Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl 2008/15 http://www.eski.hu/hol Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2008. november 27.
ányi Irodájának HealthOnLine címû rovata a honlapon: www.eski.hu/hol rek mûködésével, az egészségügyi i Unió és az egészségügyi rendszerek körökben, aktuális egészségpolitikai mzetközi szakmai folyóiratok cikkeit, ok, biztosítók híreit, kutatóintézetek k, mégis elõfordulhat, hogy az ét. Emiatt a lényegesebb témákra nénk felhívni a figyelmet. ESKI zségügyi Rendszertudományi Iroda
Válogatás a HealthOnLine cikkeiből 2008. november 27. EU egészségügy... 3 Az ECDC tevékenységének pozitív értékelése... 3 Az EU-s országok sürgetése a telemedicina elfogadására... 3 Egészségpolitika... 5 Az Obama-kormányzat lehetséges hatása az egészségbiztosítókra... 5 Gazdasági környezet... 6 Elnyúló gazdasági recesszió az USA, Japán és az Euro-térség vonatkozásában: OECD prognózis.. 6 Egészségügyi rendszerek működése... 7 Kötelező önrész a holland egészségbiztosításban... 7 Egy 2008. november 19-én nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a szociális rendszerek iránti bizalom Németországban olyan alacsonyra süllyedt, mint 25 év óta még soha... 8 Európai Egészségügyi Fogyasztói Index 2008... 9 Egy ígéretes koncepció az egészségbiztosítás jövőjére nézve: Managed Consumerism - USA... 9 Szükség van-e az egészségügyi kiadások GDP-n belüli arányának maximalizálására? - Pro és kontra... 10 Az egészségi állapot meghatározói:életmód, környezet, egészségügyi erőforrások és hatékonyság 13 A betegelégedettség és a finanszírozási modellek kapcsolata... 13 Népegészségügy... 15 A nemdohányzók védelmének erősítése Szlovákiában... 15 Az alternatív egészségügyi világjelentés bírálja a globális egészségpolitikát... 16 Kórházügy... 17 Nozokomiális fertőzések Belgiumban... 17 Finanszírozás... 18 A költség-hatékonyság növelése Izland egészségügyében... 18 A francia társadalombiztosítás finanszírozására vonatkozó 2009-es törvénytervezet... 18 Az egészségbiztosítási díjak alakulása az Egyesült Államokban... 19 Több pénz az orvosoknak és a betegpénztáraknak csökkenő ellátás a betegeknek Németország... 19 Megkapták a tájékoztatást a betegpénztárak a Szövetségi Biztosítási Hivataltól a jövő évben esedékes forrásokkal kapcsolatban Németország... 20
Gyógyszerügy... 22 Új gyógyszerár szabályozási rendszer az Egyesült Királyságban... 22 A térítés alá eső gyógyszerekre fordított kiadások növekedése - Észtország... 23 Egészségügyi reformok... 24 Csehország akadozó egészségügyi reformja... 24 A cseh kormány jóváhagyta az egészségügyi reformtörvények egy részét... 25 Az egészségügyi központok hatékonyságának növelése Finnországban... 25 Egészségügyi statisztika... 27 Új minőségértékelő adatbázis az USA-ban... 27 Események... 28 EU-konferencia az egészségügyi humán erőforrás-problémák megoldására... 28 EU Open Health Forum 2008... 28 Egészségügyi Világszervezet (WHO)... 30 A Délkelet-Európai Egészségügyi Hálózat 20. Találkozója, 2008. november 26-28., Podgorica... 30 Városrendezés, környezet és egészség - WHO szakértői találkozó, 2008. november 24-25, Bonn.. 30 A TBC-re vonatkozó Képzéssel foglalkozó Együttműködő Csoport 18. találkozója, 2008. november 20-21, Koppenhága... 31 WHO: az egészségügyi beruházások növelésének szükségessége... 32 2
EU egészségügy Az ECDC tevékenységének pozitív értékelése A European Centre for Disease Prevention and Control (Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ) 2005. májusban lépett működésbe. Mint egy Európai Uniós hivatal, az ECDC küldetése, hogy azonosítsa, felmérje és kommunikálja az emberi egészségre veszélyt jelentő fertőző betegségeket. Az ECDC igazgatói testülete jóváhagyta Központ független értékelésének eredményeit, amely úgy találta, hogy az ECDC jelentős szerepet játszott a fertőző betegségek elleni harcban. (Az igazgatói testület hat tagból áll: egyet a tagállamok jelölnek ki, kettőt az Európai Parlament, hármat az Európai Bizottság.) Az értékelést a holland ECORYS nevű menedzsment tanácsadó cég végezte, amely vezetőkkel való személyes megbeszélések a Központ tevékenységének alapos vizsgálata alapján folytatta értékelését. Az ECDC teljesítményének jóváhagyása mellett az igazgatói testület azon is gondolkodott, hogyan lehetne bővíteni a Központ megbízatását. A testület nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy az ECDC 2013-tól új felelősségi köröket vállal magára, feltéve, ha hosszú távon rendelkezésre állnak pénzügyi alapok az új tevékenységekre. A novemberi testületi ülésen elfogadták a 2009-es munkatervet és megválasztották elnöknek Dr. Hubert Hrabciket, Ausztria tiszti főorvosát, alelnöknek pedig Prof. Jacques Scheres-t, aki az Európai Parlamentet képviseli a testületben 2008-2010-ig. Az ECDC vezetői a pozitív értékelés nyomán elmondták, hogy a Központ kiváló munkát végez és az EU-s tagállamok meg vannak elégedve teljesítményével. Rendelkezésre áll már egy intézmény, amelyet a legtöbb hatóság elismer, és amely az emberek segítését szolgálja, s mindez néhány év lefolyása alatt megvalósult. Az emberek bíznak az ECDC-ben, mint egy független, tudományosan megalapozott szervezetben. A Központ fontos tanácsadással szolgál az Európai Unió döntéshozói számára is és fontos szerepet játszik a fertőző betegségek elleni küzdelemben. A pozitív külső értékelés után az Európai Bizottság november 13-án közleményben számolt be az ECDC jelenlegi működéséről és teljesítményéről az Európai Parlament és a Tanács felé. (SZL) Forrás: http://ecdc.europa.eu/en/news_media/press_releases/081117_pr.aspx 2008-11-19 13:27:12 Az EU-s országok sürgetése a telemedicina elfogadására A telemedicina lehetővé teszi a betegségek távoli monitorozását és a speciális ellátáshoz való hozzáférést távol eső területeken. Mint új szolgáltatási piac, a telemedicina a gazdasági növekedés egyik tényezője lehet, feltéve, ha a piaci töredezettség és a szabályozás kérdéseit megfelelően kezelik. Az Európai Bizottság felhívja az EU-s tagállamokat, hogy távolítsák el a telemedicina szolgáltatás jogi akadályait. November elején a Bizottság közleményben foglalt állást az európai telemedicina szolgáltatás mellett és konkrét intézkedéseket javasolt három fő kihívás megcímzésére, melyek hátráltatják a távegészségügy szolgáltatásainak használatát: A telemedicina szolgáltatásokkal szembeni bizalom és ezen szolgáltatások elfogadásának hiánya A jogi világosság hiánya 3
A piaci fejlesztés elősegítését érintő technikai kérdések A Bizottság szerint a szélesebb nyilvánosság számára korlátolt bizonyítékok állnak rendelkezésre a telemedicina hatásosságára és költséghatékonyságára. Ezért az egészségügyi hatóságok, a szakemberek és a betegek részéről még mindig szükséges a telemedicina tudatosításának és befogadásának erősítése. A szektorban levő jogi világosság megteremtésének fő célkitűzése abban áll, hogy biztosítsa a távegészségügy olyan módon történő fejlődését, amely a betegek előnyére válik, miközben garantálja a titoktartást és a betegek legmagasabb szintű biztonságát. A jogi világosság hiánya a telemedicina szolgáltatások és szakemberek engedélyezése, akkreditációja és regisztrációja terén további akadályt emel a szektor fejlődése elé, csakúgy, mint a felelősség, a térítés és a hatáskör kérdései. A technikai akadályokat illetően a Bizottság kiemeli, hogy a telemedicina megvalósításának előfeltétele az ellátók teljes konnektivitásának megléte az EU valamennyi földrajzi területével, benne a vidéki és periférikus régiókkal. Erre a megoldás a mindenki számára nyújtott szélessávú hozzáférés lenne. Az új technológiák alkalmazásához elengedhetetlen az interoperabilitás és a standardizálás megteremtése is. Az EU vezetés és más szereplők erőfeszítései mellett a tagállamok egészségügyi hatóságainak kell a legfontosabb szerepet játszaniuk ahhoz, hogy a telemedicina valósággá váljon. (SZL) Forrás: http://www.euractiv.com/en/health/eu-countries-urged-embrace-telemedicine/article-177036 2008-11-13 12:59:58 4
Egészségpolitika Az Obama-kormányzat lehetséges hatása az egészségbiztosítókra A Wall Street Journal megvizsgálta annak kérdését, hogyan készülnek fel az egészségbiztosítók új üzletek szerzésére, miután valószínűleg változások mennek majd végbe a demokrata párt által irányított egészségpolitikában. Feltételezések szerint az egészségbiztosítók jövedelme enyhén növekedhet az Obama-kormányzat alatt és a demokrata többségű Kongresszusban, ugyanakkor a profit mértéke valamennyire csökkenhet. A napilap szerint több biztosító számít arra, hogy a demokraták kiszélesítik a Medicaid (szegények) és a SCHIP (gyermekek) állami programokat, és ezzel nagyobb üzleti részesedést várhatnak. Előrevetítések szerint a demokraták 15 millió biztosítás nélküli lakos számára terjeszthetik ki ezen programok által nyújtott fedezetet. Obama várhatóan 2009 áprilisában írja alá a SCHIP bővítéséről szóló törvényt, és a programra való feliratkozás akár a duplájára nőhet. Ez főleg akkor történne meg, ha a fennálló pénzügyi válság megakadályozza, vagy késlelteti az ambiciózusabb univerzális lefedettség tervezetét. Eközben az 1300 biztosítótársaság szövetsége, az America s Health Insurance Plans (AHIP) arra ösztökéli a törvényhozókat, hogy tegyék egyöntetűbbé a programok jogosultsági követelményeit valamennyi államban. Az egészségbiztosítók megosztottak az egészségügyi reform javaslatok tekintetében. Vannak biztosítók (Aetna, Blue Shield of California, Cigna), akik támogatják a valamennyi amerikai lakos számára kötelező egészségügyi fedezetet. Számukra a biztosítási reform lehetőségeket kínál, bár várhatóan nagyobb fokú szabályozással is jár majd együtt. Mások ellene vannak a mindenki számára kötelező biztosítás bevezetésének, de szükségesnek tartják, ha a biztosítók kötelesek lesznek minden jelentkezőt elfogadni. (SZL) Forrás: http://www.medicalnewstoday.com/articles/128532.php 2008-11-12 14:06:02 5
Gazdasági környezet Elnyúló gazdasági recesszió az USA, Japán és az Euro-térség vonatkozásában: OECD prognózis A legújabb előrejelzések szerint, az elnyúló recessziónak az OECD országokra való kiterjedése révén, jövő évben a gazdasági tevékenység az USA-ban előreláthatólag 0,9%-kal, az Euro-térségben 0,5%-kal és Japánban 0,1%-kal fog visszaesni. A november 15-én tartandó G20 csúcstalálkozó előtt álló 3 legfontosabb gazdasági térség statisztikáira (GDP, infláció, munkanélküliség) vonatkozó OECD előrejelzéseket ismertető Jorgen Elmeskov, az OECD Gazdaságpolitikai Tanulmányokat folytató Részlegének igazgatója szerint, igen nagy bizonytalanság övezi a kilátásokat, melyek nagymértékben függnek a jelenlegi recesszió legnagyobb hajtóerejét jelentő pénzügyi krízis mélységétől és időtartamától. A vezető szakember szerint a folyamatban lévő ingatlanpiaci folyamatoknak még igen hosszú a kifutási ideje. Az OECD-országok összességének GDP-je várhatóan 0,3%-kal fog visszaesni a 2009-es év során, mielőtt újra enyhe 1,5%-os növekedést mutatna 2010-ben. Az OECD-térségben regisztrált átlagos munkanélküliség rátájára vonatkozó becslések 5,9%-ot jeleznek az idei időszakra, majd 6,9%-ot a 2009-es, illetve 7,2%-ot a 2010-es évre. Az infláció valószínűleg folyamatosan csökkenni fog, ahogy a gazdasági tendenciák leszorítják az árakat, és ha az árucikkek ára alacsony szinten marad a feltételezéseknek megfelelően. Jorgen Elmeskov szerint ilyen háttér mellett, kiegészítő makro-ökonómiai ösztönzők szükségesek. Az összes OECD-országra és a többi nagyobb gazdasági térségre vonatkozó részletes előrejelzéseket és elemzéseket is tartalmazó átfogó gazdasági kitekintés kiadása november végére várható. (ZLL) Forrás: http://www.oecd.org/document/62/0,3343,en_2649_34487_41667006_1_1_1_1,00.html 2008-11-13 15:41:40 6
Egészségügyi rendszerek működése Kötelező önrész a holland egészségbiztosításban Hollandiában 2006. január 1-jén lépett hatályba az új egészségbiztosítási törvény. Ennek egyik meghatározó eleme volt a no-claim bonus, ami azt jelentette, hogy ha a biztosított évi 255 eurónál kevesebbet használt fel egészségügyre, a fix biztosítási díjának egy részét visszatérítették. Két évvel később azonban megszüntették, mivel a no-claim bonus hatástalannak bizonyult és adminisztrációs bonyodalmakkal járt. Helyette 2008. januártól bevezették a 150 eurós kötelező önrészt (mandatory deductible vagy own-risk charge). Bevezetésének fő célja a fogyasztók és a betegek egyéni felelősségének erősítése volt, valamint a hatékonyság növelése a szükségtelen egészségügyi fogyasztás visszafogása révén. Az önrész bevezetése emellett feloldotta a no-claim rendszer vélt igazságtalanságát. A mandatory deductible minden 18. életévét betöltött biztosított személyre érvényes. A díjat évi 150 euróban szabták meg, kivéve a krónikus betegeket, akik 103 eurót fizetnek maximum, mielőtt a biztosítás érvénybe lép. Az önrészt a biztosítótársaságok gyűjtik be, s ezzel várhatóan 90 euróval csökkennek az éves biztosítási díjak. A biztosítottak választhatnak magasabb önrészt (500 euróig) alacsonyabb biztosítási díjért cserébe. A mandatory deductible nem tartalmazza a háziorvosi ellátás, az anyasági ellátás és a szülés költségeit ezeket az új egészségbiztosítási rendszer teljes mértékben fedezi. A mandatory deductible bevezetésének fő oka a no-claim bonus kudarca volt. Adminisztrációs bonyolultága mellett nem bizonyult hatékony eszköznek az egészségügyi fogyasztás csökkentésére, mivel időeltolódás állt fenn a fogyasztás és annak pénzügyi következményei között. A 255 eurós noclaim bonus egy évvel később került visszafizetésre, miután levonták az előző év orvosi ellátásának költségeit. Igazságtalannak is tekintették, mert a gyakori kezelést igénylő betegek nem látták hasznát az intézkedésnek. A kötelező önrész bevezetése, feltehetően megoldotta a hatékonyság és az igazságosság hiányának problémáját. Az egészségügyi ellátás igénybevétele és a pénzügyi következmények közötti közvetlen kapcsolat miatt a mandatory deductible hatékonyabbnak bizonyul, mint a no-claim bonus. Igazságosabb is, mivel a krónikus betegek díját 47 euróval alacsonyabbra szabták a standard 150 eurós díjnál. A mandatory deductible gondolatát az Egészségügyi Minisztérium dolgozta ki és jó példáját illusztrálja a reform reformjának. A biztosítók jó eszközt látnak benne az ellátás igénybevételének és így a költségek csökkentésére. A biztosítók lehetőséget adnak a tagoknak önkéntes deductible csomagokra való jelentkezésre is 100-500 eurós sávban. Ha valaki pl. egy 100 eurós csomagot választ, akkor 250 eurós out-of-pocket fizetést vállal (150 kötelező, 100 önkéntes). A betegek és az orvosok általában tiltakoznak az ilyen intézkedések ellen, mert igazságtalannak tekintik őket és csökkenthetik az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Emellett az orvosok úgy vélik, hogy a kötelező önrész zavaróan hathat az orvos és a beteg kapcsolatára. (SZL) Források: http://www.hpm.org/en/surveys/beoz_maastricht/11/mandatory_deductible_in_basic_health_insurance.html http://www.dutchnews.nl/news/archives/2007/04/patients_face_150_ownrisk_heal.php http://www.dutchnews.nl/columns/2007/04/healthy_sums.php 2008-11-26 15:08:58 7
Egy 2008. november 19-én nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a szociális rendszerek iránti bizalom Németországban olyan alacsonyra süllyedt, mint 25 év óta még soha 2005 januárjában a kötelező betegbiztosítás az egészségügyi kiadások 56,8%-át adta, ami mintegy 135,9 milliárd eurónak felel meg. Ez derült ki a Statistisches Bundesamt, Wissenschaftszentrum Berlin für Sozialforschung, Gesellschaft Sozialwissenschaftlicher Struktureinrichtungen és Bundeszentrale für politische Bildung in Berlin által bemutatott tanulmányban. A tanulmány szerint az egészségügyi rendszeren belül a háztartások a második legnagyobb költségviselők. A háztartások összesen 32,4 milliárd eurót költöttek egészségükre, ami a teljes egészségügyi kiadás 13,5%-ának felel meg. Harmadik helyen 22 milliárd euróval (9,2%) követik őket a magán betegbiztosítás. A szociális ápolásbiztosítás 17,9 milliárd euróval járult hozzá a költségek 7,5% finanszírozásához. Az egészségügyi kiadások terén a ma már magasnak nevezhető egyéni önrész ellenére az állampolgárok többsége mégis amellett voksolt, hogy az egyes személyek a szociális biztosítás minden területén az eddiginél nagyobb felelősséget kell, hogy vállaljanak. A tanulmány szerint, amely a hivatalos statisztikák, valamint a társadalomtudományi kutatások eredményeit foglalja össze, a német polgárok szociális biztonsággal való elégedettségének értéke Kelet-Németországban 5, Nyugat-Németországban pedig 5,5 egy 0-tól 10-ig terjedő skálán, ami az utóbbi 25 év legalacsonyabb eredményét jelenti. Mindenesetre a lakosság kétharmada azért a betegbiztosításnak pillanatnyilag még bizalmat szavazott. Hasonló bizalmat azonban a nyugdíjasok és munkát kereső alapbiztosítással rendelkezők körében már csupán a megkérdezettek egyharmada szavazott meg (e pillanatban a felmérések szerint az öregségi nyugdíját a volt nyugat-németek 33%-a, illetve a volt kelet-németek 39% látja biztosnak). A most tizenkettedszer megjelenő beszámolóban a lakosság egészségi állapotával kapcsolatos adatok is helyet kaptak. A közölt adatok alapján 2005-ben az egészségével kapcsolatban információt megadó lakosok összesen 13%-a tekintette magát betegnek vagy balesetben sérülést elszenvedőnek. Az életkor előrehaladtával az egészségügyi panaszok növekedése volt megfigyelhető. Miközben a 15 és 39 éves kor közötti személyek körében a beteg vagy balesetben sérült személyek aránya 2005-ben 9 százalékot tett ki, a 40 és 64 év közötti korosztályok esetében ez az arány már elérte a 12 százalékot. A 65 év felettiek esetében, pedig már minden negyedik személy betegnek vagy balesetben sérültnek nevezte magát a felmérések szerint. A nők körében ez valamivel magasabb arányban volt megfigyelhető, mint a férfiak esetében. A beszámolóban szereplő 2006. évben mintegy 17 millió fekvőbeteg kórházi eset került regisztrálásra a kórházdiagnózis-statisztikában. A 2006. évi kórházi bennfekvések leggyakoribb okaként (a korábbi évhez hasonlóan) a keringési rendszer megbetegedései szolgáltak. Ennek megfelelően ekkor mintegy 2,6 millió eset ennek a betegségcsoportnak volt tulajdonítható. Ez az adat az 1995. évi adatokkal összevetve csaknem három százalékos növekedést mutat. A statisztikák szerint a keringési rendszer megbetegedéseit második helyen a rákos megbetegedések követik 1,8 millió esettel, de itt az 1995. évi adatokat figyelembe véve már mintegy 3 százalékos csökkenés figyelhető meg. Harmadik helyen állnak mintegy 1,7 millió regisztrált esettel az emésztőszervi megbetegedések. A halandóság Németországban 1990 és 2006 között folyamatosan csökkent. Összességében a korcsoportok szerint standardizált halálozások száma 100 ezer lakosra vonatkoztatva 1127-ről 777 halálesetre csökkent, ami egy csaknem 31 százalékos csökkenésnek felel meg. 2006-ban a leggyakoribb halálokot a férfiak és nők körében a krónikus ischémiás szívbetegség jelentette. Mintegy 78 ezer személy halt meg ennek következtében, ebből 34 ezer férfi, 44 ezer nő volt. 8
Legnagyobb elégedettség a lakáskörülmények és a családi élet terén volt megfigyelhető a németek körében. Ezzel szemben a legnagyobb elégedetlenséget a háztartások jövedelme váltotta ki, ami annak köszönhető, hogy az éves jövedelem az utóbbi években alig változott (2001: egy átlagos német család jövedelme 18838 euró; 2006: 18850 euró). (VN) Forrás: Ärzteblatt: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=34447 Die Welt: http://www.welt.de/politik/article2750655/deutsche-unzufrieden-frustriert-pessimistisch.html 2008-11-20 15:35:20 Európai Egészségügyi Fogyasztói Index 2008 Az európai egészségügyi rendszerek rangsorában, 2008-ban Hollandia foglalja el a legjobb helyet. A 31 országra (EU + Norvégia, Svájc, Horvátország, Macedonia) vonatkozó rangsorolásban a holland rendszer mellett egy kis csoport Dánia, Ausztria és Luxemburg - a magas szinten teljesítők csoportjába tartozik. Néhány ország, mint pl. Magyarország is, a hét hellyel előrébb kerülő Dánia és Luxemburg mellett a 2007-es rangsorolásnál sokkal jobb helyet ért el Magyarország a 24. helyről a 14. helyre lépett előre -, más országok (Ciprus, Franciaország, Portugália) viszont hátrébb kerültek a rangsorban. Az index és az értékelés ismertetése az ESKI honlapján található: http://vega.medinfo.hu/civiltajekoztatas/kepek/ho/anyagok/ehci-2008_(2).doc 2008-11-17 11:41:30 Egy ígéretes koncepció az egészségbiztosítás jövőjére nézve: Managed Consumerism - USA A Managed Care vs. Consumerism koncepciók vizsgálatának keretében nagyon fontos, hogy az ember megtalálja a társadalmi és individuális célok közötti optimális egyensúlyt. A Managed Care eredményes volt az egészségügy által nyújtott szolgáltatások magán szintű szabályozása terén azáltal, hogy ez a szolgáltatásnyújtók piaci erejét és a fogyasztók/betegek választási szabadságát korlátozta, ami az egészségügyi kiadások növekedését képes volt féken tartani. A Managed Care azonban közvetlenül be is avatkozik az orvos-beteg kapcsolatába azáltal, hogy előírta, mikor és melyik szakorvoshoz kell a beteget beutalni, illetve mikor és meddig kell egy beteget kórházba utalni. Ennek köszönhetően tehát mind a betegek, mind az orvosok szabadságuk egy részét elveszítették, hiszen az orvos nem dönthetett szabadon a kezelésekről, a beteg pedig nem választhatta meg szabadon a neki szolgáltatást nyújtót. A korlátozott választási és cselekvési szabadság mindkét oldalon erős nemtetszést váltott ki. Ennek ellensúlyozására sor olyan törvényt fogadtak el, amelyek azokat a korlátozásokat és ellenőrzéseket, amelyeket a Managed-Care szervezetek az egészségügyi szolgáltatások szabályozása terén hoztak, drasztikusan korlátozták. Ezen törekvések ellenére sem lett a Managed-Care koncepció sok érintett számára kielégítő. Pontosan ezeket a pro- és kontra érveket kell a szociális betegbiztosításoknak mérlegelniük, mielőtt Managed-Care elemek mint például az integrált ellátás vagy a háziorvos modell bevezetéséről döntenek. A Managed-Care elleni mozgalomból (Managed-Care Backlash), amely a Managed-Care-rel való elégedetlenségből fejlődött ki, alakult ki végül a Consumerism koncepció. Ebben a szemléletben a 9
pozitív az, hogy a fogyasztók/betegek pozícióját jelentősen erősítette és azok számára ismét lehetővé tette a szabad szolgáltató választást. Negatívumként róható fel e szemléletnek, hogy a díjazás során nem veszi figyelembe a fogyasztók/betegek szociális hovatartozását, illetve azok pénzügyi teljesítőképességét. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a jövő e két koncepció legjobb elemeit egyesíteni hivatott Managed- Consumerism koncepcióé. A csatolt fájlban a koncepció legjelentősebb elemei, illetve a kialakulásához vezető út került röviden bemutatásra. (VN). A teljes anyag megtalálható az ESKI hon lapján: http://vega.medinfo.hu/civiltajekoztatas/kepek/ho/anyagok/managed_consumerism_vegleges.pdf 2008-11-13 15:06:45 Szükség van-e az egészségügyi kiadások GDP-n belüli arányának maximalizálására? - Pro és kontra Meg kellene-e szabni egy felső határt arra vonatkozóan, hogy az országok GDP-jük hány százalékát fordíthatják egészségügyre? A British Medical Journal időszerű vitát indított a kérdésben. Nick Bosanquet, az Egyesült Királyság-beli Imperial College egészségpolitikai professzora a plafon mellett érvel, Werner Christie korábbi norvég egészségügyi miniszter azonban az egészségügyi kiadások maximalizálásával szemben foglal állást. Érvek az egészségügyi kiadások plafonja mellett A brit egészségpolitikai professzor, Nick Bosanquet abból indul ki, hogy az OECD- országokban 1990 és 2005 között a reálértelemben vett egészségügyi kiadások majdnem kétszer olyan gyorsan növekedtek, mint a GDP (az egészségügyi kiadások növekedése 4,5%-os, a GDP növekedés, pedig csak 2,5%-os volt). Úgy véli, hogy a nyugati államokban fegyelmezettebb egészségügyi költekezésre van szükség, mert az egészségügyi kiadások GDP-n belüli arányának további növekedése fenntarthatatlan az állami egészségügyi rendszerrel rendelkező nyugati országokban. Következésképp, az Egyesült Királyságnak és a nyugat-európai államok nagy részének úgy kellene terveznie az egészségügyi kiadások növekedését az elkövetkezendő 5 évben, hogy az ne haladja meg a GDP növekedésének mértékét. Az Egyesült Államokat kivéve, a legtöbb fejlett országban az egy főre jutó egészségügyi kiadások mintegy 3000 USD-t (1500 GBP, 2000 EUR) tesznek ki, ami a GDP 8-9%-a. Ha a költekezés növekedési ütemét a GDP jelenlegi növekedési ütemében maximálnák, akkor 2%-os növekedést feltételezve az egy főre jutó egészségügyi kiadások 3300 USD-ra emelkednének az elkövetkezendő 5 évben, miközben a gyorsabb növekedés 3600 USD-t eredményezne. Sokkal fontosabb lenne, hogy a 3300 USD-t hatékonyabban használnák fel a rendszer újratervezése és jobb pénzügyi menedzsment révén, mint az egészségügyi kiadások 3600 USD-ra való emelése. Bosanquet javaslatokat is tesz a források hatékonyabb felhasználására. Úgy véli, az alapellátási rendszer megerősítése révén fejleszteni lehetne az ellátást. Az otthoni ellátásnak és a telemedicina lehetőségeinek kellene teret engedni, amelyek több beteg kórházi ellátáson kívüli kezelését teszik lehetővé. A prevencióra és a korai felismerésre szintén nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, és a kommunikációs technológia fejlesztését is előtérbe kellene helyezni. A lakosság elöregedésének fiskális és munkaerő-piaci következményei egyaránt vannak, nevezetesen csökken az adófizetők száma, valamint nő az egészségügyi szolgáltatásokat igénybevevő idősek száma. Bosanquet úgy véli, még van néhány évünk addig, amíg az elöregedés teljes hatása eléri az egészségügyi rendszert, ez idő alatt az ellátás rendszerét az idősek egészségügyi szükségleteinek 10
megfelelően kellene átalakítani. Az Egyesült Királyságban már általánosan felismerték, hogy a gyenge és idős emberek számára a jelenlegi ellátás nem megfelelő. Habár vannak olyan félelmek, miszerint az egészségügyi költekezés plafonja a magánkiadások megnövekedését eredményezheti, az állami szektor hatékonyabb teljesítménye ellentmond ennek. Hosszabb távon az egészségügyi kiadások részaránya növekedhet a GDP-n belül, de az elkövetkezendő 5 év kihívása, hogy az egészségügyi ellátást újra kell tervezni, és ehhez erőteljes gazdasági ösztönzőkre van szükség az egészségügyi rendszer minden felelősségi pontján. Ellenérvek az egészségügyi kiadások plafonjával szemben Norvégia korábbi egészségügyi minisztere, Werner Christie azon az állásponton van, hogy az egészségügyre fordított forrásoknak sokkal inkább azt a komparatív értéket kell tükrözniük, amit az egészségügyi ellátás képvisel a lakosság számára más szektorok szükségleteinek vonatkozásában, mintsem a GDP-hez viszonyítva. Az orvostudomány fejlődése a kínálati oldalon, a lakosság elöregedése, pedig a keresleti oldalon egyaránt megnövelik az egészségügyi ellátás relatív hasznát és költségét, ami az egészségügyi kiadások növelését igényli. Az egészségügy munka-intenzív ágazat, ennél fogva a költségek gyorsabban növekedhetnek, mint a gazdasági egyéb szektoraiban, amelyek az automatizáció és a technológiai haladás révén könnyebben fejleszthetik a hatékonyságot. Christie szerint az egészségügyi kiadásoknak az egészségügyi szükségleteket kell tükrözniük, nem pedig a bizonytalan gazdasági tendenciákat. Habár a szuboptimális hatékonyság igazolhatja az időleges plafont a költekezésben, hogy biztosítsa a szükséges nyomást a fejlesztésre, nem legitimizálja, hogy meg kellene szabni egy fix részarányt, amit a GDP-n belül az egészségügyre lehet fordítani. Számos fejlődő nemzet gyakran a Világbank vagy az IMF ajánlásai és feltételes kölcsönei alapján csökkentette egészségügyi kiadásait anélkül, hogy felmérték volna annak társadalomra gyakorolt hatásait, gyakran hatalmas károkat okozva ezáltal a lakosságnak. Christi úgy véli, a probléma abból ered, hogy habár az egyes speciális technológiák hatásait kiértékelték, kevés a kutatás és a szakirodalom az egészség-gazdaságtan terén arra nézve, hogy az egészség és az egészségügy mint egész mekkora értéket teremt, és milyen hasznot hoz a lakosságnak. Nehéz és ellentmondásos megbecsülni az egészség és az egészségügy teljes pénzügyi értékét. Mindazonáltal az ilyen becslések döntő fontosságúak lennének az egészségügyi kiadások mértékére vonatkozó vitákban. A gazdaság egyéb, piaci alapú szektorai eladási adatok, keresetek, állományértékek alapján mérik a hasznot. Az egészségügy kevésbé kézzelfogható, de számszerűsíthető hasznot termel, például gyógyulás, a képességek helyreállítása, egészségi állapot, jó közérzet. Ugyanakkor, mivel ezek a nem pénzbeli előnyök nyilvánvaló pénzügyi költségek mellett keletkeznek, az általános gazdasági zsargon arra enged következtetni, hogy a legtöbb szektor hozzájárul a GDP előállításához, miközben az egészségügy csupán felhasználja a GDP egy bizonyos hányadát. Az egészségügy nem csupán életeket ment, helyreállítja a képességeket, és csökkenti a szenvedést, hanem hozzájárul az egyének létbiztonságának és életminőségének javításához, az egyenlő és fair közösség kialakításához. Az egészség előfeltétele az egyéb javak felhasználásának, és a piac működésének. Ezen felül, az egészségügyi intézmények az extenzív foglalkoztatás révén is hozzájárulnak a gazdasághoz, környezetbarát munkahelyeket teremtve a kevésbé képzett és magasan képzett embereknek egyaránt. Az egészségügy lényeges mennyiségű adót generál, és piaci keresletet teremt a támogató termékeknek és szolgáltatásoknak. Ezek közül némelyik pl. a gyógyszerek és az orvosi eszközök a világ legjövedelmezőbb üzleti ágazatai közé tartoznak, jelentős hozzájárulással a GDPhez. Az új gyógyszerek és egészségügyi technológiák megnövelhetik az egészségügyi ellátás volumenét és költségét, ugyanakkor növelik a hasznosságot a hatékonyabb és kevésbé fájdalmas 11
kezelések révén. Az egészségügyi intézmények mindenhol a legnagyobb vállalatok és legnagyobb munkaadók közé tartoznak: az NHS például Európa legnagyobb munkaadója. Úgy véli, lényegesen fejlesztenünk kell az egészségügy GDP-jének kiértékelését, és ekkor talán felismerjük, hogy az egészségbe való jelenlegi és még nagyobb mértékű befektetés meglehetősen nyereséges. Mennyit költenek egészségügyre az államok? A Business Monitor International (BMI) szerint Puerto Rico és az USA fordítja a GDP legnagyobb hányadát az egészségügyre. A BMI szerint nem véletlen, hogy ezeknek az országoknak van a legnagyobb gyógyszeripara és egészségügyi ipara a világon. Az olajban gazdag öbölmenti állam, Szaúd-Arábia egészségügyi kiadásai 2006-ban GDP-jének mindössze 3,6%-át tették ki. Ezzel ellentétben Jordánia, amely nem bővelkedik ugyan olajkészletekben, de a régió legnagyobb hazai gyógyszeriparával rendelkezik, GDP-jének 9,9%-át fordította egészségügyre a 2006-os évben. Egészségügyi kiadások a GDP %-ában néhány országban (2006) A Business Monitor International adatai alapján Forrás: Business Monitor International, Emerging Europe Pharma and Healthcare Insight. 2008, december. http://www.bmj.com/cgi/content/full/337/sep25_2/a1040 http://www.bmj.com/cgi/content/full/337/sep25_2/a1036 2008-11-12 10:18:15 12
Az egészségi állapot meghatározói:életmód, környezet, egészségügyi erőforrások és hatékonyság Az OECD tanulmányának célja, hogy fényt derítsen az egészségügyi rendszernek és egyéb tényezőknek a lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatásaira, és hogy bizonyítékot keressen arra nézve, hogy az egészségügyi erőforrások az OECD- országokban azonos értéket tudnak-e teremteni. A tanulmány összefoglalása az ESKI honlapján olvasható: http://vega.medinfo.hu/civiltajekoztatas/kepek/ho/anyagok/oecd.doc Forrás: HEALTH STATUS DETERMINANTS: LIFESTYLE, ENVIRONMENT, HEALTH CARE RESOURCES AND EFFICIENCY, OECD, 04-08-2008. http://www.olis.oecd.org/olis/2008doc.nsf/linkto/nt0000363e/$file/jt03249407.pdf 2008-11-11 15:17:59 A betegelégedettség és a finanszírozási modellek kapcsolata Az egészségügyi információs rendszereket forgalmazó Picis cég legújabb tanulmányában azt vizsgálta, hogy a különböző egészségügyi finanszírozási modellek eltérő betegelégedettségi szintekhez vezetneke. A felmérésben 4000 ember véleményét kérték ki az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Spanyolország lakossága körében. Európában az egészségügyet többnyire az állam finanszírozza, míg az amerikai modell a magán egészségbiztosítás, a Medicare és a Medicaid kombinációjából áll. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság finanszírozási modelljei szélsőséget képviselnek a nyugati világ finanszírozási paradigmái közt, ugyanakkor a fogyasztó szemszögéből nézve az ellátás minősége nagy hasonlóságot mutat a két országban. A felmérés egyik kérdése az volt, hogy az ellátás minősége javult vagy romlott-e az elmúlt 10 évben. A válaszadók többsége az Egyesült Királyságban (68%), az Egyesült Államokban (63%) és Franciaországban (54%) úgy érezte, hogy a kórházi ellátás minősége romlott, vagy stagnált. Ezzel ellentétben a spanyolok úgy vélik, hogy a kórházi ellátás minősége javulást mutatott az elmúlt 10 évben. A felmérés azt a kérdést is feltette, hogy az egészségügyi személyzet munkamorálja változott-e az elmúlt 10 év alatt. A válaszadók nagy része az Egyesült Királyságban (65%), az Egyesült Államokban (47%) és Franciaországban (70%) rosszabb helyzetről számolt be, míg a Spanyolországban a megkérdezettek 62%-a munkamorál javulását tapasztalta. Sok európai ember úgy véli, az Egyesült Államok egészségügyi rendszere a leghatékonyabb a világon. Ugyanakkor a nyugat-európai modernizációs programokat gyakran viták övezik, hogy megtérülnek-e a költséges befektetések. A felmérés eredményei szerint azonban maguk az amerikaiak jóval pesszimistább nézetet vallanak egészségügyi rendszerük hatékonyságáról az elmúlt 10 évre vonatkozóan. A válaszadók nagy része az Egyesült Királyságban (62%), az Egyesült Államokban (71%) és Franciaországban (55%) a hatékonyság csökkenését vagy stagnálását észlelte az egészségügyi szolgáltatások terén. Ugyanakkor Spanyolországban a válaszadók 69%-a javulásról számolt be. A Picis felmérés arra is rákérdezett, hogy a technológia nagyobb fokú használata hatékonyabbá teszi-e az egészségügyi ellátást. A negatív média tudósítások ellenére ezek az eredmények pozitívabbak és 13
következetesebbek voltak. Valamennyi országban a fogyasztók megegyeznek abban, hogy a technológia az egészségügyi szolgáltatások javulását idézi elő. Az elmúlt években számos történetet közölt a média a kormányzati intézmények által elvesztett bizalmas személyes adatokról. A felmérés fel kívánta tárni, hogy ezek az események hatással voltak-e a fogyasztók bizalmára, és feltette a kérdést, bíznak-e az emberek a kórházakban, hogy tárolják személyes adataikat elektronikus formátumban, papír-alapú formátum helyett. A válaszadók az egészségügyi rendszerbe fektetett bizalomról adtak tanúbizonyságot, és nem ellenezték, hogy egészségügyi nyilvántartásuk elektronikus formában kerüljön tárolásra. A felmérés kikérte még az emberek véleményét az egészségüggyel szembenéző fő kihívásokról, és meg kívánta vizsgálni a fogyasztók általános észrevételeit a rendszerekről. A kihívások között olyan témakörök szerepeltek, mint kórházi fertőzések, képzett személyzet hiánya, várólisták, és a hatékonyságot gátló egyéb tényezők. Az eredmények kimutatták, hogy a fogyasztók tapasztalatai igen hasonlóak és pozitívak mind az Egyesült Államokban, mind a vizsgált európai országokban. (SZL) Forrás: http://www.ehealthnews.eu/content/view/1381/26/ 2008-11-11 13:25:46 14
Népegészségügy A nemdohányzók védelmének erősítése Szlovákiában A kormány 2008. november 6-i ülésén jóváhagyta a nemdohányzók védelméről szóló törvénymódosítást. Az Egészségügyi Minisztérium célja a passzív dohányzás elleni küzdelem eszközeinek következetes bevezetése a gyakorlatba. Az új szigorított szabályozás, tervek szerint, a parlament jóváhagyása után 2009. március 1-jén lépne életbe. Szlovákiában hosszabb ideje folynak az előkészületek a nemdohányzók védelmére irányuló szabályok szigorítására, a dohányzás nyilvános helyeken való korlátozására. Ezzel a törvénymódosítással eredetileg az éttermekben és a bárokban a dohányzás teljes letiltását akarták elérni, azonban a pénzügyi és a gazdasági minisztérium észrevételei alapján kompromisszumos megoldás született. A közétkeztetési intézmények üzemeltetői kötelesek lesznek nemdohányzó részlegeket kialakítani, amelyeket építészetileg teljesen el kell különíteni, az alapterület az összterületnek legalább a felét kell, hogy képezze. Amennyiben ennek a törvény életbe lépéséig nem tesznek eleget, az intézményben a dohányzást teljesen meg kell szüntetni. A törvény megszegők 100 ezer korona (3319 EUR) megfizetésével vagy az üzem bezárásával büntethetők. A törvénymódosítás szerint megszűnnek a cigaretta-automaták, és a dohánytermékek vásárlásánál kötelező lesz az életkor igazolása (nem adhatnak el cigarettát 18 éven aluliaknak). A törvény megszegése esetén szigorú büntetéssel kell számolni, amely elérheti a 100 ezer koronát. Erősítik a rendőri ellenőrzést a közlekedési megállókban, ezután a községekben is. A jelenleg érvényes szabályok nem változnak, amelyek szerint a zárt megállóhelyeken egyáltalán nem szabad dohányozni, a nyitott megállóknál, pedig legalább a 4 méternyi távolságot kell tartani. A szabály megszegése esetén 1000 korona (33 EUR) helyi bírságot, bírósági eljárás esetén 10 ezer korona (333 EUR) büntetést szabhatnak ki. Becslések szerint Szlovákiában az emberek 62%-a nem dohányzik, és a fennmaradó rész rendszeres vagy alkalmi dohányos. A felnőtt dohányosok száma csökken, ugyanakkor a gyermekek körében növekvőben van a dohányzók száma (főleg a lányoké, akik kezdik utolérni a fiúkat). Számos felmérés szerint legtöbben már 15. évük elérése előtt kezdenek dohányozni, de növekszik azoknak a 10 éven aluli gyermekeknek a száma is, akik már kipróbálták a dohányzást. (VM) Forrás. Zdravotnícke noviny, 41/2008, 2 (2008. 11. 13.) TASR, 2008. 11. 06. 2008-11-26 11:52:29 15
Az alternatív egészségügyi világjelentés bírálja a globális egészségpolitikát A tudósok és a fejlesztési szervezetek radikális irányváltást követelnek a globális egészségpolitikában. A Global Health Watch hálózatban részt vevő szervezetek és szakértők a 2008. november 12-én Londonban közzétett alternatív egészségügyi világjelentésben bírálják a Bill és Melinda Gates Alapítvány túlzott befolyását a nemzetközi egészségpolitikára. Habár az alapítvány 29 milliárd dolláros teljesítménye (2005-ben) vitathatatlan, a Global Health Watch szerint hiányoznak a demokratikus struktúrák. Emellett félő, hogy az alapítvány egyoldalúan technikai szempontot képvisel. A Global Health Watch bírálja, hogy a globális egészségügyre fordított növekvő kiadások ellenére több százmillió ember számára továbbra sem elérhető az egészségügyi ellátás. Az egészségügy fejlesztésére szánt kiadásokat, amelyek a Világbank szerint 1990 és 2005 között 2,5 milliárd USD-ról 14 milliárd USD-ra emelkedtek, nem hatékonyan használják fel. Ennek oka gyakran a kooperáció hiánya az adományozók és a globális egészségügyi intézmények között. A 26 ENSZ-hatóság mellett 40 bilaterális adományozó, 20 regionális és globális alap, valamint több mint 90 globális egészségügyi kezdeményezés van. Ez aláássa a WHO tekintélyét, amelynek az egészségügyi rendszerek egységes fejlesztéséről kellene gondoskodnia. 1990 óta az adományozók többel járultak hozzá a speciális programokhoz, mint az alapvető költségvetéshez, amit a Global Health Watch az ipar WHO-ra gyakorolt nyomásának tulajdonít. Éles kritikával illeti a jelentés az orvosi kutatást, amit a gyógyszeripar nyereségvágya dominál. Habár a gyógyszeripari kutatások 60%-át az állami szektor finanszírozza, ezeket a forrásokat elsősorban olyan gyógyszerek kifejlesztésére használják föl, amelyek kétes vagy csekély javuláshoz vezetnek. A Global Health Watch-ban mintegy 70 nem-kormányzati szervezet képviselteti magát, köztük a Medico International is, valamint orvosok, egészségügyi dolgozók és tudósok is részt vesznek. (AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=34351 2008-11-13 11:45:19 16
Kórházügy Nozokomiális fertőzések Belgiumban Az Egészségügyi ellátás Szövetségi Kutatóközpontja (KCE) által elindított és a kórházi higiénikusokkal együttműködésben végzett országos felmérés adatai szerint, potenciálisan a hospitalizált betegek 6%-a kap nozokomiális fertőzést Belgiumban. A KCE jelentésében kiemeli, hogy ez a ráta, hasonló a szomszédos országok által regisztrált statisztikákhoz. A vizsgálat eredményei azt jelzik, hogy a felnőtteket és az újszülötteket ellátó részlegek a leginkább érintettek. Minden negyedik felnőtt és az újszülöttek majdnem 13%-a kap valamilyen fertőzést, elsősorban tüdőgyulladást vagy szepszist a fekvőbeteg-ellátó létesítmények intenzív osztályain. A szülészeti osztályok kockázata a legalacsonyabb (1%). Mindezek alapján a KCE kiegészítő intézkedések bevezetését így az esetek kötelező regisztrálását - tartja szükségesnek a kórházi fertőzések elleni hatékonyabb fellépéshez. (ZLL) Forrás: http://www.lalibre.be/societe/sciences-sante/article/459339/6-pc-des-patients-hospitalises-touches-parune-infection-hospitaliere.html 2008-11-12 11:36:11 17
Finanszírozás A költség-hatékonyság növelése Izland egészségügyében Izland egészségügyi ellátásának színvonala magas, és egészségügyi kimenetei nemzetközi összehasonlításban is nagyon jók. A jövedelemviszonyokkal összefüggő és az egészségi állapotban jelentkező eltérések kisebbnek tűnnek, mint amelyek a vizsgálatokban szereplő legtöbb országban mutatkoznak. Mindazonáltal az ország egészségügyi rendszere igen költségigényes, és az OECD becslései szerint az egészségügyi ellátásra, (beleértve a krónikus ellátást is) fordított kiadás a GDP 15%-át is elérheti 2050-re, ha ennek megelőzésére költség-kímélő intézkedéseket nem hoznak. Ez is rávilágít a költség-hatékonyság fokozásának és a hatékony költekezésnek a jelentőségére. Az OECD javaslatai az izlandi egészségügy hatékonyabbá tételére a következők: a privát ellátást akadályozó tényezők megszüntetése, az egészségügyi szektor nyitása a versenyre, a költségmegosztás bevezetésének megfontolása pl. a kórházak viszonylatában, az egyenlő hozzáférés lehetőségeinek figyelembevétele mellett. Ez utóbbi könnyítene a közterheken, ugyanúgy, mint a kiadások maximálása, a költség-hatékonyságra vonatkozó elemzés és a tevékenységen alapuló finanszírozási eljárások bevezetése. A versenyhelyzet megteremtése és az alacsonyabb árfekvésű generikumok alkalmazása nagyban hozzájárulhat a magas gyógyszerárak csökkenéséhez. (ZLL) Forrás: http://www.olis.oecd.org/olis/2008doc.nsf/linkto/nt00005c72/$file/jt03253001.pdf 2008-11-20 12:40:09 A francia társadalombiztosítás finanszírozására vonatkozó 2009-es törvénytervezet Franciaországban, az október 13-i minisztertanácsi ülésen Eric Woerth költségvetési, Xavier Bertrand munkaügyi és Roselyne Bachelot egészségügyi miniszter közösen ismertette a francia társadalombiztosítás finanszírozására vonatkozó 2009-es törvénytervezetet (PLFSS 2009). A tervezet a társadalombiztosítási kiadások egyenesbe hozatalára irányuló erőfeszítéseket tükrözi, és az átfogó rendszer egyensúlyának visszaállítását 2012-ben látja elérhetőnek. Az előrejelzések szerint 2009-ben a deficit előreláthatólag 8,6 milliárd EUR lesz. A PLFSS az egészségbiztosítás kiadásainak alakulását (ONDAM) is nyomon követi, célul tűzve ki a költségnövekedés 3,3%-os szint alatt tartását 2009 és 2012 között. A társadalombiztosítási tervezet a nyugdíjakkal, valamint a kisgyermekek ellátásával kapcsolatos intézkedéseket is tartalmaz, és fokozott figyelmet fordít a visszaélések visszaszorítására. (ZLL) Forrás: http://www.porte-parole.gouv.fr/wp-content/uploads/2008/10/54-cles-actu-le-plfss-pour-2009.pdf 18