Jó gyakorlat címe: Lurkó iskolaelőkészítő program 1. Intézményi helyzetkép Óvoda neve: Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda-Bölcsőde Óvoda címe: 8357 Sümegcsehi, Kossuth utca 1. Elérhetőség: lurkoovodascsehi@gmail.com Sümegcsehi Zala megye kistelepülései közé tartozik. Lakosainak száma 665 fő. A településen 1976 óta működik óvoda. Tárgyi, személyi feltételek Az óvoda egy csoportszobával rendelkezik, amely két részre tagolódik. Az egyik része az étkező helyiség, mely egyben a foglalkoztató hely is. A csoportszoba nagyobb területét a játszó rész foglalja el, itt biztosítjuk mind a mai napig a szerepjátékhoz szükséges helyet és eszközöket. A csoportszoba mellett található egy öltöző, mosdó, Wc helyiség. Az épület berendezését úgy alakítottuk ki, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, feleljen meg testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, tegye lehetővé mozgás-, és játékigényük kielégítését, a gyermekeket, harmóniát árasztó színekkel vegye körül. Az óvoda épületéhez tartozik az óvoda udvara, melyet évről-évre kiegészítünk, felújítunk és szépítünk. 1977-1993-ig az iskola mellett, de önálló intézményként működött az óvoda. 1993-ban változás állt be Sümegcsehi oktatási intézményeiben. Az addig önálló intézményként működő óvoda részévé vált az általános iskolának, és ettől kezdve többcélú intézményként működött tovább. Az óvodában dolgozókat mind a mai napig egy cél vezérli: szeretetteljes, családias légkörben nevelődjenek a gyermekek, és megkapják azt a fejlesztést, amely lehetővé teszi számukra az életkoruknak megfelelő fejlődést. Gondoskodunk arról, hogy a gyermeki közösség az állandó egésznapos együttlét során felszabadult, jó érzéssel tevékenykedjen, kiemelve a játékot, mint a legfontosabb tevékenységformát. Az óvoda működésének 36 éve alatt sokat változott az óvoda. Bár az épülete ugyanaz maradt, de sokat modernizálódott. 1999-ben az óvoda teljes bútorzatát (székek és asztalok kivételével) kicserélték, nagyon sok fejlesztő játék
beszerzésére nyílt lehetőség. A gyermekeknek sokféle lehetőséget biztosítunk a szerepjátékokra, hiszen a csoportszobában külön kuckókat alakítottunk ki (fodrász, konyha, babaszoba, boltos, orvosos sarok). 2002-ben az asztalokat, székeket is kicseréltük. Mindez lehetővé tette, hogy a felújított óvodába szívesen járnak a gyermekek. A vegyes csoport adta lehetőségeket kihasználva szeretetteljes légkörben neveljük a gyermekeket. Számos lehetőséget biztosítunk nekik az ismeretszerzésre, sok tevékenységforma közül választhatnak. Óvodánk saját helyi Nevelési Programot dolgozott ki, amely alkalmazkodik a helyi sajátosságokhoz. Óvodai nevelésünk három kiemelkedő területre épül: a., Néphagyományőrzés b., Egészséges életmódra nevelés c., A környezet megismerésére nevelés Óvodánk gyermekközpontú nevelést folytat, amely a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Megértő és nem bíráskodó, együttérző, szerető figyelemmel fordul a gyermekekhez. A családok nevelésével összehangoltan fejlesztjük a gyermekeket, figyelembe véve életkori sajátosságaikat és az egyénenként változó testi és lelki szükségleteiket. Az óvodába már 15 éve, hetente egy alkalommal szakképzett logopédus foglalkozik a beszédhibás gyermekekkel. Ennek köszönhetően a gyermekek tiszta beszéddel kerülnek be az iskolába, amely megkönnyíti iskolai tanulmányaikat. 2000-ben elvégeztem a Nyelv-és beszédfejlesztő pedagógus szakot, mely lehetővé tette a tudatosabb fejlesztő munkát. Szoros kapcsolatot alakítottunk ki a családokkal, az iskolával. Együttműködésünk legfontosabb alapeleme a jó partner- kapcsolat. Mindent megteszünk azért, hogy a gyermekek örömmel, és felkészülten várják az iskolát. Az óvodában tudatos fejlesztő munka folyik, amelynek célja, hogy a gyermekek az iskolába lépéshez szükséges ismereteket megszerezzék, és az iskolába lépve képességeikhez mérten jól megállják a helyüket. 2005-ben annyira megnövekedett az óvodások létszáma, hogy az egy csoport helyett két csoportra bővültünk. Az új csoportba (Süni csoport) kerültek a kisközépső csoportosok, míg a régebbi csoportba (Maci csoport) középső és nagycsoportosok kerültek. Nagy figyelemmel alakítottuk ki az új óvodai csoportot a kultúrház felső szintjén, melyet igyekeztünk az oda járó gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítani.
2008-ban az iskola teljes felújítása mellett lehetőségünk nyílt a régi óvodai csoport teljes felújítására, így modernebb környezetben foglalkozhattunk a gyermekekkel. 2009-ben a szülők részéről igény mutatkozott a bölcsődei ellátásra, így a kisközépső csoportot átalakítottuk egységes óvoda-bölcsődei csoporttá. 2009-ben a TÁMOP 3.1.4-08/2 pályázat segítségével lehetőségünk nyílt a kompetencia alapú óvodai program bevezetésére, melyet a Maci csoportban valósítottunk meg, majd a 2010/2011 es tanévtől a Süni csoportban is bevezettük. Jelenleg 53 gyermek jár a két csoportunkba, ennek 50%-a hátrányos helyzetű gyermek. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 5, ami a gyermekek 10%-a. 2. Jó gyakorlat kialakításának oka/háttere A gyermekek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodás kor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Mivel a gyermekek eltérő ütemben fejlődnek, így nagyon fontosnak tartottam egy olyan iskolaelőkészítő program kidolgozását, amely lehetőséget biztosít a sokoldalú fejlesztésre. Minden olyan területet felölel, amely az iskolába lépéshez szükséges ismeret megszerzését biztosítja. A gyermekek többségében kialakul 5 éves korára a tanulás iránti vágy, érdeklődve várják az új feladatokat, kihívásokat. Ez a tény és a szülők igényeinek felmérése ösztönzött arra, hogy ezt a programot kidolgozzam. Többször tapasztaltam a szülőkkel folytatott beszélgetés során, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy egy iskolába lépő gyermeknek milyen készségekkel, képességekkel kell rendelkeznie. Szívesen részt vennének a felkészítő munkában, hogy minél eredményesebb legyen a gyermekük, de nem tudják, hogy mit és hogyan fejleszthetnének. 20 éves óvodapedagógiai munkám során folyamatosan továbbképeztem magam ebben az irányban is. Ennek köszönhetően 10 évvel ezelőtt készült el ez a program, melyet azóta folyamatosan tökéletesítettem. A programhoz 2012-ben elkészült a saját két kötetes könyv is, amely teljes egészében a program tematikájához igazodik. Célunk, hogy az egyéni képességek, a gyermeki játékszabadság figyelembevételével, tiszteletben tartásával környezetében jól eligazodó, jó
kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező, az iskolai életre alkalmassá váló gyermekeket neveljünk. 3. Jó gyakorlathoz kapcsolódó tevékenységek/szervezési elemek A Lurkó iskola-előkészítő program célja, hogy játékos formában fejlesszük a gyerekeknél azokat a készségeket, képességeket, mely az iskolakezdéshez elengedhetetlenül szükségesek. Szeretnénk a foglalkozásokkal megelőzni, vagy enyhíteni a későbbi tanulási zavarok kialakulását. A foglalkozásokon az iskolába készülő gyermekek vesznek részt. Létszámuk minden évben változó, hiszen minden évben változik az iskolaelőkészítős gyermekek száma. Mivel vegyescsoportban dolgozunk, ezért a kisebb gyerekek folyamatosan figyelemmel kísérik a nagyok tevékenységeit, így nagyon várják ők is, hogy belekerüljenek ebbe a csoportba. Minden gyermek kap a foglalkozások során egyéni feladatot, ezzel kiküszöböljük, hogy a jobb képességű gyermekek válaszoljanak mindig a kérdésekre. Éppen ezért a feladatok között vannak egyéni és csoportos feladatok is. A bátortalanabb gyerekek később kezdenek el egyéni feladatokban szerepelni, hiszen a legfontosabb a sikerélmény biztosítása és a kudarc elkerülése. A feladatok nagyon változatosak, ezért a gyermekek szeretik és szívesen vesznek részt benne. A foglalkozásokat szeptemberben kezdjük el, és május végén fejezzük be. Hetente egy alkalommal tartjuk, mindig ugyanazon a napon, így a gyermekek pontosan tudják, hogy még hányat kell aludni a foglalkozásig, és a szülők is mindig tudják, mikorra kell visszahozni a Lurkó könyvet. A játékos feladatok segítségével észrevétlenül alakulnak ki azok a készségeik, képességeik, amelyek az iskolába lépéshez szükségesek. A feladatok egymásra épülnek, így biztosítja a folyamatosságot és a fokozatosságot. Közben, februárban-márciusban elvégezzük az iskolaérettségi vizsgálatokat az általunk összeállított vizsgálati anyaggal, mely az éves terv végén található. Ezeken minden évben nagyon jó eredmények születtek. A fejlesztésnek köszönhetően nőtt a gyermekek feladattudata, egyre több szabályhoz tudtak alkalmazkodni, a feladatokat egyre eredményesebben tudták elvégezni. Kitartásuk nőtt, önállóságuk, önfegyelmük fejlődött. Április-májusban egyéni fejlesztésekkel még fejleszthetők azok a területek, melyekben esetleg gyengébb a gyermek, és erre a vizsgálat során fény derül. A foglalkozások anyaga meglévő módszerek, terápiák gyűjteménye. A fejlesztésekhez a két kötetes Lurkó könyvet használjuk, melyből minden gyermek kap egy példányt, ez a sajátja lesz, beleírjuk a jelét is. A könyvben mindig bekarikázzuk azoknak a feladatlapoknak a számát, amelyet
aznap megoldottunk a könyvben, így a szülők folyamatosan figyelemmel kísérhetik mivel foglalkoztunk és folyamatosan tájékozódhatnak gyermekük teljesítményéről. Mivel a könyvben minden lap alján megtalálható mi volt a feladat, így ha valamelyik gyermek megbetegedik, a szülő ennek segítségével megoldathatja ezeket a feladatokat gyermekével. Így a gyermek nem marad le társaitól. Minden foglalkozás végén kapnak a gyermekek egy otthoni feladatot a könyvből, melyet a szülő odafigyelése mellet készít el a gyermek. Ennek segítségével megszokják a szülők, hogy a gyermekekkel rendszeresen kell egy kicsit foglalkozni. Ezt azért tartottam mindig nagyon fontosnak, mert első osztályban is elengedhetetlen, hogy a szülő figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, gyakoroljon vele, mert csak így fogja megfelelő módon elsajátítani az olvasás, írás, számolás alapjait, amelyre épül a felsőbb osztályok tananyaga. Ezért ezt a Lurkó könyvet a gyermekek minden foglalkozás végén hazaviszik. Otthon elkészítik azt az egy feladatot, amit kaptak, és következő héten visszahozzák a könyvet. A szülőknek lehetőséget biztosítunk, hogy bejöhetnek - előzetes egyeztetés után egy foglalkozásra, és így megfigyelhetik gyermekük teljesítményét a csoportban. Nagyon pozitív tapasztalataim vannak ezen a területen. Mivel szoros kapcsolatot alakítottunk ki az iskola nevelőtestületével, így a leendő elsős tanítónő részt vesz több Lurkó foglalkozáson, ahol megismerkedhet a gyermekekkel, megfigyelheti teljesítményüket. Az iskolaérettségi vizsgálat eredményét vele együtt is kiértékeljük, így a gyermekeket ismerősként köszöntheti szeptemberben. Ez nagyon fontos azért is, mert így a gyermekek is ismerős helyre, ismerős tanító nénihez mennek oda a tanévnyitó ünnepélyen. Ez lehetőséget ad az eredményesebb iskolai munkára. Igyekeztünk minden olyan képességterület fejlesztését megvalósítani, amely a sikeres iskolakezdéshez elengedhetetlen. A feladatok nagyon játékosak, így minden gyermek szívesen végzi el azokat. A foglalkozások végén mindig értékelünk. A gyermekek mindig két matricát kaphatnak, melyet a könyv elejébe be is ragasztunk. Egy matricát kap, ha az otthoni feladatot elvégezte, egyet pedig, ha a foglalkozáson ügyes volt. Ez ösztönzi a gyermekeket arra, hogy aktívak legyenek a foglalkozásokon. Az iskolaérettségi vizsgálat elvégzése lehetővé teszi, hogy felmérjük a gyermekek teljesítményét. Ennek eredménye visszajelzést ad a felkészítő munka eredményességéről, illetve meghatározza a további teendőinket. Ennek eredményét a szülőkkel is ismertetjük, így a véleményünket az iskolaérettségről ezekkel is alátámaszthatjuk. A szülő ennek ismeretében könnyebben elfogadja
szakvéleményünket, és ha szükséges, a gyermekük Nevelési Tanácsadóba irányítását. Év végén mindig felmérjük a szülők véleményét az iskolaelőkészítő programról. A szülők minden évben elégedettek ezzel a fajta felkészítéssel, pozitívan fogadják, és igénylik is, hogy részt vehessenek benne gyermekeik. 4. Feltételrendszer A program bármilyen településen megvalósítható. Előnyös a kislétszámú csoport (15-20). Differenciált fejlesztést támogató óvodapedagógus. Különösebb személyi és eszközigénye nincs. Az óvodában található játékok elegendőek. Az óvónő legyen elkötelezett a hivatása iránt. Eszköz igényében nem tér el túlságosan a hagyományosan működő óvódáktól, de megkönnyíti a munkát, ha vannak képesség fejlesztő játékok.
A kipróbálás vegyes életkorú csoportban történt, de homogén összetételű csoportban is megvalósítható. Ha magas (30 fős a létszám), két csoportban valósítanám meg. Hatékonyan alkalmazható olyan csoportokban, ahol magas a HH-s, HHHs gyermekek száma. 5. Eredmények A gyermekek szorongásmentesen várják az iskolakezdést. A gyermekek magas százalékban elérik az év végére az iskolaérettségi szintet. Csökken azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek még egy évig óvodai fejlesztésben kell maradnia. A differenciált fejlesztésnek köszönhetően minden gyerek a saját egyéni ütemében fejlődhet, nem éri kudarcélmény. A gyerekek feladattudata kialakul, ez a feladat megértésében, feladattartásában, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Nő a kitartásuk, munkatempójuk, önállóságuk és önfegyelmük. Játékos feladatok segítségével fejlődhetnek. Saját könyvüknek köszönhetően megtanulnak vigyázni rá, ez elősegíti, hogy majdan az iskolai könyveikre is vigyázni fognak. A gyermekek sok sikerélményhez jutnak, mely elősegíti harmonikus fejlődésüket. A szülők aktívan bekapcsolódnak a felkészítésbe (foglalkozásokon részt vesznek, otthon is gyakorolnak, tanácsot kérnek az otthoni fejlesztéshez), így eredményesebb a felkészítő munka. 6. Adaptációs feltételek Megvásárolja és megismerje a jó gyakorlatot, hospitáljon az intézményünkben, szükség van a folyamatos, kölcsönös tapasztalatcserére. 7. Adaptáció algoritmusa Program megismerése Program megvásárlása Program bemutatása