KLAPKA ÓVODA BOCSKAI ÓVODA Pedagógiai Program 2013.
RÁKOSPALOTAI HETEDHÉT ÓVODA 1154. Budapest, Klapka György u. 27. Tel./ fax: 307-6374 e-mail: klapkaovi@freemail.hu Web: www.hetedhetovoda.hu OM azonosító:201554 Intézményvezető: Végváriné Kékhegyi Erika ADATLAP Az intézmény neve: Rákospalotai Hetedhét Óvoda Központi óvoda: Tagóvoda: Klapka Óvoda 1154. Budapest, Klapka Gy. u. 27. Bocskai óvoda 1153. Budapest, Bocskai u. 65. A program neve: Rákospalotai Hetedhét Óvoda Helyi Pedagógiai Program Az intézmény felügyeleti szerve: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata 1
T a r t a l o m 1. BEVEZETŐ - HELYZETKÉP 4. oldal 1.1 A nevelőtestület hitvallása 5. oldal 2. GYERMEKKÉPÜNK 6. oldal 3. ÓVODAKÉPÜNK 7. oldal 3.1 Nevelőmunkánk alapelvei 8. oldal 3.2 Az óvodai nevelésünk célja 9. oldal 3.3 A Klapka óvoda sajátos arculata 9. oldal 3.4 A Bocskai óvoda sajátos arculata 12. oldal 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 13. oldal 4.1 Személyi feltételek 13. oldal 4.2 Az óvoda tárgyi - dologi feltételei 14. oldal 4.3 Az óvodai élet megszervezésének elvei 15. oldal 5. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI, TEVÉKENYSÉGEI 19. oldal 5.1 Az egészséges életmód alakítása 19. oldal 5.2 Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása 20. oldal 5.3 Az anyanyelvi, és az értelmi fejlesztés és nevelés 21. oldal megvalósítása 6. INKLUZÍV PEDAGÓGIA INTEGRÁCIÓ A SAJÁTOSSÁGOK MEGŐRZÉSÉVEL, A KÜLÖNBSÉGEKHEZ VALÓ ALKALMAZKODÁSSAL 23. oldal 6.1. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése 23. oldal 6.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek 23. oldal 6.3 Szociálisan hátrányban levő, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása 24. oldal 6.4. Tehetséggondozás 25. oldal 6.5. Esélyegyenlőség biztosítása 25. oldal 7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKESÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI 26. oldal 7.1 A játék 26. oldal 7.2 Verselés, mesélés 28. oldal 7.3 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 30. oldal 7.4 Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 31. oldal 7.5 Mozgás 33. oldal 7.6 A külső világ tevékeny megismerése 35. oldal 7.7 Munka jellegű tevékenységek 36. oldal 7.8 A tevékenységekben megvalósuló tanulás 38. oldal 2
A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 40. oldal 8. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PEDEGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK 41. oldal 9. EGYÜTTMŰKÖDÉS, KAPCSOLATTARTÁS 42. oldal 9.1. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 9.1.1. A családdal való együttműködés alapelvei 9.1.2. A szülő, gyermekek, pedagógus együttműködésének formái, módszerei, lehetőségei 9.2. Czabán Általános Iskola 9.3. Pedagógiai szakszolgálatok 10. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS 44. oldal a) Egészséges táplálkozás 45. oldal b) Mindennapos testnevelés, testmozgás 45. oldal c) Testi és lelki egészség fejlesztése 45. oldal d) Bántalmazás megelőzése 46. oldal e) Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás 46. oldal f) Személyi higiéné 46. oldal 11. A HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM DOKUMENTÁCIÓS RENDSZERE 12. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK Legitimációs záradék 47. oldal 47. oldal 49. oldal MELLÉKLETEK 3
B E V E Z E T Ő Ön kedves Olvasó a Budapest, XV. kerület Rákospalotai Hetedhét Óvoda Pedagógiai Programját tartja a kezében. E program megfogalmazza nevelésünk legfontosabb céljait, feladatait, alapelveit. Megismerheti belőle, hogy milyen területen, hogyan fejlesztjük a gyermekeket, hogy mit tartunk igazán fontosnak. Fejlesztő munkánk az óvodai nevelés teljes időtartamában, a nevelési feladatok minden területére, az óvodai élettevékenység egészére terjed ki. A gyermekek természetes megnyilvánulási formáira, a mozgásra és a játékra épül. Hisszük, hogy programunk megvalósításával mindent megteszünk azért, hogy - testileg, lelkileg harmonikusan fejlődjenek a gyermekek, - az óvodai élet a gyermekek számára maradandó élményt jelentsen, és a későbbiekben emlékezzen arra, hogy milyen közös programokon érezte jól magát, - óvodáinkban, 6-7 éves korukra a kiegyensúlyozott, vidám óvodai évek után, érettek legyenek az iskolai élet megkezdéséhez. 2013. június 20. A nevelőtestület nevében Végváriné Kékhegyi Erika 4
1.1. A NEVELŐTESTÜLET HITVALLÁSA Intézményünk két épületben üzemel. Mindkét épületben a kialakított nevelési gyakorlatunk sajátos arculattal rendelkezik. Az óvodai nevelés világa, a naponta megújulni képes inger gazdag környezet adja az intézményes nevelés fundamentumát. Az óvodában elkezdett személyiségfejlesztés tudatosan tervezett és szervezett, irányított pedagógiai munka egész életre kiható és meghatározó felelősségteljes vállalkozás. Mindezeket figyelembe véve nevelésfilozófiánk és viszonyulásunk a gyermekekhez azonos. Helyi nevelési programunk pedagógiai szemléletét kifejezi az Adleri négy aranyszabály a demokratikus nevelésről: Próbáld megérteni a gyermeket! (Parancsolás helyett kérdezni, átérezni helyzetét!) Segítsd, hogy a gyermek a zsákutcából ki tudjon jutni. A zsákutca az a cselekvés, amelyik nem helyes. A gyermek energiáját nem kell visszafojtani, hanem kedvező irányba kell terelni! A gyermek pozitív érzésvilágára kell építeni! Adj szabadságot a gyermeknek, világos, egyértelmű határok között! A négy aranyszabálynak a mindennapok gyakorlatában való megvalósulása hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek személyiségének fejlesztése a kívánt irányba haladjon. Ez az út, ez a pedagógia vezet el az öntudatos, saját értékeit, erősségeit ismerő, belső kontrollal, hajtóerővel, erkölcsi tartással rendelkező, egyéniséget megőrző, döntésekre képes felnőttek világába. 5
Az óvoda adatai: Az óvoda elnevezése: Rákospalotai Hetedhét Óvoda Központi óvoda: KLAPKA ÓVODA Az óvoda pontos címe: 1154. Budapest, Klapka György u. 27. Óvodai csoportok száma: négy Tagóvoda: BOCSKAI ÓVODA Az óvodapontos címe: 1153. Budapest, Bocskai u. 65. Óvodai csoportok száma: három Az óvoda fenntartója: Budapest, XV. Kerületi Önkormányzat 2. GYERMEKKÉPÜNK Olyan gyermek nevelése, aki érzelmekben gazdag, környezetében jól eligazodó, nyitott, érdeklődő, jó kapcsolatteremtő, másokat elfogadó, együttműködő. Tud szeretni, felfedezni, csodálkozni. Számunkra minden gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei és a környezeti hatások együttesen határozzák meg. Ebből adódóan sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak, csakis önmagához képest szabad fejleszteni. Célunk: A teljes óvodai közösség fejlesztése, a gyermeki személyiség szeretete, tiszteletben tartása, egyéni képességeken alapuló differenciált fejlesztése egyéni tulajdonságok tolerálásával, amely a gyermek személyiségének teljes kibontakoztatásához vezet. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. 6
Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon, és jóakaraton épülhet. 3. ÓVODAKÉPÜNK (Szent-Györgyi Albert) Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda pedagógiai tevékenysége és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Mindkét tagintézményünkben érvényesítjük azt az elvet, hogy a gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg. Lehetőséget biztosítunk a családi hátterükből eredően hátrányos helyzetű gyermekeknek is, hogy óvodai nevelésük során alkalmuk legyen egy másfajta életmód és műveltségtartalommal való találkozásra. A nevelők az óvodákban élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyek az elsődleges szocializáció koncentrált formájában rejlenek. Óvodáinkban az a nevelői meggyőződés érvényesül, hogy a gyermeket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, tanítani, vezetni, segíteni, hogy célba érjen. Olyan nevelési életteret, tanulási szituációt teremtünk, mely által képessé válnak az iskolai élet megkezdésére. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. A pedagógiai tevékenységrendszerek és a tárgyi környezet segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. 7
3.1. Nevelőmunkánk alapelvei Hagyjátok megérni a gyermekkort a gyermekben /Rousseau/ A gyermek személyiségének tiszteletben tartása, szeretete, megbecsülése, elfogadása és a bizalmon alapuló nevelés. Testi-lelki szükségleteinek kielégítésével szeretetteljes, derűs, családias, nyugodt légkör biztosításával jó közérzetük, érzelmi biztonságuk megteremtése. Differenciált, életkoruktól, egyéni adottságaiktól, fejlettségüktől függő képességfejlesztés, mely segíti a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedését, egyéni fejlesztését is. Egészséges személyiségfejlesztés, a különbözőség elfogadására, tiszteletben tartására nevelés. A gyermek legfontosabb tevékenysége a játék. Az életkornak megfelelő műveltség tartalmak közvetítését a játékban sokszínű tevékenységek biztosításával valósítjuk meg, előtérbe helyezve a gyermek egyéni képességeihez igazodó szabad játék fontosságát. Az életkorhoz és a gyermekek egyéni képességéhez igazodó műveltségtartalmak átadására, emberi értékek közvetítésére törekszünk. Az ismeretátadás folyamatában élünk a természetes környezet adta lehetőségekkel, komplexen tervezünk. A kisgyermek egészséges személyiség fejlődéséhez és fejlesztéséhez lehetőségeinkhez mérten biztosítjuk a személyi és tárgyi környezetet. A szülőket egyenrangú partnerként kezeljük. Nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiség fejlődését és egyéni képességeiknek kibontakoztatását, a tehetséggondozást. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek felzárkóztatása, kultúrájuk, hagyományaik megismertetése, átörökítése, önazonosság tudatuk megőrzésével, biztosítva a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A migráns gyermekek óvodai fejlesztésében szem előtt tartjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel a szülőket partnerré téve, velük együttműködve a hátrányok ellensúlyozása. 8
A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, fejlesztése, közösségben elfoglalt helyük megtalálásával. 3.2. Az óvodai nevelésünk célja Óvodai nevelésünk célja, hogy a családi nevelést kiegészítve elősegítsük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését. Mindez az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével a személyiség kibontakoztatását elősegíti. Fő célunk, hogy a gyermeki ismeretszerzés tapasztalati síkon, játékosan történjen. Ezek megvalósítása érdekében az óvodás gyermekek természetes megnyilvánulási formáira, a mozgásra és a játékra támaszkodhatunk. Szituáció-orientált nevelésre törekszünk, amely a mindennapok során felmerülő természetes élethelyzeteket kihasználva bővíti, megerősíti a gyermekek ismereteit. Érzelmi biztonságot teremtünk a gyermekek számára, amely alapja a testi, érzelmi és közösségi fejlődésüknek, kreatív személyiséggé válásuknak. Minden gyermeket saját képességeinek megfelelően, az elérhető legmagasabb szintre igyekszünk eljuttatni az egyes területeken. 3.3 A KLAPKA ÓVODA sajátos arculata Bár az óvoda Budapest kertvárosi övezetében helyezkedik el, de az Öregfalu közelsége lehetőséget biztosít a hagyományos gazdálkodás, a még élő népszokások megismerésére (pl. szüreti felvonulás). Ezért tartjuk kiemelt feladatunknak a hagyományőrzést, a népi kismesterségekkel való ismerkedést. Programunkban a néptánccal való ismerkedés is helyet kap. Az óvodában egy jól felszerelt kézműves műhelyt alakítottunk ki, ahol szakszerű irányítás mellett gyakorolhatják a gyerekek az alapvető fogásokat, anyagok használatát (agyagozás, batikolás, nemezelés, szövés, fonás). A régi szokásokkal a gyermekek először csupán ismerkednek. A hagyományok befogadásának készségéhez folyamatosan, közvetlen tapasztalatok, s ezek élménnyé válásán keresztül jutnak el. Mindezek megvalósítására valamennyi óvónő nyitott, megfelelően képzett kollégák vannak közöttünk. Nevelési céljainkat vegyes életkorú csoportokban valósítjuk meg, ahol természetesen a testvérek együtt nevelkedhetnek. Kiemelt jelentőségét abban látjuk, hogy a szociális tanulásra gazdagabb lehetőség van, mint az egykorúak csoportjában. Az óvónő eredményesebben végezheti, a fejlettség szerinti beiskolázást megelőző, differenciált fejlesztést. A gyermek nem kényszerül korcsoportjának megismétlésére, az ebből származó kedvezőtlen pedagógiai hatások így 9
kiküszöbölhetők. Jelentősége abban is megnyilvánul, hogy a gyerekek empátiás készsége fokozódik. Intézményegységünkben a változatos és egymásra épülő tevékenységek biztosítják a komplex fejlesztést, a kiegyensúlyozott és harmonikus gyermekideál elérését. Hagyományápolás A szülőhely eleven kapcsolatok híján semmitmondó puszta név marad. A szülőföld többet jelent. Életre szóló emlékekkel kapcsolódunk hozzá, a valahová tartozás biztonságérzetét nyújtja. A bontakozó értelmű kisgyermeknek a szülőföld jelenti a világ közepét. Innen vezetnek az utak sugarasan a távolba. A szülőföld összefügg az anyanyelv, a család, a pajtások, az ember magára találásának felejthetetlen élményével. (Kósa - Szemerkényi: Apáról, fiúra) A népi hagyományok gazdag tárházából a gyermekek korának megfelelő, számukra örömteli ingereket, élményeket adó és cselekvésre késztető elemek kiválogatása fontos feladatunk. Nevelőtestületünk minden évben az éves munkaterv elkészítése során megjelöli az egész óvodát érintő hagyományápoló közös programokat, feladatokat. A csoportok belső életére vonatkozó hagyományok rendszerét minden csoport maga alakítja ki. A tapasztalatok, az élmények meghatározzák a gyermek egyéniségének alakulását. Nem mindegy tehát, hogy milyen ingerek, hatások, tapasztalatok érik a gyermeket óvodás korban. Engedjük a gyermekeket megismerkedni a természettel, a természetes anyagokkal. Lássák, tapintsák, gyűjtsék azokat és dolgozhassanak is velük. A dalos népi játékok a közös élmény erejével fokozzák a gyerekekben a közösséghez tartozás tudatát. Érezzenek rá a mondókák ritmusára, hangsúlyára, örömmel, szívesen mondják azokat. Figyeljenek fel a mesék bölcsességére, humorára. A népi kultúra szellemi, tárgyi alkotásai közül az esztétikai élményeket fokozó alkotások kiválogatása, megismertetése képez fontos feladatot. A népszokások jelentős része a naptári évhez fűződik: az évszakok változásaihoz, a napfordulókhoz, a mezőgazdasági munka egyes fázisaihoz, állami és egyházi ünnepekhez. Ezekhez kapcsoljuk a tevékenységeket, élményeket. 10
Részfeladatunk: A hagyományok és szokások ápolása, a kultúrkincs átörökítése, az évszakokhoz kötődő ünnepek megtartása, néptánc megismertetése fontos feladatunk. Témakörök: Ősz : Őszi munkák Vásár Szüret Márton nap András napja Tél Advent Miklós-nap Luca nap Karácsony, Újév Farsang Tavasz Március 15-i megemlékezés Kiszézés, zöldág járás Húsvét Komatálazás Bárány kihajtás Májusfa állítás Pünkösd Munkánk során bátran támaszkodhatunk a gyermekek családi hátterére, a szülők, nagyszülők segítségére. a gyökerek persze nem látszanak, de tudod azok tartják a fát." (görög költő) 11
3.4 A BOCSKAI ÓVODA sajátos arculata Mivel az utóbbi években megnőtt a magatartás problémás, fejlődésben lemaradt gyermekek száma, ezért óvodánk kiemelt nevelési területe a mozgásfejlesztés. Mozgásfejlesztő programunk kidolgozásánál Porkolábné dr. Balogh Katalin fejlesztő programját vettük alapul. A Kudarc nélkül az iskolában c. fejlesztő programot 1994. óta igyekszünk a helyi adottságainkhoz, körülményeinkhez alkalmazni. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy jó utat választottunk. Az óvodába kerülő egészséges gyermekek szeretnek mozogni, tevékenykedni. További fejlődésükben az óvodáskor egész időszakában is jelentős szerepet tölt be a mozgás. Számukra az az igazán érthető és feldolgozható információ, amit megtapasztalhatnak mozgás és tevékenység útján. A mozgáson keresztül pedagógiai és pszichológiai feladatokat egyaránt megvalósítunk. Programunk fő feladatait - a nagymozgások, - szem-kéz, szem-láb koordináció, - egyensúlyérzék, - finommotorika fejlesztését - természetes módon építjük be a gyermekek tevékenységeibe. A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életünket átszövi. A testnevelési foglalkozásokon túl jelen van a szabad játékban, a környezeti és esztétikai nevelés, valamint a gondozási és önkiszolgáló tevékenységben is. Mozgásfejlesztő programunk szervesen illeszkedik az egésznapi gyermeki tevékenységbe, az egész személyiség fejlesztésére irányul. Ennek érdekében a személyiség sokoldalú fejlesztését változatos tevékenykedtetésen keresztül oldjuk meg. Programunkban alapvető szerepe van a mozgásfejlődés folyamatos nyomon követésének, megsegítésének. A fejlődést segíteni ugyanis csak a meglévő szinthez igazodva lehet. A mozgásfejlesztésben fő feladatunknak tekintjük: o A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzését, a mozgás megszerettetését. o A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítását. o A mozgástapasztalatok bővítését, sok gyakorlással a mozgáskészség alakítását. o A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztését. 12
o Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztését. 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4.1. Személyi feltételek Az óvodában a személyi és tárgyi feltételeknek a gyermekeket kell szolgálniuk. Csak a jó feltételek biztosítják a gyermekek jogainak tiszteletben tartását és szükségleteik kielégítését. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermekek számára. Intézményünkben a nevelőmunkát csoportonként 2 fő óvodapedagógus végzi. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. Munkájukat csoportonként 1 fő dajka segíti. Az óvoda nem pedagógus alkalmazottainak összehangolt munkája hozzájárul a nevelés eredményességéhez. Alkalmazottak száma: 27 fő Óvodapedagógusok száma: 15 fő (ebből l fő függetlenített vezető) Dajkák száma: 7 fő Pedagógiai asszisztensek száma: 2 fő Konyhai dolgozók száma: 2 fő Óvodatitkár: 1 fő KLAPKA ÓVODA BOCSKAI ÓVODA Óvodavezető 1 fő Óvodapedagógusok száma: 8 fő Óvodapedagógusok száma: 6 fő Dajkák száma: 4 fő Dajkák száma: 3 fő Pedagógiai asszisztens: 1 fő Pedagógiai asszisztens: 1 fő Konyhai dolgozók száma: 1 fő Konyhai dolgozó: 1fő Óvodatitkár 1 fő Az óvoda nevelőtestülete szakmailag jól felkészült, összetartó. Egymást segítő, egymásra figyelő munkakapcsolat jellemzi tevékenységünket. Nevelőtestületünk az óvodapedagógusok életkorából adódóan a jövőben is változhat (gyes, nyugdíjazás). A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését speciálisan képzett szakemberek közreműködése segíti. 13
4.2. Az óvoda tárgyi-dologi feltételei Tárgyi feltételek A program megvalósításához a jelenlegi tárgyi feltételek megfelelnek. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő fejlesztő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Zenei neveléshez szükséges eszközök Hangszerek: furulya, dallamcső, dob, ritmusbot, csörgő, triangulum, cintányér, kisebb-nagyobb csengő, népi hangszerek, barkácsolt ritmushangszerek, hangsíp, hangvilla bábok, szakkönyvek. Mozgásfejlesztéshez szükséges eszközök: Labda, babzsák, kisebb nagyobb karika, szalag, bot, különböző színű kendők, tornapad, tornaszőnyeg, bady-roll, rugós deszkák, füles labdák. Mozgásigényt kielégítő udvari játékok: csúszda, hinta, mászóka, rollerek, autók. Vizuális neveléshez szükséges eszközök: Festékek, textíliák, különböző méretű rajzlapok, színes papírok, színes ceruzák, pasztellkréták, filctollak, viaszkréták, fonalak, gyurmák, agyag, szövőkeretek, esztétikus eszköztároló lehetőségek, kézimunka anyagok, barkácsolás eszközei, A hagyományápoláshoz nélkülözhetetlen tárgyak, eszközök: Esztétikai alkotások, szakkönyvek, mesekönyvek, felvételek a népi élethez kapcsolódó hagyományokról, társasjátékok, Környezet megismerésére neveléshez szükséges eszközök: Applikációs képsorozat, hangkazetták, diakép sorozat, diavetítő, vetítővászon, ismeretterjesztő könyvek, szakirodalom, a természeti emberi - tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök. Anyanyelvi fejlesztő játékok: Bábok, bábparaván, képes dominók, mágnestáblák. Készségfejlesztő eszközök, játékok: Tükör. Matematikai eszközök: Logikai játékok. Szakirodalom, mesekönyvek, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok, módszertani kiadványok. Egyéb: A környezetünk esztétikus alakítása, helyiségek felújítása, festése. 14
Az óvoda épülete, legfőbb jegyei, KLAPKA ÓVODA Az óvoda kertvárosi környezetben épült 1975-ben. Emeletes épület, az emeleten négy csoportszoba található, melyekhez egyegy mosdó és öltöző is tartozik. Tornaszobával, ebédlővel, megfelelő alapterületű szertárral, egyéni fejlesztő logopédiai foglalkoztató szobával, orvosi szobával, egy vezetői irodával, nevelői szobával, megfelelő lépcsőházzal, ételfelvonóval rendelkezik. Óvodánk büszkesége a kerületi szinten egyedülálló kézműves műhely. Az alsó szinten lévő tágas aula lehetőséget ad az együttes programokhoz. Az udvar három részből tevődik össze, amelyet fajátékokkal igyekszünk hangulatossá tenni. Van egy fedett betonos rész, amely esős időszakban is lehetőséget nyújt a szabad levegőn való tartózkodáshoz. Gazdag játékkínálat áll a gyermekek rendelkezésére, melyet lehetőségeinkhez mérten következetesen bővítünk. BOCSKAI ÓVODA Az óvoda 1950-ben épült, családi házból lett később átalakítva. Két nagy és egy kis foglalkoztatóban tevékenykednek a gyermekek. Az óvodához egy gyermekmosdó és két gyermeköltöző tartozik, ami szükségszerűvé teszi a folyamatos napirendet, a rugalmas időbeosztást. Egy kis melléképületben logopédiai szoba, és külön foglalkoztató lett kialakítva, ahol a gyermekek a különböző kézműves technikákkal ismerkedhetnek meg. Sajnos tornaszoba nem áll a gyermekek rendelkezésére. Az udvar mind a négy oldalról védett, a fenyőfák alatt fantasztikus játékra van lehetőség. A gyermekek rendelkezésére folyamatosan bővítjük a játékeszközöket, a játékkínálat változatos. 4.3. Az óvodai élet megszervezésének elvei Beszoktatás elvei: A fokozatos, egyénre szabott beszoktatás lehetőségét biztosítjuk. Az ismerősöket, testvéreket szülői kérésre, lehetőség szerint egy csoportba tesszük. A gyermek személyes tárgyait, otthonról hozott szokásait elfogadjuk, megismerjük. Az óvónők, dajkák fokozottan törődő, segítő, tapintatos, türelmes magatartást tanúsítanak. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása (a teljes körű, s lehetőleg már 3 éves kortól való 15
óvodáztatás biztosítása a célcsoport körében - óvodáztatási támogatás igénybevételével). Integrációt elősegítő csoportalakítás, szegregáció kerülésével, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztásával. Az igazolatlan hiányzások minimalizálása. Beszoktatás folyamata: Beiratkozás Bemutatkozó szülői értekezlet Családlátogatás Anyás beszoktatás Napirend A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a folyamatos és rugalmas napirend, hetirend biztosítja a feltételeket, a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységformák megtervezésével, valamint a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35) perces csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. Napirendünk gazdag, változatos tevékenységeket, s az életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelő aktív és passzív pihenést biztosít. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. Lehetővé teszi a szokásrendszer kialakulását, következetes megtartását, s a gyermekek szabad levegőn való edzését. Rugalmas keretet biztosít a gyermeki tevékenységek szabad kibontakoztatására. A napi gondozási teendők szinte észrevétlenül épülnek be ebbe a folyamatba. A folyamatos étkezéshez (tízórai, uzsonna) adottak a tárgyi és személyi feltételeink. Az óvodapedagógusok a gondozási feladatok során is nevelnek, fejlesztik a gyermekek önállóságát együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. A napirend az évszakok váltakozásával és a gyermeki tevékenység fejlődésével változtatható. Napirend elkészítésének irányelvei Az egész nap folyamán érvényesüljön a folyamatosság, a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása; Mindig szem előtt tartjuk a játék kitüntetett szerepét; A napirend rugalmassága tegye lehetővé az előre nem tervezett események beillesztését; Napirendünk alkalmazkodjék az évszakokhoz; A csoportok egymás között koordinálják a napirendjüket; Ügyelünk arra, hogy a családokkal is összhangban legyünk. 16
HETI- ÉS NAPIRENDI TERVEZET Időtartam Tevékenységek 6.00 8.30 JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN Szabad játék 8.30 10.30 Közben testápolási teendők folyamatos tízórai A szabad játék mellett a csoport napirendjében pontosított játékba integrált egyéni és mikro csoportos tevékenységek: Verselés, mesélés Rajz,festés, mintázás, kézimunka Ének,zene,énekes játék,gyermektánc Környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése 10.30 12.00 JÁTÉK A SZABADBAN Mikro csoportos tapasztalatszerzések, séta Énekes játékok az udvaron Mindennapos testnevelés, testmozgás 12.00 13.00 Testápolási teendők Ebéd 13.00 15.00 Testápolás teendők Pihenés, alvás mesével, altatódallal S Z E M É L Y E S P E R C E K J Á T É K J Á T É K 15.00 15.30 Testápolási tevékenységek Uzsonna 15.30 18.00 SZABAD JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN Igények szerint részképességek fejlesztése egyénenként 17
Egy héten egyszer irányított mozgásos tevékenység szervezésére kerül sor a tornateremben. A munka jellegű tevékenységek a csoportok tervező munkájában a szükségletek szerint kerülnek megtervezésre, megvalósításra. Napirendünk időkerete a teljes nyitva tartás ideje alatt: Játék és egyéb tevékenység : 8 óra Étkezés, pihenőidő: 3 óra Tisztálkodás, öltözködés: 1 óra Hetirend elkészítésének irányelvei A hetirendet az óvodapedagógusok saját elképzelésük szerint állítják össze, melyet rugalmasság, helyzethez való alkalmazkodás jellemez. Az óvoda csoportszerkezete Óvodai gyakorlatunkban kétféle csoportszervezés valósulhat meg: - osztatlan, vagy vegyes életkorú Klapka óvoda, - osztott és osztatlan életkorú csoport Bocskai óvoda. Az osztatlan életkorú csoportok családias légköre, a kicsik beilleszkedését megkönnyítik. Lehetővé teszik a testvérek együtt nevelését. A nagyok modellt nyújtanak a kicsik számára, így a szociális tanulás eredményesebb. Segíti az önállóság fejlődését. Fokozódik a gyermekek empátiás képessége. Csökken a gyermekek közti konfliktusok száma. Lényeges olyan csoportlégkör kialakítása, amelyben a gyermekek nem zavarják egymást, nem lehetnek egymás terhére. Az osztott életkorú csoport életkor szerinti elosztású. Jobban tapasztalhatók az életkorra jellemző sajátosságok. Több a konfliktushelyzet, több alkalommal és helyzetben gyakorolhatják ezek megoldását. Programunk mindkét összetételű csoportban alkalmazható. Fontos az, hogy a gyermekek és a felnőttek egyaránt jól érezzék magukat. Az óvónő szerepe, feladatai a csoportösszetétel szerint más és más. A csoportnapló vezetése egységes, a nevelőtestület véleménye alapján elfogadott. A gyerekek fejlődésének nyomon követése Porkolábné dr. Balogh Katalin által kidolgozott kollektívánk által átdolgozott- szempontsor alapján történik. 18
5. ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI, TEVÉKENYSÉGEI Biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, - testi és lelki szükségleteinek kielégítését, - közösségi életre történő felkészítését, - a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása; az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása; az anyanyelvi, és az értelmi nevelés, fejlesztés, megvalósítása; a közösségi életre való felkészítés, a társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése; a szociálisan hátrányban levők felzárkóztatása; tehetséggondozás. 5.1. Az egészséges életmód alakítása Feladataink: Egészséges és biztonságos környezet családias, derűs, nyugodt légkör biztosítása a gyermekek fejlődéséhez (tisztaság, rend, esztétikum); A gyermek testi-, lelki szükségleteinek kielégítése (érzelmi biztonságuk megteremtése, egyéni táplálkozási szokásaik figyelembe vétele, helyes életritmus kialakítása); A gyermekek igényes gondozása; A megfelelő egészségügyi és higiénés szokások elsajátíttatása, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés területén (alapvető testi szükségleteiket ismerjék fel - felnőtt adjon segítséget, ha szükséges); Folyamatos, rugalmas napirend biztosítása, mely alkalmazkodik a gyermekek eltérő fejlődési üteméhez, életritmusához, szabadság és önállóság érvényesítő törekvéseikhez. Változatos tevékenységi formákkal, mozgásigényük kielégítése és harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésük elősegítése; Mozogjanak sokat és szívesen a szabadban, minden évszakban! Testi képességeik, mozgáskultúrájuk fejlesztése - prevenciós, tartásjavító torna; A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése (levegőzés, pancsolás, egészséges és vitamindús étrend, nyugodt pihenés); A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása Prevenció, orvosi vizsgálatok, szűrések biztosítása szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve (hallásés látásvizsgálat, logopédiai, pszichológiai ellátás); Érzékszerveik egészséges működésének segítése; A különbözőség elfogadtatása, segítőkészség kialakítása; Eszköztárunk folyamatos bővítése gyermekeink mozgásigényének kielégítéséért. A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. 19