Mosolykert óvoda Budapest, Kavicsos köz 6. Helyi Óvodai Nevelési program 1
Adatlap Az óvoda neve: Rövidített neve: Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Mosolykert Óvoda Mosolykert Óvoda Székhelye: 1157 Budapest, Kavicsos köz 6., Tagintézmény megnevezése, címe: Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Mosolykert Óvoda Páskom Tagóvoda, 1157 Budapest, Páskom park 37. Program neve: TÓTÁGAS mozgás és beszédfejlesztő óvodai program ( Kavicsos óvoda) Helyi óvodai nevelési program (Páskom óvoda) Jogállása: Gazdálkodása: Közfeladata: Tevékenysége: Az intézmény önálló jogi személy Önállóan működő költségvetési szerv Óvodai nevelés Óvodai nevelés ellátás, Óvodai intézményi étkeztetés, Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása, Óvodai nevelés intézményeinek, Programjainak komplex támogatása A program hatályba lépése: 2011. szeptember 01. 2
B E V E Z E T É S Szent kincs a gyermek teste-lelke, Szeretni kell azt melegen, és fölnevelni féltő gonddal, hogy tiszta, jó, erős legyen. Óvodánk nevelési programját az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján készítettük el, mely biztosítja a differenciált óvodai nevelést. Programunkban hangsúlyt kap az egészséges életmódra felkészítés, a testi-lelki gondozás, az érzelmi biztonság kialakítása, a közösségi nevelés. Alkalmazkodunk a gyermekek egyéni sajátosságaihoz, biztosítva a gyermekeket megillető jogokat és az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Figyelembe vesszük a gyermekek megváltozott társadalmi körülményeit, a család megváltozott szerkezetét és életrendjét, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét. Programunk a gyermek legalapvetőbb tevékenysége - játék - mellett, a mozgásfejlesztést, valamint az anyanyelvi nevelést tekinti kiemelt feladatának. Nevelői munkánk során e köré szervezzük, tervezzük mindazon tevékenységeket, feladatokat, melyek a gyermek sokoldalú, kiegyensúlyozott fejlődését elősegítik. Arra törekszünk, hogy minden gyermek önmagához képest fejlődjön, biztosítva ehhez a megfelelő környezeti tényezőket és feltételeket. Célunk, hogy programunkkal elérjük azt, hogy a gyermekek örömmel jöjjenek óvodánkba, érzelmileg, szociálisan, értelmileg gazdagodjanak, és képességeik kibontakozzanak. Fontosnak tartjuk a szülőhely, nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetését, megbecsülését, ápolását, mely megalapozza a hazaszeretet érzésének kialakulását. Célunk, hogy a társadalom igényeit figyelembe véve megfelelő szolgáltató intézménnyé váljunk, megfeleljünk a külső és belső elvárásoknak. Nagymértékben támaszkodunk a családi nevelésre, azzal szoros együttműködésre törekszünk. Munkánkat a kölcsönös bizalomra, az igények maximális tiszteletben tartására építjük. A megfelelő környezeti feltételek megteremtését és a programot lelkiismeretes, jól képzett kollektívával valósítjuk meg. 3
I. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, FELADATRENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS ELVEI 1. GYERMEKKÉPÜNK Az óvoda nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. A nevelés, mint személyiségfejlesztés a társadalmi igényekhez igazodik. Az óvodáskorú gyermek nevelésére is érvényes, hogy olyan szellemileg és fizikailag aktív, alkotó embereket kell nevelnünk, akik megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek, akik nyitottak a világra, kezdeményezőek és érzelmileg kiegyensúlyozottak. Célunk tehát olyan gyermek nevelése, aki testileg, lelkileg egészséges. Érdeklődő a világ megismerésére, az összefüggések megértésére. Törekvő, kooperációra képes, aktív, kreatív, határozott jellemű, egyéni vonásokban, érzelmekben gazdag. A gyermekek nevelésekor az előítéletek kibontakozásának megakadályozására törekszünk Mindezt persze csak akkor érhetjük el, ha minél sokoldalúbb, színesebb óvónői egyéniségünk. A sokoldalúság összetevői közül hangsúlyozzuk az általános, a szakmai, a pedagógiai műveltséget, azokat tehát, amelyek legjobban közrejátszanak nevelői munkánkban. Azonban ez önmagában még nem elég: elfogadnunk, szeretnünk kell minden gyermeket. A nehéz gyermekeket, a nehezen kezelhetőket, a félénkeket, vagy agresszíveket még egy kicsit jobban is kell tolerálnunk. Csak akkor érthetjük meg a gyermekek játékát igazán, ha mi magunk is szeretünk játszani. Csak akkor vagyunk képesek átérezni azt az örömet, amit a játék az óvodásnak nyújthat, ha beleéljük magunkat a gyermek játékhelyzetébe. Az óvónő-gyermek kapcsolatban elsőrangú helye van az empátiának, amelyre tudatosan kell törekednünk. Az empátiával egyidejűleg mindig érvényesülnie kell annak a nevelői szándékunknak, hogy óvodásaink képességeinek kibontakoztatását minden eszközzel biztosítsuk. Éppen ezért minden apró sikerüknek, fejlődésüknek örüljünk, elismerő, lelkesítő, buzdító megjegyzésekkel bátorítsuk őket. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy személyünk azonosulási minta a gyermek számára. Ezért olyan fontos a szép, példamutató beszéd, a gyermekek iránt tanúsított őszinte, megértő, mindig a jót észrevevő és azt megbecsülő magatartás. 4
Csak ezeknek az óvónői személyiségvonásoknak birtokában tűzhetjük ki célul azt, hogy milyenné szeretnénk nevelni óvodás gyermekeinket. Az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy egyre több az érzelmileg telítetlen, hátrányos helyzetű gyermek. A társadalom helyett nem vállalhatjuk át e probléma megoldását, de részesei lehetünk, ha az óvodában nyugodt, biztonságos légkört teremtünk, toleranciát, empátiát tanúsítunk minden gyermek iránt. E cél vezérel bennünket mindennapi munkánk során. 2. ÓVODÁNK SZERKEZETE Óvodáink Budapest XV. ker. újpalotai lakótelepén az 1970-es években nyitotta meg kapuit a gyermekek előtt. Mindkét épület kétszintes. A Kavicsos óvoda földszinti részén bölcsőde működik, míg az óvodai foglalkoztatók egyéb helyiségekkel az emeleti részen találhatók. Azonos életkorú gyermekekből álló csoportjaink az évek folyamán, a szülők igényei szerint vegyes életkorú csoportokká szerveződtek. A csoportjainkhoz tartozó teraszaink biztosítják rosszidő esetén is- a levegőzés lehetőségét a gyermekek számára. Az intézményben folyó nevelőmunkát a csoportok számának megfelelő személyzet végzi. Óvodáink tágas udvarral rendelkeznek, melyhez hozzátartozik egy 300 m2-es, különféle fafajtákkal beültetett, elkerített park. Játszóudvarunkon megtalálhatóak mindazok a mozgást fejlesztő eszközök, amelyek a 3-7 éves gyermekek sokoldalú fejlesztéséhez nélkülözhetetlenek. A fentieket szem előtt tartva nevelőtestületünk úgy döntött, hogy az óvoda udvara nem kerül korcsoportonkénti felosztásra. Így van lehetőségük a gyermekeknek arra, hogy kisebb csoportokban félrehúzódjanak, saját elképzeléseiknek és igényeiknek megfelelően tevékenykedjenek. Ugyanakkor az udvar rendelkezik olyan pázsitos területtel is, ahol a gyermekek csoportosan is játszhatnak. A mozgásfejlesztő eszközök a gyermekek életkori igényeinek megfelelőek, s harmonikusan illeszkednek az óvoda környezetébe. Az óvodánkba járó gyermekek szüleinek körében sajnos nagy a munkanélküliek aránya. Ebből adódóan nehéz anyagi körülmények között élnek a családok. 3. ÓVODÁNK SAJÁTOS ARCULATA Óvodánk közvetlen környezetét zömében 10 emeletes lakóházak alkotják, ahol a gyermekek mozgáslehetőségei meglehetősen korlátozottak. Az óvodánk mellett található játszótér megfelel az EU előírásoknak, az ott található játékok szépek, igényesek. Minthogy az óvodáskorú gyermek életkori sajátossága és lételeme a mozgás, nevelésünk kiemelt feladatának tekinti, hogy az óvodában megfelelő mozgás-teret, helyszínt, eszközt, 5
időt biztosítsunk arra, hogy a gyermekek szabadon próbálhassák ki a különböző mozgásformákat, s ez egyben örömforrás is legyen számukra. Az egészséges gyermek számára a beszéd könnyen elsajátítható, de sajnos nem minden családban van megfelelő beszédkörnyezet. A ma gyermeke kommunikációs hiányban szenved: a családok nagy részében alig van alkalom meghitt beszélgetésre. Ha beszélgetnek is, ezek gyakran úgynevezett háttérbeszélgetések, vagyis mindig valamilyen fő tevékenység, pl. újságolvasás, TV-nézés kísérőjelenségei. A gyermekek ezekben rövidebb-hosszabb ideig aktívan vesznek részt, később egyre passzívabbá válnak, végül lassan megszűnik igényük a beszélgetésre. Óvodai nevelésünknek tehát a példaadáson túl ezt az igényt is fel kell keltenie a gyermekekben, ami a rendszerint már átélt kudarcélmények után bizony egyre nehezebb feladat. Ezért tartjuk kiemelt feladatunknak az anyanyelvi nevelést, a gyermekek kommunikációs képességének fejlesztését, mert a nyelv, a beszéd a gyermeki személyiség része. Az óvodában a beszédkapcsolatok kialakulásának alapja az óvónő és a gyermek, gyermek gyermek, gyermek dajka közötti szeretetteljes viszony, a jó csoportlégkör. Ezek ismeretében a továbbiakban tudatosan csiszoljuk, formáljuk beszédképességüket, gazdagítjuk szókincsüket, s korrigáljuk esetleges beszédhibáikat. Az évek folyamán felismertük, hogy egyre több gyermek szorul egyéni fejlesztésre, mert valamelyik részképességének a működésében elmaradás, zavar mutatkozik. Eljutottunk ahhoz a felismeréshez, mely szerint ezeknek, a gyermekeknek az optimális fejlődéséhez fejlesztőpedagógusra van szüksége. Óvodánk három kolléganője folytatott ilyen irányú tanulmányokat, ma már támaszkodhatunk fejlesztőpedagógusként szerzett ismereteikre, szakmai hozzáértésükre. Segítséget nyújtanak a fejlesztési stratégia kidolgozásában, fejlesztői terv készítésében. Óvodánkba különböző nemzetiségű gyermekek járnak. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosságuk megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását,, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. 6
4. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA Óvodánk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg: A 3-7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, családias, derűs légkörben biztosítva a gyermekek fejlődésének sokféle, változatos tevékenységét. A gyermeki személyiség kibontakoztatása, nevelése, fejlesztése az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Fontos célunk, hogy a szociálisan elfogadott magatartásformákat megerősítsük a gyermekekben, s elérjük, hogy ezekkel azonosuljanak. Tudatosan alakítani azokat az értelmi és emocionális képességeket, amelyek biztosítják a sikeres iskolai beilleszkedést, s később a társadalom életében való aktív részvételt. Az óvodai élet teljes időtartama alatt törekszünk arra, hogy az SNI-is gyermekek személyisége minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozhasson. Olyan képességek kompetenciák birtokába jussanak, amelyek alkalmassá teszi őket arra, hogy saját törekvéseik szerint a társadalmi normákkal összhangban kiegyensúlyozott, boldog életet élhessenek. 5. ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS TERÜLETÉN A gyermek fejlődő személyiség, ezért sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi-lelki szükségletei vannak. Az európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába helyezték be azokat az ismereteket, embereket és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a modern világ változásaihoz, másrészt e változások irányainak és tartalmainak a befolyásolásához. Kulcskompetenciák azok, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez. Így óvodánkba járó gyermekek ilyen kulcskompetenciák életkori sajátosságainak megfelelő szinten történő - fejlesztése az egész nevelő munkát átszövő legfontosabb feladatunk. 7
Fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kulturális kompetencia Óvodai nevelésünk feladata az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: 1. Egészséges életmód alakítása 2. Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 3. Anyanyelvi, Értelmi nevelés 1. Az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ennek elősegítése érdekében feladatunk: A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. Harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítése. A gyermek edzése, egészségének védelme. Az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges, biztonságos környezet biztosítása. Ha szükséges, a családdal együttműködve, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása. A környezet védelmét alapvető feladatunknak tartjuk. 2. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért fontos, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, kiegyensúlyozott, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Ennek érdekében szükséges, hogy: Már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek, gyermek-dajka kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze. 8
Az óvodában egyszerre segítsük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és éntudatának alakulását. Lehetőséget kell teremtenünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, s nevelnünk kell a másság elfogadására. A szocializáció szempontjából fontos, hogy: Vonzóvá tegyük a gyermek számára az óvodai közösséget. Járuljunk hozzá az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képesség igényének kialakulásához (figyelmesség, segítőkészség, együttérzés). Különös jelentőségű a közös élményekre épülő, közös tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amelyben segítjük a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését. 3. Óvodánk a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítja a gyermek részére változatos tevékenységet, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti, társadalmi környezetről. Az óvodáskor szenzitív periódus. A gyermek ebben az életkorban többet tanul, mint később egész életében. Megtanulja leképezni és feldolgozni a körülötte lévő világot, megtanul hatékonyan mozogni, megtanul gondolkodni, akarni és lemondani. Fontos, hogy aktivizáljuk a gyermeket, mivel ebben az életkorban a gondolkodás nagyrészt cselekvésbe ágyazott. A legfőbb cselekvésre késztető erő a problémahelyzetek teremtése. A probléma arra ösztönzi a gyermeket, hogy megoldja azt. A másik motiváló erő az önállósulási vágy. Ennek eredményeképpen a gyermek önmagához, saját adottságaihoz képest fejlődik. Feladatunk egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. A feladatok megvalósulása biztosítja azt, hogy az óvodáskor végére minden gyermek testileg, szellemileg megfeleljen az iskolai alkalmasság igényének. 9
6. AZ ISKOLAI ALKALMASSÁG Az óvodáskori fejlődés és nevelés eredményeképpen a 6-7 éves gyermek az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet, iskolaérett lesz és vágyik is az iskolába, azaz kialakul az iskolakészültség. Az iskolaérettségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához. Az iskolába lépés lényeges változás a gyermek életében, a másodlagos szocializáció csomópontja. Az iskolakezdés sikere, vagy sikertelensége fontos a tanuláshoz, tanításhoz való pozitív attitűd kialakulása miatt, de a személyiség további fejlődése szempontjából is. Az iskolaérettség megállapítása elsősorban a mi felelősségünk. Kritikus esetben, bizonytalanság esetén szükség van gyermekorvos, szakpszichológus, gyógypedagógus, esetleg logopédus segítségére. Ezért fontos, hogy csak az a gyermek kezdje meg iskolaéveit, aki valóban megfelel majd ezen teljesítmény-centrikus elvárásoknak, és törésmentesen tud beilleszkedni az iskolai életbe. Sajátos nevelési igényű gyermekek beiskolázásáról az illetékes szakértői bizottság dönt. A testileg egészségesen fejlődő gyermek 6 éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz: - megváltoznak testarányai, - teste arányosan fejlett, teherbíró, - mozgása összerendezettebb, harmonikusabb, - erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika, - az agyfélteki dominanciától függően kialakul a kezesség. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott, érdeklődő, készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek: Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik, kialakul az akaratlagos irányítás és az önuralom. A figyelem terjedelme 2-3 dologra terjed ki egyidőben és a figyelem kitartása is tartósabb. Formaészlelés terén egyszerre több kritérium mentén észleli és osztályozza a tárgyakat. Megnevezi a téri irányokat és végrehajtja a térben való mozgásra vonatkozó utasításokat. Szándékosan emlékezik közeli és régebbi eseményekre is. Előtérbe kerül a teljesítménymotiváció és az elismerés szükséglete. 10
Fontos a kudarctűrő képesség kialakulása. Az érzelmek között megjelennek a magasabb rendű érzelmek (erkölcsi, szociális, intellektuális, esztétikai). Kialakul a felelősségérzet és a kötelességtudat. Folyamatosan, összefüggően beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek éretté válik az iskolára: Képes alapvető szükségleteit önállóan kielégíteni az öltözködés, tisztálkodás és az étkezés terén. Kialakul a környezet elvárásaihoz való alkalmazkodás képessége. Elfogadja a tanító irányító szerepét, zökkenőmentesen beilleszkedik társai közé. 11
7. ÓVODAI NEVELÉSÜNK RENDSZERE Az óvodai nevelés feladatai szerteágazó, egymásra épülő és egymással összefüggő, komplex módon érvényesülő tevékenységek, melyek átszövik óvodai nevelésünk rendszerét. Az óvodai nevelés rendszerében megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelés céljának kiteljesedését. A rendszer elemei: A nevelés alapvető keretei: az egészséges életmódra nevelés, az anyanyelvi és értelmi nevelés, érzelmi nevelés és szocializáció A gyermekek tevékenységei: a játék, a munkajellegű tevékenység és a tanulás, melyek a gyermekek alapvető tevékenységformái. Közülük elsődleges és alapvető a játék, mely kiterjed a gyermekek minden egyéb tevékenységére. E tevékenységi formák az óvodai nevelés eszközei. A nevelőmunka egyes kereteiben végzett gyermeki tevékenység tartalmát az egyes nevelési területek szolgálják: mese-vers, ének - zene, énekes-játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, külső világ tevékeny megismerésére nevelés, és a mozgás. Az óvodai nevelőmunka a nevelés színtereinek - család, bölcsőde, közművelődési intézmények, és az iskola- szoros együttműködésével lehet csak eredményes. Az óvodai nevelés fejlesztő hatását a gyermekek fejlődési jellemzői mutatják. A fejlődési jellemzők óvodai nevelésünk rendszerében tendenciák, melyek rugalmasan értelmezendők. Ezek ismerete - összevetve az egyes gyermekek eltérő sajátosságaival és fejlődési üteméveltámpontot nyújtanak nevelőmunkánkhoz. 12
CÉL ÉS FELADAT FŐ TERÜLETEK A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI A GYERMEK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI AZ ÓVODA KAPCSOLATAI Játék Mozgás Külső világ tevékeny megismerése Mese-vers Ének zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézimunka Tevékenységeken megvalósuló tanulás Munka jellegű tev. Család Gyermekvédelem Nevelési tanácsadó Bölcsőde Iskola Közműv. intézmények Egészségügyi int. Pedagógiai szakszolgálat Szakértői bizottság Gyógypedagógiai tanár, terapeuta Anyanyelvi, értelmi nevelés Egészséges életmódra nevelés Érzelmi nevelés, szocializáció FEJLŐDÉS JELLEMZŐI 13
8. KIEMELT NEVELÉSI ELVEINK 1. Alapvető követelmény a kisgyermek emberi méltóságának, jogainak biztosítása, az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével. Óvodánkban a nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi, jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. 2. Nevelőmunkánk során szoros kapcsolatba kerülünk a családdal. A kölcsönös bizalom eredményeképpen a családi élet legbensőbb dolgairól is lehetnek információink. Ezért biztosítjuk a szülőt titoktartásunkról, s ezért tartjuk tiszteletben a családok belső szokásait. 3. A 3-7 éves gyermek alapvető szociális tanulási formája az utánzás, ezért az óvónő modell szerepe kiemelt jelentőségű. A modell átvételében az érzelemnek és a beszédnek fontos szerepe van. Ezért biztosítunk gazdag érzelmi légkört és törekszünk arra, hogy nyelvi kommunikációs kifejezőkészségünk állandó minta legyen a gyermek számára. 4. Minél jobban megismerik gyermekeink környezetüket, annál jobban beilleszkednek abba, mert gazdagabb érzelmi viszonyulásokkal kapcsolódnak ahhoz. Már a legkorábbi időtől kezdve olyan lehetőségeket biztosítunk, amelyek kielégítik a gyermekek természetes kíváncsiságát, felkeltik érdeklődésüket a dolgok, emberek iránt. 5. Tudjuk, hogy 3 éves kor után a gyermek törekszik másokkal való érzelmi kapcsolatok kiépítésére. Az óvónő és a gyermek közötti gazdag érzelmi kapcsolatot igen fontosnak tartjuk, mert ez pozitívan befolyásolja a gyermek cselekvését, természetesebben és könnyebben alkalmazkodik a környezetéhez, szívesebben viselkedik a normáknak, szabályoknak megfelelően, jobban elfogadja a szeretett felnőtt által rá gyakorolt hatásokat. 14
6. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az agresszív, a sajátos nevelési igényű, nehezen kezelhető és a gátlásos, visszahúzódó gyermekekre. Náluk még nagyobb hangsúlyt kap az óvónő és a gyermek, gyermek- dajka közötti pozitív érzelmi kötődés. 7. A gyermekek fejlettsége, sajátosságai, aktivitásuk, társas magatartásuk általában különbözik. Éppen ezért a szocializációs folyamatok színterének fontos feltétele a gyermekekkel való differenciált, egyéni bánásmód. Fontos, hogy tiszteletben tartsuk a gyermek egyéniségét, érdeklődését, segítsük önkifejezését, személyiségének természetes fejlődését, hiszen csak akkor tudjuk az egyes gyermekekben a kultúrált együttélés alapjait elindítani, ha megismerjük egyéni jellemzőiket. 8. Az egymáshoz való alkalmazkodás, az egymás iránti érdeklődés, a segítségnyújtás igénye csakis a gyermekközösségben fejlődik. Óvodánk segíti a gyermekek szocializációját. Azt a folyamatot, amelyben megismerik a társadalom értékeit, normáit. A szocializálódás irányításában kiemelkedő szerepünk van. Legnagyobb hatása az együttesen átélt élményeknek van, ezért törekszünk a különböző nevelési feladatok megoldásában ezekre feltétlenül támaszkodni, illetve szervezni minél több olyan lehetőséget, ahol a gyermekek együttes élményeket élhetnek át, hiszen ezek során közelebb kerülhetnek egymáshoz. 9. A játékosság óvodai nevelésünkben megkülönböztetett helyet foglal el alapelveink sorában. A gyermek szabad játéka kiemelt fontosságú az óvodai életünk tevékenységi formái között. A játékosság óvodai életünk egészét átfogó alapelv, amely a többi alapelvvel együtt kapja meg igazi értelmét, s érvényesítésével tudjuk legjobban biztosítani a gyermek életkorához igazodó légkört, kiegyensúlyozott fejlődést. 15
III. KAPCSOLATOK MÁS NEVELÉSI SZÍNTEREKKEL 1. Óvoda és család kapcsolata: Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A gyermek személyisége a családi és az óvodai nevelés együttes hatására fejlődik, s a fejlődésért mind a családnak, mind az óvodának meg van a maga felelőssége. A céltudatos óvodai nevelés csak akkor vezethet eredményhez, ha sikerül kellő összhangot teremteni a családi és az óvodai nevelés között. Igen fontos számunkra, hogy ez az összhang és együttműködés jó kapcsolatban valósuljon meg, aminek alapja a bizalom, a nyitottság és a kölcsönös segítségadás. Fontos, hogy a szülőket tájékoztassuk arról, hogyan és miképpen él gyermekük az óvodában, milyen nevelési céljaink vannak, azokat hogyan valósítjuk meg. A csoportok faliújságain a napirendről kap kellő tájékoztatást. Fontos ugyanakkor az is, hogy mi is megismerjük a családok életmódját, nevelési felfogását, nevelési gyakorlatait és azt, hogy milyen helyet foglal el a gyermek a családban. Fontos, hogy minden egyes családdal külön találjuk meg a kapcsolatteremtés, az együttműködés - ha szükség van rá-, a segítség legmegfelelőbb módját. Az óvoda és a család kapcsolatát erősíti, ha minél több módot találunk arra, hogy a szülők és az óvónők változatos időben és helyzetekben találkozzanak egymással előítéletek nélkül, őszinte szándékkal. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a szülők általában örömmel fogadnak minden tájékoztatást az óvoda életéről, s különösen figyelnek a gyermekükről szóló információkra, nyílt napjainkon fogadjuk az új és régi szülőket. A mindennapos párbeszéd pillanatai lehetőséget adnak a kölcsönös érdeklődés kifejezésére, a tájékoztatásra. A csoportos találkozások, szülői értekezletek jó alkalmat adnak arra, hogy a szülők megismerkedhessenek az óvoda rendjével, elvárásaival és a szülők is elmondhassák gondjaikat, javaslataikat. A szülői értekezleteket úgy tervezzük meg, hogy mindig legyen egy fő pedagógiai téma, amelyet a szülőkkel együtt vitathatunk meg. A szülőkkel való kapcsolattartásra nagyon jó alkalmak a közös ünnepek. A családlátogatások alkalmai is jól szolgálják a kölcsönös ismerkedést a tájékozódást. Az első családlátogatás mindig a gyermek óvodába lépése előtt történik, azért, hogy mire a gyermek az óvodába érkezik, megfelelően tájékozottak legyünk helyzetéről, szokásairól. 16
Az óvoda és a család együttműködésének sajátos szervezeti formája a Szülői Szervezet.. A Szülői Szervezet feladata, hogy segítséget nyújtson az óvoda nevelési célkitűzéseinek megvalósításában, az óvoda és a család folyamatos együttműködésében, s egyben képviselje az óvodánkba járó gyermekek szüleinek érdekeit is. 2. Óvoda és bölcsőde kapcsolata: A Kavicsos bölcsödével kialakított kapcsolatunk a gyermek életmódjának folyamatossága érdekében pótolhatatlan. Kiscsoportosaink 50 %-a ebből a bölcsödéből érkezik. Fontos, hogy az átmenet a bölcsödéből az óvodába, ne okozzon érzelmi megrázkódtatást a gyermekek számára. A gyermekek érzelmi biztonságát idegen helyzetben mindig elsősorban a jól ismert, szeretett személyek jelenléte adja. Az ismerős gyermektársak, az ismerős környezet és a már kialakult szokások erősítik biztonságérzetét, csökkentik szorongását és félelmét. Ezeket a tényeket szem előtt tartva biztosítjuk azt, hogy a bölcsödéből jött gyermekek azonos óvodai csoportba kerüljenek. A gondozónők és az óvónők közötti kapcsolat kezdettől lehetővé teszi a gyermekek egyéni tulajdonságainak figyelembevételét. Alapot nyújt ahhoz, hogy a fejlesztést arról a szintről folytassuk, ahova a gyermek a bölcsődei nevelés folyamatában eljutott. Ennek érdekében a kiscsoportos óvónők minden évben átlátogatnak a bölcsödébe, ismerkednek a gyermekekkel, a bölcsőde gondozó-nevelő munkájával. Figyelemmel kísérik a bölcsődei csoportok életmódját, tevékenységét. Természetesen a gondozónőknek is bemutatjuk óvodánkat, megismerkedhetnek óvodánk működésével, napirendjével. Már-már hagyománynak számít nálunk, hogy a beszoktatás első napjaiban a gondozónők is jelen vannak a kiscsoportokban, így könnyítve meg a beilleszkedést. 3. Óvoda és iskola kapcsolata: A László Gyula Gimnázium, Általános Iskolával, mint óvodai nevelésünk elsődleges továbbvivőjével tartunk igen szoros kapcsolatot. Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet megkívánja az óvoda és az iskola jó kapcsolatát. Óvodánk előkészítő munkáját akkor tekinthetjük sikeresnek, ha a gyermekek örömmel, bizalommal és érdeklődéssel várják az iskolát. E feladat csak akkor valósulhat meg, ha az iskolával együttesen próbáljuk vonzóvá tenni az ottani életet. 17
A kapcsolattartás az iskolával tehát óvodai nevelőmunkánk szerves része. Iskolába készülő nagycsoportosaink rendszeresen ellátogatnak az iskolai első osztályokba, hogy megismerkedhessenek az ottani élettel a tanítónénikkel. Óvodánk is hagyományként tartja számon azt, hogy az első osztályos tanító néniket vendégül látjuk, hogy ők is megismerkedhessenek óvodánk életével, leendő tanítványaikkal. Nevelői értekezleteinknek is szívesen látott vendégei, ahol tapasztalatokat cserélhetünk, elmondhatjuk az egyes gyermekekről kialakult véleményünket, tájékoztathatjuk őket az esetlegesen felmerülő problémákról. Összevont szülői értekezlet keretében - beiratkozás előtt- a tanító nénik tájékoztatják a szülőket az iskolai munkáról, a lehetőségekről. Az iskolai élet megkezdése után is figyelemmel kísérjük a beilleszkedést, szükség esetén segítséget nyújtunk. 4. Óvoda és a gyermekvédelmi felelős kapcsolata A gyermekvédelem minden pedagógusunk nevelő tevékenységének szerves része. Azokra a gyermekekre terjed ki, akik fejlődésük rendellenességei vagy környezetük ártó hatásai miatt veszélyeztetettek, vagyis gyermekvédelmi beavatkozás nélkül nem fejleszthetők eredményesen. A rendellenesség általában óvodán kívüli okokra vezethetők vissza, ezért nagyon fontos pedagógiai feladatnak tartjuk a gyermekek segítését. Intézményünk gyermekvédelmi felelősének feladata hogy óvónőink ilyen irányú munkáját segítse, a nyilvántartásokat vezesse és a társintézményekkel közvetlen kapcsolatot tartson. A gyermekvédelmi esetek feltárása a csoportvezető óvónő feladata és felelőssége. Megfigyeli, hogy a gyermek magatartása mennyire tükrözi a családi háttér állapotát. Ezen kívül fontos, hogy a családi nevelés légkörét megismerje. A gyermekvédelmi felelős kapcsolatot tart általában és konkrét esetekben a Nevelési Tanácsadóval, Családvédelmi Csoporttal, Gyermek és Ifjúságvédelmi Intézetekkel, rendőrséggel, az egészségügyi szervekkel. Elemzi az óvoda gyermekvédelmi helyzetét, javaslatot tesz az aktuális feladatok meghatározásában. Az anyagilag rászorulók részére segélyt, illetve térítésdíj csökkentést kér. Kapcsolatot tart ezen kívül a Gyermekjóléti Szolgálattal, mely szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el. Szükség esetén figyelemmel kíséri az egyes gyermekek szociális helyzetét, tájékoztatja a szülőket a gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról. 18
5. Kapcsolat a Közművelődési Intézményekkel: A környezetünkben lévő Közművelődési Intézményekkel való kapcsolatunk igen jó. Folyamatosan tájékoztatnak bennünket a különböző intézményekben folyó programokról, tanfolyamokról. Mozi- és színházlátogatási alkalmakat biztosítanak gyermekeink számára, különböző tanfolyamokat szerveznek szülőknek és óvónőknek. A tanfolyamok, és szakkörök szervezésébe minket is bevonnak, érdeklődnek arról, hogy milyen programokat látnánk mi is szívesen. Az óvoda nyári zárása alatt táborozási lehetőséget biztosítanak a gyermekek számára. 6. Kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval: A Nevelési Tanácsadó elsősorban a beilleszkedési, magatartási problémával, tanulási zavarral küzdő gyermekek problémájának feltárásával foglalkozik. Az általunk hozzájuk irányított gyermekeket megvizsgálják, s szükség szerint segítséget nyújtanak a fejlesztésben. A beiskolázás előtt felmerülő problémák megoldásában bizalommal támaszkodhatunk segítségükre. Fejlesztő csoportokat szerveznek a rászoruló nagycsoportos óvodások részére. Iskolaérettségi vizsgálatokat végeznek, igény szerint segítséget nyújtanak a beiskolázási döntésben. 7. Szakértői bizottságok: A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésénél támaszkodunk az illetékes szakértői bizottság pedagógiai véleményére, ezen gyermekek beiskolázásáról is ők döntenek. 8. Gyógypedagógus, terapeuta: A sajátos nevelési igényű gyermek egyéni fejlesztéséhez segítséget nyújt a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta. Az együttműködés során: Segíti a pedagógiai értelmezést, figyelemmel kíséri a gyermek haladását Javaslatot tesz gyógypedagógiai- specifikus módszerek, módszer kombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra,a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására Együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait Kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával. 19
IV. NEVELÉSI PROGRAMUNK TARTALMA 1. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPVETŐ KERETEI 1.1. Egészséges életmódra nevelés Az egészséges életmódra nevelés, egészséges életmód alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Megalapozza az egyén további egészséges életvitelét. Célunk a gyermekek egészségének védelme, edzése, egészségmegőrző szokások és az egészséges életvitel kialakítása. Intézményünkben évek óta kiemelt terület az egészséges életmódra való felkészítés. Valljuk, hogy az egészséges életmód a környezettel való harmonikus együttélést, a természet szeretetét és védelmét is magában foglalja. A nagyobb mozgástér, a levegős csoportszoba, a füves-bokros udvar pótolja a lakótelepi otthonok behatárolt lehetőségeit, szűk körülményeit. A gyermekek egészségvédelmének keretében a Páskom óvodában sószobát alakítottunk ki alapítványi segítséggel 2006-ban, mely a felső légúti betegségek hatékony ellenszere. November és március között, beosztás alapján heti rendszerességgel látogatják a gyermekeink kiscsoportos formában a sószobát. A szülők körében nagy népszerűségnek örvend ez a ritka lehetőség, megfigyeléseink alapján csökkentek azóta a gyermekek ez irányú megbetegedései. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel, a betegség megelőző szokások kialakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Feladataink: a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése a gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása a megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 20