KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE RÁHANGOLÓ, MOTIVÁLÓ TRÉNING TRÉNERI SEGÉDLET
Fejlesztő Garay Éva Szakmai lektor Komora Nóra Nyelvi lektor Frank-Császár Zita Kiadó TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET FŐIGAZGATÓSÁG 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon: (1) 309-4400; Telefax: (1) 882-3459 E-mail: ugyfelszolgalat@tkki.hu www.tkki.hu Felelős kiadó Dr. Köpeczi-Bócz Tamás főigazgató A tananyag bármilyen módon történő sokszorosítása és terjesztése csak a TKKI FŐIGAZGATÓSÁG előzetes hozzájárulásával történhet! Türr István Képző és Kutató Intézet Budapest
Tartalomjegyzék BEVEZETŐ...5 RÁHANGOLÓ/MOTIVÁLÓ TRÉNING MODUL (42 óra)...8 1. A modul célja...8 2. A tréning tartalma és óraszáma...8 3. A tréning megvalósításának tematikája és felépítése...8 A TRÉNING, MINT MÓDSZER... 10 1. A módszer, amivel dolgozunk, a tréningek általános jellemzői... 10 2. A csoport személyiségváltozást előidéző hatása... 11 3. Speciális bánásmód, nehezen kezelhető személyek... 11 4. Az ellenállás és kezelése a csoportban... 12 5. Tréneri/csoportvezetői kompetenciák... 13 HALLGATÓI MUNKAFÜZET ÉS... 14 A FELADATOKHOZ KAPCSOLODÓ... 14 TRÉNERI MAGYARÁZATOK... 14 1-2. alkalom (6-6 óra)... 17 Ön és társismeret alapjai, ismerkedés... 17 1. Önálló bemutatkozás... 17 2. Névjátékok... 18 3. Névjegykártya készítése... 19 4. Az én ingem... 20 5. Értékek vására (3, 3/1 sz. melléklet)... 21 3. alkalom (6 óra)... 23 Szocializáció és csoport működési szabályok... 23 1. A tréning kezdete... 23 2. Együttműködés (2, 2/1, 2/2, 2/3, 2/4. sz. melléklet)... 23 3. Szerződéskötés... 23 4. alkalom (6 óra) Motiváció alapjai... 25 1. A tréning kezdete: Hogy vagy kör?... 25 2. Elvárások, fenntartások, hozzájárulások... 26 3. Mondatbefejezések... 27 5-6. alkalom (6-6 óra)... 30 Együttműködés, kapcsolatteremtés és csapatépítés... 30 1. Mi a közös bennünk?... 30 2. Szociometriai felmérések... 30 3
3. Embervadászat (4. sz. melléklet)... 31 4. Csoportrajz... 33 5. Hídépítés... 33 7. alkalom A TRÉNING ZÁRÁSA, A HETI MUNKA ÉRTÉKELÉSE... 36 Felhasznált és ajánlott irodalom... 40 Fénymásolatok mellékletei... 41 A modulfüzetben található képek, ábrák jegyzéke... 53 4
BEVEZETŐ Kedves Munkatársunk! A tréning közvetlen célja az inaktív, munkára képes emberek integrációja a munka, illetve a képzés világába, a szemléletformálás, a pozitív jövőkép kialakítása, a résztvevők képzésben való részvételének előkészítése, ösztönzése, a lemorzsolódás csökkentése. Az Kulcskompetenciák fejlesztése képzés keretében elkészült tréning segédanyagok olyan módszereket, feladatokat és gyakorlatokat tartalmaznak, amelyek célja a képzési célcsoport önismeretének, együttműködésének, kommunikációjának, empátiájának és motivációjának fejlesztése, képzésben tartása, a kulturális, nemi, szokásbeli, személyiségbeli különbözőségekből vagy éppen hasonlóságokból adódó problémák, nehézségek tudatosítása, tisztázása, probléma-megoldási módok keresése. Mindezekkel növelni kívánjuk a résztvevők, a tartós munkanélküliek és a hátrányos helyzetű célcsoportok motivációját helyzetük megváltoztatása iránt. A tréneri segédletben szerepel néhány olyan feladat is, mely nem konkrétan a kitűzött célt szolgálja, de az egyes alkalmak megszervezésében segítséget nyújthat feszültségoldó, hangulatteremtő, összehangoló jellegével. Természetesen az összegyűjtött feladatok a csoportvezető/tréner személyes beállítottsága és a csoport összetétele alapján szűkíthetők és bővíthetők. A feladatok szándékosan nem tartalmaznak pontos időbeosztást, mivel meggyőződésünk, hogy a képzési csoportok különböző összetételűek lesznek, és ezek várhatóan teljesen eltérő ütemben haladnak. A program tartalmazza a segédanyagok, eszközök pontos leírását és a fénymásolatok is. Fontos, hogy a résztvevők mindig körben üljenek (ez nem U alakot jelent!), és a tréner/csoportvezető mindig változtassa a helyét.. A feladatok, a gyakorlatok alkalmazásában van néhány elv, szempont, amire érdemes odafigyelnie a csoportvezetőnek, és már első alkalommal felajánlania betartásukat az egész csoportnak. Ezek vázlatosan a következők: - A feladatokban való részvétel nem kötelező. - A feladatban megtapasztaltakról a résztvevőknek nem kötelező beszámolni. - A csoporttagoknak lehetőségük van bármikor bármit kérdezni, de a kérdezettnek joga van minden számára kényelmetlen helyzetben Nem -et vagy Passz -ot mondani (mindig az a lényeg, hogy mit szűr le magának a résztvevő). - Az alkalmakat általában Hogy vagy? - körrel kezdjük és Hogy mész el? - körrel fejezzük be. A csoportvezetőnek legyen gondja arra, hogy senkibe ne szoruljon mondanivaló, de senki ne érezzen nyomást arra, hogy olyat mondjon el, amit nem szeretne. - Nincs helytelen válasz, csak eltérő vélemény. 5
- Egy-egy játék során feltárt személyes dolgokat nem tárgyaljuk csoporton kívül és nem adjuk tovább senkinek. - A csoportvezető partnere a résztvevőknek, nem osztogat tanácsokat, inkább összegez, megerősít, visszatükröz. A csoporttagoknak is legyen lehetőségük hasonló szabályokat ajánlani, sőt ezeket is lehetőleg közösen fogalmazzuk meg olyan címen, hogy Mi szükséges a jó együttműködéshez? Ezeket a kereteket írjuk le, hogy érvényességüket ezzel is megerősítsük, ugyanis a keretek biztonságot adnak. Az egyes feladatok lefolyása során hallgassák meg egymást, ne mondjanak közben véleményt, a csoportvezető azonban a csoport végén mindig tegye fel az alábbi kérdéseket: - Kinek van kérdése a másikhoz? - Kinek van véleménye, gondolata a gyakorlatról, feladatról? - Mit változtatna a feladaton, tenne-e valamilyen javaslatot? Fontos, hogy a csoportvezető, tréner biztosítsa az oldott légkört. Ügyeljen a színes módszertani megjelenítésre. Csakis akkor engedje elmenni a csoportot, ha a napi gyakorlatokat kiértékelték. Javasolt a név felírása (megszólítás), mely történhet kitűzőre, kisméretű papírtáblákra vagy ruhára ragasztással, gombostű segítségével. Amennyiben csoportunkban írási, olvasási, szövegértési nehézségekkel találkozunk a következőket érdemes tenni: - Olvasási nehezítettség esetén a tréner/csoportvezető olvassa fel az adott feladatot. - A szavak helyett képeket vagy tárgyakat használni. - Írásbeli nehezítettség esetén a tréner/csoportvezető segítségével töltik ki és oldják meg a feladatot. - Olvasási és írási nehezítettség esetén nem javasolt egyéni (írásos) feladatmegoldás, inkább a közösen elvégzendő feladatok ajánlottak. - Nyelvtani gyakorlatoknál érdemes a szavakat feldarabolni, pl.: ASZTAL A-S-Z-T- A-L, ezek után a betűket külön kártyára felírni és úgy összerakni a szót. - Szimbólumok használta segíti a kommunikációt. - Érdemes színes lapokat, színes ceruzákat, filceket használni, segítve a rögzülést, fejlesztve a vizuális memóriát. - Hátrányos helyzetű célcsoportnál a frissítő játékok mozgásosak legyenek. - Az adott célcsoportnál ajánlott kisebb ajándékok, nyeremények használata. - Fontos, hogy mindig a résztvevők tapasztalataira, pozitív élményeire építsünk. - Érdemes sok pozitív visszajelzést adni a csoporttagoknak. Minden apró változást észrevenni és értékelni. 6
A tréner/csoportvezetők mindig tárja fel a csoport előtt, ha valami zavarja őt, mert az úgyis látszik rajta. Egyébként nem hiteles. Mondanivalóját, kéréseit direkt közlésekben is megfogalmazhatja, mert indirekt formában nem biztos, hogy egyformán értelmezik a résztvevők a tréner szavait. Kéréseit a következőképpen közölheti: - Nekem nagyon fontos - Engem zavar az, hogy - Azt kérem, hogy - Ha valami problémája van, beszélje meg velem Nagyon fontos alapszabály! A tréning sikerének záloga az első tíz perc. A tréner/csoportvezető az egyénért és a csoportért is felelős. Hasznos és eredményes munkát kívánunk! 7
RÁHANGOLÓ/MOTIVÁLÓ TRÉNING MODUL (42 óra) 1. A modul célja A csoporttagok ismerkedése, a feszültség oldása, hogy elmélyítse a résztvevők kapcsolatát, strukturálja a helyzetet és a tagokból csoportot képezzen, benne egyéni szerepekkel. A hallgató társas kapcsolataira vonatkozó ismereteinek és alkalmazott kapcsolatteremtési képességének a fejlesztése. A csapatépítés a képzésben részt vevő hallgatók együttes fejlesztése. A szükséges összhang kialakítása a hatékonyságnövelés egyik jelentős forrása. Az együttes tevékenység közben a résztvevők felmérhetik és felismerhetik saját helyüket a csoportban, élményeket és tapasztalatokat szerezhetnek egymásról, megélhetik a kollegiális, együttműködő közösség összhangjában rejlő erőforrásokat. A tréning célja ismerkedési lehetőség is. A résztvevők a közös feladatokat, játékokat játszva saját élményeken keresztül élhetik meg, hogy az egyéni erősségekre alapozva, hogyan építhető föl egy olyan csapat, amelyhez mindenkinek személyesen köze van. Ismerje meg személyiségének erősségeit, gyengeségeit. Ismerje meg a kapcsolatépítésegyüttműködés-csapatszellem hármas funkciójának és egységének erejét és hatótényezőit. 2. A tréning tartalma és óraszáma Sorszám Tartalom Terjedelme 1. Ön és társismeret alapjai, ismerkedés 6-6 óra 2. Motiváció alapjai 6 óra 3. Szocializáció, csoportműködési szabályok, 6 óra elvek, normák 4. Együttműködés és kapcsoltépítés, 6-6 óra csapatépítés 5. Tréning zárás 6 óra ÖSSZESEN 42 óra 3. A tréning megvalósításának tematikája és felépítése 1. sz. kép: A tréning megvalósítás formái
Ráhangoló/motiváló tréning tematika Minden képzésnél a javasolt óraszám: 42 óra 6x7nap. A képzések megkezdésének első hete. Javasolt, hogy 1 alkalommal 6 órában legyen együtt a csoport, a tréning módszer miatt. 1-2. alkalom/nap (6-6 óra/alkalom) 3. alkalom/nap (6 óra/alkalom) 4. alkalom/nap (6 óra/alkalom) 5-6. alkalom/nap (6-6 óra/alkalom) Tréningen megvalósított képzési cél Ismerkedés A csoporttagok ismerkedése, a feszültség oldása Motiváció és az együttműködési szabályok tisztázása Érdeklődés felkeltése, a résztvevők érdeklődjenek a képzés és egymás iránt. A résztvevő megérti és elfogadja a képzés szabályait, kérdéseket fogalmaz meg és megtalálja a saját motivációs eszközeit. Elvárások tisztázása, csoport működési szabályok kialakítása A résztvevő képessé válik felismerni és elvárásokat, valamint meghatározni a csoportnormákat és azt önmaga és a csoportmunka részére beépíti. Együttműködés és kapcsolatépítés A képzésben részvevő képes lesz együttműködni másokkal, erősödik a csoportkohézió, képessé válik megosztani a terveket, információkat és az átélt élményeket. Csapatépítés A résztvevő képessé válik a csoportszabályainak betartásával aktívan részt venni a közös, csoportos munkában, képessé válik az együttműködés erősítésére és mélyül a felelősségtudata. Módszer Tréningmódszer Egyéni páros és nagycsoportos interaktív beszélgetés Tréningmódszer Nagycsoportos interaktív beszélgetés Tréningmódszer Nagy - és kiscsoportos csoportmunka, interaktív beszélgetés Tréning módszer, saját élmény biztosítása feladatokkal, egyéni-kis és nagycsoportos munka Eszköz zenei cd-k, kislabda, flipcharte tábla-papírral, filctollak, kitűzők, papírok, golyóstollak Cd lejátszó, zenei cd-k flipcharte tábla-papírral, filctollak, bule tack Cd lejátszó, zenei cd-k flipcharte tábla-papírral, filctollak, színes lapok, kartonlapok, olló, bule tack Cd lejátszó, zenei cd-k, flipcharte tábla-papírral, filctollak, fénymásolatok, golyóstoll, bule tack 7. alkalom/nap (6 óra/alkalom) Tréning zárása, értékelés 9
A TRÉNING, MINT MÓDSZER 1. A módszer, amivel dolgozunk, a tréningek általános jellemzői Az általunk alkalmazott módszer, a T-csoport (Tréning csoport), Kurt Lewin neves szociálpszichológus csoportdinamikai elméletére épül, s szerte a világon nagy hatékonysággal alkalmazzák. Ebben a csoportban a tagok visszajelzéseket kapnak a saját megnyilvánulásaikról, arról, hogy viselkedésüknek milyen hatása van másokra, és hogy a többiek hogyan befolyásolják őket. A tréning folyamán a tagok közösen kialakított szabályok szerint dolgoznak, melyeket a résztvevők a trénerrel együtt terveznek meg az együttes munka kezdetén. A T-csoport célja a résztvevőkben már meglévő képességek, készségek fejlesztése szociálpszichológiai /pszichológiai ismeretek, valamint a csoporttársak visszajelzései alapján. A T-csoport központi módszertani eleme a strukturált tapasztalatszerző gyakorlat, mely segítségével valódi élethelyzetek szimbolizálása történik játékos formában: a résztvevők kipróbálhatják magukat különböző helyzetekben. Mivel a képességek, készségek feltérképezésére szánt gyakorlatok lebonyolítása kockázat nélküli, védett helyzetben folyik, a tréning lehetőséget ad a belső biztonság légkörében különböző viselkedésformák szabad megvalósítására. A játékos jelleg és azon szabály, miszerint a tréning idején érzésekről beszélünk, és nem ítélkezünk, nem minősítünk, lehetővé teszi, hogy a résztvevők spontán módon viselkedjenek, és a mindennapok során rögződött magatartásmintáikat kövessék, megmutassák, így lehetőséget kapjanak az esetleges önkorrekcióra. A játékok befejezése után a csoport számára megismerhetővé vált magatartásminták elemzése, tanulságok megbeszélése következik. Az elemzés során a hangsúlyt nem a viselkedés okainak feltárására helyezzük, hanem a viselkedések lehetséges hatásait térképezzük fel, és az eredetinél hatékonyabb viselkedési alternatívák után kutatunk. Ezt követően a leszűrt tapasztalatok hasonló jellegű élethelyzetekben való felhasználhatóságára keresünk példákat. A tanulságok megfogalmazása lehetőséget ad arra, hogy az életben a szimulálthoz hasonló helyzetekkel, szituációkkal találkozva a csoport tagjai elkerüljék a buktatókat, és a korábbiaktól eltérő, hatékonyabb megoldásokat válasszanak. A módszertani leírásból már érzékelhető, hogy a T-csoportokban nem hagyományos módon folyó oktatásról van szó, ahol a tréner aktív, a csoport tagjai a passzív befogadó szerepét töltik be. A tréning a résztvevői tanulás elvére épít, a foglalkozásokon és a tanulságokat megfogalmazó megbeszéléseken is a résztvevőké a főszerep. A tréner nem oktató, hanem mellérendelt szerepben dolgozik. Feladata az érdeklődés, a bizalom, a nyíltság megfelelő szintjének és egy olyan hangulatnak a megteremtése, melyben az emberek készek a saját és a másik viselkedésének elemzésére, az érzések közvetlen és nyílt kifejezésére, megfelelő visszajelzések adására. Szerepe: a folyamatok irányítása, közös elemzések vezetése, a "csoportlégkör megfelelő mederben tartása". Milyen lehetőségek vannak a halmozottan hátrányos helyzetű emberek adaptációs nehézségeinek enyhítésére tréningek segítségével? A társadalomba történő integrációhoz két fő akadályon át vezet az út. Az egyik a környezet befogadó és segítő beállítódása, melyet az érintettek és a környezet közös tréningjén lehet befolyásolni. A másik akadályt a belső gátak jelentik, ezekkel is
szükséges foglalkozni, indirekt módszerrel segíteni az egyén énfeltárását saját tempójában. Az integrációhoz hozzájárul a hátrányos helyzetű személyek, emberek jobb problémakezelése, jobb kommunikációs készsége is. A pozitív értékekkel való felvértezés tréning keretében segíti őket a képzésben való részvételben és egyéb törekvéseikben. A képzési környezet és az egyén összehangolása meghatározó hatást gyakorol a produktivitásra, eredményességre, a pszichés és testi egészségre, valamint a képzésben való részvétel tartósságára is. Az összehangolás egy lehetséges eszköze az ezt célul kitűző tréning, melynek keretén belül a résztvevők kölcsönösen felmutathatják szükségleteiket, nézeteiket és értékeiket. Az önbecsülést eredményező visszajelzéseknek óriási jelentőségük van. Fontos következménye lehet az is, hogy aki eddig nagyfokú fenntartásokkal, előítéletekkel, esetleg szánalomból, vagy egyéb érdektől vezérelve alkalmazta ezen személyeket, innentől a tréningen igazolt készségek, képességek alapján választja meg a megfelelő képzésre a megfelelő embert. 2. A csoport személyiségváltozást előidéző hatása A csoportban történő személyiségfejlesztés lehetséges hatásai közül a legjelentősebb momentum az énkép-változás és a szocializáció lehetősége. A csoportfejlődési modell jó néhány olyan az Én-t felerősítő jellegű hatótényezőt hordoz magában, amelyek külön-külön is jelentősen módosíthatják a csoporttagok (ö)énképét. Gondolunk itt a fokozott önmegfigyelésre, a visszajelzések szám- és minőségbeli gyarapodására, a csoportközvélemény jelentőségének növekedésére, a csoportnyomásra, a társas összehasonlítási folyamatok felerősödésére. Az új csoporthelyzet a tagok számára egyszerre fenyegetés és lehetőség, ezért valamilyen fokú szorongás általában társul hozzá, mivel a csoportban zajló változási folyamatok a korábban elsajátított szociális szerepek újrarendezésével - fenyegetik az identitást. A csoport, mint kedvező változást, fejlődést indukáló közeg, a céljainak megfelelően törekszik szolgálni tagjait (pl. az önismeret növelésével, az integráció javításával, a készségek fejlesztésével stb.). A csoportmunka során az események három szinten zajlanak: a csoportfolyamatok, az interperszonális törekvések és az egyéni intrapszichikus történések szintjén. A kitűzött céltól függően a csoportok a munka-, tapasztalat-, és élményszerzés súlyát e három szint valamelyikére vagy kombinációjára tehetik. Az egyéni változásra, gyógyulásra irányuló gyógyító csoportmódszerek körében egyszerre egy csoporttaggal folyik a munka. A személyiségváltozás mértéke tehát attól függ, milyen metodikájú csoportot szervezünk, s mekkora hangsúly kerül a folyamatban a személyiségre. 3. Speciális bánásmód, nehezen kezelhető személyek A speciális bánásmód nem azt jelenti, hogy a megváltozott munkaképességű emberekkel, illetve a velük kapcsolatban álló segítőkkel másként kellene foglalkozni, mint a más jellemzőkkel leírható csoportok tagjaival. A specialitásnak a szemléletmódban és a fejlesztendőként megcélzott kompetenciák tekintetében kell megmutatkoznia. Fontos az is, hogy milyen területeken mutatkoznak meg a problémák, hiszen arra a szintre kell fókuszálni, ahol az akadályok megjelennek. Két szinten lehetséges a beavatkozás: szociológiai és pszichológiai szinten. 11
A tréningek lehetséges beavatkozási területei: Szociológiai szinten: A megváltozott munkaképességű emberek közösségei és környezetük mentén az életükkel összefüggő létproblémák, feladatok megközelítése. Cél: közös tervezés, döntések kialakítása, a szervezőmunka fejlesztése, csoportos érdekképviselet kimunkálása, problémahelyzetek megoldási terveinek közösségi szintű kidolgozása. Pszichológiai szinten: A megváltozott munkaképességű emberek csoportjai, érdekviszonyai, konfliktusai, betegségekkel és/vagy életkorral járó nehézségek, külső környezetből származó, de belsővé vált pszichés problémák. Cél: stressz védelem, a közösségi élet zavarainak feldolgozása: konfliktuskezelés, problémamegoldási készség fejlesztése, belső közösségi problémák megoldása, reális rövidtávú jövőkép megfogalmazása, az egyén saját eszköztárának feltérképezése, mely segíti vagy gátolja ennek elérésében. Módszer: relaxáció, problémalistákon alapuló megoldási terveket kidolgozó játékok, modellezés, ötletbörze, ismeretfejlesztő csoport, pl. álláskeresési tréning, személyiségfejlesztő csoport stb. 4. Az ellenállás és kezelése a csoportban A különféle módszerekkel vezetett fejlesztő csoportokban, tréningeken elkerülhetetlenül beleütközünk az egyes csoporttagok, illetve az egész csoport ellenállási megnyilvánulásaiba függetlenül attól, hogy mögöttük a személy védekező mechanizmusa áll-e vagy indulat-áttételes jelenséggel van-e dolgunk. A védekező (elhárító) mechanizmusoktól meg kell különböztetnünk az ellenállást. Amíg az elhárító mechanizmus a személyiség-struktúrának a szocializáció során kialakult integráns része, addig az ellenállás az egyén aktuális törekvése önmaga védelmére, a pszichés egyensúlyát veszélyeztető önismereti csoportmunkával szemben. Fontos tudnunk, hogy az elhárító mechanizmus az egyén számára egykoron adaptív volt, az érzelmi túlélést szolgálta kritikus helyzetben, de jelenében már tudattalan, diszfunkcionális attitűdként van jelen, mely nehezen változtatható, sokszor merev és torzítja az élményfeldolgozást. Az ellenállás természetesen aktivizálja az egyén elhárító mechanizmusait. Bármelyik én-védő mechanizmus válhat ellenállási jelenséggé. Az én-védő mechanizmusok feltárása és kezelése azonban nagy óvatosságot és szaktudást igényel. Az énvédő mechanizmusoknak számos fajtája létezik. Egyesek van, hogy nem is jelennek meg a munka során, vagy csak nagyon enyhén, ezáltal nem, vagy csak kevéssé befolyásolván a csoportfolyamatokat. Mások primitívek, és ugyanakkor nagyon erősek, merevek, könnyen fellelhetők, de annál nehezebben korrigálhatók, arról nem beszélve, hogy fokozottan nehezítik a csoportmunkát (pld. acting-out). A személyiség védekező rendszerét nem szabad lerombolni, s a személyiség épségének, integritásának megőrzéséért a csoportvezetőnek felelősséget kell vállalnia. A csoportmunkával szembeni ellenállással való bánásmód elsősorban szemléleti probléma és nem technikai kérdés. Mindenekelőtt annak kérdése, hogy a csoportvezető mennyire fogadja el azt az állapotot, hogy a csoportfejlődés fázisaihoz természetes módon hozzátartoznak az ellenállások is. Az ellenállás a csoporttagok autonómia igényének kifejeződése, ily módon az ellenálláshoz való jog csoportvezető általi akceptálása az autonómia igény elfogadását és támogatását jelenti az egyén számára. A csoportvezető minősítésén múlik, hogy a csoportban megjelenő viselkedések közül mit
tekint ellenállásnak. A csoport tagjainak valódi és tartós változása mindig ellenállással szemben jön létre. Az ellenállás gyors és könnyű feladása gyakran a konformitás jele. Az ellenállás elfogadása a csoportvezető részéről már önmagában is csökkenti az ellenállás intenzitását. A vezető kongruenciája, empátiája és elfogadása lehetővé teszi az ellenállás energiává történő átdolgozását. Megfelelő visszajelzésekkel és beavatkozásokkal elérheti, hogy a csoport képes szembesülni saját ellenállásával, s így lehetővé válik az ellenállás okainak feltárása. Az ellenállásokat azonban nem mindig sikerül megbeszélés útján feldolgozni. Ilyenkor az segít leginkább, ha az ellenállás megnyilvánulása és hátterének feltárása közé olyan tapasztalatszerzést iktatunk, amely a két fázis közötti összefüggésláncot érzékelhetővé teszi. 5. Tréneri/csoportvezetői kompetenciák A csoport beindulásához szükséges identifikációs folyamat fontos eleme a csoportvezető, tréner személye és funkciója. A résztvevők közléseire adott visszajelzéseivel afelé terelheti a beszélgetést, hogy a csoporttagok kezdeti nehézségeikről tudjanak beszélni. Így elérheti, hogy önmagukról beszéljenek és ne másvalakiről. Bőséges irodalom szól a hatékony tréner kompetenciáiról, attitűdjéről és készségeiről. Egyes szerzők az optimizmus, bizalom és adaptív képességek szükségességét hangsúlyozzák, mások az energiára, lelkesedésre és intellektuális kíváncsiságra koncentrálnak. Az empátia, a tükrözés, a konkrétság és a konfrontáció mint kommunikációs készségek szintén fontosak. De ahelyett, hogy felsorolnánk mindazokat a tulajdonságokat, amelyek a hozzáértő és hatékony trénert jellemzik, lényegesebbnek tűnik azoknak a készségeknek a meghatározása, amelyek feltétlenül szükségesek. Ez két fő készség-kategóriához vezet el bennünket: az alapvető tanácsadó értékekhez és a kommunikációs készségekhez. A központi értékek: tisztelet és őszinteség A tisztelet és őszinteség nem annyira magatartás, mintsem érték. A trénerek sikere attól a képességüktől függ, hogy tudnak-e, és milyen mértékben képesek a tagoknak tiszteletet és őszinteséget mutatni. Ezek az értékek alapozzák meg az igazi segítségnyújtó kapcsolatot, és teremtik meg a bizalomnak a légkörét. Minden más attitűd és viselkedésmód (rugalmasság, optimizmus stb.) természetesen ered ezekből. A tisztelet a vezetőnek arra a képességére vonatkozik, hogy a másik fél személyességét és egyéni értékét elismerje, amelyet inkább a cselekedetekben és nem annyira szavakban kell tudnia közölni. A tisztelet közlése azt jelenti, hogy együtt akar dolgozni a csoporttagokkal, és hisz abban, hogy képesek a felmerülő problémát közösen megoldani. Ekkor a tagok úgy érzik, hogy elfogadták és támogatják őket. A tisztelet megnyilvánulásainak legfontosabb eleme a tréner bevonódása a munkába. A tiszteletet a tettek mutatják. Ezért fontos, hogy mindig pontosan érkezzünk, és gondoskodjunk arról, hogy a foglalkozások tartalma titok maradjon. 1. Elfogadó viselkedés, melegség-kifejezés 2. Odafigyelés és beszéd 3. Bátorítás, pozitív megerősítés 4. Őszinteség, hitelesség 13
HALLGATÓI MUNKAFÜZET ÉS A FELADATOKHOZ KAPCSOLODÓ TRÉNERI MAGYARÁZATOK
TÁJÉKOZTATÓ LAP A tréning jegyzetben található jelölésekről: TUDNI KELL! A tananyagrész fontos kompetencia elemeket tartalmaz, melyeket a résztvevőnek tudnia kell. BESZÉLGETÉS A tréninganyag feldolgozása közös beszélgetéssel, vagy önálló vélemény-, szövegalkotással történik. ÍRÁSBELI FELADAT A tréningrészre vonatkozó írásbeli gyakorló feladatok egyéni vagy közös megoldással, tesztek. SZITUÁCIÓS JÁTÉK Közös feladatok, játékok végrehajtása ISMERETKÖZLÉS Tájékoztató jellegű, kiegészítő tananyagrész, interaktív tréneri előadással. 15
BEVEZETŐ Kedves Résztvevő! Ön a Kulcskompetenciák fejlesztése képzés Motiváló, ráhangoló tréning anyagát tartja kezében. Olyan feladatokat, játékokat, helyzetgyakorlatokat állítottunk össze az Ön számára, amelyek lépésről-lépésre teszik alkalmassá, hogy új ismereteket szerezve, mielőbb használni, majd kamatoztatni tudja képességeit. A tréning modul elvégzésével Ön megismeri csoporttársait, oktatóit, trénereit. Az együttes tevékenységek közben a felmérhetik és felismerhetik saját helyüket a csoportban, élményeket és tapasztalatokat szerezhetnek egymásról, megélhetik a kollegiális, együttműködő közösség összhangjában rejlő erőforrásokat. A tréningen a közös feladatokat, játékokat játszva saját élményeken keresztül élhetik meg hogyan építhető föl egy olyan csapat, amelyhez mindenkinek személyesen köze van. A tréning alatt lehetősége nyílik megismerni személyiségének erősségeit, gyengeségeit. A tréning a következő témakörökből áll: Sorsz. Tartalom Terjedelme 1. Ön és társismeret alapjai, ismerkedés 6-6 óra 2. Motiváció alapjai 6 óra 3. Szocializáció, csoport működési szabályok, 6 óra elvek, normák 4. Együttműködés és kapcsolatépítés, 6-6 óra csapatépítés 5. Tréning zárása 6 óra ÖSSZESEN 42 óra Az adott tréning időtartama 42 óra. A tananyag feldolgozását trénere és képzési csoportja segítségével közösen és önállóan fogja végezni. A tréning tartalma segíti az Ön személyes és szakmai fejlődését, a szükséges kompetenciáinak és készségeinek kialakulását és erősödését, és hozzásegíti a sikeres életvitelhez és a képzés sikeres és eredményes elvégzéséhez. Hasznos és eredményes munkát kívánunk!
1-2. alkalom (6-6 óra) Ön és társismeret alapjai, ismerkedés 1. Önálló bemutatkozás Az indítás: Megismerkedés A tréner bemutatkozása, résztvevők bemutatkozása Tegeződés, magázódás tisztázása A tréning módszer rövid ismertetése Első megszólalás, körkérdés a csoporttagokhoz, egyéni bemutatkozás Jó hangulat megalapozása, bevonódás, ráhangolódás Üljetek körbe egymás mellé. Mindenki mutatkozzon be a trénere által meghatározott szempontok alapján. - Megbeszélt szempontok alapján történő bemutatkozás: Kérlek benneteket, hogy gondolkodjatok egy kérdésen, bármilyen témában, amit szívesen megkérdeznétek a többiektől. A táblára felírjuk a kérdéseket, s azokra válaszolva mindenki bemutatkozik, elmondja magáról, amire a többiek kíváncsiak. Pl.: - Honnan érkeztél? - Családodról? - Dolgoztál-e valahol?...stb. Tréneri magyarázat 1. sz. ábra 2. sz. ábra A feladat célja: Információgyűjtés egymásról, azonosság, másság érzésének megtapasztalása, ismerkedési folyamat felgyorsítása. A hallgató bemutatkozása és egymás megismerése. Létszám: nagycsoportban is végezhető feladat Időtartam: csoportlétszámtól függő A feladat leírása: Mindenki megmondja a nevét, foglalkozását, mivel tölti a szabadidejét, majd mond egy tulajdonságot, ami érzése szerint nagyon jellemző rá. Variációk: - Egymás bemutatása Mindenki felír egy cédulára négy fogalmat: kedvenc szín, állat, növény, hobbi. A teremben sétálva párt választanak aszerint, kivel találnak közös vonást. A párok leülnek, és felváltva 3-3 percig beszélnek önmagukról. A párok egyike ül, a másik a háta mögé áll, kezét az ülő vállára teszi és egyes szám első személyben elmondja mindazt a másikról, amit sikerült megjegyeznie. A beszámoló végén a pár ülő tagja kiegészítést tehet. Utána csere. 17
2. Névjátékok Név+tulajdonság Üljetek körbe egymás mellé. A feladat a következő: Mond el a nevedet és annak kezdőbetűjével egy rád jellemző tulajdonságot. Pl. János, a Játékos. Lehet viccesebb, nem egyértelműen jellemző tulajdonságokat is mondani. Pl. Csaba, a Csacsogó. JÓZSEF - JÓSZÍVŰ Pl: JÓZSEF a Tréneri magyarázat 3. sz. ábra A feladat célja: a csoporttagok neveinek megtanulása Létszám: nagycsoportban is végezhető feladat Időtartam: 10 perc (létszámtól függő időtartam) A feladat leírása: A résztvevők elmondják nevüket és annak kezdőbetűjével egy rájuk jellemző tulajdonságot. Pl. János, a Játékos. Lehet viccesebb, nem egyértelműen jellemző tulajdonságokat is mondani. Pl. Csaba, a Csacsogó. Ezeket a jellemzőkkel kísért neveket próbáljuk az előző két játékban leírt módon megjegyezni. Eszközök, segédletek listája: kisméretű labda Variációk: Névlabda A feladat célja: a csoporttagok neveinek magtanulása Létszám: nagycsoportban is végezhető feladat Időtartam: 10 perc (létszámtól függő időtartam) A feladat leírása: A játékosok körben ülnek vagy állnak, és mindenki sorban bemondja a nevét. Ha ez megtörtént, a játszók egy labdát dobálnak egymásnak a következő szabály szerint: aki a labdát dobja, annak a nevét mondja, akinek dobja. Változatok: - mondhatja emellett a saját nevét is, és azét is, akitől kapta a labdát - aki kapja a labdát, az a saját nevét mondja - annak a nevét mondjuk, akitől kaptuk a labdát - annak a játékosnak a nevét mondjuk, akinek dobni fogjuk a labdát - három nevet mondunk: akitől kaptuk, a sajátunkat, majd annak a nevét, akinek dobjuk a labdát Eszközök, segédletek listája: 1 db kisméretű labda 18
3. Névjegykártya készítése A feladat menete: Minden játékos készít magáról egy névjegykártyát. A szokástól eltérően a kártya nem tartalmazza a nevet, címet, telefonszámot. Ezek helyett egyéni nem külső jellemzőinket írjuk rá, tömören szólva arról, milyennek látjuk magunkat. Ezután a játékvezető összeszedi a kártyákat, majd megkeverve kiosztja őket. Felolvasva a kártyán található szöveget, mindenki próbálja meg kitalálni, kinek a lapja került hozzá. Névjegykártyám Tréneri magyarázat A feladat célja: az ismerkedés elősegítése és egymás tulajdonságainak megismerése Létszám: nagycsoportban is végezhető feladat Időtartam: 20-25 perc A feladat menete: Minden játékos készít magáról egy névjegykártyát. A szokástól eltérően a kártya nem tartalmazza a nevet, címet, telefonszámot. Ezek helyett egyéni nem külső jellemzőinket írjuk vagy rajzolunk rá, tömören szólva arról, milyennek látjuk magunkat. Ezután a játékvezető összeszedi a kártyákat, majd megkeverve kiosztja őket. Felolvasva a kártyán található szöveget, mindenki próbálja meg kitalálni, kinek a lapja került hozzá. Eszköz: papírlapok, íróeszközök Variációk: Az írási nehézséggel küzdő résztvevők számára javasolt a rajzos megjelenítés. Olvasási nehézséggel küzdők miatt pedig mindig hangosan felolvassuk azt, amit a papírjára írt az érintett egyén. Amennyiben nem névjegykártya formát válaszunk, akkor javasolt egy bemutatkozó rajz készítése A/4-es fehér papírra történő rajzolás. 19
4. Az én ingem Akinek nem inge ne vegye magára! Egyéni munkával indul a feladat. Egészítsd ki az ábrán látható inget a megadott szempontoknak megfelelően: 1. terület: Neved és egy jellemző tulajdonságod 2. terület: Kedvenc színed 3. terület: A hely ahol a legjobban szeretsz lenni 4. terület: Kedvenc időtöltésed 5. terület: Kedvenc ételed 6. terület: A hely, ahová szívesen elutazná Tréneri magyarázat (5. sz. melléklet) Akinek nem inge, ne vegye magára közmondáson alapul a feladat, amely során feltárulnak olyan tulajdonságok, egyéni jellemzők, melyek megfogalmazása elgondolkodtatja az egyént. A feladat célja: önmagunkkal való szembesülés és annak vállalása (önismeret). Az egyéni értékek közösségben történő elfogadása, megerősítése. Hasonlóságok és különbözőségek megvilágítása. A gondolkodás és a beszédkészség fejlesztése. Létszám: kiscsoportokban is végezhető feladat Időtartam: 20 perc a kitöltéshez majd a közös, csoportos megbeszélés A feladat menete: A feladat egyéni munkával indul. Adjunk mindenkinek egy feladatlapot (lsd. melléklet). A résztvevők a feladatnak megfelelően kitöltik a lapot, majd 3-5 fős csoportokat alakítunk. A feladat az, hogy az ingecskék alapján vegyék számba a hasonló és különböző jellemzőket. Majd minden csoport egy-egy tagja a nagycsoport előtt röviden bemutatja a sajátosságokat. Eszköz: fénymásolatok, színes ceruzák, filctollak Figyeljük meg: - milyen tulajdonsággal jellemzik önmagukat a résztvevők (negatív, pozitív) - mennyire reálisak és/vagy utópisztikusak az egyes kérdésekre adott válaszok - milyen közös és eltérő vonások fedezhetők fel a kiscsoportokban - milyen megnyilvánulások kísérik az eltéréseket - mennyire együttműködőek a csoportok, kit választanak képviselőjüknek Kérdezzük meg: - milyen érzés volt a feladatot egyedül elvégezni, megosztani a kiscsoporttal - hogyan folyt a kommunikáció, szóhoz jutott-e mindenki, meghallgatták-e egymást figyelmesen - hogyan választódtak ki a képviselők - mi a nehezebb- saját maguk vagy a másik jellemzése 20