Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013
Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos adó hatásai 6. Összegzés
1. Problémafelvetés Egykulcsos SZJA bevezetés itthon 2011. január 1-jén IMF tárgyalások során újra előkerül a téma Hipotézisek: 1. Az egykulcsos SZJA már bizonyított a gyakorlatban, több országban is jelentős sikereket értek el a bevezetésével. 2. Az egykulcsos SZJA bevezetésének Magyarországon beruházásösztönző hatása van. 3. Az alacsonyabb adókulcsnak teljesítménynövelő hatása van. 4. Az egykulcsos személyi jövedelemadózás átláthatóbb és igazságosabb a progresszív adózásnál. Primerkutatás: fókuszcsoportos interjú Szekunderkutatás: magyar és angol nyelvű szakirodalom, internetes források
Alapfogalmak: 2. Előzmények Dolgozatban jövedelem= munkaviszonyból szerzett jövedelem Eltekintés az adóalap kiegészítéstől Személyi jövedelem adóztatás Magyarországon: Az 1987-88-as adóreform 1988. január 1. bérbruttósítás Gyakori változtatások, egyszerűsödési tendencia Az egykulcsos SZJA elmélet: Személyi jövedelemadóztatás kezdetektől progresszív a fejlett nyugati országokban Vertikális, horizontális egyenlőség (Musgrave) Amerikai közgazdászok ötlete az egykulcsos SZJA bevezetése Lehetséges előnyök: egyszerűsödés, átláthatóság, adminisztrációs költségek csökkenése
3. A gyakorlati alkalmazás Az első alkalmazás: A Balti országok: 90-es évek közepén újra felvetődik a lineáris adó Másfél évtizedes tapasztalatra építhetünk Azonosságok: csökkenő adókulcs, bizonyos szint alatt nem kell adózni Bevezetés után gyors növekedés következett be, azonban figyelembe kell venni a szignifikáns visszaesést a rendszerváltáskor Észtország esetében más körülmények: geopolitikai helyzet, magas működő tőke beáramlás
Szlovákia és az egykulcsos adó 2004-es bevezetés, 19%-os kulcs Gazdasági növekedés megduplázódott Egyéb tényezők: gépkocsigyártás felfutása, olcsó munkaerő, fejlett infrastruktúra Egyéb hatás: jóléti rendszer leépítése 2013-tól ismét progresszív SZJA Az EU véleménye Követendő példa: munkát terhelő adók csökkentése Kemény kritika a magyar bevezetéssel szemben, legfőbb probléma: alacsony jövedelműek adóterhelése nőtt, ez rosszul hat a fogyasztásra Kedvezőtlen munkaerőpiaci hatások, nem segíti a gazdaság fehéredését
4. A magyarországi bevezetés A magyar előzmények Hazai politikában ritkán vetődött fel 2010 első gazdasági akcióterv: két év alatt egykulcsos családi elemekkel könnyített jövedelemadó, 16%-os kulcs Érvek az egykulcsos adó mellett: adminisztráció egyszerűsödése, ösztönző hatás a teljesítmény növelésére, továbbá valószínűsítették a fogyasztás és a megtakarítás volumenének növekedését Szakmai kritikák Nem általános az adócsökkentés, továbbá az eltörölt adójóváírás miatt sokan járnak rosszul Foglalkoztatási hatás nem lesz jelentős Nem szolidáris
5. Az egykulcsos adó hatásai A háztartások jövedelmére vetett hatás Nettó keresetek: 2011-ben 6,4%-os, 2012-ben 4,6%-os növekedés Jövedelemátcsoportosítás Minél magasabb jövedelmi hányadba tartozik valaki, annál jobban járt (2010-es 32% helyett 16%-os terhelés) Változatlan bruttó bér mellett mindössze a munkavállalók 20%-a járt jól. A fogyasztásra és beruházásra vetett hatás Csökkenő fogyasztás: háztartások fogyasztása 1,2%-kal, belső kereslet 0,5%-kal esett vissza Csökkenő beruházási volumen: 2010-ről 2011-re 4,5%-kal, 2011-ről 2012-re 5,2%- kal Végtörlesztés közbeszólt SZJA-ból befolyt bevételek 21,6%-kal csökkentek, ennek eredménye: új adónemek
A felső jövedelemkategóriába esők és az egykulcsos SZJA Brt. 300 és 600 eft-os kereset között fogyasztásnövekmény, fölötte nem jellemző Sokan kivárnak Végtörlesztés is közbeszólt Sokan külföldi pénzintézeteknél fektetik be A változtatásokkal egyetértenek, egyszerűbbnek, átláthatóbb Teljesítménynövekedés a gyakorlatban nem annyira jellemző A GDP növekedés Nincs jelentős különbség a növekedésben (2011: 1,7%, 2012: 1,5%-os recesszió) A jelenlegi világgazdasági rendszert nem lehet a 2004-essel összehasonlítani
A foglalkoztatásra vetett hatás Kiemelten fontos elemezni, elsődleges cél volt az ösztönzés Bővülő foglakoztatás: hogyan? A foglalkoztatás alakulása: 68 ezer fős bővülés, majdnem válság előtti szint Az alkalmazásban állók létszáma: csökkenés Melyikre hagyatkozzunk? Gazdasági környezet csökkenésre utal KSH jelentés november 28: mégis a közfoglalkoztatás Anélkül is enyhe bővülés (17ezer fő)
6. Összegzés Döntés a hipotézisekről: 1. Az egykulcsos SZJA már bizonyított a gyakorlatban, több országban is jelentős sikereket értek el a bevezetésével. ELFOGADOM 2. Az egykulcsos SZJA bevezetésének Magyarországon beruházásösztönző hatása van. ELVETEM 3. Az alacsonyabb adókulcsnak teljesítménynövelő hatása van. ELVETEM 4. Az egykulcsos személyi jövedelemadózás átláthatóbb és igazságosabb a progresszív adózásnál. ELFOGADOM Javaslatok a témában: Jó az elv Rossz az időzítés
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013