UKRÁN-OROSZ VÁLSÁG GAZDASÁGI HATÁSAI

Átírás

1 V. évfolyam, 1. szám január UKRÁN-OROSZ VÁLSÁG GAZDASÁGI HATÁSAI Gyulai Húskombinát felszámolása: hosszú ideje ingatag lábakon ELEMZÉS FIZETÉSI FEGYELEM FINANSZÍROZÁS ESETTANULMÁNY Ukrán-Orosz válság Behajtási költségátalány alkalmazása A hitelbiztosítás mint biztosíték Kaposvári Nyomda Kft oldal oldal oldal oldal

2 KÖSZÖNTÕ Köszöntõ Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Credit Manager Kollégák! Alig két héttel ezelõtt, az 1,2-es EUR/CHF árfolyamküszöb eltörlésével a svájci jegybank földrengésszerû hatásokat váltott a nemzetközi devizapiacokon, amelynek hatására a befektetõk és spekulánsok jelentõs veszteségeket szenvedtek el. Az elszenvedett veszteség részben annak is köszönhetõ, hogy a beton biztosnak vélt árfolyamszintre sokszor a elemi kockázatkezelési szabályokat is félretéve kötöttek ügyleteket a spekulánsok. Zéró kockázatúnak ítélték ezeket az ügyleteket, amelyek aztán a jegybank lépésére pillanatok alatt fordultak át horrorisztikus veszteségekbe õszén váratlanul, viharos gyorsasággal fizetésképtelenné vált Dánia 3. legnagyobb vállalata, a világ legnagyobb hajóüzemanyag szolgáltatója, az OW Bunker csoport. A cég épp túl volt a sikeres tõzsdei bevezetésen (Dánia 2. legnagyobb tõzsdei kibocsátása volt), a világ 30 országában, minden jelentõs tengeri kikötõben képviselettel rendelkeztek, árbevételük megközelítette a 14 milliárd EUR-t, amikor váratlanul - egy a Szingapúri leányvállalatuknál történt 100 millió USD csalási ügy miatt - fizetésképtelenné váltak. Mivel a cég megítélése, számai, minõsítése jó volt, ezért a váratlan bedõlés komoly veszteséget Szentirmay Péter, Magyar Credit Management Szövetség okozott a hitelezõknek, bankoknak, szállítóknak egyaránt. Jogosan merül fel a kérdés, hogy a fenti két ügynek mi köze van egymáshoz? Alapvetõen semmi, azaz egy dolog mégis, amelyet minden credit managernek fejben kell tartani: nincs kockázatmentes ügylet. Azért mert valamely üzlet kockázata elfogadható szinten alacsony, az még nem jelenti azt, hogy ne lenne kockázat. Pályafutásomat a bankszektorban kezdtem, ahol akkoriban teljesen elfogadott gyakorlat volt a "name lending" azaz "olyan jónevû az ügyfél, hogy önmagában már a neve alapján is hitelezhetõ". Credit managerként nem hiszek a "name lending"-ben. Vannak jobb és kevésbé kockázatos partnerek, de önmagában a név / méret / múlt senkit nem tesz kockázatmentessé. (Csak érdekességkép: a "name lendig"-re a google keresés elsõ találata: name lending = a poor form of credit risk management.) A 2015-ös év elsõ számával sok sikert, boldogságot és jó egészséget kívánok minden kedves credit manager kollégának és Magazinunk olvasóinak! Szentirmay Péter Magyar Credit Management Szövetség 2 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu

3 Szövetség hírei SZÖVETSÉG HÍREI FECMA Council meeting, Brno Az Európai Credit Management Szövetségek Egyesülete (FECMA) november 12-én tartotta õszi vezetõségi ülését, amelynek házigazdája ezúttal - a helyszínbõl már sejthetõen - a Cseh Credit Management Szövetség volt. A FECMA ülés napirendjén ez alkalommal több fontos programpont is szerepelt. Elsõ alkalommal, még vendég státuszban vett részt az ülésen a nemrég alakult Orosz Credit Management Szövetség (Russian Institute of Credit Management, RUICM). Az ország nagyságát és a téma fontosságát jelzi, hogy néhány hónappal a megalapítást követõen már több, mint 300 taggal büszkélkedhetnek. Láthatóan hiánypótló kezdeményezésrõl van szó, a kockázatok és kinnlevõségek professzionális kezelése Oroszországban is fel fog értékelõdni a jövõben. A magyar szakmai szervezettel szemben az orosz szövetség nem vállalati, hanem magánszemély tagságot célzott meg. A RUICM vezetõi hivatalosan kérvényezték felvételüket a FECMA-ba, amelyet a résztvevõk egyhangúlag meg is szavaztak. Az ülés másik fontos témája a tervezett új adatvédelmi EU direktíva volt, amelyhez az elõkészítõ szakaszban több mint módosító indítvány érkezett, és amelyrõl a szakmai körökben, elsõsorban a Követelésbehajtási Szövetségek Európai Egyesülete (FENCA) részérõl megfogalmazott kritikák alapján jelenleg is intenzív vita zajlik. A BvCM Kongresszus, Bréma, Németország A Német Credit Management Szövetség kongresszusa, amely hagyományosan õsszel kerül megrendezésre, hosszú évek óta a credit management egyik kiemelkedõ szakmai eseménye. A 2014 októberében, Brémában megtartott kétnapos rendezvény immár a 11. kongresszus volt a sorban. Ahogy a konferencia címe (Credit Management A követeléskezeléstõl a likviditásmenedzsmentig) is mutatja, a credit management tágan értelmezett aspektusai is terítékre kerültek. Több mint 500 szakember részvételével került megrendezésre a 11. BvCM Bundeskongress Brémában. A rendezvény célkitûzése annak vizsgálata volt, mennyiben járult hozzá a credit management ahhoz, hogy a német vállalatok saját tõke szintje történelmi csúcsokat ér el, illetve hogyan változott a súlya a vállalatok mûködésében az elmúlt években. Kiemelt téma volt továbbá a likviditási tartalékok képzése a FECMA úgy döntött, hogy tanulmányozza a társszervezete, a FENCA által kiadott "White Paper"-t, és következõ ülésén dönt arról, hogy csatlakozik-e hozzá. Végül sor került az esedékes tisztújításra, hiszen Glen Bullivant jelenlegi elnök, illetve Josef Bussutil és Valerie Collot két éves mandátuma lejárt. Az elnöki tisztségre két új aspiráns is volt (Josef Bussutil a máltai szövetég, míg Mark Harrison a cseh szövetség képviseletében). Amikor azonban Glen Bullivant jelezte szándékát elnöki mandátumának meghosszabbítására, akkor Josef Bussutil visszalépet, és a két jelölt közül a jelen lévõk egyhangú szavazással végül újabb két évre Glen Bullivant-t választották meg elnöknek. Az alelnökök Josef Bussutil és Ludo Theunissen (IvK, Belgium) lettek, míg a kincstárnok Roberto Daverio maradt. A council meeting-et követõ két napon került megrendezésre a Cseh Szövetség szokásos õszi szakmai konferenciája (Credit Matters III, november ), amelyen ezúttal is számos érdekes elõadást hallhattak az érdeklõdõk. credit management eszköztárára alapozva, hiszen nyilvánvaló, hogy jobb likviditással könnyebben tudnak manõverezni a vállalatok, ha újabb válság hullám ér el bennünket. Különös érdeklõdésre tartott számot a Kreditech GmbH elõadása a big data alapú minõsítésrõl és hitelezésrõl. A technológiai startup mikro hitelek kihelyezésével foglalkozik a világ több országában, ahol több ezer social network paramétert vizsgálva, percek alatt hoznak hitelezési döntést, sõt ennyi idõn belül már a folyósítás is megtörténik. Ahol pedig a bankszektor elmaradottsága miatt nem tudnak bankszámlára folyósítani (pl. néhány afrikai ország), ott feltöltõ kártyás folyósítás történik. A rendezvény fénypontja, mint ahogy több konferencián már volt szerencsénk látni, ismét Jacques G. Vincken "Hunt for Cash" elõadása volt. A Shell Downstream üzletág Európáért és Afrikáért felelõs credit management vezetõje lendületes és rendkívül érdekfeszítõ elõadásában a Shell-nél bevezetett és folyamatosan zajló working capital management projektjérõl beszélt. A célkitûzés a cég cash pozíciójának 100 millió $-vel történõ javítása volt. A sokak számára elérhetetlennek tûnõ célt a külsõ szolgáltatók gondos kiválasztásával, a belsõ folyamatok átalakításával, de különösen a munkatársak motivációjával sikerült elõérni, így a szakterület reputációja ugrásszerûen megnõtt. A kongresszuson - sok évnyi részvételt követõen elsõ alkalommal - a Magyar Credit Management Szövetség képviseletében Szentirmay Péter elõadást is tartott, amelynek témája a közép-kelet-európai szolgáltató központokban (SSC-k és BPO központok) zajló credit management munka volt. Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 3

4 ELEMZÉS Az ukrán - orosz válság, avagy hogyan eszkalálódhat egy geopolitikai feszültség világpolitikai kérdéssé és gazdasági-pénzügyi válsággá. Napjaink egyik legizgalmasabb, legfontosabb világgazdasági, geopolitikai témájáról Szilágyi Péter, a Coface kockázatkezelési igazgatója készített elemzést Magazinunk számára. Hogy is volt - rövid történeti áttekintés 2013 végén szûnni nem akaró tiltakozásokat és tüntetéseket indított el, hogy Viktor Janukovics, akkori ukrán elnök nem írta alá az EU társulási egyezményt november 21-én. Az ellenzék az Euromajdan mozgalomban kovácsolódott össze, és sikerült elérniük, hogy február 21-én Viktor Janukovics Oroszországba meneküljön. Másnap az ukrán parlament leváltotta, és a következõ héten kinevezte az ideiglenes elnököt, Olekszandr Turcsinovot, aki Julia Timosenko egyik legközelebbi munkatársának számított. Az új kormányt elismerte az Egyesült Államok és az Európai Unió is, Oroszország azonban illegitimnek minõsítette. Ukrajna keleti részében tüntetések indultak a kormányváltás miatt. Február végétõl oroszbarát fegyveresek fokozatosan átvették az ellenõrzést a Krím-félsziget fölött és március közepére az idõ közben magát függetlenné nyilvánító Krím és Oroszország aláírta a csatlakozási egyezményt az Orosz föderációhoz és Krím Oroszország része lett. Ezzel párhuzamosan Ukrajna mozgósította a haderejét, és az Ukrajna biztonságáért garanciát vállaló nagyhatalmakhoz fordult, hogy szavatolják az ország területi épségét. A NATO a katonai mûveletek és a fenyegetõzés leállítására szólította fel Oroszországot. Áprilistól az Oroszországgal határos Donyeck és Luhanszk Területen több nagyváros is oroszbarát szakadárok kezére került (Donyeck, Harkov, Szlovjanszk, Luhanszk, stb.) Az Európai Unió és az USA fokozatosan különbözõ szankciókkal sújtotta Oroszországot. A szankciók hatására a tavasz során a befektetõk egymás után vonták ki tõkéjüket Oroszországból, a rubel leértékelõdésnek indult, az orosz cégek egyre nehezebben jutnak külföldi hitelhez, és a termelés is csökkent. Közben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) április végén jóváhagyott egy két évre szóló, 17 milliárd dolláros segélyprogramot a készpénzhiánytól szenvedõ és különbözõ fizetési kötelezettségei terén már jócskán késésben lévõ ukrán kormánynak, elkerülendõ az államcsõdöt június 27-én az Európai Unió és Ukrajna kormánya aláírta a társulási egyezményt. A korábbi szankciókra válaszul az oroszok embargóval feleltek. Mindkét gazdaság lejtõre került. Miért olyan fontos Ukrajna mindkét terjeszkedõ nagyhatalom (EU és Oroszország) számára? Az ukrán hadiipar az orosz hadsereg egyik legnagyobb beszállítója és történetesen pont az orosz barát szakadárok kezére került Kelet- és Dél-Ukrajna régióban található az ukrán hadiipar legértékesebb része. Az ágazat egy több mint 50 üzembõl álló klasztere tevékenykedik itt 4 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu

5 és a mintegy húsz évvel ezelõtt kötött szerzõdések alapján a teherszállító repülõgépektõl a helikopter-hajtómûveken át más hardverekig számos fontos eszközt szállít az orosz hadseregnek. A stockholmi békekutató intézet szerint az ország 2009 és 2013 között a világ nyolcadik legnagyobb hadiipari szállítója volt, Oroszország pedig az ukrán fegyverek negyedik legnagyobb vásárlója. Ukrajna kulcsfontosságú összekötõ híd Oroszország és a nyugat között szállítmányozás és energiahordozó-szállítás terén. Ráadásul Oroszország adja Európa gázellátásának 40 százalékát, aminek 80 százaléka Ukrajnán keresztül érkezik, ahogy azt az alábbi ábra is mutatja: A területeken található híres feketeföld mezõgazdasági szempontból kiemelkedõ. Ezen kívül biztonságban tudhatja Oroszország a fekete-tengeri bázisát is. A keletukrajnai ipar (olajfinomítók, vegyi mûvek, gabonatárolók, vízerõmûvek, és Európa két legnagyobb teljesítményû atomerõmûve.) Nem mellékesen az érintett terület 45 ezermilliárd köbméter földgázt rejt, s emellett magnézium, szén és vasérc is jelentõs mennyiségben található. Hol tart ma a két ország gazdasága? Ukrajna - Coface országkockázati besorolás: D Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 5

6 ELEMZÉS Az oroszokkal zajló konfliktus hatására súlyosbodott a 2012 óta tartó válság. Csökkent a kivitel és az import is összeomlott. Az export kiesését egyelõre nem tudja mással pótolni az ország. Ez annak ismeretében nem meglepõ, hogy az eddigi legfõbb kereskedelmi partnerei Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán voltak. (Csak Oroszországba irányult a teljes ukrán export 26 százaléka és onnan érkezett az import több, mint 32 százaléka.) A Coface elemzései szerint az ország GDP-je 2014-ben elõre láthatólag -8 %-kal, míg 2015-ben -6 %-kal hanyatlik. Rendkívül bizonytalan pénzügyi helyzet: az államadósság várhatóan meghaladja a GDP 65 százalékát (lásd a mellékelt ábrán) és már most lehet tudni, hogy az eddig megkapott és 2015-re tervezett nemzetközi mentõcsomag biztosan nem fogja fedezni a kiadásokat. Az állam mellett a bankok és a cégek is eladósodottsággal és forráshiánnyal küszködnek december végéhez képest 20,5 Mrd-ról egy év alatt kevesebb, mint felére zsugorodott a devizatartalék, ami véleményünk szerint év végére valahol 7 és 8 milliárd közé csökkenhetett, ami két havi importszámlát sem fedez. Többek között az IMF hitel feltételéül szabott közmû díjak megemelésének hatására felpörgött az infláció: 2014 decemberében már közel 25% körüli volt a pénzromlás mértéke. A hrivnya pedig közel 100%-ot (!) gyengült egy év alatt a dollárhoz viszonyítva. (lásd a mellékelt ábrán) Az újonnan megválasztott parlamentnek nagyon nehéz dolga lesz, mert ha a körülmények nem változnak, a következõ hónapokban elkerülhetetlenné válhat az ukrán törlesztési államcsõd! Oroszország - Coface országkockázati besorolás: C A jelenlegi nagyon komplikált helyzetben Oroszország gazdasága lassul, ami a reál folyamatokra is kedvezõtlen hatással bír. Ezt erõsíti az olajár zuhanása és valószínûsített alacsony szinten maradása is. Az ukrán válság, a nyugati szankciók, illetve az Oroszország saját maga által meglépett embargó éreztetik hatásukat az orosz gazdaságon, amin a recesszió jelei fedezhetõk fel: 2014-ben jó esetben 0% körüli stagnálás, 2015-ben a külsõ tényezõk (pl. olajár) hatásaitól függõen 3-4 % visszaesést jósol a Coface. A rubel fél év alatt csaknem a felére értékelõdött le, 2014 december 16-án elérte a dollárral szembeni 80-as értéket, ami negatív rekord - csak aznap egyébként 20%-ot gyengült az orosz fizetõeszköz. (lásd a mellékelt ábrán) A rekord gyorsaságú rubel árfolyamgyengülésnek köszönhetõen erõsödõ inflációs folyamatok tapasztalhatók: 2014 januári 6,1%-hoz képest decemberre már 11,4%-ra ugrott a fogyasztói árindex változása. Egy év alatt 100 milliárd dollárral csökkent a deviza tartalék nagysága. Jelentõs, mintegy 85 milliárd USD tõkekivonás 2014 elsõ kilenc hónapjában. Visszaesõ beruházások A belsõ kereslet csökkent (lásd ábra), 2015-ben negatív elõjelû lehet. Növekvõ likviditás hiány az orosz bankok vonatkozásában, ami azonnal kihat a forráshiányban szenvedõ vagy hitelt kérelmezõ cégekre is. Számottevõen megnõtt a késve vagy egyáltalán nem fizetõ, illetve a csõdbe ment vállalkozások száma. 6 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu

7 Az orosz embargó és várható hatásai a keletközép-európai térség gazdaságaira: Egy éves importtilalom Jármûipar, feldolgozóipar Élelmiszeripar (hús, baromfi, zöldség, gyümölcs) Az Európai Unió és az USA által kiszabott büntetõ rendelkezések elsõsorban a legnagyobb orosz védelmi és energetikai cégeket, valamint a kiemelkedõ pénzügyi intézményeket sújtották, a feketelistára került természetes személyeken kívül. Oroszország válaszlépésként fõleg élelmiszeripari és mezõgazdasági termékeket érintõ embargóval felelt az EU-ból, USA-ból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából származó árucikkekre. Ezek a megtorló intézkedések az eddig Oroszországgal intenzív külkereskedelmi forgalmat bonyolító kelet-közép-európai gazdaságokat fájdalmasan érinthetik. Ahhoz, hogy kiderítsük, melyek lehetnek ezek az országok, elõbb meg kell vizsgálnunk a függõségi viszonyokat. Errõl a következõ ábrák árulnak el további részleteket: A második ábra azt hivatott kifejezni, hogy a tavaly augusztusban bevezetett mezõgazdasági és élelmiszeripari termékeket érintõ szankciók milyen mértékben sújthatják az egyes országok mezõgazdasági kivitelét, vagyis hogy az exportált zöldség, gyümölcs, hús, tejtermék és élelmiszer-készítmény teljes összegébõl mekkora részt vásárolnak az oroszok. Az oszlopok alsó (kék) részei azt ELEMZÉS mutatják, hogy az orosz importtilalom leginkább a balti országokat és Lengyelországot sújtja. Õk a mezõgazdasági exportjuk átlagban 14 illetve 5 százalékának kereshetnek új vevõt. Ugyanez az arány Magyarország esetében csak 1 százalék. Másképpen fogalmazva az oroszok a magyarorosz mezõgazdasági és élelmiszeripari termékexportnak kevesebb, mint egyharmadát, a balti államoknál körülbelül a felét, a lengyel-orosz exportnak viszont közel kétharmadát tették tiltólistára. Vagyis a tilalmak legjobban pont azokat az országokat érintik, akiket Oroszország leghangosabb bírálói között tartanak számon. Azonban ha szigorúan csak az orosz embargó kedvezõtlen hatásait vizsgáljuk, akkor balti államokat leszámítva a többi kelet-közép-európai gazdaság exportjára mért csapás igen csekély mértékû - a legnagyobb ~3% Litvánia esetében, Lengyelországnál ~0,5% lehet és a többi országban még ettõl is elenyészõbb, így makro szempontból ezen szankciók miatt nem kell súlyos következményekkel számolni. Ugyanakkor az embargó által sújtott mezõgazdasági és élelmiszeripari termékeket elõállító és kifejezetten az orosz piacra exportáló cégek közül többen nehéz helyzetbe kerülhetnek. Az elsõ ábra négy ország, illetve ország csoport (balti államok súlyozott átlaga) esetében a teljes exporton belül az Oroszországba irányuló kivitel részarányát mutatja. Mely gazdaságokat, milyen szempontból, illetve milyen mértékben érinthet a kialakult válsághelyzet további elmélyülése a kelet-közép-európai régióban? Külkereskedelmi termékforgalom A 2008-ban kirobbant gazdasági világválságnak köszönhetõen egész Európa recesszióba süllyedt. A keletközép-európai államok exportjának jelentõsebb részét addig szinte teljesen felszippantó eurózóna szenvedése és az import csökkenése miatt a kelet-közép-európai cégek sikeresen nyitottak új piacok irányába vagy erõsítették meglévõ pozícióikat olyan országokban (pl. egyes afrikai és ázsiai országok, Oroszországgal egyetemben), ahol az addigi fejlõdésnek köszönhetõen a vásárlóerõ szempontjából hangsúlyos középosztály komoly növekedésnek indult. Ugyanakkor az orosz piac a maga 140 milliós, szinte karnyújtásnyira lévõ potenciális Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 7

8 ELEMZÉS vásárlóerejével a recesszióból kilábaló eurózóna mellett továbbra is igen vonzó kereskedelmi célpontja maradt a régióban tevékenykedõ cégeknek. A Coface számításai alapján a Kelet-Közép- Európából Oroszország felé irányuló export hanyatlása az elmúlt hónapokban érezhetõen magasabb volt, mint az eurózónában tapasztalt kereslet visszaesés elsõ felében (év/év alapon) a csökkenés mértéke -6% volt Bulgária és Szlovákia, -9% Lengyelország, -12% Lettország és mintegy -18% Magyarország esetében. Ha az egyes országok teljes export forgalmának orosz részesedését vizsgáljuk, akkor ezek a számok még riasztóbbnak tûnnek - fõleg a balti államoknál -, hiszen 2013-ban Litvánia exportjából 20%, Lettországéból 16% és Észtországéból 11%-ot tett ki az Oroszországba irányuló kivitel mértéke, de Lengyelország esetében is 5,3%, Szlovákiánál 4%, míg Magyarországon 3% körül alakult. (Ahogy ezt már egy korábbi ábrában grafikusan is jelöltem.) A teljes külkereskedelmi forgalmat vizsgálva megállapítható, hogy a tavalyi év elsõ hét hónapjában az egész Európai Unió részesedése az orosz külkereskedelemben a tavalyi 50,2 százalékról 49,3 százalékra esett, míg a Lengyelországgal folytatott kereskedelem 3,2 százalékkal csökkent. A magyar-orosz kétoldalú külkereskedelmi forgalom pedig 2014 elsõ nyolc hónapjában 10 százalékkal zsugorodott. A legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzõházak felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai között abban egyetértés van, hogy a pénzügyi-gazdasági válság elsõdleges átszûrõdési csatornája továbbra is az export lesz, pontosabban az orosz és ukrán gazdaság visszaesése miatt az országokba irányuló kivitel csökkenése. A keletközép-európai térség ukrajnai exportja gyakorlatilag már összeomlott; régiós átlagban és éves összevetésben 30 százalékkal zuhant az Ukrajnába irányuló kivitel értéke. Ukrajnának azonban korábban is csak csekély részesedése volt a térség exportjában, így ennek átszûrõdõ hatása marginális. Az orosz piacra irányuló export mindazonáltal - jóllehet valamelyest már szintén csökkent - várhatóan 2015-ben zuhanhat igazán nagyot, ha az orosz gazdaság recesszióba kerül. Márpedig az idei orosz recesszió a tartósan alacsonyan maradó olajárak mellett elkerülhetetlennek tûnik, ám súlyossága egyelõre még igen bizonytalan. A Coface elemzõi által kidolgozott forgatókönyv szerint az orosz GDP 2015-ben 3-4 százalék közötti mértékben zsugorodhat, ami a közép- és keleteurópai térség oroszországi exportjának akár százalék közötti visszaesését is okozhatja, és ez 0,5-0,6 százalékponttal csökkentheti a régió átlagos növekedési ütemét, figyelmen kívül hagyva az ország csoport belsõ fogyasztásának esetleges további élénkülését. A közép-európai gazdaságok közül elvileg Lengyelország tûnik a legveszélyeztetettebbnek, mivel a lengyel export 5,3 százaléka megy Oroszországba. Lengyelország azonban - a többi régióbeli országtól eltérõen - jóval zártabb gazdaság, mint a magyar, a cseh vagy éppen a litván, hiszen a teljes lengyel kivitel értéke a hazai összterméknek csak a 48 százaléka. Ez pedig tompítja a lengyel GDP-növekedésre gyakorolt hatást, így ha a térség oroszországi exportja idén a fent említett százalékkal visszaesik, az a lengyel GDP-növekedési ütemet nagyságrendileg 0,5 százalékponttal, a magyar növekedést 0,6 százalékponttal lassíthatja. Sokkal rosszabbul járnának azonban a balti államok, hiszen a fenti mértékû átlagos export visszaesést feltételezve Litvánia esetében ez akár -3-4 százalékpontos, Lettország és Észtország esetében pedig -2 százalékpont körüli GDP csökkenést is eredményezhetne. Ráadásul ezek csak az Oroszországgal közvetlenül folytatott kereskedelem esetleges visszaesésének hatásai lennének. A közép- és kelet-európai térség több országa ugyanis erõteljesen beintegrálódott a német gazdaság beszállítói hálózatába, és így közvetve - attól függõen, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciók milyen mértékben érintik a német-orosz kereskedelmi forgalmat - a kedvezõtlen hatás még nagyobb is lehet. A régió gazdaságainak növekedési szerkezetében bekövetkezett átalakulás azonban jótékonyan tompíthatja a fent említett exportból származó kiesést, jelenleg ugyanis ebben a térségben már inkább a hazai kereslet bõvülése lehet a GDP elsõdleges hajtóereje. Emiatt a térség gazdaságai ma talán valamivel jobban el tudják szigetelni magukat a külsõ kereskedelmi sokkoktól. Energia ellátás Az Oroszország által bevezetett embargó egyelõre nem érinti az energia ellátást, ugyanakkor továbbra is a világ egyik legnagyobb kõolaj és földgáz kitermelõ országa, ezért nyilvánvalóan az Európai Uniós országok többségének legmeghatározóbb fosszilis energiaforrása is. A kelet-közép-európai térség országai eltérõ mértékben ugyan, de Horvátország kivételével egytõl-egyig erõteljesen kiszolgáltatottak az orosz földgáznak: a balti 8 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu

9 államok 100%-ban, hazánk 80%-ban, Lengyelország 59%-ban és a komoly saját készletekkel rendelkezõ Románia 24%-ban Oroszországtól szerzi be az említett energiahordozót. A múltban az oroszok elõszeretettel használták fel eszközként a gáz árának megállapítását, hogy egyes államokat elõnyben részesítsenek. (Németország például, mint "Oroszország stratégiai partnere" 2012-ben még csaknem fele áron (USD 279/1.000m3) jutott hozzá az energiahordozóhoz, mint a másik szomszéd, Lengyelország (USD 526/1,000m3).) A fentiek alapján jól látható, hogy Oroszország nem riad vissza attól és képes is arra, hogy gazdasági eszközökkel megpróbálja befolyásolni a tõle függõ országok politikáját. Tisztában van a régió országainak energiafüggõségével és ezt igyekszik is a saját érdekében kihasználni. Ez Magyarország számára is kockázat, különösen, hogy az importgázon keresztül már most is komolyan függünk tõlük. És a kockázat tovább nõhet, ha az orosz kitettséget aktív gazdaságpolitikával erõsítjük. Pénzügyi rendszerek És végül, de nem utolsó sorban egy újabb - potenciálisan talán még "fertõzõbb" - kockázatot a pénzügyi rendszerek közötti kapcsolatok jelenthetik. A kelet- és közép európai gazdaságok közvetlen pénzügyi kapcsolatai Oroszországgal elenyészõek, amit az is jól mutat, hogy a térség devizái csak mérsékelten gyengültek az euróhoz képest az oroszországi pénzügyi válság legutóbi híreire (rubel rekord gyengülése, tekintélyes jegybanki kamatemelés). Az ország csoport azonban közvetve mégis ki van téve az oroszországi pénzügyi válságnak, mégpedig az osztrák bankszektornak köszönhetõen, amelynek mind Kelet- és Közép-Európában, mind az orosz piacon jelentõs érdekeltségei vannak, így járványközvetítõvé válhat. Bár ez a faktor egyelõre nehezen számszerûsíthetõ, ugyanakkor ha a kedvezõtlen tendencia huzamosabb ideig fennmarad, akkor az osztrák bankszektoron keresztül gyûrûzhet be a legnagyobb mértékben az orosz-ukrán válság a keletközép európai térségbe, ugyanis az osztrák bankokat (fõleg a Raiffeisent) keményen érintheti az orosz válság. Ezzel pedig a régió gazdasági növekedésére a gyengülõ euróövezet mellett most már az oroszországi pénzügyi válság is kockázatot jelent. És hiába tartoznak a kelet- és közép-európai felzárkózó térség gazdaságai is a folyamatosan csökkenõ olajárak haszonélvezõi közé, mert az orosz gazdaságra nehezedõ nyomás egy idõ után régiós 'járványkockázattá' válhat. A magyar gazdaság milyen mértékben van kitéve a szomszédunkban zajló kedvezõtlen eseményeknek? Magyarország kis nyitott gazdaságként erõsen függ a külsõ kereslettõl: az export részaránya csaknem 96% a GDP-n belül, ami régiós összevetésben Szlovákia után a legmagasabb (Csehországban például 79, Lengyelországban 48, Romániában pedig 42 százalékos ez az érték.) A két ország (Oroszország és Ukrajna) összesen mintegy 5 %-ot hasított ki a magyar exportból és a magyar import 9%-a származott ezekbõl az országokból. Ha a korábban már említett forgatókönyv valósulna meg (az orosz recesszió miatt a térség oroszországi exportja jövõre százalékkal visszaesik), az a magyar növekedést 0,6 százalékponttal lassíthatja. (A legjelentõsebb, Oroszországba irányuló magyar exporttermékek egyébként: különbözõ gépek, berendezések, gyógyszerek, papír- és kartontermékek, gumigyártmányok, mûanyag alapanyagok, szerves vegyi termékek mellett megtalálhatók a zöldségfélék és gyümölcsök, hús- és húskészítmények, gabona és gabonakészítmények, állati takarmány, élõállat, tejtermék és tojás, ital és dohány.) Ezen túl jelentõs számú és méretû magyar húsipari cég beszállítását függesztették fel már a bojkott elõtt is az orosz hatóságok, ami tovább gyengítheti az ágazat szereplõinek teljesítményét. A bevezetett orosz szankciók ugyanakkor nem csak a hazai, hanem az európai élelmiszeripari szereplõket is hátrányosan érinti - hiszen mind Ukrajna, mind Oroszország fontos kereskedelmi partnere a régió Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 9

10 ELEMZÉS országainak -, így nem is feltétlenül csak azok járhatnak pórul itthon, akik eddig közvetlenül szolgáltak ki orosz vevõket, hanem azok is, akik a felhalmozódó készletek és ezek vélhetõ árleszorító hatása miatt kénytelenek nehézségekkel szembesülni. Ráadásul a magyarok orosz gázfüggõsége az egyik legnagyobb az egész régióban - a szükségleteink 80%-át vásároljuk az oroszoktól. És ami még fenyegetõ lehet: a regionális hatás miatt a magyar pénzügyi instrumentumok iránti kereslet, a CDS felár kedvezõtlen irányú változása, illetve a forint gyengülése egy tartósan negatívvá váló piaci környezetben. Összességében a hatás tehát semmiképpen sem elhanyagolható a hazai gazdaság és fõleg a keleti nyitás szempontjából. A hazai vállalkozások úgy mérsékelhetik veszteségeiket, ha azoknak az országoknak a piacaira törnek be, amelyek Oroszországban elfoglalták az uniós tagállamok helyét (például: Szerbia, Törökország) Összefoglalásként megállapítható, hogy akik a 2014 tavaszán kirobbant ukrán - orosz konfliktushelyzet gyors, diplomáciai úton történõ rendezésében reménykedtek, azoknak csalatkozniuk kellett. A geopolitikai feszültség álló- és hidegháborúra emlékeztetõ állapottá változott, ahol minden fél (USA, EU, Ukrajna és Oroszország) igyekszik az adott pillanatban legjobbnak látszó eszközöket (diplomáciai, gazdasági és katonai nyomásgyakorlás) bevetni annak érdekében, hogy az adott körülmények között a leginkább saját javára tudja fordítani a kialakult szituációt. Ugyanakkor egy évvel a válság kirobbanása után egyre kisebb az esély arra, hogy a Krím Oroszországhoz csatolása és a konfliktus sújtotta keletukrajnai területek elszakítása visszafordítható folyamat lehet, mert amíg Ukrajna bízik abban, hogy nyugati támogatással vissza tudja foglalni a szakadároktól a keleti országrészt, addig Oroszország ennek megfelelõ erejû támogatást fog adni a felkelõknek. Jelen pillanatban tehát még nem látható, hogy kinek, hogyan és milyen eredménnyel sikerül a Kelet-Ukrajnában fennálló polgárháborús helyzetet stabilizálni és minden fél számára megnyugtatóan rendezni, mint ahogy az sem, hogy mi lesz ennek az ára és pontosan milyen politikai és gazdasági következményekkel számolhatunk. Az azonban megkérdõjelezhetetlen, hogy rövidtávon mindkét ország gazdaságának súlyos veszteségeket kell elkönyvelnie és sajnos a földrajzi közelség miatt a szomszédos keletközép-európai országok gazdaságai - köztük a magyar gazdaság - sem lehetnek teljes biztonságban egy tartóssá váló bizonytalanság, politikai instabilitás és elmélyülõ pénzügyi/gazdasági krízis esetén. 10 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu

11 Magyar Credit Management Szövetség 11

12 BEHAJTÁS A fizetési fegyelem erõsítése, különös tekintettel a behajtási költségátalány intézményére A közelmúltban, a gazdasági életben egyre gyakrabban fordult elõ, hogy a likviditási gondok áthidalása vagy egyéb gazdasági erõfölény kihasználásának megfontolása érdekében a megrendelõk hosszú, akár napos fizetési határidõt diktáltak. Ezáltal azonban a beszállítók, termelõk kerültek igen nehéz helyzetbe, sok esetben akár fizetésképtelen állapotba, s a "fizetésképtelenségi spirál" végén sorra kerültek a vállalkozások felszámolás alá. Észlelve a gazdasági recesszió káros hatásait, a lánctartozások felszámolását az Európai Unió is célul tûzte ki, s ennek érdekében a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésrõl az Európai Parlament február 16-ai hatállyal elfogadta a 2011/7/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvet (a továbbiakban: EU irányelv). Az EU irányelv hatálya a gazdasági szereplõk közötti kereskedelmi ügyletekre terjed ki. Az EU irányelv 12. cikke értelmében a közösségi jogforrás szabályait március 16. napjáig kellett átültetni a magyar jogrendszerbe, amely kötelezettségének - kis csúszással - az Országgyûlés a évi XXXIV. törvény elfogadásával és július 1. napján történõ hatályba lépésével tett eleget. A törvény módosította az 1959-es Ptk. fizetési határidõre és a kötelezett késedelmére vonatkozó rendelkezéseit. A törvénymódosítás természetesen az idõközben hatályba lépett új Polgári Törvénykönyvre is kihatással volt, amely átvette a március 15-e elõtti szabályozás lényeges elemeit. A lánctartozások visszaszorítása érdekében a Ptk. 6:130. (1) bekezdése kiemeli, hogy amennyiben a felek a pénztartozás teljesítésének idejét a szerzõdésben nem határozták meg, úgy a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának a kézhezvételétõl számított 30 napon belül kell teljesíteni. Kiegészítõ szabályként rögzíti a (2) bekezdés, hogy a jogosult teljesítésétõl számított 30 napon belül kell megfizetni a pénztartozást, ha a fizetési felszólítás vagy a számla kézhezvétele a jogosult teljesítését megelõzte, vagy valamilyen oknál fogva nem állapítható meg pontosan a felszólítás vagy a számla kézhezvételének idõpontja, végül, ha a kötelezettnek a felszólítás vagy a számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét. Az EU irányelv értelmében a Ptk. 60 napban határozta meg azt a határidõt, amely felett az adott szerzõdéses klauzulát az ellenkezõ bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni, majd a törvény lehetõvé teszi a jogosult számára a megállapodás megtámadását, a fizetési határidõvel kapcsolatos rendelkezések megsértésére hivatkozással. A Ptk. 6: a egyszerûsíti a korábbi jogszabályszöveget és kimondja, hogy a kötelezett akkor esik késedelembe, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti. Megvizsgálva a Ptk. Kötelmi jogi könyvének általános szabályait megállapítható, hogy 12 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu

13 tartalmi változás nem történt, mert a kötelezett akkor esik késedelembe most is, ha a szerzõdésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetésébõl kétségtelenül megállapítható teljesítési idõ eredménytelenül eltelt. Bármely más esetben - ha a teljesítés idejét a szerzõdés nem rendezi - a kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást a szerzõdés megkötését követõ ésszerû idõn belül nem teljesíti. A törvény a késedelmi kamat mértéke tekintetében külön rendelkezést fogalmaz meg a kereskedelmi ügyletek, a vállalkozások egymás közötti szerzõdései körében. A Ptk. 6:155. (1) bekezdése rögzíti, hogy a vállalkozások közötti szerzõdés esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév elsõ napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt értéke azzal, hogy a kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév elsõ napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. Ezzel szemben a nem üzletszerû gazdasági tevékenységi körében eljáró jogalanyok között a késedelmi kamat mértéke egyenlõ a jegybanki alapkamattal. A Ptk. 6:155. (1) bekezdésével összefüggésben fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a vállalkozások közötti megnövelt késedelmi kamat kizárólag akkor alkalmazható, ha a cégek közötti pénztartozás szerzõdésbõl keletkezett. Nem alkalmazható, ha például szerzõdésen kívüli kártérítésbõl vagy jogalap nélküli gazdagodásból ered, hiszen ezekben az esetekben valószínûsíthetõ, hogy a késedelmes fizetés indoka nem a fizetési hajlandóság vagy képesség hiánya. A kötelezett fizetési késedelme esetére a Ptk. 6:155. (2) bekezdése elõírja továbbá, hogy ha vállalkozások közötti szerzõdés esetén a kötelezett késedelembe esik, köteles az EU irányelvben meghatározott összeget a jogosult számára megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól. Az e rendelkezéseket kizáró szerzõdési feltétel semmis. Ezt az összeget nevezi az EU irányelv 6. cikk (1) bekezdése behajtási költségátalánynak. Az EU irányelv elõírja, hogy késedelem esetén a kötelezett köteles legalább 40 euró összegû átalányt megfizetni a behajtással kapcsolatban felmerülõ adminisztrációs költségek fedezésére. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a behajtási költségátalány könyvelésével összefüggésben felmerült kérdések rendezése érdekében bocsátotta ki állásfoglalását 2014 augusztusában, amelyben a következõk szerint jellemezte az új jogintézményt: a behajtási költségátalány megfizetése nem BEHAJTÁS mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól (késedelmi kamat, felszámolás, stb.), azonban a kártérítésbe az átalányösszeg beleszámít; a költségátalányt kizáró, vagy annak összegét csökkentõ szerzõdés semmis, azonban 40 eurónál magasabb összegben meghatározható; az átalány abban az esetben is érvényesíthetõ, ha a hitelezõnek tételesen kimutatható behajtási költsége nem keletkezett; az átalányösszeg a késedelembe esés napjától esedékesen, külön erre vonatkozó felszólítás nélkül is megilleti a számla kibocsátóját; a 40 eurós összeg a számla összegétõl, valamint a késedelembe esés idõpontjától függetlenül megilleti a hitelezõt; a behajtási költségátalány késedelmenként követelhetõ az adós féltõl, így részletfizetés esetén a költségátalány az összes részlet után érvényesíthetõ, melynek fizetésével a vevõ késedelembe esett - attól függetlenül, hogy a kötelezett késedelme "igazolt" volt-e, avagy sem. Megjegyzendõ továbbá, hogy az EU irányelv 6. cikk (3) bekezdése (egyezõen a Ptk. 6:154. (3) bekezdésével) kifejezetten lehetõvé teszi, hogy a jogosult követelje a késedelmi kamatot és a behajtási költségátalány összegét meghaladó kárát, így adott esetben az ügyvéd vagy a behajtással foglalkozó cég megbízása miatt felmerülõ költségeket. A behajtási költségátalányt azonban a kártérítés összegébe be kell számítani. Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a behajtási költségátalány kizárólag a vállalkozások egymás közötti szerzõdéses jogviszonyából eredõen követelhetõ, vagyis egyrészt magánszemélyek, vagy nem üzletszerû gazdasági tevékenysége körében eljáró szervezetek esetében nem számítható fel, másrészt - hasonlóan a Ptk. 6:155. (1) bekezdése által szabályozott késedelmi kamathoz - szerzõdésen kívüli károkozásból vagy jogalap nélküli gazdagodásból származó követelés után szintén nem követelhetõ. Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 13

14 BEHAJTÁS A feleknek nincsen lehetõségük arra, hogy szerzõdésükben érvényesen kizárják a behajtási költségátalány fizetését, illetve hogy azt 40 eurónál alacsonyabb összegben határozzák meg. Arra vonatkozóan ugyanakkor nincsen semmilyen jogszabályi elõírás, hogy az adós önkéntes teljesítésének hiányában a hitelezõnek kötelezõ lenne annak érvényesítése érdekében lépéseket tennie. A következõ táblázat röviden összefoglalja a NAV iránymutatásában foglaltakat a behajtási költségátalánnyal összefüggõ adózási kérdésekkel kapcsolatban: A behajtási költségátalány helyzete Behajtási költségátalányra jogosult fél Behajtási költségátalány megfizetésére kötelezett fél A számla megfizetésével a vevõ késedelembe esett, így az átalányösszeget a hitelezõ követeli a társaságtól, azonban az még nem került megfizetésre. Nem szerepeltetendõ az egyéb bevételek között, a társasági adóalapot nem befolyásolja. Az egyéb ráfordítások között, kötelezettségként szerepeltetendõ. A számla megfizetésével a vevõ késedelembe esett, így az átalányösszeget a hitelezõ követeli a társaságtól, mely teljesítésre is kerül. Az egyéb bevételek között szerepeltetendõ, a társasági adóalapot módosító tényezõ. Az egyéb ráfordítások között szerepeltetendõ. A számla megfizetésével a vevõ késedelembe esett, azonban a behajtási költségátalány összegérõl a jogosult fél írásbeli nyilatkozatával lemond. Nem szerepeltetendõ a könyvekben. Rendkívüli bevételként szerepeltetendõ, a társasági adóalapot módosító tényezõ. Kiemelendõ, hogy a Ptk-nak a vállalkozások közötti késedelmi kamatra és a 40 eurós összegre vonatkozó szabályaitól a felek a jóhiszemûség és tisztesség követelményével összhangban térhetnek el. Egyéb esetben az eltérés a semmisség jogkövetkezményét vonja maga után, ráadásul mérlegelés nélkül válik semmissé a késedelmi kamat kizárása, ha kötbér sem jár a jogosultnak. Végül, fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a fenti szabályokat legkorábban a július 1. napját követõen megkötött vagy módosított szerzõdések esetében lehet alkalmazni, a korábban létrejött megállapodásokkal összefüggésben nem. Szerzõk: dr. Belcsák Róbert IM Államtitkári Kabinet politikai tanácsadó dr. Antolik Gyula Credit Controll Kft. ügyvezetõ, MAKISZ elnökségi tag 14 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu

15 A hitelbiztosítás, mint a banki finanszírozás biztosítéka HITELBIZTOSÍTÁS Az elmúlt évek során gyakorlattá vált, hogy a hitelbiztosítást bank finanszírozási ügyletek biztosítékaként is alkalmazták, ami sok esetben - különösen faktoring esetében - megkönnyítette, leegyszerûsítette a finanszírozást. Az új PTK miatt azonban a korábbi, a hitelbiztosítás engedményezésén alapuló konstrukció átalakítását tette szükségessé. A változtatás hátterét és a lehetséges megoldásokat az Euler Hermes hitelbiztosító részérõl dr. Harka Ödön ügyvéd foglalta össze számunkra. A hitelbiztosítás lényege Magyarországon az 1990-es évek közepén jelent meg az áruhitel-biztosítási tevékenység, mint speciális biztosítási szolgáltatás. A biztosítási jogviszony alapján a biztosító társaság - a biztosítási kötvényben meghatározott feltételek (pl. idõmúlás, illetve fizetésképtelenség) bekövetkezésének esetére, amely események a biztosított jogviszonyban a fizetésre kötelezett fél (azaz a biztosítással rendelkezõ fél vevõje, kereskedelmi partnere) vonatkozásában állhatnak elõ, a biztosított partnerének nem fizetése esetében a biztosított részére kártérítést fizet. A biztosítási esemény a kötvény vonatkozásában a biztosított fél kereskedelmi partnerének magatartása, elsõsorban fizetési képessége, illetve hajlandósága. A biztosító ezen körülményeket, azaz a halasztott fizetési mód mellett szolgáltatást igénybe vevõk magatartását elõzetesen, illetve a kockázatban állás tartama alatt folyamatosan értékeli adatbázisai segítségével (pl. a szolgáltatást igénybe vevõ fél korábbi fizetési szokásai, a közzétett pénzügyi eredményei, stb.), és ez alapján határoz meg ún. hitel-limiteket, amely a kockázatvállalás mindenkori mértékét jelentik. Szükséges hangsúlyozni azt, hogy a biztosító az általa vállalt hitel-limiteket a biztosítási jogviszony idõtartama alatt egyoldalúan és szabadon változtathatja annak függvényében, hogy az illetõ adós gazdasági egység piaci mûködése, fizetési fegyelme, illetve hajlandósága vonatkozásában milyen háttér információkkal rendelkezik. A biztosítási jogviszony egyik leglényegesebb elemét jelentik ezen szerzõdéses kockázatok (hitel-limitek), amelyek volumenéhez - a legtöbb esetben - igazodik a biztosított biztosítási díjfizetési kötelezettsége. A hitelbiztosítás biztosítéki szerepe A 2000-es évek második felétõl egyre inkább megjelent és elterjedt az a megközelítés a gazdaságban, amely az áruhitel-biztosítás intézményét nem annak eredeti funkciója és feladata szerint, tehát biztosításként alkalmazta, hanem a biztosított (szállító) részére nyújtott banki finanszírozás biztosítékaként. Az új Ptk. hatálybalépését megelõzõen azon jogviszonyok kapcsán, amelyekben a biztosítottnak - az áruhitel-biztosítási szerzõdés megkötése mellett - külsõ (banki) finanszírozási igénye is volt, a finanszírozónak pedig a finanszírozás nyújtása érdekében szükséges volt a finanszírozási kockázatainak csökkentése, a hitelbiztosító társaságok együttmûködve a biztosítottal és a finanszírozóval egy olyan gyakorlatot alakítottak ki, amely során az érintett felek háromoldalú megállapodásban szabályozták a biztosító által teljesítendõ kártérítési összeg finanszírozóra történõ biztosítéki célú engedményezését. Az új Ptk. 6:99. -a ezen gyakorlat továbbvitelét nem tette lehetõvé. Az új Ptk. által kialakított jogi helyzet A biztosított társaságok a finanszírozási igényük kielégítése kapcsán - elsõdleges biztosítékként - a biztosítási védelem alatt álló követeléseiket átruházhatják Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 15

16 HITELBIZTOSÍTÁS (faktorálhatják) a finanszírozóra. Elõfordulhat a gyakorlatban azonban az is, hogy a finanszírozásra úgy kerül sor, hogy a biztosított vevõkövetelés(ek) tulajdonjoga marad a biztosított félnél. Faktorálás esetében - amennyiben az illetõ faktoráló társaság nem rendelkezik saját biztosítási kötvénnyel - a biztosított vevõkövetelések tulajdonjogának átszállására sor kerül, a faktorcég belép a korábban kétoldalú biztosítási jogviszonyba harmadik félként, társ-biztosítotti pozícióban azzal, hogy azon biztosított vevõkövetelésekre esõ biztosítási díjat, illetve az egyéb, a kötvény által a biztosított részére elõírt fizetési kötelezettségeket a faktorált követelések vonatkozásában - fõszabály szerint - a faktor, mint társ-biztosított teljesíti a biztosító felé azzal, hogy - figyelemmel a biztosítási jogviszony diszpozitív jellegére - ezen kötelezettségek teljesítése maradhat a biztosított terhén is. Ezen esetben a biztosító számára lehetõség nyílik arra, hogy a biztosítási esemény bekövetkezése okán esedékes és kiszámított kárösszeg a biztosítási kötvény alapján (és nem zálogjogi alapon) kerüljön teljesítésre mind az "eredeti" biztosított, mind pedig az újonnan belépõ faktor, mint társ-biztosított javára. A faktorálás nélküli banki finanszírozások esetében, tehát amely esetekben a biztosított vevõkövetelés tulajdonjoga végig a biztosított félnél marad, az áruhitel-biztosítás biztosítéki szerepe csak zálogjogi alapokon valósulhat meg az alábbi két variáció szerint. A biztosított/banki adós, mint zálogkötelezett és a bank/hitelezõ, mint zálogjogosult között zálogszerzõdés kerül megkötésre, amely szerzõdésben a biztosított/banki adós vagy aa) a harmadik személyek irányában halasztott fizetési konstrukció keretében bonyolított kereskedelmi ügyletekbõl (tipikusan adásvételi ügyletek) eredõ olyan pénzkövetelését adja zálogba a bank/hitelezõ részére, amely követelések tekintetében a biztosító kockázatban áll; vagy bb) pedig magát a biztosítási kötvénybõl eredõ, a biztosítóval szemben fennálló kártérítési követelését. Amennyiben a zálogszerzõdésben a biztosítási kötvényen alapuló és a biztosítottat illetõ kártérítési követelés (is) meghatározásra kerül zálogtárgyként, úgy a biztosítót a Ptk. szabályai értelmében a biztosítási kötvénybõl eredõ követelések vonatkozásában létrejött zálogjog megalapításáról a zálogjogi jogviszonyban részes feleknek ki kell értesítenie, illetve a teljesítési utasítást kell kapnia. Amennyiben a biztosító részére kézbesítésre kerül a zálogjogi értesítés, úgy a Ptk. 5:110. -ban rögzített szabályok az alkalmazandóak. A Ptk. 5:110. -nak elsõ mondata rögzíti, hogy: "Az elzálogosított követelés kötelezettjének a zálogjog megalapításáról való - az elzálogosított követelés és a zálogjogosult megjelölését tartalmazó - írásbeli értesítését követõen a zálogjogosulttal szemben hatálytalan a zálogkötelezett és az elzálogosított követelés kötelezettje közötti szerzõdés módosítása." Ennek eredményeképpen adott esetben a biztosító hiába csökkenti egy adott vevõ kapcsán a biztosítási limit mértékét, az a zálogjogosult irányában a hivatkozott kógens jogi norma alapján nem lesz hatályos, a biztosítónak így a zálogjogi kiértesítés idõpontjában fennálló kockázat-összesség alapján kellene helytállnia a jogviszony fennállásának idõtartama alatt, amely megoldás a fentiek okán a biztosítók prudens mûködését veszélyezteti. Az elõzõekben vázolt jogi helyzet megoldása érdekében felmerült annak a lehetõsége, hogy a banki finanszírozó - ismervén a biztosítási termék és jogviszony specialitását - elõre "menlevelet" ad a biztosító részére, figyelemmel a régi Ptk ban foglaltakra is. Sajnos ezen elõzetes garanciavállalás jogi szempontból nem alkalmas a helyzet kezelésére, mivel az elõzõekben idézett kógens jogi norma a felek akaratából nem írható felül, így egy esetleges háttér-megállapodás, amely mentesítené a biztosítót a helytállási kötelezettsége alól, jogszabályba ütközõ megállapodásnak, ennek okán pedig semmisnek minõsülhetne. Amennyiben a biztosított és a finanszírozó a biztosítási védelem alatt álló vevõköveteléseket teszi a köztük létrejövõ zálogszerzõdés tárgyává, és az elzálogosított (vevõ)követelés fizetési kötelezettje nem teljesít (a zálogtárgy "kiesik") a Ptk. 5:104. (1) bekezdése alapján a biztosító által fizetendõ kártérítési összeg a zálogtárgy (biztosított vevõkövetelés) helyébe lép. A Ptk. 5:111. -ban elõírtak értelmében az elzálogosított követelés fizetési kötelezettjét a zálogjogi jogviszonyban részes felek nyilatkozatukban kiértesítik az elzálogosítás tényérõl, a felek egyben teljesítési utasítást adnak a biztosított vevõkövetelés fizetési kötelezettjének. Ezen alternatíva - nem eltekintve a vonatkozó, új Ptk.-n alapuló joggyakorat hiányában rejlõ kockázatoktól - kezelni tudja a finanszírozók biztosítéki igényét anélkül, hogy a biztosító oldalán mûködési kockázatokat okozna. 16 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu

17 Kozkázatosság, fizetési késések, ipari változások harmadik negyedévében ELEMZÉS Hosszú évek folyamata szakadt meg közel egy éve, és most már biztosan elmondható, hogy csökken a magyar vállalkozások száma, derül ki a Bisnode nemzetközi cégminõsítõ elemzésébõl. A csökkenés egyik oka sajnos továbbra is a cégek nagyarányú fizetésképtelenné válása, mivel a Bisnode Bedõlési Index (csõdök, felszámolások cégszámhoz viszonyított aránya) ma Magyarországon 3,10 %, amit tovább ront a rengeteg kényszertörlési eljárás is. Társas vállalkozások száma, összetétele, új cégalapítások 2014 harmadik negyedévében 9,6 százalékkal kevesebb új vállalkozás alakult, mint 2013 azonos idõszakában. Az idei harmadik negyedévben valamivel több, mint 6700 új vállalkozást regisztráltak Magyarországon, azaz ma naponta közel 75 cég alakul, míg korábban napi száznál is több új társas vállalkozás megalakulása volt jellemzõ hazánkban. Jelenleg így 546 ezer cég mûködik, ami az egy évvel ezelõtti állapothoz képest 1,5 %-kal kevesebb. A vállalkozások számának csökkenését erõsíti az is, hogy 2014 harmadik negyedévében 31 %-kal több cég szûnt meg valamilyen módon (felszámolás, csõd, végelszámolás, törlés stb. miatt), mint 2013 azonos idõszakában. Fizetési határidõk, fizetési késedelmek 2014 harmadik negyedévét összevetve 2013 azonos idõszakával azt láthatjuk, hogy az átlagos fizetési határidõ csökkent, azonban az átlagos fizetési késedelem lényegében nem változott. Az átlagos fizetési határidõ Magyarországon 2014 harmadik negyedében 26 nap volt, míg egy évvel korábban átlagban 30 napra fizettek a cégek, derül ki a Bisnode fizetési tapasztalat program adataiból. Fizetési késedelem tekintetében mindkét idõszakban 20 napos átlagos késedelem volt jellemzõ azon vállalkozásokra, amelyek nem tudták idõben kiegyenlíteni számláikat. A határidõben fizetett számlák aránya javult, mivel jelenleg a követelések 67 %-át fizetik maximum egy nap késéssel a cégek, míg egy évvel ezelõtt csupán 64 %-át. A legnagyobb fizetési határidõvel a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásával foglalkozó vállalkozásoknál, az építõiparban, a vegyiparban és a papíriparban kell számolni, ahol 35 nap feletti az átlagos számlafizetési határidõ. A legtöbbet késõ szektorok listáját az építõipar vezeti 40 napos átlagos fizetési késedelemmel, míg az ingatlanügyletek (39 nap) és a papíripar (28 nap) is a legtöbbet késõ három iparágban szerepel. Megyénként Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye cégei fizetik átlagosan a legnagyobb határidõvel számláikat, esetükben - a Bisnode adatai alapján - 30 napot is meghaladta az átlagos fizetési határidõ. Legnagyobb fizetési késedelem tekintetében más megyék cégei kerülnek elõre, ugyanis Szabolcs-Szatmár- Bereg, Budapest és Csongrád megye vállalkozásai késnek a leginkább - 21 nap felett - számláik kiegyenlítésével. Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 17

18 Átlagos számlafizetési határidõ és késedelem alakulása (napokban) Felszámolások, végelszámolások és kényszertörlések számának alakulása 2013 és 2014 harmadik negyedévében Fizetésképtelenségi eljárások, szektoriális kockázatok A kényszertörlési eljárások száma ugrásszerûen emelkedik. Míg 2013 harmadik negyedévében valamivel több, mint 5600 kényszertörlés indult, addig 2014 azonos idõszakában már több mint Rossz hír, hogy a kényszertörlések növekvõ száma mellett a felszámolások száma is nõtt. Míg 2013 júliusától szeptemberéig több mint 2700 felszámolást indítottak, addig az idei év azonos hónapjaiban már 60 %-kal többet. A végelszámolások tekintetében viszont csökkenés következett be: az egy évvel ezelõtti közel 2150-hez képest idén a harmadik negyedévben csak közel 1930 végelszámolás indult ban 2,46 % volt a Bisnode Bedõlési Index (felszámolások és csõdeljárások cégszámhoz viszonyított aránya) értéke elsõ félévében romlott ez a mutatószám, mivel az index értéke 2,79 %-ra emelkedett, mely sajnos az elmúlt negyedévben tovább emelkedett és elérte a 3,10 %-ot. Az építõipar évek óta a legkockázatosabb iparágnak számított hazánkban, de az elmúlt idõszakban már megelõzte a vendéglátás, jóval az országos átlag feletti 5,92 %-os bedõlési arányával. Az élelmiszergyártás is rosszabb helyen szerepel a listán mint korábban, míg a szállítás, raktározás javított pozícióján. A 10 legnagyobb bedõlési arányt felmutató iparág az elmúlt 12 hónapban 2014 harmadik negyedéves rangsor 2013 harmadik negyedéves rangsor Szektor 2014 harmadik negyedéves bedõlési arány 1 2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 5,92% 2 1 Építõipar 5,25% 3 8 Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonott-áru gyártása 4,88% 4 5 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 4,42% 5 12 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 4,17% 6 6 Nagykereskedelem (kivéve: jármû, motorkerékpár) 4,03% 7 4 Szállítás, raktározás 3,99% 8 7 Gépjármû, motorkerékpár kereskedelme, javítása 3,82% 9 10 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 3,74% Bútorgyártás 3,73% Mi várható 2015-ben? A cégadatokból kiolvasható jelek nem jeleznek pozitív tendenciát a gazdaság fejlõdésével kapcsolatban. Rengeteg céget zárnak be, illetve sok vállalkozás kerül kényszertörlés alá is. Ennek következtében a cégek száma stabil csökkenésnek indult hazánkban, ami önmagában nem lenne negatív folyamat, mivel a lakossághoz képest eddig nagyon sok cég mûködött Magyarországon. Az viszont, hogy a cégek továbbra is magas határidõvel és késedelemmel fizetik számláikat, arra utal, hogy sokan nem tudták üzletmenetüket stabil alapokra helyezni. A legkockázatosabbnak mondott építõipar helyét átvette a vendéglátás, ugyanis itt vált az elmúlt idõszakban a legtöbb vállalkozás fizetésképtelenné, melynek oka, hogy a kereslet nem növekszik olyan mértékben, hogy a szektort életben tartsa. Vélhetõen a nagyarányú NAV ellenõrzések sem kedveznek a vendéglátósoknak, ami remélhetõleg 18 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu

19 hosszabb távon egy átláthatóbb, és megbízhatóbb iparághoz járul hozzá. Addig azonban várhatóan még sok vendéglátós húzza le a redõnyt évi elõrejelzések az elmúlt hónapokban szép számmal keletkeztek. A GKI nem túl derülátó, mivel Magyarország nemzetközi megítélése negatív. Az IMF is lassulást prognosztizál 2015-re, illetve az infláció növekedését várja. A nemzetközi gazdasági és politikai helyzet is kedvezõtlen, illetve az orosz-ukrán válság is hatással lehet hazánk teljesítményére. A vendéglátóipar, az építõipar és a feldolgozóipar bizonyos iparágai 2015 folyamán is a legkockázatosabb iparágak közé fognak számítani ben is erõs verseny várható a fuvarozói szektorban. Továbbra is az Európai Unió országai (elsõsorban Németország, Olaszország, Benelux államok) az egyik legkedveltebb úti célok a külföldi fuvarozásra specializálódott cégek számára. A növekvõ árverseny következtében az érvényesíthetõ haszonkulcs mértéke is tovább csökken, mely a fuvarozók likviditási helyzetének romlását eredményezheti. A hitelállomány további növekedésének, illetve a fuvarozókat terhelõ költségek várható növekedésének hatására tovább emelkedhet a szegmens már amúgy is magas eladósodottsága. Az iparágra jellemzõ körbetartozás következtében tovább növekedhetnek a fizetési késések, megnehezítve így a kis és közepes méretû vállalkozások helyzetét. A romló fizetési morál illetve az adósságállomány növekedése várhatóan a felszámolások számának emelkedését hozza 2015-re. A vendéglátóiparban folytatódni fog a cégalapítási láz. Az iparág cégeinek jelentõs hányada eddig is veszteséget termelt, melynek következtében likviditásuk, eladósodottságuk sokat romlott. A szektorra a fizetési fegyelem további romlása lesz jellemzõ. Az elkövetkezõ idõszakban a helyzet további romlása várható, a meggyengült vállalkozások nem fogják bírni a megnövekedett versenyt, és felélik maradék tartalékaikat is. Rövid távon ez a felszámolások, cégmegszûnések számának emelkedését vonja maga után, ám hosszabb távon a piac letisztulását hozza magával re visszaesés várható az építõiparban tevékenykedõ cégek számára. Az állami megrendelések elmaradása, illetve az ipari beruházások számának csökkenése egyaránt éreztetni fogja hatását jövõre. A kevesebb megrendelés hatására enyhe visszaesés jelentkezhet a cégek bevételtermelõ képességében. Fellendülést jelenthet az ágazat számára a lakossági megrendelések számának növekedése, melyre már idén is láttunk példákat, de egyelõre lényegesen elmaradnak a válság elõtti szinthez képest. Az építõipari cégek a válság évei alatt felélték tartalékaikat, vagyontárgyaik jelentõs része elértéktelenedett, így többségük pénzügyi helyzete jelentõs mértékben gyengült. Az elkövetkezõ évben folytatódni fog a piac tisztulása, a fizetésképtelenné váló cégek megszûnése, ezáltal a fennmaradó cégek sokkal stabilabb pénzügyi háttérrel mûködhetnek tovább a jövõben. További visszaesés várható a ruhaipar helyzetében is. Az olcsó távol-keleti áruk egyre nehezebb helyzetbe sodorják a magyar ruhaipar szereplõit. A ruhaipari vállalkozások árbevétele tovább mérséklõdik, elsõsorban a belföldi piacvesztés miatti bevételek elmaradása miatt. A csökkenõ árbevétel mellé társul a nagyon alacsony, nulla közeli, haszonkulcs, mely kiszolgáltatottá teszi az iparágat a jelen gazdaságpolitikai helyzetben. A fõbb export országok 2015-ben is Németország, Svájc illetve Olaszország maradnak. További nehézséget jelenthet a külföldi tulajdonban lévõ cégek esetében, hogy nyugati tulajdonosaik még keletebbi célországokat választanak üzemeik számára, mely további vállalatmegszûnéseket fog eredményezni az elkövetkezõ idõszakban. Az élelmiszeripar ugyancsak a magas kockázatot jelentõ iparágak egyike. Az elmúlt évtizedek nem kedveztek az ágazat számára. Nagyon gyenge lábakon állnak, magas eladósodottság, tõkehiány és gyenge jövedelmezõség, sõt nem ritkán veszteséges mûködés, jellemzi õket. További nehézséget jelent az import élelmiszerek versenyképes piaca, mely még nehezebbé teszi a hazai termékek értékesítését. Az utóbbi 1-2 év gazdaságpolitikai változásainak köszönhetõen viszont lehetõséget kapott a szegmens a felzárkózásra. A kormányzati támogatások, illetve a hitelfelvétel támogatása segíti a beruházások, fejlesztések megindulását. A beruházások, fejlesztések hatására várhatóan néhány év múlva javulhat a cégek hatékonysága, ezáltal versenyképesebb termékek elõállítására lennének képesek, ami nem csak a belföldi értékesítés arányát, de az export értékesítés növekedését is eredményezné. Ma már egyértelmû, hogy hazánkban egy kisebb cégvilág fog mûködni az elkövetkezõ idõszakban. Várhatóan ez a csökkenés egy stabilabb és megbízhatóbb, kockázatmenetesebb cégkört fog jelenteni, amit nemcsak a külsõ szabályozás, hanem a piac önszabályozó jellege, a vállalkozások nagyobb kockázattudatossága is kivált. Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 19

20 FUVAROZÁS Atradius: Csõdhullám fenyegeti a fuvarozókat 2014-ben rekordszámú felszámolási és kényszertörlési eljárás indult a szállítmányozási cégek ellen Magyarországon, közülük is a közúti fuvarozók állnak a legrosszabbul, derül ki az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb elemzésébõl. A cég szerint a magas vevõi kitettségû szektorban a következõ években sem csökken jelentõsen a kockázat szintje. Az elmúlt két év alatt 25%- kal nõtt az iparági csõdhányad és 15%-kal magasabb a közúti fuvarozók csõdkockázata mint a hazai átlag. Sokan kerültek nehéz helyzetbe devizahitelkonstrukciók miatt is. Az ágazati problémák és a kiélezett szolgáltatási verseny jelentõsen növelte a "bedõlési" veszélyt a teljes hazai szállítmányozási szektorban, mutat rá az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb elemzése. Az összefoglaló szerint az elmúlt években folyamatosan nõtt a felszámolási és a óta létezõ - kényszertörlési eljárások összesített száma az iparágban. A 2012-ben regisztrált 1146 eset, idén már a harmadik negyedév végére meghaladta az 1400-at. Ráadásul 2012-ben még mûködõ vállalkozást regisztráltak a szektorban, 2014-ben pedig már csak at, így ez év elsõ kilenc hónapjában összességében közel 25%-kal magasabb - 6,74% százalék - volt az iparágra jellemzõ felszámolási /kényszertörlési hányad, mint 2012-ben. Az Atradius adatai szerint az ágazat legveszélyeztetettebb területe a közúti fuvarozás, ahol 2012 és 2014 között közel 40%-kal, 842-re nõtt a felszámolási és kényszertörlési eljárások száma. Itt ismét a teljes ágazatra jellemzõ negatív tendencia érvényesül, azaz az egyre kevesebb cégre ( helyett ) jutott egyre több eljárás, ami 5,47%-ról 7%-ra emelte az iparági bedõlési arányt. Figyelembe véve, hogy az összes magyar vállalkozásra vetítve a felszámolási és kényszertörlési eljárások aránya 6,06%, jól látszik, hogy a magyar átlaghoz képest a logisztikában 11,22%-kal, míg a közúti fuvarozásban 15,51%-kal magasabb a kockázat. Az Atradius elemzése szerint a szállítmányozók egyre erõteljesebb ár- és kockázatversenye egyértelmûen az árszint, ezáltal az árrés csökkenéséhez vezetett. Ez a folyamat - leginkább a többszintes alvállalkozói rendszerek esetében - számtalan esetben a szolgáltatás átlagos szintjének gyengüléséhez vezetett, ami gyakran Szállítmányozás 20 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu