Terület km 2 Népesség fő (2017)

Átírás

1 Törökország JÚNIUS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Török Köztársaság Államforma köztársaság Főváros Ankara Terület km 2 Népesség fő (2017) Egy főre jutó GDP USD Hivatalos nyelv Török Hivatalos pénznem (kód) török líra (TRY) Magyarország export rangsorában való helyezése 15. (209 országból) TÖRÖKORSZÁG ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI MINŐSÍTÉSEK KOCKÁZATI BESOROLÁS Exim Országkockázati besorolás 4 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 5 (0-7) S&P Szuverén minősítése BB- STABIL kilátás Moody s Szuverén minősítése Ba2 STABIL kilátás Fitch Szuverén minősítése BB+ STABIL kilátás

2 A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Törökország országkockázati besorolása 4-es kategória negatív kilátássokkal, mely alapján a reláció finanszírozható és biztosítható.. ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK A modern Török Köztársaság 1923-ban jött létre Mustafa Kemal Atatürk vezetésével, aki drasztikus reformokkal modernizálta országát és egy Nyugat-orientált államot hozott létre. Az elmúlt majdnem egy évszázad alatt az országnak mintegy 65 kormánya váltotta egymást és számos katonai puccs is volt az országban. Törökország 1963 óta társult tagja az Európai Uniónak (korábban Európai Gazdasági Közösség). A 2018-ban tartott parlamenti választásokon az Igazság és Fejlődés Pártja egyszerű többséggel győzedelmeskedett, míg az elnök választást a párt korábbi miniszterelnöke és vezetője Recep Tayyip Erdogan nyerte meg, aki 2014-óta tölti be Törökország államfői posztját. Jelenleg a politikai és biztonságpolitikai kockázatok szintje jelentős, elsősorban a belpolitikai bizonytalanságok és a fokozott terrorfenyegetettség miatt júliusában egy puccskísérlet hajtottak végre az országban, mely azonban hamar összeomlott. A sikertelen puccskísérletet követően a hatalmát megőrző Erdogan elnök nagymértékű tisztogatásokba kezdett az államapparátusban, melynek következtében bírák, rendőrök, katonák és hivatalnokok ezreit tartóztatták le vagy bocsátottak el állásából, mindemellett számos ellenzéki politikust, újságírót és cégvezetőt őrizetbe vettek a hatóságok a puccs támogatásának vádjával áprilisában tartott népszavazás alkalmával a török nép megszavazta az elnöki rendszer bevezetését, mely alapján jelentős hatalom összpontosul a mindenkori elnök kezében. A biztonságpolitikai kockázatok is jelentősen megemelkedtek az elmúlt egy években végrehajtott terrortámadások és katonai célpontok elleni támadások miatt, melyeket az Iszlám Állam terrorista szervezet és a tűzszüneti megállapodást félbehagyó Kurdisztáni Munkáspárt harcosai hajtottak végre, továbbá miután Törökország közvetlenül katonailag is beavatkozott a szomszédos szíriai polgárháborúba. Az ország 1952-óta a NATO tagja és a katonai szövetség második legnagyobb hadseregét adja. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI Törökország dinamikusan fejlődő piacgazdaság, melynek szerkezetében az ipar (2017-ben a GDP 31,8%- a) és a szolgáltató szektor (2017-ben a GDP 61,4%-a) bővül a legdinamikusabban és adja a munkahelyek 73,3%-át.

3 A gazdasági növekedés kockázatai jelenleg mérsékeltek. A tavalyi év során a nagy állami beruházásoknak köszönhetően 7,3%-kal bővült a gazdaság ban várhatóan további 4,7%-kal fog növekedni, azonban középtávon kockázatot jelent a gazdaság túlhevültsége, melynek éles bizonyítéka már most is a líra árfolyamának folyamatos romlása (2018-ban már 20% gyengült az USD-vel szemben) és a kétszámjegyű infláció (11,6%) is. A már említett kockázatok miatt a monetáris politika területén magas kockázatokat azonosítunk. Mindemellett politikai nyomás is nehezedik a központi bankra, hogy akár az árstabilitás veszélyeztetése mellett is alacsony kamatkörnyezettel támogassa a török növekedést. A közpénzügyek kockázata jelenleg közepes szinten van. Az ország államháztartási egyenlege az elmúlt évek során fokozatosan romlott, melynek következtében 2018-ban a deficit elérheti a 3%-ot, az államadósság szintje azonban elfogadható 31,1%-os szint közelében tartózkodik. Az üzleti környezet kockázatai közepesek. A puccskísérlet következtében mintegy 3000 bírót (a teljes testület 1/5-ét), ügyészt és ügyvédet tartóztattak le vagy bocsátottak el az állásából, ami komoly fennakadásokat okozhat a jogrendszer hatékonyságában. A 2017 áprilisában tartott népszavazás eredményeként a jövőben az elnök fogja kinevezni a legfelsőbb bírói és ügyész tanács tagjainak többségét, mely tényezők csökkentik a bíróságok függetlenségét és a rendszer átpolitizálásához vezethetnek. Mindazonáltal a külföldi cégek kisajátítása továbbra sem valószínű. Az országban az adókulcsok mértéke a szomszédos országokhoz képest viszonylag magas, bár az elmúlt években csökkenő tendenciát mutattak. A társasági adó mértéke 20%, míg az ÁFA mértéke általánosan 18%. Az ország infrastrukturális hálózata jól kiépített és számos további fejlesztés előkészítés vagy kivitelezés (új repülőtér Isztambulban) alatt áll. A transzfer és konvertibilitás kockázatai jelentősek a már említett líra leértékelődése miatt. A korrupciós kockázatok szintje szintén közepes és tetten érhető a bürokrácia minden szintjén. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI A külgazdasági és külső finanszírozási pozíciók kockázata közepes. A központi bank devizatartalékai fokozatosan csökkennek, az elmaradó exportbevételek és a török líra árfolyamesés megállítására tett jegybanki erőfeszítések következtében májusában a tartalékok mintegy 107 Mrd USD-t tettek ki. Az ország likviditási pozíciója épp hogy kielégítő elérve a 3 havi konszenzusos szintet. A folyó fizetési mérleg pozíciója évek óta deficites (2016: -3,7%; 2017: -5,6; 2018e: -6%), mivel az ország rendkívül kiszolgáltatott a nyersanyagellátásának tekintetében. Törökország főbb exporttermékei a ruházati cikkek, élelmiszerek, textil termékek, szállítóeszközök, míg gépek és alkatrészeket, vegyipari és félkész termékeket, valamint üzemanyagot importál. Főbb exportpartnerei: Németország, Egyesült Királyság, Irak, Olaszország, Egyesült Államok és Franciaország. Importpartnerei: Kína, Németország, Oroszország, Egyesül Államok, Olaszország. Az ország

4 hagyományosan jó bilaterális kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal, Azerbajdzsánnal és manapság már Oroszországgal is. A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI A bankszektor kockázatai jelentősek a hazai bankok külfölddel szemben fennálló magas nettó pénzügyi pozíció miatt (2017: 32%). Az országban jelenleg 6 állami bank és mintegy 65 teljes körű jogosítvánnyal rendelkező üzleti pénzintézet működik az országban, melyek közül az 5 legnagyobb bank a teljes eszközállomány 57%-át birtokolja. AZ ORSZÁG 5 LEGNAGYOBB KERESKEDELMI BANKJA (ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAPJÁN) PIACI RÉSZESEDÉSÜK FORRÁS: CENTRAL BANK OF THE REPUBLIC OF TURKEY 15% 13,7% 13,0% 10% 10,5% 10,2% 9,5% 5% 0% T.C. Ziraat Turkiye is Turkiye Garanti Akbank Yapi Ve Kredi EXIMMEL FENNÁLLÓ KAPCSOLAT: Eximmel kapcsolatban álló további bankok listája: Turkiye Vakiflar ; Denizbank; Finansbank; Turkiye Halk ; Aktif Garanti

5 FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK E 2019E 2020E Reál GDP növekedés (%) 3,3 7,3 4,7 4,5 4,0 Éves átlagos infláció (%) 7,8 11,1 11,6 9,4 7,4 Államháztartás egyenlege (GDP %) -1,7-2,5-3,0-2,8-2,5 Bruttó államadósság (GDP %) 31,5 30,8 31,1 31,6 31,9 Folyó fizetési mérleg (GDP %) -3,7-5,6-6,0-5,1-4,2 Nettó FDI (GDP %) 1,1 1,0 0,6 0,8 0,9 Importfedezeti mutató (hónap) 5,2 4,1 3,0 2,9 3,1 Forrás: IMF, E: előrejelzés SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK Stratégiai földrajzi elhelyezkedés Európa és a Közel-Kelet között; Nagy belső piac, egyre növekvő fizetőképes kereslettel; Stabil üzleti környezet és folyamatosan bővülő infrastruktúra; Kedvező adósságdinamika, mérsékelt államadóssági szint mellett; Stabil bankrendszer. GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK Magas kockázatok a belpolitikai és biztonságpolitikai környezet terén, melyek nem kedveznek a beruházásoknak; Magas energiafüggőség, mely negatívan hat a folyó fizetési mérlegre; Gazdasági növekedés folyamatai nagymértékben ki vannak téve a világpiaci és politikai folyamatoknak; A török líra fokozott leértékelődése; A hazai bankrendszer külfölddel szemben fennálló magas nettó pénzügyi pozíciói további kockázatot jelenthetnek rövidtávon.

6 ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE TÖRÖKORSZÁG VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT > EXTRÉM KOCKÁZAT A MAGYAR-TÖRÖK ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA KÖZÖTT MILLIÓ USD E Export 1889,7 2131,4 2039,1 1984,6 2113,6 2341,2 Import 732,0 699,7 766,6 771,0 926,7 1166,4 Összes forgalom 2621,8 2831,1 2805,7 2755,6 3040,4 3507,6 Forrás: KSH; E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT Budapest, Nagymező u Tel.: , Fax: , Web: exim.hu exim@exim.hu