Az MSZP hét pontja a befektetői bizalom visszaszerzése és a gazdasági növekedés beindítása érdekében Dr. Szekeres Imre

Átírás

1 a befektetői bizalom visszaszerzése és a gazdasági növekedés beindítása érdekében Dr. Szekeres Imre MSZP Gazdaságpolitikai Kabinetjének vezetője

2 Mi az alapvető probléma? A magyar gazdaság fő gondja a bizalomvesztés: Itthon a pénzüket féltik, mentik az emberek Külföldön kiszámíthatatlannak, megbízhatatlannak tartják Magyarországot. Hogyan lesz ebből államadósságcsökkentés? gazdasági növekedés?

3 Mi a recept? Kiszámíthatóság, tervezhetőség, bizalom, beruházás, munkahelyek, növekedés Az MSZP a befektetői bizalom visszaszerzését, és a gazdasági növekedés beindítását javasolja. a költségvetési és a gazdaságpolitika hitelességének, valamint a nemzetközi pénzügyi piacok és a befektetők bizalmának visszaszerzése Eszköz: az alkotmányos rendszerrel kapcsolatos gazdasági és társadalmi stabilitást visszaállító intézkedések Eredmény: Magyarország számára előnyös IMF-EU megállapodás, amely nem vezet újabb megszorításokhoz, Fejlesztések, beruházások, munkahelyek, gazdasági növekedés

4 1. Kiszámítható, az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő költségvetési és gazdaságpolitikai szabályok megalkotása. Módosítandó törvények: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Kiszámítható és tervezhető gazdasági környezet, a jogbiztonság megteremtése. Ehhez szükséges a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúságának és egyenlő védelmének, valamint a gazdaság piacgazdaság jellegének rögzítése az Alaptörvényben. Szükséges hatályon kívül helyezni a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályai, a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv, a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Költségvetési Tanács működésére vonatkozó szabályozási tárgykörök szabályozására a jelen lévő országgyűlés képviselők kétharmadának szavazatát előíró rendelkezéseket. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény Az államadósság csökkentését előíró rendelkezés hatályba léptetése, valamint az államadósság-mutató számításával kapcsolatos trükközési lehetőségek megszüntetése (pl.: a devizában fennálló adósságot keletkeztető ügyletek azonos árfolyamon történő figyelembe vétele). Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény A költségvetés átláthatóságának növelése (pl.: hiányrendezés, tartozásátvállalás csak költségvetési előirányzatként történhet, költségvetéshez kapcsolódó részletes hatástanulmányok bemutatása), a pótköltségvetéssel kapcsolatos szabályok rögzítése. A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény Biztosítani a központi költségvetési szervek számára az intézmény-felújításra, állagmegóvásra, beruházásra a költségvetésben rendelkezésre álló pénzek felhasználhatóságát

5 Módosítandó törvények: 2. A bírói függetlenség szervezeti és személyi garanciáinak visszaállítása Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (2011. december 30.) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény A bírósági eljárások ésszerű időn belül való befejezésének biztosítása érdekében egyes bírói álláshelyek betöltésének átmeneti szabályairól szóló évi CXXXI. törvény A bírói függetlenség szervezeti és személyi garanciáinak visszaállítása. Olyan szabályozás szükséges, amely a bírói függetlenség alkotmányos garanciájaként előírja, hogy bíró kinevezésére, felmentésére vagy tisztségének gyakorlásából való felfüggesztésére csak a bírói önkormányzati szerv javaslatára kerülhet sor, valamint hatályon kívül helyezi a bírói szolgálati viszony és az ügyészségi szolgálati jogviszony felső korhatárát megállapító rendelkezést. Az MSZP ennek érdekében január 25-én törvényjavaslatot nyújtott be T/5690. számon Magyarország Alaptörvénye egyes rendelkezéseinek Magyarország gazdasági biztonságát szolgáló módosításáról.

6 3. Az AB jogköreinek, a KT szervezetének és működésének, valamint az OÉT rendszerének visszaállítása Az Alkotmánybíróság normakontroll lehetőségének visszaállítása, vagyis az államadósság mértékétől függetlenül vizsgálhassa és Alaptörvénybe ütközés esetén korlátozás nélkül megsemmisíthesse a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket. Az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségének kiszélesítése. A Költségvetési Tanács független, megalapozott szakmai működéséhez szükséges szervezeti keretek biztosítása. Az országos érdekegyeztetés korábban már bevált, hatékony működési kereteinek visszaállítása (például a minimálbér mértkének megállapítása, havi ülésezés)

7 Módosítandó törvények: 4. Törvény írja elő, hogy a magán-nyugdíjpénztáraktól államosított vagyont kizárólag nyugdíjra lehessen felhasználni, és a magán-nyugdíjpénztári tagok állami nyugdíjjogosultságát biztosítják. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztárválasztás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló évi CLIV. törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény Annak biztosítása, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások a tisztes öregkori megélhetést szolgálják, így például ne stadion épüljön ebből a forrásból.

8 5. A válságadók legkésőbb január 1-jéig történő kivezetése. A bankadó átalakítása, amely biztosítja a magyar vállalkozások hitelhez jutását. Módosítandó törvények: Egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló évi XCIV. törvény Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló évi LIX. törvény. A válságadókkal sújtott, ugyanakkor az innovatív megoldások bevezetésében élenjáró, beruházás-igényes szektorok (energetikai ágazat, infokommunikációs szektor, kereskedelem) beruházási és munkahely-teremtési hajlandóságának erősítése, valamint a beruházásokhoz szükséges hitelkínálat elősegítése.

9 6. A munkaadói járulékok (2012-től szociális hozzájárulási adó) 3, az ÁFA 2 százalékpontos csökkentése. Az 50 millió forint feletti pozitív adóalappal rendelkező vállalkozások társasági adójának 19%-ra emelése. Az adószabályok év közben történő módosítási tilalmának bevezetése a kiszámíthatóság, és a pontos tervezés erősítése érdekében. A foglalkoztatást terhelő járulékok csökkentése a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében. Az ÁFA csökkentése a hazai fogyasztás növelése érdekében. A foglalkoztatást, beruházásokat nem ösztönző társasági adócsökkentés megszüntetése, és visszaemelése a évi szintre, a költségvetés bevételeinek erősítése érdekében.

10 7. A progresszív személyi jövedelemadó-rendszert és az adójóváírás intézményét visszaállító, valamint gyermekek után járó adókedvezményeket a kis- és közepes keresetű munkavállalóknak is biztosító személyi jövedelem adórendszer bevezetése A társadalmilag igazságtalan, szegényeket szegényítő, gazdagokat gazdagító egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer alapjai sarkalatos törvénybe foglalásának megszüntetése, és a progresszív személyi jövedelemadó-rendszernek, az adójóváírás intézményének, valamint a gyermekek után járó adókedvezményeket a kis- és közepes keresetű munkavállalóknak is biztosító személyi jövedelem adórendszer bevezetése.

11 Az adójavaslatok költségvetési hatásai MSZP 7 pontjának adójavaslataival kapcsolatos költségvetési hatások/év Költségvetési egyenleget rontó tételek (Mrd Ft) Költségvetési egyenleget javító tételek (Mrd Ft) Adójóváírás havi Ft-ra emelkedik -285 Szuperbruttó megmarad 200 Gyermekkedvezmény kiteljesítése (negatív adó) -45 SZJA munkajövedelmek (16 és 32 %-os kulcs, 5 milliós sávhatár) 330,4 Szociális hozzájárulási adó 3 %-os csökkentése -265,5 SZJA tőkejövedelmek (16 %, de 5 millió feletti részre 24 %) 60 ÁFA kulcs csökken 25 %-ra -150 Munkavállalói járulék csökken 1 %-kal -64,6 Társasági adó 19 % az 50 milliónál nagyobb pozitív eredményű társaságoknál 160 Az adójóváírás miatt nincs szükség 130 Mrd Ft bérkompenzációra 130 Összesen -810,1 Összesen 880,4