Az MSZP hét pontja a befektetői bizalom visszaszerzése és a gazdasági növekedés beindítása érdekében Dr. Szekeres Imre

Átírás

1 a befektetői bizalom visszaszerzése és a gazdasági növekedés beindítása érdekében Dr. Szekeres Imre MSZP Gazdaságpolitikai Kabinetjének vezetője

2 Mi az alapvető probléma? A magyar gazdaság fő gondja a bizalomvesztés: Itthon a pénzüket féltik, mentik az emberek. Külföldön kiszámíthatatlannak, megbízhatatlannak tartják Magyarországot. Hogyan lesz ebből államadósságcsökkentés? gazdasági növekedés?

3 Mi a recept? Kiszámíthatóság, tervezhetőség, bizalomberuházás, munkahelyek, növekedés! Az MSZP a befektetői bizalom visszaszerzését, és a gazdasági növekedés beindítását javasolja. Cél: Eszköz: a költségvetési és a gazdaságpolitika hitelességének, valamint a nemzetközi pénzügyi piacok és a befektetők bizalmának visszaszerzése az alkotmányos rend, gazdasági és társadalmi stabilitást Eredmény: Magyarország számára előnyös IMF-EU megállapodás, amely nem vezet újabb megszorításokhoz.

4 1. Kiszámítható, az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő költségvetési és gazdaságpolitikai szabályok megalkotása. Módosítandó törvények: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Cél: Kiszámítható és tervezhető gazdasági környezet, a jogbiztonság megteremtése. Ehhez szükséges a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúságának és egyenlő védelmének, valamint a gazdaság piacgazdaság jellegének rögzítése az Alaptörvényben. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény Cél: Az államadósság csökkentését előíró rendelkezés hatályba léptetése, valamint az államadósság-mutató számításával kapcsolatos trükközési lehetőségek megszüntetése (pl.: a devizában fennálló adósságot keletkeztető ügyletek azonos árfolyamon történő figyelembe vétele). Az államháztartásról szóló évi CXCV. Törvény, és a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény Cél: A költségvetés átláthatóságának növelése (pl.: hiányrendezés, tartozásátvállalás csak költségvetési előirányzatként történhet, költségvetéshez kapcsolódó részletes hatástanulmányok bemutatása), a pótköltségvetéssel kapcsolatos szabályok rögzítése.

5 2. A bírói függetlenség szervezeti és személyi garanciáinak visszaállítása Módosítandó törvények: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (2011. december 30.) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény A bírósági eljárások ésszerű időn belül való befejezésének biztosítása érdekében egyes bírói álláshelyek betöltésének átmeneti szabályairól szóló évi CXXXI. törvény Cél: A bírói függetlenség szervezeti és személyi garanciáinak visszaállítása. A bírói függetlenség alkotmányos garanciája, hogy bíró kinevezésére, felmentésére vagy tisztségének gyakorlásából való felfüggesztésére csak a bírói önkormányzati szerv javaslatára kerülhet sor, valamint hatályon kívül helyezi a bírói szolgálati viszony és az ügyészségi szolgálati jogviszony felső korhatárát megállapító rendelkezést. Az MSZP ennek érdekében január 25-én törvényjavaslatot nyújtott be T/5690. számon Magyarország Alaptörvénye egyes rendelkezéseinek módosításáról.

6 3. Az AB jogköreinek, a KT szervezetének és működésének, valamint az OÉT rendszerének visszaállítása Módosítandó törvények: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (2011. december 30.) Cél:Az Alkotmánybíróság normakontroll lehetőségének visszaállítása, vagyis az államadósság mértékétől függetlenül vizsgálhassa és Alaptörvénybe ütközés esetén korlátozás nélkül megsemmisíthesse a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket. Az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségének kiszélesítése. A Költségvetési Tanács független, megalapozott szakmai működéséhez szükséges szervezeti keretek biztosítása. Az országos érdekegyeztetés visszaállítása.

7 4. Törvény írja elő, hogy a magán-nyugdíjpénztáraktól államosított vagyont kizárólag nyugdíjra lehessen felhasználni, és a magán-nyugdíjpénztári tagok állami nyugdíjjogosultságát biztosítják. Módosítandó törvények: A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló évi CLIV. Törvény. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. Törvény. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. Törvény. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. Törvény. Cél: Annak biztosítása, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások a tisztes öregkori megélhetést szolgálják.

8 5. A válságadók legkésőbb január 1-jéig történő kivezetése. A bankadó átalakítása, amely biztosítja a magyar vállalkozások hitelhez jutását. Módosítandó törvények: Egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló évi XCIV. Törvény. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló évi LIX. törvény. Cél:A válságadókkal sújtott, ugyanakkor az innovatív megoldások bevezetésében élenjáró, beruházás-igényes szektorok (energetikai ágazat, infokommunikációs szektor, kereskedelem) beruházási és munkahely-teremtési hajlandóságának erősítése, valamint a beruházásokhoz szükséges hitelkínálat elősegítése.

9 6. A munkaadói járulékok (2012-től szociális hozzájárulási adó) 3, az ÁFA 2 százalékpontos csökkentése. Az 50 millió forint feletti pozitív adóalappal rendelkező vállalkozások társasági adójának visszaállítása 19%-ra. Cél: Az adószabályok év közben történő módosítási tilalmának bevezetése a kiszámíthatóság, és a pontos tervezés erősítése érdekében. A foglalkoztatást terhelő járulékok csökkentése a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében. Az ÁFA csökkentése a hazai fogyasztás növelése érdekében. A foglalkoztatást, beruházásokat nem ösztönző társasági adócsökkentés megszüntetése, és visszaemelése a évi szintre, a költségvetés bevételeinek erősítése érdekében.

10 7. A progresszív személyi jövedelemadó-rendszert és az adójóváírás intézményét visszaállító, valamint gyermekek után járó adókedvezményeket a kis- és közepes keresetű munkavállalóknak is biztosító személyi jövedelem adórendszer bevezetése Cél: A társadalmilag igazságtalan, szegényeket szegényítő, gazdagokat gazdagító egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer alapjai sarkalatos törvénybe foglalásának megszüntetése, és a progresszív személyi jövedelemadó-rendszernek, az adójóváírás intézményének, valamint a gyermekek után járó adókedvezményeket a kis- és közepes keresetű munkavállalóknak is biztosító személyi jövedelem adórendszer bevezetése.

11 Az adójavaslatok költségvetési hatásai MSZP 7 pontjának adójavaslataival kapcsolatos költségvetési hatások/év Költségvetési egyenleget rontó tételek (Mrd Ft) Költségvetési egyenleget javító tételek (Mrd Ft) Adójóváírás havi Ft-ra emelkedik -285 Szuperbruttó megmarad 200 Gyermekkedvezmény kiteljesítése (negatív adó) -45 SZJA munkajövedelmek (16 és 32 %-os kulcs, 5 milliós sávhatár) 330,4 Szociális hozzájárulási adó 3 %-os csökkentése -265,5 SZJA tőkejövedelmek (16 %, de 5 millió feletti részre 24 %) 60 ÁFA kulcs csökken 25 %-ra -150 Munkavállalói járulék csökken 1 %-kal -64,6 Társasági adó 19 % az 50 milliónál nagyobb pozitív eredményű társaságoknál 160 Az adójóváírás miatt nincs szükség 130 Mrd Ft bérkompenzációra 130 Összesen -810,1 Összesen 880,4