7,6%), mivel a gazdasága erősen importigényes, azonban pozíciója folyamatosan javul az országba érkező közvetlen tőkebefektetéseknek köszönhetően. Grúzia elsődleges exporttermékei a gépjárművek, vasötvözetek, mezőgazdasági termékek és nemesfémek, míg üzemanyagot, gépeket és alkatrészeket, gabonát, egyéb élelmiszereket, és gyógyszereket importál. Főbb exportpartnerei: Oroszország, Törökország, Kína, Bulgária, Azerbajdzsán, Örményország, Németország. Importpartnerei: Kanada, Törökország, Oroszország, Írország, Kína, Azerbajdzsán, Németország. Az ország külső finanszírozási pozíció az IMF megállapodásnak köszönhetően biztosítottak. A devizatartalékok importfedezettsége megfelelő (3,3 hónap), a 3 havi konszenzusos szint felett van.

4 Az ország hagyományosan jó bilaterális kapcsolatokat ápol a környező országokkal, Oroszországgal politikai és gazdasági kapcsolatait is folyamatosan igyekszik rendezni. Az ország 2017-ben szabadkereskedelmi megállapodást írt alá Kínával a gazdasági kapcsolatok diverzifikálása érdekében. A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI A Bankszektor kockázatai jelentősek, a fejletlen bankrendszer, a bankok magas külső finanszírozási igénye, valamint az agresszívan növekvő hitelezés és a növekvő nemteljesítő hitelek aránya miatt. Az országban jelenleg 15 teljes körű jogosítvánnyal rendelkező pénzintézet működik. A teljes eszközállomány több mint 70%-a a két legnagyobb bank kezében összpontosul. AZ ORSZÁG 5 LEGNAGYOBB KERESKEDELMI BANKJA (ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAPJÁN) PIACI RÉSZESEDÉSÜK FORRÁS: NATIONAL BANK OF GEORGIA 40% 35% 36,7% 35,8% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 4,8% 4,5% 3,9% TBC Bank Bank of Georgia Liberty Bank VTB Bank Procredit Bank EXIMMEL FENNÁLLÓ KAPCSOLAT:

5 FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK E 2019E 2020E Reál GDP növekedés (%) 2,8 5,0 4,8 4,2 3,6 Éves átlagos infláció (%) 2,1 5,6 3,8 3,4 3,7 Államháztartás egyenlege (GDP %) -4,1-4,1-3,8-3,5-3,1 Bruttó államadósság (GDP %) 46,1 46,8 47,6 49,0 49,8 Folyó fizetési mérleg (GDP %) -13,4-9,0-7,6-6,8-5,0 Nettó FDI (GDP %) 8,6 10,9 10,5 10,2 9,9 Importfedezeti mutató (hónap) 3,9 3,9 3,3 3,2 3,2 Forrás: IMF, E: előrejelzés SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK Kiszámítható és stabil politikai és javuló üzleti környezet, mely kedvez a jelenlegi és jövőbeni befektetéseknek; Befektetés ösztönző jogi és adózási környezet; Csökkenő biztonságpolitikai kockázatok; IMF megállapodás növeli a makrogazdasági és közpénzügyi helyzet stabilizálódását; Az EU-val kötött társulási egyezmény nagy lehetőségeket biztosít bilaterális alapon is; A Kínával kötött szabadkereskedelmi egyezmény erősíti a gazdasági kapcsolatok diverzifikálását. GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK Megoldatlan konfliktus a két szakadár régióval; Állandósult strukturális eredetű folyó fizetési mérleghiány; A lakosság 55%-a továbbra is a mezőgazdaságban dolgozik; Magas munkanélküliség és alacsony egy főre jutó nominális GDP; Az ország NATO-hoz való esetleges csatlakozása Oroszország részéről ellenlépéseket válthat ki.

6 ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE GRÚZIA VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT > EXTRÉM KOCKÁZAT A MAGYAR-GRÚZ ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA KÖZÖTT MILLIÓ USD E Export 53,2 58,3 45,3 41,9 53,7 48,7 Import 0,6 0,7 0,7 0,5 1,0 0,5 Összes forgalom 53,8 58,9 46,0 42,4 54,7 49,2 Forrás: KSH; E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT Budapest, Nagymező u Tel.: , Fax: , Web: exim.hu exim@exim.hu