Terület km 2 Népesség fő (2017) Egy főre jutó GDP Hivatalos nyelv

Átírás

1 Ukrajna JÚNIUS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Ukrajna Államforma elnöki köztársaság Főváros Kijev Terület km 2 Népesség fő (2017) Egy főre jutó GDP USD Hivatalos nyelv ukrán Hivatalos pénznem (kód) ukrán hrivnya (UAH) Magyarország export rangsorában való helyezése 16. (209 országból) UKRAJNA ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI MINŐSÍTÉSEK KOCKÁZATI BESOROLÁS Exim Országkockázati besorolás 6 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 7 (0-7) S&P Szuverén minősítése B- STABIL kilátás Moody s Szuverén minősítése Caa2 POZITÍV kilátás Fitch Szuverén minősítése B- STABIL kilátás

2 A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Ukrajna országkockázati besorolása 6-os kategória stabil kilátássokkal, mely alapján a reláció eseti jelleggel finanszírozható és biztosítható, kivéve Donyec-medence és a Krím félsziget területe. ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK Ukrajna 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét a Szovjetuniótól, azonban politikai és gazdasági kapcsolatai továbbra is élénkek maradtak Oroszországgal egészen 2014 februárjáig, amikor is az ország elnöke Viktor Janukovics kénytelen volt elhagyni az országot az ellene zajló tüntetések és zavargások miatt. Ezt követően Oroszország harckészültségbe helyezte haderejét Ukrajna határán majd magához csatolta a Krím-félszigetet, egy vitatott eredményű népszavazást eredményét követően. Ezt követően Kelet- Ukrajnában is harcok bontakoztak ki orosz nemzetiségű félkatonai alakulatok és az ukrán hadsereg között, melynek eredményeként kelet-ukrajnában de facto két független államalakulat is létrejött a Donyecki Népköztársaság és Luhanszki Népköztársaság néven. A Krím-félsziget elcsatolását a nemzetközi közösség többsége elutasította és számos USA és EU-s szankció született Oroszországgal szemben. A politikai kockázatok magasak az országban uralkodó belpolitikai bizonytalanságok miatt, melyek az országot jellemzik. A jelenlegi kormány 2016 áprilisában alakult miután a korábbi kormányfő lemondott posztjáról (2014-óta ez már a harmadik kormánya az országnak). A belpolitikai harcok folyamatosak a kormánypárton belül is, mivel az ország politikai életében aktív szerepet játszó oligarchák üzleti és politikai érdekeik eltérőek. A 2019-es parlamenti és elnök választások közeledtével a kockázatok tovább emelkedhetnek. A kormányzatnak számos problémával kell szembenéznie a gazdaság, a korrupció, a közpénzügyek és a biztonságpolitika területén. Az IMF által elvárt reformok és megszorítások végrehajtása polgári elégedetlenséget válthat ki országosan, melyek növelhetik a belpolitikai feszültségeket. Az ország biztonságpolitikai kockázatai továbbra sem csökkentek, bár a harcok intenzitása a keleti régiókban nem növekedett drasztikusan a II. minszki tűzszünet óta, azonban az összecsapások szinte mindennaposak a régióban. Az ukrán kormányzat 2017 márciusa óta kereskedelmi blokádot vezetett be a szakadár régióval szemben, melyre válaszul a szakadárok ukrán vállalatokat szálltak meg. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI Ukrajna gazdaságát mai napig meghatározza a Szovjetunióból megörökölt mezőgazdaság és az állami nehézipar. Ugyan a függetlenedést követően a kormányzat több privatizációs törvényt is elfogadott, azonban a kialakuló politikai ellenállás miatt a kormányzat visszavonatta azokat. Az országot az első években recesszió és óriási infláció sújtotta. A 2000-es évektől kezdődően az ország gazdasága azonban óriási mértékben növekedett (éves szinten 7% feletti GDP bővüléssel) egészen a 2008-as gazdasági válságig. A válság rendkívül érzékenyen érintette a komoly strukturális problémákkal küzdő Ukrajnát,

3 melyet tovább mélyített a 2014-ben kirobbant politikai és katonai konfliktus, melynek hatására a gazdaság összeesett és a nemzetközi hitelezők, valamint az IMF segítsége nélkül az államcsődöt nem tudta volna elkerülni. Az ország gazdasági szerkezetét tekintve piacgazdaság, melyben azonban az állami jelenlét még mindig jelentős. A gazdaság szempontjából meghatározó a szolgáltató szektor (59,3%) és a gépipar (26,3%) dominanciája, azonban a mezőgazdaság (14,3%) is jelentős maradt az országban. Jelenleg a szolgáltató szektor az aktív munkaerő mintegy 67,8%-át foglalkoztatja. A gazdasági növekedés kockázatai jelentősek. A reál GDP 2016-ban először tudott növekedni 2,4%-kal az elmúlt évek súlyos recesszióját követően, mely növekedés 2017-ben is folytatódott elérve a 2,5%-ot. A legfrissebb várakozások szerint 2018-ban a gazdaság már 3,2%-os bővülést is elérhet a növekvő belső kereslet miatt, azonban a keleti területek ellen bevezetett kereskedelmi blokád továbbra is visszaveti a gazdasági növekedést, mivel az ország nehézipara és az acélipar számára elengedhetetlen szénbányái is a konfliktuszónákban helyezkednek el. A közpénzügyek kockázata továbbra is jelentős a tartósan deficites államháztartás (2016: -2.2%; 2017: -1,3%; 2018e: -2,6%) és a magas, bár csökkenő államadósság miatt (2017e 89,8%; 2018e: 85,3%; 2019e: 78,1%), melynek 50%-a külföldi devizában denomiált. Az országban jelenleg is zajló katonai konfliktus továbbra is kritikus mértékben megterheli az amúgy is deficites államkasszát. A kockázatok csökkentése és az államcsőd elkerülése érdekében az ország 2015-ben megállapodott az IMF-fel egy 17,5 Mrd USD összegű kibővített hitelkeretmegállapodásról. Az üzleti környezet kockázatai jelentősek. Az ország üzleti környezetét erősen átszövi a korrupció és az oligarchális üzleti körök érdekérvényesítő képessége, akik az üzleti élet minden jelentősebb területén jelen vannak. Az ország jogrendszere jelenleg átalakuláson megy keresztül, mivel a kormányzat számos reformintézkedést hozott az IMF által is elvárt feltételek teljesítése érdekében. Az említett intézkedések és reformok érintik a bíróságok függetlenségének biztosítását, valamint a korrupció visszaszorítását a közigazgatásban és a gazdaságban. A kisajátítás kockázata magas az orosz tulajdonban lévő vállalatok, valamint az előző rendszerhez tartozó üzleti körök esetében, azonban a nyugati vállalatok által birtokolt eszközök kisajátítása nem valószínűsíthető, mivel a kormányzat nagymértékben függ az IMF és nyugati donor országok finanszírozásától. Az országban a társasági adó mértéke jelenleg 18%, míg az ÁFA 20%. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI A külgazdasági és külső finanszírozási kockázatok jelentősek. Az ország továbbra is csak az IMF mentőcsomagjával képes finanszírozni lejáró adósságállományát, melyet 2015-ben kötött a Valutaalappal, mintegy 17,5 Mrd USD összegben. A nemzetközi tartalékok szintje a 4,6 Mrd USD-s mélypontról 2018 júniusára 17,9 Mrd USD-re nőtt az IMF és a nyugati donor országok által nyújtott kölcsönöknek köszönhetően, mely által a nemzetközi tartalékok importfedezete 2018-ban várhatóan eléri a 3 havi konszenzusos szintet.

4 Az ország folyó fizetési mérlege tartósan deficites (2016: -1,4%; 2017: -1,9%; 2018e: -0,4%), melynek fő oka, hogy az energiahordozók területén szinte mindenből importra szorul (még szénből is, ugyanis jelenleg nem fér hozzá a kelet-ukrajnai szénbányáihoz sem, mivel azok a konfliktus zónában helyezkednek el). Ukrajna elsősorban vasat és kohászati termékeket, üzemanyagot és kőolajtermékeket, vegyi anyagokat, gépeket és szállítóeszközöket, valamint élelmiszereket exportál, míg energiahordozókat, üzemanyagot, gépeket és felszereléseket, vegyi anyagokat és gyógyszereket importál. Az ország főbb exportpartnerei: Oroszország, Egyiptom, Lengyelország, Törökország, Olaszország, India és Kína. Importpartnerei: Oroszország, Németország, Kína, Németország, Belarusz, Lengyelország, és az Egyesült Államok. A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI A bankszektor kockázatai rendkívül magasak a gyenge szabályozási és felügyeleti háttér, a korábbi években tapasztalt bankcsődök és államosítások, valamint a rendkívül magas nemteljesítő hitelek aránya miatt, mely 2017 szeptemberében 70%-ot tettek ki. Az állami bankok részaránya az elmúlt évek államosítása miatt 56%-ra nőtt, míg a hazai tulajdonú bankok részaránya 13%-ra csökkent. A külföldi tulajdonú bankok aránya jelenleg 31%, melyből 6%-ot az orosz tulajdonú bankok tesznek ki. AZ ORSZÁG 5 LEGNAGYOBB KERESKEDELMI BANKJA (ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAPJÁN) PIACI RÉSZESEDÉSÜK FORRÁS: NATIONAL BANK OF UKRAINE 25% 20% 15% 20,2% 18,5% 10% 5% 6,0% 5,5% 5,3% 0% PrivatBank Oschadny Bank Ukrainy Alfa Bank Ukrgasbank Raiffeisen Bank Aval EXIMMEL FENNÁLLÓ KAPCSOLAT: Eximmel kapcsolatban álló további bankok listája: OTP Bank; First Ukrainian International Bank; Credit Agricole Bank; Ukrsotsbank; Ukrsibbank; Privatbank, Megabank.

5 FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK E 2018E 2019E Reál GDP növekedés (%) 2,4 2,5 3,2 3,0 3,3 Éves átlagos infláció (%) 13,9 45,6 12,1 8,7 7,0 Államháztartás egyenlege (GDP %) -2,2-1,3-2,6-1,6 1,5 Bruttó államadósság (GDP %) 81,2 89,8 85,3 78,1 76,1 Folyó fizetési mérleg (GDP %) -1,4-1,9-0,4-0,3-0,5 Nettó FDI (GDP %) 1,1 1,0 0,9 0,9 0,8 Importfedezeti mutató (hónap) 3,3 3,4 3,0 2,9 3,0 Forrás: IMF, E: előrejelzés SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK Stratégiai elhelyezkedés az Európai Unió és Oroszország között; Javuló szabályozási környezet; Jól képzett és olcsó munkaerő, jelentős ipari és mezőgazdasági kapacitás; Az EU-val kötött társulási megállapodás megkönnyíti a kétoldalú kereskedelmet és növeli a jogbiztonságot; Nemzetközi pénzügyi támogatás az IMF-től és nyugati donor országoktól. GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK Bizonytalan belpolitikai helyzet és magas biztonságpolitikai kockázatok a folyamatos fegyveres konfliktusok miatt; Széles körű korrupció, szervezett bűnözés aktív szerepe az üzleti életben; Nem kellően diverzifikált gazdasági szerkezet; Gyenge bankrendszer, rossz eszközminőséggel és magas likviditási hiánnyal.

6 ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE UKRAJNA VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT > EXTRÉM KOCKÁZAT A MAGYAR-UKRÁN ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA KÖZÖTT MILLIÓ USD E Export 2589,1 2106,0 1399,2 1538,2 1932,7 2370,9 Import 1645,9 1718,6 1127,9 1219,3 1828,8 1879,3 Összes forgalom 4235,0 3824,6 2527,1 2757,5 3761,6 4250,2 Forrás: KSH; E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT Budapest, Nagymező u Tel.: , Fax: , Web: exim.hu exim@exim.hu